Gyógyszerészet – 2023. november

2023. november TESZT

Tartalom

Centenárium

A hatósági munka csak látszólag szól jogszabályokról, rendeletekről, szankciókról. A nap végén mindig ott van a beteg, akinek a gyógyulásához a mindenkori hatóság is hozzájárul. Erről az erős kapcsolódásról, szigorról, gyógyszerhiányról és megoldásra váró feladatokról beszélgettünk dr. Kőszeginé dr. Szalai Hildával és dr. El Koulali Zakariással.

Az 1960-as években a magyar kórházi gyógyszerészet jelentős fejlődésnek indult, ezért szükségesnek látszott az ország területén működő intézeti gyógyszertárak szakmai, tudományos és érdekképviseleti tevékenységének a megszervezése, összefogása és hatékony képviselete. Ezt a feladatot vállalta fel a Magyar Gyógyszerészeti Társaság keretein belül létrehozott Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet, melynek megalakulását a társaság 1973. december 12-i rendkívüli közgyűlése tette hivatalossá. Az alábbi visszaemlékezés célja a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet 50 éves történetének vázlatos bemutatása.

Kulcsszavak: Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet, cél, ciklus, elnök

The Hospital Pharmacy Organisation is celebrating it’s jubilee

In the 1960s, Hungarian hospital pharmacy began to develop significantly, and it became necessary to organise, unite and effectively represent the professional, scientific and advocacy activities of the institutional pharmacies operating in the country. This task was undertaken by the Hospital Pharmacy Organisation set up within the Hungarian Pharmaceutical Society, the establishment of which was formalised by the extraordinary general meeting of the Society on 12 December 1973. The aim of the following review is to outline the 50-year history of the Hospital Pharmacy Organisation.

Keywords: Hospital Pharmacy Organisation, aim, cycle, president

Irodalom

1. Szabó Csongor – Higyisán Ilona: „MOZAIKOK – A Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet 50 éves története” Galenus Kiadó, Budapest 2023. – 2. Szökő Éva: 100 éves a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógyszerészet LXVII. évfolyam 9. szám 451.o. – 3. Szabó Csongor: Negyven éves a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet. Gyógyszerészet LVIII. évfolyam 1. szám 29-42.o.

2024-ben lesz 100 éves a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT). Szeptember 25-én, a gyógyszerészek
világnapján, az MGYT székházában kezdődött el a centenáriumi ünnepségsorozat, melynek első vidéki rendezvényét Vas vármegye szervezte a gyógyszerészettörténeti szempontból is jelentős Kőszeg városában.

Továbbképző közlemények

A génterápiás eljárások olyan komplex kezelések, amelyek közvetlenül a páciens örökítőanyagának működésére fejtik ki hatásukat. A forgalomban lévő génterápiás készítmények olyan hatékony, összetett gyógyszerek, melyekkel az öröklődő ritka betegségeket kezelik, de az elkövetkező években várható, hogy ez a korszerű terápia számos tumoros, infekciós eredetű és krónikus betegség etiológiai kezelésére is kiterjed. Az összefoglaló első részében a nukleinsavszinten ható készítmények hatásmechanizmusait és a génterápiás készítmények vektorait ismertetjük. A génterápiás eljárások genetikai konstrukcióiból vagy vektoralkalmazásából származó kihívásokat, előnyeit és hátrányait az aktuális irodalmi adatok tükrében mutatjuk be. Ismertetjük azokat a kórképeket (spinalis izomatrófia, β-thalassaemia, retinalis dystrophia, melanoma malignum, örökletes transztiretin amiloidózis és veleszületett súlyos kombinált immundefektus), melyekben jelenleg alkalmazható a génterápiás kezelés, részletesen taglaljuk az Európai Unióban elérhető, törzskönyvezett génterápiás készítményeket, valamint röviden említést ejtünk az Amerikai Egyesült Államokban elérhető génterápiás készítményekről. A génterápiás eljárások célja a molekuláris szintű eltérések okozta fenotípuselváltozások kivédése, a fenotípusos terheltség korlátozása és a progresszió megállítása. Ezen készítmények minél szélesebb körű elterjedése, a gondosan megtervezett sikeres klinikai tanulmányok elvégzése és a készítmények új, költséghatékonyabb előállításának kidolgozása jelentős előrelépést hozhat ezen területen a közeljövőben.

Kulcsszavak: génterápia, génaugmentáció, géncsendesítés, antiszensz oligonukleotid

Current gene therapeutics in European Union

Gene therapy procedures are complex treatments that directly affect the functioning of a patient’s hereditary material. These medicines are the most precise and effective therapies for certain diseases. Their significance beside rare inheritable diseases will hopefully be expanded toward tumor, infectious and chronic diseases. In the first part we present the mode of action and vector use of gene therapies, as well the challenges, advantages and disadvantages arisen from the genetic constructions and used vectors in the light of actual literature data. Furthermore, we present the approved gene therapeutics in the European Union for the treatment of spinal muscular atrophy, β-thalassaemia, retinal dystrophy, melanoma, inheritable transthyretin amyloidosis and severe combined immunodeficiency. We also address briefly further the genetic therapies approved in the United States of America. Gene therapies hold the promise of prevention of phenotypic alterations, the limitation of phenotypic-load and disease progression elicited by molecular alterations. The broader dissemination of gene therapeutics in the near future is expected, as soon as carefully designed successful clinical trials, new and cost-efficient manufacturing is reached, respectively.

Keywords: gene therapy, gene augmentation, gene silencing, antisense oligonucleotide

Irodalom

1. T. Strachan and A. Read, Human Molecular Genetics. 2018. https://doi.org/10.4324/9780203833544 – 2. S. Bajan and G. Hutvagner, RNA-Based Therapeutics: From Antisense Oligonucleotides to miRNAs Cells 2020;9: 137. https://doi.org/10.3390/cells9010137 – 3. R. Tang and Z. Xu, Gene therapy: a double-edged sword with great powers. Mol. Cell. Biochem. 2020;474: 73-81. https://doi.org/10.1007/s11010-020-03834-3 – 4. E. Smith and P. Blomberg, [Gene therapy – from idea to reality.. Lakartidningen 2017;114: . – 5. E. S. Lander.F. Baylis.F. Zhang.et al., Adopt a moratorium on heritable genome editing. Nature 2019;567: 165-168. https://doi.org/10.1038/d41586-019-00726-5 – 6. C. D. Wolinetz and F. S. Collins, NIH supports call for moratorium on clinical uses of germline gene editing Nature 2019;567: 175. https://doi.org/10.1038/d41586-019-00814-6 – 7. R. Andorno.F. Baylis.M. Darnovsky.et al., Geneva Statement on Heritable Human Genome Editing: The Need for Course Correction Trends Biotechnol. 2020;38: 351-354. https://doi.org/10.1016/j.tibtech.2019.12.022 – 8. J. A. Kulkarni.D. Witzigmann.S. Chen.P. R. Cullis.and R. van der Meel, Lipid Nanoparticle Technology for Clinical Translation of siRNA Therapeutics. Acc. Chem. Res. 2019;52: 2435-2444. https://doi.org/10.1021/acs.accounts.9b00368 – 9. D. Wang.P. W. L. Tai.and G. Gao, Adeno-associated virus vector as a platform for gene therapy delivery. Nat. Rev. Drug Discov. 2019;18: 358-378. https://doi.org/10.1038/s41573-019-0012-9 – 10. K. Chamberlain.J. M. Riyad.and T. Weber, Expressing Transgenes That Exceed the Packaging Capacity of Adeno-Associated Virus Capsids. Hum. Gene Ther. Methods 2016;27: 1-12. https://doi.org/10.1089/hgtb.2015.140 – 11. S. Boutin.V. Monteilhet.P. Veron.et al., Prevalence of serum IgG and neutralizing factors against adeno-associated virus (AAV) types 1, 2, 5, 6, 8, and 9 in the healthy population: implications for gene therapy using AAV vectors. Hum. Gene Ther. 2010;21: 704-712. https://doi.org/10.1089/hum.2009.182 – 12. C. Li.N. Narkbunnam.R. J. Samulski.et al., Neutralizing antibodies against adeno-associated virus examined prospectively in pediatric patients with hemophilia. Gene Ther. 2012;19: 288-294. https://doi.org/10.1038/gt.2011.90 – 13. O. T. Kovács.E. Soltész-Katona.N. Marton.et al., Impact of Medium-Sized Extracellular Vesicles on the Transduction Efficiency of Adeno-Associated Viruses in Neuronal and Primary Astrocyte Cell Cultures Int. J. Mol. Sci. 2021;22: . https://doi.org/10.3390/ijms22084221 – 14. B. György and C. A. Maguire, Extracellular vesicles: nature’s nanoparticles for improving gene transfer with adeno-associated virus vectors Wiley Interdiscip. Rev. Nanomedicine Nanobiotechnology 2018;10: e1488. https://doi.org/10.1002/wnan.1488 – 15. S. J. Wassmer.L. S. Carvalho.B. György.L. H. Vandenberghe.and C. A. Maguire, Exosome-associated AAV2 vector mediates robust gene delivery into the murine retina upon intravitreal injection Sci. Rep. 2017;7: 45329. https://doi.org/10.1038/srep45329 – 16. S. L. Stephen.E. Montini.V. G. Sivanandam.et al., Chromosomal integration of adenoviral vector DNA in vivo J. Virol. 2010;84: 9987-9994. https://doi.org/10.1128/JVI.00751-10 – 17. W. Sun.Q. Shi.H. Zhang.et al., Advances in the techniques and methodologies of cancer gene therapy. Discov. Med. 2019;27: 45-55. – 18. C. G. Moscoso and C. J. Steer, The Evolution of Gene Therapy in the Treatment of Metabolic Liver Diseases Genes (Basel). 2020;11: 915. https://doi.org/10.3390/genes11080915 – 19. A. Ricobaraza.M. Gonzalez-Aparicio.L. Mora-Jimenez.S. Lumbreras.and R. Hernandez-Alcoceba, High-Capacity Adenoviral Vectors: Expanding the Scope of Gene Therapy Int. J. Mol. Sci. 2020;21: 3643. https://doi.org/10.3390/ijms21103643 – 20. X. M. Anguela and K. A. High, Entering the Modern Era of Gene Therapy. Annu. Rev. Med. 2019;70: 273-288. https://doi.org/10.1146/annurev-med-012017-043332 – 21. E. Hanna.C. Rémuzat.P. Auquier.and M. Toumi, Gene therapies development: slow progress and promising prospect J. Mark. access Heal. policy 2017;5: 1265293. https://doi.org/10.1080/20016689.2017.1265293 – 22. M. Jędrzejowska and A. Kostera-Pruszczyk, Spinal muscular atrophy – new therapies, new challenges. Neurol. Neurochir. Pol. 2020;54: 8-13. https://doi.org/10.5603/PJNNS.a2019.0068 – 23. T. W. Prior.M. E. Leach.and E. Finanger, Spinal Muscular Atrophy., M. P. Adam, H. H. Ardinger, R. A. Pagon, S. E. Wallace, L. J. H. Bean, G. Mirzaa, and A. Amemiya, Eds. Seattle (WA), 2020. – 24. M. Nagymihály.H. Ágnes.T. László.and V. Karcagi, A spinalis izomatrophiát meghatározó survival motoneuron gének kvantitatív analízise Ideggyogy. Sz. 2011;10-11: 390-397. – 25. K. S. Ojala.E. J. Reedich.C. J. DiDonato.and S. D. Meriney, In Search of a Cure: The Development of Therapeutics to Alter the Progression of Spinal Muscular Atrophy. Brain Sci. 2021;11. https://doi.org/10.3390/brainsci11020194 – 26. J. Kirschner.N. Butoianu.N. Goemans.et al., European ad-hoc consensus statement on gene replacement therapy for spinal muscular atrophy. Eur. J. Paediatr. Neurol. EJPN Off. J. Eur. Paediatr. Neurol. Soc. 2020;28: 38-43. https://doi.org/10.1016/j.ejpn.2020.07.001 – 27. S. M. Hoy, Onasemnogene Abeparvovec: First Global Approval. Drugs 2019;79: 1255-1262. https://doi.org/10.1007/s40265-019-01162-5 – 28. E. Dolgin, News Feature: Gene therapy successes point to better therapies Proc. Natl. Acad. Sci. 2019;116: 23866 LP – 23870. https://doi.org/10.1073/pnas.1918306116 – 29. Clinical Review Report: Nusinersen (Spinraza): (Biogen Canada Inc.) [Internet.. Ottawa (ON), 2018. – 30. S. Dhillon, Risdiplam: First Approval Drugs 2020;80: 1853-1858. https://doi.org/10.1007/s40265-020-01410-z – 31. Risdiplam Am. J. Heal. Pharm. 2021;78: 4-6. https://doi.org/10.1093/ajhp/zxaa347 – 32. R. N. Singh.E. W. Ottesen.and N. N. Singh, The First Orally Deliverable Small Molecule for the Treatment of Spinal Muscular Atrophy. Neurosci. insights 2020;15: 2633105520973985. https://doi.org/10.1177/2633105520973985 – 33. A. d’Arqom, Nucleic Acid Therapy for β-Thalassemia. Biologics 2020;14: 95-105. https://doi.org/10.2147/BTT.S265767 – 34. Y. Ikawa.A. Miccio.E. Magrin.J. L. Kwiatkowski.S. Rivella.and M. Cavazzana, Gene therapy of hemoglobinopathies: progress and future challenges. Hum. Mol. Genet. 2019;28: R24-R30. https://doi.org/10.1093/hmg/ddz172 – 35. R. Origa, β-Thalassemia. Genet. Med. 2017;19: 609-619. https://doi.org/10.1038/gim.2016.173 – 36. A. T. Taher.K. M. Musallam.and M. D. Cappellini, β-Thalassemias N. Engl. J. Med. 2021;384: 727-743. https://doi.org/10.1056/NEJMra2021838 – 37. C.-C. Ma.Z.-L. Wang.T. Xu.Z.-Y. He.and Y.-Q. Wei, The approved gene therapy drugs worldwide: from 1998 to 2019. Biotechnol. Adv. 2020;40: 107502. https://doi.org/10.1016/j.biotechadv.2019.107502 – 38. H. Frangoul.D. Altshuler.M. D. Cappellini.et al., CRISPR-Cas9 Gene Editing for Sickle Cell Disease and β-Thalassemia. N. Engl. J. Med. 2021;384: 252-260. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2031054 – 39. V. Miraldi Utz.R. G. Coussa.F. Antaki.and E. I. Traboulsi, Gene therapy for RPE65-related retinal disease. Ophthalmic Genet. 2018;39: 671-677. https://doi.org/10.1080/13816810.2018.1533027 – 40. L. Ziccardi.V. Cordeddu.L. Gaddini.et al., Gene Therapy in Retinal Dystrophies. Int. J. Mol. Sci. 2019;20: . https://doi.org/10.3390/ijms20225722 – 41. R. Gutzmer.K. J. Harrington.C. Hoeller.et al., Practical clinical guide on the use of talimogene laherparepvec monotherapy in patients with unresectable melanoma in Europe. Eur. J. Dermatol. 2018;28: 736-749. https://doi.org/10.1684/ejd.2018.3447 – 42. K. Haitz.H. Khosravi.J. Y. Lin.T. Menge.and V. E. Nambudiri, Review of talimogene laherparepvec: A first-in-class oncolytic viral treatment of advanced melanoma. J. Am. Acad. Dermatol. 2020;83: 189-196. https://doi.org/10.1016/j.jaad.2020.01.039 – 43. O. K. Siddiqi and F. L. Ruberg, Cardiac amyloidosis: An update on pathophysiology, diagnosis, and treatment. Trends Cardiovasc. Med. 2018;28: 10-21. https://doi.org/10.1016/j.tcm.2017.07.004 – 44. M. M. S.B. Sabahat.D. Thibaud.et al., Expert Consensus Recommendations for the Suspicion and Diagnosis of Transthyretin Cardiac Amyloidosis Circ. Hear. Fail. 2019;12: e006075. – 45. M. F. Dohrn.S. Ihne.U. Hegenbart.et al., Targeting transthyretin – Mechanism-based treatment approaches and future perspectives in hereditary amyloidosis. J. Neurochem. 2021;156: 802-818. https://doi.org/10.1111/jnc.15233 – 46. S. M. Hoy, Patisiran: First Global Approval. Drugs 2018;78: 1625-1631. https://doi.org/10.1007/s40265-018-0983-6 – 47. M. Kapoor.A. M. Rossor.M. Laura.and M. M. Reilly, Clinical Presentation, Diagnosis and Treatment of TTR Amyloidosis. J. Neuromuscul. Dis. 2019;6: 189-199. https://doi.org/10.3233/JND-180371 – 48. H. Koike and M. Katsuno, Transthyretin Amyloidosis: Update on the Clinical Spectrum, Pathogenesis, and Disease-Modifying Therapies. Neurol. Ther. 2020;9: 317-333. https://doi.org/10.1007/s40120-020-00210-7 – 49. F. Ferrua and A. Aiuti, Twenty-Five Years of Gene Therapy for ADA-SCID: From Bubble Babies to an Approved Drug. Hum. Gene Ther. 2017;28: 972-981. https://doi.org/10.1089/hum.2017.175 – 50. K. L. Bradford.F. A. Moretti.D. A. Carbonaro-Sarracino.H. B. Gaspar.and D. B. Kohn, Adenosine Deaminase (ADA)-Deficient Severe Combined Immune Deficiency (SCID): Molecular Pathogenesis and Clinical Manifestations. J. Clin. Immunol. 2017;37: 626-637. https://doi.org/10.1007/s10875-017-0433-3 – 51. C. Booth.R. Romano.M. G. Roncarolo.and A. J. Thrasher, Gene therapy for primary immunodeficiency. Hum. Mol. Genet. 2019;28: R15-R23. https://doi.org/10.1093/hmg/ddz170 – 52. Y.-A. Heo, Golodirsen: First Approval. Drugs 2020;80: 329-333. https://doi.org/10.1007/s40265-020-01267-2 – 53. Eteplirsen (Exondys 51) for duchenne muscular dystrophy. Med. Lett. Drugs Ther. 2016;58: 145-146. – 54. N. C. Munshi.L. D. Anderson.N. Shah.et al., Idecabtagene Vicleucel in Relapsed and Refractory Multiple Myeloma N. Engl. J. Med. 2021;384: 705-716. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2024850

BrAIN pályázat

A bőrsérülések között megkülönböztetünk akut és krónikus sebeket attól függően, hogy képes-e maximum 6 hét alatt begyógyulni. A közlemény rövid történeti áttekintés után először az akut, hétköznapi sebek gyógyulási fázisait és az ehhez kapcsolódó ellátást mutatja be. Felhívja a figyelmet a nedves sebkezelés fontosságára. A krónikus sebek vonatkozásában részletesen tárgyalja a leggyakrabban előforduló fekélytípusokat, azaz a felfekvést, a lábszárfekélyt és a diabeteses láb szindrómát. Kitér a krónikus sebek stádiumaira és kezelésük céljára. Röviden bemutatja a sebellátás három lépését: a sebtisztítást, a kötszerválasztást és a lokális infekciókontrollt. Végezetül a modern sebkezelés egyik újszerű technikája, a negatív nyomás terápia szintén említésre kerül.

Kulcsszavak: akut seb, krónikus seb, fekély, sebkezelés

Acute and chronic wounds and their care

Skin injuries are divided into acute and chronic wounds depending on whether the wound can heal in up to 6 weeks. After a brief historical overview, this publication first describes the healing phases of acute, common wounds and the associated care. It draws attention to the importance of moist wound healing. Regarding chronic wounds, the most common types of ulcers, namely bedsores, leg ulcers and diabetic foot syndrome, are presented in detail. The stages of chronic wounds and their management are discussed. The three steps of wound care are briefly described: wound debridement, dressing selection and local infection control. Finally, one of the novel techniques of modern wound management, negative pressure therapy, is also mentioned.

Keywords: acut wound, chronic wound, ulcer, wound treatment

Irodalom

1. Szabóné Dr. Révész Erzsébet – A sebkezelés fejlődésének története. Művelődés-, Tudomány és Orvostörténeti Folyóirat. 2021, 11:506-517 https://doi.org/10.17107/KH.2021.22.506-517 – 2. https://sebkezeles.hu/hetkoznapi-serulesek (online elérés 2022.09.20.) – 3. https://www.hartmann.info/hu-hu/brands/dermaplast/knowledge/dermaplast-wound-healing (online elérés 2022.09.20.) – 4. Bőrgyógyász Szakmai Kollégium A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásának irányelve 2012. dec. – 5. Nicola Millard – Pressure ulcer prevention. Brighton and Sussex University Hospitals NHS Trust. 2019. máj. (reviewed: 2021. máj.) – 6. J D Shea – Pressure sores: classification and management. Clinical Orthopaedics and Related Research. 1975. 112;89-100. https://doi.org/10.1097/00003086-197510000-00012 – 7. Alila Medical Media, Shutterstock (letöltve 2022.09.22.) – 8. Vidáné Fábián Valéria – Decubitus. Online elérhető oktatási anyag. 2009. https://slidetodoc.com/decubitus-vidn-fbin-valria-2009-n-a-decubitus/ (online elérés 2022.09.24.) – 9. Jurdy Dugdale – How to Treat Bedsores. WikiHow. 2022. – 10. Egészségügyi szakmai kollégium – Egészségügyi szakmai irányelv: A diabéteszes láb szindrómában szenvedő cukorbetegek ellátása felnőttkorban (klinikai kép, diagnosztika, terápia, megelőzés). Egészségügyi Közlöny. 2018. március – 11. Nowsheen Goonoo, Archana Bhaw-Luximon – Nanomaterials combination for wound healing and skin regeneration. Advanced 3D-Printed Systems and Nanosystems for Drug Delivery and Tissue Engineering. 2020 https://doi.org/10.1016/B978-0-12-818471-4.00007-8 – 12. https://egeszsegvonal.gov.hu/v-w/1458-vakuum-asszisztalt-sebzaras.html (online elérés 2022.09.25.) – 13. Fekete András – Vákuum-asszisztált sebkezelés (V.A.C.) szeptikus műtéti sebek esetén: Szívó-öblítő V.A.C. terápia. Előadás: Servicio de COT, Hospital Royo Villanova, Zaragoza, Spanyolország. 2008.

Beszélgetősarok

Beszélgetés Bácskay Ildikóval a Debreceni Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar dékáni kinevezése alkalmából

Praxis

Az elmúlt évtizedekben a metformin egyik alapvető eszközévé vált a cukorbetegség kezelésének, különösen az elhízott betegek csoportjában. A metformin hatékonyan képes csökkenteni a vércukorszintet, javítja a sejtek inzulinválaszát és csökkenti a máj glükóztermelését. Mindezek eredményeként segít normalizálni a vércukorszintet és minimalizálja a hyperglykaemia kockázatát. A metformin számos egyéb pozitív hatással rendelkezik. Csökkenti az inzulinrezisztenciát, segít a testsúlykontrollban és kardioprotektív hatása révén megelőzi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ezen tulajdonságok teszik e hatóanyagot egyedülállóvá és hasznos eszközzé a cukorbetegség kezelésében. Egyes esetekben a polycystás ovarium szindróma kezelésére is alkalmazható gyógyszer. Azonban fontos megjegyezni, hogy a metformint csak orvosi felügyelet mellett és a szakorvos által előírt módon szabad alkalmazni, mivel számos mellékhatása és ellenjavallata ismert.

Kulcsszavak: metformin-hidroklorid, diabetes mellitus, inzulinrezisztencia, laktátacidózis

About metformin

Over the past decades, metformin has become an essential treatment for diabetes, especially in the obese population. Metformin is effective in lowering blood glucose levels, improving the insulin response of cells and reducing glucose production by the liver. As a result, it helps to normalise blood glucose levels and minimise the risk of hyperglycaemia. Metformin also has many other positive effects on the body. It reduces insulin resistance, helps with weight control and prevents the development of cardiovascular disease through its cardioprotective effects. These properties make it a unique and useful tool in the treatment of diabetes. In some cases, it can be used to treat polycystic ovary syndrome. It is important to point out that metformin should only be used under medical supervision and as prescribed by a specialist as it has a number of known side effects and contraindications.

Keywords: metformin hydrochloride, diabetes mellitus, insulinresistance, lactate acidosis

Irodalom

1. Bailey, C.J. Metformin: Historical Overview. Diabetologia 2017, 60, 1566–1576, doi:10.1007/s00125-017-4318-z. – 2. Bailey, C.J.; Turner, R.C. Metformin. New England Journal of Medicine 1996, 334, 574–579, doi:10.1056/NEJM199602293340906. – 3. Giannarelli, R.; Aragona, M.; Coppelli, A.; Del Prato, S. Reducing Insulin Resistance with Metformin: The Evidence Today. Diabetes Metab 2003, 29, 6S28-6S35, doi:10.1016/S1262-3636(03)72785-2. – 4. Wulffele, M.G.; Kooy, A.; Zeeuw, D.; Stehouwer, C.D.A.; Gansevoort, R.T. The Effect of Metformin on Blood Pressure, Plasma Cholesterol and Triglycerides in Type 2 Diabetes Mellitus: A Systematic Review. J Intern Med 2004, 256, 1–14, doi:10.1111/j.1365-2796.2004.01328.x. – 5. Pakkir Maideen, N.M.; Jumale, A.; Balasubramaniam, R. Drug Interactions of Metformin Involving Drug Transporter Proteins. Adv Pharm Bull 2017, 7, 501–505, doi:10.15171/apb.2017.062. – 6. Stafford, J.M.; Elasy, T. Treatment Update: Thiazolidinediones in Combination with Metformin for the Treatment of Type 2 Diabetes. Vasc Health Risk Manag 2007, 3, 503–510. – 7. Ahren, B. Novel Combination Treatment of Type 2 Diabetes DPP-4 Inhibition + Metformin. Vasc Health Risk Manag 2008, Volume 4, 383–394, doi:10.2147/VHRM.S1944. – 8. Donnan, K.; Segar, L. SGLT2 Inhibitors and Metformin: Dual Antihyperglycemic Therapy and the Risk of Metabolic Acidosis in Type 2 Diabetes. Eur J Pharmacol 2019, 846, 23–29, doi:10.1016/j.ejphar.2019.01.002. – 9. Chen, S.; Gan, D.; Lin, S.; Zhong, Y.; Chen, M.; Zou, X.; Shao, Z.; Xiao, G. Metformin in Aging and Aging-Related Diseases: Clinical Applications and Relevant Mechanisms. Theranostics 2022, 12, 2722–2740, doi:10.7150/thno.71360. – 10. Singh, A.; Singh, R. Metformin in Gestational Diabetes: An Emerging Contender. Indian J Endocrinol Metab 2015, 19, 236, doi:10.4103/2230-8210.149317

Irodalom

1. Marco Infante, Martina Leoni, Massimiliano Caprio, Andrea Fabbri: Long-term metformin therapy and vitamin B12 deficiency: An association to bear in mind World J Diabetes 2021 July 15; 12(7): 916-931 https://doi.org/10.4239/wjd.v12.i7.916 – 2. Ehsan Sayedali, Ali Erdinç Yalin, Serap Yalin: Association between metformin and vitamin B12 deficiency in patients with type 2 diabetes World J Diabetes 2023 May 15; 14(5): 585-593 https://doi.org/10.4239/wjd.v14.i5.585 – 3. Metfogamma 500 és 850 Wörwag alkalmazási előírása A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2021. október 18. www.ogyéi.gov Letöltés: 2023. 10.16. – 4. Didangelos T, Karlafti E, et al.: Vitamin B12 Supplementation in Diabetic Neuropathy: A 1-Year, Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. Nutrients 2021; 13.(2) 395-409. https://doi.org/10.3390/nu13020395