Gyógyszerészet – 2023. július

A rekombináció az a jelenség, amikor a DNS szakaszai kicserélődnek, így új tulajdonságokat kódoló gének keletkeznek. Az emberi immunrendszer is képes néhány génszakaszból különböző antigéneket felismerő receptorok millióit kódoló géneket előállítani. A restrikciós endonukleázok a DNS-t specifikusan, csak bizonyos nukleotidsorrendek (szekvenciák) előfordulási helyein vágják el. A szétvágott darabok összeillesztését a ligáz enzimek végzik. A reverz transzkriptáz az mRNS bázissorrendje alapján készít egy komplementer DNS-szálat, majd elbontja a mintául szolgáló RNS-t, de elkészíti helyette a megfelelő második DNS-szálat. Ez a „copy” DNS, amiben minden információ megvan a fehérje kódolására. A módszer segítségével számos gyógyászati célra szánt fehérjét lehet előállítani. A cikksorozat első része ezekre mutat példákat, a teljesség igénye nélkül.

Kulcsszavak: rekombináns fehérjék, géntechnikai eljárással előállított gyógyszerek, protein engineering

Recombinant proteins as drugs

Recombination is the phenomenon when DNA sequences are exchanged to create genes that code for new traits. The human immune system is also able to produce genes encoding millions of receptors that recognise different antigens from a few gene sequences. Restriction endonucleases cut DNA specifically at specific nucleotide sequences. The ligase enzymes are responsible for joining the cut pieces together. Reverse transcriptase makes a complementary DNA strand based on the base sequence of the mRNA, then degrades the template RNA but makes the corresponding second DNA strand instead. This is the “copy” DNA, which contains all the information needed to encode the protein. The method can be used to produce a wide range of purpose built therapeutic proteins. The first part of this series of articles gives examples of these, but is not exhaustive.

Keywords: recombinant proteins, genetically engineered drugs, protein engineering

Irodalom

1. www.penntoday https://penntoday.upenn.edu/news/100-years-insulin Letöltés 2023. 06.12. – 2. Paul Berg, David Baltimore, Sydney Brenner, Richard O. Roblin III, Maxine F. Singer. „Summary Statement of the Asilomar Conference on Recombinant DNA Molecules”. Proc. Natl. Acad. Sci Vol. 72, No. 6, pp. 1981-1984, (June 1975): 1981 https://doi.org/10.1073/pnas.72.6.1981 – 3. Ivics Z, Izsvák Z „A whole lotta jumpin’ goin’ on: new transposon tools for vertebrate functional genomics”.Trends in Genetics. 2005 21 (1): 8-11. https://doi.org/10.1016/j.tig.2004.11.008

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a honlapján rendszeresen nyilvánosságra hozza a gyógyszerek forgalomból történő kivonásáról vagy a forgalmazás felfüggesztéséről szóló határozatait. Eddig nem találkoztunk olyan tanulmánnyal, amely a hazai kivonások, felfüggesztések okait átfogóan elemezné. A cikkben áttekintjük és rendszerbe szedjük az elmúlt 10 évben (2013–2022) kiadott, kivonásokról vagy a forgalmazás felfüggesztéséről szóló OGYÉI-határozatokat, elemezve az általános tendenciákat, az intézkedésre alapot adó okokat, a szabályozás változásából (például nitrózamin-szennyezőkre vonatkozó szabályozás) adódó eseteket vagy a Covid-19-pandémia hatását a hatósági intézkedések gyakoriságára. Jelen írás által megérthetjük, milyen okok állhatnak egy-egy megszokott készítmény elérhetetlenné válásának hátterében, melynek következtében egy másik készítményre kell átállítani a betegeinket. Betekintést adunk arra, hogy melyek a hatósági fókuszterületek, felhívva a figyelmet a kritikus területekre. Ezenfelül még néhány speciális ügyre külön részletesebben is kitérünk, melyek véleményünk szerint sajátosságuknál fogva az átlagosnál nagyobb figyelmet érdemelnek.

Kulcsszavak: gyógyszer, kivonás, felfüggesztés, hatóság, minőség, gyógyszerhiány

Analysing the Hungarian practice regarding the medicines’ suspension of marketing or withdrawal from the market

The National Institute of Pharmacy and Nutrition (OGYÉI) regularly publishes the decisions on medicines’ withdrawing from market, suspension of marketing on its website. A publication comprehensively analysing the reasons of withdrawal and suspension has not been found yet. This article overviews and systematically orders the OGYÉI-decisions on withdrawal and suspension issued in the last 10 years (2013–2022), analyses the general tendencies, the reason of measures, the cases originated from change of legislation (e.g. the legislation related to nitrosamine impurities) or the effect of COVID-19 pandemic to the frequency of authority’s measures. This article helps to understand what the reasons of unavailability of some usual medicines are, because of that the patients should be switched to another medicine. This article gives an insight to the focus areas of the authority, drawing attention to the critical topics. Additionally, this article analyses some special cases in more detail, which deserve extraordinary attention due to their characteristics.

Keywords: medicines, withdrawal, suspension, authority, quality, medicine shortage

Irodalom

1. https://www.ema.europa.eu/en/documents/referral/nitrosamines-emea-h-a53-1490-information-nitrosamines-marketing-authorisation-holders-obsolete_.pdf ; Information on nitrosamines for marketing authorisation holders, EMA/189634/2019. Letöltés 2023. 04. 12. – 2. https://www.ema.europa.eu/en/documents/referral/nitrosamines-emea-h-a53-1490-assessment-report_en.pdf Letöltés 2023. 04. 12. – 3. https://www.ema.europa.eu/en/documents/referral/nitrosamines-emea-h-a53-1490-questions-answers-marketing-authorisation-holders/applicants-chmp-opinion-article-53-regulation-ec-no-726/2004-referral-nitrosamine-impurities-human-medicinal-products_en.pdf Letöltés 2023. 04. 12. – 4. https://www.edqm.eu/en/-/risk-of-the-presence-of-mutagenic-azido-impurities-in-losartan-active-substance Letöltés 2023. 04. 12. – 5. https://www.ema.europa.eu/en/documents/scientific-guideline/international-conference-harmonisation-technical-requirements-registration-pharmaceuticals-human-use_en-13.pdf) Letöltés 2023. 04. 12. – 6. https://www.ema.europa.eu/en/news/gvk-biosciences-european-medicines-agency-confirms-recommendation-suspend-medicines-over-flawed. Letöltés 2023. 04. 12. – 7. https://ec.europa.eu/health/documents/community-register/2015/20150716132227/dec_132227_hu.pdf). Letöltés 2023. 04. 12.

A baktériumok okozta fertőzések során alkalmazott antibio­tikumokkal azok ökológiáját is befolyásoljuk. Az utóbbi évtizedekben világszerte megjelentek az antibiotikumokra multi­rezisztens baktériumtörzsek, melyek komoly közegészségügyi veszélyt jelentenek.

Egy elektronikus kérdőív segítségével pillanatképet kaptunk az „antibiotikum-kultúra” hazai helyzetéről a fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Vizsgáltuk az antibiotikum-rezisztencia problémakörével kapcsolatos tapasztalatokat, az antibiotikum-terápiás döntések hátterét, és az antibiotikumok felhasználásának általános gyakorlatát.

Összefoglalva elmondható, hogy a kórházakban többnyire empirikus terápiát alkalmaznak a célzott terápiával szemben, melyek elrendelése osztályos protokollok alapján történik. Az antibiotikumok racionálisabb alkalmazásának az „Így szoktuk” vezérlő elv a legnagyobb akadálya és a válaszadók szerint hasznosak lennének az antibiotikumokkal kapcsolatos továbbképzések, elősegítve ezáltal az antibiotikumok helyes használatát.

Kulcsszavak: antibiotikum-felhasználás, antibiotikum-rezisztencia, kérdőív

Hungarian survey on the use of antibiotics in hospital

The antibiotics in use for bacterial infections also affect their ecology. In recent decades, multi-resistant strains of bacteria resistant to antibiotics have emerged worldwide, posing a serious threat to public health. An electronic questionnaire was used to provide a snapshot of the “antibiotic culture” in inpatient care facilities in Hungary. We investigated experiences with the problem of antibiotic resistance, the background to antibiotic therapy decisions, and the general practice of antibiotic use. In summary, hospitals mostly use empirical therapy as opposed to targeted therapy, which is ordered according to departmental protocols. The “we do it this way” guiding principle is the main obstacle to a more rational use of antibiotics and respondents believe that further training on antibiotics would be useful to promote the correct use of antibiotics.

Keywords: antibiotic use, antibiotic resistance, questionnaire

Irodalom

1. Ludwig E. Infektológia. 2. átdolg. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2021. 24-45., 350-356., 416-422. p. – 2. Oláh A., Buchholcz Gy. Az antibiotikum-alkalmazás irányítás klinikai gyógyszerészi távlatai a hazai fekvőbeteg ellátó intézményekben. Gyógyszerészet. 2018; 62: 451-455., 515-521. – 3. Antimicrobial resistance: a global threat https://www.unep.org/explore-topics/chemicals-waste/what-we-do/emerging-issues/antimicrobial-resistance-global-threat (2023.03.28.) – 4. Murray, C. J. L.; Ikuta, K. S. et al. Global burden of bacterial antimicrobial resistance in 2019: a systematic analysis. Lancet. 2022; 399: 629-655. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)02724-0 – 5. Gyires K., Fürst Zs. Ferdinandy P. Farmakológia és klinikai farmakológia. 4. jav. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2020. 747-767. p. – 6. Boda Z., Tornai I. Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. 3. átdolg. bővített kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2022. 538-540. p. – 7. 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900020.eum (2023.03.28) – 8. Szöllősi R. Az antimikrobiális rezisztencia és fenntarthatóság: elgondolkodtató tények, amelyekről egyaránt nem árt ha tudunk https://elelmiszervilag.hu/antibiotikum-rezisztencia-es-fenntarthatosag/ (2023.03.28.) – 9. Pető K. Antimikrobiális rezisztencia elleni intézkedések: állatorvos képzés, online adatszolgáltatás https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104605-antimikrobialis-rezisztencia-elleni-intezkedesek-allatorvos-kepzes-online-adatszolgaltatas (2023.03.20.) – 10. Key messages: Antimicrobial use in healthcare settings https://antibiotic.ecdc.europa.eu/en/get-informed/key-messages/antimicrobial-use-healthcare-settings (2023.03.28.) – 11. Benkő, R., Matuz, M. et al. Hazai kórházi antibiotikum-alkalmazás az elmúlt két évtizedben (1996–2015). Orvosi Hetilap. 2016; 157: 1839-1846. https://doi.org/10.1556/650.2016.30523 – 12. European Centre for Disease Prevention and Control. Antimicrobial resistance in the EU/EEA (EARS-Net) – Annual Epidemiological Report 2021. Stockholm: ECDC; 2022. – 13. Surveillance Atlas of Infectious Disease https://atlas.ecdc.europa.eu/public/index.aspx (2023.03.26.)