Szeptember elején sikerült felvenni a kapcsolatot Polyák Péterrel, a Kecskeméten élő és a környéken dolgozó fiatal gyógynövény botanikussal. Péter, aki a helyi élővilág jó ismerője, mind az állatok mind a növények közt jól eligazodik, és tudását szívesen megosztja az érdeklődőkkel – akár gyerekekről, akár felnőtt korosztályról van szó. A gyors időpont egyeztetés után a helyszín kiválasztásában már az ő tanácsára hagyatkozva találkoztunk a közeli „Pálfáján”, a nagykőrösi erdőben.
A meghívót a nyilvántartott Bács-Kiskun megyei tagok e-mail címére két alkalommal is elküldtem, a Fb oldalunkon is közzétettem és telefonon is invitáltam a kedves kollégákat. Nagy örömmel töltött el, hogy a honlapra is felkerült a meghívó. Mivel az időjárás is igen kegyes volt hozzánk, így a kevés jelentkező ellenére is bátran indultunk el a találkozóra. 2017. október 14-én, szombaton 10 órakor találkoztunk a kollégákkal Nagykőrös mellett.
A megérkezés első pillanataiban nehéz volt elképzelni, hogy az Alföld kellős közepén vagyunk, hiszen egy fenyőerdő hamisítatlan illata fogadott bennünket, mindeközben a napsütés pedig a nyarat idézte. Gyors ismerkedés után, kihasználva a ragyogó időt, a környék felfedezésére indultunk. A séta nem volt túl hosszú, látnivaló azonban akadt bőven. Péter elmondta az erdő telepítésének történetét, a benne található lágyszárú növények nevét, valamint népgyógyászati és gyógyászati felhasználásukat is. (1. Széleslevelű salamonpecsét /Polygonatum latifolium Mill.,2. Nagy útifű / Plantago major L.,3. Parlagi ligetszépe / Oenothera biennis L., 4. erdei gyömbérgyökér / Geum urbanum, 5. hamvas szeder/Rubus caesius)
Erdei gyömbérgyökér gyökere (Gei urbani rhizoma et radix) Hatóanyagok: illóolajok (eugenol), cseranyagok (tannin), glein glikozidja, keserűanyagok. Javallat: hasmenés (diarrhea), reuma, szájfekély (afta), gyulladáscsökkentő, büdös lehelet (halitosis).
A gyakorlott és kevésbé gyakorlott szemek elől a gombák sem tudtak elbújni. Szerencsére a vezetőnk ehhez is értett, így pontos leírást kaptunk a gyilkos galócáról, az őzlábgombákról, lila pereszkéről és még sok más gombafajról is. 1. Gyilkos galóca (Amanita phalloides Vaill. ex Fr.), 2. Piruló őzlábgomba (Macrolepiota rachodes (Vitt.)Singer.), 3. Lila pereszke (Lepista nuda (Bull.) Cooke)
Az erdő egyik érdekessége, hogy nagyszámú és igen változatos denevérpopuláció él itt. A Denevér-tanösvényt mostanában adták át és a fajokat bemutató tábla mellett megfigyelhettük a lakhelyül szolgáló öreg, korhadt fatörzset is.
A séta végén láthattuk meg az erdő névadóját, Pálfáját, az öreg 350 éves tölgyet. A famatuzsálem az ötödik legidősebb tölgyfa Magyarországon, és egy török-kori legenda is szövődik hozzá, melyet találkozónk legfiatalabb résztvevője is érdeklődéssel hallgatott.
A kiindulópontra visszaérve, házigazdánk a teakészítéshez fogott. Az első képen látható, köhögés ellen összeállított keverék komponensei: Kék iringó virágzó hajtás (Eryngii plani herba), Fekete nyárfarügy (Populi nigri gemma), Orvosi tisztesfű (Betonicae herba), Dúsvirágú ökörfarkkóró-virág (Verbasci densiflori flos).2.kép: Búzavirág sziromlevelei (Cyani flos) A szendvicsek elfogyasztása és a teakóstoló után meghallgattuk az elfeledett gyógynövényekről szóló előadást. A felmerülő kérdések megválaszolása és a teagyűjtemény megcsodálása után feltöltődve és „kiszellőzve” a résztvevők egy emberként megállapodtak abban, hogy ide érdemes lesz tavasszal is ellátogatni.
Köszönjük a sok érdekes információt, a teákat és az élményt!
