2021. február TESZT
Tartalom
Továbbképző közlemények
A nem-inzulin antidiabetikumok területén az elmúlt évtizedben jelentős fejlesztések történtek. Új gyógyszercsoportok jelentek meg, melyek kedvező tulajdonságaik révén több régebbi gyógyszert háttérbe szorítottak. Ma is a metformin az orális antidiabetikus terápia bázisszere, de amennyiben önmagában nem elégséges a vércukorszint normalizálására kombinációs kezelés szükséges. Az inkretin rendszerre ható szerek elsődlegesen a glukóz indukálta inzulinfelszabadulás erősítésével hatnak, de javítják az inzulinérzékenységet, lassítják a gyomorürülést és csökkentik az étvágyat. Az SGLT-2 gátlók a glukóz-visszaszívódás gátlása révén az inzulintól független módon csökkentik a vércukorszintet, melyet diuretikus, vérnyomáscsökkentő és testsúlycsökkentő hatás is kísér. Ezek a szerek különösen előnyösek magas kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező betegek esetén.
Irodalom
1. Brunton S. Pathophysiology of type 2 diabetes: The evolution of our understanding. J Fam Pract. 2016;65:0416. – 2. Yu C. G., Fu Y, Fang Y, et al. Fighting type-2 diabetes: Present and future perspectives. Curr Med Chem. 2019;26:1891-907. – 3. Maruthur NM, Tseng E, et al. Diabetes medications as monotherapy or metformin-based combination therapy for type 2 diabetes: A systematic review and meta-analysis. Ann Intern Med. 2016;164:740-51. – 4. Foretz M, Guigas B, Viollet B: Understanding the glucoregulatory mechanisms of metformin in type 2 diabetes mellitus. Nat Rev Endocrinol. 2019;5:569-89. – 5. DeFronzo R, Fleming GA, et al. Metformin-associated lactic acidosis: Current perspectives on causes and risk. Metabolism. 2016;65:20-9. – 6. Bonnet F, Scheen A. Understanding and overcoming metformin gastrointestinal intolerance. Diabetes Obes Metab. 2017;19:473-81. – 7. Tyagi S, Gupta P, et al. The peroxisome proliferator-activated receptor: A family of nuclear receptors role in various diseases. J Adv Pharm Technol Res. 2011;2:236-40. – 8. Mirza AZ, Althagafi II, Shamshad H. Role of PPAR receptor in different diseases and their ligands: Physiological importance and clinical implications. Eur J Med Chem. 2019;166:502-13. – 9. Nanjan MJ, Mohammed M, et al. Thiazolidinediones as antidiabetic agents: A critical review. Bioorg Chem. 2018;77:548-67. – 10. Goltsman I, Khoury EE, et al. Does thiazolidinedione therapy exacerbate fluid retention in congestive heart failure? Pharmacol Ther. 2016;168:75-97. – 11. Kalra S, Madhu SV, Bajaj S. Sulfonylureas: Assets in the past, present and future. Indian J Endocrinol Metab. 2015;19:314-16. – 12. Lv W, Wang X, et al. Mechanisms and characteristics of sulfonylureas and glinides. Curr Top Med Chem. 2020;20:37-56. – 13. Webb DR, Davies MJ, et al. The right place for sulphonylureas today. Diabetes Res Clin Pract. 2019;157:107836. – 14. Nauck MA, Meier JJ. Incretin hormones: Their role in health and disease. Diabetes Obes Metab. 2018;20:5-21. – 15. Sharma D, Verma S, et al. Recent updates on GLP-1 agonists: Current advancements & challenges. Biomed Pharmacother. 2018;108:952-62. – 16. Htike ZZ, Zaccardi F, et al. Efficacy and safety of glucagon-like peptide-1 receptor agonists in type 2 diabetes: A systematic review and mixed-treatment comparison analysis. Diabetes Obes Metab. 2017;19:524-36. – 17. Aroda VR. A review of GLP-1 receptor agonists: Evolution and advancement, through the lens of randomised controlled trials. Diabetes Obes Metab. 2018;20:22-33. – 18. Ladenheim EE. Liraglutide and obesity: a review of the data so far. Drug Des Devel Ther. 2015;9:1867-75. – 19. Cheang JY, Moyle PM. Glucagon-Like Peptide-1 (GLP-1)-based therapeutics: Current status and future opportunities beyond type 2 diabetes. ChemMedChem. 2018;13:662-71. – 20. Hedrington MS, Davis SN. Oral semaglutide for the treatment of type 2 diabetes. Expert Opin Pharmacother. 2019;20:133-41. – 21. Baruah MP, Kalra S. The novel use of GLP-1 analogue and insulin combination in type 2 diabetes mellitus. Recent Pat Endocr Metab Immune Drug Discov. 2012;6:129-35. – 22. Cahn A, Cernea S, Raz I. An update on DPP-4 inhibitors in the management of type 2 diabetes. Expert Opin Emerg Drugs. 2016;21:409-19. – 23. Lamos EM, Hedrington M, Davis SN. An update on the safety and efficacy of oral antidiabetic drugs: DPP-4 inhibitors and SGLT-2 inhibitors. Expert Opin Drug Saf. 2019;18:691-701. – 24. Scheen AJ. The safety of gliptins: updated data in 2018. Expert Opin Drug Saf. 2018;17:387-405. – 25. Lu J, Tang L, et al. Effects of sodium-glucose cotransporter (SGLT) inhibitors in addition to insulin therapy on glucose control and safety outcomes in adults with type 1 diabetes: A meta-analysis of randomized controlled trials. Diabetes Metab Res Rev. 2019;35:e3169. – 26. Mathieu C, Van Den Mooter L, Eeckhout B. Empagliflozin in type 1 diabetes. Diabetes Metab Syndr Obes. 2019;12:1555-61. – 27. DiNicolantonio JJ, Bhutani J, O’Keefe JH. Acarbose: safe and effective for lowering postprandial hyperglycaemia and improving cardiovascular outcomes. Open Heart. 2015;2:e000327. – 28. Rieg T, Vallon V. Development of SGLT1 and SGLT2 inhibitors. Diabetologia. 2018;61:2079-86. – 29. Aftab S, Vetrivel Suresh R. Sodium-glucose cotransporter-2 (SGLT-2) inhibitors: Benefits in diabetics with cardiovascular disease. Cureus. 2020;12:e10783. – 30. Tentolouris A, Vlachakis P, et al. SGLT2 inhibitors: A review of their antidiabetic and cardioprotective effects. Int J Environ Res Public Health. 2019;16:2965. – 31. Singh M, Kumar A. Risks associated with SGLT2 inhibitors: An overview. Curr Drug Saf. 2018;13:84-91. – 32. Avogaro A, Delgado E, Lingvay I. When metformin is not enough: Pros and cons of SGLT2 and DPP-4 inhibitors as a second line therapy. Diabetes Metab Res Rev. 2018;34:e2981. – 33. Scheen AJ. Cardiovascular effects of new oral glucose-lowering agents: DPP-4 and SGLT-2 inhibitors. Circ Res. 2018;122:1439-59.
Tábi T: Most important pharmacological properties of non-insulin antidiabetic drugs
Over the last decade there was a significant improvement in the field of non-insulin antidiabetics. New drug classes have been developed that now considerably displace older ones due to their advantage. Metformin is still the first-choice antidiabetic. If it is unable to normalize blood glucose level by itself, combination therapy is necessary. Drugs acting on incretin system primarily enhance the glucose induced insulin release but also improve insulin sensitivity reduce gastric emptying and appetite. SGLT-2 inhibitors interfere with glucose resorption thus reduce blood glucose level in an insulin independent way. They also have diuretic, antihypertensive and body weight reducing effect. They are most beneficial in patients with high cardiovascular risk.
A ciklodextrinek gyógyszeripari alkalmazása széles körben ismert. Oldékonyságfokozó, stabilizáló segédanyagként általánosan használtak. Az utóbbi években egyre több ismeret gyűlt össze arról, hogy ezek a szénhidrátok – bizonyos körülmények között – önmagukban is mutatnak biológiai hatásokat. A jelen közlemény bemutatja, hogy a szulfobutiléter-béta-ciklodextrin (SBECD) segédanyagként milyen szerepet játszik a remdesivir antivirális hatóanyagot tartalmazó infúziós készítmény előállításában. Kiderül, hogy egy hazai kis vállalat terméke miként járulhat hozzá a koronavírus elleni globális küzdelemhez. A dolgozat második felében arról is beszámolunk, hogy a ciklodextrinek önmagukban milyen figyelemreméltó antivirális hatást mutatnak, és e hatások hátterében milyen molekuláris mechanizmusok állnak.
Irodalom
1. Szejtli J. Cyclodextrin Technology, Dordrecht: Kluwer Academic. Publ.; 1988. – 2. Szente L, Szejtli J. Highly soluble cyclodextrin derivatives: chemistry, properties, and trends in development, Adv. Drug Delivery Rev. 1999;36:17-28. – 3. Stella VJ, He Q. Cyclodextrins. Toxicol Pathol. 2008;36:30-42. – 4. Siegel D, Hui HC, et al. Discovery and synthesis of a phosphoramidate prodrug of a pyrrolo[2,1-f][triazin-4-amino] adenine C-nucleoside (GS-5734) for the treatment of ebola and emerging viruses. J Med Chem. 2017;60:1648-61. – 5. https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2020/214787Orig1s000lbl.pdf – 6. Guo WG. Significance of HPLC in the development and production of the antiviral drug remdesivir. [Applications note] (2020) https://phenomenex.blob.core.windows.net/documents/1e92d611-4422-492b-bae9-696aa40a164b.pdf – 7. Jorgensen SCJ, Kebriaei R, Dresser LD. Remdesivir: review of pharmacology, pre-clinical data, and emerging clinical experience for COVID-19. Pharmacotherapy. 2020;40:659-71. – 8. Grein J, Ohmagari N, et al. Compassionate use of remdesivir for patients with severe Covid-19. N Engl J Med. 2020;382:2327-36. – 9. Eljárás gyógyszer adalékanyag minőségű szulfobutilezett cikodextrin gyártására. HU 228817. (2009.04.25) – 10. Keller P, Simons K. Cholesterol is required for surface transport of influenza virus hemagglutinin. J Cell Biol. 1998;140:1357-67. – 11. Liao Z, Cimakasky LM, et al. Lipid rafts and HIV pathogenesis: host membrane cholesterol is required for infection by HIV type 1. AIDS Res Hum Retroviruses. 2001;17:1009-19. – 12. Li GM, Li YG, et al. Lipid rafts play an important role in the early stage of severe acute respiratory syndrome-coronavirus life cycle. Microbes Infect. 2007;9:96-102. – 13. Carro AC, Damonte EB. Requirement of cholesterol in the viral envelope for dengue virus infection. Virus Res. 2013;174:78-87. – 14. Glende J, Schwegmann-Wessels C, et al. Importance of cholesterol-rich membrane microdomains in the interaction of the S protein of SARS-coronavirus with the cellular receptor angiotensin-converting enzyme 2. Virology. 2008;381:215-21. – 15. Tang Y, George A, et al. Cholesterol depletion inactivates XMRV and leads to viral envelope protein release from virions: evidence for role of cholesterol in XMRV infection. PLoS One. 2012;7(10):e48013. – 16. Jones ST, Cagno V, et al. Modified cyclodextrins as broad-spectrum antivirals. Sci Adv. 2020;6(5):eaax9318.
Szente L, Szejtli G, Sohajda T, Puskás I: Cyclodextrins in dual function against coronavirus: excipients and pharmaceutical actives
The present paper reports on the dual role that cyclodextrins (CDs) can play in the battle against viral infections. Chemically modified CDs have been reputed to act as non-toxic solubilizing and stabilizing excipients in a number of parenteral drug products. The potent antiviral drug, remdesivir has been used in COVID-19 therapy. Sulfobutylether-beta-cyclodextrin (SBECD) was found to improve aqueous solubility and solution stability of the antiviral drug. SBECD-enabled remdesivir is an approved drug product (Veklury™ by Gilead) which is widely used in the therapy against SARS-CoV-2 infection. Besides the utility of CDs as excipients, it has recently been observed that these unique carbohydrates themselves, applied alone, provide remarkable antiviral efficacy. The assumed mechanism of action of CDs against virus infection is the interaction between cell surface lipids and CDs. Many viral infections start with adhesion of virus onto host cell surface, occurring on the lipid rich membrane domains. Chemically modified CDs disintegrate these lipid rafts that leads to hampered viral landing on recipient cells, and it results in prevention of viral infection. Several CDs are currently being developed as infection preventing agents and as antiviral drug actives.
A pandémia megjelenésével új szakmai és kommunikációs kihívással kellett szembenéznie a gyógyszerészeknek és minden egészségügyi dolgozónak. A közforgalmú gyógyszertáraknak a pandémia idején világviszonylatban is elsődleges szerepkör jutott a járóbeteg ellátásban, így a legkönnyebben megközelíthető és folyamatosan elérhető egészségügyi intézményekké váltak. Célunk a vonatkozó gyógyszerészi-egészségügyi kommunikáció aktuális kérdéseinek megvilágítása és a témában megjelent nemzetközi források áttekintése.
Irodalom
1. Carico RR Jr, Sheppard J, Thomas CB. Community pharmacists and communication in the time of COVID-19: Applying the health belief model. Res Social Adm Pharm. 2021;17:1984-7. – 2. Moore A. No going back: how the pandemic is changing community pharmacy. The Pharmaceutical Journal, 2020;305:No7941. Doi: 10.1211/PJ.2020.20208309. – 3. Erku DA, Belachew SA, et al. When fear and misinformation go viral: Pharmacists’ role in deterring medication misinformation during the ‚infodemic’ surrounding COVID-19. Res Social Adm Pharm. 2021;17:1954-63. – 4. WHO. Call for Action: Managing the Infodemic. https://www.who.int/news/item/11-12-2020-call-for-action-managing-the-infodemic (megjelenítve: 2020. október). – 5. Marwitz KK. The pharmacist’s active role in combating COVID-19 medication misinformation. J Am Pharm Assoc (2003). 2020.Nov.4:S1544-3191(20)30548-3. – 6. Health Service Executive. Communication skills for staff wearing Personal Protective Equipment (PPE). https://www.hse.ie/eng/about/our-health-service/healthcare-communication/nhcp-covid19-response-toolkit.pdf (megjelenítve: 2020. október). – 7. Academy of Communication in Healthcare. COVID-19 Telehealth relationship-centered communication skills. https://achonline.org/COVID-19 (megjelenítve: 2020. október).
Fittler A, Nagy G: Challenges of pharmacy communication during a coronavirus pandemic
With the onset of the pandemic, pharmacists and healthcare workers faced new professional and communication challenges. Community pharmacies played a primary role in outpatient care worldwide, making them the most accessible healthcare facilities. Our aim is to discuss current issues in pharmacy communication and to review international sources on the subject.
Gyógyszerészettörténet
Több évtizedes vita és próbálkozás előzte meg az 1903-ban kiadott, de csak 1907-ben életbe léptetett belügyminiszteri rendeletet, amely a gyógyszerkülönlegességek és a titkos összetételű gyógyszerek patikai gyártását és forgalmazását szabályozta. A napilapokban, orvosi és gyógyszerészi szaklapokban gyártók és gyógyszernagykereskedők által hirdetett két gyógyszercsoport szabadabb forgalmazását az orvosok szorgalmazták, mivel kedvező tapasztalatot szereztek alkalmazásuk során. Ezáltal a gyógyszertárak is kényszerítve voltak ezeknek a gyógyszereknek a készletben tartására, annak ellenére, hogy megfelelő rendelet ezt nem szabályozta. A belügyminiszteri rendelet életbe léptetése után kötelezett minden gyártót és forgalmazót, hogy az addig használatban lévő minden gyógyszerkülönlegességnek és titkos összetételű gyógyszernek számító készítményt a Belügyminisztériumon keresztül az Országos Közegészségi Tanácsnak – megfelelő dokumentumokkal ellátva – küldjék be. Szakértőkből álló bizottság döntött a gyógyszerkészítmény további forgalmazásának engedélyezéséről vagy betiltásáról. Ez a rendelet a hazai gyógyszerellátás színvonalát emelte, mert megtiltotta minden gyógyításra alkalmatlan szer patikai forgalmazását. A gyógyszertárak ebben a rendeletben kaptak lehetőséget gyógyszerkülönlegességek vagy titkos összetételű gyógyszerek gyártására és forgalmazására, amihez az engedélyt a belügyminisztertől kellett kérni.
Irodalom
1. Tatár Gy. Titkos összetételű gyógyszerek gyártását és forgalmazását szabályozó rendelet kialakulása. Gyógyszerészet. 2019;63:524-30. – 2. K Karlovszky G. A gyógyszerkülönlegességek és titkos szerek ügyének törvényes rendezése. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:606-8. – 3. Gyógyszerkülönlegességek hivatalos bejelentése. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:612. – 4. A gyógyszerkülönlegességek bejelentésének módja. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:628. – 5. A gyógyszerkülönlegességek új szabályrendelete és a Magyar Gyógyszerészegylet. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:646. – 6. Zboray B. A gyógyszerkülönlegességekről kibocsátott szabályrendelet és a Magyar Gyógyszerészegylet részletes magyarázatát kérő felterjesztés. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:651-4. – 7. Zboray B. A gyógyszerkülönlegességekről kibocsátott szabályrendelet és a Magyar Gyógyszerészegylet részletes magyarázatát kérő felterjesztés. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:667-71. – 8. K Karlovszky G. A gyógyszerkülönlegességek bejelentésének módja. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:683-6. – 9. Belügyminiszteri leirat. A Magyarországi Gyógyszerészegyletnek a gyógyszerkülönlegességek és titkos összetételű gyógyszerekről szóló szabályrendelet kiegészítését és magyarázatát kérő felirat tárgyában. Gyógyszerészi Közlöny. 1904;20:71-7. – 10. A Magyarországi Gyógyszerészegyletnek a gyógyszerkülönlegességek és titkos összetételű gyógyszerekről szóló szabályrendelet határozmányainak kiegészítése tárgyában. Gyógyszerészi Közlöny. 1904;20:85-6. – 11. Gyakorlati közlemények. A gyógyszerkülönlegességek bejelentési módja. Gyógyszerészi Közlöny. 1904;20:71-2. – 12. K Karlovszky G. A gyógyszerkülönlegességi szabályrendelet értelmezése és kiegészítése. Gyógyszerészi Közlöny. 1904;20:87-91. – 13. Jármay Gy. A Budapesti Gyógyszerésztestület körözvénye tagjaihoz. Gyógyszerészi Közlöny. 1904;20:91-2.
Tatár Gy: The regulation pertaining to the production and distribution of special drugs and drugs of secret composition
A decades-long dispute and a number of attempts came to an end when the Decree of the Minister of the Interior − pertaining to the manufacturing and distribution of special drugs and drugs of secret composition − was adopted in 1903. The Decree entered into force only in 1907. It was the doctors who urged a more liberalised regulation regarding the distribution of the two subgroups of drugs (special drugs and drugs of secret composition) that were advertised in newspapers, medical and pharmaceutical journals by manufacturers and pharmaceutical wholesalers. The reason for this was the positive experiences the doctors had when using them in the treatment process. Prior to the adoption of the Decree pharmacies were forced to keep such drugs in stock despite the lack of relevant legal regulations. The Decree of the Minister of the Interior obliged the manufacturers and distributers to send all special drugs and drugs of secret composition – with the relevant documents − through the Ministry of the Interior to the National Public Health Committee. A committee of experts decided on the prohibition or authorisation of the drug. The Decree of the Minister of the Interior raised the overall quality of the supply of drugs in pharmacies because it prohibited the distribution of products unsuitable for healing. The possibility for pharmacies to manufacture and distribute special drugs and drugs of secret composition was specified in this Decree. It was the Minister of the Interior who granted authorization to pharmacies to manufacture and to distribute the two subgroups of drugs upon compliance with the required conditions.
Brantner Antal Ifjúsági Nívódíj Pályázat
Az emlődaganat a nők leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése. Terápiája elsősorban sebészi, de teljes tumor-, és remissziómentesség komplex kemoradioterápiával érhető el. A kemoterápiás protokoll megválasztása a stádiumtól, szövettani típustól, hormonérzékenységtől és meghatározott molekuláris prognosztikai faktorok együttesétől függ. Az alkalmazott citotoxikus és endokrin szerek hatása jól ismert, használatukat korlátozhatja az emlőrák típusok széles spektruma, a terápiarezisztencia kialakulása és a szisztémás mellékhatások. A daganatterápia egyik mérföldköve a molekulárisan célzott terápia, amely térhódítása az onkológiai betegek prognózisát jelentős mértékben javította. Néhányat már széles körben alkalmaznak meghatározott típusú emlődaganatokban. Kutatások folynak újabb molekuláris célpontok, immunterápiás lehetőségek, szinergista kombinációk irányába, különösen előrehaladott és metasztatikus emlőrák hatékony terápiáját illetően, melyeket tanulmányunkban részletesebben ismertetni fogunk. Ezek közé sorolható továbbá az úgynevezett onkolitikus vírusterápia, mely az immunogén daganatok kezelési stratégiájának új reménysége lehet.
Irodalom
1. Age standardized (World) incidence rates, breast, all ages, 2018. http://gco.iarc.fr/today. – 2. Kásler M, Ottó Sz, Kenessey I. A rákmorbiditás és-mortalitás jelenlegi helyzete a Nemzeti Rákregiszter tükrében. Orv Hetil. 2017;158:84-89. – 3. Inwald EC, Klinkhammer-Schalke M, et al. Ki-67 is a prognostic parameter in breast cancer patients: results of a large population-based cohort of a cancer registry. Breast Cancer Res Treat. 2013;139:539-52. – 4. Láng I, Kahán Zs, et al. Az emlőrák korszerű gyógyszeres kezelése. Orv Hetil. 2012;153:56-65. – 5. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve az emlődaganatok ellátásáról (2014). – 6. Pernas S, Barroso-Sousa R, Tolaney SM. Optimal treatment of early stage HER2-positive breast cancer. Cancer. 2018;124:4455-66. – 7. Martínez MT, Pérez-Fidalgo JA, et al. Treatment of HER2 positive advanced breast cancer with T-DM1: A review of the literature. Crit Rev Oncol Hematol. 2016;97:96-106. – 8. Im SA, Lu YS, Bardia A, et al. Overall Survival with Ribociclib plus Endocrine Therapy in Breast Cancer. N Engl J Med. 2019;381:307-16. – 9. Katz H, Alsharedi M. Immunotherapy in triple-negative breast cancer. Med Oncol. 2017;35:13. – 10. Kagihara JA, Andress M, Diamond JR. Nab-paclitaxel and atezolizumab for the treatment of PD-L1-positive, metastatic triple-negative breast cancer: review and future directions. Expert Rev Precis Med Drug Dev. 2020;5:59-65. – 11. Mullins-Dansereau V, Petrazzo G, et al. Pre-surgical oncolytic virotherapy improves breast cancer outcomes. Oncoimmunology. 2019;8(11):e1655363.
Balogh N, Schelz Zs, Zupkó I: Pharmacotherapeutic options in the treatment of breast cancer
Breast cancer is the most common malignancy in women. Its therapy is primarily surgical, but complete tumor-, and remission-free treatment can be achieved by complex chemoradiotherapy. The choice of chemotherapy protocol depends on the stage, histological type, hormone sensitivity, and combination of specific molecular prognostic factors. The effects of the cytotoxic and endocrine agents are well known and the application may be limited by the broad spectrum of breast cancer types, the development of therapeutic resistance and systemic side effects. One of the milestones of tumor therapy is molecularly targeted therapy, the spread of which has significantly improved the prognosis of cancer patients. Some are already widely used in certain types of breast cancers. Research is underway to the effective therapy of new molecular targets, immunotherapeutic options, synergistic combinations, especially advanced and metastatic breast cancer, of which is written in details in our study.
Aktuális oldalak
A Formulae Normales a magisztrális gyógyszerkészítés egyik alappillére. A gyógyszerész (és az orvos) számára az OGYÉI által biztonságosan alkalmazhatónak nyilvánított vényelőiratokat és a betartandó szabályokat jelenti. A jelen közleménnyel útjára induló közleménysorozat a FoNo új – első körben elektronikus – kiadásával megjelenő változásokat járja körül, miközben a gyógyszerészi szakmát (hivatást) és a szakmai kompetenciákat támogató jellemzőit is igyekszik feltárni. A FoNo VII. kiadása óta eltelt majdnem két évtizednyi idő a receptúrák és általános előírások szakmai felülvizsgálatát tette szükségessé. A FoNo VIII. megjelenésekor bevezetésre kerülő újítások kiindulópontnak tekinthetőek; az eFoNo forma a későbbi dinamikusabb változások és változtatások lehetőségét vetíti előre, megkönnyítve azok megvalósulását.
Irodalom
1. Kőszeginé Szalai H, Borvendég J, et al. Beszámoló a Szabványos Vényminták VIII. kiadásának szerkesztési előkészületeiről. Gyógyszereink. 2016;66:19-23. – 2. Az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának ResAP (2011) 1. számú ajánlása a betegek speciális szükségleteinek kielégítése céljából gyógyszertárban készített (magisztrális) gyógyszerek minősége és ártalmatlansága biztosításának feltételeiről (elfogadva: 2011.01.19.) https://ogyei.gov.hu/dynamic/ResolutionCM_hu.pdf – 3. ICH E11(R1) step 5 guideline on clinical investigation of medicinal products in the pediatric population (CPMP/ICH/2711/99). (2001.01.) https://www.ema.europa.eu/en/documents/scientific-guideline/international-conference-harmonisation-technical-requirements-registration-pharmaceuticals-human-use_en-1.pdf
Berthótyné Kuba K, Proszenikov A: Changes in the everyday practice of magistral formulations associated with the appearance of Formulae Normales Edition 8th
National Institute of Pharmacy and Nutrition is editing the 8th edition of the so-called Formulae Normales (FoNo), which contains magistral formulas and guidelines. Magistral formulation is defined any medicinal product prepared in a pharmacy. In Hungary, the need for magistral formulations has increased, among both professionals and patients. That is why it is extremely important to address this area, with particular emphasis on the quality and safety of magistral formulations. This first article covers the general changes that will emerge with the new – electronic form – edition of FoNo. In the period since the previous release, requirements for formulations have expanded and significant advances in both fields of medical therapy and pharmaceutical technology. These essential and forward-looking changes were incorporated into the new edition while maintaining the basics of Hungarian practice of magistral formulations and the usual structure of FoNo. The innovations of Edition 8th can be considered as a starting point; the eFoNo form foreshadows the possibility of later more dynamic changes and developments, facilitating their implementation.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2020. évi fizikai Nobel-díjat felerészt Roger Penrose-nak ítélte oda azon felfedzéséért, hogy a fekete lyukak képződése az általános relativitáselmélet közvetlen következménye, ¼ – ¼ arányban pedig Reinhard Genzel-nek és Andrea Ghez-nek a galaxisunk középpontjában lévő szupernehéz, kompakt objektum felfedzéséért, ami eddigi ismereteink alapján igen nagy valószínűséggel egy szupermasszív fekete lyuk.
Kretzer B: Nobel Prize in Physics 2020.