Tartalom
Továbbképző közlemények
-
Pethő Gábor: A nem-szteroid gyulladásgátlók ciklooxigenáz-izoenzim-szelektivitásának mérése és jelentősége – GYOGAI. 63. 387-395. 2019.
Irodalom
1. Asghar, W., Jamali, F.: Inflammopharmacology, 23, 1-16 (2015).
2. Bally, M., Beauchamp, M.E., Abrahamowicz, M., Nadeau, L., Brophy, J.M.: Pharmacoepidemiol Drug Saf, 27, 69-77 (2018).
3. Bello, A.E., Holt, R.J.: Drug Saf, 37, 897-902 (2014).
4. Fosbøl, E.L., Gislason, G.H., Jacobsen, S., Folke, F., Hansen, M.L., Schramm, T.K., Sørensen, R., Rasmussen, J.N., Andersen, S.S., Abildstrom, S.Z., Traerup, J., Poulsen, H.E., Rasmussen, S., Køber, L., Torp-Pedersen, C.: Clin Pharmacol Ther, 85, 190-197 (2009).
5. Fosbøl, E.L., Folke, F., Jacobsen, S., Rasmussen, J.N., Sørensen, R., Schramm, T.K., Andersen, S.S., Rasmussen, S., Poulsen, H.E., Køber, L., Torp-Pedersen, C., Gislason, G.H.: Circ Cardiovasc Qual Outcomes, 3, 395-405 (2010).
6. Helin-Salmivaara, A., Virtanen, A., Vesalainen, R., Grönroos, J.M., Klaukka, T., Idänpään-Heikkilä, J.E., Huupponen, R.: Eur Heart J, 27, 1657-1663 (2006).
7. Henry, D., Lim, L.L., Garcia Rodriguez, L.A., Perez Gutthann, S., Carson, J.L., Griffin, M., Savage, R., Logan, R., Moride, Y., Hawkey, C., Hill, S., Fries, J.T.: BMJ, 312, 1563-1566 (1996).
8. Hinz, B., Cheremina, O., Brune, K.: FASEB J, 22, 383-390 (2008).
9. Hinz, B., Renner, B., Brune, K.: Nat Clin Pract Rheumatol, 3, 552-560 (2007).
10. Jüni, P., Nartey, L., Reichenbach, S., Sterchi, R., Dieppe, P.A., Egger, M.: Lancet, 364, 2021-2029 (2004).
11. Kearney, P.M., Baigent, C., Godwin, J., Halls, H., Emberson, J.R., Patrono, C.: BMJ, 332, 1302-1308 (2006).
12. Lipsky, L.P., Abramson, S.B., Crofford, L., Dubois, R.N., Simon, L.S., van de Putte, L.B.: J Rheumatol, 25, 2298-2303 (1998).
13. Marnett, L.J.: Annu Rev Pharmacol Toxicol, 49, 265-290 (2009).
14. Patrono, C., Baigent, C.: Clin Pharmacol Ther, 102, 238-245 (2017).
15. Patrono, C., Baigent, C.: Mol Interv, 9, 31-39 (2009).
16. Trelle, S., Reichenbach, S., Wandel, S., Hildebrand, P., Tschannen, B., Villiger, P.M., Egger, M., Jüni, P.: BMJ, 11;342:c7086 (2011).
17. Warner, T.D., Giuliano, F., Vojnovic, I., Bukasa, A., Mitchell, J.A., Vane, J.R.: Proc Natl Acad Sci USA, 96, 7563-7568 (1999).
18. Warner, T.D., Mitchell, J.A.: Lancet, 371, 270-273 (2008).
Pethő G.: Mesurement and significance of cyclooxygenase isoenzyme selectivity of non-steroidal anti-inflammatory drugs
Non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) acting by inhibition of cyclooxygenase (COX) enzyme(s) exhibit remarkable differences regarding isoenzyme selectivity. Isoenzyme selectivity of COX inhibitors can be assessed by in vitro, ex vivo and clinical methods. For a clinically relevant classification of NSAIDs the following groups are proposed: (i) non-selective drugs which at therapeutic doses inhibit both isoenzymes considerably; (ii) COX-2-preferential drugs which, in addition to COX-2 inhibition, at lower doses inhibit COX-1 slightly, at higher doses much stronger; (iii) COX-2-specific drugs which are free of COX-1 inhibition in the entire therapeutic dose range. The analgesic, antipyretic and anti-inflammatory effects of NSAIDs are mediated predominantly by COX-2 inhibition. The gastric damaging and bleeding time prolonging actions are mainly due to COX-1 inhibition whereas the renal adverse effects are ascribed to inhibition of both isoenzymes. The recently recognized cardiovascular risk of NSAIDs (increased incidence of myocardial infarction and ischaemic stroke) equally applies to non-selective (except for aspirin, a known cardioprotective agent) and COX-2-selective inhibitors suggesting that it is due to COX-2 inhibition itself. The cardiovascular risk appears to be confined to use of higher doses but it can be manifest after use for a couple of weeks, and it is less with naproxen compared to all other non-aspirin NSAIDs. Upon prolonged use of all non-aspirin NSAIDs, especially in patiens with cardiovascular risk factors, an increased awareness is required.
-
Vida Róbert György, Takács Gábor, Somogyi-Végh Anna, Lankó Erzsébet, Soós Gyöngyvér, Télessy István:„A felnőttkori asztma kezelésére rendelt gyógyszerek biztonságos és hatékony alkalmazását támogató gyógyszerészi tanácsadásról” szóló egészségügyi szakmai irányelv rövid bemutatása – GYOGAI. 63. 395-405 2019.
Irodalom
1. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM: Egészségügyi szakmai irányelv
az asztma diagnosztikájának, kezelésének és orvosi gondozásának alapelveiről felnőttkorban. Azonosítószám: 000819. Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 12. Elérhetőség: https://kollegium.aeek.hu
2. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM: Egészségügyi szakmai irányelv
A felnőttkori asztma kezelésére rendelt gyógyszerek biztonságos és hatékony alkalmazását támogató gyógyszerészi tanácsadásról. Azonosítószám: 001239. Megjelenés dátuma: 2018. március 27.Elérhetőség: https://kollegium.aeek.hu
3. GBD 2015 DALYs and HALE Collaborators. Global, regional, and national disability-adjusted life-years (DALYs) for 315 diseases and injuries and healthy life expectancy (HALE), 1990-2015: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2015. Lancet. 2016. 388(10053):1603-1658. doi: 10.1016/S0140-6736(16)31460-X.
4. Korányi Bulletin 2018. 1. szám [internet] Megtekintés: 2019. május 17. Elérhetőség: http://koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2018.pdf
5. WHO. Global status report on noncommunicable diseases 2014. [internet] Megtekintve: 2019. május 17. Elérhetőség: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/148114/9789241564854_eng.pdf;jsessionid=98DE59321FBF389B49B07C08F049A72D?sequence=1
6. British Thoracic Society; Scottish Intercollegiate Guidelines Network. British guideline on the management of asthma. Thorax. 2014 Nov;69 Suppl 1:1-192.
7. Tamási L., Orosz M., Gálffy G.: Medicina Thoracalis 61(2), 97-102 (2008).
8. Tamási L., Balikó Z., Horváth I., Kovács G., Losonczy Gy., Müller V., Somfay A., Szilasi M.: Medicina Thoracalis 69(6), 327-342 (2016).
9. Tamási, L., Balikó, Z., Barsai, A., Bíró, A., Brugós, L., Csánky, E., Gálffy, G., Herke, P., Márk, Z., Mohos, A., Müller, V., Nagy, A., Pálföldi, R., Robotka, Z., Somfay, A., Szalai, Z., Szilasi, M., Kovács, G., Horváth, I.: Medicina Thoracalis 70(4), 227-235 (2017).
10. WHO. Joint FIP/WHO guidelines on good pharmacy practice: standards for quality of pharmacy services, WHO Technical Report Series, No. 961, 2011, Annex 8. [internet] Megtekintve: 2019. május 17. Elérhetőség: http://apps.who.int/medicinedocs/documents/s18676en/s18676en.pdf
11. Abdelhamid, E., Awad, A., Gismallah, A.: Pharm Pract (Granada). 6(1), 25-32 (2008).
12. Müller V., Tamási L., Somfay A., Kovács G., Losonczy Gy.: Medicina Thoracalis 65(5), 329-335 (2012).
13. Ebid, A.H., Abdel-Wahab, E.: Bulletin of Pharmaceutical Sciences, 29(1), 167-85 (2006).
14. García-Cárdenas, V., Sabater-Hernández, D., Kenny, P., Martínez-Martínez, F., Faus, M.J., Benrimoj, S.I.: Respir Med. 107(9), 1346-55 (2013).
15. Wong, L.Y., Chua, S.S., Husin, A.R., Arshad, H.: Fam Pract. 34(5), 564-573 (2017).
16. Garcia-Cardenas, V., Armour, C., Benrimoj, S.I., Martinez-Martinez, F., Rotta, I., Fernandez-Llimos, F.: Eur Respir J. 47(4), 1134-43 (2016).
17. Petkova, V.B.: Allergy Asthma Proc. 29(1), 55-61 (2008).
18. Thomson, N.C., Chaudhuri, R., Livingston, E.: Eur Respir J. 24(5), 822-33 (2004).
19. A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2019. évi védőoltásokról. [Internet] Megtekintve: 2019. május 17. Elérhetőség: https://www.antsz.hu/data/cms92651/VML2019_NNK_2019_05_08.pdf
20. Vasileiou, E., Sheikh, A., Butler, C., El Ferkh, K., von Wissmann, B., McMenamin, J., Ritchie, L., Schwarze, J., Papadopoulos, N.G., Johnston, S.L., Tian, L., Simpson, C.R.: Clin Infect Dis. 65(8), 1388-1395 (2017).
21. Martineau, A.R., Cates, C.J., Urashima, M., Jensen, M., Griffiths, A.P., Nurmatov, U., Sheikh, A., Griffiths, CJ.: Vitamin D for the management of asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2016 Sep 5;9:CD011511.
22. Blackhall, K., Appleton, S., Cates, C.J.: Ionisers for chronic asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2012 Sep 12;(9):CD002986.
23. Hondras, M.A., Linde, K., Jones, A.P.: Manual therapy for asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2005 Apr 18;(2):CD001002.
24. Ernst, E.: Respir Med. 103(12), 1791-5 (2009).
25. McCarney, R.W., Brinkhaus, B., Lasserson, T.J., Linde, K.: Acupuncture for chronic asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2004;(1):CD000008.
26. McCarney, R.W., Linde, K., Lasserson, T.J.: Homeopathy for chronic asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2004;(1):CD000353.
27. Arnold, E., Clark, C.E., Lasserson, T.J., Wu, T.: Herbal interventions for chronic asthma in adults and children. Cochrane Database Syst Rev. 2008 Jan 23;(1):CD005989.
28. Woods, R.K., Thien, F.C., Abramson, M.J.: Dietary marine fatty acids (fish oil) for asthma in adults and children. Cochrane Database Syst Rev. 2002;(3):CD001283.
29. Allam, M.F., Lucane, R.A.: Selenium supplementation for asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2004;(2):CD003538.
30. Beamon, S., Falkenbach, A., Fainburg, G., Linde, K.: Speleotherapy for asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2001;(2):CD001741.
31. Mészáros Á., Szabó L., Ágh T., Fujsz E., Bártfai Z.: Tüdőgyógyászat, 5(4), 28–31 (2011).
32. LeMay, K.S., Armour, C.L., Reddel, H.K.: Prim Care Respir J. 23(1), 79-84 (2014).
33. Herjavecz I.: Medicina Thoracalis, 67(2), 138-43 (2014).
34. De Winter, S., Spriet, I., Indevuyst, C., Vanbrabant, P., Desruelles, D., Sabbe, M., Gillet, J.B., Wilmer, A., Willems, L.: Qual Saf Health Care. 19(5), 371-5 (2010).
35. Carter, M.K., Allin, D.M., Scott, L.A., Grauer, D.: Am J Health Syst Pharm. 63(24), 2500-3 (2006).
36. Nastaravičius, A., Ramanauskienė, K.: Can Respir J. 2018. aug 19.
37. Reeder, T.A., Mutnick, A.: Am J Health Syst Pharm. 65(9), 857-60 (2008).
38. ACC granulátum hivatalos alkalmazási előirat. Forrás: OGYÉI Gyógyszeradatbázis. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2019. május 17.
39. Basheti, I.A., Armour, C.L., Bosnic-Anticevich, S.Z., Reddel, H.K.: Patient Educ Couns. 72(1), 26-33 (2008).
40. Giraud, V., Allaert, F.A., Roche, N.: Respir Med. 105(12), 1815-22 (2011).
41. Tessényi, I.: Gyakorlati tanácsok a turbuhalerek használatához. Gyógyszerészek Lapja, 1, 21-23 (2013).
42. Apter, A.J.: Enhancing patient adherence to asthma therapy, In: UpToDate. Wolters Kluwer Health. [Internet] Megtekintve: 2019. május 17. Elérhetőség: https://www.uptodate.com/contents/enhancing-patient-adherence-to-asthma-therapy/print
Vida R. Gy., Takács G., Somogyi-Végh A., Lankó E., Soós Gy., Télessy I.: The brief review of the recently published “Pharmaceutical care guidelines for asthma in the community pharmacy settings”
The aim of this paper is to introduce the main elements of the newly published pharmaceutical care guideline. After short introduction of the problem and prevalence of asthma in Hungary the roles of pharmacists in the therapeutic management of the disease is described. The readers will get familiar with the selected recommendations regarding the general roles of the pharmacist, risk factors and the assessment of the patient’s symptoms, disease control, exacerbations and comorbidities, therapeutic options, the effective and safe use of different active pharmaceutical ingredients, pharmacovigilance and drug interactions, patient education and inhalators, adherence and documentation. All recommendations of the Guidelines are commented from practical point of view. Furthermore, the algorithm of the pharmaceutical care events is presented in the paper.
-
Gajdács Márió, Ábrók Marianna, Lázár Andrea, Burián Katalin: Széles spektrumú béta-laktamáz-termelő (ESBL) húgyúti patogének kezelési lehetőségei: tapasztalatok a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban – GYOGAI. 63. 405-411 2019.
Irodalom
1. Flores-Mireles, A.L., Walker, J.N., Caparon, M., Hultgren, S.J.: Nat. Rev. Microbiol. 13, 269–284 (2015).
2. Gupta, K., Hooton, T.M., Naber, K.G., Wullt, B., Colgan, R., Miller, L.G., Moran, G.J., Nicolle, L.E., Raz, R., Schaeffer, A.J., et al.: Clin. Infect. Dis. 52, e103-120 (2011).
3. Stefaniuk, E., Suchocka, U., Bosacka, K., Hryniewicz, W.: Eur. J. Clin. Microbiol. Infect. Dis. 48, 1–7 (2016).
4. Calzi, A., Grignolo, S., Caviglia, I., Calevo, M.G., Losurdo, G., Piaggio, G., Bandettini, R., Castagnola, E.: Eur. J. Pediatr. 175, 1219–1225 (2016).
5. Abbo, L.M., Hooton, T.M.: Antibiotics (Basel) 3, 174–192 (2014).
6. Walker, E., Lyman, A., Gupta, K., Mahoney, M.V., Snyder, G.M., Hirsch E.B.: Clin. Infect. Dis. 63, 960–965 (2016).
7. Rupp, M.E., Fey, P.D.: Drugs 63, 353–365 (2003).
8. Bush, K.. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 62, e01076-18 (2018).
9. Cantón, R., González-Alba, J.M., Galán, J.C.: Front Microbiol 3, (2012).
10. Walker, K.J., Lee, Y.R., Klar, A.R.: Clinical Outcomes of Extended-Spectrum Beta-Lactamase-Producing Enterobacteriaceae Infections with Susceptibilities among Levofloxacin, Cefepime, and Carbapenems. Can J Infect Dis Med Microbiol 2018.
11. Gajdács, M.: Molecules 24, 892 (2019).
12. Gajdács M.: Gen Int Med Clin Innov 4, 1-2 (2019).
13. Gajdács, M., Paulik, E., Szabó, A.: Acta Pharm. Hung. 88, 249-252 (2018).
14. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás. http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyito_megelozo_forgalmi_adat/fekvobeteg_szakellatas/korhazi_agyszam.html
15. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: A szövődménymentes húgyúti fertőzések vizsgálata és kezelése. http://ftsz.pte.hu/docs/protokollok/BELHugyuti_P.pdf
16. Gajdács, M., Spengler, G., Urbán, E.: Antibiotics (Basel) 6, 25 (2017).
17. Benkő, R., Matuz, M., Hajdú, E., Bor, A., Doró, P., Viola, R., Soós, G.: Orv Hetil 157, 1839–1846 (2016).
18. Rice, L.B.: Mayo Clin Proc 87, 198–208 (2012).
19. European Antimicrobial Resistance Surveillance Network (EARS-Net) https://ecdc.europa.eu/en/about-us/partnerships-and-networks/disease-and-laboratory-networks/ears-net
20. Prioritization Of Pathogensto Guide Discovery, Research And Development Of New Antibiotics For Drug-Resistant Bacterial Infections, Including Tuberculosis. https://www.who.int/medicines/areas/rational_use/PPLreport_2017_09_19.pdf
21. Gajdács, M.: Egészségfejlesztés 60, 31-36 (2019).
22. Hooton, T.M., Bradley, S.F., Cardenas, D.D., Colgan, R., Geerlings, S.E., Rice, J.C., Saint, S., Schaeffer, A.J., Tambayh, P.A., Tenke, P., et al.: Clin Infect Dis 50, 625–663 (2010).
23. Gajdács, M., Paulik, E., Szabó, A.: Gyógyszerészet 63, 26–30 (2019).
M. Gajdács, M. Ábrók, A. Lázár, K. Burián: Susceptibility patterns of extended-spectrum beta-lactamase-producing (ESBL) urinary pathogens: single-center experience
Introduction: Urinary tract infections (UTIs) are some of the most common infections in human medicine, they should be considered as an important factor of morbidity both in community-acquired and nosocomial infections. In urinary tract infections caused by the broad spectrum beta-lactamase (ESBL) producing isolates (in particular, coupled with other resistance mechanisms), carbapenems essentially remain the only safe drugs.
Aims: The aim of this study was to assess and compare the resistance trends and epidemiology of ESBL-producing isolates from urinary tract infections at the Albert Szent-Györgyi Clinical Center retrospectively.
Methods: This retrospective study was carried out using microbiological data collected from the period between the 1st of January 2010 and 31st of December 2017 at the Institute of Clinical Microbiology. Antimicrobial susceptibility testing (AST) was performed using the Kirby-Bauer disk diffusion method and, E-test on Mueller-Hinton agar (MHA) plates. To evaluate the resistance trends of isolated strains, ciprofloxacin, meropenem, gentamicin, sulfamethoxazole/trimetoprim, nitrofurantion and foszfomicin were chosen as indicator antibiotics.
Results: The prevalence of ESBL-producing strains during the study period (2010-2017) was 341 ± 93/year (range: 191-476). 53.33% of isolated ESBL-producing strains were isolated from in-patient urine specimens. The majority of strains were Escherichia coli (49.75%) and Klebsiella pneumoniae (46.73%). The ratio of resistant isolates to ciprofloxacin was the highest (78.65% ± 11.98%), followed by sulfamethoxazole/trimeoprim (53.73% ± 8.85%) and gentamicin (40.20 ± 4.60%). In addition, 15.59% of ESBL positive E. coli strains were also resistant to nitrofurantoin. Foszfomicin susceptibility testing was performed for 48.57% of strains; 16.87% of the strains proved to be resistant.
Conclusion: E. coli and Klebsiella species are the most common cause of urinary tract infections (UTIs) in both community and nosocomial settinfs, in addition, ESBL-production is most prevalent in these
Keywords: urinary tract infection, ESBL, foszfomicin, nitrofurantoin, epidemiology, antibiotic
Aktuális oldalak
Hírek
Kórházi Gyógyszerészek Xxii. Kongresszusa Balatonfüred, 2019. május 24-26. – Greskovits Dávid a MAGYOSZ újraválasztott elnöke – A Pécsi Akadémiai Bizottság a gyógyszerhamisításról – Semmelweis-szobor Marosvásárhelyen – Patikatörténeti múzeum lett a nagyváradi Gránátalma Patika – Hírek Szegedről – In memoriam
