Gyógyszerészet 2021. április

A gyógyszerészek szerepe kiemelkedően fontos olyan kórképek esetén, amikor a beteg, banálisnak vélt betegsége miatt, nem fordul orvoshoz. Ezek közé tartoznak a felsőlégúti gyulladások, a rhinitisek és rhinosinusitisek különböző formái. Az öngyógyításnál sokkal előnyösebb, ha a jól képzett, a beteget irányítani, neki segíteni tudó gyógyszerész tud terápiás tanáccsal szolgálni, illetve – ha olyan betegségállapotot észlel, ami orvosi vizsgálatot tesz szükségessé – orvoshoz tudja irányítani a pácienst. Ebben hazai és nemzetközi iránymutatások (guideline-ok) segítenek. A közlemény szerzői gyakorló fül-orr-gégészek, akik saját szakterületük legfrissebb szakmai ajánlásait, azokon belül is a kifejezetten a gyógyszerészeknek írt részeket mutatják be. Segítségükkel a gyógyszerészek pontosabb képet alkothatnak a betegségről segíteni tudnak a terápiás választásban, javítani tudják az adherenciát és a helyes gyógyszer használatot.

Dolgozatuk első részében a beteg tünetállapotának helyes megítélésével, az általános terápiás elvekkel foglalkoztak. Jelen dolgozatukban a részletes terápiás irányvonalakat ismertetik a legfrissebb európai szakmai ajánlás alapján, különös tekintettel a gyógyszerek helyes adagolásra. Világszerte tendencia a nem receptköteles termékek körének szélesedése, ami tovább növeli a gyógyszerészek szerepét a felsőlégúti betegségek ellátásában.

Irodalom

1. Çatlı T, Atilla H, Miller EK. Acute viral rhinitis. All Around the Nose. 2019.05.14:199–202. – 2. Settipane RA, Charnock DR. Epidemiology of rhinitis: allergic and nonallergic. Clin Allergy Immunol. 2007;19:23-34. – 3. Brozek JL, Bousquet J, et al. Allergic rhinitis and its impact on asthma (ARIA) guidelines-2016 revision. J Allergy Clin Immunol. 2017;140:950-8. – 4. Fokkens WJ, Lund VJ et al. European Position Paper on Rhinosinusitis and Nasal Polyps 2020. Rhinology. 2020;58:1-464. – 5. Fokkens WJ, Lund VJ et al. European Position Paper on Rhinosinusitis and Nasal Polyps 2020. Pharmacist perspective on rhinosinusitis Rhinology. 2020;20:58:433-43. – 6. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a krónikus rhinosinusitisről. Eü Közlöny. 2014;44:2210-23. – 7. Hirschberg A. Aktualizált szakmai ajánlás (EPOS2020) és új terápiás lehetőségek krónikus rhinosinusitisben. Fül-Orr-Gégegyógyászat. 2020;66:139-44. – 8. Bousquet J, Schünemann HJ, et al. Next-generation Allergic Rhinitis and Its Impact on Asthma (ARIA) guidelines for allergic rhinitis based on Grading of Recommendations Assessment, Development and Evaluation (GRADE) and real-world evidence. J Allergy Clin Immunol. 2020;145:70-80. – 9. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról. Eü Közlöny. 2015;45:2616-26. – 10. Kraxner H, Hirschberg A, et al. A 2019. évi ARIA kezelési irányelvek magyar adaptációja és a hazai alkalmazás lehetőségei allergiás rhinitisben. Orv Hetil. 2020;161:2059–71. – 11. Bousquet J, Van Cauwenberge P, Khaltaev N, szerk. ARIA in the pharmacy: management of allergic rhinitis symptoms in the pharmacy – Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma. Allergy. 2004;59:373-87. – 12. Egészségügyi szakmai irányelv a felnőtt és gyermek allergiás rhinitis öngyógyításának lakossági gyógyszerellátásban végzett gyógyszerészi gondozás keretében történő irányításáról. Gyógyszerészet. 2017;61:354-9. – 13. Bosnic-Anticevich S, Costa E, et al. ARIA pharmacy 2018 “Allergic rhinitis care pathways for community pharmacy”: AIRWAYS ICPs initiative (European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing, DG CONNECT and DG Sante) POLLAR (Impact of Air POLLution on Asthma and Rhinitis) GARD Demonstration project. Allergy 2019;74:1219-36. – 14. Carr WW, Yawn BP. Management of allergic rhinitis in the era of effective over-the-counter treatments. Postgrad Med. 2017;129:572-80. – 15. Tan R, Cvetkovski B, et al. The burden of rhinitis and the impact of medication management within the community pharmacy setting. J Allergy Clin Immunol Pract. 2018;6:1717-25. – 16. Karatzanis A, Chatzidakis A, et al. Contemporary use of corticosteroids in rhinology. Curr Allergy Asthma Rep. 2017;17:11. – 17. Carter A, Dattani N, et al. Chronic rhinosinusitis. BMJ. 2019;364:131. – 18. Mener DJ, Shargorodsky J, et al. Topical intranasal corticosteroids and growth velocity in children: a meta-analysis. Int Forum Allergy Rhinol. 2015;5:95-103. – 19. Hayward G, Thompson MJ, et al. Corticosteroids for the common cold. Cochrane Database Syst Rev. 2012:CD008116. – 20. Graf P. Rhinitis medicamentosa: a review of causes and treatment. Treat Respir Med. 2005;4:21-9. – 21. Bridgeman MB. Overcoming barriers to intranasal corticosteroid use in patients with uncontrolled allergic rhinitis. Integr Pharm Res Pract. 2017;6:109-19. – 22. Ganesh V, Banigo A, et al. Does intranasal steroid spray technique affect side effects and compliance? Results of a patient survey. J Laryngol Otol. 2017;131:991-6. – 23. Benninger MS, Hadley JA, et al. Techniques of intranasal steroid use. Otolaryngol Head Neck Surg. 2004;130:5-24. – 24. Scadding GK, Kariyawasam HH, et al. BSACI guideline for the diagnosis and management of allergic and non-allergic rhinitis (Revised Edition 2017; First edition 2007). Clin Exp Allergy. 2017;47:856-89. – 25. Benninger MS. Epistaxis and its relationship to handedness with use of intranasal steroid spray. Ear Nose Throat J. 2008;87:463-5. – 26. Stokken JK. Saline irrigation and topical nasal steroids. JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2019;doi: 10.1001/jamaoto.2019.1713. – 27. van Cauwenberge P, Bachert C, et al. Consensus statement on the treatment of allergic rhinitis. European Academy of Allergology and Clinical Immunology. Allergy. 2000;55:116-34.

Helfferich F, Hirschberg A: The role of the pharmacist in the treatment of rhinosinusitis according to the latest professional guidelines – Part II – Therapeutic advice, OTC medications

The role of pharmacists is paramount in diseases where the patient does not seek medical attention because of a condition considered to be banal. These include upper respiratory tract infections, various forms of rhinitis and rhinosinusitis. It is much more beneficial than self-medication if a well-trained pharmacist can guide and assist the patient providing an appropriate therapeutic advice. Domestic and international guidelines (guides) help in this. The authors of this publication are practicing otolaryngologists who present the latest professional recommendations in their field, including those written specifically for pharmacists. With their help, they can, within their means, make a better diagnosis, help with therapeutic choice, improve adherence and use the right medicine. In the first part of their dissertation, they dealt with pharmacy diagnostics, general therapeutic principles. In this second part detailed therapeutic guidelines are described based on the latest European professional recommendation, with particular reference to the correct administration of drugs. There is a worldwide trend to expand the range of over-the-counter products, further increasing the role of pharmacists in the treatment of upper respiratory diseases.

A gyógyszerfejlesztés hosszútávú innovációs folyamat, csak évek múltán van esély arra, hogy egy új hatóanyag forgalomba kerüljön. Így a hirtelen kialakult koronavírus-járványban csak a korábban kifejlesztett „széles spektrumú antivirális szereket” és egyéb, más terápiás területen alkalmazott gyógyszereket tudtuk – több-kevesebb sikerrel – használni. A SARS-CoV-2 fertőzés következtében kialakuló betegség sajátosságai miatt két ponton próbáltunk beavatkozni: (1) megakadályozni a vírus fertőzését és szaporodását, illetve (2) gátolni az immunrendszer önpusztító reakcióját a vírusfertőzés nyomán kialakuló szöveti károsodásra. Az első célpont ellen egyelőre nagyon kevés eredményt tudunk felmutatni, míg a második célpont ellen viszonylag hatásos védekezési módokat sikerült kialakítani. Ebben a cikkben az eddigi próbálkozások mellett a jövő ígéreteiről is szeretnénk rövid áttekintést adni.

Irodalom

1. Zoufaly A, Poglitsch M, et al. Human recombinant soluble ACE2 in severe COVID-19. Lancet Respir Med. 2020;8:1154-8. – 2. Tada T, Fan C, et al. An ACE2 microbody containing a single immunoglobulin Fc domain is a potent inhibitor of SARS-CoV-2. Cell Rep. 2020;33:108528. – 3. Xiao T, Lu J, et al. A trimeric human angiotensin-converting enzyme 2 as an anti-SARS-CoV-2 agent. Nat Struct Mol Biol. 2021;28:202-9. – 4. Monk PD, Marsden RJ, et al. Safety and efficacy of inhaled nebulised interferon beta-1a (SNG001) for treatment of SARS-CoV-2 infection: a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 2 trial. Lancet Respir Med. 2021;9:196-206. – 5. Blanchard EL, Vanover D, et al. Treatment of influenza and SARS-CoV-2 infections via mRNA-encoded Cas13a in rodents. Nat Biotechnol. 2021;doi: 10.1038/s41587-021-00822-w. – 6. Zhu Y, Yu D, et al. Design of potent membrane fusion inhibitors against SARS-CoV-2, an emerging coronavirus with high fusogenic activity. J Virol. 2020;94:e00635-20. – 7. Outlaw VK, Bovier FT, et al. Inhibition of coronavirus entry in vitro and ex vivo by a lipid-conjugated peptide derived from the SARS-CoV-2 spike glycoprotein HRC domain. mBio. 2020;11:e01935-20. – 8. Xia S, Liu M, et al. Inhibition of SARS-CoV-2 (previously 2019-nCoV) infection by a highly potent pan-coronavirus fusion inhibitor targeting its spike protein that harbors a high capacity to mediate membrane fusion. Cell Res. 2020;30:343-55. – 9. de Vries RD, Schmitz KS, et al. Intranasal fusion inhibitory lipopeptide prevents direct-contact SARS-CoV-2 transmission in ferrets. Science. 2021:eabf4896. – 10. Jans DA, Wagstaff KM. Ivermectin as a broad-spectrum host-directed antiviral: The real Ddeal? Cells. 2020;9:2100. – 11. Ivermectin for COVID-19 [online adatbázis]. https://c19ivermectin.com (2021.03.22.) – 12. Merck’s Stromectol (Ivermectin) used in Hungarian clinical trial targeting mild COVID-19 cases during worst pandemic spike in Eastern Europe. (2021.03.15.) https://trialsitenews.com/mercks-stromectol-ivermectin-used-in-hungarian-clinical-trial-targeting-mild-covid-19-cases-during-worst-pandemic-spike-in-eastern-europe/ – 13. Hoffmann M, Schroeder S, et al. Nafamostat mesylate blocks activation of SARS-CoV-2: New treatment option for COVID-19. Antimicrob Agents Chemother. 2020;64:e00754-20. – 14. Báez-Santos YM, St John SE, Mesecar AD. The SARS-coronavirus papain-like protease: structure, function and inhibition by designed antiviral compounds. Antiviral Res. 2015;115:21-38. – 15. Klemm T, Ebert G, et al. Mechanism and inhibition of the papain-like protease, PLpro, of SARS-CoV-2. EMBO J. 2020;39:e106275. – 16. Qiao J, Li YS, et al. SARS-CoV-2 Mpro inhibitors with antiviral activity in a transgenic mouse model. Science. 2021:eabf1611. – 17. Cao B, Wang Y, et al. A trial of Lopinavir-Ritonavir in adults hospitalized with severe Covid-19. N Engl J Med. 2020;382:1787-99. – 18. Beigel JH, Tomashek KM, et al. Remdesivir for the treatment of Covid-19 – Final report. N Engl J Med. 2020;383:1813-26. – 19. Furuta Y, Takahashi K, et al. T-705 (favipiravir) and related compounds: Novel broad-spectrum inhibitors of RNA viral infections. Antiviral Res. 2009;82:95-102. – 20. Du YX, Chen XP. Favipiravir: pharmacokinetics and concerns about clinical trials for 2019-nCoV infection. Clin Pharmacol Ther. 2020;108:242-7. – 21. Cox RM, Wolf JD, Plemper RK. Therapeutically administered ribonucleoside analogue MK-4482/EIDD-2801 blocks SARS-CoV-2 transmission in ferrets. Nat Microbiol. 2021;6:11-8. – 22. Ferron F, Subissi L, et al. Structural and molecular basis of mismatch correction and ribavirin excision from coronavirus RNA. Proc Natl Acad Sci USA. 2018;115:E162-E171. – 23. Yuen CK, Lam JY, et al. SARS-CoV-2 nsp13, nsp14, nsp15 and orf6 function as potent interferon antagonists. Emerg Microbes Infect. 2020;9:1418-28. – 24. Stone JH, Frigault MJ, et al. Efficacy of Tocilizumab in patients hospitalized with Covid-19. N Engl J Med. 2020;383:2333-44. – 25. Gupta S, Wang W, et al. Association between early treatment with tocilizumab and mortality among critically ill patients with COVID-19. JAMA Intern Med. 2021;181:41-51. – 26. Logue JK, Franko NM, et al. Sequelae in adults at 6 months after COVID-19 infection. JAMA Netw Open. 2021;4:e210830. – 27. Dufort EM, Koumans EH, et al. Multisystem inflammatory syndrome in children in New York State. N Engl J Med. 2020;383:347-58.

Duda E Jr., Ragó Zs, Bella Zs, Duda E: Drugs against SARS-CoV-2 virus

Though scientists predicted the appearance of it, the coronavirus pandemic caught the modern society by surprise. It is having a catastrophic impact on human health. Unfortunately re-utilized anti-viral drugs did not prove to be effective against the replication of the virus. So, gaining control of the pandemic will depend on the interruption of transmission chains with stringent distancing measures until vaccine-induced herd immunity hopefully arises. However, several unique features of the infection and replication of the virus provide us with excellent targets for development of effective anti-coronavirus medicines. This paper is dealing with obvious targets and potential future therapeutics.

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés gyorsan világméretű pandémiává fejlődött. Közleményünk közzétételének időpontjában már bizonyított, hogy néhány vírusellenes szer klinikailag hatékony a fertőzés leküzdésére. Jelenleg a favipiravirt és a remdesivirt tartják a legígéretesebb hatóanyagoknak, ezek az RNS-függő RNS-polimeráz (RdRp) aktivitásának gátlásával működnek. Közleményünk bemutatja a COVID-19 terápiájának lehetőségeit, külön kiemelve a favipiravir és remdesivir klinikai alkalmazására vonatkozó adatokat.

Irodalom

1. Emberi Erőforrások Minisztériuma: A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve. 2020. december – 2. CDC. Healthcare workers: information on COVID-19. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-nCoV/hcp/index.html (2021.03.19.) – 3. Keserű GyM. Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére. (2020.08.27.) https://mta.hu/tudomany_hirei/gyogyszerek-koronavirus-fertozottek-kezelesere-110793 – 4. 67/2020. (III. 26.) Kormányrendelet – 5. NIH. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) treatment guidelines. https://covid19treatmentguidelines.nih.gov (2021.03.19.) – 6. Tomazini BM. Effect of dexamethasone on days alive and ventilator-free in patients with moderate or severe acute respiratory distress syndrome and COVID-19: The CoDEX Randomized Clinical Trial. JAMA. 2020;324:1307. – 7. Stone JH, Frigault MJ, et al. Efficacy of tocilizumab in patients hospitalized with Covid-19. N Engl J Med. 2020;383:2333-44. – 8. Roche provides an update on the phase III COVACTA trial of Actemra/RoActemra in hospitalised patients with severe COVID-19 associated pneumonia. 2020.07. https://www.roche.com/investors/updates/inv-update-2020-07-29.htm (2021.03.19.) – 9. Kaye AG, Siegel R. The efficacy of IL-6 inhibitor Tocilizumab in reducing severe COVID-19 mortality: a systematic review. PeerJ. 2020;8:e10322. – 10. Richardson P, Griffin I, et al. Baricitinib as potential treatment for 2019-nCoV acute respiratory disease. Lancet. 2020;395:e30-e31. – 11. Cantini F, Niccoli L, et al. Baricitinib therapy in COVID-19: A pilot study on safety and clinical impact. J Infect. 2020;81:318-56. – 12. Titanji BK, Farley MM, et al. Use of baricitinib in patients with moderate and severe COVID-19. Clin Infect Dis. 2020Jun29:ciaa879. – 13. Keyaerts E, Vijgen L, et al. In vitro inhibition of severe acute respiratory syndrome coronavirus by chloroquine. Biochem Biophys Res Commun. 2004;323:264-8. – 14. Vincent MJ, Bergeron E, et al. Chloroquine is a potent inhibitor of SARS coronavirus infection and spread. Virol J. 2005;2:69. – 15. Gautret P, Lagier JC, et al. Hydroxychloroquine and azithromycin as a treatment of COVID-19: results of an open-label non-randomized clinical trial. Int J Antimicrob Agents. 2020:105949. – 16. Beauverd Y, Adam Y, et al. COVID-19 infection and treatment with hydroxychloroquine cause severe haemolysis crisis in a patient with glucose-6-phosphate dehydrogenase deficiency. Eur J Haematol. 2020;105:357-9. – 17. Cipriani A, Zorzi A, et al. Arrhythmic profile and 24-hour QT interval variability in COVID-19 patients treated with hydroxychloroquine and azithromycin. Int J Cardiol. 2020;316:280-4. – 18. Cao B, Wang Y, et al. A trial of lopinavir-ritonavir in adults hospitalized with severe Covid-19. N Engl J Med. 2020;382:1787-99. – 19. RECOVERY Collaborative Group. Lopinavir–ritonavir in patients admitted to hospital with COVID-19 (RECOVERY): a randomised, controlled, open-label, platform trial. Lancet. 2020;396:1345-52. – 20. Bray M, Rayner C, et al. Ivermectin and COVID-19: A report in Antiviral Research, widespread interest, an FDA warning, two letters to the editor and the authors’ responses. Antiviral Res. 2020;178:104805. – 21. Ahmed S, Karim MM, et al. A five-day course of ivermectin for the treatment of COVID-19 may reduce the duration of illness. Int J Infect Dis. 2021;103:214-6. – 22. Coomes EA, Haghbayan H. Favipiravir, an antiviral for COVID-19? J Antimicrob Chemother. 2020;75:2013-4. – 23. Du YX, Chen XP. Favipiravir: Pharmacokinetics and concerns about clinical trials for 2019-nCoV infection. Clin Pharmacol Ther. 2020;108:242-7. – 24. Furuta Y, Komeno T, Nakamura T. Favipiravir (T-705), a broad spectrum inhibitor of viral RNA polymerase. Proc Jpn Acad Ser B Phys Biol Sci. 2017;93:449-63. – 25. Nguyen TH, Guedj J, et al. Favipiravir pharmacokinetics in Ebola-infected patients of the JIKI trial reveals concentrations lower than targeted. PLoS Negl Trop Dis. 2017;11:e0005389. – 26. Mishima E, Anzai N, et al. Uric acid elevation by favipiravir, an antiviral drug. Tohoku J Exp Med. 2020;251:87-90. – 27. Jafari A, Dadkhahfar S, Perseh S. Considerations for interactions of drugs used for the treatment of COVID-19 with anti-cancer treatments. Crit Rev Oncol Hematol. 2020;151:102982. – 28. Lemaitre F, Solas C, et al. Potential drug-drug interactions associated with drugs currently proposed for COVID-19 treatment in patients receiving other treatments. Fundam Clin Pharmacol. 2020;34:530-47. – 29. Gowen BB, Sefing EJ, et al. Alterations in favipiravir (T-705) pharmacokinetics and biodistribution in a hamster model of viral hemorrhagic fever. Antiviral Res. 2015;121:132-7. – 30. Irie K, Nakagawa A, et al. Pharmacokinetics of favipiravir in critically ill patients with COVID-19. Clin Transl Sci. 2020;13:880-5. – 31. Gilead Sciences. Development of remdesivir. https://www.gilead.com/-/media/gilead-corporate/files/pdfs/covid-19/gilead_rdv-development-fact-sheet-2020.pdf (2021.03.19.) – 32. Gordon CJ, Tchesnokov EP, et al. The antiviral compound remdesivir potently inhibits RNA-dependent RNA polymerase from Middle East respiratory syndrome coronavirus. J Biol Chem. 2020;295:4773-9. – 33. Morse JS, Lalonde T, et al. Learning from the past: possible urgent prevention and treatment options for severe acute respiratory infections caused by 2019-nCoV. Chembiochem. 2020;21:730-8. – 34. Brown AJ, Won JJ, et al. Broad spectrum antiviral remdesivir inhibits human endemic and zoonotic deltacoronaviruses with a highly divergent RNA dependent RNA polymerase. Antiviral Res. 2019;169:104541. – 35. Veklury 100 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz [Alkalmazási előírás]. https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/veklury-epar-product-information_hu.pdf (2021.03.19.) – 36. Wang M, Cao R, et al. Remdesivir and chloroquine effectively inhibit the recently emerged novel coronavirus (2019-nCoV) in vitro. Cell Res. 2020;30:269-71. – 37. Williamson BN, Feldmann F, et al. Clinical benefit of remdesivir in rhesus macaques infected with SARS-CoV-2. Nature. 2020;585:273-6. – 38. Goldman JD, Lye DCB, et al. Remdesivir for 5 or 10 Days in Patients with Severe Covid-19. N Engl J Med. 2020;383:1827-37. – 39. WHO Solidarity Trial Consortium, Pan H, et al. Repurposed antiviral drugs for Covid-19 – Interim WHO solidarity trial results. N Engl J Med. 2021;384:497-511. – 40. Beigel JH, Tomashek KM, et al. Remdesivir for the treatment of Covid-19 – Final report. N Engl J Med. 2020;383:1813-26. – 41. FDA. FDA’s approval of Veklury (remdesivir) for the treatment of COVID-19—The science of safety and effectiveness (2020.10.22.) https://www.fda.gov/drugs/drug-safety-and-availability/fdas-approval-veklury-remdesivir-treatment-covid-19-science-safety-and-effectiveness – 42. OGYÉI. Az EMA ajánlást tett közzé a remdesivir compassionate use alkalmazásával kapcsolatban (2020.04.03.) https://www.ogyei.gov.hu/az_ema_ajanlast_tett_kozze_a_remdesivir_compassionate_use_alkalmazasaval_kapcsolatban – 43. 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelet.

Oláh A, Biró K, Papp Á, Buchholcz Gy: Favipiravir and Remdesivir for the treatment of COVID-19

The novel coronavirus (SARS-CoV-2) infection has rapidly developed into a worldwide pandemic. At the time of publication there are some antiviral agents have already been shown to be efficacious in place to combat the infection. Favipiravir and remdesivir are considered the most promising antiviral agent; they work by inhibiting the activity of RNA-dependent RNA polymerase (RdRp).

A Gyógyszerészet 2021. januári számában közlemény jelent meg a nem-inzulin antidiabetikumok farmakológiájáról [1]. Jelen írás ennek folytatásaként ugyanezen gyógyszercsoport kémiai tárgyalását célozza meg, fókuszálva a Magyarországon törzskönyvezett hatóanyagokra. Mivel a gyógyszerek szerkezete alapvetően meghatározza farmakológiai sajátságukat és viselkedésüket az élő szervezetben, részletes bemutatásra kerülnek a célmolekulához kötődés szerkezeti kritériumai, a farmakokinetikai tulajdonságokat befolyásoló fizikai-kémiai paramétereik, valamint kiürülésüket elősegítő legfontosabb metabolikus átalakulásaik. A Ph.Hg.VIII.-ban hivatalos gyógyszermolekulák esetében röviden ismertetésre kerülnek a gyógyszerkönyvi minőségellenőrzésük főbb sajátosságai is.

Irodalom

1. Tábi T. A nem-inzulin antidiabetikumok legfontosabb farmakológiai tulajdonságai. Gyógyszerészet. 2021;65:67-73. – 2. Wahl TP, Paty BW, et al. Effects of GLP-1-(7–36)NH₂, GLP-1-(7–37), and GLP-1-(9–36)NH₂ on intravenous glucose tolerance and glucose-induced insulin secretion in healthy humans. J Clin Endocrin Metabol. 2003;88:1772-1779. – 3. Adelhorst K, Hedegaard BB, et al. Structure-activity studies of glucagon-like peptide-l. J Biol Chem. 1994;269:6275-6278. – 4. Winkler G. A hosszú hatású GLP-1-receptoragonisták helye a 2-es típusú diabetes kezelésében – a jelen hazai lehetőségek. Diabet Hung. 2019;27:91-100. – 5. DeYoung MB, MacConell L, et al. Encapsulation of exenatide in poly-(D,L-lactide-co-glycolide) microspheres produced an investigational long-acting once-weekly formulation for type 2 diabetes. Diabetes Thechnol Ther. 2011;13:1145-1154. – 6. Christensen M, Miossec P, et al. The design and discovery of lixisenatide for the treatment of type 2 diabetes mellitus. Expert Opin Drug Discov. 2014;9:1223-1251. – 7. Knudsen LB. Inventing liraglutide, a glucagon-like peptide‑1 analogue, for the treatment of diabetes and obesity. ACS Pharmacol Transl Sci. 2019;2:468-484. – 8. Knudsen LB, Lau J. The discovery and development of liraglutide and semaglutide. Front Endocrinol. 2019;10:155. – 9. Naver SV, Jimenez-Solem E, et al. Dulaglutide: a novel once-weekly glucagon-like peptide-1 receptor agonist. Clin Invest (London). 2014;4:729-743. – 10. Nojima H, Kanou K, et al. Comprehensive analysis of the Co-structures of dipeptidyl peptidase IV and its inhibitor. BMC Struct Biol. 2016;16:11. – 11. Monika G, Sarbjot S, Punam, G. Dipeptidyl peptidase-4 inhibitors: A new approach in diabetes treatment. Int J Drug Dev Res. 2009;1:146-156. – 12. Nabeno, M, Akahoshi F, et al. A comparative study of the binding modes of recently launched dipeptidyl peptidase IV inhibitors in the active site. Biochem Biophys Res Commun. 2013;434:191-196. – 13. Scheen AJ. Pharmacokinetics of dipeptidylpeptidase-4 inhibitors. Diabetes Obes Metab. 2010;12:648-658. – 14. Rédei D, Szendrei K, Új gyógyszerek a természetből. 1. Két antidiabetikum eredete: metformin és akarbóz. Gyógyszerészet, 2005;49:770-774. – 15. Steinhilber D, Schubert-Zsilavecz M, Roth HJ. Medizinische chemie. 2. kiadás, Deutsche Apotheker Verlag: Stuttgart, 2010. – 16. Derosa G, Maffioli P. α-Glucosidase inhibitors and their use in clinical practice. Arch Med Sci. 2012;5:899-906. – 17. Manoj A, Das S, et al. SGLT2 inhibitors, an accomplished development in field of medicinal chemistry: an extensive review. Future Med Chem. 2020;12:1961-1990. – 18. Liebig S, Marton HJ, et al. Comparison in tissue distribution and selectivity among the 3 sodium-glucose co-transporter inhibitors empagliflozin, dapagliflozin and canagliflozin. https://www.easd.org/virtualmeeting/home.html#!resources/comparison-in-tissue-distribution-and-selectivity-among-the-3-sodium-glucose-co-transporter-inhibitors-empagliflozin-dapagliflozin-and-canagliflozin. (Utolsó megtekintés: 2021.02.13.)

Mazákné Kraszni M: Pharmaceutical chemistry of non-insulin antidiabetic drugs – part II

From the discovery of the first non-insulin antidiabetic guanide derivatives about a century ago a wide variety of drugs were developed for the treatment of type 2 diabetes mellitus. In this paper chemical features of eight pharmacological/chemical groups of non-insulin antidiabetics are discussed focusing on the drugs which are authorized in Hungary. The structural criteria for target binding, the physico-chemical properties influencing the pharmacokinetic behaviour and the major metabolic routes are presented. For the drugs official in Ph.Eur 10.2 the pharmacopoeial analytics are also summarized.