Gyógyszerészet 2020. szeptember

2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet az új koronavírus okozta járványt nemzetközi horderejű közegész-ségügyi-járványügyi szükséghelyzetté, 2020. március 11-én pedig világjárvánnyá nyilvánította, amely a mai napig fennáll. Az új kórokozó (SARS-CoV-2) ellen azonnal megkezdődött az oltóanyag-fejlesztési munka. Nagyon sok kutatócsoport és oltóanyag-termelő cég sokféle technológia felhasználásával próbál hatékony, biztonságos készítményt előállítani. Ennek fényében indokoltnak tűnik áttekinteni az oltóanyagok fejlesztésének folyamatát, ugyanis egyrészről a pandémia csak megfelelő oltóanyag birtokában fékezhető meg hosszú távon, másrészről világosan látszik, hogy a SARS-CoV-2-höz hasonló, ún. újonnan felbukkanó, zoonotikus (állatról emberre terjedő) betegségek sora folytatódni fog, így a mostani vakcinafejlesztés sikeressége vagy sikertelensége a jövőben hosszú távon befolyásolhatja a fertőző betegségek elleni küzdelem kimenetelét.

IRODALOM

1. Nemzeti Népegészségügyi Központ. https://www.nnk.gov.hu/ – 2. European Centre for Disease Prevention and Control. https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19-pandemic – 3. Centers for Diesase Control and Prevention. Coronavirus (COVID-19). https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-nCoV/index.html – 4. Takács M, főszerk. Klinikai és járványügyi mikrobiológia. Budapest: Vox Medicina; 2009. – 5. Mészner Zs, szerk. Felnőttkori védőoltások kézikönyve. Budapest: Medicina; 2015.

Jankovics I.: Vaccine development and the COVID-19 pandemic

On 30 January 2020, the World Health Organization (WHO) declared the outbreak of the new coronavirus an international public health epidemic emergency, and on 11 March 2020, a pandemic that continues to this day. Vaccine development work against the new pathogen (SARS-CoV-2) began immediately. Many research groups and vaccine companies are trying to produce an effective, safe formulation using a variety of technologies. In light of this, it seems reasonable to review the process of vaccine development, as on the one hand the pandemic can only be curbed in the long run with the right vaccine, and on the other hand it is clear that the so-called SARS-CoV-2-like a series of emerging zoonotic (animal-to-human) diseases will continue, so the success or failure of current vaccine development may affect the outcome of the fight against infectious diseases in the future

Bár a hüvelyen keresztüli hatóanyag-bevitel régóta lehetséges a megfelelő formulációk alkalmazásával, a hosszabb távú folyamatos gyógyszeradagolásra alkalmas hüvelygyűrűket néhány évtizede alkalmazzák szélesebb körben. A hüvelygyűrűk egy nem biodegradábilis polimerben oldott hatóanyag hosszabb időn – heteken vagy akár hónapokon át történő – egyenletes leadására képesek. A formuláció előnyei közé tartozik többek között az egyenletes gyógyszerszint biztosítása az adagolás ideje alatt, a first-pass metabolizmus elkerülése, a használat egyszerűsége és emellett a felhasználói kontroll megtartása.

Egyelőre Magyarországon csak kombinált fogamzásgátló termék van forgalomban hüvelygyűrű formájában, de világszerte több – elsősorban nőgyógyászati indikációban – alkalmazott hüvelygyűrű készítmény érhető el a kereskedelemben vagy áll fejlesztés alatt. Összefoglaló cikkünk bemutatja a hüvelyen keresztüli gyógyszeradagolás jellegzetességeit, a különböző hüvelygyűrű technológiákat és – nemzetközi kitekintés mellett – a jelenleg forgalomban levő hüvelygyűrűket is.

Irodalom

1. Brache V, Faundes A. Contraceptive vaginal rings: a review. Contraception. 2010;82:418-27. – 2. Creinin MD, Meyn LA, et al. Multicenter comparison of the contraceptive ring and patch: a randomized controlled trial. Obstet Gynecol. 2008;111:267-77. – 3. Hankins CA, Dybul MR. The promise of pre-exposure prophylaxis with antiretroviral drugs to prevent HIV transmission: a review. Curr Opin HIV AIDS. 2013;8:50-8. – 4. Hussain A, Ahsan F. The vagina as a route for systemic drug delivery. J Control Release. 2005;103:301-13. – 5. Lopez LM, Grimes DA, et al. Skin patch and vaginal ring versus combined oral contraceptives for contraception. Cochrane Database Syst Rev. 2013;2013(4):CD003552. – 6. Merkatz RB, Plagianos M, et al. Acceptability of the Nestorone^®/ethinyl estradiol contraceptive vaginal ring: development of a model; implications for introduction. Contraception. 2014;90:514-21. – 7. Santen RJ. Vaginal administration of estradiol: effects of dose, preparation and timing on plasma estradiol levels. Climacteric. 2015;18:121-34. – 8. Tietz K, Klein S. In Vitro Methods for Evaluating Drug Release of Vaginal Ring Formulations – A Critical Review. Pharmaceutics. 2019;11:538. – 9. van den Heuvel MW, van Bragt AJ, et al. Comparison of ethinylestradiol pharmacokinetics in three hormonal contraceptive formulations: the vaginal ring, the transdermal patch and an oral contraceptive. Contraception. 2005;72:168-74.

Bartis D., Horváth B.: Vaginal rings as drug delivery systems

Although vaginal delivery of active pharmaceutical ingredients (APIs) are available for a long time using various vaginal drug formulations, vaginal rings became popular only in the last few decades. Vaginal rings are drug delivery devices made of non-biodegradable polymers capable of continuous and steady API release for weeks or even months long. Steady drug levels during the administration period, avoiding first-pass metabolism, easy usage and retained user control are among the advantages of this formulation. To date only combined contraceptive vaginal ring products are registered in Hungary, however, multiple other vaginal rings are developed or marketed in other countries in various women’s health care indications. This article aims to discuss the features of vaginal drug delivery, various vaginal ring technologies, and also to briefly review the vaginal ring products marketed internationally.