Gyógyszerészet 2020. augusztus

A negyedik ipari forradalom, az internet és okostelefon gyökeres átalakulást hoz az egészségügyben is. Digitális egészségügyi univerzum van kialakulóban, amelyben a mobil egészség, telemedicina, viselhető eszközök és az egészségügyi informatikai infrastruktúra játsszák a főszerepet. Megjelenőben vannak a gyógyszerpalettán új modalitást jelentő szoftver alapú terápiák, amelyek a viselkedés befolyásolásával érik el hatásukat. A viselhető eszközök eddig nem látott új digitális biomarkereket mérnek, amelyek nem csak új dimenzióba emelik a személyre szabott ellátást, de új klinikai végpontok révén megnyitják az utat az ún. decentralizált, vagy virtuális klinikai vizsgálatok előtt. A digitális adattömeg feldolgozása egyre inkább mesterséges intelligencia módszerekkel történik, s ezáltal olyan következtetések is tehetők, amikre korábban nem nyílt mód. Az átalakulás azonban szükségszerűen kérdések sorát veti fel adatbiztonságról, tudományos alátámasztottságról, a betegek képzéséről, vagy akár az orvosi, gyógyszerészi szakma jövőjéről. Az alábbi tanulmány arra tesz kísérletet, hogy áttekintő képet adjon egy forrongó területről, amely átformálja az előttünk álló évtizedet.

IRODALOM

42. http://www.prima-temp.com/ – 43. FDA. Real World Evidence. https://www.fda.gov/science-research/science-and-research-special-topics/real-world-evidence (2020.03.23.) – 44. Moreau A, Anderer P et al. Detection of nocturnal scratching movements in patients with atopic dermatitis using accelerometers and recurrent neural networks. IEEE J Biomed Health Inform. 2018;22:1011-1018. – 45. DiME’s crowdsourced library od digital endpoints. https://airtable.com/shrO2sAHuQys1lGve/tbl4jDPr9IDVoNkCD/viwqIiILA5JiPx5ih?background Color=teal&blocks=bipkoVMgCmCPPauPq – 46. Dorsey ER, Venuto C et al. Novel methods and technologies for 21st-century clinical trials: a review. JAMA Neurol. 2015;72(5):582-588. – 47. FDA. Patient-reported outcome measures: use in medical product development to support labeling claims. [Guidance document] Docket number: FDA-2006-D-0362 (2009.12.) – 48. McNair L, Rose J. Going virtual? http://www.pharmatimes.com/magazine/2019/june_2019/going_virtual (2019.06.) – 49. EMA. EMA Regulatory Science to 2025 – strategic reflection. (2020) – 50. Virtual clinical trials: challenges and opportunities: proceedings of a workshop. Washington (DC): National Academies Press (US); 2019. – 51. https://portal.eeszt.gov.hu – 52. https://www.eeszt.gov.hu – 53. 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről. – 54. 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról. – 55. Desjardins J. How big data will unlock the potential of healthcare. https://www.visualcapitalist.com/big-data-healthcare/ (2018.07.26.) – 56. Maxmen A. The next chapter for African genomics. Nature. 2020;578:350-354. – 57. MDCG 2019-16 – Guidande on cybersecurity for medical devices. (2020.01.07.) – 58. Poplin R, Varadarajan AV et al. Prediction of cardiovascular risk factors from retinal fundus photographs via deep learning. Nat Biomed Eng. 2018;2:158-164. – 59. McKinney SM, Sieniek M et al. International evaluation of an AI system for breast cancer screening. Nature. 2020;577:89-94. – 60. https://www.visualdx.com/ – 61. https://askaysa.com/trust/visualdx/ – 62. Hollon TC, Pandian B, Adapa AR, et al. Near real-time intraoperative brain tumor diagnosis using stimulated Raman histology and deep neural networks. Nat Med. 2020;26:52-58. – 63. Subtle Medical receives FDA 510(k) clearance for AI-powered SubtleMR. https://www.prnewswire.com/news-releases/subtle-medical-receives-fda-510k-clearance-for-ai-powered-subtlemr-300938602.html (2019.10.15.) – 64. FDA authorizes marketing of first cardiac ultrasound software that uses artificial intelligence to guide user. https://www.fda.gov/news-events/press-announcements/fda-authorizes-marketing-first-cardiac-ultrasound-software-uses-artificial-intelligence-guide-user (2020.02.07.) – 65. Attia ZI, Kapa S et al. Screening for cardiac contractile dysfunction using an artificial intelligence-enabled electrocardiogram. Nat Med. 2019;25:70-74. – 66. Alsever J. Medicine by machine: Is A.I. the cure for the world’s ailing drug industry? https://fortune.com/longform/ai-artificial-intelligence-medicine-healthcare-pharmaceutical-industry/ (2020.01.20.) – 67. Agarwal P, Mukerji G et al. Mobile app for improved self-management of type 2 diabetes: multicenter pragmatic randomized controlled trial. JMIR Mhealth Uhealth. 2019;7(1):e10321. – 68. https://www.propellerhealth.com/how-it-works/ – 69. FDA permits marketing of mobile medical application for substance use disorder. https://www.fda.gov/news-events/press-announcements/fda-permits-marketing-mobile-medical-application-substance-use-disorder (2017.09.14.) – 70. FDA permits marketing of first game-based digital therapeutic to improve attention function in children with ADHD. https://www.fda.gov/news-events/press-announcements/fda-permits-marketing-first-game-based-digital-therapeutic-improve-attention-function-children-adhd (2020.06.15.) – 71. Kollins SH, DeLoss DJ et al. A novel digital intervention for actively reducing severity of paediatric ADHD (STARS-ADHD): a randomised controlled trial. Lancet Digit Health. 2020;2: e168-e178. – 72. Staines R. Germany’s new law allows doctors to prescribe apps with health benefits. https://pharmaphorum.com/news/germanys-new-law-allows-doctors-to-prescribe-apps-with-health-benefits/ (2019.07.11.) – 73. Virtual Reality in Healthcare. https://visualise.com/virtual-reality/virtual-reality-healthcare – 74. https://www.pillpack.com/ – 75. Arsene C. Alexa in healthcare: 17 real use cases you should know about. https://www.digitalauthority.me/resources/alexa-in-healthcare/ – 76. Empower your patients with Health Records on iPhone. https://www.apple.com/healthcare/health-records/ – 77. Alphabet’s next billion-dollar business: 10 industries to watch. https://www.cbinsights.com/research/report/industries-disruption-alphabet/ – 78. The world’s most valuable resource is no longer oil, but data. https://www.economist.com/leaders/2017/05/06/the-worlds-most-valuable-resource-is-no-longer-oil-but-data (2017.05.06.) – 79. https://stethome.com/ – 80. Dougherty E. On being and becoming a data science company. https://www.novartis.com/stories/discovery/being-and-becoming-data-science-company (2018.10.24.) – 81. What is participatory medicine? https://participatorymedicine.org/what-is-participatory-medicine/ – 82. Shared decision-making in medicine. https://en.wikipedia.org/wiki/Shared_decision-making_in_medicine – 83. Deep Blue beat G. Kasparov in 1997. [YouTube videó] https://www.youtube.com/watch?v=NJarxpYyoFI – 84. Topol E. Deep medicine. How artificial intelligence can make healthcare human again. New York: Basic Books; 2019.

Szombathelyi, Zs., Réti, A., Klebovich, A.: Healthcare digitalization – a quiet revolution – part 2.

The fourth industrial revolution, the internet, and smartphone brought revolutionary transformation in the healthcare as well. A digital healthcare universe is in formation where mobile health, telemedicine, wearable devices and healthcare informatics play the main role. Software based new treatment modalities are showing up, exerting their effect by behavior modulation. Wearables measuring never seen new digital biomarkers, bringing new dimension in personalized medicine, and by new clinical endpoints open up the path for so called decentralized or virtual clinical studies. Deluge of data can’t be processed by classical approaches anymore, instead artificial intelligence and machine learning must be used. In exchange, these tools can identify new, surprising correlations. However, the transformation necessarily raises series of questions about data security, scientific and clinical validity, empowerment of patients or even about the future of medical and pharmacy profession. The article tries to present a general view of this effervescent field, which is forming the next decade.

Napjainkban a súlyos szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegek kezelésére leggyakrabban alkalmazott terápia a perkután koszorúér intervenció, azaz az érintett, beszűkült érszakasz mechanikus tágítása, modellálása. Ez a beavatkozás több, mint négy évtizedes múltra tekint vissza, és óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt egy-két évtizedben. A klasszikus ballonnal történő tágításos módszeren számos módosítást hajtottak végre annak érdekében, hogy növeljék a beavatkozás sikerességét, biztonságosságát és hosszú távú hatékonyságát, de az igazi áttörést a sztent, azaz „érkitámasztó fémháló” hozta meg. Beültetésével jelentősen csökkent a koronáriák visszaszűkülésének előfordulása, de sajnos még így is jelentős mértékben, 10-15%-ban kellett ezzel számolni. A klinikai tapasztalatok azt mutatták, hogy a későbbi, nem várt események csak úgy csökkenthetők, ha a megakadályozzuk a visszaszűkülést okozó neointima-proliferáció jelenséget. Erre kitűnő megoldás lett a sztentre felvitt antiproliferatív-anyag leadó rendszer, azaz a DES. A nagyon késői, több mint egy év múlva megjelenő sztent trombózis megjelenése a szakembereket ráébresztette arra, hogy további fejlesztések szükségesek a DES-ek alkalmazásának területén. Jelen összefoglaló fő célkitűzése azoknak a folyamatoknak és fejlesztéseknek az áttekintése, melyek az invazív kardiológiai beavatkozások szövődményeinek csökkentésében játszanak nagy szerepet, kezdve a sztent beültetését követő patofiziológiás folyamatok megismerésével, folytatva a sztent beültetés biztonságosságát növelő eljárások kifejlesztésének és alkalmazásának megvitatásával.

Irodalom

1. Gruntzig A. Transluminal dilatation of coronary-artery stenosis. Lancet. 1978;1:263. – 2. Simpson JB, Johnson DE et al.: Transluminal atherectomy: a new approach to the treatment of atherosclerotic vascular disease. Circulation. 1985;72:146. – 3. Fourier JL, Bertrand ME et al. Percutaneous coronary rotational angioplasty in humans: preliminary report. J Am Coll Cardiol. 1989;14:1278-82. – 4. Bittl JA, Chew DP et al. Meta-analysis of randomized trials of percutaneous transluminal coronary angioplasty versus atherectomy, cutting balloon atherotomy, or laser angioplasty. J Am Coll Cardiol. 2004;43:936-42. – 5. Waksman R. Late thrombosis after radiation. Sitting on a time bomb. Circulation 1999;100:780-2. – 6. Sigwart U, Puel J et al. Intravascular stents to prevent occlusion and restenosis after transluminal angioplasty. N Engl J Med. 1987;316:701-6. – 7. Serruys PW, Strauss BH et al. Angiographic followup after placement of a self-expanding coronary-artery stent. N Engl J Med. 1991;324:13-7. – 8. Armstrong EJ, Feldman DN et al. Clinical presentation, management, and outcomes of angiographically documented early, late, and very late stent thrombosis. JACC Cardiovasc Interv. 2012;5:131-40. – 9. Stone GW, Moses JW et al. Safety and efficacy of sirolimus- and paclitaxel-eluting coronary stents. N Engl J Med. 2007;356:998–1008. – 10. Curfman GD. Sirolimus-eluing coronary stents. N Engl J Med. 2002;346:1770-71. – 11. Ginnakakou P, Robey R et al. Low concentrations of pacliatxel induce cell type dependent p53, p21 and G1/G2 arrest instead of mitotic arrest: molecular determinants of paclitaxel-induced cytotoxicity. Oncogene. 2001;20:3806-13. – 12. Silber S. Cypher versus Taxus: are there difference? J Interven Cardiol. 2005;18:441-6. – 13. Dobesh PP, Zachary AS et al. Drug-eluting stents: a mechanical and pharmacologic approach to coronary artery disease. Pharmacotherapy. 2004;24:1554-77. – 14. Yin RX, Yang DZ et al. Nanoparticle drug- and gene-eluting stents for the prevention and treatment of coronary restenosis. Theranostics. 2014;4:175-200. – 15. Lekshmi KM, Hui-Lian C et al. Drug- and gene-eluting stents for preventing coronary restenosis. Chonnam Med J. 2017;53:14-27. – 16. Ong AT, Serruys PW et al. The unrestricted use of paclitaxel- versus sirolimus-eluting stents for coronary artery disease in an unselected population: One-year results of the Taxus-Stent Evaluated at Rotterdam Cardiology Hospital (T-SEARCH) registry. J Am Coll Card. 2005;45:1135-41. – 17. Hu D, Chung AL et al. Biosynthesis and characterization of polyhydroxyalkanoate block copolymer P3HB-b-P4HB. Biomacromolecules. 2011;12:3166-73. – 18. van der Giessen WJ, Lincoff AM et al. Marked inflammatory sequelae to implantation of biodegradable and nonbiodegradable polymers in porcine coronary arteries. Circulation. 1996;94:1690-7. – 19. Commandeur S, van Beusekom HM et al. Polymers, drug release, and drug-eluting stents. J Interv Cardiol. 2006;19:500-6. – 20. Strohbach A, Busch R et al. Polymers for cardiovascular stent coatings. Int J Polymer Sci. 2015; Article ID 782653. – 21. Kolandaivelu K, Rikhtegar F. The systems biocompatibility of coronary stenting. Interv Cardiol Clin.2016;5:295-306. – 22. Bharadwaj P, Chadha DS. Drug eluting stents: To evolve or dissolve? Med J Arm Forces Ind. 2016;72:367-72. – 23. McKavanagh P, Zawadowski G et al. The evolution of coronary stents. Exp Rev Cardiovasc Ther. 2018;16:219-28. – 24. Serruys PW, Chevalier B et al. Comparison of an everolimus-eluting bioresorbable scaffold with an everolimus-eluting metallic stent for the treatment of coronary artery stenosis (ABSORB II): a 3 year, randomised, controlled, single-blind, multicentre clinical trial. Lancet. 2016;388:2479-91. – 25. Hehrlein C, Schorch B et al. Zn-alloy provides a novel platform for mechanically stable bioresorbable vascular stents. PLoS One. 2019;14:e0209111. – 26. Karjalainen PP, Niemelä M et al. A prospective randomised comparison of titanium-nitrite-oxyde-coated bioactive stents with everolimus-eluting stents in acute coronary syndrome: the BASE-ACS trial. EuroInterv. 2012;3:306-15. – 27. O’Riordan M. First-in-human data with novel polymer-coated stent: no thrombosis at 12 months. Medscape. (2008.10.13.) – 28. Sethi R, Lee CH. Endothelial progenitor cell capture stent: safety and effectiveness. J Interv Cardiol. 2012;25:493-500.

Kolozsvári, R., Újhelyi, Z., Vecsernyés, M.: Application of coronary stents – focused on drug-eluting stents

Nowadays, the most common treatment for ischemic heart disease involving severe coronary artery stenosis is percutaneous coronary intervention, i.e. the mechanical dilation of the involved diseased segment. The intention of the method looks back to almost 40 years, and significant improvement on the methodology has been observed in the last two decades. There have been many changes to the classic plain balloon angioplasty in order to improve the outcomes and the safety, but the major breakthrough was the invention of stents. By implantation of these structure, restenosis, the most common “side effect” of coronary intervention, has significantly decreased, but still there is a 10-15% remained for the event to happen. Clinical data proved, that better result can only be achieved if the inhibition of neointimal hyperplasia, responsible for restenosis, is successful – this was solved almost completely with the antiproliferative substance releasing system applied onto the stent structure, called drug-eluting stent. Unfortunately, the appearance of very late stent thrombosis give rise to further research. The aim of this paper is to discuss the evolution from the first intervention on coronary arteries dilation methods, reviewing the pathophysiological processes involved pro and con, and finally summarizing the future inventions on coronary stents.

A Gyógyszerészet 2020 júniusi számában megjelent írásban [1] részletesen olvashattunk a gombás bőrbetegségekről és kezelésükről. Jelen továbbképző közlemény célja, hogy a terápiában alkalmazott, törzskönyvi engedéllyel rendelkező készítményekben szereplő, és a gyógyszerkönyvekben (Ph.Eu.10.2, Ph.Hg. VIII.) hivatalos hatóanyagok gyógyszerészi kémiáját ismertesse. A kémiai szerkezet és az abból következő tulajdonságok mellett röviden ismertetésre kerül a hatóanyagok molekuláris szintű hatásmechanizmusa, illetve bemutatásra kerülnek a gyógyszerkönyvi analitikai módszerek.

Irodalom

1. Stehlich G. Gombás bőrbetegségek a napi gyakorlatban. Gyógyszerészet. 2020;64:1-9. – 2.  Kathiravan MK, Salake AB et al. The biology and chemistry of antifungal agents. Bioorganic Med. Chem. 2012;20:5678–98. – 3. Groll AH, Piscitelli SC et al. Clinical pharmacology of systemic antifungal agents: a comprehensive review of agents in clinical use, current investigational compounds, and putative targets for antifungal drug development. Advances in Pharmacology. 1998;44:343-500. – 4. Chaudhary PM, Tupe SG et al. Chitin synthase inhibitors as antifungal agents. Mini Rev Med Chem. 2013;13:222-36.

Horváth, P.: Pharmaceutical chemistry of antifungal drugs

A publication in a previous issue of Gyógyszerészet has already given insight on mycotic dermal infections and their treatment. The aim of the current article is to describe the pharmaceutical chemistry of the antifungal drugs having marketing authorization, used in therapy and having official monograph in the Pharmacopoeias (Ph. Eur. 10.2 and Ph.Hg.VIII.). In addition to the description of the chemical structure and the properties derived from it, the mechanism of action on molecular level and the pharmacopoeial analytical methods are also presented.