A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztálya 2023. június 17-én rendezte meg II. Szakmai napját, „Gyógyszerbiztonság, betegbiztonság és ellátásbiztonság” címmel, ezúttal a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek fejlesztésének aktuális kérdéseire fókuszálva.
A rendezvény megnyitásaként prof. Szökő Éva, az MGYT elnöke és dr. Gilinger Anett, a Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Az első szekció a háttérintézmények, szakmai kollégiumok munkáját és a fejlesztés jogi környezetét helyezte előtérbe. prof. Csóka Ildikó moderátor kiemelte, hogy a betegbiztonság megteremtése csak valamennyi szereplő együttműködésével valósítható meg. A fő kérdés az, hogy a szakmai környezetet érő változások mellett hogyan lehet az egészségügyi rendszer optimális működését fenntartani. A tudományosan megalapozott szakmai jogszabályok, irányelvek megalkotása egyfajta változás‑menedzsmentet is megkövetel, amelyek kidolgozása során elvárásokkal, kihívásokkal kell szembenézni, hiszen a terület változékony, komplex. Az egészségügyi tevékenységek megkövetelik azt a minőségbiztosítási szemléletet, amelyet az eltelt időszak hozott magával. A rendszer komplexitása egyben megköveteli a folyamatok egyszerűsítése mellett a hatékonyság növekedését is. Ugyanakkor a gyógyszerészi szakma folytonosságának megtartása csapatmunkát és a szakmai ismeretek átadását is követeli.
Dr. Raffay Bálint (OKFŐ, főigazgatói hivatalvezető) az irányelv-alkotás jogi hátterét mutatta be az általános jogi keretek kérdéseiből kiindulva az egészségügyi irányelvek speciális jogszabályi hátterét hangsúlyozva, hivatkozva a szakmai indokokra. Előadása során kitért az ajánlások napi gyakorlataira, az útmutatók, sablonok és folyamatok jelenlegi problematikáira, valamint a bírói gyakorlatot is érintette a teljes kép kialakításának érdekében. Kiemelte, hogy hatékony Minőségügyi-Egészségügyi rendszerek nélkül a kialakított általános jogi keretek nem elegendőek. Speciális jogi szabályozás, Szakmai irányelvek kialakítása elengedhetetlen, hivatkozva a 18/2013. (III. 5.) EMMI rendeletre és 13/2009. (IV. 22.) EüM rendelet.
Pálffyné dr. Poór Rita (OGYÉI Gyógyszerhatósági Ügyek Főosztály, főosztályvezető) előadásában a gyógyszerészeti módszertan fő pilléreire fókuszált, részletesen bemutatva a írásban rögzített 1871-től Magyar és 1991-től Európai Gyógyszerkönyv, a Formulae Normales és a Pozitív lista irányelv-funkcióit, kihangsúlyozva azok módszertani szempontból is megemlíthető fő szerepüket. Röviden összefoglalta a Módszertani levek, ajánlások és irányelvek helyét, melyek közül az OGYÉI részt vesz mind a közforgalmú, mind a kórházi gyógyszerészet területére kiterjedő gyakorlati útmutatások, módszertani levelek, irányelvek összeállításában, kiadásában. Az Intézet honlapján ezen irányelveket és Módszertani leveleket közzéteszi. Főosztályvezető asszony az indikáción túli gyógyszerfelhasználásra vonatkozó gyógyszer-engedélyezés sajátosságait, irányelveit is részletezte, valamint említést tett a Semmelweis Egyetem új alkalmazásáról, a Semmelweis HELP névre hallgató applikáció és weboldalról, amelyet az OGYÉI validációs munkájával segített.
Dr. El Koulali Zakariás (OGYÉI, főigazgató-helyettes, Országos Tisztifőgyógyszerész) kihangsúlyozta, hogy a gyógyszerészek egyre nagyobb szerepet kapnak a betegbiztonság – gyógyszerbiztonság területén, valamint ráirányította a figyelmet arra, mennyire fontos a gyógyszerészek szerepe az adherencia kiépítésében. A 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (Gyftv) előírja a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés és tájékoztatás fontosságát, amely a gyógyszerek biztonságos és szakszerű expediálása során kulcsfontosságú. Az Országos Tisztifőgyógyszerész előadásában reagált arra az aktuális felmérésre is, amely szerint Magyarországon jelenleg mintegy 800.000 lakos él olyan településen, ahol nem érhető el gyógyszertár valamilyen típusa. Véleménye szerint a lakosságnak e részének is magas szintű gyógyszerészi szolgáltatást kell nyújtani, és nem megengedhető, hogy hozzájuk csupán csökkentett szolgáltatás jusson el. Az emelt szintű szakmai tevékenység folytatásához elengedhetetlen az informatikai rendszerek fejlesztése, hatékony finanszírozási megoldások, motivált szakember gárda és nem utolsó sorban a minőségi rendszerek alapját adó ellenőrizhetőség biztosítása.
Dr. Hankó Zoltán (MGYK, elnök) az irányelvkészítés hazai útját mutatta be 2009 és 2013 között, kiemelve a szakmapolitikai szempontból fontos további mérföldköveket is, mint például a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés bevezetése, az adherencia-program elindítása, hangsúlyozva a felelősség, az integritás és a hivatástudat szerepét. A kamarai előadást dr. Somogyi Orsolya (egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem) folytatta, aki részletesen bemutatta az általuk megújított „A közvetlen lakossági gyógyszerellátás részeként gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről, vis major expediálásról” című szakmai irányelvet, amely május végén elkészült, jelenleg véleményezés alatt áll. Az általános tartalmú ajánlásokon túl felvázolta a fejlesztőcsoport által részletesen megfogalmazott, specifikusan a gyógyszerbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos ajánlásokat is mind a konzultatív expediálás, mind a gyógyszerészi gondozás keretében. A fejlesztőcsoport tagjai dr. Szűcs Attila, dr. Fang Simon, dr. Szilvay András és dr. Somogyi Orsolya.
A délutáni szekciót dr. Samu Antal moderálta, melyben fő témaként a fejlesztendő irányelvek, protokollok és módszertani levelek kaptak hangsúlyt.
Prof. Soós Gyöngyvér (professor emerita, SZTE) a gyógyszerészi gondozás negyedszázados történetét mutatta be a mérföldkövek fő szerepére kitérve. Professzor Asszony kiemelte, hogy a három szakmai szervezet – MGYT, MGYK, MOSZ – 25 éves, közös munkájának köszönhetőek a gyógyszerészi gondozás terén elért eredmények. Röviden említést tett továbbá az MGYT által szervezett, e témát érintő rendezvényekről.
Dr. Samu Antal (MOSZ elnökségi tag) előadása a nemzetközi kitekintések mellett szintén kitért a gyógyszerészi gondozás hazai történetére, bemutatva a hazai realitásokat és a gyógyszerészi szerepvállalást a primer, a szekunder és a tercier prevenció érintésével. Kiemelten fontosnak tartja a gyógyszerelési hibák, a krónikus állapotok, valamint a klinikai gyógyszerészet területeit. Fontosnak tartja továbbá a gyógyszerészi kompetenciák felülvizsgálatát és kibővítését, a gyógyszerészi tudás szinten tartását.
Ballai Orsolya (Hungaropharma Zrt., beszerzési igazgató) a mai helyzetre reflektálva a több országot, sőt egész Európát érintő termékhiány aktuális kérdéskörét vázolta. Említést tett, hogy a hiányok 30%-a 1 hónap alatt megoldódik, azonban a hiányok 10%-a több mint 6 hónapig is fennállhat, és ez az állapot 2017 óta folyamatosan romló tendenciát mutat. Kitért a hiányok fő okaira, valamint arra, hogy a nagykereskedők és a teljes gyógyszerellátási lánc milyen eszközökkel törekszik a kritikus hiányok azonosítására és előjelzésére. Az előadás egyik kulcspontja volt, amikor két példán keresztül a hiánycikkek fogyási adatai is bemutatásra kerültek.
Dr. Greskovits Dávid (MAGYOSZ, elnök) a gyártók szemszögéből vizsgálta az aktuális, válságokkal sújtotta helyzetet. Az elnök előadásában kiemelte, hogy a gyógyszertári termékek előállítási költségeinek extrém mértékű emelkedése, a hazai gyártókat sújtó extra különadó, az gyógyszerárak valorizációjának elmaradása megnehezíti a hazai gyógyszergyárók helyzetét, rontja versenyképességüket. E kedvezőtlen helyzet kompromisszumos megoldásának kulcslépése a folyamatos párbeszéd fenntartása mind a gyógyszerpiac szereplőivel, a hatóságokkal, valamint a gazdaságpolitikai döntéshozókkal.
A rendezvényt ismételten egy kerekasztal megbeszélés zárta le, ahol a résztvevők valamennyi előadóhoz – kiegészülve dr. Viola Rékával, dr. Szűcs Attilával és dr. Fang Simonnal – kérdéseket intézhettek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakmai irányelvek segíthetik az egységes patikai gyakorlat megvalósulását. Kiemelték, hogy egyre nagyobb lenne az igény a kognitív gyógyszertári szolgáltatások bővítésére. Ilyen egészségügyi szolgáltatást egy gyógyszertár finanszírozott tevékenységként tudna végezni, megfelelően szabályozott keretek között. A javaslatok kidolgozásában fontos a közös gondolkodás és az egységes szakmai fellépés. A megbeszélés moderátora prof. Szökő Éva, az MGYT elnöke volt.
Az eredményes szakmai nap lezárásaként dr. Gilinger Anett, a Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály elnöke zárószóként azt fogalmazta meg, hogy a kölcsönös tisztelet az egészségügyi szereplők között elengedhetetlen, a múlt, a jelen és a jövő szem előtt tartása lényeges kérdés az irányelvek és ajánlások megfogalmazása kapcsán. Ugyanakkor nélkülözhetetlen az orvosok és gyógyszerészek kölcsönös együttműködése, amely a tervek szerint a Szakosztály őszi szakmai napjának lesz a fő témája.