A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Etikai Ügyrendje
1. Az MGYT Etikai Bizottsága az MGYT Alapszabályában meghatározott esetekben, valamint etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. Az etikai eljárásra jelen ügyrend rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az MGYT Etikai Bizottsága az Alapszabályban meghatározottak szerint a tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló etikai ügyekben jár el, amelynek során a hatáskörébe utalt esetekben rendes etikai eljárás keretében javaslattételi jog illeti meg ezekben az ügyekben. A tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló etikai ügyekben az Elnökség az etikai eljárás során tett javaslatok alapján jár el. Az Elnökség tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló határozatával szemben fellebbezést benyújtó tag az Etikai Bizottság javaslatával szemben önálló jogorvoslattal nem élhet, a javaslattal szembeni jogorvoslat benyújtásának csak az Elnökség elsőfokú határozatával szembeni fellebbezés során a másodfokú eljárásban van helye.
Etikai vétség az Alapszabályban foglalt, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése, ill. a józan ész által belátható tudományerkölcs megsértése, vagy tudományetika szabályainak megszegése.
2. Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben kamarai-, szabálysértési-, vagy büntető eljárás indult, az etikai eljárást annak befejeződéséig fel kell függeszteni.
3. Az etikai vétség gyanúját az MGYT főtitkára részére kell előterjeszteni. A főtitkár dönthet úgy, hogy a felterjesztett ügyet átadja az Etikai Bizottságnak, de dönthet úgy, hogy az ügy nem etikai természetű, vagy nem a tudományos társaság kompetenciája, és ez esetben visszautasíthatja az eljárás iránti kérelmet.
4. Az Etikai Bizottság az etikai eljárást a főtitkártól kapott dokumentumok alapján elindítja, és annak megindításától számított 60 napon belül lefolytatja. Az Etikai Bizottság elnöke, annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) nappal meghosszabbíthatja. Az etikai eljárás megindításáról az érintettet – az eljárás megindításával egyidejűleg – írásban tájékoztatni kell. Az etikai eljárás alapjául szolgáló bejelentésnek tartalmaznia kell beazonosítható módon a bejelentő, panaszos nevét, lakcímét és a panaszolt személyét, az etikai szabályok vélt megsértésére vonatkozó tények rövid leírását, továbbá arra vonatkozó kérelmet, hogy a panaszos kéri az ügy kivizsgálását.
5. Az Etikai Bizottság tagjai a lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatók.
6. Nem indítható meg etikai vétség miatt az etikai eljárás, ha a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
7. A kamara, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozatát az MGYT kérelmére, hivatalból, a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldik. A Titkárság a határozatot az Etikai Bizottság rendelkezésére bocsátja, aki az etikai eljárást haladéktalanul lefolytatja.
8. A Bizottság az etikai vétség alapos gyanúja esetén tárgyalást tart. A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt úgy kell tértivevényes levélben, vagy más igazolható módon idézni, az eljárás kezdeményezőjét és más személyt úgy kell értesíteni,hogy azt az idézett, illetve az értesített a meghallgatást megelőzően idézés esetén legalább 8 (nyolc) nappal, értesítés esetén legalább 5 (öt) nappal megkapja. 2
Az idézésben, értesítésben meg kell jelölni, hogy az idézett, értesített személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni a Bizottság. Az eljárás alá vont társasági tag részvétele az eljárásban a tagsággal járó kötelezettsége. Az idézett személyt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a tárgyaláson személyesen nem vesz részt, vagy meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozik és távolmaradását alapos okkal nem menti ki, vagy 8 (nyolc) napon belül távolmaradását megfelelően nem igazolja, továbbá, ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető.
9. A tárgyaláson a Bizottság szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Szükséges a bizonyítási eljárás lefolytatása különösen akkor, ha a tényállás tisztázásához, a felelősség megállapításához és a döntés meghozatalához elengedhetetlen az eljárás alá vont személynek a meghallgatása. A bizonyítási eljárásban a Bizottság meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, valamint igénybe vehet a tisztánlátás érdekében egyéb segítséget.
10. Az eljárás alá vont személy észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását, vagy más bizonyíték beszerzését.
11. A Bizottság az etikai vétség miatti eljárását megszünteti, és erről írásban értesíti az Elnökséget, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a bizottság tudomására,
b) a bejelentő az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárásban több bejelentő vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza bejelentését,
c) az eljárás okafogyottá vált.
12. Az etikai vétség esetében az Etikai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a tagnyilvántartásban rögzítésre kerüljön etikai büntetésként:
a) figyelmeztetés, súlyosabb esetben megrovás,
b) a tagsági viszony alapján járó kedvezmények, küldötti megbízatásának és az MGYT tevékenységében való közreműködésének 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
c) kirívóan súlyos etikai vétség esetén, kizárás.
13. Az Etikai Bizottság javaslatételi döntéséről érdemi határozatot szótöbbséggel hoz, melyet felterjeszt az Elnökséghez.
14. Etikai felelősség megállapítása esetén, az Etikai Bizottság javaslatára az Elnökség határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben, vagy egészben történő megfizetésére.
15. Az Etikai Bizottság az etikai felelősség megállapítása miatt indult etikai vétségi ügy érdemében történő javaslatáról döntést hoz.
A döntésnek tartalmaznia kell:
a) az eljárást kezdeményező személy (szervezet), valamint az eljárás alá vont személy nevét és lakóhelyét (székhelyét), vagy tartózkodási helyét,
b) az ügy tárgyának megjelölését,
c) az Etikai Bizottság döntését és annak indoklását, továbbá javaslattételt az Elnökség részére érdemi marasztaló határozat meghozatalára,
d) az eljárási költségek viseléséről szóló javaslatot,
e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
f) az eljárás alá vont személy által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntést hozók nevét, aláírását. 3
h) Marasztalás esetén az Etikai Bizottság javaslata alapján az Elnökség hoz érdemi határozatot, amely tartalmazza az Etikai Bizottsági javaslatot, valamint a fellebbezés, illetve a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást.
i) A határozat ellen, amely az Etikai Bizottság javaslattétele miatti fellebbezésre irányul 8 napon belül az Etikai Bizottságnál a Titkárság útján benyújtott, de az MGYT Elnökségéhez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A Titkárság a fellebbezést megküldi az Etikai Bizottságnak, amely a fellebbezésre érdemi válaszok megadásával az MGYT Elnökségéhez kerül továbbításra. Az MGYT Elnökségének elsőfokú határozatával szembeni döntés meghozatalára a küldöttgyűlés jogosult az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
16. A Bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott írásbeli, indokolt javaslatát megküldi az MGYT Titkárságának. A Titkárság továbbítja a javaslatot az Elnökségnek. Az Elnökség a határozatát az eljárás alá vont személynek, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőjének megküldi a Titkárság útján.
17. Fellebezés esetén, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltéig lehet a Titkárságra benyújtani. A fellebezés okafogyottá válik, ha az Etikai Bizottság a javaslata alapján meghozott, és fellebbezés útján megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja.
18. A másodfokú eljárásban a küldöttgyűlés az Elnökséget és a javaslattevő Etikai Bizottságot új eljárásra utasíthatja, vagy az elsőfokú elnökségi határozatot helyben hagyhatja. A küldöttgyűlés kötelezheti az Elnökséget és javaslatot tehet új elsőfokú határozat meghozatalára, amennyiben az eljárásban hozott elsőfokú határozatnál nem súlyosabb, hanem enyhébb döntésre vonatkozó kötelezettséget állapít meg.
19. Tag kizárási eljárásban hozott határozat esetén a fellebbezésre az Alapszabály vonatkozó rendelkezései az irányadók, jelen ügyrend megfelelő alkalmazásával.
20. Jelen ügyrend és a határozatok közélésének módjára, a fellebbezés benyújtására vonatkozóan az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései megfelelően irányadók.
21. Jelen ügyrendet az MGYT Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata együttes alkalmazásával kell értelmezni. Amennyiben jelen ügyrend valamely rendelkezése az Alapszabály vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályos rendelkezéseivel ellentétbe kerül, úgy az MGYT Elnöksége köteles az így érvénytelenné váló rendelkezéseket a hatályos Alapszabálynak illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően, azzal összhangban módosítani és az MGYT honlapján közzétenni.