BITTNER NÓRA PULMONOLÓGUS – DEBRECENI EGYETEM TÜDŐKLINIKA IGAZGATÓJA
2019. december 12-én egy új – korábban emberben nem azonosított – rendkívül nagy fertőző képességgel bíró koronavírustörzs (SARS-CoV-2 jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban. Itt a smog is segített a terjedésben, hiszen a szálló poron keresztül a vírusok is be tudnak jutni a mély légutakba, tüdőbe. Az évszámból adódik az elnevezés is COVID-19. Ez a vírus egy korábban márt ismert vírustörzsbe tartozik, a SARS-CoV, mely súlyos akut légzőszervi tüneteggyüttest okozó, cseppfertőzéssel terjedő vírus. (SARS: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2).
Összehasonlítva az ilyenkor szokásos influenza járvány okozta megbetegedésekkel az új humán koronavírus járvány fertőzési képessége és a halálozási aránya is többszöröse az influenzáénak, főleg 70 év feletti emberek esetében, hiszen az immunrendszerünk működése normál körülmények között is 60 év felett csökken. Az olaszországi adatok szerint gyermekekben 0,2%, fiatal felnőttekben 0,4%, és 50 év felett 1,2%- os a halálozási aránya, 60 év fölött emelkedik 3,2%-ra és 80 év fölött 13%-os.
A COVID-19 fertőzés klinikai lefolyásának három fő mintája létezik:
- felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség,
- nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás,
- súlyos, gépi lélegeztetést igénylő tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindrómával (ARDS)
Kutatók szerint a SARS-CoV-2 humán koronavírustól az emberek 20 százaléka lesz súlyosan beteg, 80%-az enyhébb formában átfertőződik,
A CoVID 19 fertőzés tünetei ennek megfelelően nagyon szélsőségesek lehetnek. A leggyakoribb klinikai tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézségek és a fáradékonyság. A tünetek a betegség korai stádiumában enyhék vagy közepesen erősek. A mellkasról készült röntgenfelvételek szerint kétoldali tüdőgyulladás alakul ki, ez okozza később a legveszélyesebb légzési elégtelenséget, amely akutan lélegeztetést igényel. Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak. Amennyiben kialakul a gyors állapotromlás (ARDS) a beteg állapota komoly életmentő eljárást, lélegeztetést igényel.
Az akut légúti distressz szindróma (ARDS) gyorsan terjedő járványos megbetegedések lefolyásakor kb. 1%-ban jelentkezhet. A cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés a légutakba jutva a virusos tüdőgyulladásokra jellemzően gyulladásos izzadmánnyal tölti ki az alveolusokat (léghólyagokat) ahol normál körülmények között a gázcsere végbemegy. Emiatt alakul ki a légzési elégtelenség, ami a gépi lélegeztetést szükségessé teszi, biztosítva ezzel a szervezet számára az oxigenezációt.
A COVID-19 nevű eddig gyógymód nélküli betegség teljes halálozási arányszáma 3,2%, ami magasabb, mint a szezonális influenza 1% alatti halálozási rátája. Elsősorban az időskorúak és az egyéb betegségben érintettek a legveszélyeztetebbek (pl. krónikus légúti betegek, COPD, dohányosok, cukorbetegek, transzplantáltak, szívbetegek, vesebetegség miatt dializáltak, bármely betegség miatt tartósan szteroid kezelésben részesülők, kezelés alatt álló daganatos betegek).
Jelenleg a COVID-19 fertőzés emberről emberre terjed, ugyanolyan mechanizmuson keresztül, mint a többi közönséges megfázás vagy influenza vírus, azaz tüsszentéssel vagy szembe köhögéssel vagy a fertőzött beteg szekrécióival való érintkezés révén. Éppen ezért a megelőzésnek van nagyon fontos szerepe. Az új SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen védekezni a hagyományos védekezési módszerekkel, alapvető higiéniai szabályok betartásával, zárt terekben nagyobb közösségek elkerülésével, gyakori és alapos kézmosással, fertőtlenítőszerek használatával lehet. Külön kiemelném, hogy fontos a számítógépek billentyűzetének és irányító „egereinek”, ajtókilincseknek, mobiltelefonok felületének gyakori fertőtlenítése is.
Sajnos hatékony vakcina még nem létezik, de a kutatók fejlesztik már a védőoltást. Ha a reménykeltő vakcinát sikerül is néhány hónap alatt előállítani, a biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok legalább egy évet vesznek majd igénybe, tehát a mostani időszakban még nem lesznek alkalmazhatók.
A gyorsan terjedő megbetegedést 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a WHO. A kórokozó eredetétnek azaz a már korábban is ismert SARS betegség fertőző ágensének a tudósok szerint a cibetmacskafélék és a denevérek tekinthetők, mint vírusgazdák. A koronavírusok evolúciója és fertőző képessége emberbe jutva felgyorsulhat.
Jelen ismereteink szerint az új koronavírussal fertőzött személyek 1-3 embert fertőzhetnek meg hatékony védőintézkedések nélkül.
Miért éppen a tüdő betegszik meg legelőször? A vírus által érintett sejtek a tüdő nyáktermelő és a csillószőrös sejtjei. A nyák védi meg a tüdőt a kórokozóktól, egyben óvja meg a szervet a kiszáradástól, a csillószőrös sejt csillói pedig ebben a nyákban csapkodnak és kiszűrik a szennyeződéseket, például a pollent vagy a vírusokat. Alapvetően a dohányzás is ezeknek a sejteknek a védelmét pusztítja le, így tud a dohányosoknál könnyebben behatolni a kórokozó. A dohányzás elhagyása ezért mindenképpen csökkentheti a vírus megtelepedésének kockázatát.