2023. október TESZT
Tartalom
Főszerkesztői beköszöntő
Centenárium
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottság „Gyógyszerészek világnapja” alkalmából 2023. szeptember 22-én tartott együttes ülésének témája: „A gyógyszerészet mérföldkövei az elmúlt 100 év tükrében”, helyszíne a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság székháza volt.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a Gyógyszerészek Világnapján a gyógyszerészet eredményeire, a gyógyszerészek társadalmunkban betöltött szerepére hívja fel a figyelmet és egyben útjára indítja a 100 éves Társaság centenáriumi ünnepségsorozatát.
A Gyógyszerészeti Világszervezet, a FIP kezdeményezésére szeptember 25-én ünnepeljük a gyógyszerészek világnapját, ami jó alkalom arra, hogy a gyógyszerészek megfogalmazzák a jelen és a jövő célkitűzéseit. Ehhez adnak támpontot a múltban elért eredmények.
A 2024-ben 100 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT), melynek célja a gyógyszerészet fejlődésének, társadalmi elismertségének előmozdítása, ezen a napon kezdi el centenáriumi ünnepségsorozatát. Prof. Szökő Éva, a Társaság elnöke hangsúlyozza: „Amit a gyógyszerészet és Társaságunk történetéből megtanulhattunk, az az, hogy ha a mindennapi munkánkban nem az egészséget szolgáló hivatásunk magas szintű művelése és fejlődésének előmozdítása vezet minket, akkor könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy meglévő kompetenciáinkat, a gyógyszerészet megbecsültségét és jövőjét kell féltenünk és védenünk. Ezt nem szabad kockáztatni, mert az újjáépítés mindig sokkal nehezebb, mint az eredmények megőrzése.”
A világnapon az MGYT a Társaság szenátorává választotta prof. Révész Piroskát és Mühl Nándorné dr. Horváth Margitot. Tudományos munkája elismeréseként dr. Ambrus Rita Szebellédy László Emlékérmet vehetett át; míg dr. Kovács Virágot kiemelkedő egyetemi tanulmányai és kutatómunkája elismeréseként, Zalai Károly Emlékéremmel jutalmazta a Társaság.
Az ünnepi ülésen több előadás is elhangzott. Elsőként prof. Hohmann Judit akadémikus, az MGYT tudományos alelnöke tekintette át a hazai gyógyszerészeti kutatások elmúlt 100 évének legfontosabb mérföldköveit. Ezt követően dr. Hegedűs Lajos, a TEVA Gyógyszergyár volt igazgatója osztott meg fontos és időnként meglepő tényeket a hazai gyógyszeripar elmúlt évszázadának fontosabb állomásairól és pillanatképeiről mai kontextusba helyezve a régi dolgokat. Prof. Soós Gyöngyvér előadásában bemutatta magyar kórházi-klinikai gyógyszerészet fejlődését és fontosabb eseményeit az elmúlt évtizedektől napjainkig. Dr. Gaál Emese a régi idők patikai hangulatát és tevékenységeit idézte fel, míg prof. Vincze Zoltán az MGYT szerepét mutatta be a gyógyszerészi hivatás fejlesztésében és formálásában fennállásának 100 éve során.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapításának 100. évfordulója alkalmából a sokszínű gyógyszerágazat ismert szereplőit kérdezzük a számukra legfontosabb feladatokról. A sok részletből így lesz teljes egésszé a születésnapi torta, amely a Társaság elmúlt évszázadát és a jövő lehetőségeit jelképezi.
A szakmai és pénzügyi eredményeket kifejezik a számok, a molekulák. Ez azonban nem elég a hosszú távú sikeres működéshez, amely hozzáadott érték, együttműködés, harmónia nélkül nehezen elképzelhető. A Richter Gedeon Nyrt. és a hazai gyógyszeripar megkerülhetetlen vezérét, Bogsch Eriket és a Richter kutatóját, Kovács-Kiss Dorottyát kérdeztük a gyógyszerágazat előtt álló feladatokról.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztálya megújult vezetőséggel és új célokkal kezdte meg négyéves ciklusát 2021. szeptember 30-án.
Továbbképző közlemények
A rekombináció az a jelenség, amikor a DNS szakaszai kicserélődnek, így új tulajdonságokat kódoló gének keletkeznek. Az emberi immunrendszer is képes néhány génszakaszból különböző antigéneket felismerő receptorok millióit kódoló géneket előállítani. A cikksorozat második része bemutatja az antigének és az immunrendszer által ellenük termelt antitestek tulajdonságait, felépítését, fajtáit, a különböző epitópokat. Ismerteti a fágtechnológiát, a passzív immunizálást és törzskönyvezett gyógyszerek példáján keresztül közel hozza a mindennapi gyógyszerészeti rutinhoz a monoklonális ellenanyagok világát.
Kulcsszavak: rekombináns fehérjék, géntechnikai eljárással előállított gyógyszerek
Recombinant proteins II. Monoclonal antibodies I.
Recombination is the phenomenon where stretches of DNA are exchanged to create genes that code for new traits. The human immune system is also able to produce genes encoding millions of receptors that recognise different antigens from a few gene sequences. The second part of this series of articles describes antigens, and the antibodies produced by the immune system against them their properties, structure, types and different epitopes. It also describes phage technology, passive immunisation and brings the world of monoclonal antibodies closer to everyday pharmaceutical routine through the example of registered drugs.
Keywords: recombinant proteins, genetically engineered drugs
Irodalom
1. Köhler, G., Milstein, C. Continuous cultures of fused cells secreting antibody of predefined specificity. Nature 256, 495-497 (1975) https://doi.org/10.1038/256495a0 – 2. Hou S, Li B, Wang L, et al. Humanization of an anti-CD34 monoclonal antibody by complementarity-determining region grafting based on computer-assisted molecular modeling. J Biochem. 144 (1): 115-20 (2008). https://doi.org/10.1093/jb/mvn052 – 3. Queen C, Schneider WP, Selick HE, et al. A humanized antibody that binds to the interleukin 2 receptor. Proc Natl Acad Sci U S A. 86 (24): 10029-33.(1989). https://doi.org/10.1073/pnas.86.24.10029 – 4. Riechmann, L., Clark, M., Waldmann, H. et al. Reshaping human antibodies for therapy. Nature 332, 323-327 (1988). https://doi.org/10.1038/332323a0 – 5. Lee, EC., Liang, Q., Ali, H. et al. Complete humanization of the mouse immunoglobulin loci enables efficient therapeutic antibody discovery. Nat Biotechnol 32, 356-363 (2014) https://doi.org/10.1038/nbt.2825 – 6. Scott, C. Mice with a human touch. Nat Biotechnol 25, 1075-1077 (2007) https://doi.org/10.1038/nbt1207-1488b https://doi.org/10.1038/nbt1007-1075 – 7. Smith GP. Filamentous fusion phage: novel expression vectors that display cloned antigens on the virion surface. Science. 228 (4705): 1315-7. (1985). https://doi.org/10.1126/science.4001944 – 8. van Dyck CH, Swanson CJ, Aisen P, et al. Lecanemab in early Alzheimer’s disease. N Engl J Med. 2022;388:9-21.) https://doi.org/10.1056/NEJMoa2212948 – 9. Söderberg, L, Johannesson, M, Nygren, P, et al. Lecanemab, Aducanumab, and Gantenerumab – Binding Profiles to Different Forms of Amyloid-Beta Might Explain Efficacy and Side Effects in Clinical Trials for Alzheimer’s Disease. Neurotherapeutics 20(1):195-206. (2023.) https://doi.org/10.1007/s13311-022-01308-6 – 10. Willis, BA, Sundell, K, Lachno, DR, et al. Central pharmacodynamic activity of solanezumab in mild Alzheimer’s disease dementia. Alzheimer’s & Dementia: Translational Research & Clinical Interventions 4, 652-660. (2018) https://doi.org/10.1016/j.trci.2018.10.001 – 11. DeMattos RB, Bales KR, Cummins DJ, et al. Peripheral anti-A beta antibody alters CNS and plasma A beta clearance and decreases brain A beta burden in a mouse model of Alzheimer’s disease. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 98 (15): 8850-5. (2001). https://doi.org/10.1073/pnas.151261398 – 12. Sevigny J, Chiao P, Bussière T, et al. The antibody aducanumab reduces Aβ plaques in Alzheimer’s disease. Nature. 537 (7618): 50-56. (2016) https://doi.org/10.1038/nature19323 – 13. https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/therapies/antivirals-including-antibody-products/anti-sars-cov-2-monoclonal-antibodies/ Letöltés: 2023 09.02. – 14. Hsu, DC, Mellors, JW, Vasan, S. Can Broadly Neutralizing HIV-1 Antibodies Help Achieve an ART-Free Remission? Front Immunol 12:710044.( 2021) https://doi.org/10.3389/fimmu.2021.710044 https://doi.org/10.3389/fimmu.2021.710044
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelentősen hozzájárul a morbiditás és mortalitás növekedéséhez, és súlyos pénzügyi költségekkel terheli az egészségügyi rendszert a világ minden táján, társadalmi és gazdasági helyzettől függetlenül. Az antibiotikumok szelekció nélküli, túlzott és felesleges használata következtében megjelentek komoly terápiás problémát okozó multidrugrezisztens (MDR) és pánrezisztens törzsek is, amelyek a jelenleg forgalomban levő antibiotikumokkal már nem kezelhetők. Ezek a rezisztens törzsek kezdeti szelekciójuk és helyi elterjedésük után, modern világunkban az utazó emberek, állat és rovar vektorok gyors és nagytávú mozgásának, valamint a mezőgazdasági termékekkel való nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően gyorsan és határok nélkül terjednek el a világ minden táján. Az antimikrobiális rezisztencia globális probléma, sürgető szükség van a felügyeletére és ellenőrzésére. A rezisztencia terjedésének megakadályozása lokális (nemzeti), és globális (nemzetközi) programot is igényel. A programnak része kell legyen az antibiotikumokkal való visszaélés csökkentése, a higiéniai infrastruktúra javítása is. Az antibiotikum stewardship program (ASP), illetve a „One Health” koncepció olyan törekvések, melyek az antibiotikum-fogyasztás és -rezisztencia tekintetében hangsúlyozzák az integrált ellenőrzési módszerek szükségességét a humán és állategészségügyben, az agrár-, illetve a környezetvédelmi szektorban is. A cikksorozat első része a rezisztenciamechanizmusokkal, valamint az antibiotikum-érzékenység és -rezisztencia meghatározásával foglalkozik.
Kulcsszavak: antimikrobiális rezisztencia, antibiotikum, rezisztenciamechanizmus, rezisztens kórokozók
Antimicrobial resistance as a global public health threat
Antimicrobial resistance (AMR) contributes significantly to a general increase in morbidity and mortality and imposes heavy financial costs on health care systems worldwide regardless of social and economic status. As a result of the imprudent, excessive and unnecessary use of antibiotics, multidrug-resistant (MDR) and pan-resistant strains have also appeared causing serious infections, which can no longer be treated with the antibiotics currently on the market. In our modern world, thanks to the rapid and long-distance travel (humans, animal and insect vectors), and the international trade of the agricultural products, these resistant strains, after their initial selection and local spread, move fast and without borders. Therefore, is an urgent need to monitor and control AMR. To slow down the spread of AMR primarily require national and international programs by which can be reducing the misuse of antibiotics. Efforts must also be made to improve the hygiene infrastructure. The antibiotic stewardship program (ASP) and the “One Health” concept are efforts that emphasize the need for integrated control methods in terms of antimicrobial consumption and resistance both in human and animal health, as well as in the agricultural and environmental protection sectors. The first part of this series of articles deals with resistance mechanisms and the determination of antibiotic susceptibility and resistance.
Keywords: antimicrobial resistance, antibiotics, resistance mechanisms, resistant pathogens
Irodalom
1. Ventola, C.L., The antibiotic resistance crisis: part 1: causes and threats. P T, 2015. 40(4): p. 277-83. – 2. Gould, I.M. and A.M. Bal, New antibiotic agents in the pipeline and how they can help overcome microbial resistance. Virulence, 2013. 4(2): p. 185-91. – 3. Palumbi, S.R., Humans as the world’s greatest evolutionary force. Science, 2001. 293(5536): p. 1786-90. – 4. WHO. Antimicrobial Stewardship Programmes in Health-care Facilitiesin Low and Middle-income Countries. 2019 11.01.2022.]; Available from: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/329404/9789241515481-eng.pdf. – 5. Huttner, B., et al., Characteristics and outcomes of public campaigns aimed at improving the use of antibiotics in outpatients in high-income countries. Lancet Infect Dis, 2010. 10(1): p. 17-31. – 6. Wong, L.H., et al., Hospital Pharmacists and Antimicrobial Stewardship: A Qualitative Analysis. Antibiotics (Basel), 2021. 10(12). – 7. Peto, Z., et al., Results of a local antibiotic management program on antibiotic use in a tertiary intensive care unit in Hungary. Infection, 2008. 36(6): p. 560-4. – 8. Fésüs, A. A gyógyszerész szerepe a fekvőbeteg ellátás antibiotikum-felhasználásának optimalizálásában. 2022; Available from: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/acaaf8c3-bbde-433b-967a-8dbdc00f5b4f/content. – 9. England, P.H. Behaviour change and antibiotic prescribing in healthcare settings Literature review and behavioural analysis. 2015 2022.01.06]; Available from: https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/774129/Behaviour_Change_for_Antibiotic_Prescribing_-_FINAL.pdf. – 10. Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat, M. Egy Egészség (One Health) gondolatköre. 2021 2023.06.15.]; Available from: https://eionet.kormany.hu/egy-egeszseg-one-health-gondolatkore. – 11. Tang, K.L., et al., Restricting the use of antibiotics in food-producing animals and its associations with antibiotic resistance in food-producing animals and human beings: a systematic review and meta-analysis. Lancet Planet Health, 2017. 1(8): p. e316-e327. – 12. Mackenzie, J.S. and M. Jeggo, The One Health Approach-Why Is It So Important? Trop Med Infect Dis, 2019. 4(2).
A betegek gyógyszerelése során több, a beteg és a gyógyszerelés biztonságát veszélyeztető hiba lehetséges. Az automatizálás kórházi bevezetése a betegbiztonság növelésének egyik meghatározó elemévé vált. Az automatizált betegszintű gyógyszerelés megvalósítását lehetővé tevő HD-Medi gyógyszerelő automata rövid időn belül, jól dokumentált módon, sok lépcsős ellenőrzést követően több száz vagy több ezer beteg gyógyszerelését valósítja meg. A gyógyszer útja ezzel nem csak az intézeti gyógyszertárig, de egészen a betegig követhető. Európában és az USA-ban az elterjedése több évtizedes múltra tekint vissza, míg hazai alkalmazása jelenleg kórházi gyógyszertárakra korlátozódik.
Kulcsszavak: automatizált betegszintű gyógyszerelés, unit dose, multi dose, debliszterezés
Automated patient-level medication management
There are several possible errors can compromise patient and medication safety during medication process. The introduction of automation in hospitals has become a key element in improving patient safety. The HD-Medi medication automation system, which enables automated patient-level medication management can be used to administer medication to hundreds or thousands of patients in a short time, in a well-documented manner, following a multi-step control process. The drug’s journey can be traced not only to the hospital/clinical pharmacy, but all the way to the patient. In Europe and the USA, the spread of the system goes back several decades, while its domestic use is currently limited to hospital pharmacies.
Keywords: automated patient medication, unit dose, multi dose, deblistering
Irodalom
1. European Medicines Agency Science Medicines Health Human Medicines Research and Development Support: Medication Errors – Follow-up Actions from Workshop. Implementation Plan 2014-2015. EMA/20791/2014: – 2. Lám J. – Rózsa E. – Kis Szölgyémi M. – Belicza É. (2011): Kórházi osztályok gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibáinak közvetlen megfigyelése. Orvosi Hetilap, 152(35), 1391–1398. – 3. dr. Richter Katalin, dr. Lőke János: Kockázatok „házon belül”: konvencionális gyógyszerelési eljárásrendek kvantitatív elemzése és a kapcsolódó gyógyszerelési hibák felmérése (IME 2018/10 46-50. oldal) – 4. E.K. de Rooij-Lamme D.W.Groot D. de Kaste: Geautomatiseerde distributiesystemen voor geneesmiddelen National Institute for Public Health and the Enviroment (A holland népegészségügyi és környezetvédelmi intézet tanulmánya az atomatizált gyógyszerelő tasakokról 2007.) www.rivm.nl – 5. Tartós bentlakást biztosító otthonok https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0026.html (Letöltés: 2023. 08. 28.)
BrAIN pályázat
A 2019 végén felbukkant SARS-CoV-2 hatalmas károkat okozott a világban. A betegség kezelésére már engedélyeztek néhány gyógyszert, de ezek hatékonysága változó és védőoltásokat is kifejlesztettek a megelőzésre. A gyógyszer-repozíciós kísérletek során látható volt, hogy nagyon kevés olyan antivirális gyógyszerrel rendelkezünk, amely használható lenne ilyen esetekben. A közeljövőben sajnos számítanunk kell hasonló világjárványokra, ezért fontos a vírusellenes szerek kutatása. A Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémia Tanszékének kutatói által szintetizált, perfluoralkil oldalláncokat tartalmazó glikopeptid antibiotikum-származékok kitűnő influenzaellenes hatásuk mellett humán koronavírus-ellenes hatást is mutattak, ezért az elsők között tesztelték ezeket a vegyületeket SARS-CoV-2 ellen a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjában. Az új származékok közül néhány hatékonynak bizonyult SARS-CoV-2 ellen, néhány pedig kitűnő antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezett. Az egyszerre antibakteriális és antivirális hatás előnyös lehet Covid-19-betegek kezelésénél, mivel a bakteriális felülfertőződés súlyos tüdőgyulladást okozhat. A szerzők célul tűzték ki az antivirális és antibakteriális hatás fokozását az oldalláncok hosszának változtatásával.
Kulcsszavak: glikopeptid antibiotikum-származékok, antibakteriális és antivirális hatás
Synthesis of antiviral glycopeptide antibiotic derivatives containing perfluoroalkyl side chain
SARS-CoV-2, which emerged at the end of 2019, has caused huge damage around the world. Some drugs have been approved to treat the disease, but their effectiveness varies and vaccines have been developed to prevent it. Drug replication trials have shown that there are very few antiviral drugs that can be used in such cases. Unfortunately, we should expect similar pandemics in the near future, so research into antivirals is important. Glycopeptide antibiotic derivatives containing perfluoroalkyl side chains synthesised by researchers at the Department of Pharmaceutical Chemistry of the University of Debrecen have shown excellent anti-influenza activity as well as anti-human coronavirus activity, and were among the first to be tested against SARS-CoV-2 at the Virology Research Group of the University of Pécs. Some of the new derivatives proved to be effective against SARS-CoV-2 and some had excellent antibacterial properties. Both antibacterial and antiviral activity may be beneficial in the treatment of COVID-19 patients, as bacterial over-infection can cause severe pneumonia. The authors aimed to enhance the antiviral and antibacterial effect by varying the length of the side chains.
Keywords: glycopeptide antibiotics, antiviral and antibacterial effect
Irodalom
1. Zhu Z, Lian X et al. From SARS and MERS to COVID-19: a brief summary and comparison of severe acute respiratory infections caused by three highly pathogenic human coronaviruses. Respir Res. 2020;21:224. https://doi.org/10.1186/s12931-020-01479-w – 2. Pintér G, Batta G et al. Diazo transfer-click reaction route to new, lipophilic teicoplanin and ristocetin aglycon derivatives with high antibacterial and anti-influenza virus activity: An aggregation and receptor binding study. Med Chem. 2009;52:6053-61. https://doi.org/10.1021/jm900950d – 3. Bereczki I, Kicsák M et al. Semisynthetic teicoplanin derivatives as new influenza virus binding inhibitors: synthesis and antiviral studies. Bioorg Med Chem Lett. 2014;24:3251-4. https://doi.org/10.1016/j.bmcl.2014.06.018 – 4. Bereczki I, Csávás M et al. Synthesis of Antiviral Perfluoroalkyl Derivatives of Teicoplanin and Vancomycin. ChemMedChem. 2020;15:1661-1671. https://doi.org/10.1002/cmdc.202000260 – 5. Pál T. Az orvosi mikrobiológia tankönyve. 2. átdolg. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt; 2013. 210-213.p. – 6. https://www.who.int/health-topics/middle-east-respiratory-syndrome-coronavirus-mers#tab=tab_1 (2022.09.17.) – 7. https://www.ema.europa.eu/en/documents/overview/veklury-epar-medicine-overview_hu.pdf (2022.09.17.) – 8. Pardo J, Shukla AM et al. The journey of remdesivir: from Ebola to COVID-19. Drugs Context. 2020;9:2020-4-14. https://doi.org/10.7573/dic.2020-4-14 – 9. https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/26650/favipiravir-mit-kell-tudni-rola-es-milyen-esetekben-alkalmazhato (2022.09.17.) – 10. https://www.ema.europa.eu/en/documents/overview/roactemra-epar-medicines-overview_hu.pdf (2022.09.17.) – 11. https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/26535/bamlanivimab-uj-gyogyszer-a-covid-19-kezelesere (2022.09.17.) – 12. Van Bambeke F, Van Laethem Y et al. Glycopeptide antibiotics: from conventional molecules to new derivatives. Drugs. 2004;64:913-36 https://doi.org/10.2165/00003495-200464090-00001 – 13. Gunda T. A gyógyszerészi kémia alapjai III., Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó; 2016. 73-76.p., 196.p. – 14. https://www.webbeteg.hu/gyogyszerkereso/vancomycin-human-50-mg-ml/903048/betegtajekoztato (2022.09.17.) – 15. Szarka K, Kardos G. Gyógyszerészeti mikrobiológia I., Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó; 2016. 110-113. p., 116. p. – 16. Ceccarelli G, Alessandri F et al. The role of teicoplanin in the treatment of SARS-CoV-2 infection: A retrospective study in critically ill COVID-19 patients (Tei-COVID study). J Med Virol. 2021;93:4319-4325. https://doi.org/10.1002/jmv.26925 – 17. Yu F, Pan T et al. Glycopeptide antibiotic teicoplanin inhibits cell entry of SARS-CoV-2 by suppressing the proteolytic activity of cathepsin L. Front Microbiol. 2022;13:884034. https://doi.org/10.3389/fmicb.2022.884034 – 18. Baron SA, Devaux C et al. Teicoplanin: an alternative drug for the treatment of COVID-19 Int J Antimicrob Agents. 2020;55:105944. https://doi.org/10.1016/j.ijantimicag.2020.105944 – 19. Zhou N, Pan T. Glycopeptide Antibiotics Potently Inhibit Cathepsin L in the Late Endosome/Lysosome and Block the Entry of Ebola Virus, Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus (MERS-CoV), and Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus (SARS-CoV). J Biol Chem. 2016;291:9218-32. https://doi.org/10.1074/jbc.M116.716100 – 20. Zhang J, Ma X et al. Teicoplanin potently blocks the cell entry of 2019-nCoV, bioRxiv 2020;935387. – 21. Bereczki I, Papp H et al. Natural Apocarotenoids and Their Synthetic Glycopeptide Conjugates Inhibit SARS-CoV-2 Replication, Pharmaceuticals. 2021;14:1111. https://doi.org/10.3390/ph14111111
Beszélgetősarok
A jövő patikája az okos patika, ahol a digitalizáció, a robotika a szakmai tudás szolgálatában a gyógyszertárak megújulásának kulcsa. Innovatív megoldások, automatizált folyamatok a közforgalmú patikákban. A sorozat második beszélgetése további ötleteket adhat a gyógyszertár-tulajdonosoknak, akik a betegek igényeinek mind jobb kiszolgálását célozzák.
Mit jelent a jövő patikája, melyek azok a területek, amelyek digitalizációja elengedhetetlen, illetve fejlesztésük jól mérhető eredménnyel jár? Ezekre a kérdésekre szeretnénk gyakorlati tanácsokat adni, már megvalósult projekteken keresztül dr. Sike Anita, a tököli Natura Gyógyszertár vezetőjének segítségével, aki az innovatív megoldások híve.