2022. március TESZT
Tartalom
Felelős szerkesztői beköszöntő
Továbbképző közlemények
A cisztás fibrózisos betegek várható élettartamának számottevő növekedésében és életminőségük javulásában jelentős szerepet töltenek be a tüneti és célzott farmakoterápiás szerek. A tüneti vagy „klasszikus” terápiás szerek alkalmazásának célja a betegek légzésfunkciójának javítása és fenntartása, illetve a gastrointestinalis traktus érintettsége esetén a tünetek és a különféle hiányállapotok kezelése. A CF-es betegek farmakoterápiája a 2010-es évek eleje óta drámai változásokon ment keresztül, ugyanis ekkor kerültek forgalomba az első oki terápiás gyógyszerek, a CFTR-modulátorok. A forgalomba hozott szerek tekintetében az úgynevezett CFTR-potenciátoroknak (például ivakaftor) és a CFTR-korrektoroknak (például lumakaftor, tezakaftor, elexakaftor) van legnagyobb jelentősége, melyek konkrétan a betegség patomechanizmusában fő szerepet játszó kloridcsatorna funkciójának helyreállításán keresztül fejtik ki hatásukat. Összefoglalónk második részének célja a cisztás fibrózisban alkalmazott klasszikus és oki terápiás hatóanyagokkal, illetve a fejlesztés alatt álló további szerekkel kapcsolatos szakirodalom összefoglalása.
Kulcsszavak: cisztás fibrózis, CFTR-fehérje, CFTR-modulátorok, tüneti terápia, célzott terápia, átolvasást segítő molekula
Contemporary management of cystic fibrosis – part II.
Symptomatic and targeted pharmacotherapeutic agents have played an important role in increasing the life expectancy and improving quality of life in patients with cystic fibrosis. The use of symptomatic or “classic” therapeutic agents is intended to improve and maintain patients’ respiratory function and, in the case of gastrointestinal involvement, to treat symptoms and various deficiencies. Pharmacotherapy for CF patients has undergone dramatic changes since the early 2010s, when the first causal therapeutic drugs, namely the CFTR modulators, were introduced. For marketed agents, the so-called CFTR potentiators (e.g., ivakaftor) and CFTR correctors (e.g., lumakaftor, tezakaftor and elexakaftor) are of the greatest importance; they specifically act through the restoration of the function of the chloride channel, which plays a major role in the pathomechanism of the disease. The purpose of the second part of our review is to summarize the literature on classical and causal therapeutic agents used in cystic fibrosis and novel agents under development.
Keywords: cystic fibrosis, CFTR-protein, CFTR-modulators, symptomatic therapy, targeted therapy, readthrough molecules
Irodalom
1. Kreda, S.M., Davis, V.C., Rose, M.C. Cold Springs Harb. Perspect. Med. 2: a009589 (2012). – 2. Davies, J.C., Alton, E.W., Bush, A. BMJ 335: 1255-1259 (2007). – 3. Gajdács, M., Urbán, E. Mucovisc. Hung. 6: 362-370 (2020). – 4. Cunha, B.A. Med. Clin. North. Am. 85: 149-185 (2001). – 5. Torphy, T.J., Allen, J., Cantin, A.M. Ann Am Thorac Soc 12:1398-1406 (2015). – 6. Chmiel, J.F. Konstan, M.W., Elborn, J.S. Cold Springs Harb. Perspect. Med. 3: a009779 (2013). – 7. Dinwiddle, R. J. Cyst. Fibr. 4: 45-48 (2005). – 8. Quittner, A.L., Goldbeck, L., Abbott, J., Duff, A., Lambrecht, P., Sole, A. Thorax 69:1090–1097 (2014). – 9. Hatziagorou, E., Orenti, A., Drevinek, P., Kashirskaya, N., Mei-Zahav, M.,De Boeck, K., on behalf of the ECFSPR. J. Cyst. Fibr. 19:376-383 (2020). – 10. Turck, D., Braegger, C.P., Colombo, C., Declercq, D., Morton, A., Pancheva, R., Robberecht, E., Stern, M, Strandvik, B., Wolfe, S., Schneider, S.M., Wilschanski, M.Clin. Nutr. 35: 557-577 (2016). – 11. Hecker, T.M., Aris, R.M., Drugs 64: 133-147 (2004). – 12. Moskowitz, S.M. Genet. Med. 10: 851-868 (2008). – 13. Gajdács, M., Urbán, E. Health Serv Res Manag Epidemiol. 6:2333392819870774 (2019). – 14. Shak, S., Capon, D.J., Hellmiss, R. PNAS 87:9188-9192 (1990). – 15. Wagener, J.S., Kupfer, O. Dornase alfa (Pulmozyme). Curr Opin Pulm Med 18:609-614 (2012). – 16. Bryson, H.M., Sorkin, E.M. Drugs 48: 894-906 (1994). – 17. American Cystic Fibrosis Foundation. Elérhető: https://www.cff.org/ (Elérve: 2021.02.10). – 18. Goetz, D., Ren, C.L. Pediatr Ann 48: e154-161 (2019) – 19. Lopes-Pacheco, M., Pedermonte, N., Kikic, A. Front Pharmacol 10: e1440 (2017). – 20. De Boeck, K. Mucovisc. Hung. 2: 139-144 (2017). – 21. Riordan, J.R., Rommens, J.M., Kerem, B. Science 245: 1066-1073 (1989). – 22. Trezise, A.E., Buchwald, M. Nature 353: 434-7 (1999). – 23. Brennan, M.L., Scrijver, I. J. Mol. Diagn. 18: 3-14 (2016). – 24. Castellani, C.B., Assael, B.M. Cell. Mol. Life Sci. 74:129–140 (2017). – 25. Condren, M.E., Bradshaw, M. J. Pediatr. Pharmacol. Ther. 18:8-13 (2013). – 26. Molinski, S.V., Ahmadi, S., Ip, W. EMBO Mol Med 9:1224-43 (2017). – 27. Vertex Guidance and Patient Support Program. Elérhető: https://www.vrtx.com/medicines/patient-support (Elérve: 2021.02.10.) – 28. Sermet-Gaudelus, I. Eur Resp Rev 22: 66-71 (2013). – 29. Van Devanter, D.R., Mayer-Hamblett, N. Curr Opin Pulm Med 23: 530-535 (2013). – 30. Deeks, E.D. Drugs 76: 1191-1201 (2016). – 31. Gonnett GJ. Drug Des Dev Ther 13: 2405-2412 (2019). – 32. Shiferaw, D., Faruqi, S. Therap Clin Risk Man 15:1029-1040 (2019). – 33. Davies, J.C., Moskowitz, S.M., Brown, C. NEJM 379:1599-1611 (2018). – 34. Taylor-Cousar, J.L., Mall, M.A., Ramsey, B.W. ERJ Open Research 5:00082-2019 (2018). – 35. Middleton, P.G., Mall, M., Drevínek, P. Elexakaftor-Tezakaftor-Ivakaftor for Cystic Fibrosis with a Single Phe508del Allele. N Engl J Med 381:1809-1819 (2019). – 36. US FDA. FDA approves new breakthrough therapy for cystic fibrosis. 2019. Elérhető online: https://www.fda.gov/news-events/press-announcements/fda-approves-new-breakthrough-therapy-cystic-fibrosis (Elérve: 2021.02.10.) – 37. Cystic Fibrosis Foundation Drug Development Pipeline. Elérhető online: https://www.cff.org/Trials/pipeline (Elérve: 2021.02.10.) – 38. Ahkand, S., Pettit, R., Gardner, T. Orphan Drugs Res Rev 4:71-81 (2014). – 39. Coulthard, K.P. J Pharm Pract Res 48: 569-577 (2018). – 40. Bidou, L., Allamand, V., Rousset, J.P. Trends Mol Med 18:679–688 (2012). – 41. Hermann, T., Tereshko, V., Skripkin, E. Blood Cells Mol Dis 38:193–198 (2007). – 42. Ainsworth, C. Nature 438:726–728 (2005). – 43. Sermet-Gaudelus, I., Namy, O. Am J Respir Crit Care Med 194:1042-1044 (2016). – 44. Pibiri, I., Lentini, L., Melfi, R. Eur J Med Chem 101:236-244 (2015). – 45. Aslam, A., Gajdács, M., Zin, C.S., Rahman, N.S.B.A., Ahmed, S.A., Jamshed, S.Q. Antibiotics 9: e97 (2020).
A betegbiztonság javítása érdekében az automatával támogatott betegre szabott gyógyszerosztás egyre inkább elterjedt fekvőbeteg-intézményekben. HDMedi gyógyszerosztó automata működéséhez a gyógyszerek debliszterezése, és debliszterezett állapotban való tárolása szükséges. Arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között és meddig lehet a gyógyszereket az eredeti csomagolás nélkül tárolni úgy, hogy stabilitásukat megőrizzék, sem külföldi, sem hazai irányelvekkel nem rendelkezünk. A hőmérséklet- és páratartalom-értékeket óránként regisztráltuk, valamint kvalitatív, illetve szemikvantitatív méréseket végeztünk a stabilitás követése érdekében. Eddigi tapasztalataink szerint a gyógyszerek nagy része megőrzi stabilitását 6 héten keresztül, azonban ennek kvantitatív bizonyítása további vizsgálatokat igényel. Amennyiben igazolódik, hogy a gyógyszerek megőrzik stabilitásukat debliszterezve is, a kórházi nagy kiszerelések újra bevezetésre kerülhetnének.
Kulcsszavak: stabilitás, stabilitásvizsgálat
Stability testing of deblistered medicines
In order to increase patient safety, automated dose dispensing is becoming widespread in Hungarian hospital care. Deblistering and storing medicines in deblistered condition is required to operate automated dose dispensers. Stability tests for pills stored outside of their original packaging is not readily available in the literature. The aim of the study was to examine the moisture content of 14 drugs during storage at different temperatures and containers for 6 weeks. Temperature and humidity values were recorded hourly, and qualitative and semi-quantitative measurements were performed to monitor stability. Preliminary result does not suggest composition change, but further investigations are needed in order to confirm this. Proven stability of deblistered oral pharmaceutical formulations allow the reintroduction of large volume hospital packaging.
Keywords: stability, stability testing
Irodalom
1. 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet. (2007). Nemzeti Jogszabálytár. (2021. 10. 23.) – 2. EAHP. (2014). Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetségének Állásfoglalása. – 3. Dr. Higyisán, I., Dr. Bodó, G., & Prof. Dr. Botz, L. (2018. 01 31). Az egyedi gyógyszerelés támogatásának módszertana. – 4. Raimi-Abraham, B., Garcia Del Valle et al. (2017). Investigating the physical stability of repackaged medicines stored into commercially available multicompartment compliance aids (MCA). Journal of Pharmaceutical Health Services Research, 81-89. https://doi.org/10.1111/jphs.12176 – 5. Albert, V., Lanz, M, et al. (2017). Stability of medicines after repackaging into multicompartment compliance aids: eight criteria for detection of visual alteration. Drugs & Therapy Perspectives(33), old.: 487-496. https://doi.org/10.1007/s40267-017-0431-9 – 6. Redmayne, N., Robertson, S, et al. (2015). Repackaged sodium valproate tablets – meeting quality and adherence to ensure seizure control. Seizure, 108-111. https://doi.org/10.1016/j.seizure.2015.07.007 – 7. Mylrea, M., Robertson, S, et al. (2012). Stability of Dispersible Aspirin Tablets Repackaged into Dosette Boxes. Journal of Pharmacy Practice and Research(42), 204-207. https://doi.org/10.1002/j.2055-2335.2012.tb00171.x – 8. Chan, K., Swinden, J, et al. (2007). Pilot study of the short-term physico-chemical stability of atenolol tablets stored in a multi-compartment compliance aid. European Journal of Hospital Pharmacy Science(13), 60-66. – 9. Perks, S., Robertson, S, et al.(2011). Clozapine repackaged into dose administration aids: a common practice in Australian hospitals. The International Journal of Pharmacy Practice(20), 4-8. https://doi.org/10.1111/j.2042-7174.2011.00155.x – 10. Haywood, A., Martina, M, et al. (2015). Stability Implications of Repackaging Paracetamol Tablets into Dose Administration Aids. Journal of Pharmacy Practice and Research(36), 25-28. https://doi.org/10.1002/j.2055-2335.2006.tb00881.x – 11. Bowen, L., Mangan, M, et al. (2007). Stability of Frusemide Tablets Repackaged in Dose Administration Aids. Journal of Pharmacy Practice and Research(37), 178-181. https://doi.org/10.1002/j.2055-2335.2007.tb00738.x – 12. (2005). Expiration dating of unit-dose repackaged drugs: compliance policy guide. U.S. Food and Drug Administration. Forrás: https://www.fda.gov/downloads/Drugs/GuidanceComplianceRegulatoryInformation/Guidances/ucm070278.pdf (2021.10.23.) – 13. Danish Medicines Agency. (2015). Dosis Dispensering Laegemidler Drug Niveau. Forrás: http://sundhedsstyrelsen.dk/en/medicines/sale/pharmacies/dose-dispensing (2021.10.23.) – 14. Royal Pharmaceutical Society. (2013). Improving patient outcomes – the better use of multi-compartment compliance aids. Forrás: https://www.rpharms.com/Portals/0/RPS%20document%20library/Open%20access/Support/toolkit/rps-mca-july-2013.pdf (2021.10.23.) – 15. Church, C., & Smith, J. (2006). How stable are medicines moved from original packs into compliance aids. The Pharmaceutical Journal. – 16. Specialist Pharmacy Service. (2021). Forrás: https://www.sps.nhs.uk (2021.10.23.)
Az idősek számára magas kockázatot jelentő gyógyszerek azonosítását, a biztonságos és hatékony terápia megvalósítását segítik a potenciálisan nem megfelelő gyógyszereket (potentially inappropiate medications, továbbiakban PIM) tartalmazó listák alkalmazása a klinikai gyakorlatban.
Idős betegek (> 65 év) gyógyszerelésének áttekintése a gyógyszeres terápia optimalizálása céljából.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet VI. Belgyógyászati osztály 65 éven felüli betegeinek gyógyszerfelhasználás-elemzése 2019-re vonatkozóan. Gyógyszerfelhasználás kvantitatív (polifarmácia) és kvalitatív elemzése, fókuszálva a PIM-gyógyszerek alkalmazására. Kérdőíves felmérés az osztályon dolgozó kollégák között az eredmények ismertetését követően.
A betegek közel 74%-a szedett 5 vagy annál több gyógyszert (polifarmácia), közel 90%-a szedett legalább egy PIM-gyógyszert. Új hatóanyag bevezetése a betegek terápiájába 1,5-szeresére növelte a PIM-gyógyszer előfordulási esélyét (OR = 1,56). Azonosításra került a gyógyszerelési problémák szempontjából legnagyobb rizikóval rendelkező csoport: a betegek 5%-ánál tapasztaltuk a beszűkült vesefunkció mellett PIM-gyógyszer és erős összantikolinerg terhelésű terápia párhuzamos alkalmazását.
Időskorban potenciálisan nem javasolt gyógyszerek listáinak (PIM-lista) alkalmazása elősegíti az idős betegek biztonságos és hatékony gyógyszeres kezelését.
Kulcsszavak: idős betegek, potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek, terápiamódosítás, polifarmácia
Medication optimization of elderly patients on long-term care
I have been overseeing the unit dose/multi dose intake of medications on the VI. Internal medicine ward of Bajcsy-Zsilinszky Hospital and Clinic for 2 years. My main purpose during my work is to help the doctors optimizing the older patients’ medications and improving the safety of the patients.
During this work I collected the medicine consumption of 2019 retrospectively in the in-patients of the investigated internal medicine hospital ward. I defined the number of different amount of medicines, the ratio of PIM (potentially inappropiate medications) and the amount of anticholinergic burden amoung the in-patients. I presented the results for the doctors then I asked them to fill up a questionnaire related to this topic.
The results were: 74% of the patients used 5 or more medications, nearly 90% of the patients used at least 1 PIM and the anticholinergic burden was notable in this population. Considering these results we should continue supervising the chronic intake of medications by the older people.
With my work I could give a feedback about the medicine consumption of the patients to the internal medicine ward workers which could help them to modify the patients’ previous therapy.
Keywords: elderly patients, potentially inappropiate medications, therapy modification, polypharmacy
Irodalom
1. Maarit S, Dimitrow, et al. Comparison of Prescribing Criteria to Evaluate the Appropriateness of Drug Treatment in Individuals Aged 65 and Older: A Systematic Review, Journal of the American Geriatrics Society, 2011;59(8):1521-30. https://doi.org/10.1111/j.1532-5415.2011.03497.x – 2. Wehling M. Drug Therapy for the Elderly. Bécs: Springer; 2013. p. 26. – 3. Barbara Clyne, et al. Potentially inappropriate or specifically appropriate?’ Qualitative evaluation of general practitioners views on prescribing, polypharmacy and potentially inappropriate prescribing in older people. BMC Family Practice, 2016;17:109. https://doi.org/10.1186/s12875-016-0507-y – 4. Abdulaziz Al Odhayani, Ayla Tourkmani, et al. Potentially inappropriate medications prescribed for elderly patients through family physicians. Saudi Journal of Biological Sciences, 2017;24(1):200-7. https://doi.org/10.1016/j.sjbs.2016.05.006 – 5. Ulrich Thiem, et al. Reduction of potentially inappropriate medication in the elderly: design of a cluster-randomised controlled trial in German primary care practices (RIME), Therapeutic Advances in Drug Safety, 2020;11:1-13. https://doi.org/10.1177/2042098620918459 – 6. Daniela Fialová, et al. Applicability of EU(7)-PIM criteria in cross-national studies in European countries, Therapeutic Advances in Drug Safety 2019;10:1-22.. https://doi.org/10.1177/2042098619854014 – 7. Carole P, Kaufmann, et al. Inappropriate prescribing: a systematic overview of published assessment tools, European Journal of Clinical Pharmacology, 2014;70:1-11. https://doi.org/10.1007/s00228-013-1575-8 – 8. Marie N. O’Connor, et al. Inappropriate Prescribing, Criteria, Detection and Prevention, Drugs and Aging 2012;29(6):437-52. https://doi.org/10.2165/11632610-000000000-00000 – 9. Anna Renom-Guiteras, Gabriele Meyer, et al. The EU(7)-PIM list: a list of potentially inappropriate medications for older people consented by experts from seven European countries. European Journal of Clinical Pharmacology, Springer, 2015.. https://doi.org/10.1007/s00228-015-1860-9 – 10. Carlos E. Durán, Majda Azermai, et al. Systematic review of anticholinergic risk scales in older adults, European Journal of Clinical Pharmacology 2013;69:1485-96. https://doi.org/10.1007/s00228-013-1499-3
Praxis
Az artrózisra jellemző porcelváltozások a tünetek jelentkezése előtt évekkel elkezdődhetnek, így a terápia összemosódik a prevencióval. Ennek ismeretében, betegségre hajlamosító eltérések és minimális tünetek esetén is javasolt porcvédő készítmények alkalmazása. A különféle kismolekulás (glükózamin és kondroitin) és makromolekulás anyagok (kollagén, hialuronsav) hosszú távon alkalmazva, kedvező mellékhatás-profilú, ígéretes prevenciós és terápiás lehetőséget kínálnak. Kiemelendő, hogy a készítmények sóformája, gyártástechnológiája lényeges meghatározója a készítmények szervezetbeni sorsának és a terápiás hatásnak. Expediálás során érdemes a megbízható minőségű és tisztaságú, deklarált hatóanyag-tartalmú termékek mellett dönteni.
Cartilage protection
Arthritic cartilage alterations starting well before symptoms, so sometimes it might be difficult to differentiate between therapy and prevention. It is adviceable to start cartilage protection therapy for high risk patients or preventive measures at early symptoms. For long term treatment both small molecules (glucosamine and chondroitin) and macromolecules (collagen and hyaluronic acid) are suitable preventive and therapeutic options with smooth side effect profile. Different crystalline and pharmaceutical formulations determine pharmacokinetics and therapeutic effect. The drug of choice for expediation must be based on purity, reliable quality and declared ingredient content.
Irodalom
1. Wandel S, Jüni P, et al. Effects of glucosamine, chondroitin, or placebo in patients with osteoarthritis of hip or knee: network meta-analysis. BMJ. 2010;341:c4675. – 2. Bruyère O, Altman RD, Reginster JY. Efficacy and safety of glucosamine sulfate in the management of osteoarthritis: Evidence from real-life setting trials and surveys. Semin Arthritis Rheum. 2016;45:S12-7. – 3. Examine. Glucosamine. https://examine.com/supplements/glucosamine/research/#forms-of-glucosamine-supplementation_glucosamine-sulfate-salts (2021.04.23.) – 4. Rovati LC, Girolami F, et al. Effects of glucosamine sulfate on the use of rescue non-steroidal anti-inflammatory drugs in knee osteoarthritis: Results from the Pharmaco-Epidemiology of GonArthroSis (PEGASus) study. Semin Arthritis Rheum. 2016;45:S34-41. – 5. Saengnipanthkul S, Waikakul S, et al. Differentiation of patented crystalline glucosamine sulfate from other glucosamine preparations will optimize osteoarthritis treatment. Int J Rheum Dis. 2019;22:376-85. – 6. www.ogyei.gov.hu (2021.04.22.) – 7. Knapik JJ, Pope R, et al. Effects of oral chondroitin sulfate on osteoarthritis-related pain and joint structural changes: systematic review and meta-analysis. J Spec Oper Med. 2019;19:113-24. – 8. Szántó S. Porcvédelem szájon át szedett korszerű, természetes kollagén-készítménnyel. (2020.08.11.) www.medicalonline.hu (2021.04.23.) – 9. Lugo JP, Saiyed ZM, Lane NE. Efficacy and tolerability of an undenatured type II collagen supplement in modulating knee osteoarthritis symptoms: a multicenter randomized, double-blind, placebo-controlled study. Nutr J. 2016;15:14. – 10. Honvo G, Lengelé L, et al. Role of collagen derivatives in osteoarthritis and cartilage repair: a systematic scoping review with evidence mapping. Rheumatol Ther. 2020;7:703-40. – 11. Oe M, Tashiro T, et al. Oral hyaluronan relieves knee pain: a review. Nutr J. 2016;15:11.
Irodalom
1. Tanaja J, Lopez RA, Meer JM. Cholelithiasis. [Updated 2021 Dec 21]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470440/ – 2. www.ogyei.gov.hu; gyógyszerinformációk
Koraszülötteknél és csecsemőknél több kórkép megelőzésében és kezelésében kaphat szerepet a mikrobiom befolyásolása, a gondosan megválasztott mikroorganizmusok megfelelő mennyiségben való adagolása, vagyis a probiotikumos kezelés. Amennyiben az anyatejes táplálás nem valósítható meg, és tápszeres táplálásra kerül sor, kedvező hatású lehet, ha az alkalmazott tápszer összetevői között megtalálhatók a pre- és a probiotikumok.
Kulcsszavak: prebiotikumok, probiotikumok, mikrobiom
Probiotics and Prebiotics in Newborns and Infants
In premature babies and infants influencing the microbiom and application of selected microorganisms on quantitative doses can be a preventive measure or a therapeutic treatment for different paediatric diseases. When breast feeding is unavailable, it is favourable to choose an infant formula with prebiotic and probiotic ingredients.
Keywords: prebiotics, probiotics, microbiom
Irodalom
1. Kundu P. et al. Our Gut Microbiome: The Evolving Inner Self. Cell 171; 1481-1493. 2017. https://doi.org/10.1016/j.cell.2017.11.024 – 2. Hunt KM. et al. Characterization of the diversity and temporal stability of bacterial communities in human milk. PLoS One e21313; 2011. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0021313 – 3. Martinelli M. et al. Probiotics’ efficacy in paediatric diseases: which is the evidence? A critical review on behalf of the Italian Society of Pediatrics. Ital. J. Pediatr. 46: 104; 2020. https://doi.org/10.1186/s13052-020-00862-z – 4. Hojsak I. Probiotics in children: What is the evidence? Pediatr. Gastroenterol. Hepatol. Nutr. 20; 139-146. 2017. https://doi.org/10.5223/pghn.2017.20.3.139 – 5. Koay WLA, Sadler ED. Probiotics in children: To use or not to use? Contemporary PEDS J. 36(4); 2019. – 6. Onubi OJ et al. Effects of probiotics on child growth: a systematic review. J. Health Popul. Nutr. 34: 8; 2015. https://doi.org/10.1186/s41043-015-0010-4 – 7. Partty A. et al. Probiotics on pediatric functional gastrointestinal disorders. Nutrients 10; 1936. 2018. https://doi.org/10.3390/nu10121836 – 8. Arslanoglu S. et al. Early neutral prebiotic oligosaccharide supplementation reduces the incidence of some allergic manifestations in the first 5 years of life. J. Biol. Regul. Homeost. Agents 26; 49-59. 2012.
BrAIN pályázat
A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai kórkép és az antidepresszánst használó terhes nők száma is egyre nő. A terhesség alatti depresszió kezelésekor az orvosnak mérlegelnie kell, hogy melyik jár nagyobb kockázattal: az anya kezeletlen depressziója vagy az intrauterin gyógyszer-expozíció a magzatra nézve. A kezelés enyhébb esetben pszichoterápiával történik, míg súlyosabb esetben pszichoterápiával kiegészített farmakoterápiával. Jelenlegi adatok alapján a szelektív szerotoninreuptake-gátlókat tartják elsőként választandó szerként, az újabb antidepresszánsokkal kapcsolatban egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat.
Kulcsszavak: depresszió, terhesség alatti depresszió, antidepresszánsok
Antidepressant therapy during pregnancy
Depression is one of the most common mental disorders and the number of pregnant women using antidepressants is also increasing. In depression treatment during pregnancy, medical professionals should consider which carries the higher risk: untreated maternal depression or intrauterine drug exposure to the fetus. For mild depression the recommended treatment is psychotherapy, while in more severe cases pharmacotherapy in addition to psychotherapy are recommended. According to current data, selective serotonin reuptake inhibitors are considered as first-line medication, while limited data are available from newer antidepressants.
Keywords: depression, depression during pregnancy, antidepressants
Irodalom
1. Bałkowiec-Iskra E., Mirowska-Guzel D. M., Wielgoś M., Effect of antidepressants use in pregnancy on foetus development and adverse effects in newborns, Ginekol Pol, 2017, 88:36-42. https://doi.org/10.5603/GP.a2017.0007 – 2. Kieviet N., de Jong F. et al., Use of antidepressants during pregnancy in the Netherlands: observational study into postpartum interventions, BMC Pregnancy Childbirth, 2017, 17:23. https://doi.org/10.1186/s12884-016-1184-5 – 3. Malhi G. S., Mann J. J., Depression, Lancet, 2018, 392:2299-2312. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(18)31948-2 – 4. Gyires K., Fürst Zs., Ferdinandy P., Farmakológia és Klinikai Farmakológia, Egyetemi tankönyv, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2017 – 5. Menus Á., A depresszió kezelése, Gyógyszerész Továbbképzés, 2018, 12:66-69 – 6. Dr. Halmos G., Fejezetek a modern biofarmáciából, Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Kar Biofarmácia Tanszék Egyetemi jegyzet, 2011 – 7. Döme P., Faludi G., Az antidepresszívumhasználat gyakorlati szempontjai a várandósság és az anyatejes táplálás időszakában, Neuropsychopharmacol Hung, 2018, 20:26-34 – 8. Ram D., Gandotra S., Antidepressants, anxiolytics, and hypnotics in pregnancy and lactation, Indian J Psychiatry, 2015, 57:S354-371. https://doi.org/10.4103/0019-5545.161504 – 9. Andersen J. T., Andersen N. L., et al., Exposure to selective serotonin reuptake inhibitors in early pregnancy and the risk of miscarriage, Obstet Gynecol, 2014, 124:655-661. https://doi.org/10.1097/AOG.0000000000000447 – 10. Byatt N., Deligiannidis K. M., Freeman M. P., Antidepressant use in pregnancy: a critical review focused on risks and controversies, Acta Psychiatr Scand, 2013, 127:94-114. https://doi.org/10.1111/acps.12042 – 11. Halvorsen A., Hesel B., et al., In utero exposure to selective serotonin reuptake inhibitors and development of mental disorders: a systematic review and meta-analysis, Acta Psychiatr Scand, 2019, 139:493-507. https://doi.org/10.1111/acps.13030 – 12. Jiang HY., Peng CT., et al., Antidepressant use during pregnancy and the risk of attention-deficit/hyperactivity disorder in the children: a meta-analysis of cohort studies, BJOG, 2018, 125:1077-1084.
https://doi.org/10.1111/1471-0528.15059 – 13. Valasinyovszki Zs., Kancsev A., Pszichotrop gyógyszerek terhességben, Psychiatr Hung, 2018, 33:14-24 – 14. Bellantuono C., Vargas M., et al., The safety of serotonin-noradrenaline reuptake inhibitors (SNRIs) in pregnancy and breastfeeding: a comprehensive review, Hum Psychopharmacol, 2015, 30:143-151. https://doi.org/10.1002/hup.2473 – 15. Hanley G. E., Smolina K., et al., Postpartum Hemorrhage and Use of Serotonin Reuptake Inhibitor Antidepressants in Pregnancy, Obstet Gynecol, 2016, 127:553-561. https://doi.org/10.1097/AOG.0000000000001200 – 16. De Ocampo M. P. G., Araneta M. R. G., et al., Risk of gestational hypertension and preeclampsia in women who discontinued or continued antidepressant medication use during pregnancy, Arch Womens Ment Health, 2016, 19:1051-1061. https://doi.org/10.1007/s00737-016-0655-z – 17. Patil A. S., Kuller J. A., Rhee E. H. J., Antidepressants in Pregnancy: A Review of Commonly Prescribed Medications, Obstet Gynecol Surv, 2011, 66:777-787. https://doi.org/10.1097/OGX.0b013e31823e0cbf – 18. Broy P., Bérard A., Gestational exposure to antidepressants and the risk of spontaneous abortion: a review, Curr Drug Deliv, 2010, 7:76-92. https://doi.org/10.2174/156720110790396508 – 19. Figueroa R., Use of antidepressants during pregnancy and risk of attention-deficit/hyperactivity disorder in the offspring, J Dev Behav Pediatr, 2010, 31:641-648. https://doi.org/10.1097/DBP.0b013e3181e5ac93 – 20. Becker M., Weinberger T., et al., Depression During Pregnancy and Postpartum, Curr Psychiatry Rep., 2016 Mar;18:32.. https://doi.org/10.1007/s11920-016-0664-7 – 21. Larsen E. R., Damkier P., et al., Use of psychotropic drugs during pregnancy and breast-feeding, Acta Psychiatr Scand Suppl., 2015;(445):1-28.. https://doi.org/10.1111/acps.12479 – 22. Rybakowski J. K., Moclobemide in pregnancy, Pharmacopsychiatry, 2001, 34:82-83. https://doi.org/10.1055/s-2001-15185 – 23. Djulus J., Koren G., et al., Exposure to mirtazapine during pregnancy: a prospective, comparative study of birthoutcomes, J Clin Psychiatry, 2006, 67:1280-1284. https://doi.org/10.4088/JCP.v67n0817 – 24. Guclu S., Gol M., et al., Mirtazapine use in resistant hyperemesis gravidarum: report of three cases and review of the literature, Arch Gynecol Obstet, 2005, 272:298-300. https://doi.org/10.1007/s00404-005-0007-0 – 25. Bence C., Bonord A., et al., Neonatal Abstinence Syndrome Following Tianeptine Dependence During Pregnancy, Pediatrics, 2016,137: e20151414. https://doi.org/10.1542/peds.2015-1414 – 26. Félegyházy Zs., Mats A., Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után – áttekintés, Neuropsychopharmacol Hung, 2013, 15:40-48 – 27. Moretti M. E., Maxson A., et al., Evaluating the safety of St. John’s Wort in human pregnancy, Reprod Toxicol, 2009, 28:96-99. https://doi.org/10.1016/j.reprotox.2009.02.003 – 28. Kolding L., Pedersen L. H., et al., Hypericum perforatum use during pregnancy and pregnancy outcome, Reprod Toxicol, 2015, 58:234-237. https://doi.org/10.1016/j.reprotox.2015.10.003 – 29. Yonkers K. A., Wisner K. L., et al., The management of depression during pregnancy: a report from the American Psychiatric Association and the American College of Obstetricians and Gynecologists, Obstet Gynecol, 2009, 114:703-713. https://doi.org/10.1097/AOG.0b013e3181ba0632 – 30. Bulbul F., Copoglu U. S., et al., Electroconvulsive therapy in pregnant patients, Gen Hosp Psychiatry, 2013, 35:636-639. https://doi.org/10.1016/j.genhosppsych.2013.06.008 – 31. Oren D. A., Wisner K. L., et al., An open trial of morning light therapy for treatment of antepartum depression, Am J Psychiatry, 2002, 159:666-669. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.159.4.666 – 32. Kim D. R., Epperson N., et al., An open label pilot study of transcranial magnetic stimulation for pregnant women with major depressive disorder, J Womens Health, 2011, 20:255-261. https://doi.org/10.1089/jwh.2010.2353
Aktuális oldalak
A közlemény rövid áttekintést ad az onychomycosis előfordulási gyakoriságáról, differenciáldiagnózisáról és a kezelési lehetőségekről.
Kulcsszavak: onychomycosis, kezelési lehetőségek
Dermato-mycology of present times
Current onychomycosis and differentiation
Short publication of onychomycosis frequency, differential diagnosis and current treatment trends.
Keywords: onychomycosis, current treatment
Irodalom
1. del Palacio, A.M., Cuétara, M.S., Garan, M, et al.: Onychomycosis: a prospective survey of prevalence and etiology in Madrid. Int. J. Dermatol [2006] 45, 874-876. https://doi.org/10.1111/j.1365-4632.2006.01397.x – 2. Sarma, S., Capoor, M.R., Deb. M, et al.: Epidemiology and clinicomycologic profile of onychomycosis from north India. Int. J. Dermatol. [2008] 47, 584-587. https://doi.org/10.1111/j.1365-4632.2008.03674.x – 3. Gabussi, D., Chebli, J.M., Zanine, A, et al.: Onychomycosis in inflammatory bowel diseases. JEADV [2008] 22, 807-812. https://doi.org/10.1111/j.1468-3083.2008.02588.x – 4. Szepietowski, J.C. and Salomon, J.: Do fungi play a role in psoriatic nails? Mycoses [2007] 50, 437-442. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2007.01405.x – 5. Gamage, H., Bivanesan, P., Hipler, U.C, et al.: Superficial fungal infection in the department of dermatology. University Hospital Jena: A 7-year retrospective study on 4556 samples from 2007 to 2013. Mycoses [2020] 63: 6, 558-565. https://doi.org/10.1111/myc.13077 – 6. El Sayed, F., Ammoury, A., Feghaly, R, et al.: Onychomycosis in Lebanon: a mycological survey of 772 patients. Mycoses [2006] 49, 216-219. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2006.01224.x – 7. Sonza, L.K.H., Fernandes, O.F.L., Passos, X.S, et al.: Epidemiological and mycological data of onychomycosis in Goionia Brazil. Mycoses [2010] 53, 68-71. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2008.01663.x – 8. Jankowska Konsur, A., Dylag, M., Hryncewicz G, et al.: A 5-Year survey of dermatomycoses in southwest Poland years 2003-2007. Mycoses [2011] 54, 162-167. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2009.01774.x – 9. Szepietowski, J.C. and Reich, A.: For the national quality of life in dermatology group. Stigmatisation in onychomycosis patients: a population-based study. Mycoses [2009] 52, 343-349. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2008.01618.x – 10. De Doncker,P.: Antifungal pulse therapy for onychomycosis. Arch. Dermatol. [1996] 132, 34-41. https://doi.org/10.1001/archderm.132.1.34 – 11. Havu, V., Brandt, H., Heikila, H., Hollmen, A.: A double-blind randomized study comparing itraconazole pulse therapy with continuous dosing for treatment of toenail onychomycosis. Brit. J. Dermat. [l997] 136, 230-234. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.1997.d01-1175.x – 12. Takahata, Y., Hiruma, M., Shiraki, Y, et al.: Treatment of dermatophyte onychomycosis with three pulses of terbinafine [500 mg day-1 for a week[. Mycoses [2009] 52, 72-76. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.2008.01531.x – 13. Baran R.: Topical amorolfine for 15 months combined with 12 weeks of oral terbinafine a cost-effektive treatment for onychomycosis. Br. J. Dermat. [2001] 145, Suppl. 60, 15-19. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2001.00045.x – 14. Ewans, E.G.V.: The rationale for combination therapy. Br. J. Dermat. [2001] [145] Suppl.60, 9-13. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2001.145s60009.x – 15. Hay, R.J.: The future of onychomycosis therapy may involve a combination of approaches. Br. J. Dermat. [2001] [145] Suppl.60, 3-8. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2001.145s60003.x – 16. Lecha M.: Amorolfine and itraconazole combination for severe toenail onychomycosis, results of an open randomized trial in Spain. Br. J. Dermat. [2001] 145, Suppl.60,21-26. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2001.145s60021.x – 17. Amichai, B. and Grunwald, M. H.: Adverse drug reactions of the new oral antifungal agents-terbinafine, fluconazole and itraconazole. Int. J. Dermat. [1998] 37, 410-415. https://doi.org/10.1046/j.1365-4362.1998.00496.x – 18. Elewski, B.E.: Once-weekly fluconazole in the treatment of onychomycosis. J. Amer. Acad. Dermatol. [1998] 38, Suppl. 2,73-76. https://doi.org/10.1016/S0190-9622(98)70489-X – 19. Castens, J.: Toxic epidermal necrolysis and erythema multiforme following therapy with terbinafine. Acta Derm. Vener. [1994] 74, 191-192. – 20. Svejgaard, E., L.: Oral terbinafine in toenail dermatophytosis. Acta Derm. Vener. Stockholm 1997 [77] 66-69. – 21. Lowe, G., Green, O., Jenning, P.: Hepatitis associated with terbinafine treatment [letter[. Brit.Med.J. [1993] 306, 248. https://doi.org/10.1136/bmj.306.6872.248-a – 22. Back, D., J., Tjia, J.,F., Abel, S.M.: Azoles, allylamines and drug metabolism. Brit. J. Dermatol. [1992] 126, 14-18. https://doi.org/10.1111/j.1365-2133.1992.tb00003.x – 23. Scher, R., K.: Onychomycosis: therapeutic update.Amer.Acad.Dermat. [1999] 40 Suppl.2 21-26. https://doi.org/10.1016/S0190-9622(99)70397-X – 24. Tucker, R., M.: Adverse events associated with itraconazole in 189 patients on chronic therapy. J. Antimicrob. Chemother [1990] 26, 561-566. https://doi.org/10.1093/jac/26.4.561 – 25. De Beule, K., Lubin, G., Cauwenbergh,G.: Safety aspects of itraconazole treatment in vaginal candidosis, dermatomycosis and onychomycosis: a review. Curr. Ther. Res. [1991] 49, 814-822, – 26. Hay, R., J.: Risk,benefit of antifungal therapy. Clin. Courier. [1993] 11, 5-8. – 27. Meinhof, W.: Pharmacokinetics and spectrum of activity of oral antifungals: the therapeutic implication. Clin. Courier [1993] 10, 3-8. – 28. Halmy, K.: Kombinált kezelés onychomycosis pedisben. Bőrgyógyászat Vener SZemle [2005] 81, 106-110. – 29. Elewski, B., E., Prich, P., Pollak, R, et al.: Eficonazole 10% solution in the treatment of toenail onychomycosis: Two phase III multicenter, randomized, double-blind studies. J. Amer. Acad. Dermatol. [2013] 68, 600-608. https://doi.org/10.1016/j.jaad.2012.10.013 – 30. Hanel, H.: Comparison of bifonazole and ciclopiroxolamine in vitro animal and clinical studies. Mycoses [1988] 31, [12],632-640. https://doi.org/10.1111/j.1439-0507.1988.tb04418.x – 31. Faergemann, J.: Early and visible improvements after application of K101 in the appearance of nails discoloured and deformed by onychomycosis. J. of Cosm. Dermatological and Applications. [2011 [01 [03] 59-63. https://doi.org/10.4236/jcdsa.2011.13010 – 32. Ficker, C., E., Arnason, J.,T., Vindas, P.,S., et al.: Inhibition of human pathogenic fungi by ethobotanically selected plant extracts. Mycoses [2003] 46, 29-37. https://doi.org/10.1046/j.1439-0507.2003.00838.x – 33. Almeida, M., T., G., Toledo, L.G., Silva, G.,C.,D, et al.: Herb-derived natural products:a therapeutic alternative against candidiasis? Mycoses [2011] 54, Suppl.2 61-181. – 34. Watanabe, D., Kawamura, C., Masuda, Y, et al.: Successful treatment of toenail onychomycosis with photodynamic therapy. Arch.Dermat. [2008] 144, No1 19-21. https://doi.org/10.1001/archdermatol. 2007.17 – 35. Sotirou, E., Koussidou-Ermonti, T., Chaidemenos, G, et al.: Photodynamic therapy for distal and lateral subungual toenail onychomycosis caused by Trichophyton rubrum: preliminary results of a single-centre open trial. Acta Derm. Vener. [2010] 90, 216-217. https://doi.org/10.2340/00015555-0811
A gyomorégés gyakran jelentkezik étkezés után vagy lefekvést követően. A savszekréció mértékétől és a panaszok jellegétől függően más-más hatásmechanizmusú gyógyszerre lehet szükség. Lehetséges, hogy a korábbi gyógyszerelést átalakítva/kiegészítve található meg az optimális megoldás.
Kulcsszavak: H2-antagonista, protonpumpa-inhibitor
Increased acid secretion symptom control
Heartburn symptoms usually starts postprandial or at bedtime. The choice between different mechanism of actions depends on acid secretion’s extent and symptom characteristics. Optimal solution might be an add on therapy or new mode of action drug class.
Keywords: H2 antagonists, proton pump inhibitors
Irodalom
1. www.ogyei.gov.hu gyógyszerinformációk; 2022. febr. 22. – 2. Feldman M. Comparison of the effects of over-the-counter famotidine and calcium carbonate antacid on postprandial gastric acid. A randomized controlled trial. JAMA 1996;275:1428-31 https://doi.org/10.1001/jama.275.18.1428 – 3. Kinoshita Y et al. Advantages and disadvantages of long-term proton pump inhibition use. J Neurogastroenterol Motil. 2018;24:182-96. https://doi.org/10.5056/jnm18001 – 4. Mainie I, et al. Addition of a H2 receptor antagonist to PPI improves acid control and decreases nocturnal acid breakthrough. J Clin Gastroenterol 2008;42:676-9. https://doi.org/10.1097/MCG.0b013e31814a4e5c
Formulae Normales Edition 8th – Questions and Answers, part V.-VI.