2022. február TESZT
Tartalom
Továbbképző közlemények
A cisztás fibrózis (CF) a leggyakoribb autoszómális recesszív öröklődésmenetű betegség a világon. A CF patogenezisében az epitélsejtek felszínén kifejeződő CFTR-fehérje defektusa az elsődleges. A mutáció legtöbb esetben a transzportfehérje harmadlagos szerkezetét változtatja meg kisebb-nagyobb mértékben, amely együtt jár funkciójának elvesztésével. A mutáció a tüdő és a külső elválasztású mirigyek károsodásával jár, melynek következményeképpen az exkrétumok sűrűvé és nyúlóssá válnak és az érintett szervek (tüdő, orr- és melléküregei, hasnyálmirigy, máj, emésztőrendszer, izzadságmirigyek és nemi szervek) jellegzetes másodlagos károsodásához vezet. Az elmúlt évtizedekben a CF-es betegek várható élettartama jelentősen nőtt, a fejlett országokban akár a 40-50 éves kort is elérheti, azonban a halálozások többsége továbbra is a fiatal felnőttkorban történik. A CF-es betegek gondozásában elért eredmények ellenére a légutakban létrejövő krónikus mikróbás fertőzés és a gyulladás a morbiditás és a mortalitás legfontosabb oka. Összefoglalónk célja a CF szakirodalmának áttekintése: jelen közleményben a betegség epidemiológiáját, kórélettanát és mikrobiológiáját foglaljuk össze.
Kulcsszavak: cisztás fibrózis, CFTR fehérje, géndefektus, szűrés, epidemiológia, tüdőinfekció
Irodalom
1. Elborn JS. Cystic fibrosis. Lancet. 2016;388:2519-31. – 2. Davis PB. Cystic fibrosis since 1938. Am J Respir Crit Care Med. 2006;173:475-82. – 3. Davidson DJ, Porteous DJ. Genetics and pulmonary medicine. 1. The genetics of cystic fibrosis lung disease. Thorax. 1998;53:389-97. – 4. WHO Monogenic Diseases Registry. https://www.who.int/genomics/public/geneticdiseases/en/index2.html (2021.02.07.). – 5. Kalmár T, Maróti Z, et al. Cystás fibrosis újszülöttkori szűrése. Mucoviscidosis Hungarica. 2016;2:21-9. – 6. Cystic Fibrosis Foundation. Patient Registry. https://www.cff.org/Research/Researcher-Resources/Patient-Registry/ (2021.02.07.) – 7. Kingsmore SF. Newborn testing and screening by whole-genome sequencing. Genet Med. 2016;18:214-6. – 8. Sosnay PR, Salinas DB, et al. Applying Cystic Fibrosis Transmembrane Conductance Regulator Genetics and CFTR2 Data to Facilitate Diagnoses. J Pediatr. 2017;181S:S27-S32.e1. – 9. Krauth C, Jalilvand N, et al. Cystic fibrosis: cost of illness and considerations for the economic evaluation of potential therapies. Pharmacoeconomics. 2003;21:1001-24. – 10. Kreda SM, Davis CW, et al. CFTR, mucins, and mucus obstruction in cystic fibrosis. Cold Spring Harb Perspect Med. 2012;2:a009589. – 11. Zahm JM, Gaillard D, et al. Early alterations in airway mucociliary clearance and inflammation of the lamina propria in CF mice. Am J Physiol. 1997;272:C853-9. – 12. Cantin AM, Hartl D, et al. Inflammation in cystic fibrosis lung disease: Pathogenesis and therapy. J Cyst Fibros. 2015;14:419-30. – 13. Castellani C, Linnane B, et al. Cystic fibrosis diagnosis in newborns, children, and adults. Semin Respir Crit Care Med. 2019;40:701-14. – 14. Polgreen PM, Brown GD, et al. CFTR heterozygotes are at increased risk of respiratory infections: a population-based study. Open Forum Infect Dis. 2018;5:ofy219. – 15. Ságodi L, Almási A, et al. Cystás fibrosisban szenvedő nők subfertilitásának lehetséges okai, a petefészekrezerv korai csökkenése. Mucoviscidosis Hungarica. 2020;6:376-81. – 16. Cutting GR. Cystic fibrosis genetics: from molecular understanding to clinical application. Nat Rev Genet. 2015;16:45-56. – 17. Miller AC, Comellas AP, et al. Cystic fibrosis carriers are at increased risk for a wide range of cystic fibrosis-related conditions. Proc Natl Acad Sci U S A. 2020;117:1621-7. – 18. Dechecchi MC, Tamanini A, et al. Molecular basis of cystic fibrosis: from bench to bedside. Ann Transl Med. 2018;6:334. – 19. Zielenski J. Genotype and phenotype in cystic fibrosis. Respiration. 2000;67:117-33. – 20. Polizzi A, Tesse R, et al. Genotype-phenotype correlation in cystic fibrosis patients bearing [H939R;H949L] allele. Genet Mol Biol. 2011;34:416-20. – 21. Brennan ML, Schrijver I. Cystic fibrosis: a review of associated phenotypes, use of molecular diagnostic approaches, genetic characteristics, progress, and dilemmas. J Mol Diagn. 2016;18:3-14. – 22. Grosse SD, Do TQN, et al. Healthcare expenditures for privately insured US patients with cystic fibrosis, 2010-2016. Pediatr Pulmonol. 2018;53:1611-8. – 23. Bede O, Nagy D. Az epithelialis nátriumcsatorna jelentősége/szerepe cystás fibrosisban és cystás fibrosis-szerű betegségekben. Mucoviscidosis Hungarica. 2020;6:351-61. – 24. Miklós B, Bede O. A gázcsere javításának lehetőségei cystás fibrosisban. Mucoviscidosis Hungarica. 2020;6:391-8. – 25. Urbán, E. Antimikrobás rezisztencia meghatározása cystás fibrosisban. Mucoviscidosis Hungarica. 2019;5:310-2. – 26. Bede O, Urbán E, et al. Baktériumok kommunikációja: quorum sensing és a Pseudomonas aeruginosa. Mucoviscidosis Hungarica. 2015;1:14-20. – 27. Loss G, Simões PM, et al. Staphylococcus aureus Small Colony Variants (SCVs): news from a chronic prosthetic joint infection. Front Cell Infect Microbiol. 2019;9:363. – 28. Behzadi P, Baráth Z, et al. It’s not easy being green: a narrative review on the microbiology, virulence and therapeutic prospects of multidrug-resistant Pseudomonas aeruginosa. Antibiotics (Basel). 2021;10:42. – 29. Urbán E. A mucoviscidosis mikrobiológiája 1. rész: Hagyományos eljárásokon alapuló kimutatások. Mucoviscidosis Hungarica. 2015;1:5-13. – 30. Sousa SA, Ramos CG, et al. Burkholderia cepacia complex: emerging multihost pathogens equipped with a wide range of virulence factors and determinants. Int J Microbiol. 2011;2011:607575. – 31. Urbán, E. Fontosabb mikroorganizmusok cystás fibrosisban II. rész: Ritkábban izolált „új” kórokozók. Mucoviscidosis Hungarica. 2015;2:54-60. – 32. Gajdács M, Urbán E. Prevalence and antibiotic resistance of Stenotrophomonas maltophilia in respiratory tract samples: a 10-year epidemiological snapshot. Health Serv Res Manag Epidemiol. 2019;6:2333392819870774. – 33. Kiedrowski MR, Bomberger JM. Viral-bacterial co-infections in the Cystic Fibrosis respiratory tract. Front Immunol. 2018;9:3067. – 34. Terhes G, Urbán E. Légúti vírusfertőzések cystás fibrosisban. Mucoviscidosis Hungarica. 2016;2:38-44. – 35. Urbán E, Bede O. Fonalas és sarjadzó gombák lehetsé-ges pathogen szerepe cystás fibrosisban. Mucoviscidosis Hungarica. 2016;2:69-75.
Gajdács M, Fehér M, Szarvas N, Imgrund E, Rektenwald E, Urbán E: Contemporary management of cystic fibrosis – part I.: Epidemiology, patophysiology and microbiology
Cystic fibrosis (CF) is the most common disease characterized by autosomal recessive inheritance in the world. The defect of the CFTR protein – expressed on the surface of epithelial cells – is the primary factor in the pathogenesis of CF. In most cases, the mutation alters the tertiary structure of the transport protein to a greater or lesser extent, which is accompanied by loss of function. The mutation involves damage to the lungs and endocrine glands, as a result of which the excretions become dense and sticky and leads to characteristic secondary damage to many organs involved (lungs, nasal and paranasal sinuses, pancreas, liver, digestive system, sweat glands and genitals). Life expectancy of CF patients has increased significantly in recent decades, reaching as high as 40-50 in developed countries, but the majority of deaths still occur in young adulthood. Despite advances in the care of CF patients, chronic microbial infection and inflammation in the airways are the leading causes of morbidity and mortality. The purpose of our literature summary was to highlight current trends in the literature of CF: in the present paper, we aimed summarize the epidemiology, pathophysiology, and microbiology of this illness.
Keywords: cystic fibrosis, CFTR protein, gene defect, screening, epidemiology, pulmonary infection
Tanulmányunk célja a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén, az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés kulcsszereplőinek (beteg, háziorvos, gyógyszerész) vélemény-feltérképezése a szolgáltatás széleskörű implementálhatóságáról.
Irodalom
1. 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0600098.TV (2021.08.31.) – 2. 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400044.esc (2021.08.28.) – 3. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az alapszintő gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről. http://hbcs.hu/uploads/jogszabaly/1529/fajlok/gyogyszerbiztonsagi_ellenorzes.pdf. (2021.09.04.) – 4. Szilvay A, Somogyi O et al. Közforgalmú gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés eredményei ACE-gátló és NSAID interakciós kockázat esetén, valamint az érintett betegek számára nyújtott gyógyszerészi tanácsadás hatása. Gyógyszerészet. 2019;63:513-23. – 5. Dobszay A, Szilvay A et al. Betegek gyógyszerismerete és gyógyszerelési problémái polifarmácia esetén. Gyógyszerészet. 2021;65:229-36. – 6. Somogyi O. Adherenciát fejlesztő módszertani eszközök hatékonyságának átfogó elemzése hazai közforgalmú gyógyszertárakban. Gyógyszerészet. 2021;65:340-50.
Szilvay A., Somogyi O., Zelenák E., Fang S., Hankó B.: To the margin of changing pharmacy in Hungary: a comprehensive analysis of previous experience and recommendations on medication review
The aim of our study is to survey the opinions of key actors (patient, GP, pharmacist) in medication review done in the framework of basic pharmaceutical care on the widespread implementation of the service. As part of Semmelweis University’s specialist pharmacist training, we reviewed current professional changes, especially the operation and future development opportunities of the EESZT (Electronic Health Service Space), thanks to the answers collected with questionnaire surveys in the 2017/2018 academic year.
The project included 78 pharmacists, 755 polypharmacy patients and 98 GPs. Patients would like to see more services in community pharmacies e.g., helping to make the right drug choice without a prescription (56.7%). Pharmacists mainly identified a lack of time and pharmacist as an obstacle (19% – 19%), while their needs were most often expressed in relation to the different development opportunities of the EESZT (37%). GPs generally found the collaborations in the project useful, with an average score of 3.1 (1: not useful, 4: very useful). Our conclusions confirm that there is a need for standardized practice and the development of EESZT pharmacy mo-dules in the near future.
BrAIN pályázat
A Cannabis sativa gyógyászati szerepe a huszadik században folyamatosan csökkent, egészen a század utolsó évtizedéig, és reneszánsza napjainkig tart. A növényt ma már nem elsősorban drog formájában, hanem tisztított kannabinoidok előállítására alkalmas nyersanyagként hasznosítják. A két legintenzívebben vizsgált vegyület a tetrahidro-kannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD). Ezek hatásosságát, biztonságosságát számos klinikai vizsgálatban tanulmányozták, és intenzíven kutatják hatásaik mechanizmusait. A növényben található több tucat kannabinoid zömével kapcsolatban azonban még alig vannak farmakológiai és toxikológiai adatok, így elképzelhető, hogy a kender még számos, gyógyászatilag is értékes vegyületet tartalmaz.
Irodalom
1. Hill KP. Medical Use of Cannabis in 2019. JAMA. 2019; 322: 974. – 2. Devinsky O, Cilio MR, Cross H, et al. Cannabidiol: Pharmacology and potential therapeutic role in epilepsy and other neuropsychiatric disorders. Epilepsia. 2014; 55: 791-802. – 3. Friedman D, French JA, Maccarrone M. Safety, efficacy, and mechanisms of action of cannabinoids in neurological disorders. The Lancet Neurology. 2019; 18: 504-512. – 4. https://www.nccih.nih.gov/health/cannabis-marijuana-and-cannabinoids-what-you-need-to-know (accessed 2021-10-06.) – 5. Whiting PF, Wolff RF, Deshpande S, et al. Cannabinoids for Medical Use. JAMA. 2015; 313: 2456. – 6. Orvos P, Pászti B, Topal L, et al. The electrophysiological effect of cannabidiol on hERG current and in guinea-pig and rabbit cardiac preparations. Scientific Reports. 2020; 10: 1-9. – 7. Aditi K, Parasuram MK, Akshaya G, Vincent MF. Cannabis use predicts risks of heart failure and cerebrovascular accidents: results from the National Inpatient Sample. Journal of cardiovascular medicine (Hagerstown, Md). 2018; 19: 480-484. – 8. Roden DM, Hoffman BF. Action potential prolongation and induction of abnormal automaticity by low quinidine concentrations in canine Purkinje fibers. Relationship to potassium and cycle length. Circulation Research. 1985; 56: 857-867. – 9. Varro A, Elharrar V, Surawicz B. Effect of antiarrhythmic drugs on the premature action potential duration in canine cardiac Purkinje fibers. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics. 1985; 233. – 10. Luteyn JM, Spronck HJW, Salemink CA. Cannabis XVIII: Isolation and synthesis of olivetol derivatives formed in the pyrolysis of cannabidiol. Recueil des Travaux Chimiques des Pays-Bas. 1978; 97: 187-190. – 11. Küppers FJEM, Lousberg RJJC, Bercht CAL, et al. Cannabis—VIII : Pyrolysis of Cannabidiol. Structure elucidation of the main pyrolytic product. Tetrahedron. 1973; 29: 2797-2802. – 12. Tjeerdema RS. The pyrolysis of cannabinoids. Reviews of environmental contamination and toxicology. 1987; 99: 61-81. – 13. Czégény Z, Nagy G, Babinszki B, et al. CBD, a precursor of THC in e-cigarettes. Scientific Reports. 2021 11. – 14. Fattore L, Fratta W. Beyond THC: The New Generation of Cannabinoid Designer Drugs. Frontiers in Behavioral Neuroscience. 2011; 5:art. 60. – 15. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200066.kor (accessed 2021-10-12.) – 16. Az európai parlament és a tanács (eu) 2015/ 2283 rendelete – (2015. november 25.) – az új élelmiszerekről, az 1169/ 2011/ EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/ 97/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/ 2001/ EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről. – 17. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet – Állásfoglalása a cannabidiollal (CBD) való tevékenységre, 2018. – 18. Kamara MG. Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete Tájékoztatás a kenderből* előállított anyagok étrend-kiegészítőben történő felhasználásáról.
Bajtel, Á., Kiss, T., Csupor, D.: Cannabis and cannabidiol: a transformative herb and a transformable active ingredient
The therapeutic importance of Cannabis sativa had been decreasing until the last decades of the 20th century; however, its renaissance is experienced. Formerly, it was mainly used as herbal drug, but nowadays it is a source of purified cannabinoids. Two of its deeply studied compounds are tetrahydrocannabinol (THC) and cannabidiol (CBD). The efficacy and safety of the compounds have been evaluated in many clinical trials and their mechanism of action has been intensively studied. Although, the pharmacological and toxicological data about dozens of the cannabinoids occurring in the plant are very limited. In the pharmaceutical practice, there is an increasing number of products that may contain cannabinoids. These are labeled as “CBD oils”, although other cannabinoids could be detected in these products, as well. The distribution of “CBD oils” raises not only safety but judicial issues, too. Recently, papers focusing on the safety of cannabidiol have been published. Furthermore, cannabidiol can easily be converted into THC which possesses psychotropic effect. In our publication a „snapshot” of Cannabis sativa and the complexity of cannabinoids is presented based on literature data and our scientific findings
Praxis
A COVID-19 betegek tünetei között az afta is szerepelhet, miközben egyes vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a rekurrens aftával küzdőknél gyakoribb a COVID-19. A kétoldalú kapcsolat lehetséges magyarázatául a koronavírusok számára belépési kaput jelentő szájüregi angiotenzin-konvertáló-enzim-2- (ACE-2-) receptorok szolgálhatnak.
Irodalom
1. The Merck Manual, MSD Orvosi Kézikönyv, Melánia Kiadó Kft, Budapest, 2000. – 2. Katz J et al. Increased odds ratio for COVID-19 in patients with recurrent aphthous stomatitis. J Oral Pathol Med. 2021;50:114-117. – 3. Iranmanesch B et al. Oral manifestations of COVID-19 disease: A review article. Dermatologic Therapy 2021;34:e14578 – 4. Riad A et al. Aphthous stomatitis in COVID-19 patients: Case-series and literature review. Dermatologic Therapy 2021;34:e14735
Budai M: „The vicious”circle of afta and Covid-19
Gyógyszerészettörténet
Az első Magyar Gyógyszerkönyv 150 éve, 1871-ben született meg, közel egy évszázados nemzeti törekvések eredményeként. Az első és a következő három kiadás is két nyelven, magyarul és latinul készült. Az első kiadáshoz mérten jelentős előrelépést mutatott a második (1888), elsősorban szaknyelvi szempontból. Az első kiadás alapján készült Balogh Kálmán orvosprofesszor enciklopédikus jellegű kommentárja, a korabeli magyar gyógyszertani szakirodalom páratlan forrásmunkája. A gyógyszerkönyv második kiadásának kémiai vonatkozású cikkelyeit dolgozta fel Karlovszky Geyza és Winkler Lajos zsebkönyv („Zsebkommentár”) formájában, amely a gyógyszerészképzés fontos gyakorlati kézikönyve lett.
Irodalom
1. Kempler K. A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón (1888-1914). Budapest: A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadványa; 1984; 160-79.p. – 2. Végh A. A magyar gyógyszerkönyvek kialakulása. Gyógyszerésztörténeti diárium – Historiae artis pharmaciae. 1974;III/2:68-88. – 3. Zboray B. A magyar gyógyszerkönyv száz éve. Orvostörténeti közlemények – Communicationes de historia artis medicinae. 1974;71-2:95-111. – 4. Magyar Gyógyszerkönyv V. kiadás. Pharmacopoea Hungarica editio V. Budapest: Egészségügyi Kiadó; 1954; 15-7.p. – 5. Magyar Gyógyszerkönyv – Pharmacopoea Hungarica. Pesti Könyv-nyomda Részvény-Társulat; 1871; – 6. Magyar Gyógyszerkönyv. Második kiadás. Pharmacopoea Hungarica. Editio secunda. Budapest: Athenaeum R.Társ. Könyvnyomdája; 1888. – 7. Gyéresi Á, Kata M et al. A nemzeti gyógyszerkönyvtől az Európai Gyógyszerkönyv nyelvi adaptációjáig – a magyar gyógyszerkönyv 140 éve. Orvostudományi Értesítő. 2012;85:47-53. – 8. Rádóczy Gy. A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok. Comm.Hist.Artis Med. 1981;93-96:123-44. – 9. Kata M, Gyéresi Á. Jeles magyar vegyészek és gyógyszerészek a modern kémiai tudományok megalapozásában. II.2 Than Károly. Orvostudományi Értesítő. 2018;91:125-30. – 10. Kapronczay K. Magyary-Kossa Gyula (1865-1944) és a régi magyar orvosi nyelv. Magyar Orvosi Nyelv. 2013;12:26-9. – 11. Farmacopeea Română ediţia a patra. Bucureşti: Ateliere grafice SOCEC & Co., Societate Anonimă; 1926. – 12. Balogh K. A Magyar Gyógyszerkönyv Kommentárja. Gyógyszertani kézikönyv. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat XXXIV.K; 1879. – 13. Karlovszky G, Winkler L. Zsebkommentár a Magyar Gyógyszerkönyv chemiai részéhez, Budapest: A Gyógyszerészi Közlöny Kiadása; 1892. – 14. Berta F. Egy emlékezés emlékére. Gyógyszerészettörténet. 2007;5:16-7. – 15. Berta F. Dr. Balogh Kálmán (1835-1888). Gyógyyszerészettörténet. 2007;5:18-20. – 16. Láday Gy. Emlékezés két hírneves budapesti egzetemi tanárról: dr. Balogh Kálmán és Szentmiklósi dr. Szabó József. Marosvásárhely: Révész Béla k. 1909; 8-27.p. – 17. Minker E. Szeged egyetemének elődei. Szeged: A Szegedi Tudomány-egyetem kiadványa; 2003; 60.p. – 18. Hager H. Handbuch der pharmazeutischen Praxis.I.Aufl. Berlin: Verlag von Julius Springer; 1876. – 19. Buchböck G. Könyvismertetés: Zsebkommentár a magyar gyógyszerkönyv chemiai részéhez. Magyar Chemiai Folyóirat. 1898;IV:95-6. – 20. Hegedüs L, Táplányi E. Karlovszky Geyza (1860-1936). Gyógyszerészet. 1984;28:161-3. – 21. K. Karlovszky G. Gyógyszerek magyar tudományos, népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt. Gyakorlati kézikönyv gyógyszerészek használatára. Budapest: A Gyógyszerészi Közlöny kiadása; 1887. – 22. Kenyeres B. A magyar orvosi szakirodalom 1893-ban. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos- és Természettudományi Szakosztályából. 1894;19:263. – 23. Szmodits L. Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Budapest: Dictum Kiadó; 2003; 128, 187, 216, 263, 289.p. – 24. Tömpe P. 150 évvel ezelőtt született a „Thanatol” felfedezője, Karlovszky Geyza (1860-1936). Gyógyszerészet. 2010;54:668-9. – 25. Zalai K. Gyógyszerészeti numizmatika. Budapest: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság; 1998; 43, 51, 53, 119.p. – 26. Zalai K. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Budapest: Galenus Kiadó; 2001; 52, 58, 63, 95.p. – 27. Gyéresi Á, Kata M et al. Jeles magyar vegyészek és gyógyszerészek szerepe a modern kémiai tudományok megalapozásában. I.rész. I.2 Winkler Lajos. Orvostudományi Értesítő; 2018;91:75-80. – 28. Winkler Lajos emlékszám. Gyógyszerészet.1963:7(3). – 29. Péter H M. – Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai II.k. Kolozsvár:Erdélyi Múzeum-Egyesület; 2013;240-1, 369-71, 414-7.p. – 30. Rom P. Winkler Lajos emléke. A gyógyszerész. 1954;9:101-3. – 31. Schulek E. Megemlékezés Winkler Lajos halálának 20. évfordulóján. Gyógyszerészet. 1961;5:41-5. – 32. Szász Gy, Takácsné Novák K. Százötven éve született Winkler Lajos. Gyógyszerészet. 2013;57:259-64. – 33. Magyar Gyógyszerkönyv. Pharmacopoea Hungarica. Harmadik kiadás. Editio tertia. Budapest:M.Kir. Állami Nyomda; 1909. – 34. Magyar Gyógyszerkönyv IV. kiadás. Pharmacopoea Hungarica editio IV. Budapest: Magyar Királyi Állami Nyomda; 1934. – 35. Tatár Gy. Dr.Hermány Sztankay Aba – egy méltatlanul elfelejtett egyetemi magántanár, debreceni gyógyszerész. Gyógyszerészet. 2015;58:166-75. – 36. Mikó Gy. A IV-ik Magyar Gyógyszerkönyv kommentárja. Debrecen: Pannonia Könyvnyomda Vállalat; 1936, 1940. – 37. Moldoványi I. Kommentár a Magyar Gyógyszerkönyv II. kiadásához és függelékéhez. Budapest: A Gyógyszerészi Hetilap kiadása; 1896.
Gyéresi Árpád, Kata Mihály, Gyéresi Mária: Comments on the first Hungarian pharmacopoeias
Before 150 years the first Hungarian pharmacopoeia was compiled in 1871 as a result of nearly one century of national efforts. The first four editions were published in two languages, Hungarian and Latin. The second edition (1888) became better than the first one showing significant progress mainly in terms of speciality language.
Based on the first edition Prof. Kálmán Balogh, medical doctor, published an encyclopaedic commentary, which is an unparalleled source-work of the contemporary Hungarian pharmacological literature.
Geyza Karlovszky and Lajos Winkler issued a pocket edition (“Pocket Commentary”) based on the chemistry articles of the second edition of the pharmacopoeia, which became an important practical handbook of pharmacist education.
Aktuális oldalak
Hankó, Z.: New training and outcome requirements for pharmacists
Formulae Normales Edition 8th – Questions and Answers, part III.-IV.
Szabó, D.: What do lay people know about pharmacy?