Gyógyszerészet – 2023. december

Posted on Updated on by Oláh CsabaCategories:Gyógyszerészet, MGYTávoktatás, Továbbképzés

Tartalom

Centenárium

Ki tudja miért, a gyógyszerészet sok esetben generá­cióról generációra öröklődik. A szülők a gyermekeiknek adják a tudást, a munkájuk örömét, nem titkolva a nehézségeket sem. Így történt ez a Németh családban is, ahol a szülők, dr. Németh Ákos és dr. Némethné dr. Makkos Katalin két gyermeke: Kata és Ákos viszik tovább a stafétabotot és választott hivatásuk szeretetét.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete (MGYT KGYSZ) 2023. november 10–12. között Egerben tartotta idei kongresszusát. A kongresszusai között azért is volt ez kiemelkedő, mert a Szervezet idén ünnepli 50 éves fennállását, melyről ezen az eseményen emlékezett meg a tagság.

A kongresszus mottója:

„A múlt örökség – A jövő kötelez! Integratív Kórházi Gyógyszerészet”

Továbbképző közlemények

Az α-aminofoszfonátok olyan α-aminosavakhoz hasonlító szerves foszfor vegyületek, melyek antivirális, antitumor, antimikrobiális és antioxidáns hatásaik révén fontosak lehetnek bőrbetegségekben, azonban farmakokinetikai tulajdonságaikról nem sokat tudunk. A vizsgálat célja az volt, hogy információt szolgáltasson három α-aminofoszfonát (1a, 1b, 1c ábrák) bőrpenetrációjáról krémként, topikálisan alkalmazva. Az eredmények azt mutatják, hogy a para pozícióban helyettesítőt nem tartalmazó 1a molekula mutatja a legjobb felszabadulást a formulációból, és a legjobb abszorpciót a bőrpreparátumokon. Azonban korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a para-szubsztituált származékok (1b és 1c) in vitro hatásosabbak voltak. Következésképpen további vizsgálatokat javaslunk a farmakokinetikai és farmakológiai profilok optimalizálására transdermalis alkalmazás esetére.

Kulcsszavak: α-aminofoszfonátok, transdermalis felszívódás, topikális formuláció, bőr-a-csipen

α-aminophosphonates containing creams for transdermal delivery

α-aminophosphonates are organophosphorus compounds with an obvious similarity with α-amino acids. α-aminophosphonates have antiviral, antitumor, antimicrobial and antioxidant activities which can all be important in pathological dermatological conditions. However, their pharmacokinetic (ADMET) properties are not well studied. The aim of the current study was to provide information about the skin penetration of three α-aminophosphonates (1a, 1b, 1c figures) applying them as topical cream formulations. The results indicate, that 1a molecule, with no substituent on para position, shows the best release from the formulation and highest absorption through the excised skin. However, based on our previous study, the in vitro pharmacological potency was higher in case of para substituted molecules 1b and 1c. In conclusion, further experiments are proposed to optimize the ADMET and pharmacological profiles in case of transdermal delivery.

Keywords: α-aminophosphonates, transdermal penetration, topical formulation, skin-on-a-chip

Irodalom

1. Mucha A, Kafarski P, et al. Remarkable potential of the α-aminophosphonate/phosphinate structural motif in medicinal chemistry. J. Med. Chem. 2011;54:5955-80. https://doi.org/10.1021/jm200587f – 2. Horiguchi M, Kandatsu M. Isolation of 2-aminoethane phosphonic acid from rumen protozoa. Nature 1959;184(Suppl 12):901-2. https://doi.org/10.1038/184901b0 – 3. Mastalerz P. Inhibition of glutamine synthetase by phosphonic analogs of glutamic acid. Arch. Immun. Ter. Dośw 1959;7:201-10. – 4. Kukhar VP, Hudson HR. Aminophosphonic and Aminophosphinic Acids: Chemistry and Biological Activity. John Wiley & Sons: Chichester, U.K.; 2000. – 5. Kafarski P, Lejczak B. Biological Activity of Aminophosphonic Acids. Phosphorus Sulfur Silicon Relat. Elem. 1991;63:193-215. https://doi.org/10.1080/10426509108029443 – 6. Collinsová M, Jirácek J. Phosphinic acid compounds in biochemistry, biology and medicine. Curr. Med. Chem. 2000;7:629-47. https://doi.org/10.2174/0929867003374831 – 7. Berlicki L, Kafarski P. Computer-Aided Analysis and Design of Phosphonic and Phosphinic Enzyme Inhibitors as Potential Drugs and Agrochemicals. Curr. Org. Chem. 2005;9:1829-50. https://doi.org/10.2174/138527205774913088 – 8. Wardle NJ, Bligh SWA, et al. ω-Phosphinyl-α-amino acids: synthesis, and development towards use as therapeutic agents. Curr. Org. Chem. 2007;11:1635-51. https://doi.org/10.2174/138527207783221200 – 9. Hecker SJ, Erion MD. Prodrugs of phosphates and phosphonates. J. Med. Chem. 2008;51:2328-45. https://doi.org/10.1021/jm701260b – 10. Lejczak B, Kafarski P. Biological Activity of Aminophosphonic Acids and Their Short Peptides. In: Bansal RK, editor. Phosphorous Heterocycles I. Berlin, Heidelberg: Springer; 2009. page 31-63. https://doi.org/10.1007/7081_2008_14 – 11. Orsini F, Sello G, et al. Aminophosphonic acids and derivatives. Synthesis and biological applications. Curr. Med. Chem. 2010;17:264-89. https://doi.org/10.2174/092986710790149729 – 12. Azema L, Baron R, et al. Targeting Enzymes with Phosphonate-Based Inhibitors: Mimics of Tetrahedral Transition States and Stable Isosteric Analogues of Phosphates. Curr. Enzyme Inhib. 2006;2:61-72. https://doi.org/10.2174/157340806775473526 – 13. Mizerska-Kowalska M, Sowa S, et al. New Borane-Protected Derivatives of α-Aminophosphonous Acid as Anti-Osteosarcoma Agents: ADME Analysis and Molecular Modeling, In Vitro Studies on Anti-Cancer Activities, and NEP Inhibition as a Possible Mechanism of Anti-Proliferative Activity. Int. J. Mol. Sci. 2022;23:6716. https://doi.org/10.3390/ijms23126716 – 14. Nassan MA, Aldhahrani A, et al. Investigation of the Anticancer Effect of α-Aminophosphonates and Arylidine Derivatives of 3-Acetyl-1-aminoquinolin-2(1H)-one on the DMBA Model of Breast Cancer in Albino Rats with In Silico Prediction of Their Thymidylate Synthase Inhibitory Effect. Molecules 2022;27:756. https://doi.org/10.3390/molecules27030756 – 15. Varga PR, Keglevich G. Synthesis of α-Aminophosphonates and Related Derivatives; The Last Decade of the Kabachnik-Fields Reaction. Molecules 2021;26:2511. https://doi.org/10.3390/molecules26092511 – 16. Tlidjane H, Chafai N, et al. New thiophene-derived α-aminophosphonic acids: Synthesis under microwave irradiations, antioxidant and antifungal activities, DFT investigations and SARS-CoV-2 main protease inhibition. J. Mol. Struct. 2022;1250:131853. https://doi.org/10.1016/j.molstruc.2021.131853 – 17. Yang XC, Zeng CM, et al. Novel coumarin aminophosphonates as potential multitargeting antibacterial agents against Staphylococcus aureus. Eur. J. Med. Chem. 2023;245:114891. https://doi.org/10.1016/j.ejmech.2022.114891 – 18. Kopečná M, Macháček M, et al. Esters of terpene alcohols as highly potent, reversible, and low toxic skin penetration enhancers. Sci. Rep. 2019;9:14617. https://doi.org/10.1038/s41598-019-51226-5 – 19. Varga-Medveczky Z, Kocsis D, et al. Skin-on-a-Chip Technology for Testing Transdermal Drug Delivery-Starting Points and Recent Developments. Pharmaceutics 2021;13:1852. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics13111852 – 20. Bajza Á, Kocsis D, et al. Verification of P-Glycoprotein Function at the Dermal Barrier in Diffusion Cells and Dynamic ‚Skin-On-A-Chip’ Microfluidic Device. Pharmaceutics 2020;12:E804. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics12090804 – 21. Tárnoki-Zách J, Mehes E, et al. Development and Evaluation of a Human Skin Equivalent in a Semiautomatic Microfluidic Diffusion Chamber. Pharmaceutics 2021;13:910. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics13060910 – 22. Soliman ME, Adewumi AT, et al. Simulation Models for Prediction of Bioavailability of Medicinal Drugs-the Interface Between Experiment and Computation. AAPS PharmSciTech 2022;23:86. https://doi.org/10.1208/s12249-022-02229-5 – 23. Varga PR, Dinnyési E, et al. Optimized Synthesis and Cytotoxic Activity of α-Aminophosphonates Against a Multidrug Resistant Uterine Sarcoma Cell Line. Lett. Drug Des. Discov. 2023;20:365-71. https://doi.org/10.2174/1570180819666220609104427 – 24. Kiss NZ, Kaszás A, et al. A neighbouring group effect leading to enhanced nucleophilic substitution of amines at the hindered α-carbon atom of an α-hydroxyphosphonate. Tetrahedron Lett. 2012;53:207-9. https://doi.org/10.1016/j.tetlet.2011.11.026 – 25. Kiss NZ, Rádai Z, et al. Synthesis of α-aminophosphonates from α-hydroxyphosphonates; a theoretical study. Heteroat. Chem. 2016;27:260-8. https://doi.org/10.1002/hc.21324 – 26. Kocsis D, Kichou H, et al. Structural and Functional Analysis of Excised Skins and Human Reconstructed Epidermis with Confocal Raman Spectroscopy and in Microfluidic Diffusion Chambers. Pharmaceutics 2022;14:1689. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics14081689 – 27. Kocsis D, Varga PR, et al. Transdermal Delivery of α-Aminophosphonates as Semisolid Formulations – An In Vitro-Ex Vivo Study. Pharmaceutics 2023;15:1464. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics15051464 – 28. Lukács B, Bajza Á, et al. Skin-on-a-Chip Device for Ex Vivo Monitoring of Transdermal Delivery of Drugs-Design, Fabrication, and Testing. Pharmaceutics 2019;11:E445. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics11090445 – 29. Farner F, Bors L, et al. Validation of an In vitro-in vivo Assay System for Evaluation of Transdermal Delivery of Caffeine. Drug Deliv. Lett. 2019;9:15-20. https://doi.org/10.2174/2210303108666180903102107

BrAIN pályázat

Jelentős fejlődésnek vagyunk tanúi a sebkezelés és sebgyó­gyulás területén. A megfelelő speciális szaktudással rendelkező ápolók, orvosok, gyógyszerészek segítségével a nagyon súlyos sebeket is képesek vagyunk úgy kezelni, hogy a beteg életminősége ne, vagy csak nagyon kis mértékben csökkenjen. A korszerű sebkezelés elvei viszonylag újak és nem ismertek széles körben. Munkám során az I. Sz. Belgyógyászati Klinika Angiológia tanszékén több alsó végtagi sebbel, és azok kötszeres és gyógyszeres kezelésével találkozom. A modern kötszerek felírásához szakorvosi jogosultság szükséges, mégis fontos területnek tartom a képzésünkben háttérszerepet kapó kötszerek megismerését. A közforgalmú patikákban a napi munkavégzés során a nagyszámú beteg-gyógyszerész találkozás alkalmával számos esetben fordul elő, hogy valamilyen sérülés kapcsán kérik ki a gyógyszerészek véleményét. A dolgozat célja a modern sebkezelési elveket, alapokat bemutatni, összefoglalva a kötszerek típusait, illetve egy eseten keresztül szemléltetni egyes kötszerek működését. Célom, hogy a gyógyszerész kollégák is megismerkedjenek a képzésünk során kevesebb szerephez jutó kötszerekkel, illetve betekintést nyerjenek a krónikus, nehezen gyógyuló sebek szakszerű ellátásába.

Kulcsszavak: korszerű sebkezelés, sebgyógyulás, modern kötszer

Basic principles of modern wound care, types of smart bandages and their application in clinical practice

We are witnessing significant progress in the field of wound treatment and healing. With the appropriate special expertise and the help of nurses, doctors and pharmacists, we are able to treat even very serious wounds in such a way that the patient’s quality of life does not or only very slightly decrease, The principles of modern wound care are relatively new and not widely known. In the course of my work at the Department of Angiology of the First Internal Medicine Clinic, I come across several lower extremity wounds and their treatment with bandages and drugs. In order to prescribe modern bandages, specialist authorization is required, but I consider it an important area to get to know the bandages that play an insignificant role in our education. A large number of patient-pharmacist interactions occur in the daily routine work at community pharmacies, it often happens that pharmacists’ opinions are sought in connection with some kind of injury. I would like to present the basic principles and foundations of modern wound care, summarize the types of dressings, and with an example to illustrate the operation of some dressings. My goal is that pharmacist will also become familiar with bandages that play a minor role during our education, and gain insight into the professional care of chronic, difficult-to-heal wounds.

Keywords: modern wound treatment, wound healing, mo­dern dressing

Irodalom

1. Prof. Daróczy Judit c. egyetemi tanár, az MTA doktora, bőrgyógyász, moderátor: A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátása irányelvének tervezete. A Bőrgyógyász Szakmai Kollégium jóváhagyásával 2011-ben készült irányelvek átdolgozott formája. – 2. Dr. Kovács L. András, prof. Gyulai Rolland: Alsó végtagi fekélyek differenciáldiagnosztikája II. – Ritka etiológiájú fekélyek (előadás kivonat). A Magyar Sebkezelő Társaság XVII. Kongresszusa, Budapest, 2014. október 16-17. – 3. Móricz János (MSc.): „A Sebgyógyulás” előadásanyag. – 4. Dr. Szabad Gábor: Korszerű sebkezelés. Háziorvos Továbbképző Szemle – 2010. 15. évf. 5. sz. 276-281.o. – 5. Prof. Juhász István: Beszámoló az EWMA Madridban megrendezett 2014. évi kongresszusáról. SEBKEZELÉS – SEBGYÓGYULÁS, XVII. Évfolyam, 2014. 2. szám, 31 -33. o. – 6. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, melyet az Ápolási Szakmai Kollégium készített: A decubitus rizikófelmérése, prevenciója és kezelése. http: //www.kk.pte.hu/docs/protokollok/APOLASDecubitus_P.pdf Letöltés: 2022. november 02. – 7. Winter G. D.: Nature 1962.193. 293-294. https://doi.org/10.1038/193293a0 – 8. http://www.wuwhs.com/, http://ewma.org/, http://www.epuap.org/ Letöltés: 2022. november 02. – 9. http://www.etalon95.hu/mskt/#.WowCF-jOVPY, http://www.etalon95.hu/mskt/folyoirat/index.html#.WowCNOjOVPY, Letöltés: 2022. november 02. – 10.https://sejk.neak.gov.hu/ Letöltés: 2022. november 02.

– 11. Salczerné Dr. Hok Mária: A nehezen gyógyuló, krónikus sebek helyi, tüneti kezelési protokollja sebkezeles2012-1.pdf (etalon95.hu) Letöltés: 2022. november 02. – 12. Prof. Hunyadi János, Salczerné Dr. Hok Mária, dr. Sugár István: A krónikus és nehezen gyógyuló seb fogalma, okai, kritériumai, kezelésének alapelvei a nemzetközi és hazai konszenzusok tükrében, SEBKEZELÉS – SEBGYÓGYULÁS, XI. évfolyam, 2008. 2. szám, 4-8. o. – 13. Rising Károlyné: Krónikus, nehezen gyógyuló sebek ellátása – összefoglaló -, (előadás), PTE ÁOK szakgyógyszerész képzés, Pécs, 2014. szept. 26. – 14. Dr. Rozsos István: A krónikus sebek gyógyításának modern szempontjai a koppenhágai 23. EWMA Kongresszus trendjei alapján, SEBKEZELÉS – SEBGYÓGYULÁS, XVI. évfolyam, 2013. 2. szám, 10-13. o. – 15. Prof. Hunyadi János: A krónikus és nehezen gyógyuló seb fogalma, kritériumai a legújabb kutatások és eredmények tükrében, A Magyar Sebkezelő Társaság XI. Kongresszusa, Budapest, 2008. október 30-31.) – 16. Prof. Daróczy Judit és mtsai.: A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásának irányelve – 17. Tóth I., Dér M.: Nyomási fekélyek kezelése cink-hyaluronáttal. Sebkezelés.1998.14-18. – 18. Rozsos I.: A krónikus sebek és a sebkörnyék kezelésének lehetősége Curiosa géllel. Sebkezelés 2011.2.6-12. – 19. Juhász I., Péter Z., Erdei I.: Részleges mélységű – másodfokú- égési sérülések kezelése Curiosa géllel. Sebkezelés 2012.2.5-12

Aktuális oldalak

A vadgesztenye a hagyományos népi gyógyászatban régóta alkalmazott gyógynövény. A magjából, kérgéből és leveléből készült kivonatok számos gyógyászati és kozmetikai célból használt termék összetevői között megtalálható. Gyulladáscsökkentő, oedemaellenes, a kapillárisok permeabilitását és fragilitását csökkentő hatását tudományos adatok támasztják alá. Hatásosságát a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek enyhítésében, valamint a készítmények alkalmazásának biztonságosságát klinikai vizsgálatokban igazolták. Újabb kutatásokban a sebgyógyulásra gyakorolt, illetve a daganatos betegségekben megfigyelt kedvező hatását is vizsgálják. 2023-ban az MGYT Gyógynövény Szakosztálya az év gyógynövényévé a vadgesztenyét választotta. Közleményünkben a vadgesztenye fitokémiai és farmakológiai tulajdonságait, továbbá a hatásait elemző klinikai vizsgálatok eredményeit kívánjuk részletesen bemutatni.

Kulcsszavak: vadgesztenye, Aesculus hippocastanum, Hippocastani semen, eszcin, krónikus vénás elégtelenség

Horse Chestnut

Horse chestnut has a long history of use in traditional folk medicine. Extracts of its seeds, bark, and leaves are constituents of numerous pharmaceutical and cosmetic products. The anti-inflammatory, anti-edematous, and capillary permeability/fragility reducing effects of horse chestnut have been confirmed by scientific evidence. The efficacy and safety of horse chestnut seed extracts in chronic venous insufficiency was documented in randomized controlled trials. Its beneficial actions on wound healing, and in tumorous diseases have been observed in recent studies. The Medicinal Plant Section of the Hungarian Society for Pharmaceutical Sciences chose horse chestnut as the medicinal plant of the year 2023. This paper provides a detailed review of the phytochemical and pharmacological properties of horse chestnut as well as that of randomized clinical trials evaluating its efficacy.

Keywords: horse chestnut, Aesculus hippocastanum, Hippocastani semen, aescin, chronic venous insufficiency

Irodalom

1. Lack, H.W.: The Discovery and Rediscovery of the Horse Chestnut. Arnoldia. 61(4), 15-19 (2002). – 2. Thomas, P.A., Alhamd, O., Iszkuło, G., Dering, M., Mukassabi, T.A.: Biological Flora of the British Isles: Aesculus hippocastanum. J Ecol. 107, 992-1030 (2019). https://doi.org/10.1111/1365-2745.13116 – 3. Ravazzi, C., Caudullo, G.: Aesculus hippocastanum in Europe: distribution, habitat, usage and threats. In: San-Miguel-Ayanz, J., de Rigo, D., Caudullo, G., Houston Durrant, T., Mauri, A. (Eds.) European Atlas of Forest Tree Species. Publ. Off. EU, Luxembourg, e017fc3+ (2016). – 4. Owczarek-Januszkiewicz, A., Kicel, A., Olszewska, M.A.: Aesculus hippocastanum in the pharmaceutical industry and beyond – Phytochemistry, bioactivity, present application, and future perspectives, Ind Crops Prod. 193, 116187 (2023). https://doi.org/10.1016/j.indcrop.2022.116187 – 5. Pharmacopoea Hungarica VIII, 01/2017:1830 Vadgesztenye – 6. Pharmacopoea Hungarica VIII, 01/2017:1829 Vadgesztenye száraz kivonat, standardizált – 7. European Pharmacopoeia 11.3, 01/2024:2945 Horse-chestnut bark – 8. Fremy E.: Note sur un Acide Retiré de la Saponine, In: Arago, F., Louis Gay-Lussac, J.L. (Eds.) Annales de chimie et de physique, Chez Crochard, Paris, 58, 101-105 (1835). – 9. Wagner, J. and Bosse, J.: Über Inhaltsstoffe des Roßkastaniensamens, I. Untersuchungen am genuinen Saponin Äscin. Biol Chem. 320, 27-34 (1960). https://doi.org/10.1515/bchm2.1960.320.1.27 – 10. Wagner, J. and Bosse, J.: Über Inhaltsstoffe des Roßkastaniensamens, II. Untersuchungen an einem neuen Saponin („Kryptoäscin“). Biol Chem. 322, 254-257 (1960). https://doi.org/10.1515/bchm2.1960.322.1.254 – 11. Dutra, L.S., Leite, M.N., Brandão, M.A.F., de Almeida, P.A., Vaz, F.A.S., de Oliveira, M.A.L.: A Rapid Method for Total β-Escin Analysis in Dry, Hydroalcoholic and Hydroglycolic Extracts of Aesculus hippocastanum L. by Capillary Zone Electrophoresis. Phytochem Anal. 24, 513-519 (2013). https://doi.org/10.1002/pca.2425 – 12. Mészáros, A., Boldizsár, I., Béni, S., Kéry, Á., Alberti, Á.: Új, triterpén tartalmú gyógynövény drogok az Európai Gyógyszerkönyvben (Ph.Eur.9.0) – II. rész. Gyógyszerészet. 61(5), 272-277 (2017). – 13. Rochleder, F.: Über die krystallisirten Bestandtheile der Rosskastanie (Aesculus Hippocastanum L.). J Prakt Chem. 90, 433-445 (1863). https://doi.org/10.1002/prac.18630900163 – 14. Owczarek, A. and Olszewska, M.A.: Development and validation of UHPLC-PDA method for simultaneous determination of bioactive polyphenols of horse-chestnut bark using numerical optimization with MS Excel Solver. J Pharm Biomed Anal. 190, 113544 (2020). https://doi.org/10.1016/j.jpba.2020.113544 – 15. Oszmiański, J., Kalisz, S., Aneta, W.: The Content of Phenolic Compounds in Leaf Tissues of White (Aesculus hippocastanum L.) and Red Horse Chestnut (Aesculus carea H.) Colonized by the Horse Chestnut Leaf Miner (Cameraria ohridella Deschka & Dimić). Molecules. 19, 14625-14636 (2014). https://doi.org/10.3390/molecules190914625 – 16. Kapusta, I., Janda, B., Szajwaj, B., Stochmal, A., Piacente, S., Pizza, C., Franceschi, F., Franz, C., Oleszek. W.: Flavonoids in Horse Chestnut (Aesculus hippocastanum) Seeds and Powdered Waste Water Byproducts. J Agric Food Chem. 55(21), 8485-8490 (2007). https://doi.org/10.1021/jf071709t – 17. Owczarek, A., Kołodziejczyk-Czepas, J., Marczuk, P., Siwek, J., Wąsowicz, K., Olszewska, M.A.: Bioactivity Potential of Aesculus hippocastanum L. Flower: Phytochemical Profile, Antiradical Capacity and Protective Effects on Human Plasma Components under Oxidative/Nitrative Stress In Vitro. Pharmaceuticals. 14, 1301 (2021). https://doi.org/10.3390/ph14121301 – 18. Zlatanov, M.D., Antova, G.A., Angelova-Romova, M.J., Teneva, O.T.: Lipid composition of Castanea sativa Milletve and Aesculus hippocastanum fruit oils. J Sci Food Agric. 93, 661-666 (2013). https://doi.org/10.1002/jsfa.5917 – 19. Isolation and Identification of some Primary Metabolites, Micro- and Macroelements of Karpiuk, U.V., Abudayeh, Z.H.M., Kyslychenko, V.S., Yemelianova, O.І,: Aesculus hippocastanum L. Seeds. Int J Pharmacognosy Phytochem Res. 9(1), 108-113 (2017). https://doi.org/10.25258/ijpapr.v9i1.8049 – 20. European Union herbal monograph on Aesculus hippocastanum L., semen EMA/HMPC/628242/2018 – 21. Longiave, D., Omini, C., Nicosia, S., Berti, F.: The mode of action of aescin on isolated veins: Relationship with PGF2α. Pharmacol Res Commun. 10(2), 145-152 (1978). https://doi.org/10.1016/S0031-6989(78)80072-1 – 22. Raffetto, J.D. and Khalil, R.A.: Ca2+−dependent contraction by the saponoside escin in rat vena cava: Implications in venotonic treatment of varicose veins, J Vasc Surg. 54(2), 489-496 (2011). https://doi.org/10.1016/j.jvs.2011.01.043 – 23. Felixsson, E., Persson, I.A.-L., Eriksson, A.C., Persson, K.: Horse chestnut extract contracts bovine vessels and affects human platelet aggregation through 5-HT2A receptors: an in vitro study. Phytother Res. 24, 1297-1301 (2010). https://doi.org/10.1002/ptr.3103 – 24. Dudek-Makuch, M. and Studzińska-Sroka, E.: Horse chestnut – efficacy and safety in chronic venous insufficiency: an overview. Rev Bras Farmacogn. 25(5), 533-541 (2015). https://doi.org/10.1016/j.bjp.2015.05.009 – 25. Facino, R.M., Carini, M., Stefani, R., Aldini, G., Saibene, L.: Anti-Elastase and Anti-Hyaluronidase Activities of Saponins and Sapogenins from Hedera helix, Aesculus hippocastanum, and Ruscus aculeatus: Factors Contributing to their Efficacy in the Treatment of Venous Insufficiency. Arch Pharm. 328(10), 720-724 (1995). https://doi.org/10.1002/ardp.19953281006 – 26. Guillaume, M. and Padioleau, F.: Veinotonic effect, vascular protection, antiinflammatory and free radical scavenging properties of horse chestnut extract. Arzneimittelforschung. 44(1), 25-35 (1994). – 27. Sirtori, C.R.: Aescin: pharmacology, pharmacokinetics and therapeutic profile. Pharmacol Res. 44(3), 183-193 (2001). https://doi.org/10.1006/phrs.2001.0847 – 28. Chen, C., Wang, S., Chen, J., Liu, X., Zhang, M., Wang, X., Xu, W., Zhang, Y., Li, H., Pan, X., Si, M.: Escin suppresses HMGB1-induced overexpression of aquaporin-1 and increased permeability in endothelial cells. FEBS Open Bio. 9(5), 891-900 (2019). https://doi.org/10.1002/2211-5463.12622 – 29. Arnould, T., Janssens, D., Michiels, C., Remacle, J.: Effect of aescine on hypoxia-induced activation of human endothelial cells. Eur J Pharmacol. 315(2), 227-233 (1996). https://doi.org/10.1016/s0014-2999(96)00645-0 – 30. Assessment report on Aesculus hippocastanum L., semen EMA/HMPC/638244/2018 – 31. Neiss, A. and Böhm, C.: Zum Wirksamkeitsnachweis von Rosskastaniensamenextrakt beim varikösen Symptomenkomplex. Münch Med Wochenschr. 118, 213-216. (1976). – 32. Friederich, H.C., Vogelsberg, H., Neiss, A.: Ein Beitrag zur Bewertung von intern wirksamen Venenpharmaka. Z Hautkr. 53, 369-374 (1978). – 33. Rudofsky, G., Neiss, A., Otto, K., Seibel, K.: Ödemprotektive Wirkung and klinische Wirksamkeit von Rosskastaniensamenextrakt im Doppeltblindversuch. Phlebol Proktol. 15, 47-54 (1986). – 34. Pilz, E.: Ödeme bei Venenerkrankungen. Med Welt. 41, 1143-1144 (1990). – 35. Lohr, E., Garanin, G., Jesau, P., Fischer, H.: Ödempräventive Therapie bei chronischer Veneninsuffizienz mit Ödemneigung. Münch Med Wochenschr. 128, 579-581 (1986). – 36. Diehm, C., Vollbrecht, D., Amendt, K., Comberg, H.U.: Medical edema protection–clinical benefit in patients with chronic deep vein incompetence. A placebo controlled double blind study. VASA. 21(2),188-192 (1992). – 37. Steiner, M. and Hillemanns, H.G.: Venostasin retard in the management of venous problems during pregnancy. Phlebology. 5, 41-44 (1990). https://doi.org/10.1177/026835559000500109 – 38. Erdlen, F.: Klinische Wirksamkeit von Venostasin retard im Doppelblindversuch. Med Welt. 40, 994-996 (1989). – 39. Kalbfleisch, W. and Pfalzgraf, H.: Ödemprotektiva, Äquipoternite Dosierung-Rosskastaniensamenextrakt und O-β-Hydroxyethylrutoside im Vergleich. Therapiewoche. 39, 3703-3707 (1989). – 40. Erler, M.: Rosskastaniensamenextrakt bei der Therapie peripherer Odeme – ein klinischer Therapievergleich. Med Welt. 42, 593-596 (1991). – 41. Rehn, D., Unkauf, M., Klein, P., Jost, V., Lücker, P.W.: Comparative clinical efficacy and tolerability of oxerutins and horse chestnut extract in patients with chronic venous insufficiency. Arzneimittelforschung. 46(1), 483-487 (1996). – 42. Diehm, C., Trampish, H.J., Lange, S., Schmidt, C.: Comparison of leg compression stocking and oral horsechestnut seed extract therapy in patients with chronic venous insufficiency. Lancet. 347, 292-294 (1996). https://doi.org/10.1016/s0140-6736(96)90467-5 – 43. Diehm, C. and Schmidt, C.: Venostasin retard gegen Plazebo and Kompression bei Patienten mit CVI II/II1A. Final Study Report. In: Ottillinger, B. and Greeske, K.: BMC Cardiovasc Disord. 1,5 (2001). https://doi.org/10.1186/1471-2261-1-5 – 44. Koch, R.: Comparative study of Venostasin and pycnogenol in chronic venous insufficiency. Phytother Res. 16(1), 1-5 (2002). https://doi.org/10.1002/ptr.1010 – 45. Pittler, M.H. and Ernst, E.: Horse chestnut seed extract for chronic venous insufficiency. Cochrane Database Syst Rev. 2012(11) CD003230 (2012). https://doi.org/10.1002/14651858.CD003230.pub4 – 46. Siebert, U., Brach, M., Sroczynski, G., Überla, K.: Efficacy, routine effectiveness, and safety of horsechestnut seed extract in the treatment of chronic venous insufficiency. A meta-analysis of randomised controlled trials and large observational studies. Int Angiol. 21, 305-315 (2002). – 47. Ottillinger, B. and Greeske, K.: Rational therapy of chronic venous insufficiency – chances and limits of the therapeutic use of horse-chestnut seeds extract. BMC Cardiovasc Disord. 1,5 (2001). https://doi.org/10.1186/1471-2261-1-5 – 48. Pirard, J., Gillet, P., Guffens, J.M., Defrance, P.: Etude en double aveugle du Reparil en proctologie. Rev Med Liege. 31(10), 343-345 (1976). – 49. Aksoy, H., Çevik, Ö., Şen, A., Göğer, F., Şekerler, T., Şener, A.: Effect of Horse-chestnut seed extract on matrix metalloproteinase-1 and -9 during diabetic wound healing. J Food Biochem. 43: e12758 (2019). https://doi.org/10.1111/jfbc.12758 – 50. Kováč, I., Melegová, N., Čoma, M., Takáč, P., Kováčová, K., Hollý, M., Ďurkáč, J., Urban, L., Gurbáľová, M., Švajdlenka, E., Mojžišová, G., Zajíček, R., Szabo, P., Mučaji P.: Aesculus hippocastanum L. Extract Does Not Induce Fibroblast to Myofibroblast Conversion but Increases Extracellular Matrix Production In Vitro Leading to Increased Wound Tensile Strength in Rats. Molecules. 25, 1917 (2020). https://doi.org/10.3390/molecules25081917 – 51. Leach, M.J., Pincombe, J., Foster, G.W. Clinical efficacy of horsechestnut seed extract in the treatment of venous ulceration. J Wound Care. 15(4), 159-167 (2006). https://doi.org/10.12968/jowc.2006.15.4.26898 – 52. Xie, Q., Zong, X., Ge, B., Wang, S., Ji, J., Ye, Y., Pan, L.: Pilot postoperative ileus study of escin in cancer patients after colorectal surgery. World J Surg. 33(2), 348-354 (2009). https://doi.org/10.1007/s00268-008-9816-1 – 53. Mei, J.-Y., Zhang, M.-J., Wang, Y.-Y., Liu, Y,-H.: The positive clinical therapeutically effects of Escin on advanced thyroid cancer. Cancer Med. 6(5), 937–943 (2017). https://doi.org/10.1002/cam4.1031 – 54. Idris, S., Mishra, A., Khushtar, M.: Phytochemical, ethanomedicinal and pharmacological applications of escin from Aesculus hippocastanum L. towards future medicine. J Basic Clin Physiol Pharmacol. 31(5), 20190115 (2020). https://doi.org/10.1515/jbcpp-2019-0115 – 55. Fu, F., Hou, Y., Jiang, W., Wang, R., Liu, K.: Escin: inhibiting inflammation and promoting gastrointestinal transit to attenuate formation of postoperative adhesions. World J Surg. 29(12), 1614-1620 (2005). https://doi.org/10.1007/s00268-005-7870-5 – 56. Avci, G., Küçükkurt, I., Akkol, E.K., Yeşilada, E.: Effects of escin mixture from the seeds of Aesculus hippocastanum on obesity in mice fed a high fat diet. Pharm Biol. 48(3), 247-252 (2010). https://doi.org/10.3109/13880200903085466 – 57. Singh, H., Sidhu, S., Chopra, K., Khan, M.U.: The novel role of β-aescin in attenuating CCl4-induced hepatotoxicity in rats, Pharm Biol. 55(1), 749-757 (2017). https://doi.org/10.1080/13880209.2016.1275023 – 58. Selvakumar, G.P., Manivasagam, T., Rekha, K.R., Jayaraj, R.L., Elangovan, N.: Escin, a Novel Triterpene, Mitigates Chronic MPTP/p-Induced Dopaminergic Toxicity by Attenuating Mitochondrial Dysfunction, Oxidative Stress, and Apoptosis. J Mol Neurosci. 55, 184-197 (2015). https://doi.org/10.1007/s12031-014-0303-x – 59. European Union herbal monograph on Aesculus hippocastanum L., cortex EMA/HMPC/596130/2022 – 60. Piwowarski, J.P., Kiss, A.K., Kozłowska-Wojciechowska, M.: Anti-hyaluronidase and anti-elastase activity screening of tannin-rich plant materials used in traditional Polish medicine for external treatment of diseases with inflammatory background, J Ethnopharmacol. 137(1), 937-941 (2011). https://doi.org/10.1016/j.jep.2011.05.039 – 61. Li, C., Li, J., Lai, J., Liu, Y.: The pharmacological and pharmacokinetic properties of esculin: A comprehensive review. Phytother Res, 36(6), 2434-2448 (2022). https://doi.org/10.1002/ptr.7470 – 62. Owczarek, A. Kolodziejczyk-Czepas, J., Woźniak-Serwata, J., Magiera, A., Kobiela, N., Wąsowicz, K., Olszewska, M.A.: Potential Activity Mechanisms of Aesculus hippocastanum Bark: Antioxidant Effects in Chemical and Biological In Vitro Models. Antioxidants. 10, 995 (2021). https://doi.org/10.3390/antiox10070995 – 63. Assessment report on Aesculus hippocastanum L., cortex EMA/HMPC/596131/2022 – 64. Hänsel, R., Keller, K., Rimpler, H., Schneider, G. (Eds) Hagers Handbuch der Pharmazeutischen Praxis. Drogen A-D. Vol 4. 5th ed., Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, pp. 110-122 (1992). – 65. Schimmer, O., Krüger, A., Paulini, H., Haefele, F.: An evaluation of 55 commercial plant extracts in the Ames mutagenicity test. Pharmazie. 49(6), 448-451 (1994). – 66. Voutquenne, L., Lavaud, C., Massiot, G., Le Men-Olivier, L.: Structure-Activity Relationships of Haemolytic Saponins. Pharm Biol. 40(4), 253-262 (2002). https://doi.org/10.1076/phbi.40.4.253.8470 – 67. Li, C., Liu, Z., Gao, Y., Liu, K.: Investigation of blood toxicity in association with aescin (the horse chestnut seed extract). Toxicol Lett. 164S, S90 (2006). https://doi.org/10.1016/j.toxlet.2006.06.188 – 68. Escribano, M.M., Muñoz-Bellido, F.J., Velázquez, E., Delgado, J., Serrano, P., Guardia, J., Condé, J.: Contact urticaria due to aescin. Contact Derm. 37(5), 233 (1997). https://doi.org/10.1111/j.1600-0536.1997.tb02440.x – 69. Snow, A., Halpenny, D., McNeill, G., Torreggiani, W.C.: Life-threatening rupture of a renal angiomyolipoma in a patient taking over-the-counter horse chestnut seed extract. J Emerg Med. 43(6), 401-403 (2012). https://doi.org/10.1016/j.jemermed.2010.11.044 – 70. Renaudin, J.M., Beaudouin, E., Ponvert, C., Demoly, P., Moneret-Vautrin, D.-A.: Severe drug-induced anaphylaxis: analysis of 333 cases recorded by the Allergy Vigilance Network from 2002 to 2010. Allergy. 68, 929–937 (2013). https://doi.org/10.1111/all.12168 – 71. Takegoshi, K., Tohyama, T., Okuda, K., Suzuki, K., Ohta, G.: A case of Venoplant-induced hepatic injury. Gastroenterol Jpn. 21(1), 62-65 (1986). https://doi.org/10.1007/BF02775942 – 72. Hartleb, M. and Gutkowski, K.: Unexpected liver cirrhosis in a young patient with long-term use of the horse chestnut seed extract. Gazz Med Ital–Arch Sci Med. 174, 141-142 (2015).

BrAIN pályázat

A szakirodalom szerint a Curcuma longa növény rizómájából izolálható kurkumin – jelentős gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásának köszönhetően – ígéretes lehet különböző bőrproblémák kezelésében. Kísérleti munkám célja kurkumintartalmú külsőlegesen alkalmazandó innovatív készítmények formulálása és vizsgálata volt. A kurkumin rossz oldhatósága és kedvezőtlen biohasznosulása azonban jelentősen megnehezíti a megfelelő hatékonyságú termék formulálását. Ezen problémák kiküszöbölésére ön-nanoemulgeáló gyógyszerhordozó rendszert hoztam létre, amit krémekbe és gélekbe inkorporáltam. Az elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a kurkumint tartalmazó ön-nanoemulgeáló gyógyszerhordozó rendszer ígéretes alternatíva lehet a dermatitis kezelésében. A jelen tanulmány az első bizonyíték arra, hogy a kurkumin lokális alkalmazása szignifikáns hatékonysággal rendelkezik a karragénnel kiváltott patkánymancsoedema és az UV-
sugárzás okozta gyulladások esetén is. A jövőbeni klinikai vizsgálatok igazolhatják a kurkumintartalmú ön-nano­emulgeáló rendszerek helyi alkalmazásának jelentőségét a gyulladással járó bőrbetegség terápiájában.

Kulcsszavak: kurkuma, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, ön-nanoemulgeáló gyógyszerhordozó rendszer

Formulation of curcumin-containing self-nanoemul­sifying systems for the more effective treatment of dermatological diseases associated with inflammation

According to the literature, curcumin, which can be isolated from the rhizome of the Curcuma longa plant – due to its significant anti-inflammatory and antioxidant effects – can be promising in the treatment of various skin problems. The aim of my experimental work was to formulate and investigate innovative externally applied preparations containing curcumin. However, its poor solubility and unfavorable bioavailability significantly complicates the formulation of an adequately effective product. To eliminate these problems, SNEDDS has been formulated and incorporated into creams and gels. The results suggested that the SNEDDS containing curcumin can be a promising alternative in the treatment of dermatitis. The present study is the first evidence that topical application of curcumin has significant efficacy in both carrageenan-induced rat paw edema and UV-induced inflammation. Future clinical studies may prove the importance of the local application of curcumin-containing SNEDDS in the therapy of inflammatory skin diseases.

Keywords: curcumin, anti-inflammatory and antioxidant effect, self-nanoemulsifying medicinal systems

Irodalom

1. Bylund S., Kobyletzki L. B., Svalstedt M., Svensson Å.: Prevalence and Incidence of Atopic Dermatitis: A Systematic Review. Acta dermato-venereologica 100(12), (2020) https://doi.org/10.2340/00015555-3510 – 2. Coondoo A, Phiske M, Verma S, Lahiri K.: Side-effects of topical steroids: A long overdue revisit. Indian Dermatol Online J. 5, 416-425. (2014) https://doi.org/10.4103/2229-5178.142483 – 3. Wu S., Pang Y., He Y., Zhang X., Peng L., Guo J., Zeng, J.: A comprehensive review of natural products against atopic dermatitis: Flavonoids, alkaloids, terpenes, glycosides and other compounds. Biomedicine & pharmacotherapy 140, 111741. (2021) https://doi.org/10.1016/j.biopha.2021.111741 – 4. Hewlings S. J., Kalman D. S.: Curcumin: A Review of Its Effects on Human Health. Foods. 6(10):92. (2017) https://doi.org/10.3390/foods6100092 – 5. Vaughn A. R., Branum A., Sivamani R. K.: Effects of Turmeric (Curcuma longa) on Skin Health: A Systematic Review of the Clinical Evidence. Phytotherapy research : PTR, 30(8), 1243-1264. (2016) https://doi.org/10.1002/ptr.5640 – 6. Górnicka J., Mika M., Wróblewska O., Siudem P., Paradowska K.: Methods to Improve the Solubility of Curcumin from Turmeric. Life. 13, 207. (2023) https://doi.org/10.3390/life13010207 – 7. Zeng L., Gowda B. H. J., Ahmed M. G., Abourehab M. A. S., Chen Z. S., Zhang C., Li, J., Kesharwani P.: Advancements in nanoparticle-based treatment approaches for skin cancer therapy. Molecular cancer 22(1), 10. (2023) https://doi.org/10.1186/s12943-022-01708-4 – 8. Piperno A., Sciortino M.T., Giusto E., Montesi M., Panseri S., Scala A.: Recent Advances and Challenges in Gene Delivery Mediated by Polyester-Based Nanoparticles. Int J Nanomedicine. 16:5981-6002 (2021) https://doi.org/10.2147/IJN.S321329 – 9. Ramaye Y., Dabrio M., Roebben G., Kestens V.: Development and Validation of Optical Methods for Zeta Potential Determination of Silica and Polystyrene Particles in Aqueous Suspensions. Materials 14(2):290. (2021) https://doi.org/10.3390/ma14020290 – 10. Mosmann T.: Rapid colorimetric assay for cellular growth and survival: Application to proliferation and cytotoxicity assays. J. Immunol. Methods 65, 55-63. (1983) https://doi.org/10.1016/0022-1759(83)90303-4 – 11. Otto A., du Plessis J., Wiechers J. W.: Formulation effects of topical emulsions on transdermal and dermal delivery. International journal of cosmetic science, 31(1), 1-19. (2009) https://doi.org/10.1111/j.1468-2494.2008.00467.x – 12. Józsa L., Ujhelyi Z., Vasvári G., Sinka D., Nemes D., Fenyvesi F., Váradi J., Vecsernyés M., Szabó J., Kalló G., Vasas G., Bácskay I., Fehér P.: Formulation of Creams Containing Spirulina Platensis Powder with Different Nonionic Surfactants for the Treatment of Acne Vulgaris. Molecules, 25(20), 4856. (2020). https://doi.org/10.3390/molecules25204856 – 13. Arulselvan P., Fard M. T., Tan W. S., Gothai S., Fakurazi S., Norhaizan M. E., Kumar S. S.: Role of Antioxidants and Natural Products in Inflammation. Oxidative medicine and cellular longevity, 5276130. (2016) https://doi.org/10.1155/2016/5276130 – 14. Baliyan S., Mukherjee R., Priyadarshini A., Vibhuti A., Gupta A., Pandey R. P., Chang, C. M.: Determination of Antioxidants by DPPH Radical Scavenging Activity and Quantitative Phytochemical Analysis of Ficus religiosa. Molecules, 27(4), 1326. (2022). https://doi.org/10.3390/molecules27041326 – 15. Marchitti S. A., Chen Y., Thompson D. C., Vasiliou, V.: Ultraviolet radiation: cellular antioxidant response and the role of ocular aldehyde dehydrogenase enzymes. Eye & contact lens, 37(4), 206-213. (2011). https://doi.org/10.1097/ICL.0b013e3182212642 – 16. Dinarello C.A.: Proinflammatory cytokines. Chest, 118(2):503-8. (2000) https://doi.org/10.1378/chest.118.2.503

Praxis

A humán immundeficiencia vírus (human immundeficiency virus, HIV) a retrovírusok közé tartozó humán patogén. Az általa okozott betegség a szerzett immunhiányos állapot (acquired immunodeficiency syndrome, AIDS). Az 1980-as felfedezésekor az AIDS diagnózisa egyet jelentett a halálos ítélettel. Azóta jobban megismertük a vírust és a betegséget. A modern gyógyszerek folyamatos szedésével sikerül egy krónikus vírushordozó állapotra szelídíteni a fertőzést. Ugyanakkor a vírus eliminációja az emberi szervezetből még mindig nem megoldott, ezért további kutatásokra és gyógyszerfejlesztésre van szükség.

Kulcsszavak: HIV, AIDS, antivirális terápiák

Therapeutic options of HIV

The human immunodeficiency virus (HIV) is a human pathogen belonging to the retroviruses. The disease it causes is acquired immunodeficiency syndrome (AIDS). When it was first discovered in 1980, a diagnosis of AIDS was a death sentence. Since then, we have come to better understand the virus és the disease. With the continued use of modern medicines, the infection has been tamed to a chronic viral carrier state. However, the elimination of the virus from the human body is still not accomplished és further research és drug development is needed.

Keywords: HIV, AIDS, antiviral therapy

Irodalom

1. Marsh, M. HIV – The Cell Biology of Virus Infection és Replication. In Encyclopedia of Cell Biology; Elsevier, 2023; pp. 478–490. – 2. World Health Organization Regional Office for Europe HIV/AIDS surveillance in Europe; 2022; Vol. 2021. – 3. Bánhegyi Dénes Dr., Szlávik János Dr., I.S.K. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az antiretrovirális kezelésrõl és az opportunista betegségek primer és szekunder profilaxisáról. 2008. – 4. Jmarchn HIV-replication-cycle-en Available online: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:HIV-replication-cycle-en.svg. – 5. Department of Health és Human Services-USA Guidelines for the Use of Antiretroviral Agents in Adults és Adolescents with HIV. HHS Panel Antiretrovir. Guidel. Adults Adolesc. Work. Gr. NIH Off. AIDS Res. Advis. Counc. 2022, 1–604. – 6. U.S. Department of Health és Human Services (HHS) Recommendations for the Use of Antiretroviral Drugs During Pregnancy és Interventions to Reduce Perinatal HIV Transmission in the United States: Diagnosis of HIV Infection in Infants és Children. Clin. HIV.gov 2023. – 7. Abrams, E.; Ammann, A.; Anderson, M.; Bernstein, L.; Baker, C. Guidelines for the use of antiretroviral agents in pediatric HIV Infection January 7, 2000. HIV Clin. Trials 2000, 1, 58–99, doi:10.1310/EC1D-A9JN-J0HB-24PY.