Elhunyt Falkay György professor emeritus, Társaságunk Gyógyszerkutatási Szakosztályának elnöke.
Ismét szomorú hírt kaptunk. 2016. szeptember 8-án, életének 73. évében elhunyt Falkay György professzor úr, Társaságunk Gyógyszerkutatási Szakosztályának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének emeritus professzora.
Falkay György 1943. március 10-én született Szegeden. 1967-ben szerzett gyógyszerész diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Gyógyszerész doktor (1970), az orvostudomány kandidátusa (1981), az orvostudomány doktora (1995) címeket szerezte meg. 1970 és1995 között a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán munkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, majd egyetemi docens beosztásban dolgozott. 1988-tól 1995-ig a SZOTE Női Klinika laboratóriumát vezette. 1995 és 2008 között a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, 1997-tól 2000-ig a Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettese, 2000 és 2006 között dékánja volt. Pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is.
Tudományos munkásságának fő területe: a reprodukciós endokrinológia és farmakológia, a “Szteroid-glükuronidok exkréciója normális menstruációs ciklusban” című WHO program témavezetője volt.
Tisztségviselője, illetve tagja volt számos tudományos társaságnak, alapítványok kuratóriumának; elnöke volt a Richter Gedeon Rt. “A Magyar Egészségügyért” közhasznú alapítványnak. 1998 óta a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság vezetőségi tagja volt. 1997-2005 között főtitkára, 2006-2008 között pedig alelnöke volt a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaságnak.
1970 óta tagja a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csongrád Megyei Szervezetének, melynek elnöki tisztét is betöltötte 1996-2000 között. Eredményes és sikeres elnöki munkája elismeréseként 2000-ben Societas Pharmaceutica Hungarica jutalomérem kitüntetésben részesült. 2008-tól haláláig elnöke volt az MGYT Gyógyszerkutatási Szakosztályának. Professzor úr nagy lelkesedéssel támogatta a fiatal kollégák szakmai fejlődését. A Gyógyszerkutatási Szakosztály pályázatot írt ki fiatal kutatók részvételének támogatására a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus rendezvényen, gyakori szakzsűri tag volt a fiatal gyógyszerészek Rozsnyay Mátyás Emlékversenyén is.
Tagja volt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya II. sz. Doktori Bizottságának. Az MTA Közgyűlésének választott doktor képviselője volt.
Kiemelkedő munkásságot fejtett ki a graduális és posztgraduális gyógyszerészképzésben magyar és angol nyelven. Gyógyszerhatástanból és Klinikai laboratóriumi diagnosztikából szakvizsgáztatott. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a “Gyógyszerhatástan, biofarmácia és klinikai gyógyszerészet” című PhD program témavezetője, 38 TDK pályamunka, 20 doktorandusz témavezetője volt.
Kitüntetései: Pándy emlékérem (1994), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997), Tudással Magyarországért Emlékplakett, OTDT (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006), Pro Homine Nobile Pharmaciae Emlékérem (2007), Klebelsberg Kunó Díj (2007), Issekutz-Díj és Emlékérem (2011) Jancsó Miklós Emlékérem (2013) Batthyány-Strattmann László-díj (2013) Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem (2013).
Idézet a 70. születésnapján készült interjúból:
„– mindig azt csináltam, ami érdekelt, magas szintű szellemi légkörben dolgozhattam, kutathattam, nagyon szeretem az oktatást is. Ez a munka egy idő után olyanná válik, mint egy hobbi, nem érez az ember közben fáradtságot, hanem ami érdekli, azt lelkesedéssel csinálja.”
Tisztelettel emlékezünk Professzor Úrra!
Nyugodjon békében!
