Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Szász György a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság volt elnöke (1991-1996), 2018. augusztus 25-én, életének 91. évében elhunyt.
Szász György felelős szerkesztője volt a “Gyógyszerészet”, valamint az Acta Pharmaceutica Hungarica” c. gyógyszerészeti szakfolyóiratoknak és elnöke volt a Magyar Gyógyszerész Táraságnak (1991-1996). A Német Gyógyszerészeti Társaság tiszteletbeli tagja.
A Munka Érdemrend arany fokozata, az Apáczai Csere János érdemérem, a Magyar Felsőoktatásért érdemérem tulajdonosa.
Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük!
2018. augusztus 26-ára virradóra elhunyt Dr. Szász György, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet professor emeritusa, vasdiplomás gyógyszerész, a Gyógyszerésztudományi Kar több cikluson át volt dékánja. Dr. Szász Györgyöt a Semmelweis Egyetem saját halottjának tekinti. Búcsúztatása 2018. szeptember 13-án lesz 12:45-kor a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.
Dr. Zelkó Romána dékán nekrológja
Halálával egy emberi értékekben is egyedülálló professzor távozott, akinek élete és munkássága példa értékű mindannyiunk számára, akik a gyógyszerészoktatás területén dolgoznak.
Gyógyszerészi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végezte, mely tanulmányai kezdetén, 1947-ben még a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karaként működött, a gyógyszerészek képzését pedig a Bölcsészkarral közösen folytatták. Oklevelét 1952-ben kapta meg, majd a Gyógyszerészi Kémiai Intézetben kapott állást, ahol Végh Antal professzor meghívására már az év márciusától hallgatóként is dolgozott. 1961-ben gyógyszerészdoktori minősítést szerzett, 1968-ban pedig a kémiai tudományok kandidátusa lett. Ugyanebben az évben léptették elő docenssé. 1972-ben a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjának választotta, mely feladatkört a kar eddigi történetében egyedülállóan hosszú ideig, 1984-ig látta el. 1974. szeptember 1-jén vette át az intézet vezetését, egyben egyetemi tanári kinevezését. 1980-ban nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1994. június 30-án nyugalomba vonult, de továbbra is aktívan, egészen az elmúlt hétig részt vett az Intézet munkájában, 1997-től professor emeritusként.
Iskolateremtő tudományos kutatói tevékenységének fő területe a kromatográfia, melynek szinte minden ágában – a papírkromatográfiától, a VRK-n keresztül a HPLC-ig – jelentős eredményeket tudhat magáénak. Az intézet korábbi tisztán analitikai profilját kibővítette a szerkezet-hatás (fizikai kémiai tulajdonságok) összefüggések kutatásával. Közleményeinek száma jóval 200 fölött van, számos könyv és monográfia szerzője. Példaként álljon itt könyvei közül kettő, „Gyógyszerészi Kémia (Szász – Takács – Végh, Medicina, 4 kiadás, 1990), és „Pharmaceutical chemistry of antihypertensive agents” (Szász – Budvári-Bárány, CRC, 1991 ). A 2010-ben megjelent új Gyógyszerészi Kémia tankönyv szerkesztője, szerzője és létrejöttének fő “katalizátora” volt.
Szász professzor úr szakmai közéleti tevékenysége is jól ismert a gyógyszerész-társadalom előtt. Az MGYT elnökeként és szaklapjaink felelős szerkesztőjeként is sokat tett a magyar gyógyszerészet fejlődéséért és egységéért. A Német Gyógyszerészeti Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Főbb kitüntetései: Érdemes Gyógyszerész (1965), Munka Érdemrend arany fokozata (1975), Apáczai Csere János-díj (1982), Magyar Felsőoktatásért emlékplakett (1997), Batthyány-Strattmann László-díj (2002).
Munkáját az igényesség és a szakmai tisztesség jellemezte. Mélységes humánuma, segítőkészsége és bölcsessége gazdagon szétosztott ajándék volt számunkra, amit örökre megőrzünk. Nyugodjék békében.
Dr. Zelkó Romána dékán
Fotó: Kiss Balázs; Semmelweis Egyetem Baráti Köre