CPH XVI. 2020. szeptember 10-12.

Az eredetileg Debrecenbe, 2020. április 23-25-re tervezett, XVI. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus-t (CPH) a koronavírus-járvány magyarországi megjelenését követő szigorú korlátozó intézkedések miatt először szeptember 10-12-re kellett halasztani, majd a járvány második hullámának megjelenésének hatására a rendezvényt a szervezők kevesebb, mint két hét alatt, heroikus munkával a virtuális térbe helyezték át. Ilyen módon a hazai gyógyszerésztudomány és -közélet legjelentősebb kongresszusa egyben a Társaság online konferenciaszervezésének első mérföldkövét is jelentette. Az alábbiakban a CPH tudományos programjának rövid, értékelő beszámolója olvasható. A regisztrált résztvevők számára a kongresszus valamennyi szekciója megtekinthető marad az esemény honlapján 2020. december 31-ig.

ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ ÉS KITÜNTETÉSEK

A Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XVI. nyitóünnepségét élőben közvetítették a kongresszus résztvevői számára a Társaság Gyulai Pál utcai székhelyéről. A kongresszust prof. Szökő Éva, az MGYT elnöke nyitotta meg, akinek köszöntő szavai után prof. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és prof. Görög Sándor akadémikus, a rendezvény védnöke, illetve Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Egyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó fénypontja a Társaság legmagasabb presztízsű kitüntetéseinek átadása volt, melyeket prof. Szökő Éva elnök és prof. Révész Piroska tudományos alelnök nyújtottak át a díjazottaknak, miközben Horváth László, a Társaság főtitkára ismertette a kitüntetettek méltatását. A kitüntetések felsorolása és indoklása keretes anyagainkban olvasható.

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

Plenáris szekció 1

Az első plenáris szekció nyitóelőadása az egyetem ipari, önkormányzati és pénzügyi partnerekkel való együttműködés lehetőségeiről szólt, a Debreceni Egyetem és a debreceni Innovatív Gyógyszeripari Klaszter példájával illusztrálva. Szilvássy Zoltán professzor a Debreceni Egyetem rektora kiemelte, hogy a korábbi hagyományos, ipari problémák megrendelésre történő megoldásán alapuló szerződéseket, tudatos kutatásharmonizáció révén, egy kölcsönösebb, a képességek megsokszorozó összehangolásán alapuló együttműködés váltotta fel. A szakmai és pénzügyi lehetőségek nagyságrendjének növeléséhez szükséges volt az a felismerés, miszerint a jó együttműködés kulcsa a sikeres, legalább Fázis 2A vizsgálatokat felmutatni tudó, ilyen módon minimalizált kutatási kockázatú projektekben rejlik. Emiatt az egyetemi projektmenedzsment piramisrendszerben az ilyen húzóprojektek alá rendezi az egyetem kutatási témáit, amelynek köszönhetően ezek jelentős része sikeresen eljut egészen a megvalósításig. A megváltozott együttműködési szemlélet gyümölcseként közel megháromszorozódott az Egyetem költségvetése, és – elsősorban hazai – gyógyszeripari vállalatokkal közösen egy, a globalizálódott piacon is sikereket elérni képes, innovációs-gazdasági hálózat alakult ki az Egyetem körül.

Greiner István a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója a nemrégiben blockbuster drug-gá vált kariprazin kutatás-fejlesztésének történetét osztotta meg, kiemelve mindazokat a kihívásokat, amikkel egy közép-kelet-európai gyógyszergyárnak kell szembesülnie, egy ilyen folyamat során, miközben egy új kémiai vagy biológiai entitás kutatás-fejlesztésének költsége 1,5-2,5 milliárd dollárra rúg, ami önmagában is megkérdőjelezi a kis- és közepes nagyságú gyógyszervállalatok képességét arra, hogy egy originális gyógyszerfejlesztési vállalkozás részei lehessenek.

Előadások: Szilvássy Zoltán: Innovációs trilemma (felső­oktatás-ipar együttműködés) – Greiner István: Új kémiai anyagok kutatása és fejlesztése egy közép-keleteurópai gyógyszergyárban (innen az örökkévalóságig)

Üléselnökök: Szökő Éva, Greskovits Dávid

BT

Plenáris szekció 2

A második számú plenáris szekcióban Hankó Balázs az Információs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára nemzetgazdasági szintű perspektívába helyezve elemezte a hazai gyógyszerészképzés jelenét és jövőjét. A legfontosabb munkaerőpiaci elvárás, hogy elegendő számú és megfelelő felkészültségű gyógyszerészt tudjunk képezni. Sajnos mind a felvett hallgatók száma, mind a felvételi pontszám enyhe csökkenést mutat összességében, miközben a hallgatók lemorzsolódása a képzés során meghaladja a 30%-ot. Biztató viszont, hogy a végzettek elhelyezkedési lehetőségei kifejezetten kedvezőek. Javasolt a gyógyszerészképzés kurrikulumának fejlesztése, ebből a célból szükséges a szakmai tárgyak súlyának növelése; a gyakorlati készségek megalapozását szolgáló infrastrukturális fejlesztések; gyakorló szakemberek, valamint az egyetemi gyógyszertárak és klinikák intenzívebb bevonása a képzésbe; a kari fejlesztések nemzeti egészségipari célok mentén történő megvalósítása; és a gyógyszerésztudományhoz kapcsolódó képzések bővítése a gyógyszerészképző helyeken. Mindezekhez a nulladik lépés a képzés népszerűsítése a felvételizők körében, és fontos, hogy a beiratkozottakat bent tudjuk tartani a rendszerben.

Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója az intézet új stratégiáját, feladatait és hozzáállását ismertette. Kiemelte, hogy a legfőbb cél az egészségtudatos Magyarország megteremtése, amihez az OGYÉI elsősorban az egészséges táplálkozás területén nyújtott tudományos és hatósági szolgáltatásokkal, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök megbízhatóságának szavatolásával tud hozzájárulni. Számos példát említett a hatóság ügyfélbarát szakmai működésére, hangsúlyozva az ügyfelekkel és partnerekkel való folyamatos párbeszéd, a transzparens döntéshozatal és nyílt kommunikáció fontosságát. Különleges szerepbe került a hatóság a COVID járvány kapcsán, amely során hozott rendkívüli intézkedések és szabályozások egy része a járványhelyzet elmúltával is továbbvihető. A fő elvek azonban semmilyen helyzetben nem változhatnak, ezek a magas szintű szakmaiság és ügyfélközpontúság.

Előadások: Hankó Balázs: Társadalom és egészségpolitikai szempontok a XXI. század gyógyszerészképzésében –
Szentiványi Mátyás: Hogyan segíti az OGYÉI a magyar gyógyszeripart? 

Üléselnökök: Antal István, Bácskay Ildikó

BT

Plenáris szekció 3

A szombati plenáris szekcióban az előadók a jövő gyógyszerterápiájában és a gyógyszeripari technológiai újításokban várható újabb lehetőségekkel ismertették meg az érdeklődőket.

Botz Lajos professzor a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének vezetője a digitális medicina terjedéséről, ezzel összefüggésben a valós-életbeli adatok hasznosíthatóságáról beszélt a gyógyszerterápia optimalizálását és értékelését illetően. Minden bizonnyal, a nagy iparágokhoz hasonlóan, az egészségügyi betegellátás is megvalósíthatja az „adatvezérelt innovációt” a kutatás és rutin ellátás területén egyaránt. Mindez új lehetőséget kínál a gyógyszerterápia javítására és a gyógyszerfejlesztésekbe történő bekapcsolódásra. Ez az innovatív fejlesztési irány különösen az optimalizált gyógyszerválasztás és használat révén járul hozzá a beteg- és gyógyszerbiztonság javításához; az indikációk korrekciójához és újak felismeréséhez; az úgynevezett „pragmatical clinical study” eredményeken alapuló fejlesztésekhez.

Antal István professzor a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének vezetője a gyógyszeripari technológiai újításokról számolt be, amelyek a terápiás biztonságot és hatékonyságot szolgálják. Bemutatta a forgalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos gyógyszeripari technológiai fejlődés új eredményeit, valamint a legfrissebb szakirodalmat, továbbá saját kutatási és fejlesztési adatokat. Kiemelte a nanorészecskék jelentőségét, amelyek alkalmasak a mellékhatások csökkentésére, vagy éppen célzott terápiára. A mikrorészecskék viszont növelik az alkalmazhatóságot, és mint független gyógyszeradagoló egységek kiszámítható vérszintet eredményeznek. A digitális gyógyszeripari technológia új fejlődési tendenciát képvisel, amely ötvözi a készítményeket és az informatikai megoldásokat, lehetővé téve ezzel a terápiás követését. Bebizonyosodott, hogy a jövő terápiájában a megfelelő adagolási forma előfeltétele a terápia sikerének, és a betegközpontú, személyre szabott és precíziós orvoslás paradigmaváltást igényel a gyógyszerészeti technológia területén is.

Előadások: Botz Lajos: A valós-életbeli adatok hasznosítása a gyógy­szerterápia optimalizálá­sá­ra és értékelésére – Antal István: Innovatív gyógyszertechnológiai megoldások a biztonságos és hatékony terápia szolgálatában.

Üléselnökök: Révész Piroska, Vecsernyés Miklós

RP

TOVÁBBI TUDOMÁNYOS SZEKCIÓK

Sz 1 – Klinikai vizsgálatok, biológiai gyógyszerfejlesztés

A szekcióban, – amely szerves folytatása volt a két első plenáris előadásnak – elhangzó 6 előadás pontosan követte a címet. Hallhattunk human klinikai vizsgálatok intézményi szinten történő szervezésének optimalizálásáról Páll Dénes professzor előadásában. A Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Központ 7 éves működésének eredményeként nemcsak a gyógyszervizsgálatok száma emelkedett jelentősen, hanem minőségi ugrást is eredményezett a központosított szervezés és nem utolsó sorban ez a tevékenység jelentős anyagi bevételt is jelent az Egyetem számára. A gyógyszerek klinikai vizsgálatok során igazolt hatásosságán túl a társadalom számára elengedhetetlenül fontos az eredményesség, ennek megállapítása az egészségügyi technológia értékelés módszertanával lehetséges. Különösen hangsúlyos ez a rendkívül drága biológiai terápiák esetében. Gulácsi professzor előadása ezt területet világította meg. A klasszikus biológiai gyógyszerek, vakcinák fejlesztésének problémáit, buktatóit mutatta be Jankovics István előadása, amelynek sajnálatos aktualitást adott, a COVID-19 elleni oltóanyag körüli világméretű kutatási problémák napjainkban való jelenléte. A kutatás/fejlesztésen túl sajátos kihívást jelent a biológiai gyógyszerek gyártása is, ezt bizonyította a Gálos Zoltán előadása. A két utolsó előadás alapkutatási beszámoló volt: nanokapszulázást, mint peptid típusú hatóanyag kinetikai tulajdonságot befolyásoló eljárásra vonatkozó
kísérleteket mutatott be az SZTE Gyógyszertechno­lógiai Intézetéből Kristó Katalin. Vecsernyés Miklós professzor a debreceni Gyógyszertechnológiai Intézetből pedig peptid típusú hatóanyagok (pl. inzulin) orális bevitelének lehetőségeiről számolt be. Az elhangzottak a rendelkezésre álló időt pontosan kitöltötték, a szerzők írásban várták az érdeklődő kérdéseket.

Előadások: Páll Dénes és mtsai.: Klinikai vizsgálatok a Debreceni Egyetemen – Gulácsi László: Az egészségügyi technológiaelemzés szerepe a társadalmi szintű haszon optimalizálásában – Jankovics István: Vakcinafejlesztés és a pandémiás oltóanyagok – Gálos Zoltán: Biológiai gyógyszerek fejlesztése – Vecsernyés Miklós és mtsai.: Orális peptid beviteli rendszerek fejlesztése – Kristó Katalin és mtsai.: Humán interferon-alfa nanokapszulázása mag-héj típusú nanorészecskében.

Üléselnökök: Csóka Ildikó, Soós Gyöngyvér

SGy

Sz 2 – Új támadáspontok, új hatóanyagok

A szekcióban elsősorban preklinikai kutatások kerültek bemutatásra, de helyet kapott egy ígéretes originális molekula a BGP-15 klinikai vizsgálatainak tervét bemutató prezentáció is. Az előadások egyik fele új gyógyszertámadáspontok azonosítását célzó élettani-kórélettani kutatásokról szólt, mint az aquaporin-5 vízcsatorna, vagy a tumorsejteken expresszálódó GNRH-receptorok, illetve az új fájdalomcsillapítási célpontok, mint a szomatosztatin-4 receptor, vagy a különböző receptorok mikrokörnyezetét meghatározó membránalkotó szfingolipidek. A prezentációk másik része új gyógyszervegyületek, illetve potenciálisan kedvező hatással rendelkező természetes anyagok karakterizálását mutatta be. Volt szó kénhidrogént, mint gáz mediátort felszabadító ibuprofen származékról, a már említett originális magyar gyógyszerjelölt vegyületről a BGP-15-ről, mely feltehetőleg a membrán lipid-raftjainak szerkezetét befolyásolva fejti ki kedvező kardiovaszkuláris hatásait. A természetes vegyületek közül a karotinoid astaxanthin izomműködést és testsúlyt befolyásoló tulajdonságáról és a tea egyik összetevőjének, az L-teaninnak D-szerin felvételre gyakorolt hatásáról hallhattunk. Az előadások szépen illusztrálták az egyetemeken folyó felfedező kutatást, mely kiváló bázisul szolgál a gyógyszeripari kutatásoknak.

Előadások: Csernoch László: Új terápiás területek az astaxanthin alkalmazásában – Csanádi Zoltán és mtsai.: Originális gyógyszer (BGP-15) klinikai kipróbálása új indikációban – Ducza Eszter és mtsai.: Új támadáspont a tokolitikus terápiában: aquaporin-5 vízcsatorna – Lekli István és mtsai.: Az EV-34 egy új H2S-leadó ibuprofen származék alap farmakológiai karakterizálása – Oláh Gábor, Halmos Gábor: Luteinizáló hormon-releasing hormon (LHRH) receptoron alapuló új célzott daganatterápia lehetősége a humán uvealis melanomában – Kántás Boglárka és mtsai.: Új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszerjelöltek hatástani vizsgálata egérmodellekben – Horváth Ádám és mtsai.: A sejtmembrán modifikálása – új megközelítés a fájdalom modulációban (flash prezentáció) – Lakatos Péter és mtsai.: Az L-teanin hatása az SH-SY5Y neuroblasztóma sejtek D-szerin felvételére (flash prezentáció).

Üléselnökök: Csernoch László, Tábi Tamás

TT

Sz 3 – Gyógynövény tartalmú készítmények és étrendkiegészítők aktuális kérdései

A szekcióban hat rövid előadás, valamint egy flash prezentáció hangzott el. A szekciónyitó előadást
Horányi Tamás tartotta, aki bemutatta a növényi készítményekkel kapcsolatos szabályozás jellegzetességeit, rámutatva arra, hogy a gyógynövény-alapú gyógyszerek piacra kerülését nehezítik a gyógyszerekre érvényes szabályok, ami az étrend-kiegészítő kategória felé tereli a termékeket. Zámboriné prof. Németh Éva a hazánkban bejegyzett gyógynövényfajtákat bemutatva a nemesítési szempontok és a gyógynövényeket hasznosító ipar igényei közötti különbözőségekről és azonosságokról beszélt. A gyógynövénytermesztés elsődleges célja a hozam növelése, a gyógyászatilag jelentős hatóanyagokra irányuló nemesítés nem mindig elsődleges szempont. Tóth Barbara a növényi termékek hatásosságának bizonyítására alkalmazható módszereket, valamint a jellegzetes problémákat mutatta be. A növényi szerekkel kapcsolatos klinikai bizonyítékok összefoglaló értékelésének egyik akadálya, hogy a különböző vizsgálatok eltérő összetételű kivonatokra vonatkozó eredményei nem vonhatóak egybe, ezekből nem állapíthatók meg általánosító következtetések. Télessy István az étrend-kiegészítőkről, mint a táplálásterápia lehetséges, de napjainkig nem kellően kiaknázott eszközeiről adott elő. Bizonyos, esszenciális tápanyagok pótlására nem minden esetben állnak rendelkezésre gyógyszerek, az étrend-kiegészítők ilyen esetekben is jó alternatívát kínálhatnak – feltéve, ha minőségük megfelelő. Széchenyi Aleksandar a gyakorlati megvalósítás szemszögéből mutatta be az illóolajok lehetséges modern terápiás alkalmazását. Ezeknek a lipofil anyagkeverékeknek a célzott alkalmazásához kiváló eszközt jelentenek a biofilmek és a Pickering-emulziók. Sinka Dávid egy fejlesztés alatt lévő, potenciálisan antidiabetikus gyógynövénytermék előzetes, a biztonságosságra fókuszáló vizsgálatairól számolt be, míg Tóth Csenge Annafitokémiai tárgyú flash prezentációt mutatott be a Carpinus betulus fenoloid-profiljának jellemzéséről. A szekció előadásai pillanatképet adtak a hazai gyógynövényes kutatások trendjeiről, valamint a gyógynövény szektor fejlődését befolyásoló szabályozási környezetről.

Előadások: Horányi Tamás: Zsákutca vagy csak sajátos jogszabályi környezet? – A gyógynövény termékek szabályozásának aktuális kérdései – Zámboriné Németh Éva: Növényi drogok minőségi paramétereinek standardizálása az előállítás során különös tekintettel a fajtahasználatra – Tóth Barbara és mtsai.: Hogyan illeszthetők a növényi készítmények a bizonyítékokon alapuló orvoslás rendszerébe? – Télessy István: Étrendkiegészítők: a táplálásterápia fontos része – Széchenyi Aleksandar és mtsai.: Illóolajok célzott szállítása gyógyszerészeti alkalmazásokhoz – Sinka Dávid és mtsai.: Inzulinrezisztencia megelőzésére és kezelésére szánt növényi hatóanyagtartalmú készítmény formulálása és vizsgálata – Tóth Csenge Anna és mtsai.: Carpinus betulus fenoloid-profiljának és antioxidáns aktivitásának jellemzése (flash prezentáció).

Üléselnökök: Csupor Dezső, Vasas Andrea

CsD, VA

Sz 4 – Preformulációs vizsgálatok a gyógyszerformák tervezésében

A program díjátadó ünnepséggel kezdődött, ugyanis itt került átadásra mind a Gyógyszertechnológiai Szakosztály legmagasabb szakmai elismerése, a Hintz György Emlékérem kitüntetés Bárkányi Judit és Mayer Klára számára, mind a Gyógyszeripari Szervezet legmagasabb szakmai elismerése, a Spergely Béla Emlékérem kitüntetés Gál Georgina számára a kiemelkedő társasági munkájuk elismeréséül.

Az első három szakmai előadás ugyanazon kutatócsoportból érkezett, az előadók Takácsné Novák Krisztina, Sinkó Bálint és Völgyi Gergely voltak. Előadásaikban a hatóanyagok fizikai-kémiai jellemzésének modern lehetőségeiről, a vízben rosszul oldódó hatóanyagú készítmények bioekvivalenciájának predikciójáról, a polimorfok oldhatóságának és kioldódásának meghatározásáról hallottunk. Megtudhattuk, hogy az anyagok fizikai-kémiai jellemzésének ”első mérföldköve”, azaz az 1970-es évek óta meghatározó lipofilitás és ionizáció vizsgálatától, majd az oldhatóság meghatározása után eljutottunk a permeábilitás méréséhez, sőt a μFLUX alkalmas utóbbiak együttes vizsgálatára is. Berkó Szilvia előadásából kiderült, hogy a bőrpenetrációs vizsgálatokra 2018-ban az EMA-nak megjelent egy útmutatása (in vitro release tesztek, in vitro permeációs tesztek), ezekkel szerzett eredményeket hasonlították össze a kvantitatív Skin-PAMPA és a kvalitatív/szemikvantitatív Raman mikroszkópos vizsgálatokkal. Fenyvesi Ferenc rávilágított arra, hogy a radioizotóppal jelölt különböző ciklodextrin származékok (HPBCD, RAMEB) alkalmasak in vivo szöveti megoszlás vizsgálatára, ami azért is fontos, mert a HPBCD segédanyag igazoltan hatékony gyógyszer egy speciális kórkép, a C típusú Niemann-Pick-betegség kezelésében. A szekció végi 3 rövid előadás (flash prezentáció) poszterekhez kapcsolódott, érdekes témájuk miatt a szerzők (Kiss Tamás, Nemes
Dániel, Katona Gábor) rövid prezentációs lehetőséget is kaptak.

Előadások: Takácsné Novák Krisztina és mtsai.: A logP-től a µFLUX-ig – A fizikai-kémiai jellemzés múltja, jelene és jövője – Sinkó Bálint és mtsai.: Vízben rosszul oldódó hatóanyagú készítmények bioekvivalenciájának predikciója a fluxus alapján – Völgyi Gergely és mtsai: Polimorfok oldhatóságának meghatározása és kioldódásuk valós idejű vizsgálata – Berkó Szilvia és mtsai.: Új kihívások a dermális készítmények bőrpenetrációs vizsgálatainak területén – Fenyvesi Ferenc és mtsai.: PET-radioizotóppal jelölt β-ciklodextrin származékok farmakokinetikája és szöveti megoszlása – Kiss Tamás és mtsai: Három modell hatóanyag in vitro penetrációjának vizsgálata módosított horizontális diffúziós cellák segítségével (flash prezentáció) – Nemes Dániel és mtsai.: Gyógyszerészeti és élelmiszeripari tartósítószerek biokompatibilitási és antimikrobiális vizsgálata (flash prezentáció) – Katona Gábor és mtsai.: Polimer micellák alkalmazása, mint ígéretes lehetőség a felületaktív anyagok helyettesítésére a rossz vízoldékonysággal rendelkező hatóanyagok feloldásában (flash prezentáció).

Üléselnökök: ifj. Regdon Géza, Kovács Kristóf

RG

Sz 5 – Kariprazin szimpózium / Új terápiás megoldások

A 3+2 előadásból álló blokk első felében a téma a pszichiátriai kórképek genetikai aspektusai, azok kezelésének korszerű szemlélete és a kariprazin, mint új atípusos antipszichotikum nyújtotta terápiás lehetőség volt. Az első előadásban Bagdy professzor azt a kérdést boncolgatta, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le a genetikai vizsgálatok alapján a lehetséges gyógyszercélpontokra és gyógyszeres kezelésekre a pszichiátria betegség három csoportjára, a szkizofrénia, a bipoláris betegség (így a bipoláris depresszió) és az unipoláris depresszió esetében. A legújabb vizsgálatok szerint a bipoláris betegség és a bipoláris depresszió genetikája, azaz a poligénes átfedése, nagymértékű a szkizofréniával, míg a szkizofrénia és a major depresszió közötti átfedés sokkal kisebb. Hasonlóan kismértékű az átfedés a bipoláris betegség és a major depresszió között is. Így, persze az a tény sem meglepő, hogy számos gyógyszert mind a szkizofrénia mind a bipoláris betegség esetén eredménnyel alkalmaznak. A második előadásban Herold docens arról beszélt, hogy az idegrendszer fejlődését a genetikai és a környezeti tényezők dinamikus interakciója befolyásolja. Ezek a változások határozzák majd meg a betegségek vulnerabilitását. Egy friss genetikai korrelációs vizsgálatban, amely kétszázötvenezer beteg, illetve félmillió egészséges kontroll adatain alapszik, azt állapították meg, hogy három nagyobb betegségspektrum különíthető el, úgymint a hangulatzavar-pszichózis, a korai indulású idegrendszerfejlődési zavarok és a kényszeres viselkedéssel járó zavarok spektruma. A betegek kezelése szempontjából az lenne a fontos, hogy minél hamarabb, ha lehet már a prodrómális időszakban megkezdődjön a terápiájuk. A harmadik előadásban Laszlovszky István a kariprazin legfontosabb hatásmechanizmus jellemzőit és klinikai tulajdonságait foglalta össze, rámutatva a dopamin D3 receptor támadáspont relevanciájára a szkizofrénia negatív és kognitív tünetei, valamint a drog abúzus kezelésében. Az előadás végén, annak címéhez hűen pontról-pontra összefoglalta és összevetette a kariprazin és a többi piacon lévő antipszichotikum tulajdonságait, rámutatva a hasonlóságokra, illetve az újdonságot jelentő különbözőségekre.

A szekció második felében két előadás hangzott el a klinikai gyógyszerészet területén dolgozó kollégák munkájából. Takács Anna és munkatársai a Streptococcus pneumoniae fertőzés hatására fellépő súlyos tüdőgyulladás vakcinációs lehetőségeit vizsgálta a léprepedés következtében elkerülhetetlenné vált lépeltávolítási műtéttel összefüggésben. Az oltás a tervezett műtétet megelőző 2 hétben, vagy sürgősségi beavatkozás esetén 7-10 nappal a műtét után adható. Vizsgálták a kétféle vakcinációs lehetőség, valamint a profilaktikusan adott antibiotikum terápia hatását a lépeltávolítási műtét kapcsán fellépő pneumónia kivédése szempontjából. Süli Edina előadása egy két hónapig folyó klinikai vizsgálat kockázat értékelésének eredményeiről számolt be, amely a szegedi Sebészeti Klinika Érsebészeti osztályán történt és az ott kezelt betegeket a multirezisztens kórokozókkal és nozokomiális fertőzésekkel kapcsolatban értékelték. Vizsgálták a betegek belső (pl. egészségi állapot) és külső kockázati tényezőit (pl. katéter alkalmazása). Az alkalmazott kérdőív a kockázati tényezőket négy súlyossági besorolás szerint osztályozta. A kockázat értékelésekre a felvételt követő 24 órán belül került sor. Az adatok alapján célul tűzték ki a felesleges gyógyszerhasználat csökkentését, különösen a protonpumpa gátlókét, az elhúzódó eszközhasználatot és a folyamatos betegedukációt. A szekció során minden előadás esetében jutott idő diszkusszióra is.

Előadások: Bagdy György: Örökletes és környezeti faktorok depresszióban és szkizofréniában – Herold Róbert: Pszichózis spektrum zavarok – a szkizofrénia és a bipoláris zavar kezelésének korszerű szemlélete – Laszlovszky István: Miben hasonló és miben más? – kariprazin, egy új atípusos antipszichotikum – Takács Anna és mtsai.: Splenectomizált betegek pneumococcus vakcinációja a sebészeti osztályon – Süli Edina és mtsai.: Gyógyszerészi szerepvállalás az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kockázatértékelésében egy sebészeti osztályon.

Üléselnök: Botz Lajos

LI

Sz 6 – Farmakológia

A szekció nyitóelőadásában Zupkó István (Szegedi Tudományegyetem) összefoglalta a daganatok metasztázis-képzésének jelentőségét, mechanizmusát, majd bemutatta az áttétképzés in vitro vizsgálómódszereit, melyeket az általa vezetett munkacsoport eredményeivel illusztrált. Juhász Béla (Debreceni Egyetem) bemutatta a BGP-15 jelű gyógyszerjelölt fejlesztése során in vitro és in vivo módszerekkel nyert eredményeket. Az eddigi adatok alapján a vegyület kardioprotektív hatásai kiemelkedőek, állatkísérletes modellekben javítja a diasztolés funkciót. Bak István (Debreceni Egyetem) ígéretes kromon származékok in vitro vizsgálatáról számolt be. A 10 vizsgált vegyületből 3 jelentős antioxidáns és citoprotektív hatást mutatott, így ezek alkalmasak lehetnek az oxidatív stressz következményeinek kezelésére vagy megelőzésére.

A szekció második felében a kiválasztott poszterek rövid 5 perces flash prezentációira került sor. Szegedről Kulmány Ágnes Erika egy androsztadién származék antiproliferatív és antimetasztatikus hatásáról számolt be, míg Kothencz Anna a szalicilsav nagy dózisának gasztrointesztinális és cervikális simaizom MMP-2 és 9 aktivitást fokozó hatását mutatta be. A Semmelweis Egyetemről Kovács Orsolya Tünde előadásában humán vér eredetű oszteoklasztok proteomikai vizsgálatáról, Papp Noémi, majd Koncz Szabolcs előadásában pedig EEG-vel mérhető farmakológiai hatásokról volt szó, előbbi egy 5-HT2C receptor antagonista, utóbbi az (S)-ketamin hatásait elemezte. Pécsről Kiss Editáltal egy 4-metoxibenzilidén-1-szuberon, valamint a ciszplatin és az erlotinib hatásai kerültek elemzésre egy humán tüdő adenokarcinóma modellen, majd a kakukkfű illóolaj hatásmechanizmusát mutatta be Csikós Eszter egy endotoxinnal kiváltott akut gyulladás modellben. Rusznyák Ágnes Debrecenből béta-ciklodextrin származékok celluláris hatásait mutatta be intesztinális epitél sejteken.

Előadások: Zupkó István: Tumorellenes vegyületek antimetasztatikus hatásának vizsgálata in vitro – Juhász Béla és mtsai.: Preklinikai vizsgálatok szerepe a gyógyszerfejlesztésben – Bak István és mtsai.: Kromon származékok, mint az oxidatív stressz modulátorai: potenciális biológiai hatások és oxidatív stabilitás vizsgálata in vitro – Kulmány Ágnes Erika és mtsai.: Egy 17-exo-heterociklusos andro­szta­dién származék antiproliferatív és antimetaszta­tikus tulajdonságai in vitro (flash prezentáció) – Kiss Edit és mtsai.: Cisplatin, erlotinib és az (E)-2-(4-metoxibenzilidén)-1- benzoszuberon hatásának vizsgálata humán tüdő adeno­karcinómában (flash prezentáció) – Takács Angéla és mtsai.: Alfa-liponsav hatása a bortezomib citotoxicitására myeloma és melanoma sejteken (flash prezentáció) – Kovács Orsolya Tünde és mtsai.: Humán vér eredetű oszteoklasztok proteomikai vizsgálata (flash prezentáció) – Papp Noémi és mtsai.: Az akut 5-HT2C receptor antagonista SB-242084 kezelés alvás-ébrenlét stádiumfüggő hatása az EEG gamma teljesítményre (flash prezentáció) – Koncz Szabolcs és mtsai.: Az akut (S)-ketamin kezelés hatása az EEG teljesítményspektrumra (flash prezentáció) – Csikós Eszter és mtsai.: A kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) illóolaj hatásmechanizmusa endotoxinnal kiváltott akut légúti gyulladás in vivo modelljében (flash prezentáció) – Kothencz Anna és mtsai.: A nagy dózisú szalicilsav kezelés fokozza a gastrointestinális és cervikális simaizom MMP-2 és 9 aktivitását patkányban (flash prezentáció) – Rusznyák Ágnes és mtsai.: Béta-ciklodextrin származékok celluláris hatásainak vizsgálata intesztinális epitél sejteken (flash prezentáció).

Üléselnökök: Bagdy György, Zupkó István

ZI

Sz 7 – Farmakokinetika, Analitika és Gyógyszerkémia

A szekció résztvevői négy előadást és három flash prezentációt hallgathattak meg. A nyitó előadást Vidáné Erdő Franciska (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai és Bionikai Kar) tartotta, melynek során ismertette a nazálisan adagolt gyógyszerek bejutásának útvonalait (olfaktórikus és respiratórikus) a központi idegrendszerbe, kitérve a nazális adagolás előnyeire (pl. nem invazív, nagy abszorpciós felület, gyors és közvetlen felszívódás az agyba) is. A bemutatott tanulmányban a kinidin nazális abszorpcióját és agyi penetrációját vizsgálták önmagában, valamint két modulátor vegyület (egy P-glikoprotein gátló anyag és adrenalin) adagolása mellett, melynek eredményeként jelentős központi idegrendszeri koncentrációt sikerült elérni, emellett bizonyították a nazális gél alkalmazásának előnyeit az oldattal szemben. A második előadást Poór Miklós (Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Tanszék) prezentálta. Kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy a flavonoidok és a belőlük képződő metabolitjaik megzavarhatják a gyógyszeres terápiát, mivel kölcsönhatásba lépnek a gyógyszerek farmakokinetikájában résztvevő humán szérum albuminnal, biotranszformációs enzimekkel és transzporterekkel, ezért egyes gyógyszerek együttes szedése magas flavonoid tartalmú étrend-kiegészítőkkel fokozott elővigyázatosságot igényel. Ezt követően prof. Szakonyi Zsolt (Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézet) előadására került sor, melyben beszámolt a bioaktív szteviol alapú aminodiol származékok és izoszteviol alapú 1,3-aminoalkoholok sztereoszelektív szintézisről, az aminodiol-típusú katalizátorok alkalmazhatóságáról és az aminodiolok humán daganatos sejtvonalakon végzett citosztatikus vizsgálatai során kapott ígéretes eredményeiről. A szekció negyedik előadását, melyet a Sentimento Kft. szponzorált, Csenki Zsolt (Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszék) tartotta, melyben egy új, átfolyásos hidrotoxikológiai vizsgálatra alkalmas berendezés születését mutatta be. A fejlesztés során az átfolyóvizes toxikológiai állvány kialakítása számos, a kísérleti halak és a kísérletet végzők szempontjából is fontos körülmény figyelembevétele mellett történt. A színvonalas előadásokat követően három flash prezentációra került sor, végül a szekciót élénk és érdekes diszkusszió zárta.

Előadások: Vidáné Erdő Franciska és mtsai.: Egy intranazálisan adagolt P-gp (MDR1) szubsztrát modell anyag felszívódásának modulálása altatott patkányon – Poór Miklós és mtsai.: Flavonoid metabolitok kölcsönhatásai szérum albuminnal és biotranszformációs enzimekkel – Szakonyi Zsolt: Stevia rebaudiana L. glikozidjaiból előállított szteviol és izoszteviol alapú diterpenoidok kémiai és biológiai alkalmazása – Csenki Zsolt: Vegyületek átfolyásos hidrotoxikológiai vizsgálata zebrahalon – Kormány Róbert és mtsai.: Terazosin gyógyszerkönyvi (PH. EUR.) szennyezésprofil vizsgálati módszer aktualizálása (flash prezentáció) – Kondoros Balázs és mtsai.: Szervesoldószer-mentes együtt őrlési technika analitikai vizsgálata terbinafin hidroklorid ciklodextrines komplexálása esetében (flash prezentáció) – Varga Erzsébet és mtsai.: Erdélyben gyűjtött virágok karotinoid összetételének HPLCDAD-MS vizsgálata (flash prezentáció) – Bege Miklós és mtsai.: Iker-nukleozidok szintézise (flash prezentáció).

Üléselnökök: Perjési Pál, Völgyi Gergely

VG

Sz 8 – Innováció a készítményfejlesztésben

A szekcióban elhangzott prezentációk, korszerű gyógyszertechnológiai eljárásokkal megvalósított gyógyszerformák és vizsgálati módszereik lehetőségeit mutatták be. Az így kialakított gyógyszerrendszer segítségével lehetőség van rá, hogy a hatóanyag a számára leginkább kedvező gyógyszerbeviteli kapun keresztül jusson be a szervezetbe. A formulálásra szánt újabb gyógyszermolekulák rossz oldhatósága egyre inkább szükségessé teszi újszerű műszaki eljárások honosítását, mint amilyen a polimer extrúzió, a 3-D nyomtatás, vagy akár az elektrosztatikus szálképzés. Ezekkel a technikákkal létrehozott speciális gyógyszerformák nem a konvencionális gyógyszerrendszerek közé sorolhatók és vizsgálataik is másfajta megközelítést igényelnek. A formulák többsége a hatóanyagokat már felszívódásra alkalmas formában tartalmazzák úgy, hogy az a hordozó rendszerekből a szükséges helyen és sebességgel szabadulhat fel. Ezek lehetnek biofilmek; ciklodextrin komplexek; szilárd, vagy félszilárd nanorészecskék; mukoadhezív készítmények, melyeket akár szájüregben, akár inhalálva a tüdőbe, vagy az orr nyálkahártyán keresztül, vagy a szem kötőszöveti állományán keresztül juttathatunk be a szervezetbe. A vizsgálati technikák terén pedig egyre inkább előtérbe kerülnek a képalkotó eljárások és a valós idejű analitikai vizsgálatok, melyek révén sokkal jobban értelmezhető a rendszer viselkedése és felépítése, valamint elemezhető és szabályozható a gyártás folyamata. Ez a műszaki fejlődés egyre inkább a graduális gyógyszerészképzésbe is beépül.

Előadások: Bódis Attila: A gyógyszerfejlesztés előtt álló új kihívások – Bácskay Ildikó: Új vizsgálómódszerek és az innovatív 3D nyomtatás lehetőségei a gyógyszertechnológiában – Ifj. Regdon Géza: Mukoadhezív filmek, mint innovációs termékek – Budai-Szűcs Mária és mtsai.: Innovatív szemészeti készítmények formulálása – Arany Petra és mtsai.: 3D nyomtatással előállított különböző gyógyszerleadó rendszerek biokompatibilitási és kioldódási vizsgálatai (flash pezentáció) – Kovács Andrea és mtsai.: Furoszemid hatóanyag-tartalmú, pH-módosítót, vagy szolubilizálószert tartalmazó elektrosztatikus szálképzéssel előállított nanoszálas rendszerek mikro-, és makrostrukturális összehasonlítása (flash prezentáció) – Kazsoki Adrienn és mtsai.: Különböző segédanyagokkal formulált hányáscsillapító hatóanyagot tartalmazó nanoszálas szájban diszpergálódó hálók mikroszerkezeti jellemzése (flash prezentáció) – Geiszinger Péter és mtsai.: Nanonizált lamotrigin tartalmú nazális por stabilitásvizsgálata (flash prezentáció) – Bíró Tivadar és mtsai.: Innovatív szemcseppek toxicitásának és hatóanyagpermeabilitásának vizsgálata in vitro és ex vivo modellek alkalmazásával (flash prezentáció) – Csányi Erzsébet, Budai-Szűcs Mária: Humán cisztás fibrózisos sputum reológiai vizsgálata – Jakab Géza, Antal István: A digitális gyógyszertechnológia implementálása a gyakorlati oktatásba a Semmelweis Egyetem negyedéves graduális gyógyszerészhallgatói számára (flash prezentáció).

Üléselnökök: Bódis Attila, Révész Piroska

BA

Sz 9 – Minőségbiztosítás / Euromedic szimpózium

A pénteki nap délelőttje a minőségügyről szólt: a kórházi gyógyszerészek elkötelezett csoportja keretrendszert dolgozott ki, amely mintaként szolgálhat helyi eljárásrendek elkészítéséhez. Ezt a munkát foglalta össze szerzőtársai nevében Becskeházi-Tar András. Ezt követően a kórházi gyógyszerellátással kapcsolatos széleskörű auditori tapasztalatairól számolt be Becskeházi-Tar Judit. A betegbiztonságot támogató komplex mosonmagyaróvári minőségügyi rendszer szervezésének bemutatása vonzó példa lehet hasonló nagyságrendű kórházak számára.

A kórházak gyógyszerellátásában fontos partner nagykereskedő, az EuroMedic Pharma Zrt, amely negyedszázada van jelen Magyarországon. A 25 éves évforduló alkalmat adott a visszatekintésre, az alapvető misszió – „ügyünk az egészségügy” – egyre magasabb színvonalon történő teljesítésének bemutatására. A minőségügyi igazgató előadásának címe találóan fejezi ki a fent elmondottakat: „Felelős személy felelőssége – avagy egy gyógyszernagykereskedés felelőssége” Az alapító tulajdonos özvegye, Edna Priel Fromowitz videóüzenetben köszöntötte a szimpózium résztvevőit.

Előadások: Becskeházi-Tar András és mtsai.: Minőség a kórházi gyógyszerészetben – klinikai gyógyszerészeti minőségfejlesztési keretrendszer – Becskeházi-Tar Judit: Kihívások a joint comission kórházi akkreditáció és a magyar egészségügyi ellátási standardok gyógyszermendzsment audit programok bevezetésében, kritikus hibák felfedezése és a javítás lehetőségei a beteg által behozott saját gyógyszerhasználat esetében – Bertalan Ádám: Hogyan tervezzünk intelligens betegbiztonsági rendszert?

Euromedic szimpózium: Edna Priel Fromowitz: Köszöntő – Kovácsné Putnoki Katalin: Cégbemutató: 25 év története – Kósa Tibor: Felelős személy felelőssége – avagy egy gyógyszer nagykereskedés felelőssége

Üléselnök: Higyisán Ilona

SGY

Sz 10 – A jövő gyógyszerészképzése: víziók és kihívások

A konferencia második napján lezajlott Sz10 szekció, témájában szervesen csatlakozott Hankó Balázs helyettes államtitkár felsőoktatással, gyógyszerészképzéssel foglalkozó plenáris előadásához (lásd PL 2). Az MGYT Oktatási szakosztálya által szervezett és Gáspár Róbert egyetemi docens, szakosztályelnök által nagyszerűen moderált szekcióban a négy képzőhely legmagasabb szinten képviseltette magát. Jelen volt a négy dékán: Antal István (SE), Botz Lajos (PTE), Zupkó István (SzTE), Vecsernyés Miklós (DE) professzorok személyében, továbbá Bácskay Ildikó dékánhelyettes (DE), Zelkó Romána pro-dékán (SE) professzor asszonyok, valamint a hallgatók képviseletében a HUPSA elnöke: Csepiova Julianna idén diplomázott gyógyszerész.

Hat, egyenként 10 perces előadásban arra vállalkoztak a kari vezetők, hogy elmondják vízióikat, elképzelésüket, ha úgy tetszik álmaikat a jövő gyógyszerészképzéséről. Bácskay professzor előadásából egy stresszmentes, hallgatóbarát környezetben zajló, a digitális okos eszközöket professzionálisan használó, új módszertan szerint működő képzés körvonalazódott. Ebben a tanár és diák egyenrangú partnerek, helyet kap a projekt feladatok kidolgozása és az egyéni foglalkozások kialakítása, idő van a tanultak elmélyítésére. Zelkó professzor az SE-n idén életbelépett kurrikulum reform hátterét, folyamatát és lényegi elemeit mutatta be. A társadalmi elvárásoknak és a szakma igényének, valamint a KKK előírásainak megfelelően elmozdulás történt a szakspecifikus tárgyak felé. Az alapozó tárgyak óraszámának csökkentése és tematikájuk gyógyszerészi szempontok szerinti kialakítása mellett, új ismeretek jelennek meg a képzésben. Többek között a biotechnológia, nanotechnológia, az egészségmegőrzés, közgazdasági ismeretek, kommunikáció oktatása. Mindehhez nagymértékű infrastrukturális fejlesztés szükséges, amit a folyamatban lévő Hőgyes-Schöpf-Merei projekt biztosít. Ezután Csepiova, a HUPSA elnöke összegezte – egy kérdőíves felmérés alapján begyűjtött – hallgatói véleményeket és javaslatokat. E szerint szükség lenne az oktatási szemlélet megváltoztatására, integrált és jobban egymásra épülő tematikákra, projekt munkára, rendszeres konzultációs lehetőségre, arra, hogy a hallgató a saját tempójában tudjon haladni. Fontos lenne az előadások hang és video anyagának rendelkezésre bocsátása, a korszerű és folyamatosan frissített jegyzetek megléte. Kiemelte a gyakorlati tapasztalatok megszerzésének jelentőségét és, hogy azt valós élethelyzetekben lehessen megszerezni. Nagy igény mutatkozik a mentális egészség megőrzésére, amihez saját kari pszichológus alkalmazását javasolják a hallgatók. Botz professzor a vízió filozófiai tartamából indult ki, ami tehát jövőkép, annak meghatározása hova szeretnénk eljutni. Ilyen fogalmakat említett, mint: populáció szintű egészség-management, új betegségek, járványok megjelenésére való felkészülés, költség és ráfordítás teljes körű követése a betegek kezelésénél, mesterséges intelligencia, tanuló algoritmusok, robotika, folyamatautomatizálás, precíziós medicina, személyre szabott terápia stb. A célok visszafejtésével kell kialakítani a képzési struktúrát. Bátrabban kell felvállani a célokat és több a gyakorlati ellátást ismerő oktató szakemberre van szükség az egyetemeken. Emelni kell a betegség és a napi rutin gyógyszeres terápiás ismeretek súlyát. Ambiciózusabban kell megfogalmazni a gyógyszerészi kompetenciákat. Zupkó professzor jövőt illető elképzeléseit arra alapozva ismertette, amit végfelhasználók széles körét bevonó megbeszélés során gyűjtöttek be. A gyakorlatorientáltság megőrzése mellett a képzés sokoldalúságának megtartását hangsúlyozta. A végzett gyógyszerészek gyorsan és széles munkahelyi palettán tudnak elhelyezkedni, mivel a képzés sokféle ismeretet nyújt. Ugyanakkor nagyobb arányban kellene oktatni a GxP ismereteket, a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A külső gyakorlati oktatókat jobban be kellene vonni az egyetemi képzésbe. Igény van arra, hogy a hallgató már korán egyfajta stimulust kapjon az ipartól, mely felkeltheti ilyen irányú érdeklődését. Az előadások sorát Vecsernyés professzor a szakképzés helyzetének és jövőképének ismertetésével zárta. Itt a kompetenciák pontos meghatározására volna szükség, mert a jelenlegi rendszer még mindig szétaprózott és megérett a korszerűsítésre.

Az előadásokat követően a szekció, a hallgatóság elektronikus levélben feltett kérdéseivel és azokra adott válaszokkal folytatódott. Végül Gáspár elnök összegezte az elhangzottakat, és tolmácsolta a Gyógyszerészet főszerkesztőjének felkérését az itt elhangzottak közlésére a lapban.

TNK

Sz 11 – A múlt tanulságai, a jövő kihívásai

A kongresszus Gyógyszerésztörténeti Szakosztály patronálásával megvalósult szekciójában az elhangzott előadások témájukban kiválóan épültek egymásra, és előadóink felkészültségének és tapasztalatinak köszönhetően a gyógyszerészettörténeti kutatások és gyűjtőmunka több területére is betekintést nyerhettünk. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója kapcsán értékes adatokban gazdag előadást hallhattunk a magyar gyógyszerészet veszteségeiről és a határmódosítások által bekövetkezett kihívásokról. Négy egykori irgalmasrendi gyógyszertár példáján bemutatásra került a gyógyszertárak és nagykereskedők kapcsolatának néhány aspektusa. A gyógyszerészet történetének kutatása során viszonylag kevés szó esik a gyógyszer-nagykereskedelem fejlődéséről, amely kéz a kézben haladt a gyógyszeripar felvirágzásával. Ehhez a témakörhöz járult hozzá még a Török gyógyszerész-dinasztia történetét feldolgozó előadás, valamint a 20. század első felének magyarországi ipartörténetéhez szolgált értékes adalékokkal az egykori budapesti CERTA Laboratóriumról való megemlékezés. A gyógyszerek csomagolástörténetét feldolgozó attraktív prezentáció mind a gyógyszertári gyógyszerkészítés, mind az ipari gyógyszergyártás szempontjából igen fontos témába nyújtott képekkel gazdagon illusztrált bepillantást. Antall Józsefet, mint az orvos- és gyógyszerészettörténet kutatóját, muzeológusát, tudományos közéletének fáradhatatlan szervezőjét ismerhettük meg részletesebben. A múlt értékeinek megőrzéséhez és bemutatásához lelkes kollégák magángyűjteményei is nagyban hozzájárulhatnak, amint azt egy családi és helyi összefogás példáján keresztül láthattuk. A szekció végén a gyógyszerésztörténeti témájú poszterek egyikének révén a történelem, néprajz, etnobotanika és farmakognózia határterületeire kalandozhatott el a hallgatóság.

Előadások: Ambrus Tünde: A Betegápoló Irgalmasrend egykori magyar rendtartománya gyógyszertárainak működése – Péter H. Mária: A magyar gyógyszerészet vesztességei Trianon következtében létrejött határkiigazítások miatt – Tatár György Attila: A Török gyógyszerészcsalád szerepe a magyar gyógyszernagykereskedelem és ipari gyógyszergyártás megalapításában – Gaál Emese, Szmodits László: A CERTA laboratórium története 1924-es alapításától az államosításig –
Mihu László: Gyógyszerek csomagolástörténete – Szabó Attila: Antall József és a gyógyszerészettörténet  – Szalay
Annamária és mtsai.: Patikatörténeti gyűjteményünk bemutatása – a múlt és a hagyomány kötelez! – Czégényi Nóra
és mtsai.: Erdélyi etnobotanikai adatok történeti vonatkozásai orvosbotanikai művekben és kéziratokban (flash prezentáció).

Üléselnökök: Ambrus Tünde, Vincze Zoltán

AT

Sz 12 – Minőségügy ipari és hatósági szempontjai

A szekció első előadása rendhagyó módon egy témába vágó könyvbemutató volt. A Minőség a gyógyszerészetben (szerk.: Bódis Attila, Laszlovszky István) című könyv célját jól tükrözi alcíme is, mely így szól „Jót s jól”. A könyv öt nagy szakterület (hatóság, ipar, nagykereskedelem, gyógyszertárak, oktatás) minőségüggyel kapcsolatos problémáit foglalja össze. Befejezésként táblázatos formában egy fogalomtárat tartalmaz, mely segíti a témában használt szakkifejezések értelmezését. A második előadásban megismerkedhettünk a hatósági inspekciók jelen helyzetével nemzetközi kitekintésben. Láthattuk, hogy ezen ellenőrzések száma az évek során meredek növekedést mutat (új hatóságok belépése, hamisított gyógyszerek terjedése, adatintegritás fontossága). Az országok célja az ellenőrzések csökkentése, melynek lehetőségei a követelmények harmonizációja, valamint a „kölcsönös elismerési rendszer” kiépítése az egyes országok között. Már több évtized óta ilyen egyezménnyel működik együtt a PIC/S 52 tagországa, és 2019-ben megtörtént az FDA és az EU 28 tagországa között is az egyezmények aláírása. A harmadik előadásban egy gyártó cég minőségbiztosítási igazgatója sok év tapasztalata alapján fogalmazta meg, hogy miért van szükség feltétlenül az ellenőrzésekre (pl. kiszervezett tevékenység felelős nyomon követése). Felvázolta az ellenőrzések főbb mozzanatait (előkészítés – kapcsolat felvétel, program elkészítése, végrehajtás – helyszíni vagy virtuális, jelentés – közös megbeszélés, utóélet CAPA, lezárás). Kiemelte a személyi héttér fontosságát mindkét részről (ellenőrzött – felkészültség, inspektor – képzettség, tapasztalat, viselkedés). Az ellenőrzésről szóló jelentésben a hibák és egyéb észrevételek besorolása történik határidők megadásával. A záró gondolat jól tükrözi az előadó javaslatát a kollégáknak: „Minden a hétköznapi munkával és az önellenőrzéssel kezdődik. Fontos az együttműködés, a nyitott hozzáállás.”

A negyedik előadó jogszabályi besorolást alkalmazva tisztázta a „gyógyszer” és az „orvostechnikai eszköz” fogalmát, valamint a gyakorlatot jobban tükröző megnevezéseket használva (gyógyszerrel kombinált eszköz – eszközzel kombinált gyógyszer) példákkal mutatta be, milyen típusú készítmények tartoznak ezekbe a csoportokba. Az előadás aktualitását az orvostechnikai eszközökre vonatkozó új reguláció adja, mely módosítja az engedélyezési folyamat követelményeit. Bevezetésének határideje 2021 májusa. Az új rendelet maga után vonja a gyógyszer engedélyezés követelményeinek változását is kombinációs készítmények esetén. Mivel a fejlesztés alatt álló készítmények 1/3 része az előbb említett csoportba tartozik, szükséges, hogy a kollégák egyértelműen tudják alkalmazni a két nagy csoport besorolási és engedélyeztetési követelményeit. A befejező előadás egy cég, a Romaco Group bemutatkozása volt, akik forró olvadék bevonási folyamatok fejlesztésével foglalkoznak. Megismerhettük ezen technológia alkalmazhatóságát a gyógyszeripar területén, hallhattunk előnyeiről és kockázatairól is. Sematikus ábrán láthattuk az ilyen technológia során alkalmazott készülékeket, követhettük a bevonási folyamat egyes lépéseit. Az előadásokkal kapcsolatban több kérdés is érkezett, melynek egy részét az előadók sikeresen meg is válaszolták.

Előadások: Laszlovszky István: Könyvbemutató: „Jót s jól” Minőség a gyógyszerészetben – Pethő Gábor: GMP auditok és inspekciók; hasonlóságok és különbségek – Lukács Ferenc: Gyógyszeripari minőségbiztosítási rendszerek az auditok szemszögéből – Cseh-Pálos Andrea: Gyógyszerrel kombinált orvostechnikai eszközök az új szabályozás tükrében – Vitor Antunes: Innovation and Sustainability Solutions (Romaco Group által szponzorált előadás).

Üléselnökök: Bozsik Erzsébet, Klebovich Imre

BE

Sz 13 – Fekvő- és járóbeteg kapcsolati lehetőségek; betegedukáció

A szekció keretében elhangzó előadások pontosan fedték le a címet; a kórházi gyógyszerészek ambuláns betegekkel való találkozásának jellemző színtere a kórházi gyógyszertárak járóbetegek ellátó részlege, ahol a speciális tájékoztatást igénylő – ritka betegségek kezelésére szánt – gyógyszerek és a biológiai terápia szerei kerülnek expediálásra, amely módot ad ezen betegcsoportok gyógyszerszedéssel kapcsolatos viselkedésének feltérképezésére is (adherencia?). A daganatos betegekkel való foglalkozásnak nem ideális színtere a gyógyszertár, erre a célra az onkológiai osztály adhat / ad teret (ld. Semmelweis Egyetem Onkológiai Központ). Az előadások után élénk párbeszéd bontakozott ki az előadók között az üléselnök moderálásával.

Előadások: Matuz Mária és mtsai.: Mi lehet a küldetése a kórházi gyógyszertárak járóbeteg ellátó részlegének? – Takács Hanga: „Mennyire vagyunk hűségesek?” IBD betegek biológiai gyógyszerek iránti adherenciája – Kleiner Dénes és mtsai.: Hogy ne csak „az internet mondja” – betegtájékoztató előadások a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjában – Horváth László és mtsai.: Tapasztalatok epilepsziával élő terhes nők kezelésében – Vida Róbert György és mtsai.: A kiegészítő termékek alkalmazása a biológiai terápiát kapó reumatológiai és bőrgyógyászati betegek körében egy egyetemi klinikai centrumban.

Üléselnök: Bodó Gabriella

SGy

Sz 14 – A gyógyszertári gyakorlat aktuális kérdései

A szekció „A gyógyszertári gyakorlat aktuális kérdései” témakört járta körül. Rögtön az első előadás egy, a gyógyszertári munka során felmerülő érdekes feladat megoldásáról szólt: Birinyi Péter ritka betegségek kezelésében hiánypótló magisztrális gyógyszerek fejlesztéséről, engedélyeztetéséről és sorozatgyártásának nehézségeiről tartott érdekes beszámolót több mint 10 esetük közül a Wilson kóros és Dravet szindrómás betegek példáján. Ezt követően Dér Péter számolt be arról, hogy a Facebook-on 2014-től élő betegoktatási szolgáltatása nagy sikernek bizonyult és követésre érdemes. Tóth E. Béla a D-vitamin pótlás elesés csökkentésében játszott szerepének ambivalens megítélését mutatta be az RCT-k valamint a „Real World” tapasztalatok tükrében. Viola Réka a sok országban már bevált gyógyszeralkalmazás áttekintése (Medication Review) hazai megvalósításának nehézségeit tárgyalta. Somogyi Orsolya a „Komplex gyógyszertári adherencia program” ismeretterjesztő kiadványa kapcsán szerzett eredményeiről tájékoztatott, majd Gyermán Anna a középiskolai betegedukációban elért sikerélményeit osztotta meg a hallgatókkal. Szilvay András egy hazai egészségműveltség és -értés felméréséből vonta le azt a következtetést, hogy az expediálóknak jobban oda kell figyelni a „beteg nyelvén” elmondott tanácsokra. Horváth Adrienn a ritka, de nagyon kellemetlen hólyagfájdalom szindróma gyógyszeres kezelésének táplálásterápiás támogatását emelte ki. Végül Laczkovich Orsolya a magisztrális gyógyszerkészítés inkompatibilitási eseteire mutatott rá, példaként felemlítve a szalicilsav és Diprosalic gyári készítmény magisztrális kenőcsökben való alkalmazásának nehézségeit. Kísérleti adatokkal azt is bizonyította, hogy több FoNo-s készítmény esetében lehetne hosszabb a lejárati idő, ennek revíziója indokolt lenne!

Előadások: Birinyi Péter és mtsai.: Innováció a patikai gyakorlatban – Dér Péter: A közösségi média használatának lehetőségei a lakosság adherenciájának fejlesztésében – Tóth E. Béla és mtsai.: Klinikai vizsgálatok értékelése az alkalmazott D-vitamin terápia az elesési- és a csonttörési kockázat tekintetében – Viola Réka és mtsai.: Gyógyszeralkalmazás áttekintése közforgalmú gyógyszertárakban; nemzetközi pilot program (előzetes beszámoló) – Somogyi Orsolya: Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő program – a pilot időszak eredményei – Szilágyiné Gyermán Anna: Betegedukációs lehetőségek középiskolások körében – Szilvay András és mtsai.: Egészségértést támogató kommunikáció kialakítása magyarországi közforgalmú gyógyszertárakban általános és 2-es típusú diabétesz mellituszban szenvedő betegcsoport esetén vizsgálva – Horváth Adrienn, Birinyi Péter: A hólyagfájdalom szindrómában szenvedők emelt szintű gyógyszerészi gondozása – Jójártné Laczkovich Orsolya és mtsai.: A magisztrális gyógyszerkészítés gyógyszertechnológiai nézőpontja Magyarországon. Gyakran alkalmazott készítmények tárolási körülményei, inkompatibilitási viszonyai és lejárati idejük.

Üléselnökök: Dér Péter, Télessy István

TéI

Sz 15 – Biztonságos gyógyszerellátás, gyógyszerbiztonság

A szekció a nagykereskedelem, a hatóság és a napi gyakorlat szempontjából foglalkozott a megbízható gyógyszerellátással. Előadóink új aspektusokat mutattak be, melyekkel ezek a célok megvalósíthatóak. A nagykereskedelem szempontjából Feller Antal vezérigazgató úr a gyógyszerhiány definíciójáról, okairól és megoldásairól beszélt. Megismerhettük az uniós irányelveket, melynek két fő eleme az országok közöti szolidaritás, illetve az országokon belüli hatékony kommunikáció. A mindennapok gyógyszerhiányainak csökkentése érdekében, fokozni kell az ellátási lánc menedzsmentben résztvevő valamennyi szereplő együttműködését, hangsúlyozta a gyakorló gyógyszerész meghatározó szerepét. Tisztifőgyógyszerész úr felhívta a figyelmet, hogy a lakossági gyógyszerellátásban a személyi jogos gyógyszerész a biztonságos gyógyszerellátás garanciája. A patika jogszabálykövető munkáját segíti a kamara által összeállított és a tisztigyógyszerészeti főosztály által lektorált minőségügyi kézikönyv. Megismertük azt a két új bevezetendő ellenőrzési módot, amely a minél magasabb szinten végzett gyógyszertári munkát és a beteg elégedettség növelését hivatott támogatni. A napi gyakorlatban több területen végzett felmérések, vizsgálatok bizonyították, hogy a fájdalomcsillapításban, illetve a polifarmáciás, diabéteszes, csontritkulásos betegek helyes gyógyszerelésében az expediáló gyógyszerészek szerepe rendkívül fontos. Szükséges a betegek motiválása az előírt gyógyszerelés betartására, valamint a betegek oktatása. Az optimális gyógyszerelés és a gyógyszerellenőrzéssel kapcsolatos betegképzés az egészségügy eredményeit javítja.

Előadások: Feller Antal: Gyógyszerhiányok kialakulásának okai – El Koulali Zakariás: A biztonságos lakossági gyógyszerellátás dimenziói – Biczó Ágota: Törés a gyógyszerellátási láncban – Pethő Zsófia: Vény nélküli fájdalomcsillapítás: aktualitások és gyógyszerészek szerepe az öngyógyítás/öngyógyszerelés területén – Dobszay Annamária és mtsai.: Közforgalmú gyógyszertárakban gyógyszerészek által végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés eredményességének vizsgálata polifarmáciás betegekkel – Magdy Fahmy Michael és mtsai.: NIDDM betegek között végzet felmérés az antidiabetikus terápiáról, komplementer és alternatív terápia alkalmazásáról, mellékhatások előfordulásáról és a gyógyszeres terápia kimeneteléről anonim, önkéntes alapon kitöltött kérdőív segítségével – Mirani Sara és mtsai.: Az étrend-kiegészítők betartása, különös tekintettel a kalciumra és a D-vitaminra, mint csontritkulás adjuváns kezelésre, az előírt gyógyszerekkel összehasonlítva

Üléselnökök: Horváth László, Tompa Ildikó

TI

Sz 16 – Kihívások a hatóanyag- és készítményfejlesztésben

Az új, innovatív gyógyszerek jelentős szerepet játszanak a várható élettartam és életminőség növelésében. A folyamatok minőség alapú megközelítése, a tervezett minőség (Quality by Design, QbD) a gyógyszeriparban hozzáadott értéket jelent a végtermék előállítása szempontjából, valamint a hatósági gyógyszer-értékelési előírásoknak már a kutatások kezdeti fázisától való beépítése az alkalmazott stratégiába jelentősen megkönnyítheti egy gyógyszeripari termék piacra kerülését, így szignifikáns idő- és költséghatékonyságot eredményez. A folyamatelemzési technológiát (PAT) évek óta használják, különösképpen a vegyiparban, a kémiai folyamatok irányításához. A PAT legújabban az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) Quality by Design kezdeményezésének sarokkövévé vált a minőségügyi folyamatok kialakítása és irányítása terén. Ezért a gyógyszeripar is aktívan használja a PAT eszközeit, melyek a laborban és a gyártásban egyaránt alkalmazhatóak. A PAT laboratóriumi szinten segít a folyamatok fejlesztésében, míg a termelésben a folyamatok monitorozásában, kontrolljában. A szekció előadásai napjaink gyógyszeripari kihívásaira reflektáltak a folyamatok minőség alapú megközelítése és a hozzáadott értéket képviselő formulációs fejlesztések (gasztroretentív tabletták, inhalációs por, mikrofluidikai eljárással előállított mikrogyöngyök) bemutatásával, amely további ígéretes együttműködések kialakítására ösztönözte a szekció előadóit is.

Előadások: Ambrus Rita és mtsai.: Antibiotikumot tartalmazó inhalációs por formulálása és stabilitási vizsgálata – Kovács Anita és mtsai.: Dermális félszilárd készítmények fejlesztése „Quality by Design” megközelítés alapján – Madarász Lajos és mtsai.: Gépi látás, a többcélú PAT-eszköz a folyamatos gyógyszeripari gyártásban – Vasvári Gábor és mtsai.: Olvadék habosításával előállított szilárd gasztroretentív gyógyszerforma előállítása és jellemzése (flash prezentáció) – Haimhoffer Ádám és mtsai.: Verapamil tartalmú alacsony sűrűségű, gasztroretentiv gyógyszerforma előállítása és jellemzése (flash prezentáció) – Pallagi Edina és mtsai.: Kockázat-alapú gyógyszerfejlesztés a cisztás fibrózis terápiájában (flash prezentáció) – Rédai Emőke Margit és mtsai.: Ibuprofen tartalmú rektális gélek előállítása és vizsgálata – Pető Ágota és mtsai.: BGP-15 tartalmú külsőleges gyógyszerformák előállítása és vizsgálata (flash prezentáció).

Üléselnökök: Sipos Emese, Zelkó Romána

ZR

Sz 17 – Kihívások a kórházi gyógyszerészetben

A szombat reggeli szekciók jellemzően a „Kihívások” címet kapták; a kórházi gyógyszerészet vonatkozásában is. A kihívások az IT, a mesterséges intelligencia valamennyi területen való térhódításáról szólnak: a napi betegre szóló gyógyszerrendelés egyértelmű, transzparens megoldási lehetőségén kezdve, a terápiás hatás technológia értékelés módszertanával történő elemzésen át az egyedi gyógyszercsomagoló automata működésének értékeléséig.

Előadások: Langer András és mtsai.: A betegre szabott elektronikus gyógyszerelrendelés egészség-gazdaságtani elemzésének kihívásai és gyógyszerészeti vonatkozásai – Kovács Sándor és mtsai.: A valós környezetben gyűjtött adatok elfogadottságának növekedése a hatósági döntésekben hozzájárul a klinikai vizsgálatok innovációjához: szintetikus kontroll kar alkalmazása evidenciák előállítása során – Zemplényi Antal Tamás és mtsai.: Valós környezetben gyűjtött adatok felhasználása egészségügyi technológiák értékelésére: a nem kissejtes tüdődaganat kezelés eredményességének vizsgálata – Ságiné Polics Éva és mtsai.: Egyedi vagy osztályos gyógyszerelés, mit mutat a statisztika? – Csontos Júlia Diána és mtsai.: Hogyan növelhetem gyógyszerészként a betegbiztonságot? – Mészáros Ágnes: Gyógyszerterápiás döntéshozatal a klinikai gyakorlatban; régi-új gyógyszerészi szerepek.

Üléselnök: Süle András

SGy

POSZTERSZEKCIÓK

Napjaink tudományos konferenciáinak szerves részévé vált az eredmények poszter formában történő bemutatása. A CPH XVI. estében is igen nagyszámú, 129 poszter bejelentése történt meg. A kórházi, klinikai gyógyszerészet témakörébe tartozók lebonyolítását, a hagyományok szerint a Kórházi Szervezet külön szekcióban vállalta. Ennek részleteiről a kórházi beszámolóban olvashatnak.

A többi posztert témakörök szerint csoportosítva kívántuk bemutatni. Az online formában való megvalósítás talán a legnehezebb helyzetbe éppen a poszter szekció megszervezését hozta, mivel ez a forma nem igazán a poszterekre van kitalálva. Bár eredetileg is elektronikus poszter állványokon lettek volna kivetítve a poszterek és rövid prezentáció után a jelen lévő zsűri és a közönség kérdései és megjegyzései alapján megvitatva, az online forma új kihívásokat hozott. Szerencsére a szerzők és a moderálást végző zsűritagok rugalmas hozzáállása következtében a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére sikeresen lezajlottak a szekciók. Talán csak a hallgatóság csekélyebb száma és kérdéseinek elmaradása okozott némi csalódást.

Négy, egyenként 2 órás szekció zajlott. Péntek délelőtt az A szekcióban a farmakológia, délután a D szekcióban a farmakognózia, gyógyszeranalitika és gyógyszerkémia tárgyú poszterek bemutatására került sor. Szombaton délelőtt párhuzamosan zajlott a B szekció, gyógyszertechnológia témában és az összevont C, E, F szekció, biofarmácia, biokompatibilitás; oktatás, gyógyszerészettörténet; és gyógyszerészi gondozás, magisztrális gyógyszerkészítés témákban. A szerzőket arra kértük, hogy 3 percben néhány dia segítségével foglalják össze a munka célját és legfontosabb eredményeit. Ezt követte a 2-3 perces vita a zsűritagok kérdései alapján. Azok a szerzők, akiket a Tudományos Bizottság előzetesen ún. flash prezentációra kiválasztott és lehetőséget adott 5 perces előadásra a kijelölt orális szekcióban, itt már csak egy-két mondatos összefoglalót tarthattak. Bizony nehéz feladat néhány percben egy, sokszor 4-5 éves PhD-munka eredményét összefoglalni, de a résztvevők jól megoldották. Szerencsére a poszterek teljes terjedelemben a konferencia teljes időtartama alatt megtekinthetők voltak, így lehetőség volt az előzetes felkészülésre a zsűri részéről. A két- vagy háromtagú zsűri a feladatokat megosztotta egymás között és előre rögzített, egységes szempontok szerint értékelve a posztereket választotta ki az adott szekcióban győztes posztert. Tehát négy poszterdíjat hirdethettünk ki a Zárszó alkalmával. E beszámoló keretében arra nem vállalkozhatunk, hogy a poszterek tartalmi bemutatását megtegyük szekciónként, e helyett néhány statisztikai adattal jellemezzük a szekciót és ismertetjük a győztes poszter adatait.

Poszter szekció A – Farmakológia

Zsűri tagjai: Bagdy György, Laszlovszky István, Zupkó István. 28 poszter került bemutatásra, ebből 6 flash prezentáció volt. A szerzők jellemzően a négy egyetem [SE (9), PTE (8), SzTE (8), DE (1)] különböző Intézeteiből kerültek ki. A témák is az egyes kutatóműhelyek által már régebb óta folyó kutatásokhoz kapcsolódó újabb eredményekről szóltak. A győztes poszter az A8 lett:

Az akut (S)-ketamin kezelés hatása az EEG teljesítményspektrumra (Sz 6 flash) – Koncz Szabolcs1, Papp Noémi1, Pothorszki Dóra1, Cseh Dóra1, Bagdy György1,2 (1Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet; 2Magyar Tudományos Akadémia – Semmelweis Egyetem Neuro­pszicho­farmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport és NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport, Budapest).

Poszter szekció B – Gyógyszertechnológia

Zsűri tagjai: Bácskay Ildikó, ifj. Regdon Géza, Zelkó Romána. 25 poszter került bemutatásra, ebből 9 flash prezentáció volt. Szám szerint kiemelkedik az SzTE 7 és a DE 6 poszterrel, míg az SE 4 és a PTE 3 posztert mutatott be. Külön öröm, hogy határon túli kutatók, Marosvásárhelyről 4 poszterrel szerepeltek és a BMGE-ről is volt egy prezentáció. A témák a korszerű gyógyszertechnológiai irányokat reprezentálták. Így rosszul oldódó hatóanyag formulálása polimer micellák, illetve mikrogyöngyök képzésével, vagy nanonizálással, továbbá elektrosztatikus szálképzés útján amorf állapotban egyaránt szerepelt. Innovatív gyógyszerformák fejlesztése, mint a szájban diszpergálódó vagy a gasztroretentív formák előállítása és jellemzése ugyancsak hangsúlyt kapott. Több poszter használta a QbD módszert a kutatás tervezéséhez. A győztes poszter a B22 lett: Verapamil tartalmú alacsony sűrűségű, gasztro­retentiv gyógyszerforma előállítása és jellemzése (Sz 16 flash) – Haimhoffer Ádám1, Vasvári Gábor1, Béresová Mónika2, Trencsényi György2, Bácskay Ildikó1, Vecsernyés Miklós1,
Fenyvesi Ferenc1 (1Debreceni Egyetem Gyógyszertechno­lógiai Tanszék; 2Orvosi Képalkotó Intézet, Debrecen).

Poszter szekció D –Farmakognózia, Gyógyszeranalitika, Gyógyszerkémia

Zsűri tagok: Csupor Dezső, Szakonyi Zsolt, Völgyi Gergely. Az összevont szekcióban a 21 poszter egyenlő arányban oszlott meg a három tématerületről. Közülük 5 flash prezentációként került bemutatásra. Farmakognóziai témájú poszterek legnagyobb számban a PTE-ről (5) kerültek ki, míg egy-egy poszter érkezett az SE és a Nagyváradi Egyetemről. Gyógyszeranalitika területét SE 2, SzTE 1, Egis 1 és MOGYE 2 poszterrel gazdagította. A gyógyszerkémiai tárgyú poszterek három hazai képzőhely gyógyszerkémiai intézetéből érkeztek: DE 3, PTE 2, SE 2. Bár nyilván nehéz volt a különböző tudományterületek miatt a döntés, de végül a zsűri konszenzussal a D20 posztert választotta győztesnek, annak innovatív, aktuális témája és komplex volta miatt:

Influenza és koronavírus ellenes, perfluoroalkil oldalláncot tartalmazó teikoplanin és vankomicin származékok –
Bereczki Ilona1, Csávás Magdolna1, Szűcs Zsolt2, Rőth Erzsébet1, Lőrincz Eszter Boglárka2, Batta Gyula3, Ostorházi Eszter4, Naesens Lieve5, Borbás Anikó1, Herczegh Pál1 (Debreceni Egyetem 1Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; 2Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola; 3Szerves Kémiai Tanszék, Debrecen; 4Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest, 5Rega Institute for Medical Research, KU Leuven, Belgium).

Poszter szekció C – Biofarmácia és biokompatibilitás; E – Oktatás és gyógyszerészettörténet; F – Gyógyszerészi gondozás és magisztrális gyógyszerkészítés.

Zsűri tagjai: Ambrus Rita, Ambrus Tünde, Bódis Attila, Dér Péter, Soós Gyöngyvér. A C szekcióban 12 poszter, ebből 6 flash szerepelt. Kiemelkedő számban a DE-ről (7), továbbá SzTE 3, SE 2. Többek között a hatóanyagok permeábilitás vizsgálatára alkalmas módszer kidolgozásáról, a részecskeméretcsökkenés oldhatóság és kioldódásra gyakorolt hatásáról, új ciklodextrin alapú hordozó rendszer kifejlesztéséről, ami a hatóanyagok központi idegrendszerbe való bejuttatását célozza, hallhattunk.

Az E szekcióban 7 poszter, ebből 1 flash prezentációként szerepelt. Igen érdekes volt a gyógyszerészképzéssel foglalkozók anyaga. SE (1) a digitális gyógyszertechnológia gyakorlati oktatásba való implementálásának lehetőségével, míg a PTE-ről (3) a képzés tantervének áttekintését segítő komplex rendszer kidolgozásával, illetve a képzés átfogó értékelését hivatott felmérés eredményeinek ismertetésével, valamint a kommunikáció tárgy oktatásának európai szintű összehasonlításával foglalkozott. A gyógyszerésztörténeti poszterek (3) közül kiemeljük Harsányi János születésének centenáriumára készült anyagot.

Végül az F szekcióban 4 értékes téma hangzott el, közülük egy flash prezentációban. Ez utóbbi a beteg­edukációs lehetőségeket vette számba középiskolások körében (DE). Örömmel számolhatunk be, hogy közforgalmú gyógyszertárból is érkezett két poszter. Egyik a beteg-együttműködés javításának lehetőségét, míg a másik az obezitás kezelésének gyógyszerészi gondozási lehetőségét tárgyalta. A magisztrális gyógyszerkészítés témában egyedi előiratú, kakaóvaj tartalmú félszilárd készítmények formulálásáról és stabilitásvizsgálatáról hallhattunk (PTE). A győztes poszter a C7 lett:

Béta-ciklodextrin származékok celluláris hatásainak vizsgálata intesztinális epitél sejteken (Sz 6 flash) – Rusznyák Ágnes1, Malanga Milo2, Fenyvesi Éva2, Szente Lajos2, Váradi Judit1, Bácskay Ildikó1, Vecsernyés Miklós1, Fenyvesi Ferenc1 (1Debreceni Egyetem Gyógyszer­techno­lógiai Tanszék, Debrecen; 2CycloLab Kft., Budapest)

Kórházi poszterek

A verbális ülések közé „ékelt” poszter prezentációk, viták színessége hűen demonstrálta a kórházi gyógyszertárakban folyó igényes szakmai tevékenységet. A 6 különböző témakörbe sorolt 36 poszter bemutatásra, prezentálására, vitájára 3 × 2 óra állt rendelkezésre. A témakörök és az ahhoz tartozó munkák a következőképpen alakultak: onkológia (4), antibiotikum alkalmazás (6), farmakoökonomia & gyógyszerutilizáció (4), menedzsment (4), oktatás (1), terápia (4), beteg/gyógyszerbiztonság (8), magisztrális gyógyszerkészítés (5). Mint a témakörök is jelzik a szerzők a napi gyakorlat problémáit, azok megoldási módjait dolgozták fel, színvonalasan érzékeltetve a jobbító törekvéseket. A poszterek szerzői között a hagyományoknak megfelelőn versenyt hirdettünk. a bírálati szempontok és folyamat a KGYSZ honlapján megtalálható. A nyertesek jutalma választott hazai konferencián való részvétel biztosítása. Ebben az évben a 3 díjazott munka, első szerző szerinti ABC-sorrendben a következő:

Bakteriális spektrum és antibiotikum rezisztencia: osztályos adatok értékelése – Benkő Ria, Gajdács Márió, Matuz Mária, Bodó Gabriella, Lázár Andrea, Hajdú Edit, Papfalvi Erika, Hannauer Péter, Erdélyi Péter, Pető Zoltán (SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet), Magas prioritású gyógyszer-kölcsönhatások intézményi listájának kialakítása – Somogyi-Végh Anna, Nyaka Bernadett, Botz Lajos (Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központi Gyógyszertár), Az immunterápia valós körülmények között mutatott eredményessége nem-kissejtes tüdőrákban – Takács Gábor, Czibula Eszter, Moldvay Judit (Országos Korányi Pulmonológiai Intézet)

Összegzés

Összegezve, a szerzők a tudományos eredmények gazdag tárházát vonultatták fel, esztétikus, szép kiállítású posztereken. Reményeink szerint az érdeklődők még élnek a lehetőséggel és a december 31-ig visszanézhető felvételen megnézik a számukra érdekes posztereket és felveszik a szerzőkkel a kapcsolatot. Néhány poszter anyagának cikk formában való megjelentetésére lapunk hasábjain is lehetőséget kínálunk.

SGy, TNK

KÖZFORGALMÚ TRÉNING ÉS EESZT KEREKASZTAL

A kongresszus szombati napja jelentős hangsúlyt fektetett a gyógyszerellátás gyakorlatának aspektusaira. Kifejezetten az expediáló gyógyszerészek számára került megrendezésre a „közforgalmú tréning” programja, amely egy kongresszuson belüli továbbképző minikonferenciának volt tekinthető, a szombati Plenáris 3, Sz 14 (A gyógyszertári gyakorlat aktuális kérdései), Sz 15 (Biztonságos gyógyszerellátás, gyógyszerbiztonság) szekciókkal, valamint a tréninget követő EESZT-kerekasztal beszélgetéssel kiegészülve. Kedvező lehetőséget teremtett a patikusok számára, hogy erre a programrészre külön, önmagában is lehetett regisztrálni. Az interaktív, gyakorlatorientált tréningek középpontjában a jóindulatú prosztata megnagyobbodás és az akut, nem specifikus derékfájás öngyógyításával kapcsolatos szakszerű és hatékony gyógyszerészi tanácsadás, gondozás állt, Viola Réka és Matuz Mária, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet munkatársainak tréneri közreműködésével. A kerekasztal keretében az EESZT működését és az elektronikus receptkiváltással kapcsolatos tapasztalatokat elemezték az előadók és résztvevők a szakmapolitika az államigazgatás és a patikák szemszögéből.

Tréningek: Viola Réka: A jóindulatú prosztata megnagyobbodás öngyógyításának gyógyszerészi tanácsadása – Matuz Mária: Az akut nem specifikus derékfájás öngyógyításának gyógyszerészi tanácsadása.

Kerekasztal előadások: Hankó Zoltán: Az EESZT szakmapolitikai nézőpontból: kihívás és lehetőség – Bertalan Lóránt: Gyógyszerkapcsolatos új fejlesztések a magyar eRecept és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások területén – Biczó Ágota: Egészségmenedzsment-körkép: preferenciák, adherencia és az elektronikus vénnyel kapcsolatos attitűdök a közforgalomban.

BT

PRE-KONGRESSZUS: SZERIALIZÁCIÓ

A CPH-t egy nyitott, de regisztrációköteles tematikus miniszimpózium előzte meg, melynek témája a Magyarországon nemrég bevezetett szerializáció volt. Az előadók a gyógyszeripar, a ható­ságok és szolgáltatók, valamint a kórházi gyógy­szerellátás oldaláról mutatták be és elemezték a rendszer működését, sajátosságait és problémáit.

Előadások: Ilku Lívia: A gyógyszeripar legnagyobb kihívása: a szerializáció – Panker Ádám: Az illetékes nemzeti hatóság kötelezettségei és tapasztalatai egy évvel a szerializáció bevezetése után – Jeremiásné Zsótér Andrea: A magyarországi gyógyszer-azonosítási rendszer (HUMVS) bevezetésével és működésével kapcsolatos tapasztalatok – ami mögöttünk és ami még előttünk van – Fittler András, Richter Katalin: Az egyedi gyógyszerazonosítási rendszer bevezetésének tapasztalatai és vonatkozásai a hazai kórházi gyógyszerellátásban.

Moderátor: Márkus Sarolta

BT

A TUDOMÁNYOS PROGRAM ÉRTÉKELÉSE

A kongresszusra 615 fő regisztrált. Igen örvendetes, hogy az online rendezés hírére csupán néhányan léptek vissza, viszont voltak új regisztrálók, akik az utolsó napokban jelentkeztek. Ugyanez vonatkozik a cégekre is. 22 kiállító cég és további 8 cég támogatta a rendezvényt.

A kongresszus programja pre-kongresszussal indult szeptember 10-én, ahol 4 előadás hangzott el a szerializációval kapcsolatosan, továbbá igen fontos témákat érintő 6 plenáris előadás részesei lehettünk,
3 nap alatt, 3 szekcióban.

A tudományos program fő vonulatát 17 szekció képezte, aminek keretében 88 előadást és 32 ún. flash prezentációt követhettünk nyomon. Ez utóbbi relatíve újnak tekinthető a tudományos rendezvények történetében. Egyfajta figyelemfelhívás a poszter szekcióban bemutatásra kerülő témával kapcsolatosan. Ebből adódóan a diszkusszió is a poszter szekcióban történt.

A 17 szekciót illetően, egyben Kariprazin; Új terápiás megoldások (Szekció 5), egy másikban Minőségbiztosítás; Euromedic (Szekció 9) és a Szekció 10-ben pedig a Jövő gyógyszerészképzése: víziók és kihívások címmel tartottak szimpóziumot. A visszamaradt 14 szekcióban a gyógyszerészet különböző területeit érintő témákról számoltak be a kollégák. Néhány téma, a teljesség igénye nélkül: klinikai vizsgálatok, biológiai gyógyszerfejlesztés, új támadáspontok, új hatóanyagok, gyógynövény tartalmú készítmények, preformulációs vizsgálatok a gyógyszerformák tervezésében, farmakológia, innováció a gyógyszerfejlesztésben, farmakokinetika, analitikai kémia, gyógyszerkémia, minőségügy, fekvő- és járóbeteg kapcsolati lehetőségek, betegedukáció, a gyógyszertári gyakorlat aktuális kérdései, biztonságos gyógyszerellátás, gyógyszerbiztonság, kihívások a hatóanyag- és készítményfejlesztésben és kihívások a kórházi gyógyszerészetben. Minden szempontból értékes és a gyakorlat számára is fontos eredményekről számoltak be a kollégák, szem előtt tartva a jövő kihívásait.

A 9 poszter szekcióban összesen 129 munka került bemutatásra. Ebből 36 a kórházi szekcióban és 93 poszter pedig az egyéb témákat illetően. A poszterek szerzői néhány percben bemutatták a munkájuk eredményét, amit diszkusszió követett. Ebben a szekcióban is számos jövőbemutató innovációs lehetőségről hallottunk. A legjobb munkák poszterdíjban részesültek.

A kongresszus szombati napja továbbképzési programot biztosított az arra külön regisztrált résztvevőknek. Ennek a programnak része volt két tréning és az EESZT kerekasztal, amelynek keretében új lehetőségekről tárgyaltak a gyógyszeres management vonatkozásában

Ha kulcsszavakkal kívánjuk jellemezni a kongresszus tudományos programját, akkor a következőket mondhatjuk: gazdag, a gyógyszerészet minden területét érintő értékes munkák, kiváló előadók, reprezentatív poszterek, sok fiatal prezentáló, akik a jövő zálogai. Ha mindehhez még hozzávesszük a jövő technikájának alkalmazását, az online rendezést, akkor a kongresszus mottója feltétlenül igaz, mivel ezen a területen is egy nagy lépést tettünk a jövő felé.

Ezen a helyen is köszönet illeti a tudományos bizottság tagjait, az üléselnököket és a poszter zsűri tagjait, valamint a ClubService rendezvényszervező céget, akik gondoskodtak arról, hogy színvonalas és sikeres legyen a rendezvény.

A CPH2020 teljes anyaga 2020. december 31-ig megtekinthető a CPH2020 Virtuális Konferencia Platform-on. A belépéshez szükség van login névre és PIN kódra. A kongresszusi absztraktok pedig elérhetőek az Acta Pharmaceutica Hungarica folyóirat ez évi 2-3. számában (APH 2020;90:33-152.).

RP

A beszámoló szerzői: Ambrus Tünde, Bozó Tamás, Bozsik Erzsébet, Bódis Attila, Csupor Dezső, Laszlovszky István, ifj. Regdon Géza, prof. Révész Piroska, prof. Soós Gyöngyvér, Takácsné prof. Novák Krisztina, Tábi Tamás, Télessy István (TéI), Tompa Ildikó, Vasas Andrea, Völgyi Gergely, prof. Zelkó Romána, prof. Zupkó István