2021. január TESZT
Tartalom
Újévi köszöntő
A szerkesztő asztaláról
Továbbképző közlemények
A COVID-19 járványnak csak a hatásos védőoltások tömeges alkalmazása vethet véget. Szerencsére – eddig példátlan módon – gyorsan, hónapok alatt sikerült hatásos vakcinákat kifejleszteni, legkorábban már 2020. február végén (!) sor került kísérleti alanyok oltására. Remélve, hogy hónapokon belül hazánkban is lehetőség lesz válogatni a különböző készítmények között, a közleményben a kifejlesztett (és hatósági engedélyre váró) vakcinák tulajdonságairól, működési mechanizmusairól lesz szó.
Irodalom
1. Karikó K, Buckstein M, Ni H, Weissman D. Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA. Immunity. 2005;23:165-75. – 2. Graham BS, Gilman MSA, McLellan JS. Structure-based vaccine antigen design. Annu Rev Med. 2019;70:91-104. – 3. Sharma O, Sultan AA, et al. A review of the progress and challenges of developing a vaccine for COVID-19. Front Immunol. 2020;11:585354. – 4. Flanagan KL, Best E, et al. Progress and pitfalls in the quest for effective SARS-CoV-2 (COVID-19) vaccines. Front Immunol. 2020;11:579250. – 5. Park KS, Sun X, et al. Non-viral COVID-19 vaccine delivery systems. Adv Drug Deliv Rev. 2020;169:137-51. – 6. van Riel D, de Wit E. Next-generation vaccine platforms for COVID-19. Nat Mater. 2020;19(8):810-2. – 7. Vetter V, Denizer G, et al. Understanding modern-day vaccines: what you need to know. Ann Med. 2018;50(2):110-20. – 8. Jankovics I. Vakcinafejlesztés és a COVID-19 világjárvány. Gyógyszerészet. 2020;64:516-24.
Duda E: Can we stop the COVID-19 pandemic? Vaccines against SARS-CoV-2
The only way we can conquer the devastating COVID-19 pandemic is the mass immunization of the people all over the world. Development of promising vaccines was successful within an astonishingly short period of time. Several vaccines are close to official approval at the end of 2020. They are based on different platforms, work on different mechanisms. This paper tries to describe their properties, working mechanisms to help medical personnel in advising patients which one to take.
A gondolkodási hibák az emberi elme természetes velejárói. Ezek alapját előzetes tapasztalataink, szocializációnk képezi. Többnyire tudattalanul működnek, mégis, rendkívül fontos szerepet játszanak döntéseinkben, befolyásolhatóságunkban, valamint meggyőződéseinkben. Így, ha álláspontunk alapját hamis információ képezi, gondolkodásunk megváltoztatása korántsem egyszerű. Még akkor sem, ha az eredeti információról kiderült, hogy téves. Jelen cikkben igyekeztem azon pszichológiai aspektusokat feltárni, melyek miatt nehéz a kezdeti információk „felülírása”, továbbá, olyan lehetséges alternatívákat számba venni, melyek révén megvalósítható a téves meggyőződések elvetése. Ezen felül, törekedtem az álhírek iránti fogékonyság csökkentésére irányuló lehetőségeken túl, a kezdeti, hamis információk kijavítása szempontjából kiemelten fontos, meggyőzési stratégiákat is részletesen bemutatni.
Kulcsszavak: álhírek, álhírek „visszavonása”, torzítások, meggyőzési stratégiák
Irodalom
1. Lőbel N. Az álhírek és azok pszichológiája. Gyógyszerészet. 2020;64:654-60. – 2. Ecker UKH, Lewandowsky S, Tang DTW. Explicit warnings reduce but do not eliminate the continued influence of misinformation. Mem Cogn. 2010;38:1087-100. – 3. Ecker UKH, Lewandowsky S, Joe A. Terrorists brought down the plane! – No, actually it was a technical fault: Processing corrections of emotive information. Q J Exp Psychol (Hove). 2011;64:283-310. – 4. – Heit E, Rotello CM. The pervasive effects of argument length on inductive reasoning. Think Reason. 2012;18:244-77. – 5. Wakefield AJ, Murch SH, et al. Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis, and pervasive developmental disorder in children. Lancet. 1998;351:637-41. – 6. Lewandowsky S, Stritzke WGK, et al. Memory for fact, fiction, and misinformation: The Iraq War 2003. Psychol Sci. 2005;16:190-5. – 7. Kahneman D. Thinking, fast and slow. New York: Farrar, Straus and Giroux; 2011. – 8. Evans JSBT, Stanovich KE. Dual-process theories of higher cognition: Advancing the debate. Perspect Psychol Sci. 2013;8:223-41. – 9. The Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research. New survey finds Americans care about brain health, but misperceptions abound. (2013.09.25.) https://www.michaeljfox.org/publication/new-survey-finds-americans-care-about-brain-health-misperceptions-abound?category=7&id=484 – 10. Dekker S, Lee NC, et al. Neuromyths in education: Prevalence and predictors of misconceptions among teachers. Front Psychol. 2012;3:429. – 11. Moons WG, Mackie DM, Garcia-Marques T. The impact of repetition-induced familiarity on agreement with weak and strong arguments. J Pers Soc Psychol. 2009;96:32-44. – 12. Zimmer HD, Ecker UK. Remembering perceptual features unequally bound in object and episodic tokens: Neural mechanisms and their electrophysiological correlates. Neurosci Biobehav Rev. 2010;34:1066-79. – 13. Dywan J, Jacoby L. Effects of aging on source monitoring: differences in susceptibility to false fame. Psychol Aging. 1990;5:379-87. – 14. De keersmacker J, Roets A. ‘Fake news’: Incorrect, but hard to correct. The role of cognitive ability on the impact of false information on social impressions. Intelligence. 2017;65:107-10. – 15. Gutchess A. Plasticity of the aging brain: new directions in cognitive neuroscience. Science. 2014;31;346:579-82. – 16. Ecker UKH, Lewandowsky S, et al. He did it! She did it! No, she did not! Multiple causal explanations and the continued influence of misinformation. J Mem Lang. 2015;85:101-15. – 17. Fugelsang JA, Dunbar KN. Brain-based mechanisms underlying complex causal thinking. Neuropsychologia. 2005;43:1204-13. – 18. Skurnik I, Yoon C, et al. How warnings about false claims become recommendations. J Consum Res. 2005;31:713-24. – 19. Luchins A. Primacy-recency in impression in formation. In: Hovland CL, szerk. The order of presentation in persuasion. New Heaven: Yale University Press; 1957. – 20. Ross L, Lepper MR, Hubbard M. Perseverance in self-perception and social perception: Biased attributional processes in the debriefing paradigm. J Pers Soc Psychol. 1975;32:880-92. – 21. Jenkins JM, Oatley K. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó Kft.; 2001. – 22. Lord CG, Lepper MR, Preston E. Considering the opposite: A corrective strategy for social judgment. J Pers Soc Psychol. 1984;47:1231-43. – 23. Amaral MA, Dantas WG, Arenzon JJ. Skepticism and rumor spreading: The role of spatial correlations. Phys Rev E. 2020;101(6-1):062418. – 24. International Federation of Library Associations and Institutions. How to spot fake news at a time of COVID-19. (2020.04.16.) https://www.ifla.org/node/93016 – 25. Zentai I. A meggyőzés útjai: A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest: Neumann Kht.; 2004. – 26. Hogan K. A meggyőzés tudománya. Budapest: Danvantara Kiadó; 2008. – 27. Gyurcsik Simon J. Győzöl, ha meggyőzöl! Gondolatok a meggyőzés lélektanáról. (2019.09.17.) https://mindsetpszichologia.hu/gyozol-ha-meggyozol-gondolatok-a-meggyozes-lelektanarol – 28. Bajmócy Z, Lengyel I, Málovics Gy. Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. In: Vajda B, Horváth S, Málovics É, szerk. Közös döntéshozatal, mint innováció az orvos-beteg kommunikációban. Szeged: JATEPress; 2012. 336-53. p. – 29. Cialdini RB. Hatás. Budapest: HVG Könyvek kiadó; 2009. – 30. Kirschner J. Manipulieren – aber richtig. Die acht Gesetze der Menschenbeeinflussung. München: Droemersche Verlangsanstalt Th. Knaur Nachf.; 1980. – 31. Weidner K, Beuk F, Bal A. Fake news and the willingness to share: a schemer schema and confirmatory bias perspective. J Prod Brand Manag. 2019;29:180-7. – 32. Tavris C, Aronson E. Mistakes were made (but not by me). California: Harcourt; 2007. – 33. Csepeli Gy. Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó; 2001. – 34. Festinger L. A kognitív disszonancia elmélete. In: Erős F, szerk. Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Budapest: Új Mandátum könyvkiadó – Wesley János Lelkészképző Főiskola; 1998. 10-16. p. – 35. Smith ER, Mackie DM. Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó; 2004. – 36. Miskolci Egyetem BTK, Szociológia Intézet. Attitűdök. [Oktatási segédanyag] http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/Mattitud.pdf – 37. Zsubrinszky Zs. A befolyásolás eszközei a kommunikációban. Alkalmazott Tudományok III. Fóruma: Konferenciakötet; 2016. 950-71. p.
Lőbel N: Fake news and its psychology – part II. – Defense against fake news
We often develop „mind bugs” – unconscious misconceptions which could cause systematic errors. Therefore, judgement and conviction can be unintentionally influenced by factors that we do not recognize and may not consider. It can be particularly dangerous if our beliefs are based on fake news. In many cases, even if this information is later corrected, people often continue to rely on initial misinformation. In this article, I collect explanations why retractions of original, but false information is difficult and how it would be possible to update early facts. Moreover, I present some strategies to be able to detect fake news on time and avoid their psychological effects on our minds. Furthermore, I showed some persuasive strategies, which are also essential to be able to fight fake news.
Keywords: fake news, retraction of initial misinformation, biases, persuasive strategies
Gyógyszerészettörténet
Szmodits László: Anno… Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2021-ben
Brantner Antal Ifjúsági Nívódíj Pályázat
Krónikus sebeknek nevezzük azokat a bőrsérüléseket, amelyek gyógyulása szakszerű kezelés mellett is hat hétnél tovább tart, annak hiányában pedig súlyos szövődmények alakulhatnak ki. Számos hagyományos, valamint innovatív megoldás képezi a kezelési protokoll részét. A különböző sebstádiumok különböző típusú kötszereket igényelnek, azonban általánosan elmondható, hogy az ideális kötszer véd a külső környezettől, jó oxigénáteresztő képességgel rendelkezik és nedves környezetet biztosít a gyorsabb gyógyulás érdekében. A polimeralapú nanoszálakból készült sebkötözők kielégítik ezeket az elvárásokat. Ezek az innovatív készítmények az extracelluláris mátrixhoz hasonló szerkezettel rendelkeznek, amely elősegíti a fibroblasztok megtapadását és a neovaszkularizációt. Továbbá a szálképző polimerbe különböző antibiotikus hatású anyagokat ágyazhatunk, ezzel megakadályozva a seb felülfertőződését és baktérium biofilm kialakulását. A közlemény olyan kutatási eredményeket tekint át, melyekben sebkezelés céljából nanoszálként formuláltak klasszikus antibiotikumokat, fém nanopartikulomokat, növényi kivonatokat és antibakteriális peptideket.
IRODALOM
1. Barhoum A, Pal K, et al. Nanofibers as new-generation materials: From spinning and nano-spinning fabrication techniques to emerging applications. Appl Mater Today. 2019;17:1-35. – 2. Kolossváry E, Ferenci T, et al. Corrigendum to ‘Trends in Major Lower Limb Amputations Related to Peripheral Arterial Disease in Hungary. A Nationwide Study (2004–2012).’[European Journal of Vascular & Endovascular Surgery 50/1 (2015) 78–85]. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2019;58:783. – 3. Bőrgyógyász Szakmai Kollégium. A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásának irányelve 2012. dec. – 4. Sebe I, Zelkó R. Az elektrosztatikus szálképzés pozíciókeresése a gyógyszertechnológiai, orvosbiológiai és orvostechnikai alkalmazásokban – I. rész. Gyógyszerészet. 2020;64:588-94. – 5. Rho KS, Jeong L, et al. Electrospinning of collagen nanofibers: Effects on the behavior of normal human keratinocytes and early-stage wound healing. Biomaterials. 2006;27:1452-61. – 6. Tigani D, Zolezzi C, et al. Controlled release of vancomycin from cross-linked gelatine. J Mater Sci Mater Med. 2008;19:1325-34. – 7. Ambekar RS, Kandasubramanian B. Advancements in nanofibers for wound dressing: A review. Eur Polym J. 2019;117:304-36. – 8. Tang K-C, Yang K-C, et al. Human adipose-derived stem cell secreted extracellular matrix incorporated into electrospun poly(lactic-co-glycolic acid) nanofibrous dressing for enhancing wound healing. Polymers (Basel). 2019;11:1609. – 9. Ulubayram K, Calamak S, et al. Nanofibers based antibacterial drug design, delivery and applications. Curr Pharm Des. 2015;21:1930-43. – 10. Li X, Wang C, et al. Electrospun PCL/mupirocin and chitosan/lidocaine hydrochloride multifunctional double layer nanofibrous scaffolds for wound dressing applications. Int J Nanomedicine. 2018;13:5287-99. – 11. Kiaee G, Etaat M, et al. Multilayered controlled released topical patch containing tetracycline for wound dressing. J Silico Vitro Pharmacol. 2016;2:9. – 12. Pilehvar-Soltanahmadi Y, Akbarzadeh A, et al. An update on clinical applications of electrospun nanofibers for skin bioengineering. Artif Cells Nanomedicine Biotechnol. 2016;44:1350-64. – 13. Uttayarat P, Jetawattana S, et al. Antimicrobial electrospun silk fibroin mats with silver nanoparticles for wound dressing application. Fibers Polym. 2012;13:999-1006. – 14. Sabra S, Ragab DM, et al. Recent advances in electrospun nanofibers for some biomedical applications. Eur J Pharm Sci. 2020;144:105224. – 15. Mahlapuu M, Håkansson J, et al. Antimicrobial Peptides: An Emerging Category of Therapeutic Agents. Front Cell Infect Microbiol. 2016;6:194.
Uhljar LÉ, Ambrus R: The future of wound healing, or development of antibiotic-loaded nanofibers
Chronic wounds are skin injuries that take more than six weeks to heal with proper treatment. Numerous traditional as well as innovative solutions are part of the treatment protocol. In the absence of proper treatment, serious complications can develop. Different wound stages require different types of dressings. In general, the ideal dressing protects from the external environment, has good oxygen permeability, and provides a moist environment for faster healing. Wound dressings made of polymer-based nanofibers meet these expectations. These innovative formulations have a structure similar to the extracellular matrix that promotes adhesion of fibroblasts and neovascularization. In addition, various antibiotic agents can be corporated into the fiber-forming polymer to prevent wound superinfection and bacterial biofilm formation. This article provides an overview of research findings of nanofibers developed for wound dressing application loaded with classical antibiotics, metal nanoparticles, plant extracts, and antibacterial peptides.
Aktuális oldalak
Fekete nadálytő
Csupor D, Rédei D: Common comfrey (Symphytum officinale L.) – Medicinal Plant of the Year in 2021
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2020. évi kémiai Nobel-díjat egyenlően megosztva Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer A. Doudna-nak ítélte oda a génmódosítás úttörő módszerének kidolgozásáért.
Köteles I: Nobel Prize in Chemistry, 2020.