A sertés (Sus scrofa domestica) bélnyálkahártyájában található a heparin, ami egy biológiai eredetű antikoaguláns. A természetes heparin különböző lánchosszúságú (5000 – 40 000 Dalton) poliszacharidokból áll, ezért hatása nehezen standardizálható. A kiszámíthatóbb hatás érdekében lúgos vagy salétromsavas depolimerizációval állítják elő az alacsony molekulatömegű (8000 Dalton alatt) heparinokat (low molecular weight heparine, LMWH). Ide tartoznak az enoxaparin, fondaparinux, nadroparin. Indikációk: thromboemboliás szövődmények megelőzése, tüdőembólia, ST-elevációval járó szívizominfarktus és mélyvénás trombózis terápiája. Trombózisgátló hatásukat az antitrombinon (AT) keresztül fejti ki, az aktivált X. faktor- (Xa-) és trombin (IIa)-gátlás potencírozásával. (Forrás: 123rf.com)
2023. január TESZT
Tartalom
Elnöki köszöntő
Főszerkesztői köszöntő
Továbbképző közlemények
A cikk felvezetés a folyóirat 2023. évi címlapképeihez. A szerkesztőség minden évben választ egy témakört, mely időszerű és méltó a Gyógyszerészet havi folyóiratának címlapképeihez. A 2023. évben a címlapképek olyan állatok képét mutatják be, melyek szerv, szövet kivonatai, vagy az általuk termelt anyagok része volt a régmúlt és a mai korszerű gyógyszerterápiának. Ennek apropója, hogy 2022-ben ünnepeltük Richter Gedeon gyógyszerész születésének 150. évfordulóját, aki a kor szellemiségét meghaladva felismerte, hogy a modern gyógyszerterápia jövője sok tekintetben az organoterápiás kutatásban rejlik. Tudományos munkásságának jelentős részét ennek a tudományterületnek a mélyebb feltárására és az abban rejlő gyógyítási lehetőségek megvalósítására fordította. Szinte előre látta, hogy az organoterápia, majd később a biotechnológia, számos még megoldatlan betegség kezelésére, így az emberi életminőség jelentős javítására szolgálhat. Szeretnénk adózni az ő tiszteletére is ezzel a színes és érdekes címlapképsorozattal.
Kulcsszavak: címlapképek, organoterápia, állati eredetű gyógyszerek
The importance of organotherapy in the production of drugs
This article is an introduction to the journal’s 2023 cover images. Every year, the editors choose a topic that is timely and up to the standards of the cover images of the journal „Gyógyszerészet” (Pharmacy). In the year 2023, the front page images show animals whose organ and tissue extracts or the substances they produce were part of ancient or are part of modern drug therapy. Apropos of this, in 2022 we celebrated the 150th anniversary of the birth of the pharmacist Gedeon Richter, who, transcending the spirit of his age, recognized that the future of modern drug therapy in many respects lies in organotherapy research. He devoted a significant part of his scientific work to the deeper exploration of this field of science and the realization of the pharmaceutical potential involved in it. He almost foresaw that organotherapy, and later biotechnology, could be used to treat diseases of unmet medical need, thus significantly improving the quality of human life. We would also like to pay tribute to him with this series of colorful and interesting cover images.
Keywords: cover page figures, organotherapy, animal derived medicines
Irodalom
1. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., 1901-1927 könyv kiadvány – 2. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., 1901-1941 könyv kiadvány – 3. https://www.etk.pte.hu – 4. https://www.tankonyvkatalogus.hu – 5. Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia Medicina, 1989. – 6. https://www.doki.net – 7. https://www.hormonharmonia.hu – 8. Nagy V Endre: Endokrin betegségek felnőtt korban Medicina, 2021. – 9. https://www.nkp.hu – 10. Ongrádi József: Orvosi biotechnológia Semmelweis kiadó, 2022. – 11. Fári Miklós Gábor, Popp József: Biotechnológia anno 1920-1938 és ma Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány
Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő technológiai vívmánya a 3D nyomtatás, melynek gyökerei a XX. századig vezethetők vissza. A hobbi felhasználáson kívül a 3D nyomtatók számos iparág területén elterjedtek az alapanyagok kedvező ára és a módszerek sokoldalúsága miatt. Rövid történelmi áttekintés keretein belül a hagyományos, szubtraktív gyártási eljárásokkal összehasonlítva bemutatásra kerül az additív gyártás. Ezután tárgyalásra kerülnek a 3D nyomtatás alapelvei, a különböző technikák működési elvei, az azok közti azonosságok és különbségek, valamint ezen technikák előnyei és hátrányai. A nyomtatók és módszerek bemutatása után néhány érdekes példán keresztül szemléltetésre kerül, valójában mire is használható a 3D nyomtatás az orvos- és egészségtudományban. Megtudhatjuk, kik, hogyan és miként nyomtattak már vezetéknélküli „headset”-tel irányítható alkarprotézist, titánötvözetből fogászati implantátumot, illetve megismerhetünk további figyelemre méltó eredményeket.
Kulcsszavak: 3D nyomtatás, additív gyártás, 3D nyomtatás a gyógyászatban
Overview of 3D printing and it’s medical applications
Nowadays, 3D-printing is one of the fastest developing technological advancements, of which origin goes back to the 20th century. 3D-printers are widespread in several industrial fields due to the low cost of raw materials and the versatility of methods. In the context of a brief historical overview, additive manufacturing is presented in comparison with traditional, subtractive manufacturing processes. The principles of 3D printing, the working principles of different techniques, the similarities and differences between them, the advantages and disadvantages are then discussed. After introducing the printers and methods, some examples of interest to me will illustrate what 3D printing can actually be used in medicine. Find out who has already printed wireless headset-controlled forearm prosthesis, dental implant from titanium alloy and more remarkable results.
Keywords: 3D printing, additiv manufacturing, 3D printing in healthcare
Irodalom
1. Leinster M, Valance J et al. Things pass by. Thrilling Wonder Stories. 1945; 27:11. – 2. https://archive.org/details/ThrillingWonderStoriesV27N021945Su/mode/2up (Elérve: 2022.01.28.) – 3. Horváth Á, Kurucz A. A 3D nyomtatás története és jövőbeli kérdései. „Ifjúság – jövőképek”: Kautz Gyula Emlékkonferencia. Győr: Széchenyi István Egyetem, 2016. – 4. Tan DK, Maniruzzaman M, Nokhodchi A. Advanced Pharmaceutical Applications of Hot-Melt Extrusion Coupled with Fused Deposition Modelling (FDM) 3D Printing for Personalised Drug Delivery. Pharmaceutics. 2018;10:203. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics10040203 – 5. Krupa G. A 3D nyomtatás otthoni lehetőségei, avagy mire is használható a technológia a mindennapokban? J. Appl. Multimedia. 2016;3:35-43. – 6. Barrios-Muriel J, Romero-Sánchez F et al. Advances in Orthotic and Prosthetic Manufacturing: A Technology Review. Materials. 2020;13:295. https://doi.org/10.3390/ma13020295 – 7. Norman J, Madurawe RD et al. A new chapter in pharmaceutical manufacturing: 3D-printed drug products. Adv Drug Deliv Rev. 2017;108:39-50. https://doi.org/10.1016/j.addr.2016.03.001 – 8. Arany P. 3D nyomtatóval előállított implantátumok (PhD tézis, Debrecen): Debreceni Egyetem, Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola; 2021. – 9. Fina F, Goyanes A et al. Selective laser sintering (SLS) 3D printing of medicines. Int J Pharm. 2017;529:285-293. https://doi.org/10.1016/j.ijpharm.2017.06.082 – 10. Wong KC. 3D-printed patient-specific applications in orthopedics. Orthop Res Rev. 2016;8:57-66. https://doi.org/10.2147/ORR.S99614 – 11. Wang H, Lim JY. Metal-ceramic bond strength of a cobalt chromium alloy for dental prosthetic restorations with a porous structure using metal 3D printing. Comput Biol Med. 2019;112:103364. https://doi.org/10.1016/j.compbiomed.2019.103364 – 12. https://www.custompartnet.com/wu/stereolithography (Elérve: 2022. 03. 01.) – 13. Goyanes A, Chang H et al. Fabrication of controlled-release budesonide tablets via desktop (FDM) 3D printing. Int J Pharm. 2015;496:414-20. https://doi.org/10.1016/j.ijpharm.2015.10.039 – 14. https://www.amazon.com/Official-Creality-3D-Printing-220x220x250mm/dp/B09PZ3V9YX (Elérve: 2022.02.22.) – 15. Kadry H, Wadnap S et al. Digital light processing (DLP) 3D-printing technology and photoreactive polymers in fabrication of modified-release tablets. Eur J Pharm Sci. 2019;135:60-67. https://doi.org/10.1016/j.ejps.2019.05.008 – 16. Tack P, Victor J et al. 3D-printing techniques in a medical setting: a systematic literature review. Biomed Eng Online. 2016;15:115. https://doi.org/10.1186/s12938-016-0236-4 – 17. Manero A, Smith P et al. Implementation of 3D Printing Technology in the Field of Prosthetics: Past, Present, and Future. Int J Environ Res Public Health. 2019;16:1641. https://doi.org/10.3390/ijerph16091641 – 18. https://nasa3d.arc.nasa.gov/models/printable (Elérve: 2022. 02 18.) – 19. Fuentes-Gonzalez J, Infante-Alarcón A et al. A 3D-Printed EEG based Prosthetic Arm. 2020 IEEE International Conference on E-health Networking, Application & Services (HEALTHCOM), 2021, pp. 1-5. https://doi.org/10.1109/HEALTHCOM49281.2021.9399035 – 20. Maso DA, Cosmi F. 3D-printed ankle-foot orthosis: a design method. Mater Today Proc. 2019;12:252-261. https://doi.org/10.1016/j.matpr.2019.03.122 – 21. Mangano C, Bianchi A et al. Custom-made 3D printed subperiosteal titanium implants for the prosthetic restoration of the atrophic posterior mandible of elderly patients: a case series. 3D Print Med. 2020;6:1. https://doi.org/10.1186/s41205-019-0055-x
A 2019-ben kirobbant, majd hamar pandémiává fejlődő Covid-19-járvány komoly kihívás elé állította az orvostudományt. Mivel gyorsan volt szükség hatékony antivirális szerre, először a már korábban, más célból kifejlesztett hatóanyagok tesztelése kezdődött meg, remélve, hogy találnak közöttük megfelelőt. Az átütő siker azonban elmaradt, mostanra pedig kifejezetten a SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett hatóanyagok is a kutatás fókuszába kerültek. Ezek közül a nirmatrelvir nevű SARS-CoV-2 proteázgátló és a ritonavir nevű, eredetileg HIV- proteázinhibitornak kifejlesztett farmakon kombinációjából álló Paxlovid gyógyszerészeti szempontból érdekes tulajdonságait szeretném röviden körüljárni ebben a cikkben.
Kulcsszavak: nirmatrelvir, proteázgátló, SARS-CoV-2, antivirális gyógyszer
Paxlovid: protease inhibitor combination against SARS-CoV-2
The COVID-19 endemic -which developed into a pandemic in 2020- posed a serious challenge for medicine. Since there was an urgent need for an effective antiviral drug, in the early stages, medicines developed for other purposes were tested, but this did not bring the desired results. Currently, there are pharmacons developed specifically against SARS-CoV-2 under investigation. In this article, I briefly describe the pharmacologically relevant properties of Paxlovid, a two-component drug containing the SARS-CoV-2 protease inhibitor nirmatrelvir in combination with ritonavir, the latter developed originally as an HIV protease inhibitor.
Keywords: nirmatrelvir, protease inhibitor, SARS-CoV-2, antiviral medication
Irodalom
1. Gupta S, szerk. Viral Proteases and Their Inhibitors. Academic Press; 2017. – 2. Halfon P, Locarnini S. Hepatitis C virus resistance to protease inhibitors. J. Hepatol. 2011;55:192-206. https://doi.org/10.1016/j.jhep.2011.01.011 – 3. Lv Z, Chu Y et al. HIV protease inhibitors: a review of molecular selectivity and toxicity. HIV AIDS (Auckl.). 2015;7:95-104. https://doi.org/10.2147/HIV.S79956 – 4. Alugubelli Y.R, Geng Z.Z et al. A systematic exploration of boceprevir-based main protease inhibitor as SARS-CoV-2 antivirals. Eur. J. Med. Chem. 2022;240:114596-114607. https://doi.org/10.1016/j.ejmech.2022.114596 – 5. Owen D.R, Allerton C.M.N et al. An oral SARS-CoV-2 Mpro inhibitor clinical candidate for the treatment of COVID-19. Science. 2021;374:1586-1593. https://doi.org/10.1126/science.abl4784 – 6. https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/paxlovid-epar-product-information_hu.pdf (2022.08.02.) – 7. Lamb Y.N. Nirmatrelvir Plus Ritonavir: First Approval. Drugs. 2022;82:585-591. https://doi.org/10.1007/s40265-022-01692-5 – 8. Cooper C.L, van Heeswijk R.P.G et al. A Review of Low-Dose Ritonavir in Protease Inhibitor Combination Therapy. HIV/AIDS. 2003;36:1585-1592. https://doi.org/10.1086/375233 – 9. Cvetkovic R.S, Goa K.L. Lopinavir/Ritonavir A Review of its Use in the Management of HIV Infection. Drugs. 2003;63:769-802. https://doi.org/10.2165/00003495-200363080-00004 – 10. Patel T.K, Patel P.B et al. Efficacy and safety of lopinavir-ritonavir in COVID-19: A systematic review of randomized controlled trials. J. Infect. Public Health. 2021;14:740-748. https://doi.org/10.1016/j.jiph.2021.03.015 – 11. Marzolini C, Kuritzkes D.R et al. Recommendations for the Management of Drug-Drug Interactions Between the COVID-19 Antiviral Nirmatrelvir/Ritonavir (Paxlovid) and Comedications. Clin. Pharmacol. Ther. 2022; doi: 10.1002/cpt.2646 https://doi.org/10.1002/cpt.2646 – 12. https://www.covid19-druginteractions.org/ (2022.08.04.) – 13. Chia C.S.B. Novel Nitrile Peptidomimetics for Treating COVID-19. ACS Med. Chem. Lett. 2022;13:330-331. https://doi.org/10.1021/acsmedchemlett.2c00030 – 14. Menéndez J.C. Approaches to the Potential Therapy of COVID-19: A General Overview from the Medicinal Chemistry Perspective. Molecules. 2022;27:658-683. https://doi.org/10.3390/molecules27030658 – 15. Hammond J, Leister-Tebbe H et al. Oral Nirmatrelvir for High-Risk, Nonhospitalized Adults with Covid-19. N. Engl. J. Med. 2022;386:1397-1408. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2118542 – 16. Vangeel L, Chiu W et al. Remdesivir, Molnupiravir and Nirmatrelvir remain active against SARS-CoV-2 Omicron and other variants of concern. Antivir. Res. 2022;198:105252-105255. https://doi.org/10.1016/j.antiviral.2022.105252 – 17. Carlin A.F, Clark A.E. et al. Virologic and Immunologic Characterization of Coronavirus Disease 2019 Recrudescence After Nirmatrelvir/Ritonavir Treatment. Clin. Infect. Dis. 2022:ciac496. https://doi.org/10.1093/cid/ciac496
BrAIN pályázat
A programozott hatóanyag-leadás kiváltásában kulcsfontosságú szereppel rendelkeznek a biopolimerek, melyek széles palettája megtalálható az orális bevitelű gyógyszerkészítmények összetételében. Biológiai kompatibilitásuk révén biztonságossággal alkalmazhatóak, különös tekintettel a nátrium-alginát sók, valamint kémiai szintézissel, vagy fizikai kötések létrehozásával előállított nátrium-alginát kompozitrendszerek. A kompozitrendszer fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározó szerepet töltenek be a hatóanyag-leadás módosításában, amelyet terápiásan kihasználhatunk. Különösen fontos ezen rendszerek nanomedicinális alkalmazása, mivel értéknövelt jelleggel képesek vagyunk célzott, beviteli kapu- és terápiaspecifikus formulációkat tervezni. A micelláris rendszerek erre kiváló példaként említhetők, amelyek a vízoldékonyság növelő és a penetrációfokozó hatásuk révén kulcsfontosságú szereplői a jelenkori gyógyszerkutatás-fejlesztés folyamatainak.
Kulcsszavak: nátrium-alginát, hatóanyag-leadás, kompozit, nanomedicina, micella
Implementation of programmed drug delivery with sodium alginate based composite systems
Biopolymers require special attention in programmed drug release, almost all of which can be utilized through the oral drug delivery route. Due to their biocompatibility, these materials can be safely used, including sodium alginate salts and composite systems produced by chemical synthesis or by creating physical bonds. The physical and chemical properties of the composite determine what type of modified drug release system is formed that can be used therapeutically. The nanomedical application of these system is also particularly important, as the value-added nature allows us to create
targeted, delivery route and therapy-specific pharmaceutical technological solutions. Micellar systems are excellent examples of this, which are key players in today’s research and development processes due to their ability to increase water solubility and enhance penetration.
Keywords: sodium alginate, drug release, composite, nanomedicine, micelle
Irodalom
1. Natarajan JV, Nugraha C et al. Sustained-release from nanocarriers: a review. JCR. 2014:193:122-138 https://doi.org/10.1016/j.jconrel.2014.05.029 – 2. Sachan NK, Pushkar S et al. Sodium alginate: the wonder polymer for controlled delivery. J. Pharm. Res. 2009:2:1191-1199 – 3. Salim M, Minamikawa H et al. Amphiphilic designer nano-carriers for controlled release: from drug delivery to diagnostics. MedChemComm. 2014:5:1602-1618 https://doi.org/10.1039/C4MD00085D – 4. Hassanpour S, Kim HJ et al. Thrombolytic agents: nanocarriers in controlled release. Small. 2020:16:2001647 https://doi.org/10.1002/smll.202001647 – 5. Patel DM, Patel DK, Patel CN. Formulation and evaluation of floating oral in situ gelling system of amoxicillin. Int. Schol. Res. Not. 2011 https://doi.org/10.5402/2011/276250 – 6. Ajazuddin AA, Khan J et al. Advancement in stimuli triggered in situ gelling delivery for local and systemic route. Expert. Opin. Drug. Deliv. 2012:9:1573-1592 https://doi.org/10.1517/17425247.2013.734806 – 7. Date AA, Hanes J, Ensign LM. Nanoparticles for oral delivery: Design, evaluation and state-of-the-art. JCR. 2016:240:504-526 https://doi.org/10.1016/j.jconrel.2016.06.016 – 8. Powell JJ, Faria N et al. Origin and fate of dietary nanoparticles and microparticles in the gastrointestinal tract. J. Autoimmun. 2010:34:J226-J233 https://doi.org/10.1016/j.jaut.2009.11.006 – 9. Yang JS, Xie XJ, He W. Research progress on chemical modification of alginate: A review. Carbohydr. Pol. 2011:84:33-39 https://doi.org/10.1016/j.carbpol.2010.11.048 – 10. Miyazaki S, Kubo W, Attwood D. Oral sustained delivery of theophylline using in-situ gelation of sodium alginate. JCR. 2000:67:275-280 https://doi.org/10.1016/S0168-3659(00)00214-5 – 11. Benavides S, Cortés P et al. Development of alginate microspheres containing thyme essential oil using ionic gelation. Food Chem. 2016:204:77-83 https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2016.02.104 – 12. Ferrandiz M, López A et al. Development and characterization of bioactive alginate microcapsules with cedarwood essential oil. Flavour Fragr. J. 2017:32:184-190 https://doi.org/10.1002/ffj.3373 – 13. Faidi A, Lassoued MA et al. Application of sodium alginate extracted from a Tunisian brown algae Padina pavonica for essential oil encapsulation: Microspheres preparation, characterization and in vitro release study. Int. J. Biol. Macromol. 2019:136:386-394 https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2019.06.023 – 14. Patel N, Lalwani D et al. Development and evaluation of a calcium alginate based oral ceftriaxone sodium formulation. Prog. Biomater. 2016:5:117-133 https://doi.org/10.1007/s40204-016-0051-9 – 15. Agarwal T, Narayana SGH et al. Calcium alginate-carboxymethyl cellulose beads for colon-targeted drug delivery. Int. J. Biol. Macromol. 2015:75:409-417 https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2014.12.052 – 16. Kumar S, Bhanjana G et al. Metformin-loaded alginate nanoparticles as an effective antidiabetic agent for controlled release. J. Pharm. Pharmacol. 2017:69:143-150 https://doi.org/10.1111/jphp.12672 – 17. Haque S, Md S et al. Development and evaluation of brain targeted intranasal alginate nanoparticles for treatment of depression. J. Psychiatr. Res. 2014:48:1-12 https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2013.10.011 – 18. Thomas D, KurienThomas K, Latha MS. Preparation and evaluation of alginate nanoparticles prepared by green method for drug delivery applications. Int. J. Biol. Macromol. 2020:154:888-895 https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2020.03.167 – 19. Ahn DG, Lee J et al. Doxorubicin-loaded alginate-g-poly (N-isopropylacrylamide) micelles for cancer imaging and therapy. ACS Appéldául Mat. Interfaces. 2014:6:22069-22077 https://doi.org/10.1021/am505444c – 20. Cong Z, Shi Y et al. A novel controlled drug delivery system based on alginate hydrogel/chitosan micelle composites. Int. J. Biol. Macromol. 2018:107:855-864 https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2017.09.065 – 21. Soria-Carrera H, Lucía A et al. Polypeptidic micelles stabilized with sodium alginate enhance the activity of encapsulated bedaquiline. Macromol. Biosci. 2019:19:1800397 https://doi.org/10.1002/mabi.201800397 – 22. Lee GS, Park JH et al. Direct deposited porous scaffolds of calcium phosphate cement with alginate for drug delivery and bone tissue engineering. Acta Biomater. 2011:7:3178-3186 https://doi.org/10.1016/j.actbio.2011.04.008 – 23. Benedini L, Laiuppa J et al. Antibacterial alginate/nano-hydroxyapatite composites for bone tissue engineering: Assessment of their bioactivity, biocompatibility and antibacterial activity. Mater. Sci. Eng.: C. 2020:116:111101 https://doi.org/10.1016/j.msec.2020.111101 – 24. Okeke OC, Boateng JS. Nicotine stabilization in composite sodium alginated based wafers and films for nicotine replacement therapy. Carbohydr. Pol. 2017:155:78-88 https://doi.org/10.1016/j.carbpol.2016.08.053 – 25. Ahmed A, Boateng J. Calcium alginate-based antimicrobial film dressings for potential healing of infected foot ulcers. Therap. Deliv. 2018:9:185-204 https://doi.org/10.4155/tde-2017-0104 – 26. Diós P, Nagy S et al. Preformulation studies and optimization of sodium alginate based floating drug delivery system for eradication of Helicobacter pylori. Eur. J. Pharm. Biopharm. 2015:96:196-206 https://doi.org/10.1016/j.ejpb.2015.07.020 – 27. Malakar J, Nayak AK, Pal D. Development of cloxacillin loaded multiple-unit alginate-based floating system by emulsion-gelation method. Int. J. Biol. Macromol. 2012:50:138-147 https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2011.10.001 – 28. Ahmad Z, Shah A et al. Polymeric micelles as drug delivery cehicles. Rsc Adv. 2014:4:17028-17038 https://doi.org/10.1039/C3RA47370H – 29. Liu M, Song X et al. Injectable thermoresponsive hydrogel formed by alginate-g-poly(N-isopropylacrylamide) that releases doxorubicin-encapsulated micelles as a smart drug delivery system. ACS Appéldául Mater. Interfaces. 2017:9:35673-35682 https://doi.org/10.1021/acsami.7b12849 – 30. Gao X, Yu Z et al. A smart drug delivery system responsive to pH/enzyme stimuli based on hydrophobic modified sodium alginate. Eur. Polym. J. 2020:133:109779 https://doi.org/10.1016/j.eurpolymj.2020.109779
Praxis
Az álmatlanság (insomnia) sok embert érint, érinthet. Ma már önálló kórképként kezelik, és súlyosabb esetben, vagy ha tartóssá válik, kezelést, beavatkozást igényel. A tára mögött dolgozó gyógyszerész feladata lehet ilyenkor a megfelelő tanácsadás. Ennek része a megfelelő alváshigiéné kialakításában való gondozási tanácsok adása. Érdemes a beteget kérdezni arról, hogy mióta áll fenn az álmatlanság, hogy milyen módszerekkel próbálkozott enyhítésére és felmérni az alvást zavaró tényezőket (például esti fények, zajok, koffeinfogyasztás, dohányzás). Érdemes a beteg figyelmét felhívni, ha az alkalmazott módszerek és OTC készítmények nem segítenek, orvoshoz kell fordulni.
Kulcsszavak: insomnia, gyógyszerészi gondozás, étrend-kiegészítők
Treating insomnia – advices on over-the-counter products application
Insomnia affects a large number of people. It might be a primary disease, and patients require assistance. The pharmacist can provide appropriate advice to the patient. Establishing proper sleep hygiene is an important part of pharmaceutical care. The pharmacist should inquire as to when the patients’ insomnia began and what methods they used to treat it. The pharmacist should inquire about any factors that may interfere with sleep (e.g: lights, noises at night, caffeine consumption and smoking). It is critical to seek medical assistance if insomnia does not improve.
Keywords: insomnia, pharmaceutical care, dietary supplements
Irodalom
1. Dr. Soós Gyöngyvér: Gyógyszerészi gondozás. 2004 – 2. Pszichiátriai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A fenőttkori insomnia kezelési lehetőségei. 2006 – 3. Stepanski EJ, Rybarczyk B: Emerging research on the treatment and etiology of secondary or comorbid insomnia. Sleep Med Rev. 2006;10(1):7. Epub 2005 Dec 20. https://doi.org/10.1016/j.smrv.2005.08.002 – 4. National Institutes of Health: National Institutes of Health State of the Science Conference statement on Manifestations and Management of Chronic Insomnia in Adults, Sleep. 2005;28(9):1049. https://doi.org/10.1093/sleep/28.9.1049 – 5. Spielman A, Glovinsky PB. The varied nature of insomnia. In: Case Studies in Insomnia, Hauri PJ (Ed), Plenum Press, New York 1991. – 6. Martin JL, Badr MS, Zeineddine S. Sleep Disorders in Women Veterans. Sleep Med Clin 2018; 13:433. https://doi.org/10.1016/j.jsmc.2018.04.010 – 7. Baglioni C, Altena E, Bjorvatn B, Blom K, Bothelius K, Devoto A, Espie CA, Frase L, Gavriloff D, Tuuliki H, Hoflehner A, Högl B, Holzinger B, Järnefelt H, Jernelöv S, Johann AF, Lombardo C, Nissen C, Palagini L, Peeters G, Perlis ML, Posner D, Schlarb A, Spiegelhalder K, Wichniak A, Riemann D: The European Academy for Cognitive Behavioural Therapy for Insomnia: An initiative of the European Insomnia Network to promote implementation and dissemination of treatment. J Sleep Res. 2020;29(2):e12967. Epub 2019 Dec 19. https://doi.org/10.1111/jsr.12967 – 8. Stepanski EJ, Wyatt JK.: Use of sleep hygiene in the treatment of insomnia. Sleep Med Rev. 2003;7(3):215. https://doi.org/10.1053/smrv.2001.0246 – 9. Hauri PJ.: Insomnia. Clin Chest Med. 1998;19(1):157. https://doi.org/10.1016/S0272-5231(05)70439-1 – 10. Camey CE, Buysse DJ, Ancoli-Israel S, et al. The Consensus Sleep Diary: Standardizing prospective sleep self-monitoring. Sleep 2012; 35:287 https://doi.org/10.5665/sleep.1642 – 11. Do D: Trends in the use of medications with insomnia side effects and the implications for insomnia among US adults. J Sleep Res. 2020;29(4):e13075. Epub 2020 May 15. https://doi.org/10.1111/jsr.13075 – 12. Szmyd B, Rogut M, Białasiewicz P, Gabryelska A: The impact of glucocorticoids and statins on sleep quality.: Sleep Med Rev. 2021;55:101380. Epub 2020 Sep 9. https://doi.org/10.1016/j.smrv.2020.101380 – 13. Treatment of Primary Insomnia: Erika N. Ringdahl, MD, Susan L. Pereira, MD, and John E. Delzell, Jr, MD, MSPH, J Am Board Fam Pract 2004;17:212-9. https://doi.org/10.3122/jabfm.17.3.212 – 14. Csupor D., Fitofarmácia, Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, 2020 – 15. Paul M. Coates, Joseph M. Betz, Marc R. Blackman, Gordon M. Cragg, Mark Levine, Joel Moss, Jeffrey D. White Encyclopedia of Dietary Supplements. 2. kiadás, Informa Healthcare, 2010 https://doi.org/10.1201/b14669 – 16. Valerian extract and valerenic acid are partial agonists of the 5-HT5a receptor in vitro: Birgit M. Dietz, Gail B. Mahady, Guido F. Pauli, Norman R. Farnsworth Molecular Brain Research 2005 Aug 18;138(2):191-197. https://doi.org/10.1016/j.molbrainres.2005.04.009 – 17. Csupor D., Nádasi T., Kovács B., Zomborszki Z. P., Kúsz N., Csupor-Löffler B., Tóth B., Horányi T. Pirulakalauz. Csupor Dezső, szerk. PharMagist Bt.,2020 – 18. Anxiolytic Effects of a Combination of Melissa officinalis and Valeriana officinalis during Laboratory induced Stress: David O. Kennedy, Wendy Little, Crystal F Haskell and Andrew B. Scholey, PHYTOTHERAPY RESEARCH Phytother. Res. 20, 96-102 (2006), Published online in Wiley InterScience (www.interscience.wiley.com). DOI: 10.1002/ptr.1787 https://doi.org/10.1002/ptr.1787 – 19. Sedating effects of Humulus lupulus L. extracts: H. Schiller, A. Forster, C. Vonhoff , M. Hegger, A. Biller, H. Winterhoff, Phytomedicine 13 (2006) 535-541 https://doi.org/10.1016/j.phymed.2006.05.010 – 20. Role of the Melatonin System in the Control of Sleep Therapeutic Implications: Seithikurippu R. Pandi-Perumal, Venkatramanujan Srinivasan, D. Warren Spence and Daniel P. Cardinali, CNS Drugs 2007; 21 (12): 995-1018 https://doi.org/10.2165/00023210-200721120-00004
Gyógyszerészettörténet
Irodalom
1. Gyógyszerészet, 1981;25:470-3. – 2. Péter H. M.: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, II. kötet, 173p. 2013. – 3. Gyógyszerészet, 1979;23:102-5p. – 4. Révai Új Lexikon. Budapest, 6. kötet, 238p. 2000. – 5. Péter H. M: i. m. II. kötet, 320 p. – 6. Gyógyszerészet, 1979;23:62-5 p. – 7. Zalai K.: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Budapest, 75 p. 2001.– 8. Gyógyszerészi Közlöny, 1998;14:526.9p. – 9. Gyógyszerészi Közlöny, 1899;14:185-7 p. – 10. Zalai K.: i. m. 103 p. – 11. Gyógyszerészi Közlöny, 39;8:88 p. – 12. Gyógyszerészet. 2014; 58, 108-10. – 13. Gyógyszerészet, 2006;50:762-8 p. – 14. Gyógyszerészet,1994;38:333-4 p. – 15. Gyógyszerészi Közlöny, 1923;39: 274-5 p. – 16. Gyógyszerészi Hetilap, 1923;62:318 p. – 17. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, I. kötet, 39 0p. 2001. – 187. Révai Új Lexikon. Szekszárd I. kötet, 835 p. 1996. – 19. Zalai K.: i. m. 86 p. – 20. Gyógyszerészet, 1989;33:263-5 p. – 21. Gyógyszerészet, 1983;27:383-5 p. – 22. Acta Pharmaceutica Hungarica, 1973;43:241-2 p. – 23. Gyógyszerészet, 1998;42:293-4 p. – 24. Gyógyszerészet, 1998;42:362 p.– 25. Gyógyszerészet, 1998;42:683 p. – 26.Gyógyszerészet, 1999;43:183 p,
A Hajdú-Bihar megyei levéltárban található a „Bejegyzett cégek védjegyeinek mutatója 1891–1922” című nyilvántartás, amibe a patikai védjegyek is bevezetésre kerültek. Minden nyilvántartásba vett védjegy esetében azt is meg kellett határozni, hogy a védjegyet milyen terméken kívánják használni. Ennek alapján képet kaphatunk arról, hogy a gyógyszerészek a gyógyszerkészítésen kívül mivel tudták kiegészíteni jövedelmüket. Többféle gyógyhatású terméket állítottak elő, de különféle kozmetikumokat is készítettek. Kölnivíz, arckrém, bajuszpedrő, fogpép, szájvíz, pipereszappan is készült a patikában. Ezektől egészen eltérő terméket is gyártottak a gyógyszerészek, például fémkenő és konzerváló szereket, ételfestéket, tintákat. A levéltári nyilvántartásban található a „Hatvani István pharmakochemiai laboratórium” védjegye, amiből kialakult a Rex gyógyszergyár, ma pedig a Teva cégcsoport gyáraként működik.
Kulcsszavak: védjegyek, levéltári nyilvántartás, gyógyszertári védjegyek
Pharmaceutical memories in the archives of Hajdú-Bihar county
The “Book of trademarks of registered companies between 1891 and 1922” available in the Archives of Hajdú-Bihar county contains also the trademarks for pharmacies. In case of all registered trademarks the products had to be specified upon the trademarks would be located. When studying the documents, we can get a comprehensive review of how the pharmacists could complement their main source of income deriving from the preparation of drugs. Pharmacists manufactured many types of medicated preparations and cosmetics also. Eau de Toilet (fragrance), face cream, moustache wax, tooth cream, mouthwash and toilet soap were also prepared in the pharmacies. The pharmacists prepared totally different products as well, e. g. carriage grease, preserving materials, food colourings and different colours of inks. One of the trademarks to be found in the aforementioned archive records is that of the “Hatvani István pharmacochemical laboratory” which is the predecessor of the Rex Pharmaceutical Company, today operating as a manufacturing site of Teva group.
Keywords: trademarks, archival records, pharmacy trademarks
Irodalom
1. Tatár Gy. A gyógyszerkülönlegességek és titkos összetételű gyógyszerek gyártásának és forgalmazásának szabályozása. Gyógyszerészet. 2021;65:86-92. – 2. Szabályrendelet a gyógyszerkülönlegességek és titkos összetételű gyógyszerekről. Gyógyszerészi Közlöny. 1903;19:604-606. – 3. Magyarországi rendeletek tára. 1885. A m.kir. belügyminiszternek 1360. számú körrendelete, a gyógyszertári czégjelzők, illetőleg czimek tárgyában. https://library.hungaricana.hu/ Hozzáférés 2022.11.22. – 4. Védjegyekről www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy. Hozzáférés 2022.11.22. – 5. Drogéria engedélyezése. Gyógyszerészi Közlöny. 1908;24:596. – 6. Tatár Gy. Dr Hermányi Stankay Aba egy méltatlanul elfelejtett egyetemi magántanár, debreceni gyógyszerész. Gyógyszerészet. 2015;59:166-175. – 7. Kazay E. Gyógyszerészeti Tudományok Encyclopédiája. IV. kötet. 251.old. Kiadja Molnár Mihály Nagybányán 1900. – 8. Dr Vondrasek: A gyógyszerészeti gyakorlat és gyógyszerüzemitechnika kézikönyve. II. kiadás 160-161 old. Merkantil Nyomda (Havas Ödön) Budapest.