[accordion width=”440″]
[item title=”Fülöp Viktor, Balogh Emese, Jakab Géza, Antal István: A nanogyógyszerek és nanotechnológia formulálási vonatkozásai I. Bevezetés, biofarmáciai szempontok – APHGAO 86, (043) 43-52. (2016)”]
Summary
Fülöp V., Balogh E., Jakab G., Antal I.: Formulation aspects of nanopharmaceuticals and nanotechnology I. Introduction, biopharmaceutical aspects
Active pharmaceutical ingredients may have unique properties when applied as nanoparticles or in nanostructured carrier systems due to the size and shape, as well as to the high surface to volume ratio. Therefore nanopharmaceuticals are surrounded by huge expectations on the part of nanomedicine and today nanotechnology is crucial for the development of pharmaceutical products. Nanopharmaceuticals have several benefits such as improved dissolution and bioavailability, targeted drug delivery, and they allow the introduction of nanotheranostics. All these advantages offer an unprecedented opportunity for personalized therapy, aiding also the patient-centered formulation in order to ensure the efficacy and tolerability. Nanoparticle or nano-structured drugs offer unique advantages, but on the other hand the formulation could be a challenge which can be compared to their specific characteristics.
Összefoglaló
A nanorészecskeként vagy nanoszerkezetű hordozó rendszerben alkalmazott hatóanyag méretből és alakból, illetve felület-térfogat arányból következő tulajdonságai egyedülállóak, ezért óriási várakozás övezi a nanomedicina területén. Napjainkban a nanotechnológia a gyógyszerkészítmények kutatás-fejlesztésének és gyártásának is sarkalatos alapját képezi. A nanotechnológia felhasználásával előállított nanogyógyszerek elsődleges előnyei a jobb oldódás és felszívódás, a célzott hatóanyag-szállítás, és a diagnosztika és terápia társítása a nanoteranosztikumok révén. Mindezek az előnyök páratlan lehetőséget teremtenek a személyre szabott terápiára, segítségükkel a betegközpontú formulálás dinamikusan fejlődő területté vált a tolerálhatóság és hatásosság biztosítása érdekében. A hatóanyag nanorészecskeként vagy nanoszerkezetű hordozórendszerben történő formulálása egyrészről egyedülálló előnyöket kínál, másrészről azonban a különleges tulajdonságokkal összemérhető kihívást is jelent.
Irodalom
1. The International System of Units (SI), 8th Edition, Bureau International des Poids et Mesures, 2006.
2. Taniguchi, N.: On the Basic Concept of “Nano-Technology”. In: Proc. Intl. Conf. Prod. Eng. Tokyo, Part II., Japan Society of Precision Engineering, 1974.
3. Jain K.K.: The handbook of nanomedicine, 1st ed., Humana Press, Totowa, 2008.
4. Feynman R.P.: There’s Plenty of Room at the Bottom, Eng. and Sci. 23, 22-36 (1960).
5. Lindsay, S.: Introduction to Nanoscience, OUP Oxford, 2009, 22-100. old.
6. Zentai, A., Frecskáné Csáki, K., Szeitzné Szabó, M., Farkas, J., Beczner, J.: Magy. Tud. 983-992 (2014).
7. Szebeni, J.: Neuropsychopharm, Hung, 13, 15-23 (2011).
8. Duncan, R., Gaspar, R.: Mol. Pharm. 8(6), 2101–2141 (2011).
9. Bawa, R.: Eur. J. Nanomedicine, 3(1), 34-40 (2010).
10. https://scholar.google.hu találatai alapján (2016.06.16.).
11. Kingsley, J. D., Dou, H., Morehead, J., Rabinow, B., Gendelman, H. E., Destache, C. J.: J. Neuroim. Pharmacol. 13, 340-350 (2006).
12. Bamrungsap, S., Zhao, Z., Chen, T., Wang, L., Li, C., Fu, T., Tan, W.: Nanomedicine, 7(8), 1253-1271 (2012).
13. Junghanns J.U.A.H., Müller R.H.: Int. J. Nanomedicine. 3, 295-310 (2008).
14. Panchangam, R. B. S., Dutta, T.: J. Pharm. Drug. Deliv. Res. doi:10.4172/2325-9604.1000127 (2015).
15. Hafner, A., Lovrić, J., Lakoš, G. P., & Pepić, I.: Int. J. Nanomedicine, 9, 1005-1023 (2013).
16. Sun, T., Zhang, Y. S., Pang, B., Hyun, D. C., Yang, M., Xia, Y.: Angew. Chem. 53, 12320–12364 (2014).
17. Kaialy, W., Al Shafiee, M.: Adv. Coll. Int. Sci. 228, 71–91 (2016).
18. Toy, R., Peiris, P. M., Ghaghada, K. B., & Karathanasis, E.: Nanomedicine, 9, 121-134 (2014).
19. Moghimi SM, Peer D, Langer R.: ACS Nano 5(11), 8454–8458 (2011).
20. Truong, N. P., Whittaker, M. R., Mak, C. W., Davis, T. P.: Exp.. Opin. Drug Deliv. 12, 129-142 (2015).
21. Maeda H, Nakamura H, Fang J: Adv. Drug Deliv. Rev. 65, 71-79 (2013).
22. Pallagi, E., Paál, T., Csóka, I.: Gyógyszerészet, 59, 387-395 (2015).
23. Antal, I.: Acta Pharm. Hung., 76, 149-154 (2006).
24. Rasenack, N., Müller, B.W.: Pharm. Dev. Technol. 9, 1-13 (2004).
25. Ambrus, R., Aigner, Z., Simándi, B., Szabóné Révész, P.: Gyógyszerészet, 50, 287-291 (2006).
26. http://cdb.iso.org (2016.05.21.)
27. A Európai Bizottság ajánlása (2011. október 18.) a nanoanyag fogalmának meghatározásáról (2011/696/EU).
28. DBP 762 723, Degussa AG (1942).
29. Brünner, H.: Dtsch. Apoth. Ztg. 98, 1005 (1958).
30. Domingo, C, Saurina, J.:, Anal. Chim. Acta, 744, 8-22 (2012).
31. Sitterberg, J., Ozcetin, A., Ehrhardt, C., Bakowsky, U.: Eur. J. Pharm. Biopharm. 74, 2-13 (2010).
32. Filipe, V., Hawe, A., Jiskoot, W.: Pharm. Research, 27, 796-810 (2010).
33. Hooton, J.C., German, C.S., Allen, S., Davies, M.C., Roberts, C.J., Tendler, S.J. B., Williams, P.M.: Pharm. Res. 20, 508-514 (2003).
34. Kovács-Kiss D.: Gyógyszerészet, 54, 544-550 (2010).
35. Antal, I.: Acta Pharm. Hung., 76, 95-103 (2006).
36. Lipinsky, C.:, Am. Pharm. Rev. 6, 82-85 (2002).
37. Liversidge, G.G., Cundy, K.C.: Int. J. Pharm. 125, 91-97 (1995).
38. Noyes, A.A., Whitney, W.R.: J. Am. Chem. Soc. 19, 930-934 (1897).
39. Antal, I.: Acta Pharm. Hung., 71, 280-288 (2001).
40. Leuner, C., Dressman, J.: Eur. J. Pharm. and Biopharm. 50, 47-60 (2000).
41. Finholt, P.: Influence of formulation on dissolution rate, in: L.J. Leeson, J.T. Carstensen (Eds.), Dissolution Technology, Whitlock Press, Washington, DC, 1974, pp. 106–146.
42. Wang, Q., Robert, F., Xu, H., Li, X.: J. Zhejiang Univ. Sci. B. 6(8), 705-707 (2005).
43. Adamson, W., Gast, A.P.: Physical Chemistry of Surfaces. New York: Wiley; 1997.
44. Smet, Y.D.,, Deriemaeker, L., Finsy, R.: Langmuir. 13, 6884–6888 (1997).
45. Carstensen, J.T.: Advanced Pharmaceutical Solids, Marcel Dekker Inc., New York, 2001. p 46.
46. Kipp JE: The role of solid nanoparticle technology in the parenteral delivery of poorly water-soluble drugs. Int. J. Pharm. 284(1-2), 109-122 (2004).
47. Mosharraf, M., Nyström, C.: Int. J. Pharm. 122, 35-47 (1995).
48. Müller R.H.,, Jacobs, C., Kayser, O.: Adv. Drug Del. Rev. 47, 3-19 (2001).
49. Bisrat, M.; Nyström, C.: Int. J. Pharm. 47, 223-231 (1988).
50. Scholz, A., Abrahamsson, B., Diebold, S.M., Kostewicz, E., Polentarutti, B.I., Ungell, A.L., Dressman, J.B.: Pharm. Res. 19, 42–47 (2002).
51. Chakrabarti, S., Van Severen, R. and Braeckman, P.: Pharmazie, 33, 338-339 (1978).
52. Shah D.A., Murdande S.B, Dave R.H.: J. Pharm. Sci. doi: 10.1002/jps.24694 (2015).
53. Amidon, G. L., Lennernas, H., Shah, V.P., Crison J.R.: Pharm. Res. 12, 413-420 (1995).
54. Jounela, A.J., Pentikainen, P.J., Sothmann, A.: Eur. J. Clin. Pharmacol. 8, 365-370 (1975).
55. Dressman, J.B. , Fleisher, D.: J. Pharm. Sci. 75, 109-116 (1986).
56. Shah, V.P., Konecny, J.J., Everett, R.L., McCullough, B., Noorizadeh, A.C. , Skelly, J.P.: Pharm. Res. 6, 612-618 (1989).
57. Dressman J.B., Amidon G.L., Reppas C., Shah V.P.: Pharm. Res. 15, 11-22 (1998).
58. Lim, J.G. P; Shah, B.; Rohatagi, S., Bell, A.: Am. J. Ther. 13, 32-42 (2006).
59. Martinez, M., Augsburger, L., Johnston, T., Jones, W.W.: Adv. Drug Del. Rev. 54, 805–824 (2002).
60. Jinno, J., Kamada, N., Miyake, M., Yamada, K., Mukai, T., Odomi, M., Toguchi, H., Liversidge, G.G., Higaki, K., Kimura, T.: J. Cont. Rel. 111, 56 – 64 (2006).
61. Strickley, R.G.: Pharm. Res. 21, 201-230 (2004).
62. Horváth, A., Beck, A., Sárkány, A., Guczi, L.: Magy, Kém, Foly. 111, 62-69 (2005).
63. Naseem A, Ollif C.J., Martini, L.G.: Int. J. Pharm. 269, 443-450 (2004).
64. Rasenack, N., Steckel H., Müller B.W.: Powder Technol. 143-144, 291-296 (2004).
65. Wongmekiat, A., Tozuka, Y., Oguchi, T., Yamamoto, K.: Pharm. Res. 19, 1867-1872 (2002).
[/item]
[item title=”Kazsoki Adrienn, Szabó Péter, Zelkó Romána: Nano- és mikroszálas rendszerek gyógyászati alkalmazási lehetőségei – APHGAO 86, (043) 53-59. (2016)”]
Summary
Kazsoki, A., Szabó, P., Zelkó, R.: Medical application possibilities of nano- and microfibrous systems
The nano- and micro fibrous systems in the textile- and plastics industry have already been used, although the opportunity for using them as medical devices has only come in recent years into view. Since then in medical sciences they have shown promise in different therapeutic purposes.
The manuscript summarizes the opportunities for medical use of the nano- and micro fibrous systems.
Keywords: nano- and microfibrous systems, medical applications, wound dressing, stents, tissue engineering, nanofiber scaffolds, grafts
Összefoglalás
A nano- és mikroszálas rendszerek felhasználása a textil- és a műanyagiparban hosszabb múltra visszatekintő történettel rendelkezik, azonban a gyógyászati alkalmazásukban rejlő lehetőségek csak az utóbbi években kerültek előtérbe. Azóta az orvostudomány számos területén ígéretesnek bizonyultak.
A közlemény áttekintést nyújt a nano-és mikroszálas rendszerek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről.
Kulcsszavak: nano- és mikroszálas rendszerek, gyógyászati alkalmazás, sebkezelés, sztentek, háromdimenziós szövettenyésztés, nanoszálas vázszerkezet, szövetépítés
Irodalom
1. Sill, T.J. and H.A. von Recum: Electrospinning: Applications in drug delivery and tissue engineering. Biomaterials, 29(13), 1989-2006 (2008).
2. Sharma, J., et al.: Multifunctional nanofibers towards active biomedical therapeutics. Polymers, 7(2), 186-219 (2015).
3. Gaál, C.: Sebészet, ed. M.K. Zrt. 2007, Budapest.
4. Vágvölgyi, Á.: Gyógyszertan, ed. K. Bt. 2013.
5. Boateng, J. and O. Catanzano: Advanced Therapeutic Dressings for Effective Wound Healing – A Review. Journal of Pharmaceutical Sciences, 104(11), 3653-3680 (2015).
6. Zahedi, P., et al.: A review on wound dressings with an emphasis on electrospun nanofibrous polymeric bandages. Polymers for Advanced Technologies, 21(2), 77-95 (2010).
7. Archana, D., P.K. Dutta, and J. Dutta: Chitosan: A potential therapeutic dressing material for wound healing, in Chitin and Chitosan for Regenerative Medicine. 2015. p. 193-227.
8. Abdelgawad, A.M., S.M. Hudson, and O.J. Rojas: Antimicrobial wound dressing nanofiber mats from multicomponent (chitosan/silver-NPs/polyvinyl alco-hol) systems. Carbohydrate Polymers, 100, 166-178 (2014).
9. Torres-Giner, S., M.J. Ocio, and J.M. Lagaron: Deve-lopment of active antimicrobial fiber based chitosan polysaccharide nanostructures using electrospinning. Engineering in Life Sciences, 8(3), 303-314 (2008).
10. Ulubayram, K., et al.: Nanofibers based antibacterial drug design, delivery and applications. Current Pharmaceutical Design, 21(15), 1930-1943 (2015).
11. Unnithan, A.R., et al.: Wound-dressing materials with antibacterial activity from electrospun polyurethane-dextran nanofiber mats containing ciprofloxacin HCl. Carbohydrate Polymers, 90(4), 1786-1793 (2012).
12. Serinçay, H., et al.: PVA/PAA-Based Antibacterial Wound Dressing Material with Aloe Vera. Polymer – Plastics Technology and Engineering, 52(13), 1308-1315 (2013).
13. Parwe, S.P., et al.: Synthesis of ciprofloxacin-conjugated poly (L-lactic acid) polymer for nanofiber fabrication and antibacterial evaluation. International Journal of Nanomedicine, 9(1), 1463-1477 (2014).
14. Jannesari, M., et al.: Composite poly(vinyl alcohol)/poly(vinyl acetate) electrospun nanofibrous mats as a novel wound dressing matrix for controlled release of drugs. International journal of nanomedicine, 6, 993-1003 (2011).
15. Khampieng, T., G.E. Wnek, and P. Supaphol: Electrospun DOXY-h loaded-poly(acrylic acid) nanofiber mats: In vitro drug release and antibacterial properties investigation. Journal of Biomaterials Science, Polymer Edition, 25(12), 1292-1305 (2014).
16. Nitanan, T., et al.: Neomycin-loaded poly(styrene sulfonic acid-co-maleic acid) (PSSA-MA)/polyvinyl alcohol (PVA) ion exchange nanofibers for wound dressing materials. International Journal of Pharmaceutics, 448(1),71-78 (2013).
17. Zahedi, P., et al.: Preparation and performance evaluation of tetracycline hydrochloride loaded wound dressing mats based on electrospun nanofibrous poly(lactic acid)/poly(ϵ-caprolactone) blends. Journal of Applied Polymer Science, 124(5), 4174-4183 (2013).
18. Kenawy, E.R., et al.: Release of tetracycline hydrochloride from electrospun poly(ethylene-co-vinylacetate), poly-(lactic acid), and a blend. Journal of Controlled Release, 81(1-2), 57-64 (2002).
19. Yang, H., et al.: Antibacterials loaded electrospun composite nanofibers: Release profile and sustained antibacterial efficacy. Polymer Chemistry, 5(6), 1965-1975 (2014).
20. Thakur, R.A., et al., Electrospun nanofibrous polymeric scaffold with targeted drug release profiles for potential application as wound dressing. International Journal of Pharmaceutics, 364(1), 87-93 (2008).
21. Rai, M., A. Yadav, and A. Gade: Silver nanoparticles as a new generation of antimicrobials. Biotechnology Advances, 27(1), 76-83 (2009).
22. Hong, K.H.: Preparation and properties of electrospun poly (vinyl alcohol)/silver fiber web as wound dressings. Polymer Engineering and Science, 47(1), 43-49 (2007).
23. Maver, T., et al.: Electrospun nanofibrous CMC/PEO as a part of an effective pain-relieving wound dressing. Journal of Sol-Gel Science and Technology, 2015.
24. http://www.smith-nephew.com/key-products/advanced-wound-management/other-wound-care-products/biobrane/. (2016.05.04)
25. http://www.hemcon.com/products/hemconchitoflexhemostaticdressingoverview.aspx. (2016.05.04)
26. Okner, R., et al.: Electrocoating of stainless steel coronary stents for extended release of Paclitaxel. Materials Science and Engineering C, 27(3), 510-513 (2007).
27. Bognár, E.: Koszorúérsztentek passzív és aktív bevonatai és bevonatolási technológiái PhD-értekezés. 2009.
28. Jensen, L.O., et al.: Stent Thrombosis, Myocardial Infarction, and Death After Drug-Eluting and Bare-Metal Stent Coronary Interventions. Journal of the American College of Cardiology, 50(5), 463-470 (2007).
29. Bavry, A.A., et al.: Late Thrombosis of Drug-Eluting Stents: A Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials. The American Journal of Medicine, 119(12), 1056-1061 (2006).
30. Daemen, J., et al.: Early and late coronary stent thrombosis of sirolimus-eluting and paclitaxel-eluting stents in routine clinical practice: data from a large two-institutional cohort study. The Lancet. 369(9562), 667-678.
31. Cook, S., et al.: Impact of incomplete stent apposition on long-term clinical outcome after drug-eluting stent implantation. European Heart Journal, 33(11), 1334-1343 (2012).
32. Sun, D., et al.: Coronary drug-eluting stents: From design optimization to newer strategies. Journal of Biomedical Materials Research – Part A, 102(5), 1625-1640 (2014).
33. Whitbeck, M.G. and R.J. Applegate: Second generation drug-eluting stents: A review of the everolimus-eluting platform. Clinical Medicine Insights: Cardiology, 7, 115-126 (2007).
34. Maeng, M., et al.: Zotarolimus-eluting versus sirolimus-eluting coronary stent implantation. Interventional Cardiology, 2(6), 807-812 (2010).
35. Ormiston, J.A., M.W.I. Webster, and G. Armstrong: First-in-human implantation of a fully bioabsorbable drug-eluting stent: The BVS poly-L-lactic acid everolimus-eluting coronary stent. Catheterization and Cardiovascular Interventions, 69(1), 128-131 (2007).
36. Cottone, R.J.: Endoprosthesis having graft member and exposed welded end junctions, method and procedure. 1996, Google Patents.
37. Dubson, A. and E. Bar: Medicated polymer-coated stent assembly. 2004, Google Patents.
38. http://www.biotronik.com/wps/wcm/connect/en_de_web/bio-tronik/sub_top/healthcareprofessionals/Products+and+Therapies/coronary_vascular_intervention/#jump. (2016.05.04.)
39. Bartis Domonkos: D.P.J., Háromdimenziós szövet-tenyésztés. 2011.
40. Katari, R.S., A. Peloso, and G. Orlando: Tissue Engineering. Advances in Surgery, 48(1), 137-154 (2014).
41. Zhao, J., et al.: Bioreactors for tissue engineering: An update. Biochemical Engineering Journal, 109, 268-281 (2016).
42. Bambole, V. and J.V. Yakhmi: Chapter 14 – Tissue engineering: Use of electrospinning technique for recreating physiological functions A2 – Grumezescu, Alexandru Mihai, in Nanobiomaterials in Soft Tissue Engineering. 2016, William Andrew Publishing. p. 387-455.
43. Repanas, A., S. Andriopoulou, and B. Glasmacher: The significance of electrospinning as a method to create fibrous scaffolds for biomedical engineering and drug delivery applications. Journal of Drug Delivery Science and Technology, 31, 137-146 (2016).
44. Unnithan, A.R., R.S. Arathyram, and C.S. Kim: Chapter 3 – Electrospinning of Polymers for Tissue Engineering A2 – Thomas, Sabu, in Nanotechnology Applications for Tissue Engineering, Y. Grohens and N. Ninan, Editors. 2015, William Andrew Publishing: Oxford. p. 45-55.
45. Rambhia, K.J. and P.X. Ma: Controlled drug release for tissue engineering. Journal of Controlled Release, 219, 119-128 (2015).
46. Shalumon, K.T., et al.: Fabrication of poly (l-lactic acid)/gelatin composite tubular scaffolds for vascular tissue engineering. International Journal of Biological Macromolecules, 72, 1048-1055 (2015).
47. Stitzel, J., et al.: Controlled fabrication of a biological vascular substitute. Biomaterials, 27(7), 1088-1094 (2006).
48. Xu, C.Y., et al.: Aligned biodegradable nanofibrous structure: a potential scaffold for blood vessel engineering. Biomaterials, 25(5), 877-886 (2004).
49. Liu, H., et al.: Electrospun sulfated silk fibroin nanofibrous scaffolds for vascular tissue engineering. Biomaterials, 32(15), 3784-3793 (2011).
50. Zhang, X., C.B. Baughman, and D.L. Kaplan: In vitro evaluation of electrospun silk fibroin scaffolds for vascular cell growth. Biomaterials, 29(14), 2217-2227 (2008).
51. Zhang, X., M.R. Reagan, and D.L. Kaplan: Electrospun silk biomaterial scaffolds for regenerative medicine. Advanced Drug Delivery Reviews, 61(12), 988-1006 (2009).
52. He, W., et al.: Fabrication and endothelialization of collagen-blended biodegradable polymer nanofibers: Potential vascular graft for blood vessel tissue engineering. Tissue Engineering, 11(9-10), 1574-1588 (2005).
53. Lee, S.J., et al.: In vitro evaluation of electrospun nanofiber scaffolds for vascular graft application. Journal of Biomedical Materials Research – Part A, 83(4), 999-1008 (2007).
54. Zhang, J., et al.: Engineering of vascular grafts with genetically modified bone marrow mesenchymal stem cells on poly (propylene carbonate) graft. Artificial Organs, 30(12), 898-905 (2006).
55. Liu, S., et al.: Bilayered vascular grafts based on silk proteins. Acta Biomaterialia, 9(11), 8991-9003 (2013).
56. http://www.nicast.com/index.aspx?id=2930.(2016.05.04.)
57. Thomas, V., et al.: Mechano-morphological studies of aligned nanofibrous scaffolds of polycaprolactone fabricated by electrospinning. Journal of Biomaterials Science, Polymer Edition, 17(9), 969-984 (2006).
58. Sui, G., et al.: Poly-L-lactic acid/hydroxyapatite hybrid membrane for bone tissue regeneration. Journal of Biomedical Materials Research – Part A, 82(2), 445-454 (2007).
59. Mohammadi, Y., et al.: Nanofibrous poly(ε-caprolactone)/poly(vinyl (alcohol)/chitosan hybrid scaffolds for bone tissue engineering using mesenchymal stem cells. International Journal of Artificial Organs, 30(3), 204-211 (2007).
60. Burger, C. and B. Chu: Functional nanofibrous scaffolds for bone reconstruction. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces, 56(1-2), 134-141 (2007).
61. Ahmadzadeh, E., et al.: Osteoconductive composite graft based on bacterial synthesized hydroxyapatite nanoparticles doped with different ions: From synthesis to in vivo studies. Nanomedicine: Nanotechnology, Biology, and Medicine, 12(5), 1387-1395 (2016).
62. Ma, X., et al.: Preparation of collagen/hydroxyapatite/alendronate hybrid hydrogels as potential scaffolds for bone regeneration. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces, 143, 81-87 (2016).
63. Pangon, A., et al.: Hydroxyapatite-hybridized chitosan/chitin whisker bionanocomposite fibers for bone tissue engineering applications. Carbohydrate Polymers, 144, 419-427 (2016).
64. Chong, E.J., et al.: Evaluation of electrospun PCL/gelatin nanofibrous scaffold for wound healing and layered dermal reconstitution. Acta Biomaterialia, 3(3 SPEC. ISS.), 321-330 (2007).
65. Ji, Y., et al.: Electrospun three-dimensional hyaluronic acid nanofibrous scaffolds. Biomaterials, 27(20), 3782-3792 (2006).
66. Powell, H.M. and S.T. Boyce: Fiber density of electrospun gelatin scaffolds regulates morphogenesis of dermal-epidermal skin substitutes. Journal of Biomedical Materials Research – Part A, 84(4), 1078-1086 (2008).
67. Rnjak-Kovacina, J., et al.: Electrospun synthetic human elastin:collagen composite scaffolds for dermal tissue engineering. Acta Biomaterialia, 8(10), 3714-3722 (2012).
68. Uppal, R., et al.: Hyaluronic acid nanofiber wound dressing-production, characterization, and in vivo behavior. Journal of Biomedical Materials Research – Part B Applied Biomaterials, 97 B(1), 20-29 (2011).
69. http://www.integralife.com/index.aspx?redir=detailproduct&product=549&ProductName=INTEGRA%AE%20Dermal%20Regeneration%20Template&ProductLineName=Soft%20Tissue%20Solutions&ProductLineID=78&PA=Plastic-and-Reconstruction. (2016.05.04.)
70. Dolynchuk, K., et al.: The role of Apligraf in the treatment of venous leg ulcers. Ostomy/wound management, 45(1), 34-43 (1999).
71. Trent, J.F. and R.S. Kirsner: Tissue engineered skin: Apligraf, a bi-layered living skin equivalent. International Journal of Clinical Practice, 52(6), 408-413 (1998).
72. Zaulyanov, L. and R.S. Kirsner: A review of a bi-layered living cell treatment (Apligraf) in the treatment of venous leg ulcers and diabetic foot ulcers. Clinical interventions in aging, 2(1), 93-98 (2007).
73. http://www.apligraf.com/professional/what_is_apligraf/index.html. (2016.05.04.)
74. http://www.dermagraft.com/composition/. (2016.05.04.)
75. Nicholls, H.: FDA approves Dermagraft® for diabetic foot ulcers. Trends in Endocrinology & Metabolism, 12(10), 433 (2001).
[/item]
[item title=”Király Márton, Dalmadiné Kiss Borbála, Drahos László, Vékey Károly, Antal István, Ludányi Krisztina: Tömegspektrometria alkalmazása a fehérjék vizsgálatában – APHGAO 86, (043) 61-67. (2016)”]
Summary
Király, M., Dalmadi-Kiss, B., Drahos, L., Vékey, K., Antal, I., Ludányi, K.: Application of Mass Spectrometry in Proteomics
Mass spectrometry is a high sensitivity, highly selective, high throughput analytical technique. It is well suited to characterize polar, high mass molecules. It is one of the prime analytical techniques to study proteins, to determine their molecular mass, their amino acid sequence and their post-translational modifications. The objective of the present article is to introduce the most important mass spectrometry based methods relevant for protein analysis, like ionization techniques, mass analyzers and tandem mass spectrometry. We shall also introduce „top-down” and „buttom-up” protein sequencing and protein quantitation as well.
Keywords: protein, proteomics, mass spectrometry, „top-down”, „bottom-up”
Összefoglalás
A tömegspektrometria nagy érzékenységű, szelektív „high throughput” analitikai technika, amely alkalmas nagy molekula-tömegű, poláros makromolekulák jellemzésére. A módszer a fehérje kutatások egyik legfontosabb analitikai módszere, segítségével a fehérje molekulatömege és elsődleges szerkezete is meghatározható, speciális tandem tömegspektrometriás technikákkal pedig lehetőség van a poszttranszlációs módosulások helyspecifikus analízisére, a molekulák heterogenitásának jellemzésére. Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a fehérje analitikában használt legfontosabb tömegspektrometria alapú technikákat és készülékeket (ionforrások, speciális analizátorok és fragmentációs technikák, „hibrid” készülékek), valamint a szekvencia meghatározás módszereit („top-down”, „bottom-up”, natív fehérje meghatározás). Külön fejezet foglalja össze a kvantitatív fehérje analízis lehetséges módszereit.
Kulcsszavak: fehérje, proteomika, tömegspektrometria, „top-down”, „bottom-up”
Irodalom
1. Wasinger, V.C., Cordwell, S.J., Cerpa-Poljak, A., Yan, J.X., Gooley, A.A., Wilkins, M.R., Duncan, M.W., Harris, R., Williams, K.L., Humphery-Smith, I.: Electrophoresis 16, 1090-1094 (1995).
2. Wilkins, M.: Electrophoresis 7, 1077-1322 (1995).
3. Aebersold, R., Mann, M.: Nature 422, 198-207 (2003).
4. Scheele, G. A.: The Journal of Biological Chemistry 250, 5375-5385 (1975).
5. Klose, J.: Humangenetik 26, 231-243 (1975).
6. O’Farrell, P. H.: The Journal of Biological Chemistry 250, 4007-4021 (1975).
7. Bienvenut, W.V., Müller, M., Palagi, P.M., Gasteiger, E., Heller, M., Jung, E.: Proteomics and Mass Spectrometry: Some aspects and recent developments. In: Bienvenut, W.V. (ed): Acceleration and Improvement of Protein Identification by Mass Spectrometry. Springer, The Netherlands, 2005, pp. 225-281
8. Henzel, W.J., Stults, J.T., Watanabe, C.: Journal of American Society for Mass Spectrometry 14, 931-942 (2003).
9. Buzás, Zs.: Magyar orvos 1-2, 37-40 (2010).
10. Warren, J.B.:British Journal of Clinical Pharmacology 1, 7–14 (2013).
11. Trauger, S.A., Webb, W., Siuzdak, G.: Spectroscopy 16, 15-28 (2002).
12. Thompson, N.J., Rosati, S., Heck, A.J.R.: Methods 65, 11-17 (2014).
13. Hunt, D.F., Yates, J.R., Shabanowitz, J., Winston, S., Hauer, C.R.: Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 83, 6233-6237 (1986).
[/item]
[item title=”Argay Márton, Zelkó Romána: Metformin hatóanyagú készítmények expediálása során végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés vizsgálata. Kérdőíves felmérés első eredményei – APHGAO 86, (043) 35-40. (2016)”]
Summary
Argay, M., Zelkó, R.: Examination of drug safety control during the dispensing of medicines containing metformin. First results of a questionnaire survey
The responsibility of pharmacists as medical experts is giving as broad information to their patients as possible to avoid the medicational problem that is endangering both the patient and the efficacy of the drug-treatment. In most cases, the medication error could be avoided by proper attention and co-operation with the patients and their doctors. We need to determine those factors, which have to be eliminated to decrease the side-effects and interactions; consequently to improve the patients’ adherence with the therapy. We carried out a survey in public pharmacies among patients with type II diabetes, who take oral antidiabetics containing metformin as an active agent. Our aim was to get such data from their answers, to identify the patient groups of high risk and reducing the risk of medication errors.
Keywords: drug safety, adherence, adverse drug reactions
Összefoglalás
A gyógyszerészeknek mint egészségügyi szakembereknek a felelőssége, hogy minél átfogóbb tájékoztatást adjanak betegeiknek gyógyszereikről, elkerülve ezzel a beteget és a gyógyszeres kezelés eredményességét egyaránt veszélyeztető gyógyszerelési problémákat. Legtöbb esetben a gyógyszereléssel kapcsolatos problémák megelőzhetőek kellő odafigyeléssel, a beteggel és orvosával történő együttműködéssel. Tisztában kell lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek kiküszöbölésével csökkenthetők a mellékhatások, az interakciók és javítható a betegek terápiás együttműködése.
Közforgalmú gyógyszertárban végeztünk kérdőíves felmérés metformin hatóanyagú orális antidiabetikumot szedő 2-es típusú cukorbetegek körében. Célunk az volt, hogy betegeink válaszaiból olyan adatokat nyerjünk, amelyekből meghatározható a több odafigyelést igénylő betegek csoportja, csökkentve, illetve ezáltal kizárva, a gyógyszerelési problémák lehetőségét.
Kulcsszavak: gyógyszerbiztonság, adherencia, gyógyszermellékhatás
Irodalom
1. Pharmaceutical Care Policies and Practices for a Safer, More Responsible and Cost-effective Health System.2012. https://www.edqm.eu/en/phar-ma-ceutical-care-1517.html (letöltve: 2014. 10. 29.)
2. https://www.fip.org/files/fip/Patient%20Safety/PatientSafetyAdvidShah.pdf (letöltve: 2014. 10. 29.)
3. Vlayen, A., Verelst, S., Bekkering, G.E., Schrooten, W., Hellings, J., Claes, N.: J Eval Clin Pract. 18(2), 485-97 (2012).
4. Hallas, J., Gram, L.F., Grodum, E., Damsbo, N., Brøsen, K., Haghfelt, T., Harvald, B., Beck-Nielsen, J., Worm, J., Jensen, K.B., Davidsen, O., Frandsen, N.E., Hagen, C., Andersen, M., Frølund, F,, Kromann-Andersen, H., Schou, J.: Br J Clin Pharmacol. 33(1), 61-8 (1992).
5. Col, N., Fanale, J.E., Kronholm, P.: Arch Intern Med. 150(4), 841-5 (1990).
6. Franceschi, M., Scarcelli, C., Niro, V., Seripa, D., Pazienza, A.M., Pepe, G., Colusso, A.M., Pacilli, L., Pilotto, A.: Drug Saf. 31(6), 545-56 (2008).
7. Howard, R.L., Avery, A.J., Howard, P.D., Partridge, M.: Qual Saf Health Care 12(4), 280-5 (2003).
8. Mannesse, C.K., Derkx, F.H., de Ridder, M.A., Man in ‚t Veld A.J., van der Cammen, T.J.: Br Med J 315, 1057–1058 (1997).
9. Roughead, E.E., Gilbert, A.L., Primrose, J.G., Sansom, L.N.: Med J 168(8), 405-8 (1998).
10. Sokol, M.C., McGuigan, K.A., Verbrugge, R.R., Epstein, R.S.: Med Care 43, 521–530 (2005).
11. Gehi, A.K., Ali, S. Na, B., Whooley, M.A.: Arch Intern Med. 167(16), 1798-803 (2007).
12. Rasmussen, J.N., Chong, A., Alter, D.A.: JAMA. 297(2), 177-86 (2007).
13. Cho, S.J., Kim, J.: Factors associated with nonadherence to antihypertensive medication. Nurs Health Sci. 2014. doi: 10.1111/nhs.12145
14. Braverman, J., Dedier, J.: Ethn Dis. 19(4), 396-400 (2009).
15. Stafford, A.C., Tenni, P.C., Peterson, G.M., Jackson, S.L., Hejlesen, A., Villesen, C., Rasmussen, M.: Pharm World Sci. 31(2), 216-23 (2009).
16. Peterson, G.M., Tenni, P.C., Jackson, S.L. et al.: Documenting clinical interventions in community pharmacy: PROMISe III. Pharmacy Guild of Australia 2010.
[/item]
[/accordion]