Gyógyszerészet 2020. november

Az Európa-szerte termesztett bíbor kasvirág Echinacea purpurea (L.) Mönch értékes gyógyhatása miatt fontos része a modern fitoterápiának. Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő növény immunmoduláló és sebgyógyító hatását számos in vitro, in vivo és humán klinikai vizsgálat is alátámasztja. A gyógyászatban a bíbor kasvirág gyökerét és a föld feletti részét alkalmazzák. A bíbor kasvirág hatását számos vegyület – kávésav-származékok, alkil-amidok, poliszacharidok– együttesen alakítja ki. A drogokból előállított kivonatokkal, illetve a herba présnedvével növényi gyógyszerekben, hagyományos növényi gyógyszerekben és étrend-kiegészítőkben is találkozhatunk.

IRODALOM

1. Wist TJ, Davis AR. Floral nectar production and nectary anatomy and ultrastructure of Echinacea purpurea (Asteraceae). Ann Bot. 2006;97:177-93. – 2. Mistríková I, Vaverková Š. Morphology and anatomy of Echinacea purpurea, E. angustifolia, E. pallida and Parthenium integrifolium. Biologia. 2007;62:2-5. – 3. Lim TK. Echinacea purpurea. In: Edible medicinal and non-medicinal plants. Vol 7. Flowers. Dordrecht:Springer; 2013. 340-1. p. – 4. Praszna L. Echinacea spp. – kasvirágfajok. In: Bernáth J, szerk. Gyógy- és aromanövények. Budapest: Mezőgazda Kiadó; 2000. 296-300. p. – 5. Barnes J, Anderson LA et al.  Echinacea species ( Echinacea angustifolia (DC.) Hell., Echinacea pallida (Nutt.) Nutt., Echinacea purpurea (L.) Moench): a review of their chemistry, pharmacology and clinical properties. J Pharm Pharmacol. 2005;57:929-54. – 6. European Medicines Agency. Echinaceae purpureae radix. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/herbal/echinaceae-purpureae-herba – 7. Pugh ND, Balachandran P et al. Melanin: dietary mucosal immune modulator from Echinacea and other botanical supplements. Int Immunopharmacol. 2005;5:637-47. – 8. Manayi A, Vazirian M, Saeidnia S. Echinacea purpurea: Pharmacology, phytochemistry and analysis methods. Pharmacogn Rev. 2015;9:63-72. – 9. Brown PN, Chan M et al. Determination of major phenolic compounds in Echinacea spp. raw materials and finished products by high-performance liquid chromatography with ultraviolet detection: single-laboratory validation matrix extension. J AOAC Int. 2011;94:1400-10. – 10. Lee J, Scagel CF. Chicoric acid: chemistry, distribution, and production. Front Chem. 2013Dec31;1:40. – 11. Woelkart K, Bauer R. The role of alkamides as an active principle of echinacea. Planta Med. 2007;73:615-23. – 12. Bauer R, Remiger P, Wagner H. Alkamides from the roots of Echinacea angustifolia. Phytochemistry. 1989;28:505-8.  – 13. European Medicines Agency. Echinaceae purpureae herba. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/herbal/echinaceae-purpureae-herba – 14. Hudson J, Vimalanathan S. Echinacea – A source of potent antivirals for respiratory virus infections. Pharmaceuticals. 2011;4:1019-31. – 15. Wacker A, Hilbig W. Virushemmung mit Echinacea purpurea. Planta Med. 1978;33:89-102. – 16. Vimalanathan S, Kang Let al. Echinacea purpurea. Aerial parts contain multiple antiviral compounds. Pharm Biol. 2005;43:740-5. – 17. Pleschka S, Stein M et al. Anti-viral properties and mode of action of standardized Echinacea purpurea extract against highly pathogenic avian influenza virus (H5N1, H7N7) and swine-origin H1N1 (S-OIV). Virol J. 2009;6:197. – 18. Sharma M, Schoop R, Hudson JB. The efficacy of Echinacea in a 3-D tissue model of human airway epithelium. Phyther Res. 2010;24:900-4. – 19. Signer J, Jonsdottir HR, Albrich WC, Strasser M, Züst R, Ryter S, et al. In vitro virucidal activity of Echinaforce^®, an Echinacea purpurea preparation, against coronaviruses, including common cold coronavirus 229E and SARS-CoV-2. Virol J. 2020Sep9;17(1). – 20. Cheminat A, Zawatzky R et al. Caffeoyl conjugates from Echinacea species: Structures and biological activity. Phytochemistry. 1988;27:2787-94. – 21. Sharma M, Vohra S et al. Echinacea extracts contain significant and selective activities against human pathogenic bacteria. Pharm Biol. 2008;46:111-6. – 22. Binns SE, Purgina B et al. Light-mediated antifungal activity of Echinacea extracts. Planta Med. 2000;66:241-4. – 23. Reisch J, Spitzner W, Schulte KE. [On the problem of the microbiological activity of simple acetylene compounds]. Arzneimittelforschung. 1967;17:816-25. – 24. Vimalanathan S, Schoop R et al. Prevention of influenza virus induced bacterial superinfection by standardized Echinacea purpurea, via regulation of surface receptor expression in human bronchial epithelial cells. Virus Res. 2017;233:51-9. – 25. Bauer VR, Jurcic K et al. [Immunologic in vivo and in vitro studies on Echinacea extracts]. Arzneimittelforschung. 1988;38:276-81. – 26. Stotzem CD, Hungerland U, Mengs U. Influence of Echinacea purpurea on the phagocytosis of human granulocytes. Med Sci Res. 1992;20:719-20. – 27. Randolph RK, Gellenbeck K et al. Regulation of human immune gene expression as influenced by a commercial blended Echinacea product: Preliminary studies. Exp Biol Med. 2003;228:1051-6. – 28. Wagner H, Proksch A et al. [Immunostimulating action of polysaccharides (heteroglycans) from higher plants]. Arzneimittelforschung. 1985;35:1069-75. – 29. Stimpel M, Proksch A et al. Macrophage activation and induction of macrophage cytotoxicity by purified polysaccharide fractions from the plant Echinacea purpurea. Infect Immun. 1984;46:845-9. – 30. Goel V, Chang C et al. Alkylamides of Echinacea purpurea stimulate alveolar macrophage function in normal rats. Int Immunopharmacol. 2002;2:381-7. – 31. Bauer R, Remiger P et al. Beeinflussung der phagozytose-aktivität durch Echinacea-extrakte. Z Phytother. 1989;10:43-8. – 32. Gertsch J, Schoop R et al. Echinacea alkylamides modulate TNF-α gene expression via cannabinoid receptor CB2 and multiple signal transduction pathways. FEBS Lett. 2004;577:563-9. – 33. Pugh ND, Balachandran P et al. Melanin: Dietary mucosal immune modulator from Echinacea and other botanical supplements. Int Immunopharmacol. 2005;5:637-47. – 34. Zoutewelle G, van Wijk R. Effects of Echinacea purpurea extracts on fibroblast populated collagen lattice contraction. Phyther Res. 1990;4:77-81. – 35. Cheng ZY, Sun X et al. Sesquiterpenes from Echinacea purpurea and their anti-inflammatory activities. Phytochemistry. 2020;179:112503. – 36. Mengs U, Clare CB, Poiley JA. Toxicity of Echinacea purpurea. [Acute, subacute and genotoxicity studies.] Arzneimittelforschung. 1991;41:1076-81. – 37. Beuscher N, Bodinet C et al. Immunmodulierende Eigenschaften von Wurzelextrakten Verschiedener Echinacea-Arten. Zeitschrift fur Phyther. 1995;16:157-162,165. – 38. Sharma M, Arnason JT, Burt A, Hudson JB. Echinacea extracts modulate the pattern of chemokine and cytokine secretion in rhinovirus-infected and uninfected epithelial cells. Phyther Res. 2006;20:147-52. – 39. Merali S, Binns S et al. Antifungal and anti-inflammatory activity of the genus Echinacea. Pharm Biol. 2003;41:412-20. – 40. Fast DJ, Balles JA et al. Echinacea purpurea root extract inhibits TNF release in response to Pam₃Csk₄ in a phospha-tidylinositol-3-kinase dependent manner. Cell Immunol. 2015;297:94-9. – 41. LaLone CA, Hammer KDP et al. Echinacea species and alkamides inhibit prostaglandin E₂ production in RAW264.7 mouse macrophage cells. J Agric Food Chem. 2007;55:7314-22. – 42. Clifford LJ, Nair MG et al. Bioactivity of alkamides isolated from Echinacea purpurea (L.) Moench. Phytomedicine. 2002;9:249-53. – 43. Speroni E, Govoni P et al. Anti-inflammatory and cicatrizing activity of Echinacea pallida Nutt. root extract. J Ethnopharmacol. 2002;79:265-72. – 44. Currier NL, Miller SC. Natural killer cells from aging mice treated with extracts from Echinacea purpurea are quantitatively and functionally rejuvenated. Exp Gerontol. 2000;35:627-39. – 45. Sun LZY, Currier NL, Miller SC. The American coneflower: A prophylactic role involving nonspecific immunity. J Altern Complement Med. 1999;5:437-46. – 46. Matthias A, Banbury L et al. Echinacea alkylamides modulate induced immune responses in T-cells. Fitoterapia. 2008;79:53-8. – 47. Goel V, Chang C et al. Echinacea stimulates macrophage function in the lung and spleen of normal rats. J Nutr Biochem. 2002;13:487-92. – 48. Gulledge TV, Collette NM et al. Mast cell degranulation and calcium influx are inhibited by an Echinacea purpurea extract and the alkylamide dodeca-2E,4E-dienoic acid isobutylamide. J Ethnopharmacol. 2018;212:166-74. – 49. Lee NY, Chung KS et al. Effect of chicoric acid on mast cell-mediated allergic inflammation in vitro and in vivo. J Nat Prod. 2015;78:2956-62. – 50. Raduner S, Majewska A et al. Alkylamides from Echinacea are a new class of cannabinomimetics: Cannabinoid type 2 receptor-dependent and -independent immunomodulatory effects. J Biol Chem. 2006;281:14192-206. – 51. Brousseau M, Miller SC. Enhancement of natural killer cells and increased survival of aging mice fed daily Echinacea root extract from youth. Biogerontology. 2005;6:157-63. – 52. Hashem MA, Neamat-Allah ANF et al. Impact of dietary supplementation with Echinacea purpurea on growth performance, immunological, biochemical, and pathological findings in broiler chickens infected by pathogenic E. coli. Trop Anim Health Prod. 2020;52:1599-607. – 53. Shah SA, Sander S et al. Evaluation of echinacea for the prevention and treatment of the common cold: a meta-analysis. Lancet Infect Dis. 2007;7:473-80. – 54. Schoop R, Klein P et al. Echinacea in the prevention of induced rhinovirus colds: A meta-analysis. Clin Ther. 2006;28:174-83. – 55. David S, Cunningham R. Echinacea for the prevention and treatment of upper respiratory tract infections: A systematic review and meta-analysis. Complement Ther Med. 2019;44:18-26. – 56. Oláh A, Szabó-Papp J et al. Echinacea purpurea-derived alkylamides exhibit potent anti-inflammatory effects and alleviate clinical symptoms of atopic eczema. J Dermatol Sci. 2017;88:67-77. – 57. Haller J, Krecsak L, Zámbori J. Double-blind placebo controlled trial of the anxiolytic effects of a standardized Echinacea extract. Phyther Res. 2020;34:660-8. 

Tóth B., Rédei D., Fekete O., Csupor D.: Purple coneflower – Medicinal plant of 2020

Purple coneflower (Echinacea purpurea (L.) Mönch), a perennial plant belonging to the Asteraceae family native to North-America, is now widely harvested in Europe due to its beneficial pharmacological effects. In modern phytotherapy, the root and the aerial parts of E. pupurea are used. Immunomodulatory and wound-healing activities of the extracts of the above mentioned plant parts and of the expressed juice of the herb were investigated in in vitro, in vivo and human clinical studies. The main active compounds of purple coneflower are caffeic acid derivatives, alkamides and polysaccharides. Due to their proven efficacy and traditional use, preparations of purple coneflower (extracts and the expressed juice of the herb) can be formulated into herbal medicine; and in Hungary, food supplements can also contain purple coneflower.

A közleményben bemutatásra kerül az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend kialakulásának folyamata és a preventív egészségügyi szemlélet jelentősége a fertőző betegségek megelőzésében. A szerző a védőoltási rend fenntartása mellett érvek sokaságát sorakoztatja fel az elért eredmények bemutatásával. Rámutat a felnőttek védőoltásának hiányosságaira, különös tekintettel a várandósokat és az idősödő lakosság csoportokat szem előtt tartva. A SARS-CoV-2 vírus által okozott pandémia kihívásai közül számba vesz néhányat, melyek már a vakcina elérhetősége előtt eldöntendő kérdést jelentenek.

Kulcsszavak: fertőző betegség, megelőzés, védőoltás, fertőző forrás, közvetítő, fogékony szervezet, influenza, COVID-19.

Irodalom

1. Ócsai L. Várandósok influenza elleni védőoltása. Orvostovábbképző Szemle. 2019;26(9) – 2. A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2019. évi védőoltásokról. https://www.antsz.hu/data/cms92651/VML2019_NNK_2019_05_08.pdf – 3. WHO Global Advisory Committee on Vaccine Safety. Safety of Immunization during Pregnancy – A review of the evidence (2014) https://www.who.int/vaccine_safety/publications/safety_pregnancy_nov2014.pdf – 4. Chertow EW, Memoli MJ. Bacterial coinfection in influenza. A grand rounds review. JAMA 2013;309(3):275. – 5. Orosi P, Borbély Á et al: Az influenza átoltottságot befolyásoló tényezők vizsgálata egészségügyi dolgozók körében a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Orvosi Hetilap 2012;153:505-513.

Ócsai L.: The present and the future of routine immunization services in the light of COVID-19 pandemic

This article presents the process of developing an age-based mandatory vaccination schedule and the importance of preventive health approach in the prevention of infectious diseases. The author lists a number of arguments in favor of maintaining the vaccination schedule by presenting the results achieved. He points out the deficiencies of adult vaccination, especially with regard to pregnant women and the elderly population. Furthermore, the article discusses some of the challenges of the pandemic caused by the SARS-CoV-2 virus, which need to be considered before the vaccine becomes available.

Keywords: infectious diseases, prevention, vaccine, source of infection, transmission, susceptible person, flu, COVID-19

A digitális technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az infokommunikációs és médiakörnyezet kétélű kard. Egyrészt, az interneten gyorsan, könnyen, korlátlan mennyiségű információ érhető el bármilyen témában. Másrészt, lehetővé teszi az álhírek, vagyis a manipulatív tartalmú, megtévesztésre irányuló hamis információk megfékezhetetlen és széleskörű elterjedését. Az álhírek felismerhetőek bizonyos nyelvi és nem nyelvi jellemzők alapján, azonban mégsem lehetünk teljesen védve velük szemben. Ennek magyarázata összetett: személyiség-, kognitív-, valamint szociálpszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak benne. Az egyéni attitűdök, a kognitív torzítások illetve a heurisztikákra való támaszkodás egyaránt hajlamosíthatnak az álhírekben való hitre. Továbbá, a társak információhitelesítő szerepe és az információtól való megfosztottság szintén prediktív tényezők lehetnek. Ugyanakkor, a magas megismerési szükséglet, az analitikus gondolkodás, valamint a prevenciófókuszú személyiség protektív faktorok lehetnek az álhírekkel szemben.

Kulcsszavak: álhírek, álhírek azonosítása, álhírek pszichológiája

Irodalom

1. Dombi J, Farkas J, Gúti E. Aszimmetikus kommunikáció – Aszimmetrikus viszonyok. In: Nagy K, Tímár J, szerk. A kritikai médiaműveltség fejlesztése. Bicske: Szak Kiadó; 2018. 288-311. p. – 2. Vosoughi S, Roy D, Aral S. The spread of true and false news online. Science. 2018;359:1146-51. – 3.  Szitás P. Paradigmaváltás a tömegmédia manipulációban: a post-truth korszak eszközei és stratégiái. In: Kiss MR, Sánta T et al, szerk. Tanulmányok a társadalomról IV. Szeged: A Szegedi Tudományegyetem Polgáraiért Alapítvány; 2019. 249-275. p. – 4. Krekó P. Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Budapest: Athenaeum; 2018. – 5. Etl A. A posztigazság korszak biztonságpolitikai vonatkozásai. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle. 2017;11:125-38. – 6. Zhang S, Zhao B et al. Stand with #StandingRock: envisioning an epistemological shift in understanding geospatial big data in the “post-truth” era. Ann Am Assoc Geogr. 2020. Doi:10.1080/24694452.2020.1782166 – 7. Fuller S.  Post-truth: knowledge as a power game. Postdigital Schience and Education. 2018;1:256-64. – 8. Allcott H, Gentzkow M. Social media and fake news in the 2016. Election. J Econ Perspect. 2017;31:211-36. – 9. Wardle C. Fake news. It’s complicated. (2017.02.16.) https://firstdraftnews.org/latest/fake-news-complicated/ – 10. Wambui J. Understanding fake news. IJSRP. 2019;9:29-38. – 11. Shu K, Wang S et al. Disinformation, misinformation, and fake news in social media. In: Shu K et al, szerk. Mining disinformation and fake news: concepts, methods, and recent advancements. Springer; 2020. 1-17. p. – 12. Johnson JH, Gluck M. Everydata. The misinformation hidden in the little data you consume every day. New York: Bibliomotion; 2016. – 13. Zimdars M.  False, misleading, clickbait-y, and satirical “news” sources. (2016.11.15.) https://d279m997dpfwgl.cloudfront.net/wp/2016/11/Resource-False-Misleading-Clickbait-y-and-Satirical-%E2%80%9CNews%E2%80%9 D-Sources-1.pdf – 14. Veszelszki Á. Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői. Századvég. 2017;84:51-82. – 15. Falyuna N. Az áltudományos szövegek pragmatikai vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példáján. Századvég, 2017;84:85-107. – 16. Illyés A. Hogyan ismerjük fel az áltudományos állításokat? Budapest: Magyar Onkohematológiai Betegségekért Alapítvány; 2019. https://onkohemat.hu/images/kiadvanyok/hogyan-ismerjuk-fel-altudomanyos-allitasokat-2019.pdf – 17. Szövetség a DHMO betiltásáért. Tiltsák be a dihidrogén-monoxidot! [é.n.] http://keszei.chem.elte.hu/1.felev/DHMO.htm – 18. Évente 100 ezer ember hal meg Magyarországon a boltokban és a piacon vásárolt élelmiszerekben található paraziták miatt! Grósz Annamária interjúja dr. Kovács Adorjánnal, a Parazitológiai Intézet igazgatójával. [é.n.] http://belfoldvilaglap.blogspot.com/2017/03/evente-100-ezer-ember-hal-meg.html – 19. Sokal AD. Pseudoscience and postmodernism: Antagonists or fellow-travellers? In: Fagan GG, szerk. Archaeological Fantasies: How pseudoarchaeology misrepresents the past and misleads the public. London: Routledge; 2006. 286−361. p. – 20.  Jenkins JM, Oatley K. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó; 2001. – 21.  Newman N, Fletcher R et al. Reuters Institute Digital News Report 2019. Reuters Institute for the Study of Journalism; 2019. – 22. Marti M, de Cola M et al. Assessments of global drivers of vaccine hesitancy in 2014. Looking beyond safety concerns. PLOS One. 2014;12:1-12. – 23. Wakefield AJ, Murch SH et al. Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis, and pervasive developmental disorder in children. Lancet. 1998;351:637-41. – 24. Szokolszky Á. Működési zavarok és megújulási törekvések a tudományos pszichológiában, a 21. század elején. Magyar Pszichológiai Szemle. 2018;73:567-98. – 25. Flaherty DK. The vaccine-autism connection: a public health crisis caused by unethical medical practices and fraudulent science. Ann Pharmacother. 2011;45:1302-4. – 26. Boseley S. Lancet retracts ‚utterly false’ MMR paper. The Guardian. (2010.02.02.) – 27. Európai Parlament. Félretájékoztatás és álhírek: vírusszerűen terjednek a COVID-19 járvány idején. (2020.03.30.) https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200326STO75917/felretajekoztatas-es-alhirek-virusszeruen-terjednek-a-covid-19-jarvany-idejen – 28. Naeem SB, Bhatti R, Khan A. An exploration of how fake news is taking over social media and putting public health at risk. Health Info Libr J. 2020.07.12:10.1111/hir.12320. – 29. Xaudiera S, Carednal AS. Ibuprofen narratives in five European countries during the COVID-19 pandemic. Misinformation Review. (2020.07.06.) – 30. Fenyvesi J. Határok átlépése koncepciózus hoaxokkal. Jel-Kép. 2015(4):63-8. – 31. Kirmani A, Campbell MC. Goal seeker and persuasion sentry: How consumer targets respond to interpersonal marketing persuasion. J Consum Res. 2004;31:573–82. – 32. O’Keefe DJ. Persuasion: Theory and research. Los Angeles: SAGE Publications; 2016. – 33. Strange, JJ. How fictional tales wag real-world beliefs. In: Green MC, Strange JJ, Brock TC, szerk.  Narrative impact. Social and cognitive foundation. New York: Psychology Press; 2002. 263-86. p. – 34. Balázs K, Koncz V. Metaforikus és perspektívaváltást igénylő társadalmi célú reklámok hatásvizsgálata. Alkalmazott Pszichológia. 2016;16:7-34. – 35. Cacioppo JT, Petty RE. The need for cognition. J Pers Soc Psychol. 1982;42:116–31. – 36. Bronstein MV,  Pennycook G et al. Belief in fake news is associated with delusionality, dogmatism, religious fundamentalism, and reduced analytic thinking. J Appl Res Mem Cogn. 2019;8:108-17. – 37. Higgins ET. Beyond pleasure and pain. Am Psychol. 1997;52:1280. – 38. Kirmani A, Zhu RJ. Vigilant against manipulation: The effect of regulatory focus on the use of persuasion knowledge. J Mark Res. 2007;44:688-701. – 39. Festinger L. A kognitív disszonancia elmélete. In: Erős F, szerk. Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Budapest: Új Mandátum könyvkiadó – Wesley János Lelkészképző Főiskola; 1998. 10-16. p. – 40. Fishbein M. Az attitűd és a viselkedés predikciója. In: Halász L, Hunyady Gy, Marton LM. Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései, Budapest: Akadémiai Kiadó; 1979. 306-30. p. – 41. Vincze O. Attitűd elméletek. [oktatási segédanyag] Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szociál-és Szervezetpszichológia Tanszék; 2014. – 42. Weidner K, Beuk F, Bal A. Fake news and the willingness to share: a schemer schema and confirmatory bias perspective. J Prod Brand Manag. 2019;29:180-7. – 43. Kósa I. Mikor válunk nyitottá politikai ellenfeleink üzeneteire? A szelektív kitettség aktuális kérdései a médiakutatásban, különös tekintettel a politikai kommunikációra. Médiakutató, 2019;20:61-72. – 44. Bányász P. A közösségi média szerepe a választásokban. Nemzetbiztonsági Szemle, 2019;7:85-105. – 45. Leonardi PM, Huysman M, Steinfield C. Enterprise social media: definition, history, and prospects for the study of social technologies in organizations. J Comput Mediat Commun. 2013;19:1-19. – 46. Gálik M. A hálózati hírmédia sajátosságai, különös tekintettel a visszhangkamra és a szűrőbuborék-jelenségre. In Medias Res. 2019;8:330–42. – 47. Quattrociocchi W, Scala A, Sunstein C. Echo Chambers on Facebook. [Discussion paper] Harvard Law School; 2019. http://www.law.harvard.edu/programs/olin_center/papers/pdf/Sunstein_877.pdf  – 48. Boross O, Pléh Cs. Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Osiris Kiadó; 2004. – 49. Horváth K. „Rosszabb dolgokat is túléltem már!” – Kognitív torzításaink a koronavírus idején. (2020.04.26.) https://mindsetpszichologia.hu/rosszabb-dolgokat-is-tuleltem-mar-kognitiv-torzitasaink-a-korona-virus-idejen – 50. Lajkó K. Különböző pszichoterápiás módszerek. [oktatási segédanyag]. Szegedi Tudo-mány-egyetem, Magatartástudományi Intézet; 2011. – 51. Neuberg SL, Newsom JT. Personal need for structure: Individual differences in the desire for simpler structure. J Pers Soc Psychol. 1993;65:113-31. – 52. Rosch E. Principles of categorization. In: Margolis E, Laurence S, szerk. Concepts: Core readings. Cambridge: MIT Press; 1999. 189-206. p. – 53. Putz Á. „Ki szép, ki jó?” A szépség-sztereotípiák normafenntartó viselkedést, valamint társas ítéletalkotást befolyásoló szerepének vizsgálata. [PhD-értekezés]. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; 2017. – 54. Balázs K, Bernáth Á. A viselkedés befolyásolására alkalmas kommunikációs módszerek. In: Kovács J, szerk.  Szociálpszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó; 2015. 207-229. p. – 55. Tversky A, Kahneman D. Judgment under uncertainty: heuristics and biases. Science. 1974;185:1124-31.

Lőbel N.: Fake news and its psychology

Social media for news consumption is a double-edged sword. On the one hand, people can reach all the information in every topics very fast and easily. On the other hand, it allows for rapid and widespread dissemination of fake news. Although, fake news can be recognized by certain linguistic and non-linguistic characteristics, we cannot be completely protected against it. The explanation is complex: personality-, cognitive-, and social psychological factors certainly also play a role in it. Individual attitudes, cognitive biases and reliance on heuristics also predispose to believe in fake news. Moreover, an absolute reliance in our friends-, and relatives’ opinion or knowledge, as well as lack of information can be also identified as predictive factors. However, individuals with high need of cognition, analytical thinking, and prevention-focused personality can be protective factors against fake news.

Keywords: fake news, fake news detection, psychology of fake news