[accordion width=”440″]
[item title=”Szunyogh Tímea, Ambrus Rita, Szabóné Révész Piroska: Az elektroporlasztás elmélete és gyakorlata a szemcseméret csökkentésben – APHGAO 85, (043) 43-50. (2015)”]
Summary
Szunyogh, T., Ambrus, R., Szabó-Révész, P.: Theory and practice of electrospray crystallization in particle size reduction
Nowdays, one of the most challenges for the researchers is the formulation of poorly water soluble drugs. Reduction of particle size of active agents to submicron range could result in a faster dissolution rate and higher bioavailability. Integration as crystallization process is an often used particle size decreasing technique. The aim of this study was to show the theoretical background and practical application of the electrospray crystallization as an innovative particle size decreasing technique. Our model drug was the niflumic acid (NIF), which belongs to the BCS Class II. After the optimization of the process parameters, the physico-chemical properties of the samples were characterized. Particle size and shape were visualized by scanning electron microscopy (SEM). Crystalline state of NIF and the samples were investigated using differential scanning calorimetry (DSC) and X-ray powder diffraction. Physico-chemical properties were determined using dissolution test from simulated media. The electrospray crytallization resulted in particle size reduction but the aggregation of nanonized NIF crystals (NIF-nano) could not avoid without excipient. Aggregates with poor secondary forces are suitable for production of the interactive physical mixture. It was found that NIF-nano could be well distributed on the surface of the mannitol as carrier and the PoloxamerR protected the NIF-nano crystals (320 nm) from aggregation. Consequently, the physical mixture resulted in product with higher polarity, better wettability and faster dissolution rate of NIF as raw NIF or NIF-nano.
Keywords: niflumic acid, particle size decreasing, electrospray crystallization, nanonization
Összefoglalás
Napjainkban az egyik legnagyobb kihívást a rossz víz-oldé-konyságú hatóanyagok formulálása jelenti. A hatóanyag szemcseméretének nanoméret-tartományba történő csökkentésével javíthatjuk annak oldódási sebességét és biohasznosíthatóságát. Az integráló eljárás gyakran alkalmazott szemcseméret-csökkentő művelet, ami lényegében a hatóanyagok kristályosítását jelenti. Jelen tanulmány célja az elektroporlasztásos kristályosítás, mint innovatív szemcseméret csökkentő eljárás elméleti hátterének, valamint gyakorlati jelentőségének bemutatása. Kutatócsoportunk által választott modell anyag a BCS II. osztályba tartozó nifluminsav (NIF) volt. Az eljárási paraméterek optimalizálását követően az előállított nanoméretű részecskék fizikai-kémiai tulajdonságait vizsgáltuk. A részecske méretét és morfológiát pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM), termikus viselkedését differenciál pásztázó kalorimetriával (DSC), valamint szerkezetét porröntgen diffrakció (XRPD) segítségével határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy az elektroporlasztásos eljárás alkalmas a szemcseméret csökkentésére, azonban segédanyag nélkül a nanonizált NIF (NIF-nano) kristályok (320 nm) aggregációja nem kerülhető el. A laza, kevés kötőerővel rendelkező aggregátum viszont alkalmas interaktív fizikai keverék előállítására. Az eredmények azt mutatták, hogy a NIF-nano jól eloszlatható a hordozó anyagok (mannit és PoloxamerR) felületén. Ebből adódóan, a fizikai keverék nagyobb polaritású, jobb nedvesedési sajátsággal rendelkező terméket eredményez, amiből a hatóanyag kioldódása is gyorsabb volt, mint a kiindulási NIF vagy a NIF-nano mintákból.
Kulcsszavak: nifluminsav, szemcseméret csökkentés, elektroporlasztásos kristályosítás, nanonizálás
Irodalom
1. Jaworek A.: Powder Techn. Vol. 176, 18–35 (2007).
2. Ambrus R., Radacsi N., Szunyogh T., Heijden A. E. D. M. Van Der, Ter Horst J. H., Szabó-Révész P.: J. Pharm. Biomed. Anal, Vol. 76, 1-7 (2013).
3. Radacsi N., Ambrus A., Szunyogh T., Stankiewicz A. I., Heijden A.E.D.M van der, Ter Horst J. H.: Crystal Growth Des. 12(7), 3514-3520 (2012).
4. Sample S. B., Bollini R.: J. Colloid Interface Sci. 4,1(2) 185-193 (1972).
5. Bollini R., Sample S. B., Seigal S. D., Boarman J. W.: J. Colloid Interface Sci. 51(2), 272-277 (1975).
6. Sato M.: J. Electrost. 15, 237-247 (1984).
7. Sato M.: IEEE Trans. Ind. Appl. 27(2), 316-322 (1992).
8. Sato M., Miyazaki H., Sadakata M., Sakaki T.: Production of uniformly sized liquid droplets under applied AC field by means of rotating multinozzle system. 4th Int. Conf. Liquid Atomizaton and Spray Systems 22-24. Aug. Sendai, Japan, pp. 161-165. (1988)
9. Verma R.L., Bapna R.C., Joshi D.N.: J. Phys. E: Sci Instrum. 22(3), 189-190 (1989).
10. Lewis K. C., Dohmeler D. M., Jorgenson J. W., Kaufman S. L., Zarrin F., Dorman F. D.: Anal. Chem. 66(14), 2285-2292 (1994).
11. Gomez A., Bingham D., Juan de L., Tang K.: J. Aerosol Sci. 29(5/6), 561-574 (1998).
12. Kaerger J. S., Price R.: Pharm. Res. 21(2), 372-381 (2004).
13. Kata M., Ambrus R., Aigner Z.: J. Inc. Phenom, 44, 123-126 (2002).
14. Ambrus R., Aigner Z., Catenacci L., Bettinetti G., Szabó-Révész P., Sorrenti M.: J. Therm. Anal. Calorim. 104, 291-297 (2011).
15. Ambrus R., Aigner Z., Dehelean C., Soica C., Szabó-Révész P.: Rev. Chim. 58, 60-64 (2007).
16. Ambrus R., Aigner Z., Soica C., Peev C., Szabó-Révész P.: Rev. Chim Vol. 58, 206-209 (2007).
17. Szunyogh T., Ambrus R., Szabó-Révész P.: J. Drug Del. Sci. Tech. 22(4), 307-312 (2012).
18. Szunyogh T., Ambrus R., Szabó-Révész P.: Acta Pharm. Hung. 81, 29-36 (2011).
[/item]
[item title=”Rácz Ákos, Tóth Lívia: Gyógyszerek okozta fényérzékenységi reakciók és gyógyszerészi kémiai hátterük – APHGAO 85, (043) 51-70. (2015)”]
Summary
Rácz, Á., Tóth, L.: Pharmaceutical chemistry of drug-initiated photosensitivity
The photosensitivity originated from drugs is a common problem in medical and pharmaceutical practice. It is of prominent importance in drug development and in regulatory issues. The photosensitizer effect of drug substances is determined by their chemical structures, and it mainly originates from aromatic chromophore systems and photo-dissociable bonds forming free radicals. The photodegradation may happen in many different types of chemical reaction pathways. Our aim is to demonstrate in this review the interrelations between structure and photodegradation. We show examples for the different reaction types, with drugs from different pharmacologic/therapeutic classes. The in vivo chemical reactivity of photodegradates of pharmaceutical substances, the in vitro methods of investigation for testing photoreactivity and phototoxicity, and briefly the clinical tests for photosensitivity disorders are also discussed.
Keywords: photochemistry, free radicals, excitation, photosensitization, UV light
Összefoglaló
A gyógyszerek okozta fényérzékenység a mindennapi orvosi és gyógyszerészi gyakorlatban sokszor előforduló probléma. A kérdést kiemelten kezelik mind a gyógyszerfejlesztés, mind a hatósági előírások szintjén. A gyógyszerek fotoszenzibilizáló hatását döntően meghatározza kémiai szerkezetük, elsősorban a könnyen gerjeszthető aromás kromofór rendszerek, ill. a fényhatásra gyökös disszociációra hajlamos kötések. A gyógyszerek fény előidézte bomlása számos típusú kémiai átalakulás útján valósulhat meg. A közlemény célja a gyógyszer-hatóanyagok szerkezet-fotoreaktivitás összefüggéseinek megvilágítása. Tárgyalásra kerülnek a fotokémiai folyamatok különböző típusai, az egyes funkciós csoportok reaktivitására külön kitérve. Különböző hatástani csoportokból vett példákon mutatjuk be a gyakrabban előforduló reakciókat. Összefoglaljuk a gyógyszer-fototoxicitás alapját képező in vivo kémiai reakciókat, valamint a fotokémiai reaktivitás és fototoxicitás legfontosabb in vitro vizsgálati módszereit, azok technikai hátterét, és röviden a fotoszenzibilizáció klinikai vizsgálómódszereire is kitérünk.
Kulcsszavak: fotokémia, szabad gyökök, gerjesztés, fotoszenzibilizáció, UV fény
Irodalom
1. Renz, M., Stege, H., Krutmann, J.: Mechanisms of Phototoxic and Photoallergic Reactions in: Textbook of Contact Dermatitis: pp. 133-143. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, 2001.
2. Lugovic, L. et al.: Coll. Antropol. 31, Suppl. 1,63–67 (2007).
3. Svensson, C.K. et al.: Pharmacol. Rev. 53, 357–379 (2000).
4. Elek, S.: Gyógyszereink, 58(4), 129-131 (2008).
5. Moore, D.E.: Drug Saf., 25(5), 345-372 (2002).
6. Drucker, A.M., Rosen, C.F.: Drug Saf. 34(10), 821-837 (2011).
7. Shields, K.M.: Drug-Induced Photosensitivity, Pharmacist’s Letter / Presciber’s Letter, May 2004 ,Vol. 20., No. 200509 (2004).
8. Levine, J.I.: Medications That Increase Sensitivity To Light: A 1990 Listing, HHS Publication FDA (1990).
9. Brazzelli, V. et al.: Photodermatol. Photoimmunol. Photomed., 28(1), 2-5 (2012).
10. Cohen, P.R.: J. Drugs Dermatol., 8(1), 61-4 (2009).
11. Quintero, B. et al.: Ars Pharmaceutica, 41(1), 27-46 (2000).
12. Lee, A., Thomson, J.: Drug Induced Skin Reactions, in: Adverse Drug Reactions, 2nd edition, Pharmaceutical Press, London, 2006.
13. Coyle, J.D.: Introduction to Organic Photochemistry, John Wiley & Sons, 1989.
14. Rohatgi-Mukherjee, K.K.: Fundamentals of Photochemistry New Age International, New Delhi, 1978.
15. Tonnesen, H.H.: Photostability of Drugs and Drug Formulations, CRC Press, 2004
16. Kornblum, Z.C.: Photochemistry, Encylopedia Americana, Grolier Online, 2010
17. Fox, M.A., Whitesell, J.K.: Organic Chemistry, Jones & Bartlett Learning, 2004.
18. Dauben, W.G., Salem, L., Turro, N.J.: Acc. Chem. Res., 8(2), 41-54 (1974).
19. Jakimska, A. et al.: J. Chromatogr. Sep. Tech., 5(6) (2014).
20. Young, R.B. et al.: Environ. Sci.: Processes Impacts, 16, 848-857 (2014).
21. Chiron, S.: Environ. Sci. Technol., 40, 5977-5983 (2006).
22. Szász, Gy., Takács, M., Végh, A.: Gyógyszerészi Kémia Egyetemi Tankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1990.
23. Fülöp, F, Noszál, B, Szász, Gy, Takácsné Novák, K.: Gyógyszerészi Kémia Egyetemi Tankönyv, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010.
24. Takács, M.: Gyógyszerészet, 34(11), 563-573 (1990).
25. Arnold, W.A., McNeill, K.: Comprehensive Analytical Chemistry 50, 361-385 (2007).
26. Takács, M., Kertész, P., Tóth, G., Vajda, J.H.: Arch. Pharm., 309(9), 735-741 (1976).
27. Piotrowska, K. et al.: J. Pharm. Biomed. Anal., 41, 1391-1395 (2006).
28. Tömpe, P., Hoffmanné Fekete, V., Bárczay, E.: Acta Pharm. Hung., 66(1), 15-19 (1996).
29. Logan, B.K.: J. Chromat., 529, 175-181 (1990).
30. Khetan, S.K., Collins, T.J. Chem. Rev., 107, 2319-2364 (2007).
31. Della Greca, M. et al. Environ. Chem. Lett., 2, 155–158 (2004).
32. Bundgaard, H et al. Int. J. Pharm., 42, 217-224 (1988).
33. Brigante, M, Della Greca, M. et al. Environ. Chem. Lett., 2, 195–198 (2005).
34. Musa, K.A.K. et al.: J. Med. Chem., 50(8), 1735-1743 (2007).
35. Hsu, Y-H. et al.: Biomed. Chromatogr., 20, 787-793 (2006).
36. Borren, A.L. et al.: Aquatic. Sci., 65, 320-341 (2003).
37. Guo, H-G.: Environ. Sci. Pollut. Res., 20, 3202–3213 (2013).
38. Hayashi, N. et al.: Antimicrob. Agents Chemother., 48(3), 799-803 (2004).
39. Emri, G., Horkay I., Remenyik É.: Orvosi Hetilap, 147(16), 731-735 (2006).
40. Harber, L.C. : J. Invest. Dermatol., 58(6), 327-342 (1972).
41. Glowniak, K. et al. : Pharm. Biol., 38(4), 308–312 (2000).
42. ICH Harmonised Tripartite Guideline, Photosafety Evaluation of Pharmaceuticals, S10, Current Step 4 version, 13 November 2013.
43. S10 Photosafety Evaluation of Pharmaceuticals, Guidance for Industry, U. S. Department of Health and Human Services, Food and Drug Administration, Center for Drug Evaluation and Research (CDER) Center for Biologics Evaluation and Research (CBER), January 2015.
44. Burns, K., Adams, K.B., Longwell, J.: The J. Opt. Soc. Am. 40, 339-344 (1950).
45. Sansonetti ,C.J., Salit, M.L., Reader, J.: Appl. Optics , 35(1), 74-77 (1996).
46. Heering, W.: IUVA News, 6(4), 7-13 (2004).
47. Saunders, R.D., Ott, W.R., Bridges, J.M.: Appl. Optics, 17(4), 593-600 (1978).
48. Schröder, S., Surmann, J.P.: Anal. Bioanal. Chem., 386, 1695–1700 (2006).
49. Test No. 432: In vitro 3T3 NRU phototoxicity test. OECD Guidelines for the Testing of Chemicals, Section 4, 2004 Nov.
50. Lelievre, D. et al.: Toxicol. in Vitro, 21, 977–995 (2007).
51. Mosmann, T.: J. Immunol. Methods, 65, 55-63 (1983).
52. Onoue, S. et al.: J. Pharm. Biomed. Anal., 47, 967–972 (2008).
53. Onoue, S. et al.: Pharm. Res., 27, 1610–1619 (2010).
54. EMEA Note for Guidance on Photosafety Testing, 2002, London, CPMP/SWP/398/01
55. Murphy, G.M.: Photodermatol. Photoimmunol. Photomed., 20, 305–311 (2004)
56. Yashar, S.S., Lim, H.W.: Dermatol. Ther., 16, 1–7 (2003).
[/item]
[item title=”Sipos Barbara, ifj. Regdon Géza, Sovány Tamás: Titanát nanocsövek a gyógyászatban – APHGAO 85, (043) 71-80. (2015)”]
Summary
Sipos, B., Regdon, G. jun., Sovány, T.: Titanate nanotubes in the therapy
The demand for revealing the medical advantages offered by nanotechnology is increasing more and more. Titanate nanotubes deserve consideration in many aspects. Their production is easy, cost-effective and environmentally friendly. Due to their special physico-chemical properties, titanate nanotubes can play an important role in different fields of therapy, such as medical diagnostics, implantology, or even as cancer treatment. The aim of our work is to present the titanate nanotubes and give an overview on their medical applicability through the results of previous researches.
Keywords: nanotube, titanate nanotube, nanotechnology
Összefoglaló
A nanotechnológia gyógyászatban nyújtott előnyeinek fel-tárására egyre nagyobb igényt mutat a gyógyszerészi szakma. A titanát nanocsövek több szempontból is érdemesek lehetnek a figyelemre. Előállításuk egyszerű, költséghatékony és környezetbarát. Speciális fizikai-kémiai tulajdonságaik révén jelentős szerepet tölthetnek be a gyógyászat különböző területein, mint pl. az orvosi diagnosztika, az implantológia, vagy akár a rákterápia. Munkánk célja, hogy bemutassuk a titanát nanocsöveket és áttekintést adjunk gyógyászati alkalmazhatóságukról az eddigi kutatások eredményeinek bemutatásával.
Kulcsszavak: nanocső, titanát nanocső, nanotechnológi
Összefoglalás
Az utóbbi évtizedben kedvező biológiai hatásaiknak köszönhetően a diarilheptanoid szerkezetű, növényi eredetű fenoloidok a tudományos érdeklődés előterébe kerültek. A kiemelkedő jelentőségű Curcuma genus (Zingiberaceae) mellett a Betulaceae családba tartozó Alnus nemzetség több képviselőjében igazolták e vegyületek jelenlétét, melyek nagy szerkezeti variabilitást, valamint jelentős és változatos biológiai aktivitást mutattak. Bizonyították többek között kemoprotektív, neuroprotektív, szelektív citotoxikus, májvédő, antivirális, antibakteriális, gyulladásgátló és antioxidáns hatásukat. Célul tűztük ki ezért a Betulaceae család Corylus nemzetségének Kárpát-medencében fellelhető fajai, a közönséges mogyoró (Corylus avellana L.), a török mogyoró (Corylus colurna L.) és a csöves mogyoró (Corylus maxima Mill.) fitokémiai vizsgálatát fenoloid profiljuk jellemzése céljából. E növényeket a tradicionális gyógyászatban hosszú ideje alkalmazzák, irodalmi adat azonban csak a közönséges mogyoró levelének fenoloid összetételéről állt rendelkezésre, mely nem tett említést diarilheptanoidok jelenlétéről.
Az említett fajok kéreg- és levéldrogjaiból metanollal és etil-acetáttal készült Soxhlet kivonatok fenoloid profilját HPLC-DAD-ESI-TOF-MS és HPLC-DAD-ESI-MS/MS módszerekkel vizsgáltuk. Összesen 37 különböző fenoloid komponenst detektáltunk a kivonatokban, köztük húsz diarilheptanoidot (1-20), kilenc flavonol-származékot (21-29), valamint nyolc egyéb polifenol komponenst, kávésav-, kínasav-származékokat, illetve flavanonokat (30-37). Az extraktumok fő komponenseit miricetin-, kvercetin- és kempferol-3-O-ramnozidokként azonosítottuk. Bizonyítottuk, hogy az egyes mogyorófajok kiváló forrásai természetes antioxidáns hatású diarilheptán és flavonoid-származékoknak.
Kulcsszavak: Corylus, mogyoró, diarilheptanoid, flavonoid, HPLC, MS.
Irodalom
1. Hodos M..: Titanát nanocsövek szintézise, jellemzése és egy lehetséges képződési modellje, Ph. D. Értekezés Szegedi Tudományegyetem (2007)
2. Sayılkan, F., Erdemoğlu, S., Asiltürk, M., Akarsu, M., Şener, S., Sayılkan, H., Erdemoğlu, M., Arpaç, E.: Mater. Res. Bull. 41, 2276-2285 (2006).
3. Wang, B., Xue, D., Shi, Y., Xue, F.: Titania 1D nanostructured materials: synthesis, properties and applications. In: Prescott, W. V., Schwartz, A. I.: Nanorods, Nanotubes and Nanomaterials Research Progress. New Nova Science Publishers Inc., New York, 163-201 (2008)
4. Yu, J. G., Wang, G. H., Cheng, B., Zhou, M. H.: Appl. Catal. B. 69, 171-180 (2007).
5. Hafez, H. S.: Mater. Lett. 63, 1471-1474 (2009).
6. Chen, X., Mao, S. S.: Chem. Rev. 107, 2891-2959 (2007).
7. Tan, A. W., Pingguan-Murphy, B., Ahmad, R.,. Akbar, S. A.: Ceramics International 38, 4421–4435 (2012).
8. Yuan, Z. Y., Su, B. L.: Colloids Surf. A 241, 173-183 (2004).
9. Sreekantan, S., Lai, L. C.: J. Alloys Compounds 490, 436-442 (2010).
10. Thorne, A., Kruth, A., Tunstall, D. P., Irvine, J. T. S., Zhou, W.: J. Phys. Chem. B. 109, 5439-5444 (2005).
11. Lan, Y., Gao, X. P., Zhu, H. Y., Zheng, Z. F., Yan, T. F., Wu, F., Ringe,r S. P., Song, D. Y.: Adv. Funct. Mater. 15, 1310-1318 (2005).
12. Kasuga, T., Hiramatsu, M., Hoson, A., Sekino, T., Nihara, K.: Langmuir 14, 3160-3163 (1998).
13. Wong, C. L., Tan, Y. N., Mohamed, A. R.: J. Environ. Manag. 92, 1669-1680 (2011).
14. Vuong, D. D., Tram, D. T. N., Pho, P. Q., Chien, N. D.: Hydrothermal synthesis and photocatalytic properties of TiO2 nanotubes. In: Cat, D. T., Pucci, A., Wandelt, K. (Eds.): Physics and Engineering of New Materials. Springer Berlin Heidelberg Inc, Germany, 95-101 (2009).
15. Weng, L. Q., Song, S. H., Hodgson, S., Baker, A., Yu, J.: J. Eur. Ceram. Soc. 26, 1405-1409 (2006).
16. Yu, J. G., Yu, H. G., Cheng, B., Trapalis, C.: J. Mol. Catal. A Chem. 249, 135-142 (2006).
17. Liu, S. S., Lee, C. K., Chen, H. C., Wang, C. C., Juang, L. C.: Chem. Eng. J. 147, 188-193 (2009).
18. Bavykin, D. V., Friedrich, J. M., Walsh, F. C.: Adv. Mater. 18, 2807-2824 (2006).
19. http://nanobakt.hu/titanat-nanocso [2015. 06. 10.]
20. Wadhwa, S., Rea, C., O’Hare, P., Mathur, A., Roy, S. S., Dunlop, P. S. M., Byrne, J. A., Burke, G., Meenan, B., McLaughlin, J. A.: Journal of Hazardous Materials 191, 56–61 (2011).
21. Fenyvesi F., Kónya Z., Rázga Zs., Vecsernyés M., Kása P. jr., Pintye-Hódi K., Bácskay I.: AAPS PharmSciTech 15, 858-861 (2014).
22. Zhao, L., Mei, S., Wang, W., Chu, P. K., Wu, Z., Zhang, Y.: Biomaterials 31, 2055–2063 (2010).
23. Gulati, K., Ramakrishnan, S., Aw, M. S., Atkins, G. J., Findlay, D. M:, Losic, D.: Acta Biomaterialia 8, 449–456 (2012).
24. Dong, H., Wu, Z., Gao, Y., El-Shafei, A., Ning, S., Xi, J., Jiao, B., Hou, X.: Organic Electronics 15, 2847–2854 (2014).
25. Lin, X., Rong, F., Ji, X., Fu, D., Yuan, C.: Solid State Sciences 13, 1424-1428 (2011).
26. Aw, M. S., Losic, D.: International Journal of Pharmaceutics 443, 154– 162 (2013).
27. Zhao, L., Wang, H., Huo, K., Zhang, X., Wang, W., Zhang, Y., Wu, Z., Chu, P. K.: Biomaterials 34, 19-29 (2013).
28. Kristó K., Sovány T., Hódi K., ifj. Regdon G.: Acta Pharm. Hung. 84, 137-143 (2014).
29. Liu, A., Wei, M., Honma, I., Zhou, H.: Adv. Funct. Mater. 16, 371–376 (2006).
30. Tan, A. W., Pingguan-Murphy, B., Ahmad, R., Akbar, S. A.: Ceramics International 38, 4421–4435 (2012).
31. Brammer, K. S., Frandsen, C.J., Jin, S.: Trends in Biotechnology 30, 315-322 (2012).
32. Popat, K. C., Leoni, L., Grimes, C. A., Desai, T. A.: Biomaterials 28, 3188–3197 (2007).
33. Bjursten, L. M., Rasmusson, L., Oh, S., Smith, G. C., Brammer, K. S., Jin, S.: J. Biomed. Mater. Res. Part A 92, 1218-1224 (2010).
34. Wilmowsky, C., Bauer, S., Lutz, R., Meisel, M., Neukam, F. W., Toyoshima, T., Schmuki, P., Nkenke, E., Schlegel, K. A.: J. Biomed. Mater. Res. Part B: Appl. Biomater. 89, 165–171 (2009).
35. Wang, N., Li, H., Lü, W., Li, J., Wang, J., Zhang, Z., Liu, Y.: Biomaterials 32, 6900–6911 (2011).
36. Li, H., Cui, Q., Feng, B., Wang, J., Lu, X., Weng, J.: Applied Surface Science 284, 179– 183 (2013).
37. Juhászné Szalai A., Dojcsákné Kiss-Tóth É., Koska P., Kiss-Tóth E., Szebeni J., Fodor B.: Egészségtudományi Közlemények 1, 43–48 (2011).
38. Sović, D., Gajović, A., Iveković, D.: Electrochimica Acta 56, 9953– 9960 (2011).
[/item]
[/accordion]