Gyógyszerészet 2017. december

Gyogyszereszet 1712 B1

{tab Tartalom}

Továbbképző közlemények

[accordion width=”440″]

[item title=”Szökő Éva: Mit kell tudnunk a gyógyszerallergiákról – GYOGAI. 61.707-714 2017.”]

1. Middleton R.K.: Anaphylaxis and Drug Allergies inKoda-Kimble & Young’s Applied Therapeutics. The Clinical Use of Drugs. Wolters and Kluwer 10th ed. (2013) p. 42-63.

2. NICE guideline on Drug allergy: diagnosis and management, September 2014. Letöltve: https://www.nice.org.uk/guidance/cg183/chapter/1-Recommendations#assessment-2

3. Waheed et al: Prim care Clin Office Pract 43, 393-400 (2016).

Szökő É.: The role of pharmacists in the prevention and treatment of allergic diseases – drug allergy

Approximately 6-10% of adverse drug reactions are allergic or pseudo-allergic and their occurrence is more frequent among hospitalized patients. Common problem is the poor documentation of drug allergy and lack of solid patient information. Diagnosis of drug allergy is challenging and some allergic patients have never referred to special checkup. There is usual confusion over which drugs can be taken safely and can result in people inadvertently taking a drug they are allergic to. However, some of the drug hypersensitivity reactions is severe, life-threatening and should be prevented.

In spite of the usually uncertain patient information, pharmacists should ask them about their hypersensitivity, especially when drugs with frequent allergic reactions are dispensed. Special attention in case of OTC drugs is needed.  

When patients with mild allergic symptoms ask for the advice of the pharmacist, first generation antihistamines can be recommended for their alleviation. Local or systemic corticosteroids are also effective. Cessation of the suspected drug administration should be recommended. In case of severe symptoms immediate referral is needed. Pharmacist should advice the patient about recording the symptoms, the suspected drug and all known circumstances of the allergic reaction.

[/item]

[item title=”Pálfiné Goóts Herta: Van, ami nincs? – A helyes szabályozási gyakorlat, avagy a „Good Regulatory Practice”  – GYOGAI. 61. 715-720. 2017.”]

1. https://ec.europa.eu/health/documents/eudralex_en / letöltve: 2017.11.06.

2. https://www.ogyei.gov.hu/nyitooldal/ letöltve: 2017.11.06.

3. Good Regulatory Practices: guidelines for national regulatory authorities for medicinal products, QAS/16.686, 2016. október.

4. https://www.fda.gov/Drugs/default.htm letöltve: 2017.11.06.

5. http://www.ema.europa.eu letöltve: 2017.11.06.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK Rendelete az emberi és állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról / forrás: [1]

7. 2001/83/EK, Az Európai Parlament és a Tanács Irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről / forrás: [1]

8. 536/2014/EK, Az Európa Parlament és a Tanács 536/2014/EK rendelete az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

9. http://www.adrreports.eu/ letöltve: 2017.11.06.

10. 1049/2001/EK, Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001//EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

11. European Medicines Agency policy on access to documents (related to medicinal products for human and veterinary use), Policy / 0043.

12. European Medicines Agency policy on publication of clinical data for medicinal products for human use, Policy / 0070. 

Pálfi-Goóts H.: Good Regulatory Practice

[/item]

[item title=”Bechli Petra: Antipszichotikumok gyógyszeres kölcsönhatásai  – GYOGAI. 61. 721-727. 2017.”]

1. Botz L.: „Gyakorlatban előforduló gyógyszerkölcsönhatások hazai felmérése, átfogó szűrésükre alkalmas programok fejlesztése és alkalmazása”, előadás, Budapest, 2009. október 13., (2. old).

2. Aronson, J.K., Grahame-Smith, D.G.: „Clinical pharmacology”, cikk, Brit Med J, 288-289 (1981).

3. Ivan H.S.: „Drug Interactions, 5th edition”, Pharmaceutical Press, London, UK, 1999., (1-2. old.).

4. Háber Á.: „Farmakoterápia időskorban”, előadás, Pécs, 2013. (6., 11., 34. old.).

5. Pethő G., Szolcsányi J., Barthó L.: „Általános farmakológia”, 2003., (115-121. old.).

6. Mezey G.: „Gyógyszeres interakciók”, B+V Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2001., (13-30. old.).

7. Mezey G., Mohamed A.: „Gyógyszeres interakciók”, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1993., (13-29. old.).

8. Gyires K., Fürst Zs.: „A farmakológia alapjai”, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2011., (81-88., 448-459., 470-471. old.).

9. Bitter I.: „Antipszichotikumok”, LAM (2), 4-7 (2005).

10. Bakó Gy.: „Farmakoterápia”, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010., (637-651. old.).

11. Migdalof BH, Grindel JM, Heykants JJ, Janssen PA: „Penfluridol: a neuroleptic drug designed for long duration of action”, abstract, Drug Metabolism Reviews, 1979.

12. Soares BG., Lima MS.: „Penfluridol skizofrénia”, abstract, Cochrane Database Syst Rev., 2006.

13. Markus Z., Tanja H.: „Gyógyszerkölcsönhatások”, magyar kiadás Zafír Press, 2007., (9-13., 15-16., 227-246. old.).

14. http://www.pharmindex-online.hu/

15. http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/medicine

16. http://www.drugs.com/

17. https://www.micromedexsolutions.com

18. http://reference.medscape.com –19. https://pubchem, fluspirilene

20. http://www.ogyi.hu/

21. Végh A.: „Bolha vagy elefánt? A kiegészítő termékek gyógyszerterápiára kifejtett hatásairól”, 2013. július 01. (http://www.pharmaonline.hu/gyogyszereszi_gondozas/cikk/a_kiegeszito_termekek_gyogyszerterapiara_kifejtett_hatasairol)

22. Tóthfalusi L.: „A gyógyszerek hatását befolyásoló körülmények: Interakció”, Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet www.mgyt.hu

23. Botz L.: „Kommentár: Segédlet a gyógyszerkölcsönhatások elkerüléséhez”; cikk, az Orvostovábbképző Szemlében megjelent »Journal of Family Practice« folyóiratból átvett „Avoiding drug interactions: Here’s help” című cikkhez, 2011.08.12. http://www.otszonline.hu/farmakologia/cikk/segedlet_a_gyogyszerkolcsonhatasok_elkerulesehez 

Bechli, P.: Drug interactions of antipsychotics

[/item]

[/accordion]

Gyógyszerésztörténeti közlemények

[accordion width=”440″]

[item title=”Szmodits László, Gaál Emese: A Budapest-Zuglói gyógyszertárak története – GYOGAI 61. 728-735. 2017.”]

1. wikipedia.org./wiki/Budapest_ XIV._kerulete.

2. Buda-pest Lexikon. II. kötet, 196 (1993)

3. Sztankai I.: A gyógyszerészetre és budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp. 254 (1935)

4. Gyógyszerészet, 13(2), 32 (1969)

5. Sztankai I.: i. m. 225-226

6. Ferentzi M., Péter H. M.: Tabló-Kolozsvár. Gyógyszerész életutak a XX. századból. Gyógyszerészet, 49(3), 102-111 (2005).

7. Sztankai I.: i. m. 227

8. SOTE Egyetemi Levéltár. 4/f. 4/179.

9. Sztankai I.: i. m. 227

10. Sztankai I.: i. m. 228

11. Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 100 (1999).

12. Sztankai I.: i. m. 217

13. Beniczky P.: Az egyetemi gyógyszerészképzés vizsgálata 1852-1950-ig. Gyógyszerészdoktori értekezés. Melléklet, Bp. 155 (1991)

14. Sztankai I.: 232

15. Gyógyszerészet, 14(3), 70 (1970).

16. Sztankai I.: i. m. 218-219

17. Sztankai I.: 232

18. d137onc96kk/3w.cloudfront.net/media6uploads/2015/kecskemeti_katona_jozsef_múzeum_3509_01227

19. Beniczky P.: i. m. 192

20. Beniczky P.: i. m. 175

21. Sztankai I.: i. m. 233

22. Beniczky P.: 55, 168

23. Sztankay I.: i. m. 223

24. Gyógyszerészet, 12(12), 477 (1968).

Szmodits L., Gaal E.: History of Budapest-Zugló pharmacies

[/item]

[/accordion]

Aktuális oldalak

[accordion width=”440″]

[item title=”Dér Péter: A közforgalmú gyógyszertár szerepe az adherencia növelésében – GYOGAI 61. 736-744. 2017.”]

1. Mezei J.: Gyógyszerészet, 51, 147-151 (2007).

2. Soós Gy., Matuz M., Tóth Á., Viola R.: Gyógyszerészet, 51, 480-484 (2007).

3. Hugyecz N.: Gyógyszerészet, 52, 143-149 (2008).

4. Kóczián-Babkó Z.: Gyógyszerészet, 53, 203-207 (2009).

5. Hankó B., Hankó Z.: Gyógyszerészet, 53, 285-287; 290-295 (2009).

6. Hankó Z.: Gyógyszerészet, 55, 25-30; 34-36 (2011).

7. Bella és Begónia

Magyar Gyógyszerészi Kamara [Online] http://www.mgyk.hu/index.php?id=bella-es-begonia-mgyk-hu. [Hozzáférés dátuma: 19. 08. 2017.]

8. Hankó B.: Gyógyszerészet, 50, 619-623 (2006).

9. Hankó B.: Gyógyszerészet, 51, 152-157 (2007).

10. Hankó B.: Gyógyszerészet, 51, 274-279 (2007).

11. Polonkai K., Dóczy V., Hankó B.: Gyógyszerészet, 59, 337-341 (2015).

12. Polonkai K., Dóczy V., Hankó B.: Gyógyszerészet, 59, 418-421 (2015).

13. Stuart, B.C. et al.: Med Care, 517-523 (2015).

14. Ostini, R., Kairuz, T.: Int J Clin Pharm, (2), 36-44 (2014).

15. Bozsóki A., Hankó B.: Gyógyszerészet, 61, 19-24 (2017).

16. Fittler A.: Gyógyszerészet, 54, 212-215 (2010).

17. Hankó B.: Gyógyszerészet, 52, 273-279 (2008).

18. Fittler A., Dóczy V.: Gyógyszerészet, 58, 152-158 (2014).

Dér P.: Role of the Retail Pharmacy in Improving Adherence

The article introduces appearance and evolution of pharmaceutical care in Hungary through a historical overview. It displays adherence and its influencing factors as well as pharmacists’ role improving adherence and covers health literacy. It subsequently describes possible phases of interference for community pharmacists. It eventually shows, through personal example, possibilities for realization, describes ways of online counselling and propagation, and paths of execution for pharmacists, also mentioning underlying problems. As a summary it formulates concepts of the contemporary pharmacist.

[/item]

[item title=”Bozó Tamás: Orvosi-élettani Nobel-díj a cirkadián ritmus molekuláris hátterének kutatásáért – GYOGAI 61. 736-744. 2017.”]

Bozó T.: The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2017: Discoveries of molecular mechanisms controlling the circadian rhythm

[/item]

 

[/accordion]

Hírek

Az MGYT Tanácskozó Testületi ülése – Jubileumi díszoklevél átadó ünnepség a Semmelweis
Egyetemen – Emlékülés Kőszegen Dr. Küttel Dezső születésének 100. évfordulóján – 21th World Congress Of Clinical Nutrition: Az International College of Nutrition új elnöke Télessy István –
Új klinikai és gyógyszertechnológiai kutatási projekt a cukorbetegség kiegészitő terápiájában
Debrecenben – Habilitációs előadások a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
(MOGyE) Gyógyszerészeti Karán – A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. Fórum – TDK-
konferencia Szegeden – Hírek Szegedről – Pápay Zsófia Edit Ph.D védése – Kiss Tivadar PhD védése

Tallózó

{/tabs}