2025. augusztus TESZT
A Gyógyszerészet 2025. augusztusi tesztkérdései ezen a linken elérhetők.
Az MGYT távoktatásában a Gyógyszerészet szaklap előfizetői vehetnek részt, akik 2025. március végéig regisztráltak az MGYT honlapján.
Az előfizetéssel rendelkező, regisztrált résztvevők számára az év végén 20 pontot írunk jóvá a GYOFTEX rendszerében.
Tartalom
Beszélgetősarok
Továbbképző közlemények
A tirzepatid egyedülálló módon, duális GIP/GLP-1 receptoragonistaként („twincretin”) fejti ki hatását. Ez a kettős mechanizmus hatékonyabban javítja az inzulinérzékenységet és -elválasztást, mint a korábban alkalmazott terápiák, emellett kedvező hatást gyakorol a testsúlycsökkenésre, a HbA1c-szintre és a glykaemiás kontrollra. Heti egyszeri subcutan injekcióként adagolva kényelmessé teszi a hosszú távú kezelést, és növeli a betegcompliance-t. A glykaemiás hatékonysága és a kedvező biztonságossági profilja új terápiás lehetőséget kínál a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésében.
Kulcsszavak: tirzepatid, GIP/GLP1 RA, 2-es típusú cukorbetegség, obesitas
Tirzepatide: A new option for the treatment of diabetes and obesity
Tirzepatide is a dual GIP/GLP-1 receptor agonist (‚twincretin’) that improves insulin sensitivity and secretion more effectively than previously used therapies, while also providing benefits such as weight reduction, lower HbA1c levels and improved overall glycemic control. Administered as a subcutaneous injection once a week, it supports long-term treatment adherence and improves patient compliance. Its glycemic efficacy, combined with a favourable safety profile, offers a novel therapeutic option for treating type 2 diabetes mellitus and obesity.
Keywords: tirzepatide, GIP/GLP1 RA, T2DM, obesity
Irodalom
1. De Block, C., Bailey, C., Wysham, C., Hemmingway, A., Allen, S. E., & Peleshok, J. (2023). Tirzepatide for the treatment of adults with type 2 diabetes: An endocrine perspective. Diabetes, obesity & metabolism, 25(1), 3–17. https://doi.org/10.1111/dom.14831 – 2. Winkler, G., Kis, J. T., & Schandl, L. (2023). A „másik” inkretin – a glükózdependens insulinotrop polipeptid terápiás újrafelfedezése [The “other” incretin − the therapeutic rediscovery of the glucose-dependent insulinotropic polypeptide]. Orvosi Hetilap, 164(6), 210-218. https://doi.org/10.1556/650.2023.32710 – 3. Lisco, G., De Tullio, A., Disoteo, O., De Geronimo, V., Piazzolla, G., De Pergola, G., Giagulli, V. A., Jirillo, E., Guastamacchia, E., Sabbà, C., & Triggiani, V. (2022). Basal insulin intensification with GLP-1RA and dual GIP and GLP-1RA in patients with uncontrolled type 2 diabetes mellitus: A rapid review of randomized controlled trials and meta-analysis. Frontiers in endocrinology, 13, 920541. https://doi.org/10.3389/fendo.2022.920541 – 4. Forzano, I., Varzideh, F., Avvisato, R., Jankauskas, S. S., Mone, P., & Santulli, G. (2022). Tirzepatide: A Systematic Update. International Journal of Molecular Sciences, 23(23), 14631. https://doi.org/10.3390/ijms232314631 – 5. France, N. L., & Syed, Y. Y. (2024). Tirzepatide: A Review in Type 2 Diabetes. Drugs, 84(2), 227–238. https://doi.org/10.1007/s40265-023-01992-4 – 6. Nauck, M. A., & D’Alessio, D. A. (2022). Tirzepatide, a dual GIP/GLP-1 receptor co-agonist for the treatment of type 2 diabetes with unmatched effectiveness regrading glycaemic control and body weight reduction. Cardiovascular diabetology, 21(1), 169. https://doi.org/10.1186/s12933-022-01604-7 – 7. BM egészségügyi szakmai irányelv (EüK 2023/13.) a diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban https://jogkodex.hu/doc/7113589 – 8. Heerspink H. J. L., Sattar N., Pavo I., Haupt A., Duffin K. L., Yang Z., Wiese R. J., Tuttle K. R., & Cherney D. Z. I. (2022). Effects of tirzepatide versus insulin glargine on kidney outcomes in type 2 diabetes in the SURPASS-4 trial: post-hoc analysis of an open-label, randomised, phase 3 trial. Lancet Diabetes Endocrinol 10: 774–85. https://doi.org/10.1016/S2213-8587(22)00243-1 – 9. Jastreboff, A. M., Aronne, L. J., Ahmad, N. N., Wharton, S., Connery, L., Alves, B., Kiyosue, A., Zhang, S., Liu, B., Bunck, M. C., Stefanski, A., & SURMOUNT-1 Investigators (2022). Tirzepatide Once Weekly for the Treatment of Obesity. The New England Journal of Medicine, 387(3), 205–216. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2206038 – 10. Jastreboff, A. M., le Roux, C. W., Stefanski, A., Aronne, L. J., Halpern, B., Wharton, S., Wilding, J. P. H., Perreault, L., Zhang, S., Battula, R., Bunck, M. C., Ahmad, N. N., Jouravskaya, I., & SURMOUNT-1 Investigators (2025). Tirzepatide for Obesity Treatment and Diabetes Prevention. The New England Journal of Medicine, 392(10), 958–971. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2410819 – 11. Kamrul-Hasan, A. B. M., Mondal, S., Dutta, D., Nagendra, L., Kabir, M. R., & Pappachan, J. M. (2024). Pancreatic Safety of Tirzepatide and Its Effects on Islet Cell Function: A Systematic Review and Meta-Analysis. Obesity science & practice, 10(6), e70032. https://doi.org/10.1002/osp4.70032. – 12. Cengiz, A., Wu, C. C., & Lawley, S. D. (2025). Alternative dosing regimens of GLP-1 receptor agonists may reduce costs and maintain weight loss efficacy. Diabetes, obesity & metabolism, 27(4), 2251–2258. https://doi.org/10.1111/dom.16229
A szondán át táplált betegek száma folyamatosan emelkedik. Ezzel arányosan nő azoknak a betegeknek a száma is, akik otthoni enteralis táplálásra szorulnak. A szondatáplált betegek is gyakran igénylik a gyógyszeres kezelést, de ennek módját és korlátait a legtöbben nem ismerik. Ilyenkor a kórházi dolgozók, az idősotthonokban dolgozó ápolók és az otthoni segítők joggal fordulnak a gyógyszerészhez tanácsért. A hazai gyógyszerészek ilyen irányú ismereteinek bővítését szolgálja a közlemény azzal, hogy áttekinti a tápszondák használatával kapcsolatos általános ismereteket, továbbá gyógyszerformánként megvizsgálja a szondán keresztül történő gyógyszerbeadás kérdését. A szakirodalom felhasználásával gyakorlati tanácsokat ad arra, hogy miként lehet a szilárd gyógyszerkészítményeket tápszondán keresztül történő beadásra alkalmassá tenni, és melyek azok, amelyek erre alkalmatlanok.
Kulcsszavak: enteralis táplálás, szondatáplálás, gyógyszeradagolás, inkompatibilitás, interakció
Drug delivery through an enteral feeding tube
The number of patients fed through a feeding tube is steadily rising. The number of patients who need home enteral feeding is increasing proportionally. Tube-fed patients also often require medication, but most are unaware of the methods and limitations of this. In such cases, hospital staff, nurses working in nursing homes and homecare helpers are right to turn to the pharmacist for advice. This scientific communication aims to increase the knowledge of pharmacists in this area by reviewing general knowledge on the use of feeding tubes and by examining the issue of drug delivery through feeding tubes by pharmaceutical form. It draws on the literature to provide practical advice on how to make solid pharmaceutical products suitable for administration via a feeding tube and which ones are unsuitable.
Keywords: enteral feeding, tube feeding, drug delivery, incompatibility, interaction
Irodalom
1. Folwarski M., Klek S., Zoubek-Wojcik A., et al.: Home enteral nutrition in adults – nationwide multicenter survey. Nutrients 12(7): 2087. (2020) – 2. Joos E., Verbeke E., Mehuys E., et al.: Medication administration via enteral feeding tube: a survey of pharmacists’ knowledge. Int. J. Clin. Pharm. 38:10-15. (2016) – 3. Blaser AR., Starkopf J., Alhazzani W., et al.: Early enteral nutrition in critically ill patients: ESICM clinical practice guidelines. Critical Care Medicine 43(3): 380-398. (2017) – 4. Bischoff SC., Austin P., Boeykens K., et al.: ESPEN Guideline on home enteral nutrition. Clinical Nutrition 39:5-22. (2020) – 5. Nutricia. https://www.nutricia.co.uk/hcp/where-we-specialise/tube-feeding.html (letöltve 2025.04.06.) – 6. Koczó A., Adamik ESL., Molnár A.: A szondatáplálás magyarországi helyzetének áttekintése: kihívások és lehetséges megoldások betegbiztonsági és egészség-gazdaságtani megközelítéssel. Eü Vezetők Szaklapja XXIII(2): 17-27. (2024) – 7. Mühlebach S., Aaberhard C., Stanga Z.: Pharmaceutical aspects in enteral feeding and drugs. pp. 314-319. in: Sobotka, L. (ed.): Basics in clinical nutrition. 5th ed. ESPEN 2019, Galen, Prague ISBN:978-80-7492-427-9 – 8. White R., Bradnam V.: Handbook of drug administration via enteral feeding tubes. 3rd ed., Pharmaceutical Press 2015, London, UK. ISBN: 978 0 85711 162 3 (print) – 9. Télessy I.: Gyógyszeralkalmazási lehetőségek enteralis szondán táplált betegeknél. Magy Belorv Arch 74:165-171. (2021) – 10. Bankhead R., Boullata J., Brantley S., et al.: Enteral nutrition practice recommendations. J Parent Enteral Nutr 33(2): 122.-167. (2009) – 11. Bifari N., Bifari IN., Alharbi YA.: Unraveling medication errors in enteral feeding tube administration: a cross-sectional study in geriatric patients receiving home health care. Saudi Pharm J 32:101938. (2024) – 12. Demirkan K., Bayraktar-Ekincioglu A., Gulhan-Halil M., Abbasoglu O.: Assessment of drug administration via feeding tube and the knowledge of health-care professionals in a university hospital. Eur J Clin Nutr 71:164-168. (2017) – 13. Sommerfeldt J., Sartorius H., von Sarnowski B., Klein S., Ritter CR.: Drug administration via feeding tubes – a procedure that carries risk: systematic identification of critical factors based on commonly administered drugs in a cohort of stroke patients. Eur J Clin Pharmacol 80:1599-1623. (2024) – 14. Sohrevardi SM., Jarahzadeh MH., Mirzari E., et al.: Medication errors in patients with enteral feeding tubes in the intensive care unit. J Res Pharm Pract 6:100-105. (2017) – 15. NHS. Administration of drugs via enteral feeding tubes. Clinical guideline V6.0 March 2023. chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.nhsgrampian.org/globalassets/foidocument/foi-public-documents1—all-documents/Guide_EnteralTubeA.pdf#:~:text=When%20the%20oral%20route%20is%20not%20available%2C%20patients,via%20the%20nose%20or%20through%20the%20abdominal%20wall. (letöltve 2025.05.05) – 16. Klang MG.: Developing guidance for feeding tube administration of oral medications. JPEN 47(4): 519-540. (2023) – 17. Egészségügyi Szakmai Kollégium, Szakmai irányelv: Újabb szempontok a kórházi, az egészségügyi ápolási otthonokban élő és az otthoni ellátásra szoruló felnőtt betegek tápláltsági állapotának felméréséről és a tápláltsági zavarok táplálásterápiával történő kezeléséről. No. 002221. Belügyminisztérium 2023. https://www.mmtt.hu/wp-content/uploads/2023/09/Taplalasterapia-002221-2023.pdf
BrAIN Pályázat
A humán klinikai vizsgálatok területén az elmúlt években jelentős változások mentek végbe, melyek a vizsgálatok tervezésére és végrehajtására is komoly hatást gyakoroltak. A humán klinikai vizsgálatok növekvő komplexitása miatt nélkülözhetetlenné vált az új módszertani lehetőségek alkalmazása. Célom átfogó képet nyújtani az új típusú vizsgálati trendekről, melyek körébe tartoznak az adaptív, a decentralizált és a modern vizsgálati elrendezések, valamint a szintetikus kontrollkarok alkalmazása is. Ezek mellett a digitalizáció lehetővé teszi a központi statisztikai, távfelügyeleti és a kockázatalapú monitorozást, melyek jelentősen hozzájárulnak a vizsgálatok rugalmasabb és hatékonyabb menedzsmentjéhez, illetve az adatok integritásának megőrzéséhez. A mesterséges intelligencia felhasználása kiegészítheti a humán erőforrásokat, optimalizálhatja a vizsgálatok kivitelezését, illetve elősegítheti, hogy a klinikai vizsgálatok gyorsabban jussanak el a tervezési fázistól a megvalósításig. A közeljövőben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak továbbá a valós életbeli adatok alapján nyert információk és evidenciák, melyek a klinikai vizsgálati adatbázisokban már meglévő adatokat erősítve válnak meghatározóvá a klinikai vizsgálatok eredményeinek elemzésében.
Kulcsszavak: humán klinikai vizsgálat, adaptív klinikai vizsgálat, decentralizáció, monitorozás, szintetikus kontrollkar, valós életbeli adatok, mesterséges intelligencia
New methodological approaches to enhance the efficiency of human clinical trials
In recent years, significant changes have taken place in the field of human clinical trials, which have had a significant impact on both the design and execution of these studies. Due to the increasing complexity of human clinical trials, the application of new methodological approaches has become indispensable. My aim is to provide a comprehensive overview of naew trial trends, including adaptive, decentralized, and modern study designs, as well as the use of synthetic control arms. In addition, digitalization enables centralized statistical, remote, and risk-based monitoring, which significantly contribute to enhancing the efficiency of trials and maintaining data integrity. The use of artificial intelligence can complement human resources, optimize trial execution, and help accelerate the transition from the planning phase to implementation. In the near future, real-world data and evidence will also gain increasing emphasis, reinforcing the existing data in clinical trial databases and becoming a key factor in the analysis of trial outcomes.
Keywords: human clinical trials, adaptive clinical trial, decentralization, monitoring, synthetic control arm, real-world data, artificial intelligence
Irodalom
1. Park J.J.H., Siden, E. et al. Systematic review of basket trials, umbrella trials, and platform trials: a landscape analysis of master protocols. Trials 2019;20:572. – 2. Ke X, Shen L. Molecular targeted therapy of cancer: The progress and future prospect. Front Lab Med. 2017;1:69–75. – 3. Redman MW, Allegra CJ. The Master Protocol Concept. Semin Oncol.2015;42:724–30.p. – 4. Scott B. M.: The design of complex adaptive trials. https://www.youtube.com/watch?v=yGByViFfRNE (2022.10.22.) – 5. Barótfi Sz. Decentralizáció a klinikai vizsgálatokban. https://msd.hu/decentralizacio-a-klinikai-vizsgalatokban/ (2022.12.21.) – 6. Gail A. V. N. Decentralized Clinical Trials: The Future of Medical Product Development? Vol. 6. 2021.4: 384-87. – 7. GCPMindset – All About Clinical Research. What is Centralized Statistical Monitoring in Clinical Research? (2023.08.18.) – 8. Li G., Yin C. et al. Digitalized adaptation of oncology trials during and after COVID-19. Cancer Cell. 2020.38:148-9. – 9. https://vial.com/blog/articles/a-comprehensive-guide-to-remote-monitoring-in-clinical-trials/?https%3A%2F%2Fvial_com%2Fblog%2Farticles%2Fa-comprehensive-guide-to-remote-monitoring-in-clinical-trials%2F%3Futm_source=organic (Megtekintve: 2024. 09.11.) – 10. Food and Drug Administration. A Risk-Based Approach to Monitoring of Clinical Investigations Questions and Answers Guidance for Industry. https://www.fda.gov/regulatory-information/search-fda-guidance-documents/risk-based-approach-monitoring-clinical-investigations-questions-and-answers (2023.04.11.) – 11. Chiodo GT., Tolle SW. et al. Placebo-controlled trials: good science or medical neglect? West J Med. 2000;172:271–3. – 12. Thorlund K., Dron L. et al. Synthetic and External Controls in Clinical Trials – A Prime for Researchers. 2020;Vol.12:457-467. – 13. Joppi R., Bertele V. et al. Orphan drugs, orphan diseases. The first decade of orphan drug legislation in the EU. Eur J Clin Pharmacol. 2013;69:1009–24. – 14. Rebecca A. M., Amy P.A. Harnessing the Power of Real-World Evidence (REW): A Checklist to Ensure Regulatory-Grade Data Quality. Clin.Pharmacol.Ther.2018.103:202-5. – 15. Dózsa Á. A mesterséges intelligencia (AI) szerepe az egészségügyben. https://msd.hu/a-mesterseges-intelligencia-ai-szerepe-az-egeszsegugyben/ (2024.06.19.) – 16. Timothy C. H., Rov A. et al. The future of clinical trials and drug development: 2050. Drugs Context. 2023.12:2023-2-2. – 17. Ithapu V. K., Singh V. et al. Imaging-based enrichment criteria using deep learning algorithms for efficient clinical trials in mild cognitive impairment. Alzheimers Dement.2015.11:1489-99. – 18. Ezzati A., Lipton R. Machine learning predictive models can improve efficacy of clinical trials for Alzheimer’s disease. J. Alzheimers Dis.2020.74:55-63. – 19. Mohan, A., Sun Z. et al. A machine-learning derived Huntington’s disease progression model: insights for clinical trial design. Mov. Disord.2022.37:553-562. – 20. Zhang B., Zhang L. et al. Harnessing artifical intelligence to improve clinical trial design. Commun Med.2023.3:191.
Gyógyszerészet-történet
Irodalom
1. Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, 1981; 174p. – 2. Gyógyszerészet, 2001; 667-9, – 3. Gyógyszerészet, 2000; 44, 648p.
Halálának 40. évfordulóján az írás megidézi Clauder Ottó szellemiségét, kutatói munkásságát [1, 2].
Kulcsszavak: Clauder Ottó, szerves kémia, egyetemi oktatás
The shining of unity through multiplicity – In memory of Dr. Ottó Clauder, professor
On the 40th anniversary of his death, this article evokes the spirit of Ottó Clauder and his work as a researcher [1, 2].
Keywords: Otto Clauder, organic chemistry, university education
Irodalom
1. Jelen írás címe kölcsönöz a Szabó László professzorral készült interjú címadó gondolatából: A szépség az egység felragyogása a sokaságban − Hankó Zoltán beszélgetése Szabó László professzorral. In: Gyógyszerészet 2011. április, 228-235. – 2. A Clauder Ottó professzor jelen közleményben bemutatott pályafutásának különlegességeihez kapott szempontok megadásáért e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki lányának, Clauder Katalinnak. – 3. Jelen közlemény egyben tiszteletadás is az idén 70 éve önállóvá vált Gyógyszerésztudományi Kar felé. – 4. Clauder professzor búcsúztatása. Gyógyszerészet 1986. július, 265-267. – 5. Nyughelye: Farkasréti temető 35. parcella 1-119/120. – https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html – 6. A Szerves Vegytani Intézet 1957–1997 közötti története. Szerkesztette: Krajsovszky Gábor. Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézet Budapest, 2017. ISBN 978-615-5722-06-6 https://mek.oszk.hu/19400/19422/19422.pdf – 7. Az 1985/86-os tanévben számos esetben elhangzott az előadásokon – különféle témák tárgyalása kapcsán – az Intézetbe történő meghívás: „Aki ilyen kérdések, problémák iránt érdeklődik, azt szívesen várjuk munkatársnak is”. Annak idején jelen írás szerzőjére is mély benyomást gyakoroltak – az előadásokon túlmenően – ezen megszólítások, amelyek azután egy hivatásbeli életpálya kezdetévé váltak. – 8. Clauder Katalin: Visszapillantás szeretett Édesapámra. Gyógyszerészet 2017. október 607-612. In: A Szerves Vegytani Intézet 1957–1997 közötti története. Szerkesztette: Krajsovszky Gábor. Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézet Budapest, 2017. 26-41. ISBN 978-615-5722-06-6 https://mek.oszk.hu/19400/19422/19422.pdf – 9. Semmelweis Egyetem Galéria – Clauder Ottó. Az itt összeállított életrajzi anyag Clauder Katalin közléséből való: https://semmelweis.hu/baratikor/galeria/teljes-nevlista/clauder-otto-ervin/ – 10. Szabó László: Clauder Ottó. In: Esti beszélgetés – Magyar gyógyszerkutatók portréi. MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága 2005. 101. – 11. Szabó László: Clauder professzor jubileumára. Gyógyszerészet, 1967. április, 155. – 12. Ezen idő alatt, vezetésével a Kőbányai Gyógyszerárugyár készítményeinek száma néhány év alatt megnégyszereződött. In: Gyógyszerészet, 1967. április, 155. – 13. A Neo-Urofort a teofillinnél 10.000-szer erősebb hatású szer volt, és egy rövid ideig a világ legerősebb diuretikumának számított. – 14. A Szerves Vegytani Intézet 1957–1997 közötti története. Szerkesztette: Krajsovszky Gábor. Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézet Budapest, 2017. 18-19. ISBN 978-615-5722-06-6 https://mek.oszk.hu/19400/19422/19422.pdf – 15. „A főkollégiumot hamarosan kiegészítette a <Gyógyhatású szénvegyületek kémiája> című speciálkollégium meghirdetése gyógyszerészhallgatók részére is. A speciálkollégium már méretével is kivált a többi speciálkollégium közül. Négy félévben, heti kétórás kurzus volt, rendkívül korszerű anyaggal, számos példával, friss szabadalmi ismertetésekkel és szerkezet–hatás összefüggések elemzésével. Felölelte a farmakológiai hatású vegyületek minden fontosabb csoportját. Sajnálatos, hogy az Intézet szervezésével kapcsolatos tevékenysége Clauder professzort olyan mértékig megterhelte, hogy az irodalom átfogó követéséről később le kellett mondania, és szűkítenie kellett a kollégium területét. Utóbb igyekezett azt kötelezővé tenni gyógyszerészhallgatók részére, de ez nem sikerült.” In: Szabó László: Clauder Ottó. In: Esti beszélgetés – Magyar gyógyszerkutatók portréi. MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága 2005. 107. – 16. Szabó László: Clauder professzor jubileumára. Gyógyszerészet, 1967. április, 155. – 17. Szabó László: Clauder Ottó. In: Esti beszélgetés – Magyar gyógyszerkutatók portréi. MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága 2005. 102-104. – 18. Természettudományi Lexikon – Akadémiai Kiadó, Alkaloidok címszó 1964 1. kötet – 19. Természettudományi Lexikon – Akadémiai Kiadó, Heterociklusos vegyületek címszó 1966 3. kötet – 20. Természettudományi Lexikon – Akadémiai Kiadó, Heterociklusos vegyületek, alkaloidok, gyógyszerszintézisek címszó 1976 7. kiegészítő kötet – 21. „A sztriktozidin volt az a csepp, amelyben megmutatkozott a tenger, 2500 indolvázas alkaloid együttese. De a tengerben nem önmagukban léteznek ezek az alkaloidok, hanem számos más molekula és molekuláris mechanizmus mátrixában. És benne megmutatkozott valami ennél is fontosabb: megmutatkozott az egység a sokaságban, megmutatkozott az, hogy a részek és az egész összefüggenek.” In: Szabó László: Molekuláris mechanizmusok és kemotaxonómia a szekologaninból származó indolvázas alkaloidokban. (Egy csepp a tengerben, egy cseppben a tenger.) A szerző Winkler Lajos Emlékéremmel történt kitüntetése alkalmából megtartott előadásának szerkesztett változata. Acta Pharmaceutica Hungarica 2006/2. 67-80. – 22. Szabó László: Clauder Ottó. In: Esti beszélgetés – Magyar gyógyszerkutatók portréi. MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága 2005. 115. – 23. Dr. Clauder Ottó elnöki programja. Gyógyszerészet, 1973, 352. In: Nyolcvan év a magyar gyógyszerészet szolgálatában. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Budapest 2004. 152. Felelős szerkesztő: Hankó Zoltán. Szerkesztő: Dr. Brantner Antal, Dr. Sági Erzsébet. https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/08/Nyolcvan-%C3%A9v-a-magyar-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-szolg%C3%A1lat%C3%A1ban.pdf – 24. Dr. Szunyogh Xavér Ferenc: A Lét bölcselete. 51, 161. Novum Pocket, 2010. – 25. Szabó László professzor személyes hangú visszaemlékezéséből (lejegyezte: Krajsovszky Gábor) VIII. Clauder Ottó Emlékverseny 2007. április 12–13. https://mgyt.hu/viii-clauder-otto-emlekverseny-2007-aprilis-12-13/ – 26. Krajsovszky Gábor: Clauder Ottó Emlékverseny. In: Takácsné Novák Krisztina, Hankó Zoltán (szerk.): 100 év a tudományért és hivatásunkért. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1924-2024. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) 2024. 177-184. – 27. Az úgynevezett egzakt tudományok – a természettudományok – az egy tárgyra vonatkozó igazolt ismeretek rendszere, a mozgásban levő dolgok mennyiségi tulajdonságainak mennyiségi változásait vizsgálják és vonják le belőlük a következtetéseket. In: Krajsovszky Gábor: 100 éve született Clauder Ottó, a Szerves Vegytani Intézet alapító igazgatója. Gyógyszerészet, 2007, 350. Krajsovszky Gábor: A keresztény értelmiségiek szerepe korunk társadalmában. A Vigília folyóirat fennállásának 80 éves évfordulójára beadott pályázat (2015). http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/pdf/KG_hit_76.pdf – 28. Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok. http://mek.oszk.hu/08700/08784/html/ – 29. Mórocz Zsolt: Posztmodern életfa II. rész. http://epa.oszk.hu/01300/01343/00006/kerdez.html – 30. Tantermi évzáró – 1995/1996 tanév, Szerves Vegytani Intézet, 1996. május 17. Ez volt az utolsó olyan tanév, amelyet az előadó, Szabó László professzor, mint az Intézet vezetője oktatott végig. Ezt – az utolsó alkalommal elmondott – búcsúbeszédet a hallgatóság részéről nagy és hosszantartó taps zárta. A beszédet lejegyezte: Krajsovszky Gábor.
Irodalom
1. Facultatea de Farmacie din Târgu-Mureş 1948 – 1998 A Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar (Szerk.: Gyéresi Á.). Editura Mentor Kiadó, Târgu-Mureş – Marosvásárhely 1999. – 2. Al Şaselea deceniu. Facultatea de Farmacie din Târgu-Mureş – A hatodik évtized. A Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar (Szerk.: Gyéresi Á.). Farmamedia, Tîrgu-Mureş – Marosvásárhely, 2011. – 3. Kata M. – XXX. Rozsnyay Mátyás Emlékverseny, Gyula, 1995. május 16-19. Gyógyszerészet, 1995, 39(6), 469-471. – 4. Egy emlékverseny története. 50 éves a fiatal gyógyszerészek Rozsnyay Mátyás előadóversenye. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiadása, Budapest, 2015, 66, 69, 70, 71-77, 79-81, 83-85. – 5. 100 év a tudományért és hivatásunkért. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1924-2024 (Szerk: Takácsné Novák Krisztina, Hankó Zoltán). Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiadása, Budapest, 2024, 179-180.
Praxis
A bőr és az idegrendszer közötti szoros kapcsolat az utóbbi években nemcsak a pszichodermatológia, hanem a kozmetikai tudományok érdeklődésének középpontjába is került. A bőr nem csupán fizikai barrier, hanem egy rendkívül összetett neuroimmunoendokrin szerv, amely képes érzékelni és visszajelezni a szervezet belső és külső állapotaira. A „skin–brain axis”, vagyis a bőr és az agy közötti kétirányú kommunikációs hálózat szerepe mind élettani, mind kóros folyamatokban egyre nagyobb figyelmet kap.
Kulcsszavak: bőr-agy tengely, neurokozmetikumok, gyógyszerészi tanácsadás
Neurocosmetics: innovative skin care based on the connection between the nervous system and the skin
In recent years, the close relationship between the skin and the nervous system has become a focus of interest not only in psychodermatology but also in cosmetic science. The skin is not only a physical barrier, but also a highly complex neuroimmunoendocrine organ capable of sensing and responding to internal and external conditions of the body. The role of the ‘skin-brain axis’, the two-way communication network between the skin and the brain, in both physiological and pathological processes is receiving increasing attention.
Keywords: skin-brain axis, neurocosmetics, pharmacist advice
Irodalom
1. Ghalamghash, S., Ghalamghash, R. (2025). From Brain to Skin: Neurocosmetics Pave the Way into a No-Cosmetics Future. Regenerative Engineering and Translational Medicine. https://doi.org/10.1007/s40883-025-00390-4 – 2. Christensen, R. E., Litchman, G. H., Dellavalle, R. P. (2024). The rise of emotional skincare: Psychodermatologic principles in modern cosmetics. Journal of Cosmetic Dermatology, 23(2), 189–197. – 3. Rizzi, V., Gubitosa, J., Fini, P., Cosma, P. (2021). Neurocosmetics in skincare—the fascinating world of skin–brain connection. Cosmetics, 8(3), 66. https://doi.org/10.3390/cosmetics8030066 – 4. Roso, A., Aubert, A., Cambos, S., et al. (2023). Contribution of cosmetic ingredients and skin care textures to emotions. Int J Cosmet Sci, 46(3), 262–283. https://doi.org/10.1111/ics.12999 – 5. Haykal, D., Berardesca, E., Kabashima, K., Dréno, B. (2025). Beyond beauty: Neurocosmetics, the skin-brain axis, and the future of emotionally intelligent skincare. Clinics in Dermatology. https://doi.org/10.1016/j.clindermatol.2025.05.002 – 6. Rajagopal, S. et al. (2025). Neurocosmetics: Targeting the skin–brain axis. Int J Appl Pharm, 15(1), 25–32. https://doi.org/10.22159/ijap.2025.v15s1.04 – 7. Clapham, D. E. (2003). TRP channels as cellular sensors. Nature, 426(6966), 517–524. – 8. Green, B. G. (1992). Menthol modulates oral sensations of warmth and cold. Physiology & Behavior, 52(6), 1135–1139. – 9. Caterina, M. J., Julius, D. (2001). The vanilloid receptor: a molecular gateway to the pain pathway. Annual Review of Neuroscience, 24, 487–517. – 10. Herman, A., Herman, A. P. (2013). Caffeine’s mechanisms of action and its cosmetic use. Skin Pharmacology and Physiology, 26(1), 8–14. – 11. Blanes-Mira, C. et al. (2002). A synthetic hexapeptide (Argireline) with antiwrinkle activity. International Journal of Cosmetic Science, 24(5), 303–310. – 12. Ko, J. H. et al. (2021). Adenosine receptor-targeted cosmeceuticals: molecular mechanisms and clinical perspectives. Molecules, 26(9), 2632. – 13. Lintner, K. (2012). Peptides and proteins as cosmeceutical agents. Clinics in Dermatology, 30(4), 446–452. – 14. Hung, S. K. et al. (2011). Rhodiola rosea and the skin: potential applications in dermatology. Dermatologic Therapy, 24(4), 369–376. – 15. Palmieri, B., Laurino, C., Vadalà, M. (2019). A therapeutic effect of CBD-enriched ointment in inflammatory skin diseases and cutaneous scars. Clinical Therapeutics, 41(5), 895–905. – 16. Baswan, S. M. et al. (2020). Therapeutic potential of cannabidiol (CBD) for skin health and disorders. Clinical, Cosmetic and Investigational Dermatology, 13, 927–942. – 17. Draelos, Z. D. (2013). The multifunctional role of niacinamide in dermatology. Cutis, 92(3), 123–129. – 18. Sharma V, Sehgal R, Gupta R. Withania somnifera: A potential rejuvenator of medicinal system for healthcare. Journal of Drug Delivery and Therapeutics. 2024;14(4):145–154. doi:10.22270/jddt.v14i4.6536 – 19. Regulation (EC) No 1223/2009 of the European Parliament and of the Council on cosmetic products. – 20. Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – Kozmetikai termékek bejelentési és ellenőrzési útmutatója.