2022. szeptember TESZT
Tartalom
Továbbképző közlemények
A természetes eredetű készítményeken, a klasszikus kismolekulájú hatóanyagokon, valamint a modern biologikumokon kívül a gyógyszerhatóanyagok ritkán emlegetett csoportját képezik az oligonukleotid alapú gyógyszerek. Ezt a kevéssé ismert, de egyre növekvő jelentőségű gyógyszercsaládot szeretném bemutatni egy cikksorozatban. Az első részben a természetes nukleinsavak kémiai tulajdonságai és biológiai szerepe, valamint a szintetikus nukleinsav-analógok szerkezete, felhasználási módjai és előnyei kerültek tárgyalásra. Ebben a cikkben az antiszensz elven működő, transzlációgátló géncsendesítő gyógyszereket mutatom be, remélve, hogy a gyakorló gyógyszerészek számára is hasznos és érdekes információkat sikerül összegyűjteni.
Kulcsszavak: géncsendesítők, antiszensz oligonukleotidok
Gene silencing medicines II: translation blocking antisense oligonucleotides
Besides natural products, small molecules and modern biologics, the oligonucleotide-based medicines are a rarely discussed, group of pharmaceuticals. The aim of series of publications, to introduce these less known, but important medicines, with growing significance. In the first part, the chemical structure and biological properties of natural nucleic acids, and the advantages and usage of their artificial counterparts are discussed. In this publication, I would like to introduce the translation blocking antisense medicines, in order to give useable information for pharmacists.
Keywords: gene silencing, antisense oligonucleotides
Irodalom
1. Crooke S.T, Baker B.F, et al. Antisense technology: an overview and prospectus. Nat. Rev. Drug. Discov. 2021;20:427-453. https://doi.org/10.1038/s41573-021-00162-z – 2. WHO, https://cdn.who.int/media/docs/default-source/international-nonproprietary-names-(inn)/bioreview-2016-final.pdf?sfvrsn=a25d2e1c_8, (2022.05.30.) – 3. Bege M, Borbás A, Rise and fall of fomivirsen, the first approved gene silencing medicine – A historical review, Acta Pharmaceutica Hungarica, 2022;92:38-44. https://doi.org/10.33892/aph.2022.92.38-44 – 4. Ito M.K, ISIS 301012 Gene Therapy for Hypercholesterolemia: Sense, Antisense, or nonsense? Ann. Pharmacother. 2007;41:1669-1678. https://doi.org/10.1345/aph.1K065 – 5. Geary R.S, Baker B.F, Clinical and Preclinical Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Mipomersen (Kynamro): A Second-Generation Antisense Oligonucleotide Inhibitor of Apolipoprotein B, Clin. Pharmacokinet, 2015;54:133-146. https://doi.org/10.1007/s40262-014-0224-4 – 6. Hair P, Cameron F, Mipomersen Sodium: First Global Approval, Drugs, 2013;73:487-493. https://doi.org/10.1007/s40265-013-0042-2 – 7. Ricotta D.N, Frishman W, Mipomersen: A Safe and Effective Antisense Therapy Adjunct to Statins in Patients With Hypercholesterolemia, Cardiol. Rev. 2012;20:90-95. https://doi.org/10.1097/CRD.0b013e31823424be – 8. https://www.ema.europa.eu/en/documents/smop-initial/questions-answers-refusal-marketing-authorisation-kynamro-mipomersen_en.pdf (2022.06.01.) – 9. https://www.ema.europa.eu/en/documents/assessment-report/tegsedi-epar-public-assessment-report_en.pdf (2022.06.02.) – 10. Mathew V, Wang A.K, Inotersen: new promise for the treatment of hereditary transthyretin amyloidosis, Drug Des. Devel. Ther. 2019;13:1515-1525. https://doi.org/10.2147/DDDT.S162913 – 11. Yu R.Z, Collins J.W, et al. Population Pharmacokinetic-Pharmacodynamic Modeling of Inotersen, an Antisense Oligonucleotide for Treatment of Patients with Hereditary Transthyretin Amyloidosis, Nucleic Acid Ther. 2020;30:153-163. https://doi.org/10.1089/nat.2019.0822 – 12. Benson M.D, Dasgupta N.R, et al. Inotersen (transthyretin-specific antisense oligonucleotide) for treatment of transthyretin amyloidosis, Neurodegener Dis. Manag. 2019;9:25-30. https://doi.org/10.2217/nmt-2018-0037 – 13. Duffy K, Arangundy-Franklin S, et al. Modified nucleic acids: replication, evolution, and next-generation therapeutics, BMC Biology, 2020;18:article number 112. https://doi.org/10.1186/s12915-020-00803-6 – 14. https://www.ema.europa.eu/en/documents/assessment-report/waylivra-epar-public-assessment-report_en.pdf (2022.06.02.) – 15. Graham M.J, Lee R.G, et al. Antisense Oligonucleotide Inhibition of Apolipoprotein C-III Reduces Plasma Triglycerides in Rodents, Nonhuman Primates, and Humans. Circ. Res. 2013;112:1479-1490. https://doi.org/10.1161/CIRCRESAHA.111.300367 – 16. Gouni-Berthold I, Alexander V.J, et al. Efficacy and safety of volanesorsen in patients with multifactorial chylomicronaemia (COMPASS): a multicentre, double-blind, randomised, placebo-controlled, phase 3 trial. Lancet Diabetes Endocrinol. 2021;9:264-275. https://doi.org/10.1016/S2213-8587(21)00046-2 – 17. Esan O, Wierzbicki A.S, et al. Volanesorsen in the Treatment of Familial Chylomicronemia Syndrome or Hypertriglyceridaemia: Design, Development and Place in Therapy, Drug Des. Devel. Ther. 2020;14:2623-2636. https://doi.org/10.2147/DDDT.S224771 –
A fertőző betegségek aktív immunizálással, védőoltásokkal megelőzhetők. A vakcinák kifejlesztése azonban a többi gyógyszer fejlesztéséhez hasonlóan hosszú, akár 10-15 év is lehet. A COVID-19 világjárvány jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Harmadik generációs vakcinaként megjelentek az mRNS-típusú vakcinák, melyek a kórokozó antigénjének genetikai információját hordozzák csupán. Az mRNS-vakcinák felépítése hasonlít a szervezetünkben keletkező mRNS-ek felépítéséhez, de a stabilitás növeléséhez és az immunogenitás csökkentéséhez módosított nukleotidokat, vagy nukleozidokat szükséges beépíteni a molekulába. A hatóanyag immunrendszer elleni védelme és a sejtmembránon történő átjuttatása speciális nanohordozókkal történik, mely kationos lipideket vagy polimereket, polietilén-glikolt, koleszterint, valamint természetes lipideket tartalmaz. Az eredményes antigénexpressziót az 5’ sapka módosítása, a poliA farok hossza, valamint a kodonoptimalizáció is befolyásolja. Az mRNS-vakcinákkal lehetőség nyílt új korokozók elleni hatásos védelem gyors kialakítására, de gyógyászati alkalmazásuk nem kizárólag a betegségek megelőzésére, hanem terápiás célokra felhasználható.
Kulcsszavak: mRNS-vakcina, módosított nukleotidok és nukleozidok, kodonoptimalizáció, nanohordozók, stabilitás, immunogenitás
The development of mRNA vaccines
Infectious diseases can be prevented by active immunization, by vaccinations. However, the duration of the development of vaccines could last as long as the development of other drugs up to 10-15 years. The COVID-19 pandemic has significantly accelerated this process. mRNA-type vaccines carrying only genetic information of the pathogen’s antigen, have emerged as third-generation vaccines. The structure of mRNA vaccines is similar to the structure of mRNAs produced in our body, but modified nucleotides or nucleosides are necessary to be incorporated into the molecule to increase its stability and reduce its immunogenicity. The active ingredient is protected against the immune system and enters into the cell through the lipid bilayer by special nanocarriers containing cationic lipids or polymers, polyethylene glycol, cholesterol, and natural lipids. Successful antigen expression is stimulated by the modification of 5’ cap, sufficient length of polyA tail, and codon optimization. mRNA vaccines provide a possibility to rapidly develop effective protection against new pathogens, but their therapeutic application is not solely limited to disease prevention but also for therapeutic purposes.
Keywords: mRNA vaccine, modified nucleotides or nucleosides, codon optimization, nanocarriers, stability, immunogenity
Irodalom
1. van Riel, D., de Wit, E.: Nat. Mater. 19, 810-812 (2020). https://doi.org/10.1038/s41563-020-0746-0 – 2. Garg, H., Mehmetoglu-Gurbuz, T., Joshi, A.: Sci Rep. 10(1), 4017-4029 (2020). https://doi.org/10.1038/s41598-020-61103-1 – 3. Brito, L.A., Chan, M., Shaw, C.A., Hekele, A., Carsillo, T., Schaefer, M., Archer, J., Seubert, A., Otten, G.R., Beard, C.W., Dey, A.K., Lilja, A., Valiante, N.M., Mason, P.W., Mandl, C.W., Barnett, S.W., Dormitzer, P.R., Ulmer, J.B., Singh, M., O’Hagan, D.T., Geall, A.J.: Mol Ther. 22(12), 2118-2129 (2014). https://doi.org/10.1038/mt.2014.133 – 4. Esprit, A.; de Mey, W.; Bahadur Shahi, R.; Thielemans, K.; Franceschini, L.; Breckpot, K.: Vaccines. 8, 776-799 (2020). https://doi.org/10.3390/vaccines8040776 – 5. Crick, F.: Nature. 227(5258), 561-563 (1970). https://doi.org/10.1038/227561a0 – 6. Dolgin, E.: Nature. 597, 318-324 (2021). https://doi.org/10.1038/d41586-021-02483-w – 7. Gómez, S., López-Estepa, M., Fernández, F.J., Suárez, T., Vega, M.C.: Adv. Exp. Med. Biol. 896, 167-184 (2016). https://doi.org/10.1007/978-3-319-27216-0_11 – 8. Dujardin, G., Lafaille, C., Petrillo, E., Buggiano, V., Gómez Acuña, L.I., Fiszbein, A., Godoy Herz, M.A., Nieto Moreno, N., Muñoz, M.J., Alló, M., Schor, I.E., Kornblihtt, A.R.: Biochim. Biophys. Acta. 1829(1), 134-140 (2013). https://doi.org/10.1016/j.bbagrm.2012.08.005 – 9. Sevajol, M., Subissi, L., Decroly, E., Canard, B., Imbert, I.: Virus Res. 194, 90-99 (2014). https://doi.org/10.1016/j.virusres.2014.10.008 – 10. Xia, X.: Vaccines (Basel). 9(7), 734 (2021). https://doi.org/10.3390/vaccines9070734 – 11. Liu, T., Liang, Y., Huang, L.: Front. Bioeng. Biotechnol. 9, 718753 (2021). https://doi.org/10.3389/fbioe.2021.718753 – 12. Sharova, L.V., Sharov, A.A., Nedorezov, T., Piao, Y., Shaik, N., Ko, M.S.: DNA Res. 16(1), 45-58 (2009). https://doi.org/10.1093/dnares/dsn030 – 13. Schlake, T., Thess, A., Fotin-Mleczek, M., Kallen, K.J.: RNA Biol. 9(11), 1319-1330 (2012). https://doi.org/10.4161/rna.22269 – 14. Pardi, N., Hogan, M.J., Porter, F.W., Weissman, D.: Nat. Rev. Drug Discov. 17(4), 261-279 (2018). https://doi.org/10.1038/nrd.2017.243 – 15. Presnyak, V., Alhusaini, N., Chen, Y.H., Martin, S., Morris, N., Kline, N., Olson, S., Weinberg, D., Baker, K.E., Graveley, B.R., Coller, J.: Cell. 160(6), 1111-1124 (2015). https://doi.org/10.1016/j.cell.2015.02.029 – 16. Zarghampoor, F., Azarpira, N., Khatami, S.R., Behzad-Behbahani, A., Foroughmand, A.M.: Gene. 707, 231-238 (2019). https://doi.org/10.1016/j.gene.2019.05.008 – 17. Mockey, M., Gonçalves, C., Dupuy, F.P., Lemoine, F.M., Pichon, C., Midoux, P.: Biochem. Biophys. Res. Commun. 340(4), 1062-1068 (2006). https://doi.org/10.1016/j.bbrc.2005.12.105 – 18. Kocmik, I., Piecyk, K., Rudzinska, M., Niedzwiecka, A., Darzynkiewicz, E., Grzela, R., Jankowska-Anyszka, M.: Cell Cycle. 17(13), 1624-1636 (2018). https://doi.org/10.1080/15384101.2018.1486164 – 19. Naderi Sohi, A., Kiani, J., Arefian, E., Khosrojerdi, A., Fekrirad, Z., Ghaemi, S., Zim, M.K., Jalili, A., Bostanshirin, N., Soleimani, M.: Vaccines (Basel). 9(9), 1007-1021 (2021). https://doi.org/10.3390/vaccines9091007 – 20. Braasch, D.A., Corey, D.R.: Chem. Biol. 8(1), 1-7. (2001). https://doi.org/10.1016/S1074-5521(00)00058-2 – 21. Kratzke, R.A.: Transl. Lung Cancer Res. 6(3), 343-349 (2017). https://doi.org/10.21037/tlcr.2017.06.07 – 22. Karikó, K., Muramatsu, H., Welsh, F.A., Ludwig, J., Kato, H., Akira, S., Weissman, D.: Mol. Ther. 16(11), 1833-1840 (2008). https://doi.org/10.1038/mt.2008.200 – 23. Karikó, K., Muramatsu, H., Ludwig, J., Weissman, D.: Nucleic Acids Res. 39(21), e142 (2011). https://doi.org/10.1093/nar/gkr695 – 24. Park, J.W., Lagniton, P.N.P., Liu, Y., Xu, R.H.: Int. J. Biol. Sci. 17(6), 1446-1460 (2021). https://doi.org/10.7150/ijbs.59233 – 25. Wu, Z., Li, T.: Pharm. Res. 38(3), 473-478 (2021). https://doi.org/10.1007/s11095-021-03015-x – 26. Alberer, M., Gnad-Vogt, U., Hong, H.S., Mehr, K.T., Backert, L., Finak, G., Gottardo, R., Bica, M.A., Garofano, A., Koch, S.D., Fotin-Mleczek, M., Hoerr, I., Clemens, R., von Sonnenburg, F.: Lancet. 390(10101), 1511-1520 (2017). https://doi.org/10.1016/S0140-6736(17)31665-3 – 27. Jones, K.L., Drane, D., Gowansm E.J.: Biotechniques. 43(5), 675-681 (2007). https://doi.org/10.2144/000112593
A GINA (Global Strategy for Asthma Management and Prevention) a legfrissebb tudományos információkat tartalmazza az asthmáról, amelyeket a GINA tudományos bizottsága gyűjtött össze a legfrissebb tudományos közleményekből. Az újonnan megjelenő biológiai terápiák egyre nagyobb hatással lesznek a súlyos asthma kezelésére.
Kulcsszavak: súlyos asthma, biológiai terápia, GINA
New developments in the treatment of asthma
The 2022 update of the Global Strategy for Asthma Management and Prevention incorporates new scientific information about asthma based on a review of recent scientific literature by an international panel of experts on the GINA Science Committee. The recently registered biological therapies influence will be growing in severe asthma treatments.
Keywords: severe asthma, biological treatment, GINA
Ajánlott irodalom
1. Global Initiative for Asthma ,Global Strategy for Assthma Management and Prevention, 2021 update, www.ginasthma.org – 2. Global Initiative for Asthma, Asthma Management and Prevention, Pocket Guide 2022 aupdate, www.ginasthma.org – 3. Global Initiative for Asthma, Difficult to Treat Asthma and Severe Asthma in adolescent and adult patients, Diagnosis anf Management, 2021. update. – 4. Helen K. Reddel. Global Initiative for Asthma Strategy 2021: executive summary and rationale for key changes. Eur Respir J 2022; 59: 2102730. https://doi.org/10.1183/13993003.02730-2021 – 5. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium, Az asthma diagnosztikájának, kezelésének és orvosi gondozásának alapelveiről felnőttkorban, Egészségügyi szakmai irányelv. – 6. Korányi Bulletin 2022.
Rozsnyay Mátyás Emlékverseny
Sikeres szakmai összefogás eredményeként született 2018-ban a Gyógyszereim 5XM, a lakosság helyes gyógyszerszedési szokásait támogató hiánypótló csomag. Dr. Ambrus Réka Fruzsina arra volt kíváncsi ennek kapcsán, hogy a gyógyszerészek hogyan segíthetik a betegek tájékozódását.
Kulcsszavak: Gyógyszereim 5xM, Rozsnyay Mátyás Emlékverseny, dr. Ambrus Réka Fruzsina, gyógyszerész, adherencia, kérdőív
As the result of a successful professional collaboration, in 2018 My Medicines 5 × M, a niche package was put together in order to support the population’s good medication habits. Dr. Réka Fruzsina Ambrus Réka wanted to know how pharmacists can help patients’ adherence.
Keywords: My Medicines 5xM, Mátyás Rozsnyay Memorial Competition, Dr. Réka Fruzsina Ambrus pharmacist, adherence, study questionnaire
BrAIN pályázat
A publikáció célja a koraszülött-táplálás lehetőségeinek áttekintése. A betegcsoport-választás indoka, hogy korai táplálásuk jelentősen befolyásolja életkilátásaikat. A koraszülöttek nem rendelkeznek jelentős energiaraktárakkal születésükkor, ezért táplálásukat stabilizálásuk után azonnal szükséges megkezdeni. A szerző célja bemutatni a mesterséges táplálás koraszülöttekre vonatkozó specifikumait, különleges tápanyag-szükségletüket, az anyatejes táplálás fontosságát külön kiemelve. Speciális tápanyagigényeiket mind az enteralis, mind a parenteralis táplálás esetében tanulmányozta a szerző, a Magyarországon kapható koraszülötteknek szánt tápszerek és a szakmai irányelvek, az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (The European Society of Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, ESPGHAN) ajánlásainak áttekintésével.
Kulcsszavak: koraszülöttek mesterséges táplálása, speciális táplálékok
Nutritional possibilities of premature newborns
In this publication, the nutritional possibilities of premature newborns have been reviewed. The early nutrition significantly affects the patient group life prospects. Premature newborns do not have significant energy stores at birth, so it is necessary to nourish them immediately after stabilization. The aim of this publication is to present the special aspects of artificial feeding for premature newborns, highlighting their special nutrient needs and the importance of breastfeeding. I summarize the national and international guidelines for parenteral and enteral nutrition, including the recommendations of The European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition (ESPGHAN), supplemented by a brief presentation of preterm infant formulas available in Hungary.
Keywords: artificial feeding for premature newborns, special nutrients
Irodalom
1. Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon https://ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=993034&p_temakor_kod=KSH&p_lang=hu (2021.01.06.) – 2. Ambey Ravi, A Singh. Born Too Soon: The Global Action Report on Preterm Birth. Australasian Medical Journal (Online) 2012;5(11):598 – 3. WHO: recommended definitions, terminology and format for statistical tables related to the perinatal period and use of a new certificate for cause of perinatal deaths. Modifications recommended by FIGO as amended October 14, 1976. Acta Obstet Gynecol Scand 1977;56(3):247-253. – 4. Richard E Behrman, Adrienne Stith Butler, editors. Preterm Birth: Causes, Consequences, and Prevention. In: Behrman RE, Butler AS, editors. Washington (DC): National Academies Press (US); 2007. p. 313-345. – 5. Maródi L. (szerk.) Gyermekgyógyászat. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 2013. – 6. Bering S. B. Human Milk Oligosaccharides to Prevent Gut Dysfunction and Necrotizing Enterocolitis in Preterm Neonates. Nutrients 2018, 10(10), 1461. https://doi.org/10.3390/nu10101461 – 7. Yu VYH. Extrauterine growth restriction in preterm infants: importance of optimizing nutrition in neonatal intensive care units. Croat Med J 2005;46(5):737-743. – 8. Figueras-Aloy J, Palet-Trujols C, et al. Extrauterine growth restriction in very preterm infant: etiology, diagnosis, and 2-year follow-up. Eur J Pediatr. 2020;179(9):1469-1479. https://doi.org/10.1007/s00431-020-03628-1 – 9. Joosten K, Embleton N, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Energy. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018; 37(6):2309-2314. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.944 – 10. Jochum F, Moltu SJ, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Fluid and electrolytes. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018; 37(6):2344-2353. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.948 – 11. Mesotten D, Joosten K, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Carbohydrates. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018;37(6):2337-2343. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.947 – 12. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Teljes parenteralis táplálás (TPT) csecsemő- és gyermekkorban Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium (2006) EüK 5. szám – 13. Webbe J, Gale C. NICE guidelines on neonatal parenteral nutrition: a step towards standardised care but evidence is scarce. The Lancet Child & Adolescent Health 2020;4(9):645-646 https://doi.org/10.1016/S2352-4642(20)30179-6 – 14. van Goudoever JB, Carnielli V, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Amino acids. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018; 37(6):2315-2323. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.945 – 15. Lapillonne A, Fidler Mis N, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Lipids. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018; 37(6):2324-2336. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.946 – 16. Gyires K., Fürst Zs. szerk. A farmakológia alapjai. 2. kiadás. Budapest: Medicina; 2011. – 17. Bronsky J, Campoy C, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Vitamins. 2018;37(6):2366. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.951 – 18. Domellöf M, Szitanyi P, et al. ESPGHAN/ESPEN/ESPR/CSPEN guidelines on pediatric parenteral nutrition: Iron and trace minerals. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland) 2018; 37(6):2354-2359. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.06.949 – 19. Dr. Újhelyi E.: Mesterséges táplálás HIPPOCRATES IV/2 2002. 124-127. p. – 20. J Abbott. Early enteral feeding strategies for very preterm infants: current evidence from Cochrane reviews. Archives of disease in childhood. Fetal and neonatal edition 2013; 98(6):F470-F472. https://doi.org/10.1136/archdischild-2012-303260 – 21. Gárdos, L., Kovács, T., et al. (2017). Az egészséges újszülött- és koraszülött táplálás – irányelveken alapuló gyakorlati útmutatója – 22. Dr. Török Sz.J., Dr. Kun J. G. (2012) Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához Kiadó: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet – 23. Rochow N, Fusch G, et al. Target Fortification of Breast Milk with Fat, Protein, and Carbohydrates for Preterm Infants. The Journal of Pediatrics 2013;163(4):1001-1007. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2013.04.052 – 24. Arató A., Várkonyi Á., et al. (2009) Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei 2009. évi EüK 21. szám – 25. Braegger C, Decsi T,et al.; ESPGHAN Committee on Nutrition:. Practical approach to paediatric enteral nutrition: a comment by the ESPGHAN committee on nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2010 júl; 51:110-22. https://doi.org/10.1097/MPG.0b013e3181d336d2 – 26. Milumil Nenatal speciális gyógyászati célra szánt tápszer koraszülöttek diétás ellátására termék címkéje – 27. BEBA Koraszülötteknek speciális gyógyászati célra szánt tápszer koraszülöttek diétás ellátására termék címkéje – 28. Koletzko, B., Baker, Cleghorn, et al. Medical position paper global standard for the composition of infant formula: Recommendations of an ESPGHAN coordinated international expert group Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 2005. 41:584-599 https://doi.org/10.1097/01.mpg.0000187817.38836.42
A környezet fényingerei – a nappal és az éjszaka váltakozása – szabályozzák a tobozmirigy melatoninelválasztását, mely napi ritmust mutat. A melatonin legismertebb fiziológiás szerepei közé tartozik a cirkadián ritmus és az alvás-ébrenlét ciklusok szabályozása. A melatonintabletta alkalmazása jelenleg a cirkadián ritmushoz köthető alvási zavarok, az időskori insomnia, a váltott műszakban végzett munka és a jetlag esetén elterjedt. Az elmúlt évtized kutatási eredményei azonban rávilágítanak a melatonin komplexebb funkcióira is, amelyek megismerésével a melatonin és szintetikus származékai számos betegség esetén kiegészítő terápiás lehetőségként szerepelhetnek. Ehhez először a melatoninreceptorok szerkezet- és a szerkezet-hatás összefüggés vizsgálata, valamint a receptorok pontos lokalizációjának és szövetspecifikus hatásainak megismerése szükséges a központi idegrendszerben és a periférián egyaránt. Célunk azon melatoninnal kapcsolatos kutatások bemutatása, melyek áttörő eredményeket hozhatnak a gyógyszeres kezelésben.
Kulcsszavak: melatonin, melatoninreceptor-szerkezet, hatás-szerkezet összefüggés
Physiological effects and potential therapeutic applications of melatonin
Rhythmic changes of light intensity in the environment – like the alternation of days and nights – regulate the secretion of melatonin by the pineal gland, which has a circadian rhythm. The best-known physiological roles of melatonin include the regulation of circadian rhythmicity and the sleep-wake cycles. The use of melatonin tablets is currently widespread in case of circadian rhythm-related sleep disorders, insomnia in old age, shift work or jetlag. However, research over the past decade has highlighted more complex roles for melatonin, which, once understood, could make melatonin and its synthetic derivatives a complementary therapeutic option for a range of conditions. To this end, it is first necessary to investigate the structure- and structure-activity relationship of melatonin receptors and to determine the precise localisation and tissue-specific effects of the receptors in both the central nervous system and the periphery. Our aim is to present research on melatonin that could lead to breakthroughs in drug therapy.
Keywords: melatonin, melatonon receptor structure, structure-activity relationship
Irodalom
1. Stauch B, Johansson LC, et al. Structural basis of ligand recognition at the human MT1 melatonin receptor. Nature. 2019;569:284-288l. https://doi.org/10.1038/s41586-019-1141-3 – 2. Johansson LC, Stauch B, et al. XFEL structures of the human MT2 melatonin receptor reveal the basis of subtype selectivity. Nature. 2019;569:289-292l. https://doi.org/10.1038/s41586-019-1144-0 – 3. Alexander SPH, Christopoulos A, et al. THE CONCISE GUIDE TO PHARMACOLOGY 2019/20: G protein-coupled receptors. Br J Pharmacol. 2019;176 Suppl 1:S21-S141l. – 4. Oishi A, Cecon E, et al. Melatonin Receptor Signaling: Impact of Receptor Oligomerization on Receptor Function. Int Rev Cell Mol Biol. 2018;338:59-77l. https://doi.org/10.1016/bs.ircmb.2018.02.002 – 5. Ma H, Kang J, et al. ROR: Nuclear Receptor for Melatonin or Not? Molecules. 2021;26 https://doi.org/10.3390/molecules26092693 – 6. Zatta P, Tognon G, et al. Melatonin prevents free radical formation due to the interaction between beta-amyloid peptides and metal ions [Al(III), Zn(II), Cu(II), Mn(II), Fe(II)]. J Pineal Res. 2003;35:98-103l. https://doi.org/10.1034/j.1600-079X.2003.00058.x – 7. Reiter RJ, Mayo JC, et al. Melatonin as an antioxidant: under promises but over delivers. J Pineal Res. 2016;61:253-78l. https://doi.org/10.1111/jpi.12360 – 8. Liu J, Clough SJ, et al. MT1 and MT2 Melatonin Receptors: A Therapeutic Perspective. Annu Rev Pharmacol Toxicol. 2016;56:361-83l. https://doi.org/10.1146/annurev-pharmtox-010814-124742 – 9. Slominski RM, Reiter RJ, et al. Melatonin membrane receptors in peripheral tissues: distribution and functions. Mol Cell Endocrinol. 2012;351:152-66l. https://doi.org/10.1016/j.mce.2012.01.004 – 10. Ren W, Liu G, et al. Melatonin signaling in T cells: Functions and applications. J Pineal Res. 2017;62 https://doi.org/10.1111/jpi.12394 – 11. Kotlarczyk MP, Lassila HC, et al. Melatonin osteoporosis prevention study (MOPS): a randomized, double-blind, placebo-controlled study examining the effects of melatonin on bone health and quality of life in perimenopausal women. J Pineal Res. 2012;52:414-26l. https://doi.org/10.1111/j.1600-079X.2011.00956.x – 12. Li T, Jiang S, et al. Melatonin: Another avenue for treating osteoporosis? J Pineal Res. 2019;66:e12548l. https://doi.org/10.1111/jpi.12548 – 13. Mosher AA, Tsoulis MW, et al. Melatonin activity and receptor expression in endometrial tissue and endometriosis. Hum Reprod. 2019;34:1215-1224l. https://doi.org/10.1093/humrep/dez082 – 14. dfsf. Effect of Melatonin on Reduction of Pelvic Pain. ClinicalTrials.gov identifier: NCT03782740. 2022. – 15. Alarma-Estrany P, Pintor J. Melatonin receptors in the eye: location, second messengers and role in ocular physiology. Pharmacol Ther. 2007;113:507-22l. https://doi.org/10.1016/j.pharmthera.2006.11.003 – 16. Navarro Gil FJ, Huete-Toral F, et al. Effect of Melatonin and Its Analogs on Tear Secretion. J Pharmacol Exp Ther. 2019;371:186-190l. https://doi.org/10.1124/jpet.119.259192 – 17. Radogna F, Diederich M, et al. Melatonin: a pleiotropic molecule regulating inflammation. Biochem Pharmacol. 2010;80:1844-52l. https://doi.org/10.1016/j.bcp.2010.07.041 – 18. Efficacy of Melatonin in the Prophylaxis of Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Among Healthcare Workers. ClinicalTrials.gov identifier: NCT04353128. – 19. Wang SW, Tai HC, et al. Melatonin impedes prostate cancer metastasis by suppressing MMP-13 expression. J Cell Physiol. 2021;236:3979-3990l. https://doi.org/10.1002/jcp.30150 – 20. Lissoni P. Biochemotherapy with standard chemotherapies plus the pineal hormone melatonin in the treatment of advanced solid neoplasms. Pathol Biol (Paris). 2007;55:201-4l. https://doi.org/10.1016/j.patbio.2006.12.025 – 21. Kvietkauskas M, Zitkute V, et al. The role of melatonin in colorectal cancer treatment: a comprehensive review. Ther Adv Med Oncol. 2020;12:1758835920931714l. https://doi.org/10.1177/1758835920931714
Praxis
Az elfogyasztott táplálék minősége hozzájárul szervezetünk gyulladásos állapotához és így a kardiometabolikus szindróma kialakulásához.
Kulcsszavak: kardiometabolikus szindróma, DII
Do you know the meaning of DII?
The quality of digested diet contribute to the inflammatory state of our body, thus, indirectly establishing of cardiometabolic syndrome.
Keywords: cardiometabolic syndrome, DII
Irodalom
1. Hass U, Schütte O, Franz K, Norman K.: Dietary Inflammatory Index (DII) – Nützlicher Wegweiser in der praktischen Beratung oder rein theoretisches Modell in der Ernährungsforschung? Akt. Ernährungsmed. 46:174-185. (2021) https://doi.org/10.1055/a-1299-1190 – 2. Kawai T, Autieri MV, Scalia R: Adipose tissue inflammation and metabolic dysfunction in obesity. Am J Physiol Cell Physiol. 320(3): C375-C391. https://doi.org/10.1152/ajpcell.00379.2020 – 3. Steck SE, Shivappa N, Tabung FK et al: The Dietary Inflammatory Index: a new tool for assessing diet quaity based on inflammatory potential. The Digest. 49(3): 1-9. (Summer 2014) – 4. Marx W, Veronese N, Kelly J et al.: The Dietary Inflammatory Index and human health: an umbrella review of meta-analyses of observational studies. Adv Nutr. 12(5): 1681-1690. (2021) https://doi.org/10.1093/advances/nmab037 – 5. Saghafi-Asl M, Mirmajidi S, Asghari Jafarabadi M et al: The association of dietary patterns with Dietary Inflammatory Index, systemic inflammation, and insulin resistance, in apparently healthy individuals with obesity. Sci Rep, 11:7515 (2021) https://doi.org/10.1038/s41598-021-86993-7 – 6. Yi Q, Li X, He Y et al: Associations of Dietary Inflammatory Index with metabolic syndrome and its components: systematic review and meta-analysis. Publ Health Nutr. 24(16): 5463-5470. (2021) https://doi.org/10.1017/S1368980021000288 – 7. Quin Z, Yang Q, Liao R, Su B: The association between Dietary Inflammatory Index and parathyroid hormone in adults with/without chronic kidney disease. Front Nutr. 8: 688369 (2021) https://doi.org/10.3389/fnut.2021.688369 – 8. Motamedi A, Askari M, Mozaffari H, et al.: Dietary Inflammatory Index in relation to Type-2 diabetes: a meta-analysis. Int J Clin Pract. 2022:9953115. (2022) https://doi.org/10.1155/2022/9953115 – 9. Chen C, Yang T, Wang C: The Dietary Inflammatory Index and early COPD: results from the National Health and Nutrition Examination Survey. Nutrients. 14:2841. (2022) https://doi.org/10.3390/nu14142841 – 10. Cavicchia PP, Steck SE, Hurley TG, et al.: A new Dietary Inflammatory Index predicts interval changes in serum high-sensitivity C-reactive protein. J Nutr. 139: 2365-2372. (2009) https://doi.org/10.3945/jn.109.114025
A tehéntejfehérje-allergia az élelmiszerek okozta leggyakoribb allergiás kórképek közé tartozik. Akiknél a tehéntejben található fehérjék immunreakciót idéznek elő, azoknak ügyelniük kell arra, hogy milyen tápszereket, élelmiszereket, gyógyszereket fogyasztanak, hiszen náluk már a tejet és tejfehérjéket nyomokban tartalmazó termékek is súlyos allergiás reakciót, vagy akár anafilaxiás sokkot válthatnak ki.
Kulcsszavak: tehéntejfehérje-allergia, tápszerek
Cow’s milk protein allergy is one of the most common allergic diseases caused by food. For those who experience an immune reaction to the proteins found in cow’s milk, they must be careful about the formulas, foods and medicines they consume, as even products labeled as “may contain traces” of milk and milk proteins can cause severe allergic reaction or life-threatening anaphylactic shock.
Keywords: cow’s milk protein allergy, formulas
Irodalom
1. www.tejallergiarol.hu; 2022. aug. 19. – 2. De Silva D, Geromi M, Panesar SS et al. On behalf of the EAACI Food Allergy and Anaphylaxis Guidelines Group. Acute and long-term managament of food allergy: systematic review. Allergy 2014; 69:159–167. – 3. De Silva D, Geromi M, Halken S et al. On behalf of the EAACI Food Allergy and Anaphylaxis Guidelines Group. Primary prevention of food allergy in children and adults: systematic review. Allergy 2014; doi. 10.1111/all.12334 – 4. Zho SJ, Sullivan T, Gibson RA et al. Nutritional adequacy of goat milk infant formulas for term infants: a double-blind randomised controlled trial. Br. J. Nutr. 2014;6:1–11. – 5. Santoro A, Andreozzi L, Ricci G et al. Allergic reactions to cow’s milk proteins in medications in childhood. Acta Biomed. 2019; 90; Suppl. 3. 91–93.