Taréjos zöldkagyló
A taréjos zöldkagyló (Perna canaliculus) Új-Zéland környékén honos. Gyógyászati célra már az új-zélandi őslakosok, a maorik is használták, akik megfigyelték, hogy azok, akik a vízpart közelében éltek, és rendszeresen fogyasztottak zöldkagylót, nem szenvedtek mozgásszervi bántalmaktól, szemben a sziget belsejében lakókkal. Napjainkban már bizonyított tény, hogy a zöldkagyló nagy mennyiségben tartalmaz glükózamint, valamint vitaminokat (B6-, B12-, C-, E-vitamint), ásványi anyagokat és nyomelemeket (például kalcium, magnézium, vas, jód, kálium), illetve omega-3 zsírsavat. Így kimondottan pozitív hatású a porc-, csont- és ízületi betegségekben szenvedőknél. Ma a zöldkagylót Új-Zélandon óriási kagylófarmokon nevelik és speciális eljárással, a hatóanyagok magas tartalmának kivonásával dolgozzák fel.
(Forrás: 123rf.com)
2023. augusztus TESZT
Tartalom
Továbbképző közlemények
A daganatos megbetegedések kezelése a betegek növekvő száma, a gyógyszerkészítmények sokfélesége, magas költsége, a terápiák komplexitása miatt az egészségügyi ellátó rendszer speciális területe. Elsődleges a biztonságos, individualizált, ugyanakkor költséghatékony terápiák kivitelezése. A BD CATO™ rendszer teljes számítógépes támogatást nyújt mind osztályos szinten a terápiák tervezésében, elrendelésében, adminisztrációjában, mind intézeti gyógyszertári szinten a citosztatikus keverékinfúziók pontos, gyógyszerészszakmai szempontból megfelelő előállításában is.
Kulcsszavak: számítógép által támogatott onkológiai ellátás, kemoterápiás protokollok, gravimetrikus gyártás, CATO
Complex, computer aided therapy for cancer patients – the benefits of the BD CATO™ software
Cancer treatment is a special area of healthcare system due to the increasing number of patients, the variety and high cost of anticancer drugs and the complexity of therapies. Providing safe, individualized and cost-effective protocols has a major priority. BD Cato™ is an integrated software solution that provides support throughout all stages of therapy: long-term therapy planning, prescribing, compounding and administrating. All healthcare professionals (physicians, pharmacists, pharmaco-technical assistants and nursing staff) are connected by the different software modules.
Keywords: computer aided therapy for oncology, chemotherapy protocol, gravimetric preparation, CATO
Irodalom
1. OGYÉI-P-64 – 2007/2012/2015/2020 módszertani levél: Citosztatikus keverékinfúzió és injekció rendelés, készítés, ellenőrzés, szállítás – 2. Agents Classified by the IARC Monographs, Volumes 1–134 (latest update: 14 /Jul/2023) Megjelenítve: 2023.07.14. https://monographs.iarc.who.int/list-of-classifications – 3. AmericanSociety of Health-System Pharmacists. ASHP guidelines on handling https://doi.org/10.2146/ajhp050529 hazardous drugs. Am J Health-Syst Pharm. 2006; 63:1172–93. Megjelenítve: 2023.07.19. https://www.ashp.org/-/media/assets/policy-guidelines/docs/guidelines/handling-hazardous-drugs.ashx – 4. 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint 9511-9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról – 5. Kézikönyv BD Cato™ Prescribe 2.49 verzió – 6. Órás Zs.: Citosztatikus keverékinfúziók előállításának hazai vizsgálata; egy gyorsabb, gazdaságosabb készítést elősegítő rendszer bemutatása. Gyógyszerészet 55. 585-591. 2011. – 7. Alan-Shaun, Wilkinson Ph.D. Vibeke V., Caspersen M.Sc.; Michael, C. Allwood Ph.D. & Marc, Sutton M.Sc.: Extending Practical (In-Use) Shelf Life of Drug Vials with the Tevadaptor® Closed System Transfer Device (CSTD) Megjelenítve: 2023.07.19. https://www.simplivia.com/files/pdf/Tevadaptor_Brochures/Simplivia_Tevadaptor_Implementation_of_Beyond_Use.pdf – 8. EMA kísérőirat Herzuma 150 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/herzuma-epar-product-information_hu.pdf Megjelenítve: 2023.07.19.
Az RSV-fertőzés minden korosztályt érint, de különösen veszélyes a legfiatalabb csecsemőkre és az idősekre. A közlemény célja felhívni a figyelmet az egyik leggyakoribb légúti vírusfertőzésre, ami jelentős betegségteher világszerte, nem rendelkezünk hatékony gyógyszeres kezeléssel ellene és szövődményeinek jelentősége túlmutat magán a fertőzésen. Ahogy a pandémia alatt bebizonyosodott, hogy a leghatékonyabb védelem az izoláció, úgy az is nyilvánvaló, hogy ennek fenntartása hosszú távon lehetetlen, így a prevenciós stratégiánkat elsősorban a legesendőbbekre kell fókuszálni minél szélesebb körben. Ezt célozzák a monoklonális antitestek a csecsemőkorosztályban és a napjainkban törzskönyvezett vakcinák az idősekben. Számos vakcinajelölt készítmény van még vizsgálati fázisban, közülük néhány minden bizonnyal hatékony és biztonságos lesz, így várhatóan a közeljövőben sokat csökkenhet az RSV-morbiditás világszerte.
Kulcsszavak: RSV-fertőzés globális terhe, RSV-infekció klinikai képe, monoklonális antitestek az RSV elleni védekezésben, vakcinák az RSV elleni védekezésben
Respiratory syncytial virus (RSV): It’s a stroke for all of us
RSV infection affects all age groups, but it is especially dangerous for the youngest infants and the elderly. The purpose of this publication is to highlight one of the most common respiratory viral infections, which results in significant burden of illness worldwide. We do not have effective medication against it, and the significance of its complications extends beyond the infection itself. The pandemic proved us, that isolation is the most effective method of the disease control. However, it is clear, that it is impossible to maintain this in the long term. So our prevention strategy must be focused on as much as possible to the most vulnarable ones. Monoclonal antibodies for the infant age group, and vaccines that were registered nowadays for the elderly are both target the above mentioned. Moreover, many more potential vaccines are still in study phase. Some of which are likely to be effective and safe. So in the near future, it is expected, that the morbidity of RSV infection will be decline worldwide.
Keywords: global burden of RSV infection, clinical picture of RSV infection, monoclonal antibodies in the disease control of RSV, vaccines in the disease control of RSV
Irodalom
1. Bont L, Checchia PA, Fauroux B, et al. Defining the epidemiology and burden of severe respiratory syncytial virus infection among infants and children in western countries. Infect Dis Ther 2016; 5: 271-298. https://doi.org/10.1007/s40121-016-0123-0 – 2. Shi T, McAllister DA, O’Brien KL, et al. Global, regional, and national disease burden estimates of acute lower respiratory infections due to respiratory syncytial virus in young children in 2015: a systematic review and modelling study. Lancet 2017; 390: 946-958. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(17)30938-8 – 3. Shi, T., McAllister, D. A., O’Brien, K. L., Simoes, E. A., Madhi, S. A., Gessner, B. D., … & Nair, H. (2017). Global, regional, and national disease burden estimates of acute lower respiratory infections due to respiratory syncytial virus in young children in 2015: a systematic review and modelling study. The Lancet, 390(10098), 946-958. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(17)30938-8 – 4. Taylor S, Taylor RJ, Lustig RL, et al. Modelling estimates of the burden of respiratory syncytial virus infection in children in the UK. BMJ Open 2016; 6: e009337. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2015-009337 – 5. Hansen CL, Chaves SS, Demont C, Viboud C. Mortality Associated With Influenza and Respiratory Syncytial Virus in the US, 1999-2018. JAMA Netw Open. 2022 Feb 1;5(2):e220527. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2022.0527 – 6. Jain S, Williams DJ, Arnold SR, Ampofo K, Bramley AM, Reed C, Stockmann C, Anderson EJ, Grijalva CG, Self WH, Zhu Y, Patel A, Hymas W, Chappell JD, Kaufman RA, Kan JH, Dansie D, Lenny N, Hillyard DR, Haynes LM, Levine M, Lindstrom S, Winchell JM, Katz JM, Erdman D, Schneider E, Hicks LA, Wunderink RG, Edwards KM, Pavia AT, McCullers JA, Finelli L, CDC EPIC Study Team N Engl J Med. 2015;372(9):835. https://doi.org/10.1056/NEJMoa1405870 – 7. Munkstrup Charlotte, Lomholt Frederikke Kristensen, Emborg Hanne-Dorthe, Møller Karina Lauenborg, Krog Jesper Schak, Trebbien Ramona, Vestergaard Lasse S.. Early and intense epidemic of respiratory syncytial virus (RSV) in Denmark, August to December 2022. Euro Surveill. 2023;28(1):pii=2200937. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2023.28.1.2200937 – 8. Shang, Z., Tan, S., Ma, D., 2021. Respiratory syncytial virus: from pathogenesis to potential therapeutic strategies. International Journal of Biological Sciences 17, 4073-4091. https://doi.org/10.7150/ijbs.64762 – 9. Popow-Kraupp, T., 2011. Diagnosis of Respiratory Syncytial Virus Infection. The Open Microbiology Journal 5, 128-134. https://doi.org/10.2174/1874285801105010128 – 10. Chartrand C, Tremblay N, Renaud C, Papenburg J. Diagnostic Accuracy of Rapid Antigen Detection Tests for Respiratory Syncytial Virus Infection: Systematic Review and Meta-analysis. J Clin Microbiol. 2015 Dec;53(12):3738-49. doi: 10.1128/JCM.01816-15. Epub 2015 Sep 9. PMID: 26354816; PMCID: PMC4652120. https://doi.org/10.1128/JCM.01816-15 – 11. Catherine A. Hogan, Chelsea Caya & Jesse Papenburg (2018) Rapid and simple molecular tests for the detection of respiratory syncytial virus: a review, Expert Review of Molecular Diagnostics, 18:7, 617-629, https://doi.org/10.1080/14737159.2018.1487293 – 12. Meissner HC. Viral Bronchiolitis in Children. N Engl J Med. 2016 Jan 7;374(1):62-72. https://doi.org/10.1056/NEJMra1413456 – 13. Coultas, J.A., Smyth, R., Openshaw, P.J., 2019. Respiratory syncytial virus (RSV): a scourge from infancy to old age. Thorax 74, 986-993.. https://doi.org/10.1136/thoraxjnl-2018-212212 https://doi.org/10.1136/thoraxjnl-2018-212212 – 14. Colosia, A., Costello, J., Mcquarrie, K., Kato, K., Bertzos, K., 2023. Systematic literature review of the signs and symptoms of respiratory syncytial virus. Influenza and Other Respiratory Viruses 17. https://doi.org/10.1111/irv.13100 – 15. Bronchiolitis in children: diagnosis and management and Guidance and guidelines and NICE. – 16. Bronchiolitis in children: diagnosis and management and Guidance and guidelines and NICE, Murray J, Bottle A, Sharland M, et al. Risk factors for hospital admission with RSV bronchiolitis in England: a population-based birth cohort study. Schildgen O, editor. PLoS One. 2014; 9: e89186. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0089186 – 17. Takeyama A, Hashimoto K, Sato M, et al. Clinical and epidemiologic factors related to subsequent wheezing after virus-induced lower respiratory tract infections in hospitalized pediatric patients younger than 3 years. Eur J Pediatr 2014; 173: 959-966. https://doi.org/10.1007/s00431-014-2277-7 – 18. Busse WW, Lemanske RF, Gern JE, et al. Role of viral respiratory infections in asthma and asthma exacerbations. Lancet (London, England) 2010; 376: 826-834. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(10)61380-3 – 19. Bruning AHL, Leeflang MMG, Vos JMBW, et al. Rapid tests for influenza, respiratory syncytial virus, and other respiratory viruses: a systematic review and meta-analysis. Clin Infect Dis 2017; 65: 1026-1032. https://doi.org/10.1093/cid/cix461 – 20. NICE. Acute Cough, Bronchitis (CKS Acute Bronchitis in 12years onwards, NG120 acute cough) chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.nottsapc.nhs.uk/media/1800/acute-coug-bronch.pdf (2017), – 21. Manti, S., Staiano, A., Orfeo, L., et al., 2023. UPDATE – 2022 Italian guidelines on the management of bronchiolitis in infants. Italian Journal of Pediatrics 49. https://doi.org/10.1186/s13052-022-01392-6 – 22. Barr R, Green CA, Sande CJ, Drysdale SB. Respiratory syncytial virus: diagnosis, prevention and management. Therapeutic Advances in Infectious Disease. 2019;6. doi:10.1177/2049936119865798 https://doi.org/10.1177/2049936119865798 – 23. Meskill, S.D., O’Bryant, S.C., 2020. Respiratory Virus Co-infection in Acute Respiratory Infections in Children. Current Infectious Disease Reports 22. https://doi.org/10.1007/s11908-020-0711-8 – 24. Oliva, J., Terrier, O., 2021. Viral and Bacterial Co-Infections in the Lungs: Dangerous Liaisons. Viruses 13, 1725. https://doi.org/10.3390/v13091725 – 25. Binns, E., Tuckerman, J., Licciardi, P.V., Wurzel, D., 2022. Respiratory syncytial virus, recurrent wheeze and asthma: A narrative review of pathophysiology, prevention and future directions. Journal of Paediatrics and Child Health 58, 1741-1746. https://doi.org/10.1111/jpc.16197 – 26. Rybak A, Levy C, Angoulvant F, et al. Association of Nonpharmaceutical Interventions During the COVID-19 Pandemic With Invasive Pneumococcal Disease, Pneumococcal Carriage, and Respiratory Viral Infections Among Children in France. JAMA Netw Open. 2022;5(6):e2218959. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2022.18959 – 27. Nygaard U, Hartling UB, Nielsen J, et al. Hospital admissions and need for mechanical ventilation in children with respiratory syncytial virus before and during the COVID-19 pandemic: a Danish nationwide cohort study. Lancet Child Adolesc Health. 2023;7(3):171-179. https://doi.org/10.1016/S2352-4642(22)00371-6 – 28. Baker RE, Park SW, Yang W, Vecchi GA, Metcalf CJE, Grenfell BT. The impact of COVID-19 nonpharmaceutical interventions on the future dynamics of endemic infections. Proc Natl Acad Sci U S A. 2020;117(48):30547-30553. doi:10.1073/pnas.2013182117, https://doi.org/10.1073/pnas.2013182117 – 29. Messacar K, Baker RE, Park SW, Nguyen-Tran H, Cataldi JR, Grenfell B. Preparing for uncertainty: endemic paediatric viral illnesses after COVID-19 pandemic disruption. Lancet. 2022;400(10364):1663-1665. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(22)01277-6 – 30. Reicherz F, Xu RY, Abu-Raya B, et al. Waning immunity against respiratory syncytial virus during the coronavirus disease 2019 pandemic. J Infect Dis. 2022;226(12):2064-2068. https://doi.org/10.1093/infdis/jiac192 – 31. Phetsouphanh C, Darley DR, Wilson DB, et al. Immunological dysfunction persists for 8 months following initial mild-to-moderate SARS-CoV-2 infection. Nat Immunol. 2022;23(2):210-216. https://doi.org/10.1038/s41590-021-01113-x – 32. Esposito Susanna, Abu Raya Bahaa, Baraldi Eugenio, Flanagan Katie, Martinon Torres Federico, Tsolia Maria, Zielen Stefan, RSV Prevention in All Infants: Which Is the Most Preferable Strategy? Frontiers in Immunology 13. 2022 https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fimmu.2022.880368 https://doi.org/10.3389/fimmu.2022.880368 – 33. Shang, Z., Tan, S., Ma, D., 2021. Respiratory syncytial virus: from pathogenesis to potential therapeutic strategies. International Journal of Biological Sciences 17, 4073-4091. https://doi.org/10.7150/ijbs.64762 – 34. Garegnani L, Styrmisdóttir L, Roson Rodriguez P, Escobar Liquitay CM, Esteban I, Franco JVA. Palivizumab for preventing severe respiratory syncytial virus (RSV) infection in children. Cochrane Database of Systematic Reviews 2021, Issue 11. Art. No.: CD013757. DOI:10.1002/14651858.CD013757.pub2. https://doi.org/10.1002/14651858.CD013757.pub2 – 35. Barney S Graham, Immunological goals for respiratory syncytial virus vaccine development, Current Opinion in Immunology, Volume 59, 2019, Pages 57-64, ISSN 0952-7915. https://doi.org/10.1016/j.coi.2019.03.005 – 36. Mazur NI, Terstappen J, Respiratory syncytial virus prevention within reach: the vaccine and monoclonal antibody landscape. Lancet Infect Dis. 2023 Jan;23(1):e2-e21. doi: 10.1016/S1473-3099(22)00291-2. Epub 2022 Aug 8. PMID: 35952703; PMCID: PMC9896921.
A fertőző megbetegedések napjainkban is egyre súlyosabb járványokat okoznak, ám egyes becslések szerint 2050-re vezető halálokká válhatnak a rezisztens kórokozók által okozott járványok. A régi, jól beváltnak gondolt antibiotikumok nagy része egyre inkább hatását veszíti az újabb és újabb rezisztenciákat kifejlesztő kórokozókkal szemben, éppen ezért kiemelt fontosságú lépést tartani ezzel a jelenséggel újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztése útján. A manapság is használt hatóanyagok közül reneszánszukat élik a glikopeptid típusú antibiotikumok, bizonyos szerkezeti módosításokat követően a már rezisztens kórokozók által okozott kórképek kezelésében is hatásosnak bizonyulhatnak. Ezek a származékok nagy molekulatömegű vegyületek, alapvázuk gyűrűs peptid szerkezetű, melyhez glikozidos kötéssel szénhidrátegységek kapcsolódnak. Hatásukat az által fejtik ki, hogy az osztódó Gram-pozitív baktériumok sejtfalszintézisét megakadályozzák, ellehetetlenítve ezzel szaporodásukat. Ebben a cikkben a legfontosabb képviselőik kerülnek bemutatásra, illetve ezek újabb, félszintetikusan módosított származékai, melyek használatával jóval hatékonyabban támadhatóak még a rezisztens kórokozók is.
Kulcsszavak: glikopeptid, antibiotikum, rezisztencia, vankomicin, teikoplanin, oritavancin, telavancin, klór-orienticin, félszintetikus
Glycopeptide antibiotics then and now
Infectious diseases cause more and more severe epidemics nowadays, and, according to several estimations, by 2050, the epidemics caused by antibiotic-resistant pathogens may very likely become the leading causes of death. Old, reliable antibiotics progressively lose their efficiency to the rapidly developing resistances, so it is paramount to design newer derivatives to tackle this challenge. Among the currently used compounds, glycopeptide antibiotics are experiencing a renaissance as via certain structural modifications they can again be applied to treat infections caused by resistant pathogens. These derivatives are cyclic peptides of high molecular mass, where, to the central backbone, carbohydrate subunits are bound by glycosidic bond. They inhibit the cell wall synthesis of Gram-positive bacteria, therefore stopping their proliferation. In this article the most important glycopeptides are discussed, as well as their semisynthetic derivatives with which the resistant pathogens can be better targeted as well.
Keywords: glycopeptide, antibiotic, resistance, vancomycin, teicoplanin, oritavancin, telavancin, chloroorienticin, semisynthetic
Irodalom
1. de Kraker, Marlieke EA; Andrew J. Stewardson; Stephan Harbarth. PLoS medicine 13.11 (2016): e1002184. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1002184 – 2. Huycke M.M., Sahm D.F., and Gilmore M.S. 1998. Emerg. Infect. Dis. 4(2): 239-249. https://doi.org/10.3201/eid0402.980211 – 3. Goll C., Balmer P., Schwab F., Rüden H., and Eckmanns T. 2007. Infection, 35(4): 245-249. https://doi.org/10.1007/s15010-007-6234-5 – 4. R. C. Yao, L. W. Crandall Glycopeptides; Classification, Occurences, and Discovery Glycopeptide Antibiotics, MARCEL DEKKER INC, 1994. 1-6. o https://doi.org/10.1201/9781003067269-1 – 5. a. Reynolds, P.E. Eur. J. Clin. Microbiol. Infect. Dis. 8, 943-950 (1989). b. M. Bardone, M. Paternoster and C. Coronelli, The Journal of antibiotics 1978 31 (3) 170-177 https://doi.org/10.7164/antibiotics.31.170 – 6. P. Courvalin, Clin Infect Dis. (2006) 42(Supplement 1): S25-S34 https://doi.org/10.1086/491711 – 7. Ashford, Polly-Anna, and Sean P. Bew. Chem. Soc. Rev. 41.3 (2012): 957-978. https://doi.org/10.1039/C1CS15125H – 8. Mitra S, Saeed U, Havlichek DH, Stein GE. Infection and Drug Resistance. 2015;8:189-197. – 9. Ward, Kristina E., Tracey L. Mersfelder, and Kerry L. LaPlante. Expert Opinion on Investigational Drugs 15.4 (2006): 417-429. https://doi.org/10.1517/13543784.15.4.417 – 10. M. R. Leadbetter, S. M. Adams, B. Bazzini, P. R. Fatheree, D. E. Karr, K. M. Krause, B. M. T. Lam, M. S. Linsell, M. B. Nodwell, J. L. Pace, K. Quast, J.-P. Shaw, E. Soriano, S. G. Trapp, J. D. Villena, T. X. Wu, B. G. Christensen and J. K. Judice, J. Antibiot., 2004, 5, 326. https://doi.org/10.7164/antibiotics.57.326 – 11. O. Yoshida, T. Yasukata, Y. Sumino, T. Munekage, Y. Narukawa and Y. Nishitani, Bioorg. Med. Chem. Lett., 2002, 12, 3027. https://doi.org/10.1016/S0960-894X(02)00664-9 – 12. A. Y. Pavlov, M. N. Preobrazhenskaya, A. Malabarba, R. Ciabatti and L. Colombo, J. Antibiot., 1998, 51, 73. https://doi.org/10.7164/antibiotics.51.73 – 13. A. Y. Pavlov, E. I. Lazhko and M. N. Preobrazhenskaya, J. Antibiot., 1997, 50, 509. https://doi.org/10.7164/antibiotics.50.509 – 14. X. Fu, C. Albermann, C. Zhang and J. S. Thorson, Org. Lett., 2005, 7, 1513. https://doi.org/10.1021/ol0501626 – 15. G. Pintér, Gy. Batta, S. Kéki, A. Mándi, I. Komáromi, K. Takács-Novák, F. Sztaricskai, E. Rőth, E. Ostorházi, F. Rozgonyi, L. Naesens, P. Herczegh, J. Med. Chem., 2009, 59, 564. – 16. G. Pinter, I. Bereczki, G. Batta, R. Otvos, F. Sztaricskai, E. Roth, E. Ostorhazi, F. Rozgonyi, L. Naesens, M. Szarvas, Z. Boda and P. Herczegh, Bioorg. Med. Chem. Lett., 2010, 20, 2713. https://doi.org/10.1016/j.bmcl.2010.03.080 – 17. L. Naesens, E. Vanderlinden, E. Roth, J. Jeko, G. Andrei, R. Snoeck, C. Pannecouque, E. Illyes, G. Batta, P. Herczegh and F. Sztaricskai, Antiviral Res., 2009, 82, 89. https://doi.org/10.1016/j.antiviral.2009.01.003 – 18. Zs. Szűcs, V. Kelemen, S. L. Thai, M. Csávás, E. Rőth, Gy. Batta, A. Stevaert, E. Vanderlinden, L. Naesens, P. Herczegh, A. Borbás, Eur. J. Med. Chem.157 (2018): 1017-1030. https://doi.org/10.1016/j.ejmech.2018.08.058 – 19. Bereczki, I.: Glikopeptid antibiotikumok újragondolva – antivirális terápiás lehetőségek. Gyógyszerészet. 66 1-5, 2022.
BrAIN pályázat
Célul tűztük ki két, a felső légúti megbetegedésekben gyakran használt fajtaméz alaposabb megismerését, illetve azok hatásosságának bizonyítását in vitro körülmények között. A vizsgálatunkba hárs- és akácmézet vontunk be, amelyeket antibiotikummal történő kombinált oldat formájában is teszteltünk a P. aeruginosa baktériummal szemben. A mézminták botanikai eredetének azonosítását mikroszkópos pollenanalízissel végeztük, a minimális gátló koncentráció (minimum inhibitory concentration, MIC) értéket mikrodilúciós módszer segítségével határoztuk meg. A biofilmdegradációs vizsgálatokat és a kombinációs teszteket kristályibolya módszer alkalmazásával kiviteleztük. Eredményeink alapján mind a hárs-, mind pedig az akácméz alkalmas lehet P. aeruginosa okozta légúti megbetegedések prevenciójára, valamint a betegségek tüneteinek enyhítésére. Az általunk vizsgált mézek 50%-os oldatai hatékonyan gátolták a P. aeruginosa baktérium szaporodását. A minimális gátlókoncentrációt 20 µg/ml értéken figyeltük meg gentamicinnel történő kezelés esetében. Megállapítottuk, hogy biofilmgátló hatás tekintetében a hársméz 76%-os, az akácméz pedig 69%-os gátlást eredményezett a kontrollhoz képest, illetve a gentamicinnel kombinált mézoldatok hatásosabbnak bizonyultak a gentamicinoldat önálló alkalmazásánál (58%). A legaktívabb gátlóhatást az antibiotikumos hársoldat mutatta (89%).
Kulcsszavak: Pseudomonas aeruginosa, hársméz, akácméz, biofilm
Research of the antibacterial effect of Linden and Acacia honey against Pseudomonas aeruginosa bacteria
The aim of the study is to know two varieties of honey that are often used in upper respiratory diseases, and to prove their effectiveness under in vitro conditions. In our study, we tested Linden and Acacia honey in the form of a combined solution with antibiotics against the P. aeruginosa. The botanical origin of the honey samples was identified by microscopic pollen analysis. The minimum inhibitory concentration (MIC) value was determined using the microdilution method. For the biofilm degradation tests and the combination tests we used the crystal violet method. Based on our results, both honeys may be suitable for the prevention of respiratory diseases caused by P. aeruginosa. The 50% solutions of the honeys effectively inhibited the growth of the P. aeruginosa. The MIC was observed at 20 µg/ml in the case of treatment with gentamicin. Linden and acacia honey resulted in 76% and 69% inhibition, and honey solutions combined with gentamicin proved to be more effective than gentamicin alone (58%). The antibiotic Linden solution showed the most active inhibitory effect (89%).
Keywords: Pseudomonas aeruginosa, Linden, Black locust, honey, biofilm
Irodalom
1. Monto A. S. (2002): Epidemiology of viral respiratory infections. The American Journal of Medicine 112(6A) 4S-12S. – 2. Vestby L.K., Grønseth T., Simm R., Nesse L.L. (2020): Bacterial biofilm and its role in the pathogenesis of disease. Antibiotics. 9(2): 59. – 3. Ruopp M., Chiswell K., Thaden J. T., Merchant K., Tsalik E. L. (2015): Respiratory Tract Infection Clinical Trials from 2007 to 2012. A Systematic Review of ClinicalTrials. gov. 12(12): 1852-63 – 4. Pál T. (2013): Az orvosi mikrobiológia tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. – 5. Livermore D. M. (2002): Multiple Mechanisms of Antimicrobial Resistance in Pseudomonas aeruginosa: Our Worst Nightmare? Clinical Infectious Diseases 34(5) 634-640. – 6. Colvin K.M., Gordon V.D., Murakami K., Borlee B.R., Wozniak D.J., Wong G.C., Parsek M.R. (2011): The pel polysaccharide can serve a structural and protective role in the biofilm matrix of Pseudomonas aeruginosa. PLoS Pathog. 7(1):264. – 7. Kunert A., Losse J., Gruszin C., Huhn M., Kaendler K., Mikkat S., Volke D., Hoffmann R., Jokiranta T.S., Seeberger H., Moellmann U., Hellwage J., Zipfel P.F. (2007): Immune evasion of the human pathogen Pseudomonas aeruginosa: elongation factor Tuf is a factor H and plasminogen binding protein. J Immunol. 179: 2979-2988. – 8. Gergely L. (2003): Az orvosi mikrobiológia. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest – 9. Ádám É. (2013): Légúti fertőzéseket okozó baktériumok. In: Ádám Éva: Mikrobiológia. Semmelweis Kiadó, Budapest. – 10. Yu S., Ma L. (2017): Iron uptake and biofilm formation in Pseudomonas aeruginosa. Sheng Wu Gong Cheng Xue Bao 33(9) 1489-1512 – 11. Mandal D. M., Mandal S. (2011): Honey: its medicinal property and antibacterial activity. Asian Pac J Trop Biomed 1(2), 154-60 – 12. Kwakman P.S., Zaat S. (2012): Antibacterial components of honey. IUBMB Life. 64 (1): 48-55. – 13. Bucekova M., Jardekova L., Juricova V., Bugarova V., Di Marco G., Gismondi A., Leonardi D., Farkasovska J., Godocikova J., Laho M., Klaudiny J., Majtan V., Canini A., Majtan J. (2019): Antibacterial Activity of Different Blossom Honeys: New Findings. Molecules 24(8) 1573 – 14. Hussain M.B. (2018): Role of honey in topical and systemic bacterial infections. J Alt Comp Med. 24:1. – 15. Kateel R., Adhikari P., Augusztine A., Ullal S. (2016): Topical honey for the treatment of diabetic foot ulcer: A systematic review. Complementary Therapies in Clinical Practise. 24:130-133. – 16. Yilmaz A.C., Aygin D. (2020): Honey dressing in wound treatment: a systematic review. Complementary Therapies in Clinical Practise. 51:102388. – 17. Anklam E. (1998) A review of the analytical methods to determine the geographical and botanical origin of honey. Food Chem., 63:549–562 – 18. Internetes forrás: https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/d/65/50000/2100_2009.pdf Letöltés: 2023 04.12. – 19. Peeters E., Nelis H.J., Coenye T. (2008): Comparison of multiple methods for quantification of microbial biofilms grown in microtiter plates. J Microbiol Meth. 72:157-165. – 20. Shariati A., Azimi T., Ardebili A., Chirani A., Bahramian A., Pormohammad A., Sadredinamin M., Erfanimanesh S., Bostanghadiri N., Shams S. (2018): Insertional inactivation of oprD in carbapenem-resistant Pseudomonas aeruginosa strains isolated from burn patients in Tehran Iran. New Microbes New Infect. 21:75-80. – 21. Mah T.F., Pitts B., Pellock B., Walker G.C., Stewart P.S., O’toole G.A (2003): A genetic basis for Pseudomonas aeruginosa biofilm antibiotic resistance. Nature. 426:306-10. – 22. Bahramian A., Khoshnood S., Shariati A., Doustdar F., Chirani A.S., Heidary M. (2019): Molecular characterization of the pilS2 gene and its association with the frequency of Pseudomonas aeruginosa plasmid pKLC102 and PAPI-1 pathogenicity island. Infect Drug Resist. 12:221. – 23. Ranzato, E.; Martinotti, S.; Burlando, B. (2013): Honey Exposure Stimulates Wound Repair of Human Dermal Fibroblasts. Burns & trauma 1, 2321–3868. – 24. Sevin, S.; Yarsan, E. (2022): Investigation of the Effects of Pine and Chestnut Honey on Wound Healing. Ankara Universiti veteriner fakultesi dergisi 69. – 25. Meo S.A., Al-Asiri S.A., Mahesar A.L., Ansari M. (2017): Role of honey in modern medicine. Saudi Journal of Biological Sciences. 24(5): 975-978.
Az egyetemen végzett kétéves kutatási munkám során célom volt a migrénes fejfájás szempontjából releváns kiváltó és védő étrendi tényezők azonosítása. Mivel a migrén egy heterogén betegség, rendkívül széles a kiváltó tényezők spektruma, azonban csak a migrénesek kis hányada tudja megnevezni a migrénes fejfájásának kiváltó okát. Az étrend szempontjából ezt magyarázhatja, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyek a migrénesek körében megosztó szerepet töltenek be, vagyis egyesekben kiváltják a migrénes rohamot, míg másokban nem. Ilyen elsősorban a kávé, az alkohol és a csokoládé. Kérdőíves vizsgálatunk alapján a férfiak körében az alkohol többnyire megosztó, míg a nők körében inkább kiváltó tényezőként szerepelt, ugyanakkor a kávé mindkét nem esetén megosztó faktor volt. Fontos azonban kiemelni, hogy irodalmi adatok alapján ma már rendelkezésünkre állnak profilaktikus hatású táplálékkiegészítők és diéták, melyek pozitívan befolyásolhatják a migrénes rohamok lefolyását vagy gyakoriságát. Eredményeink alapján elmondható, hogy a migrénes betegek étrendjét személyre szabottan kell kialakítani, általánosságban az egészséges tányér irányelveit alkalmazva, azonban figyelembe véve az egyéni kiváltó tényezőket.
Kulcsszavak: migrén, kiváltó-, védő tényezők, diéta, egészséges tányér
The relationship between migraine and nutrition
The goal of the study is to identify the triggering and protective dietary factors relevant to migraine headaches. As migraine is a heterogeneous disease with a wide range of triggers, only a small proportion of migraine sufferers can identify the cause of their migraine headache. From a dietary point of view, this may be explained by the fact that there are foods that play a divisive role among migraine sufferers, i.e. triggering migraine attacks in some and not in others. These include coffee, alcohol and chocolate. Our questionnaire study found that alcohol was mostly a divisive factor among men and a trigger among women, while coffee was a divisive factor for both sexes. However, it is important to highlight that, prophylactic dietary supplements and diets are now available that may have a positive impact on the course or frequency of migraine attacks, based on the literature. Our results suggest that the migraine diet of patients should be individually tailored, generally following “healthy plate” guidelines, but also taking into account individual triggers.
Keywords: migrain, triggering and protective factors, diet, Healthy Eating Plate
Irodalom
1. Global, regional, and national burden of migraine and tension-type headache, 19902016: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2016. Lancet Neurol. 2018;17(11):954-76. https://doi.org/10.1016/S1474-4422(18)30322-3 – 2. Headache Classification Committee of the International Headache Society (IHS) The International Classification of Headache Disorders, 3rd edition. Cephalalgia. 2018;38(1):1211. https://doi.org/10.1177/0333102417738202 – 3. Gazerani P. Migraine and Diet. Nutrients. 2020;12(6). https://doi.org/10.3390/nu12061658 – 4. Finocchi C, Sivori G. Food as trigger and aggravating factor of migraine. Neurol Sci. 2012;33 Suppl 1:S77-80. https://doi.org/10.1007/s10072-012-1046-5 – 5. Sun-Edelstein C, Mauskop A. Foods and supplements in the management of migraine headaches. Clin J Pain. 2009;25(5):446-52. https://doi.org/10.1097/AJP.0b013e31819a6f65 – 6. Andreeva VA, Szabo de Edelenyi F, Druesne-Pecollo N, Touvier M, Hercberg S, Galan P. Macronutrient Intake in Relation to Migraine and Non-Migraine Headaches. Nutrients. 2018;10(9). https://doi.org/10.3390/nu10091309 – 7. Rockett FC, de Oliveira VR, Castro K, Chaves ML, Perla Ada S, Perry ID. Dietary aspects of migraine trigger factors. Nutr Rev. 2012;70(6):337-56. https://doi.org/10.1111/j.1753-4887.2012.00468.x – 8. D’Onofrio F, Raimo S, Spitaleri D, Casucci G, Bussone G. Usefulness of nutraceuticals in migraine prophylaxis. Neurol Sci. 2017;38(Suppl 1):117-20. https://doi.org/10.1007/s10072-017-2901-1 – 9. Dolati S, Rikhtegar R, Mehdizadeh A, Yousefi M. The Role of Magnesium in Pathophysiology and Migraine Treatment. Biol Trace Elem Res. 2020;196(2):375-83. https://doi.org/10.1007/s12011-019-01931-z – 10. Lipton RB, Diener HC, Robbins MS, Garas SY, Patel K. Caffeine in the management of patients with headache. J Headache Pain. 2017;18(1):107. https://doi.org/10.1186/s10194-017-0806-2 – 11. Nowaczewska M, Wiciński M, Kaźmierczak W, Kaźmierczak H. To Eat or Not to Eat: A Review of the Relationship between Chocolate and Migraines. Nutrients. 2020;12(3). https://doi.org/10.3390/nu12030608 – 12. 12. Hindiyeh NA, Zhang N, Farrar M, Banerjee P, Lombard L, Aurora SK. The Role of Diet and Nutrition in Migraine Triggers and Treatment: A Systematic Literature Review. Headache. 2020;60(7):1300-16. https://doi.org/10.1111/head.13836 – 13. Bunner AE, Agarwal U, Gonzales JF, Valente F, Barnard ND. Nutrition intervention for migraine: a randomized crossover trial. J Headache Pain. 2014;15(1):69. https://doi.org/10.1186/1129-2377-15-69 – 14. Altamura C, Cecchi G, Bravo M, Brunelli N, Laudisio A, Caprio PD, et al. The Healthy Eating Plate Advice for Migraine Prevention: An Interventional Study. Nutrients. 2020;12 https://doi.org/10.21203/rs.2.24183/v1
Aktuális oldalak
Forrás
https://www.who.int/news
Praxis
A szteroidok a legfontosabb és leggyakrabban felírt gyógyszerek a bőrbetegségek kezelésére, széles körben használatosak a klinikumban gyulladásgátló és immunszuppresszív hatásuk miatt. Ennek megfelelően a helyi kortikoszteroidok számos gyulladással járó és autoimmun bőrbetegség (például atópiás dermatitis, allergiás kontakt dermatitis, pikkelysömör, vitiligo, lichen planus, discoid lupus erythematosus) kezelésében nagy szerepet játszanak. A helyi kortikoszteroidok hatáserősségét a hatóanyag típusa és az adott készítményben alkalmazott koncentrációja adja meg. A hatáserősség növekedésével azonban a mellékhatások gyakorisága is növekedhet. Emellett a nem kívánt hatások kockázatát a hosszan tartó kezelés, a nagy alkalmazási felület, valamint a vékonyabb bőrterületekre, például az arcra és a nemi szervekre történő alkalmazás is növeli. A hatóanyag felszívódása szempontjából meghatározó szerepet játszik a vivőanyag típusa is. Gyógyszerészeti szempontból rendkívül fontos felhívni a betegek figyelmét a megfelelő alkalmazásra, ugyanis sokszor a terápia sikeressége múlhat rajta.
Kulcsszavak: szteroidkezelés, lokális szteroidok, atópiás dermatitis, psoriasis
Local steroid treatments
Steroids are the most important and most frequently prescribed drugs for the treatment of skin diseases, they are widely used in the clinic due to their anti-inflammatory and immunosuppressive effects. Accordingly, topical corticosteroids play a major role in the treatment of many inflammatory and autoimmune skin diseases (e.g. atopic dermatitis, allergic contact dermatitis, psoriasis, vitiligo, lichen planus, discoid lupus erythematosus). The effectiveness of topical corticosteroids is determined by the type of active ingredient and the concentration used in the given preparation. However, as the potency increases, the frequency of side effects may also increase. In addition, the risk of unwanted effects is increased by long-term treatment, a large application surface, and application to thinner skin areas, such as the face and genitals. The type of the vehicle also plays an important role in the absorption of the active ingredient. From a pharmaceutical point of view, it is extremely important to draw the attention of patients to the correct application, as the success of the therapy can often depend on it.
Keywords: steroid treatment, local steroids, atopic dermatitis, psoriasis
Irodalom
1. Kemény L. Helyi kortikoszteroid kezelés a bőrgyógyászatban. Medicus universalis. 2003; 36(5):203-208. – 2. Benkő R, Soós G. Ajánlások lokális kortikoszteroid készítmény orvosi vényre történő expediálása esetén. Gyógyszerészet. 2017; 61(10):603-606. – 3. Ference JD, Last AR. Choosing Topical Steroids. Am Fam Physician.2009;79(2):135-140. – 4. Griffiths CE, Tranfaglia MG, Kang S. Prolonged occlusion in the treatment of psoriasis: a clinical and immunohistologic study. J Am Acad Dermatol 1995; 32:618. https://doi.org/10.1016/0190-9622(95)90347-X – 5. Stoughton RB, Wullich K. The same glucocorticoid in brand-name products. Does increasing the concentration result in greater topical biologic activity? Arch Dermatol 1989; 125:1509. https://doi.org/10.1001/archderm.1989.01670230051007 – 6. Feiwel M, James VH, Barnett ES. Effect of potent topical steroids on plasma-cortisol levels of infants and children with eczema. Lancet 1969; 1:485. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(69)91588-8 – 7. McKensie AW, Stoughton RB. Method for comparing cutaneous absorption of steroids. Arch Dermatol 1962; 86:608. https://doi.org/10.1001/archderm.1962.01590110044005 – 8. Uva L, Miguel D, Pinheiro C, et al. Mechanisms of action of topical corticosteroids in psoriasis. Int J Endocrinol 2012; 2012:561018. https://doi.org/10.1155/2012/561018 – 9. Payne J, Habet KA, Pona A, Feldman SR. A Review of Topical Corticosteroid Foams. J Drugs Dermatol 2019; 18:756. – 10. Drake LA, Dinehart SM, Farmer ER, et al. Guidelines of care for the use of topical glucocorticosteroids. American Academy of Dermatology. J Am Acad Dermatol 1996; 35:615. https://doi.org/10.1016/S0190-9622(96)90690-8 – 11. Hanifin J, Gupta AK, Rajagopalan R. Intermittent dosing of fluticasone propionate cream for reducing the risk of relapse in atopic dermatitis patients. Br J Dermatol 2002; 147:528. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2002.05006.x – 12. Chi CC, Wang SH, Wojnarowska F, et al. Safety of topical corticosteroids in pregnancy. Cochrane Database Syst Rev 2015;:CD007346. https://doi.org/10.1002/14651858.CD007346.pub3 – 13. Hengge UR, Ruzicka T, Schwartz RA, Cork MJ. Adverse effects of topical glucocorticosteroids. J Am Acad Dermatol. 2006; 54:1-15. https://doi.org/10.1016/j.jaad.2005.01.010 – 14. Dhar S, Seth J, Parikh D. Systemic side-effects of topical corticosteroids. Indian J Dermatol. 2014; 59(5):460-464. https://doi.org/10.4103/0019-5154.139874 – 15. Cheyasak N, Manuskiatti W, Maneeprasopchoke P, Wanitphakdeedecha R. Topical corticosteroids minimise the risk of postinflammatory hyper-pigmentation after ablative fractional CO2 laser resurfacing in Asians. Acta Derm Venereol. 2015; 95(2):201-205. https://doi.org/10.2340/00015555-1899 – 16. Li AW, Yin ES, Antaya RJ. Topical Corticosteroid Phobia in Atopic Dermatitis: A Systematic Review. JAMA Dermatol 2017; 153:1036. https://doi.org/10.1001/jamadermatol.2017.2437 – 17. Reynolds RD, Boiko S, Lucky AW. Exacerbation of tinea corporis during treatment with 1% clotrimazole/0.05% betamethasone diproprionate (Lotrisone). Am J Dis Child 1991; 145:1224. https://doi.org/10.1001/archpedi.1991.02160110014007