Kőrisbogár
A kőrisbogár (Lytta vesicatoria) a skandináv államokat leszámítva Európa egész területén előfordul. Kisméretű, 9–21 milliméter hosszú, egyszínű, fémes fényű zöld, zöldeskék, vagy enyhén arany, csápjaitól kezdve fekete színű. Gyógyszerészeti szempontból jelentősége a kőrisbogarak porából előállított kantaridin (C10H12O4) hatóanyagnak van, amely hólyaghúzó, vizelethajtó tulajdonsággal bír. Jelenleg állati eredetű homeopátiás szerként van forgalomban. Alkalmazási előirata alapján felhasználható az övsömör (herpes zoster) kezelésére. Általában a kiütések és a hólyagok megjelenésekor csökkenti a fájdalmat és a viszketést, az okoktól függetlenül.
(Forrás: 123rf.com)
2023. június TESZT
Tartalom
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) 2023. május 6-án 10 órától tartotta 67. küldöttgyűlését Budapesten a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának „Hevesy György” előadótermében.
Továbbképző közlemények
A fehérjetervezés olyan kutatási és fejlesztési terület, amely a jelenlegi molekuláris biológiai eszközökkel új lehetőségeket nyitott meg a gyógyászatban is. A fehérjék jellemzőinek megváltoztatásához először azok alapos megismerése, jellemzése szükséges. A funkciójuk, az aktív helyek, a funkcionális domének, a háromdimenziós szerkezet, különböző környezeti feltételek melletti viselkedés, a felületi töltés stb. mind fontos paraméterek, melyek megfontolandók új, jobb tulajdonságokkal bíró molekulák tervezése során. A gyógyszerkészítmények esetén különösen fontos a molekula célba juttatása, és a terápiás hatást a fehérjereceptor iránti affinitása is befolyásolja. A molekulák stabilitásának megváltoztatása révén a gyógyszer-technológiai műveletek során fellépő problémákat, mint például a fehérjék segédanyagokkal, vagy a tárolóedénnyel való kölcsönhatás eredményeként kialakuló aggregáció akadályozható meg, vagy a készítmény féléletideje növelhető. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a gyógyszeres kezelésben jelenleg alkalmazott olyan molekulákról, melyeknél a racionális fehérjetervezés szerepet játszott.
Kulcsszavak: fehérjetervezés, gyógyszeres kezelés, új perspektívák
Protein engineering – fundamentals of rational design of biological drugs
Protein design is a field of research and development that has opened up new medical opportunities with current molecular biology tools. To change the characteristics of proteins, it is first necessary to get to know and characterize them thoroughly. Their function, active sites, functional domains, three-dimensional structure, behaviour under different environmental conditions, and surface charge are essential to consider when designing new molecules with better properties. In the case of medicinal products, it is vital to deliver the molecule to the target, and the affinity of the protein receptor also influences the therapeutic effect. By changing the stability of the molecules, we can prevent problems that occur during pharmaceutical technology operations, such as aggregation resulting from the interaction of proteins with excipients or the storage container, or we can increase the half-life of the preparation. Below, an overview of molecules currently used in drug treatment is provided, for which rational protein design has played a role.
Keywords: protein engineering, drug treatment, new perspectives
Irodalom
1. Kurtzhals, P., Nishimura, E., Haahr, H., Høeg-Jensen, T., Johansson, E., Madsen, P., Sturis, J., Kjeldsen, T.: Trends Pharmacol. Sci. 42(8), 620-639 (2021). https://doi.org/10.1016/j.tips.2021.05.005 – 2. Liu, Q., Xun, G., Feng, Y.:Biotechnol. Adv. 37(4), 530-537 (2019). https://doi.org/10.1016/j.biotechadv.2018.10.011 – 3. Szymkowski. D. E.: Curr. Opin. Drug. Discov. Devel. 8(5), 590-600 (2005). – 4. Hjorth, C. F., Norrman, M., Wahlund, P. O., Benie, A. J., Petersen, B. O., Jessen, C. M., Pedersen, T. Å., Vestergaard, K., Steensgaard, D. B., Pedersen, J. S., Naver, H., Hubálek, F., Poulsen, C., Otzen, D.: J. Pharm. Sci. 105(4), 1376-1386 (2016). https://doi.org/10.1016/j.xphs.2016.01.003 – 5. Adams, M. J., Blundell, T. L., Dodson, E. J., Dodson, G. G., Vijayan, M., Baker, E. N., Harding, M. M., Hodkin, D. C., Rimmer, B., Sheat, S.: Nature. 224, 491-495 (1969). https://doi.org/10.1038/224491a0 – 6. Heise, T., Mathieu, C.: Diabetes Obes. Metab. 19(1), 3-12 (2017). https://doi.org/10.1111/dom.12782 – 7. Kohler, G., Milstein, C.: Nature. 256(5517), 495-497 (1975). https://doi.org/10.1038/256495a0 – 8. Weidle, U. H., Kontermann, R. E., Brinkmann, U.: Semin. Oncol. 41(5), 653-660 (2014). https://doi.org/10.1053/j.seminoncol.2014.08.004 – 9. May, C., Sapra, P., Gerber, H. P.: Biochem. Pharmacol. 84(9), 1105-1112 (2012). https://doi.org/10.1016/j.bcp.2012.07.011 – 10. Kontermann, R. E., Brinkmann, U.: Drug Discov. Today. 20(7), 838-847 (2015). https://doi.org/10.1016/j.drudis.2015.02.008 – 11. Ahmad, Z. A., Yeap, S. K., Ali, A. M., Ho, W. Y., Alitheen, N. B., Hamid, M.: Clin. Dev. Immunol. 980250 (2012). doi: 10.1155/2012/980250. https://doi.org/10.1155/2012/980250 – 12. Spiess, C., Zhai, Q., Carter, P. J. Mol. Immunol. (2015). doi: 10.1016/j.molimm.2015.01.003. https://doi.org/10.1016/j.molimm.2015.01.003 – 13. Cowper, B., Li, X., Yu, L., Zhou, Y., Fan, W. H., Rao, C. M.: J. Pharm. Biomed. Anal. 153, 214-220. (2018). https://doi.org/10.1016/j.jpba.2018.02.043 – 14. Jelkmann, W.: Transfus. Med. Hemother. 40(5), 302-309. (2013). https://doi.org/10.1159/000356193 – 15. Jelkmann, W.: Am. J. Hematol. 85(10), 771-780. (2010). https://doi.org/10.1002/ajh.21805 – 16. Chung, S., Tian, J., Tan, Z., Chen, J., Lee, J., Borys, M., Li, Z. J.: Biotechnol. Bioeng. 115(7), 1646-1665 (2018). https://doi.org/10.1002/bit.26587 – 17. Bolmanis, E., Dubencovs, K., Suleiko, A., Vanags, J.: Fermentation. 9(3), 206 (2023). https://doi.org/10.3390/fermentation9030206 – 18. Özdemir, V, Arga, KY, Aziz, RK, Bayram, M, Conley, SN, Dandara, C, Endrenyi, L, Fishe,r E, Garvey, C. K., Hekim, N., Kunej, T., Şardaş, S., Von Schomberg, R., Yassin, A. S., Yılmaz, G., Wang, W.: OMICS. 24(2), 62-80 (2020). https://doi.org/10.1089/omi.2019.0220 – 19. Bhatnagar, S., Srivastava, D., Jayadev, M. S., Dubey, A.K.: Prog. Biophys. Mol. Biol. 91(3), 199-228 (2006). https://doi.org/10.1016/j.pbiomolbio.2005.05.012 – 20. Smith, G. D., Dodson, G. G.: Proteins. 14(3), 401-408 (1992). https://doi.org/10.1002/prot.340140309 – 21. Kosinová, L., Veverka, V., Novotná, P., Collinsová, M., Urbanová, M., Moody, N. R., Turkenburg, J. P., Jiráček, J., Brzozowski, A. M., Žáková, L.: Biochemistry. 53(21), 3392-3402 (2014). https://doi.org/10.1021/bi500073z – 22. Jarosinski, M. A., Dhayalan, B., Chen, Y. S., Chatterjee, D., Varas, N., Weiss, M. A. Mol. Metab. 52, 101325 (2021) https://doi.org/10.1016/j.molmet.2021.101325 – 23. Kaffash, E., Shahbazi, M. A., Hatami, H., Nokhodchi, A.: Drug. Discov. Today. 27(8), 2309-2321 (2022). https://doi.org/10.1016/j.drudis.2022.04.014 – 24. Heise, T., Plum-Mörschel, L., Zijlstra, E.: Diabetes Obes. Metab. 25(4), 940-942 (2023) https://doi.org/10.1111/dom.14984 – 25. Abramson, A., Caffarel-Salvador, E., Khang, M., Dellal, D., Silverstein, D., Gao, Y., Frederiksen, M. R., Vegge, A., Hubálek, F., Water, J. J., Friderichsen, A. V., Fels, J., Kirk, R. K., Cleveland, C., Collins, J., Tamang, S., Hayward, A., Landh, T., Buckley, S. T., Roxhed, N., Rahbek, U., Langer, R., Traverso, G.: Science. 363(6427), 611-615 (2019). https://doi.org/10.1126/science.aau2277 – 26. Richardson, D. W., Robinson, A. G.: Ann. Intern. Med. 103(2), 228-239 (1985). https://doi.org/10.7326/0003-4819-103-2-228 – 27. Strøm, M. B., Haug, B. E., Rekdal, O., Skar, M. L., Stensen, W., Svendsen, J. S.: Biochem. Cell. Biol. 80(1), 65-74 (2002). https://doi.org/10.1139/o01-236 – 28. Mast, D. H., Checco, J. W., Sweedler, J. V.: Biochim. Biophys. Acta. Proteins Proteom. 1869(1), 140553 (2021). https://doi.org/10.1016/j.bbapap.2020.140553 – 29. Akbari, V., Chou, C. P., Abedi, D.: Biochim. Biophys. Acta Rev. Cancer. 1874(2), 188448 (2021). https://doi.org/10.1016/j.bbcan.2020.188448 – 30. Gu, W., Meng, F., Haag, R., Zhong, Z.: J. Control Release. 329, 676-695 (2021). https://doi.org/10.1016/j.jconrel.2020.10.003 – 31. Shafiee, F., Aucoin, M. G., Jahanian-Najafabadi, A. Front. Microbiol. 10, 2340 (2019). https://doi.org/10.3389/fmicb.2019.02340 – 32. Bashiri Dezfouli, A., Yazdi, M., Pockley, A. G., Khosravi, M., Kobold, S., Wagner, E., Multhoff, G.: Cells. 10(12), 3390 (2021). https://doi.org/10.3390/cells10123390 – 33. Jumper, J., Evans, R., Pritzel, A., Green, T., Figurnov, M., Ronneberger, O., Tunyasuvunakool, K., Bates, R., Žídek, A., Potapenko, A., Bridgland, A., Meyer, C., Kohl, S. A. A., Ballard, A. J., Cowie, A., Romera-Paredes, B., Nikolov, S., Jain, R., Adler, J., Back, T., Petersen, S., Reiman, D., Clancy, E., Zielinski, M., Steinegger, M., Pacholska, M., Berghammer, T., Bodenstein, S., Silver, D., Vinyals, O., Senior, A. W., Kavukcuoglu, K., Kohli, P., Hassabis, D.: Nature. 596(7873), 583-589 (2021). https://doi.org/10.1038/s41586-021-03819-2
Praxis
A téli hónapokban menetrendszerűen megérkeznek a különféle légúti fertőzések. A náthás állapot és az influenzavírusok nyomán gyakran kialakuló kellemetlen szövődmény az arcüreggyulladás, ami szinte minden ember életében jelentkezik legalább egyszer, legtöbben átesnek rajta már gyermekkorban. Kialakulásának hátterében vírusfertőzés, baktérium vagy gomba egyaránt állhat, a betegség pedig akár könnyen krónikussá válhat. Az orrüreg nyálkahártya-gyulladásának következtében az arcüregek elzáródnak és a termelődő folyadék felgyülemlik, mely fejfájást, koponyanyomást okoz. Megfelelő gyógykezelés mellett a betegség szövődménymentesen gyógyítható.
Kulcsszavak: arcüreg, orrdugulás, fejfájás, akut, krónikus
Rhinosinusitis
In the winter months, various respiratory infections arrive on schedule. An unpleasant complication that often develops as a result of colds and influenza viruses is sinusitis, which occurs at least once in almost everyone’s life, mainly in childhood. Sinusitis can be caused by virus, bacteria or fungus as well, and the disease can become chronic easily. As a result of the inflammation of the mucous membrane in the nasal cavity, the sinuses become congested and the produced fluid accumulates causing headaches and pressure on the skull. With appropriate medical treatment, the disease can be cured without complications.
Keywords: sinus, nasal congestion, headache, acute, chronic
Irodalom
1. Morcom, S.; Phillips, N.; Pastuszek, A.; Timperley, D. Sinusitis. Australian Family Physician 2016, 45, 374–377. – 2. Orlandi, Kingdom, Smith et al.: International consensus statement on allergy and rhinology: rhinosinusitis 2021 Allergy and Rhynology 2021;11:213–739. – 3. Bertrand, B.; Rombaux, P.; Eloy, P.; Reychler, H. Sinusitis of Dental Origin. Acta Otorhinolaryngol. Belg. 1997, 51, 315–322. – 4. Feldt, B.; Dion, G.R.; Weitzel, E.K.; McMains, K.C. Acute Sinusitis. South. Med. J. 2013, 106, 577–581, doi:10.1097/SMJ.0000000000000002. – 5. Ghogomu, N.; Kern, R. Chronic Rhinosinusitis: The Rationale for Current Treatments. Expert Rev. Clin. Immunol. 2017, 13, 259–270, doi:10.1080/1744666X.2016.1220833. – 6. Mehrtens, J.M.; Spigarelli, M.G. Acute Sinusitis. Adolesc. Med. State Art Rev. 2010, 21, 187–201, vii. – 7. Little, P.; Stuart, B.; Mullee, M.; Thomas, T.; Johnson, S.; Leydon, G.; Rabago, D.; Richards-Hall, S.; Williamson, I.; Yao, G.; et al. Effectiveness of Steam Inhalation and Nasal Irrigation for Chronic or Recurrent Sinus Symptoms in Primary Care: A Pragmatic Randomized Controlled Trial. Can. Med. Assoc. J. 2016, 188, 940–949, doi:10.1503/cmaj.160362. – 8. Tai, J.; Han, M.; Kim, T.H. Therapeutic Strategies of Biologics in Chronic Rhinosinusitis: Current Options and Future Targets. Int. J. Mol. Sci. 2022, 23, 5523.
BrAIN pályázat
A jóindulatú prostatamegnagyobbodás (benignus prostatahyperplasia, BPH) a különböző hormonális és receptorfehérjékben létrejövő változások következtében alakul ki a kor előrehaladtával, és különböző irritatív és obstruktív tüneteket okozhat. A BPH gyógyszeres terápiájában az egyik tudományosan megalapozott fitoterapeutikum a szabalpálma (Serenoa repens, Arecaceae) termése. Nemzetközi felmérések alapján a szabalpálmatermés-tartalmú termékeket gyakran hamisítják. A szabalpálmatermés-tartalmú termékek a magyarországi piacon is jelen vannak, azonban termékhamisításra vonatkozó szűrővizsgálatot még nem közöltek. Kutatómunkánk során, a nemzetközi tapasztalatokat és analitikai módszereket figyelembe véve, 14 szabalpálmatermés-tartalmú terméket vizsgáltunk vékonyréteg- és gázkromatográfiás módszerrel. A termékek összetételét főkomponens-analízissel is elemeztük. A 14 vizsgált termékből két gyógyszer és egy étrend-kiegészítőben azonosítottuk jelentős mennyiségben a szabalpálmatermés-kivonatot, azonban a termékek egy részében a zsírsavtartalom és azok aránya arra utalt, hogy a termékek minőségével probléma van.
Kulcsszavak: BPH, étrend kiegészítő, hamisítás, minőség ellenőrzés, szabalpálma
Saw Palmetto extract – but exactly what it is?
Investigation of Saw Palmetto-containing products in Hungary
The aim of our research is to investigate Saw Palmetto-containing products used in pharmacological treatment for benign prostate hyperplasia (BPH). BPH is a lower urinary tract syndrome that develops in men, due to hormonal and receptorial changes. BPH mostly develops in individuals over the age of 25. Progression of BPH can cause irritative and obstructive symptoms, such as frequent or difficult urination. One of the evidence-based phytoterapeutics in therapy is the fruit of the Saw Palmetto (Serenoa repens, Arecaceae). International surveys have reported high ratio of adulterated products containing Saw Palmetto. Although these products are available on the Hungarian market, research on adulteration has not yet been published. In our research, we examined fourteen Saw Palmetto products using TLC, GC-FID techniques, based on international surveys. The composition of the products was also analysed by principal component analysis. Out of 14 examined products, two medicine and one food supplement saw palmetto extract could be identified in notable amount; however, the other products might not meet the quality requirements according to fatty acid profiles.
Keywords: BPH, food-supplements, adulteration, quality control, Saw Palmetto
Irodalom
1. Fortune Business Iinsights. Vitamins and supplements market size, shar & COVID-19 impact analysis, by type (multivitamins, calcium supplements, pediatric supplements, and other), form (capsule, tablet, powder, and liquid & gel), distribution channel (supermarkets, convenience stores) 2021. – 2. Vargha B, Nagy L, Vass-Völgyi E. A gyógyszertúlfogyasztás és az étrend-kiegészítők közpénzügyi szempontú elemzése. 2021. – 3. Saw palmetto extract. In: European Pharmacopeia 10.8. European Directorate for the Quality of Medicines & HealthCare; p. 07/2019:2579. – 4. Suzuki M, Ito Y, Fujino T, Abe M, Umegaki K, Onoue S, et al. Pharmacological effects of saw palmetto extract in the lower urinary tract. Acta Pharmacol Sin. 2009;30(3):271-81. https://doi.org/10.1038/aps.2009.1 – 5. Trivisonno LF, Sgarbossa N, Alvez GA, Fieiras C, Escobar Liquitay CM, Jung JH, et al. Serenoa repens for the treatment of lower urinary tract symptoms due to benign prostatic enlargement: A systematic review and meta-analysis. Investig Clin Urol. 2021;62(5):520. https://doi.org/10.4111/icu.20210254 – 6. Cai T, Cui Y, Yu S, Li Q, Zhou Z, Gao Z. Comparison of Serenoa repens with tamsulosin in the treatment of benign prostatic hyperplasia: a systematic review and meta-analysis. Am J Mens Health. 2020;14(2):155798832090540. https://doi.org/10.1177/1557988320905407 – 7. Czepielewska E, Makarewicz-Wujec M, Różewski F, Wojtasik E, Kozłowska-Wojciechowska M. Drug adulteration of food supplements: A threat to public health in the European Union? Regul Toxicol Pharmacol. 2018;97:98-102. https://doi.org/10.1016/j.yrtph.2018.06.014 – 8. Mikaelian G, Sojka M, Minatelli J. The ultimate way to win the fight against saw palmetto extract adulteration. Nutraceutical Bus Technol Mag. 2009;5:47-50. – 9. Perini M, Paolini M, Camin F, Appendino G, Vitulo F, De Combarieu E, et al. Combined use of isotopic fingerprint and metabolomics analysis for the authentication of saw palmetto (Serenoa repens) extracts. Fitoterapia. 2018;127:15-9. https://doi.org/10.1016/j.fitote.2018.04.011 – 10. European Union herbal monograph on Serenoa repens (W. Bartram) Small, fructus. European Medicines Agency, Committee on Herbal Medicinal Products; 2014 p. EMA/HMPC/280079/2013. – 11. Saw palmetto berry 2018 mid-season harvest report (American Herbal Products Assosciation) [Internet]. 2018 [cited 2021 Mar 8]. Available from: http://www.ahpa.org/News/LatestNews/TabId/96/ArtMID/1179/ArticleID/1026/Saw-palmetto-berry-2018-mid-season-harvest-report.aspx – 12. Saw Palmetto. USP 41-NF 36. Rockville, MD: United States Pharmacopeial Convention; 2018:4856–4858.
Aktuális oldalak
Forrás
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the Union code relating to medicinal products for human use, and repealing Directive 2001/83/EC and Directive 2009/35/EC
Beszélgetősarok
Milyen lesz a 21. század gyógyszertára? Miben segíthetnek a patikai robotok? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ egy nagyforgalmú gyógyszertárban, ahol már két patikai robot is dolgozik.