2024. március TESZT
A Gyógyszerészet 2024. márciusi tesztkérdései ezen a linken elérhetők.
Az MGYT távoktatásában a Gyógyszerészet szaklap előfizetői vehetnek részt, akik 2024. március végéig regisztráltak az MGYT honlapján.
Az előfizetéssel rendelkező, regisztrált résztvevők számára az év végén 20 pontot írunk jóvá a GYOFTEX rendszerében.
Tartalom
Centenárium
A forgandó szerencse, a honvágy, Szeged város szeretete, újítások a gyógyszer-technológiában, és mindezen túl a kutatói szenvedély – csupán néhány dolog, amely összeköti Révész Piroska professzor asszonyt és dr. Katona Gábort, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetének docensét. Mester és tanítványa úttörő kutatása a neurodegeneratív betegséggel élők számára nyújt segítséget.
Továbbképző közlemények
A myasthenia gravis (MG) autoimmun betegség, amit a neuromuscularis junctióban posztszinaptikusan elhelyezkedő acetil-kolin receptorok (acetilkolin receptor, AchR), izomspecifikus kináz protein (musc-specific kinase, MuSK) vagy egyéb, az AchR működését befolyásoló proteinek ellen termelődő ellenanyagok okoznak. Változó megjelenésű izomgyengeség formájában manifesztálódik, leggyakrabban az oculobulbaris, valamint proximális végtagi izomzat érintettségével.
A diagnózis felállításában a klinikai tünetek, a specifikus ellenanyagok meghatározása, és az elektrofiziológiai vizsgálatok segítenek.
Az utóbbi évtizedek terápiás előrelépéseinek köszönhetően a jelenleg elérhető kezelésekkel a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, teljes értékű életet élhet. Ugyanakkor a betegek mintegy 10%-a refrakter, vagyis a szokványos kezelésekre nem reagál megfelelően, vagy az alkalmazott kezelések mellett tolerálhatatlan mellékhatásokat tapasztal. Az utóbbi években több klinikai vizsgálat zajlott MG-ban új, célzott
biológiai terápiákkal: komplement-, FcRn-, B-sejt-gátló szerek szélesítik ma már a terápiás arzenálunkat és ígérnek izgalmas, bizonyítottan hatékony, és viszonylag gyors hatású kezelési lehetőségeket.
Napjainkban az MG-kezelés célja a remisszió elérése, a légzési elégtelenséggel járó myastheniás krízis kivédése és a betegek életminőségét negatívan befolyásoló tünetek megszüntetése. A kórkép ritka volta, változatos lefolyása indokolttá teszi – különösen a refrakter betegek esetében – hogy a gondozás a myasthenia kezelésében nagy gyakorlattal rendelkező, a kórkép ellátásának teljes spektrumával bíró neuroimmunológiai centrumokban történjen. A refrakter myasthenia gravis hatékony kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a közelmúltban törzskönyvezett új terápiák mielőbb elérhetővé váljanak betegeink számára.
Kulcsszavak: myasthenia gravis, refrakter myasthenia, myasthenia gravis terápia
Autoimmun myasthenia gravis
New therapeutic options
Myasthenia gravis (MG) is an autoimmune disease caused by antibodies against the acetylcholine receptor (AChR), muscle-specific kinase (MuSK) or other AChR-related proteins in the postsynaptic muscle membrane. Muscle weakness is the predominant symptom, the oculobulbar and proximal limb muscles are most often affected. The diagnosis is guided by the clinical symptoms, the positive antibody tests, and neurophysiologic examinations.
Due to the therapeutic developments in the last decades most patients have normal life expectations and acceptable quality of life. Around 10% of patients have refractory MG, they do not respond adequately to the traditional treatments or suffer from severe, unacceptable side effects. In the past few years, new biological agents against complement, the FcRn receptor, or B-cell antigens have been tested in clinical trials. These new therapies extend the possibilities for targeted immunotherapies and promise exciting new options with a relatively rapid mode of action.
The goal of the treatment of MG is achieving remission, avoiding myasthenic crisis and eliminating symptoms which worsen the quality of life of our patients. The disease is rare, the clinical picture is variable, therefore the treatment of MG patients, especially of refractory MG should be done in neuroimmunological centres with adequate expertise in MG. For the adequate treatment of refractory MG we need the new drugs to be reimbursed in our country.
Keywords: myasthenia gravis, refractory myasthenia, therapy of myasthenia gravis
Irodalom
1. A. R. Punga, P. Maddison, J. M. Heckmann, J. T. Guptill, A. Evoli, Epidemiology, diagnostics, and biomarkers of autoimmune neuromuscular junction disorders. Lancet Neurol 21, 176-188 (2022). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(21)00297-0 – 2. N. E. Gilhus, A. Nacu, J. B. Andersen, J. F. Owe, Myasthenia gravis and risks for comorbidity. Eur J Neurol 22, 17-23 (2015). https://doi.org/10.1111/ene.12599 – 3. N. E. Gilhus et al., Myasthenia gravis. Nat Rev Dis Primers 5, 30 (2019). https://doi.org/10.1038/s41572-019-0079-y – 4. M. G. Huijbers, A. Marx, J. J. Plomp, R. Le Panse, W. D. Phillips, Advances in the understanding of disease mechanisms of autoimmune neuromuscular junction disorders. Lancet Neurol 21, 163-175 (2022). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(21)00357-4 – 5. A. Marx et al., The different roles of the thymus in the pathogenesis of the various myasthenia gravis subtypes. Autoimmun Rev 12, 875-884 (2013). https://doi.org/10.1016/j.autrev.2013.03.007 – 6. L. Maggi et al., Thymoma-associated myasthenia gravis: outcome, clinical and pathological correlations in 197 patients on a 20-year experience. J Neuroimmunol 201-202, 237-244 (2008). https://doi.org/10.1016/j.jneuroim.2008.07.012 – 7. J. J. Verschuuren et al., Advances and ongoing research in the treatment of autoimmune neuromuscular junction disorders. Lancet Neurol 21, 189-202 (2022). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(21)00463-4 – 8. B. Neumann et al., Myasthenic crisis demanding mechanical ventilation: A multicenter analysis of 250 cases. Neurology 94, e299-e313 (2020). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000008688 – 9. A. Sivadasan et al., Comorbidities and Long-Term Outcomes in a Cohort with Myasthenic Crisis: Experiences from a Tertiary Care Center. Ann Indian Acad Neurol 22, 464-471 (2019). https://doi.org/10.4103/aian.AIAN_197_19 – 10. A. Jani-Acsadi, R. P. Lisak, Myasthenic crisis: guidelines for prevention and treatment. J Neurol Sci 261, 127-133 (2007). https://doi.org/10.1016/j.jns.2007.04.045 – 11. T. M. Burns, M. Conaway, D. B. Sanders, M. C. a. M.-Q. S. Group, The MG Composite: A valid and reliable outcome measure for myasthenia gravis. Neurology 74, 1434-1440 (2010). https://doi.org/10.1212/WNL.0b013e3181dc1b1e – 12. A. Jaretzki et al., Myasthenia gravis: recommendations for clinical research standards. Task Force of the Medical Scientific Advisory Board of the Myasthenia Gravis Foundation of America. Neurology 55, 16-23 (2000). https://doi.org/10.1212/WNL.55.1.16 – 13. J. Sussman et al., Myasthenia gravis: Association of British Neurologists’ management guidelines. Pract Neurol 15, 199-206 (2015). https://doi.org/10.1136/practneurol-2015-001126 – 14. P. Narayanaswami et al., International Consensus Guidance for Management of Myasthenia Gravis: 2020 Update. Neurology 96, 114-122 (2021). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000011124 – 15. D. B. Sanders et al., International consensus guidance for management of myasthenia gravis: Executive summary. Neurology 87, 419-425 (2016). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000002790 – 16. C. Rózsa, A. Mikor, K. Kasa, Z. Illes, S. Komoly, Long-term effects of combined immunosuppressive treatment on myasthenic crisis. Eur J Neurol 16, 796-800 (2009). https://doi.org/10.1111/j.1468-1331.2009.02634.x – 17. C. Rozsa, G. Lovas, L. Fornadi, G. Szabo, S. Komoly, Safety of long-term combined immunosuppressive treatment in myasthenia gravis–analysis of adverse effects of 163 patients. Eur J Neurol 13, 947-952 (2006). https://doi.org/10.1111/j.1468-1331.2006.01382.x – 18. C. Zhao et al., Effectiveness and Safety of Rituximab for Refractory Myasthenia Gravis: A Systematic Review and Single-Arm Meta-Analysis. Front Neurol 12, 736190 (2021). https://doi.org/10.3389/fneur.2021.736190 – 19. M. K. Hehir et al., Rituximab as treatment for anti-MuSK myasthenia gravis: Multicenter blinded prospective review. Neurology 89, 1069-1077 (2017). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000004341 – 20. S. Brauner et al., Comparison Between Rituximab Treatment for New-Onset Generalized Myasthenia Gravis and Refractory Generalized Myasthenia Gravis. JAMA Neurol 77, 974-981 (2020). https://doi.org/10.1001/jamaneurol.2020.0851 – 21. M. A. Rahbek et al., Exercise in myasthenia gravis: A feasibility study of aerobic and resistance training. Muscle Nerve 56, 700-709 (2017). https://doi.org/10.1002/mus.25552 – 22. A. Evoli, R. Iorio, Controversies in Ocular Myasthenia Gravis. Front Neurol 11, 605902 (2020). https://doi.org/10.3389/fneur.2020.605902 – 23. G. I. Wolfe, H. J. Kaminski, G. R. Cutter, Randomized Trial of Thymectomy in Myasthenia Gravis. N Engl J Med 375, 2006-2007 (2016). https://doi.org/10.1056/NEJMoa1602489 – 24. G. I. Wolfe et al., Long-term effect of thymectomy plus prednisone versus prednisone alone in patients with non-thymomatous myasthenia gravis: 2-year extension of the MGTX randomised trial. Lancet Neurol 18, 259-268 (2019). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(18)30392-2 – 25. J. Kas et al., Decade-long experience with surgical therapy of myasthenia gravis: early complications of 324 transsternal thymectomies. Ann Thorac Surg 72, 1691-1697 (2001). https://doi.org/10.1016/S0003-4975(01)03080-6 – 26. R. Mantegazza, C. Antozzi, From Traditional to Targeted Immunotherapy in Myasthenia Gravis: Prospects for Research. Front Neurol 11, 981 (2020). https://doi.org/10.3389/fneur.2020.00981 – 27. D. Menon, V. Bril, Pharmacotherapy of Generalized Myasthenia Gravis with Special Emphasis on Newer Biologicals. Drugs 82, 865-887 (2022). https://doi.org/10.1007/s40265-022-01726-y – 28. J. F. Howard et al., Long-term efficacy of eculizumab in refractory generalized myasthenia gravis: responder analyses. Ann Clin Transl Neurol 8, 1398-1407 (2021). https://doi.org/10.1002/acn3.51376 – 29. S. Muppidi et al., Long-term safety and efficacy of eculizumab in generalized myasthenia gravis. Muscle Nerve 60, 14-24 (2019). https://doi.org/10.1002/mus.26447 – 30. J. F. Howard et al., Safety and efficacy of eculizumab in anti-acetylcholine receptor antibody-positive refractory generalised myasthenia gravis (REGAIN): a phase 3, randomised, double-blind, placebo-controlled, multicentre study. Lancet Neurol 16, 976-986 (2017). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(17)30369-1 – 31. T Vu, A Meisel, R Mantegazza et al. Terminal Complement Inhibitor Ravulizumab in Generalized Myasthenia Gravis. New England Journal of Medicine Evidence 1(5) DOI: 10.1056/EVIDoa2100066 (2022). https://doi.org/10.1056/EVIDoa2100066 – 32. J. F. Howard et al., Clinical Effects of the Self-administered Subcutaneous Complement Inhibitor Zilucoplan in Patients With Moderate to Severe Generalized Myasthenia Gravis: Results of a Phase 2 Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Multicenter Clinical Trial. JAMA Neurol 77, 582-592 (2020). https://doi.org/10.1001/jamaneurol.2019.5125 – 33. J.F. Howard et al., Safety and efficacy of zilucoplan in patients with generalised myasthenia gravis (RAISE): a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 3 study. Lancet Neurology 22,395-406 (2023) https://doi.org/10.1016/S1474-4422(23)00080-7 – 34. J. F. Howard et al., Randomized phase 2 study of FcRn antagonist efgartigimod in generalized myasthenia gravis. Neurology 92, e2661-e2673 (2019). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000007600 – 35. J. F. Howard et al., Safety, efficacy, and tolerability of efgartigimod in patients with generalised myasthenia gravis (ADAPT): a multicentre, randomised, placebo-controlled, phase 3 trial. Lancet Neurol 20, 526-536 (2021). https://doi.org/10.1016/S1474-4422(21)00159-9 – 36. V. Bril et al., Efficacy and Safety of Rozanolixizumab in Moderate to Severe Generalized Myasthenia Gravis: A Phase 2 Randomized Control Trial. Neurology 96, e853-e865 (2021). https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000011108 – 37. V. Bril et al., Safety and efficacy of rozanolixizumab in patients with gneralised myasthenia gravis (MycarinG): a randomised, double-blind, placebo-controlled, adaptive phase 3 study. Neurology 22, 383-394 (2023).
Konzultációs oldalak
A fejfájás-algoritmus 2008-as publikálása óta számos új hatásmechanizmusú gyógyszer jelent meg, mint a kalcitoningén rokon peptid (calcitonin gene-related peptide, CGRP) antagonisták, CGRP-receptor elleni antitestek, illetve 5-HT1F-szelektív agonisták, amelyeket a megújított anyag tartalmaz. Az új hatóanyagok, illetve az alkalmazható antiepileptikumok, antidepresszánsok és egyéb szerek felsorolásával a jelen anyag célja, hogy segítséget nyújtson a gyakorló gyógyszerészeknek a fejfájással jelentkező betegek kezeléséhez.
Irodalom
1. Headache Classification Committee of the International Headache Society (IHS) The International Classification of Headache Disorders, 3rd edition. Cephalalgia. Volume 38, Issue 1, January 2018, Pages 1-211. – 2. Az elsődleges fejfájások klasszifikációja, a migrén epidemiológiája, a fejfájásban szenvedő betegek lókivizsgálási stratégiája, az elsődleges fejfájások kezelésének protokollja, a fejfájáscentrum kritériumai. (2. kiadás): Cephalgica Hungarica 2019. – 3. Vécsei László: Fejfájás (válogatott fejezetek). B+V Lap- és Könyvkiadó Kft, 2002. – 4. Gecse Kinga Juhász Gabriella: A migrén modern terápiás lehetőségei. Gyógyszerészet 2023;67:194–197.
BrAIN pályázat
Az E4 a terápiában alkalmazott legújabb ösztrogén, amely endogénszintézise kizárólag a magzati májban történik. Szelektív szöveti aktivitással rendelkezik, aktiválja a sejtmag ösztrogénreceptorait, a membránösztrogénreceptor-jelutat azonban nem. Az eddig megismert kedvező hatásai, kinetikája és tolerálhatósági profiljának köszönhetően jelentős áttörést jelenthet és biztonságosabb klinikai felhasználást kínálhat a reproduktív korú nők fogamzásgátlásában, valamint a változó korú nők menopauzás tüneteinek enyhítésében, csökkentve az ösztrogének alkalmazásával előforduló lipidszintre és véralvadásra kifejtett kedvezőtlen hatásokat.
Kulcsszavak: ösztetrol, ösztrogénterápia
Estetrol, latest development in estrogen therapy
Estetrol (E4), the latest component of combined oral contraceptives, which is a natural foetal estrogen with selective tissue activity, that activates the nuclear estrogen receptor (ER), but does not activate membrane ER signaling pathway. This unique mode of action is distinct from other estrogens. E4 has a lower estrogenicity than estradiol, so that E4/DRSP shows less impact on hemostasis parameters thus E4 may potentially reduce thrombotic risk. It is an effective contraceptive with predictable bleeding cycles, safety and tolerability. It also shows potential treatment for menopausal symptoms.
Keywords: estetrol, estrogen therapy
Irodalom
1. Holinka, C. F., Diczfalusy, E., & Coelingh Bennink, H. J. (2008). Estetrol: a unique steroid in human pregnancy. The Journal of steroid biochemistry and molecular biology, 110(1-2), 138-143. https://doi.org/10.1016/j.jsbmb.2008.03.027 – 2. H. J. T. Coelingh Bennink, A.-M. Heegaard, M. Visser, C. F. Holinka & C. Christiansen (2008) Oral bioavailability and bone-sparing effects of estetrol in an osteoporosis model, Climacteric, 11:sup1, 2-14. https://doi.org/10.1080/13697130701798692 – 3. Foidart, J. M., Gemzell-Danielsson, K., Kubba, A., Douxfils, J., Creinin, M. D., & Gaspard, U. (2023). The benefits of estetrol addition to drospirenone for contraception. AJOG global reports, 3(4), 100266. https://doi.org/10.1016/j.xagr.2023.100266 – 4. Coelingh Bennink H.J.T., Verhoeven C., Zimmerman Y., Visser M., Foidart J.M., Gemzell-Danielsson K. Pharmacodynamic effects of the fetal estrogen estetrol in postmenopausal women: results from a multiple-rising-dose study. Menopause. 2017;24(6):677-685. https://doi.org/10.1097/GME.0000000000000823 – 5. Duijkers, I., Klipping, C., Zimmerman, Y., Appels, N., Jost, M., Maillard, C., Mawet, M., Foidart, J. M., & Coelingh Bennink, H. J. (2015). Inhibition of ovulation by administration of estetrol in combination with drospirenone or levonorgestrel: Results of a phase II dose-finding pilot study. The European journal of contraception & reproductive health care: the official journal of the European Society of Contraception, 20(6), 476-489. – 6. Duijkers, I., Klipping, C., Kinet, V., Jost, M., Bastidas, A., & Foidart, J. M. (2021). Effects of an oral contraceptive containing estetrol and drospirenone on ovarian function. Contraception, 103(6), 386-393. https://doi.org/10.1016/j.contraception.2021.03.003 – 7. Apter D., Zimmerman Y., Beekman L., et al. Bleeding pattern and cycle control with estetrol containing combined oral contraceptives: results from a phase II, randomised, dose-finding study (FIESTA). Contraception. 2016;94(4):366-373. https://doi.org/10.1016/j.contraception.2016.04.015 – 8. Apter D., Zimmerman Y., Beekman L., et al. Estetrol combined with drospirenone: an oral contraceptive with high acceptability, user satisfaction, well-being and favourable body weight control. Eur J Contracept Reprod Health Care. 2017;22(4):260-267. https://doi.org/10.1080/13625187.2017.1336532 – 9. Douxfils J., Klipping C., Duijkers I., et al. Evaluation of the effect of a new oral contraceptive containing estetrol and drospirenone on hemostasis parameters. Contraception. 2020;102(6):396-402. https://doi.org/10.1016/j.contraception.2020.08.015 – 10. Mawet M., Maillard C., Klipping C., Zimmerman Y., Foidart JM., Coelingh Bennink H.J. Unique effects on hepatic function, lipid metabolism, bone and growth endocrine parameters of estetrol in combined oral contraceptives. Eur J Contracept Reprod Health Care. 2015;20(6):463-475. – 11. Coelingh Bennink HJ., Verhoeven C., Zimmerman Y., Visser M., Foidart JM., Gemzell-Danielsson K. Clinical effects of the fetal estrogen estetrol in a multiple-rising-dose study in postmenopausal women. Maturitas. 2016;91:93-100. https://doi.org/10.1016/j.maturitas.2016.06.017 – 12. Gaspard U., Taziaux M., Mawet M., et al. A multicenter, randomized study to select the minimum effective dose of estetrol (E4) in postmenopausal women (E4Relief): part 1. Vasomotor symptoms and overall safety. Menopause. 2020;27(8):848-857. https://doi.org/10.1097/GME.0000000000001561 – 13. Kingsberg S.A., Wysocki S., Magnus L., Krychman M.L. Vulvar and vaginal atrophy in postmenopausal women: findings from the REVIVE (REal Women’s VIews of Treatment Options for Menopausal Vaginal ChangEs) survey. J Sex Med. 2013;10(7):1790-1799. https://doi.org/10.1111/jsm.12190 – 14. Klipping C., Duijkers I., Mawet M., et al. Endocrine and metabolic effects of an oral contraceptive containing estetrol and drospirenone. Contraception. 2021;103(4):213-221. https://doi.org/10.1016/j.contraception.2021.01.001 – 15. Drovelis | European Medicines Agency. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/drovelis
Az antithromboticumok a gyógyszerek nagy kockázatú csoportjának számítanak, a vérzés – mint a terápia legsúlyosabb és leggyakoribb szövődménye – szempontjából. Számos gyógyszerkölcsönhatás érint antithromboticumokat, és növelheti a mellékhatások kockázatát, azonban a polifarmácia és az interakcióban lévő gyógyszer-kombinációk elkerülése nem mindig lehetséges. Kölcsönhatások nemcsak az egyes gyógyszerek között, hanem más anyagokkal, például gyógynövényekkel, élelmiszerekkel, alkohollal és étrend-kiegészítőkkel is előfordulhatnak. Jelen dolgozat célja, hogy áttekintse a közösségi gyógyszertárakban kapható antithromboticus gyógyszerek legfontosabb gyógyszerkölcsönhatásait, elsősorban a brit Királyi Gyógyszerészeti Társaság (Royal Pharmaceutical Society, RPS) által közzétett Medicines Complete adatbázis és a rendelkezésre álló tudományos irányelvek alapján. Bemutatjuk a 191 antithromboticus kezelésben részesülő beteg bevonásával végzett felmérés eredményeit is. A felmérés az antithromboticus gyógyszerek gyógyszeres terápiáját, adherenciáját, kockázati tényezőit és mellékhatásait vizsgálta.
Kulcsszavak: antithromboticumok, gyógyszer-interakciók, szakirodalmi áttekintés
Drug interactions of the antithrombotic medicines
Antithrombotics are considered a high-risk group of medicines, with bleeding being the most serious and common complication of the therapy. Many drug interactions involve antithrombotics and can increase the risk of adverse drug reactions, however, avoiding polypharmacy and interacting drug combinations is not always possible. Interactions can not only occur between drugs, but also with other substances such as herbs, food, alcohol and dietary supplements. The goal of this publication is to review the most important drug interactions of antithrombotic medications available in community pharmacies, primarily based on the Medicines Complete database published by the British Royal Pharmaceutical Society and available scientific guidelines. Results of the survey involving 191 patients receiving antithrombiotic therapy are presented as well. The survey investigated the medicine therapy, adherence, risk factors and adverse reactions of antithrombotic medications.
Keywords: antithrombotics, drug interactions, literature review
Irodalom
1. Chuenjid K., Mark H., Jaydeep M. és mtsai. Risk factors for hospital admissions associated with adverse drug events. Pharmacotherapy Publications (2013) 33(8):827-37. https://doi.org/10.1002/phar.1287 – 2. Pisters R., Lane D., Nieuwlaat R. és mtsai. A novel user-friendly score (HAS-BLED) to assess 1-year risk of major bleeding in patients with atrial fibrillation: the Euro Heart Survey. Chest Journal (2010) 138 (5): 1093-100. https://doi.org/10.1378/chest.10-0134 – 3. Gyires K., Fürst Z., Ferdinandy P. és mtsai. A vérképzés és a véralvadás gyógyszertana. Köles L. és Kató E. Farmakológia és Klinikai Farmakológia. Medicina Könyvkiadó ZRT., Budapest, (2020) 545-563. – 4. https://www.ema.europa.eu/en/documents/rmp-summary/kengrexal-epar-risk-management-plan-summary_en.pdf (2021. április 25.) – 5. Yan Y., Wang X., Fan Y. J. és mtsai. Impact of triple antithrombotic therapy in patients with acute coronary syndrome undergoing percutaneous coronary intervention in real-world practice. European Heart Journal (2017) 38: 3698. https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehx504.P3698 – 6. Weil J., Colin-Jones D., Langman M. és mtsai. Prophylactic aspirin and risk of peptic ulcer bleeding. BMJ (1995) 310: 827-30. https://doi.org/10.1136/bmj.310.6983.827 – 7. Sorensen H., Mellemkjaer L., Blot W. és mtsai. Risk of upper gastrointestinal bleeding associated with use of low-dose aspirin. Am J Gastroenterol (2000) 95: 2218-24. https://doi.org/10.1111/j.1572-0241.2000.02248.x – 8. Lanas A., García-Rodríguez L., Arroyo M. és mtsai. Risk of upper gastrointestinal ulcer bleeding associated with selective cyclooxygenase-2 inhibitors, traditional non-aspirin non-steroidal anti-inflammatory drugs,aspirin and combinations. Gut (2006) 55: 1731-8. https://doi.org/10.1136/gut.2005.080754 – 9. Stefano Fiorucci és mtsai. Interaction of a selective cyclooxygenase-2 inhibitor with aspirin and NO-releasing aspirin in the human gastric mucosa. Proc Natl Acad Sci U S A (2003) 100: 10937-10941. https://doi.org/10.1073/pnas.1933204100 – 10. Committee on Safety of Medicines/Medicines Control Agency-Non-steroidal antiantiinflammatory drugs (NSAIDs) and gastrointestinal safety. Current Problems (2002) 28: 5. – 11. Committee on Safety of Medicines/Medicines and Healthcare products Regulatory Agency: Gastrointestinal toxicity of NSAIDs. Current Problems (2003) 29: 8-9. – 12. M Michael Wolfe M. Proton pump inhibitors: Overview of use and adverse effects in the treatment of acid relateddisorders. Wolters Kluwer (2022). – 13. Daniel E. Freedberg S.K.Y.X.Y. L. The Risks and Benefits of Long-term Use of Proton Pump Inhibitors: Expert Review and Best Practice Advice From the American Gastroenterological Association. Gastroenterology (2017) 152: 706-715. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2017.01.031 – 14. https://www.nice.org.uk/guidance/TA210/chapter/1-Guidance (2021. április 25.) – 15. https://www.medicines.org.uk/emc/product/5767/smpc (2021. április 25.) – 16. https://academic.oup.com/eurheartj/article/39/3/213/4095043?login=false#108531358 (2021. április 25.) – 17. https://www.ema.europa.eu/en/documents/overview/plavix-epar-summary-public_en.pdf (2021. április 25.) – 18. Moore M. és Power M. Perioperative hemorrhage and combined clopidogrel and aspirin. Anesthesiology (2004) 101: 792-4. https://doi.org/10.1097/00000542-200409000-00030 – 19. Yende S. és Wunderink R. Effect of clopidogrel on bleeding after coronary artery bypass surgery. Crit Care Med (2011) 29: 2271-5. https://doi.org/10.1097/00003246-200112000-00006 – 20. Chapman T., Bowley D., Lambert A. és mtsai. Haemorrhage associated with combined clopidogrel and aspirin therapy. Eur J Vasc Endovasc Surg (2001) 22: 478-9. https://doi.org/10.1053/ejvs.2001.1506 – 21. Wiviott S., Braunwald E., McCabe C. és mtsai. Prasugrel versus clopidogrel in patients with acute coronary syndromes. N Engl J Med (2007) 357: 2001-15. https://doi.org/10.1056/NEJMoa0706482 – 22. Splawinska B., Kuzniar J., Malinga K. és mtsai. The efficacy and potency of antiplatelet activity of ticlopidine is increased by aspirin. Int J Clin Pharmacol Ther (1996) 34: 352-6. – 23. Hiatt W., Money S. és Brass E. Long-term safety of cilostazol in patients with peripheral artery disease: the CASTLE study (Cilostazol: A Study in Long-term Effects). J Vasc Surg. (2008) 47: 330-336. https://doi.org/10.1016/j.jvs.2007.10.009 – 24. https://www.ema.europa.eu/en/documents/press-release/prac-recommends-same-cardiovascular-precautions-diclofenac-selective-cox-2-inhibitors_en.pdf (2021. április 25.) – 25. Mongan J., Mieszczanska H., Smith B. és mtsai. Pioglitazone inhibits platelet function and potentiates the effects of aspirin: a prospective observation study. Thromb Res (2012) 129: 760-4. https://doi.org/10.1016/j.thromres.2011.12.019 – 26. Gladding P., Webster M., Farrell H. és mtsai. The antiplatelet effect of six non-steroidal anti-inflammatory drugs and their pharmacodynamic interaction with aspirin in healthy volunteers. Am J Cardiol (2008) 101: 1060-3. https://doi.org/10.1016/j.amjcard.2007.11.054 – 27. Catella-Lawson F., Reilly M., Kapoor S. és mtsai. Cyclooxygenase inhibitors and the antiplatelet effects of aspirin. N Engl J Med (2001) 345: 1809-17. https://doi.org/10.1056/NEJMoa003199 – 28. Capone M., Sciulli M., Tacconelli S. és mtsai. Pharmacodynamic interaction of naproxen with low-dose aspirin in healthy subjects. J Am Coll Cardiol (2005) 45: 1295-1301. https://doi.org/10.1016/j.jacc.2005.01.045 – 29. (2021, Apr.) MedicinesComplete gyógyszer és interakciós monográfiák. Online]. https://www.medicinescomplete.com/ – 30. Ellison J. és Dager W. Recent FDA warning of the concomitant use of aspirin and ibuprofen and the effects on platelet aggregation. Prev Cardiology (2007) 10: 61-3. https://doi.org/10.1111/j.1520-037X.2007.06496.x – 31. http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20141205150130/http://www.mhra.gov.uk/home/groups/pl-p/documents/websiteresources/con2025036.pdf (2021. április 25.) – 32. Bassand P. J., Hamm W. C., Boersma E. és mtsai. The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Non-ST-Segment Elevation Acute Coronary Syndromes of the European Society of Cardiology. Guidelines for the diagnosis and treatment of non-ST-segment elevation acute coronary syndromes. Eur Heart J (2007) 28: 1598-1660. https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehm499 – 33. Gislason G., Jacobsen S., Rasmussen J. és mtsai. Risk of death or reinfarction associated with the use of selective cyclooxygenase-2 inhibitors and nonselective nonsteroidal antiinflammatory drugs after acute myocardial infarction. Circulation (2006) 113: 2906-13. https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.106.616219 – 34. Yuhong Yuan T.R.H.H. K. Selective serotonin reuptake inhibitors and risk of upper GI bleeding: confusion or confounding? Am J Med (2006) 119: 719-727. https://doi.org/10.1016/j.amjmed.2005.11.006 – 35. https://dig.pharmacy.uic.edu/faqs/2019-2/october-2019-faqs/what-is-the-clinical-relevance-of-the-clopidogrel-proton-pump-inhibitor-ppi-interaction/ (2021. április 25.)
36. Demcsák A., Lantos T., Bálint E. R. és mtsai. PPIs Are Not Responsible for Elevating Cardiovascular Risk in Patients on Clopidogrel-A Systematic Review and Meta-Analysis. SYSTEMATIC REVIEW-Sec.Gastrointestinal Sciences (2018). https://doi.org/10.3389/fphys.2018.01550 – 37. https://www.medicinescomplete.com/#/content/stockley/x34-4147?hspl=clopidogrel (2021. április 25.) – 38. Bruria Hirsh-Rokach és mtsai. – G. Differential impact of selective serotonin reuptake inhibitors on platelet response to clopidogrel: a randomized, double-blind, crossover trial. Pharmacotherapy-Randomized Controlled Trial (2015) 35: 140-147. https://doi.org/10.1002/phar.1542 – 39. https://www.medicinescomplete.com/#/content/palliative/low-molecular-weight-heparin-lmwh?hspl=drug&hspl=interaction&hspl=with&hspl=antico… (2021. április 25.) – 40. Markus Zeiglmeier T.H. D. Gyógyszerkölcsönhatások az orvosi gyakorlatban. Zafir Press, Stuttgart, Németország, (2007). – 41. https://www.medicinescomplete.com/#/content/stockley/x06-3660?hspl=drug&hspl=interaction&hspl=with&hspl=anticoalgulant (2021. április 25.) – 42. Szökő É. Az orális véralvadásgátlók jellemző kölcsönhatásai. Gyógyszerészet (2016) 60: 388-393. – 43. https://www.medicinescomplete.com/#/content/bnf/_860832161?hspl=drug&hspl=interaction&hspl=with&hspl=anticoalgulant (2021. április 25.) – 44. Jan S., Ronan C., Matthias A. és mtsai. 2021 European Heart RhythmAssociation Practical Guide on the Use of Non-Vitamin K Antagonist Oral Anticoagulants in Patients with Atrial Fibrillation. European Society of Cardiology (2021) 23: 1612-1676. https://doi.org/10.1093/europace/euab217 – 45. Simeon L., Michael N., Walter A. W. és mtsai. Az új orális véralvadásgátló szerek és a véralvadási vizsgálatok. Orvos továbbképző szemle XXI. évfolyam (2014) 4: 50-58. – 46. https://www.medicinescomplete.com/#/content/bnfc/_107604022?hspl=drug&hspl=interaction&hspl=with&hspl=anticoalgulant (2021. április 25.) – 47. https://www.medicinescomplete.com/#/content/stockley/x06-3659?hspl=drug&hspl=interaction&hspl=with&hspl=anticoalgulant (2021. április 25.) – 48. Gyalai B., Juhász K. és Horváth L. I. Az időskori gyógyszerelés problémái. Gyógyszerészet (2019) 63: 658-665. – 49. Jean-François C. és mtsai.- Safety relevant knowledge of orally anticoagulated patients without self-monitoring: a baseline survey in primary care. BMC Family Practice volume (2014) 104. – 50. S. Desmaele D.W.A.G.D.&.S.S. I. Pharmacists’ role in handling problems with prescriptions for antithrombotic medication in Belgian community pharmacies. International Journal of Clinical Pharmacy (2015) 37: 656-668. https://doi.org/10.1007/s11096-015-0106-3 – 51. Renate C. A. E. van Uden A.B. M. Implementation of a Patient Questionnaire in Community Pharmacies to Improve Care for Patients Using Combined Antithrombotic Therapy: A Qualitative Study. Pharmacy (2023) 11: 80. https://doi.org/10.3390/pharmacy11030080
Aktuális oldalak
A NEAK-tól származó publikus magyarországi támogatott gyógyszerforgalmi adatokat feldolgozó elemzésben a 2023. évi forgalom alakulását vizsgáltuk forintban, illetve dobozszámban. Az újonnan támogatásba kerülő drága, elsősorban onkológiai szerek dinamikus növekedést okoztak a forintforgalomban, ami az árrés-maximalizálás miatt nem hozott árrésnövekedést a patikáknak. Az év végi magisztrálisdíj-emelés némi szépségtapaszt jelenthet, de ezzel együtt a diplomás gyógyszerész óradíja csak töredéke a szakmunkás autószerelő óradíjának.
Kulcsszavak: piacelemzés, támogatás, finanszírozás
Analysis of the Hungarian pharmaceutical market 2. Sales of subsidised medicines in 2023
In the report of the NEAK published data on subsidised pharmaceutical sales in Hungary, we analysed the development of sales in HUF and unit (number of boxes) in 2023. The recently subsidised expensive, mainly oncological drugs caused a dynamic increase in forint turnover, which did not bring any margin increase for pharmacies due to margin maximisation. The year-end increase in the magistral fee may be a bit of a beauty plaster, but even so, the hourly rate of a qualified pharmacist is a fraction of that of a qualified car mechanic.
Keywords: market analysis, reimbursement, financing
Irodalom
1. az adatforrás elérhetősége: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyszer_forgalmi_adatok – 2. Over-the-counter medicines (https://medlineplus.gov/ency/article/002208.htm – 3.http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyszer_segedeszkoz_gyogyfurdo_tamogatas/egeszsegugyi_vallalkozasoknak/pupha – 4. https://www.economx.hu/belfold/gyogyszerkassza-patika-hgysz-gyogyszerkoltes-venykoteles-etrendkiegeszito-patikabezarasok.784301.html – 5. KSH: A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexei (2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva) (https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/kis/kis2311.html) – 6. https://european-union.europa.eu/institutions-law-budget/institutions-and-bodies/search-all-eu-institutions-and-bodies/european-medicines-agency-ema_hu – 7. https://ogyei.gov.hu/ – 8. DAZ: N1, N2, N3 = 20, 50, 100 Tabletten (https://www.deutsche-apotheker-zeitung.de/daz-az/2016/daz-43-2016/n1-n2-n3-20-50-100-tabletten) – 9. 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek kereskedelmi árréséről (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700005.eum) – 10. a 2023. évi 161. számú Magyar Közlönyben jelent meg (a rendelet az 1/203 (I. 21.) ESZCSM rendelet 7. számú mellékletét módosítja)
Irodalom
1. European Medicines Agency Human Medicines Highlights 2023 www.ema.europa.eu Letöltés: 2024. 02. 29. – 2. https://www.nobelprize.org/prizes/chemistry/2020/press-release/ Letöltés: 2024. 02. 29. – 3. www.ema.europa.eu gyógyszerinformációk Letöltés: 2024. 02. 29. – 4. www.ogyei.gov.hu gyógyszerinformációk Letöltés: 2024. 02. 29