Tartalom
Beszélgetősarok
Csukonyi Katalin 1952. május 26-án született Szegeden. Itt járt iskolába, a Radnóti Miklós Gimnázium elvégzése után felvételt nyert a Szegedi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára. 1975-ben kapott gyógyszerész diplomát, ezt követően a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Vegytani Intézetében dolgozott 14 évig. Itt doktorált és szerezte meg első szakvizsgáját fizikai–kémiai gyógyszerellenőrzésből. 1989 a változás éve lett számára. Megkapta a Szegedi Tudományegyetem 410 ágyas Új Klinikai Tömbjének klinikai gyógyszerészi állását, ahol 33 éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
Továbbképző közlemények
Az őszi–téli hónapokban az alapellátásban történő orvosi vizitekre leggyakrabban felső légúti fertőzések miatt kerül sor. A légúti fertőzés immunkompetens gyermekekben és felnőttekben a legtöbb esetben enyhe lefolyású, virális eredetű betegség, mely nagy eséllyel spontán gyógyul. Ennek ellenére a praxisokban továbbra is elterjedt az antibiotikumok alkalmazása, ami nem csupán hatástalan, hanem káros is lehet. A szerzők jelen összefoglalójukban bemutatják a felső légúti infekciók klinikai formaköreit, különös hangsúlyt fektetve a helyes antibiotikum-alkalmazás alapjaira.
Kulcsszavak: felső légúti infekciók, antibiotikumok
Upper respiratory tract infections: when antibiotics are really needed?
During autumn and winter, medical visits in primary care most frequently occur due to upper respiratory tract infections. In immunocompetent children and adults, these are usually mild viral diseases that are highly likely to resolve spontaneously. Nevertheless, the use of antibiotics remains widespread in practices, which is not only ineffective but may also be harmful. In this review, the authors describe the clinical forms of upper respiratory tract infections, with a particular emphasis on the principles of the appropriate antibiotic use.
Keywords: upper respiratory tract infections, antibiotics
Irodalom
1. Havers FP, Hicks LA, Chung JR, et al. Outpatient Antibiotic Prescribing for Acute Respiratory Infections During Influenza Seasons. JAMA Netw Open 2018; 1: e180243. – 2. Matuz M, Soós G, Hajdú E, et al. [The characteristics and trends of Hungarian outpatient antibiotic use (2010–2019)]. Orv Hetil 2022; 163: 140–149. – 3. Heikkinen T, Järvinen A. The common cold. The Lancet 2003; 361: 51–59. – 4. Eccles R. Common cold. Front Allergy 2023; 4. – 5. Long SS. Respiratory Tract Symptom Complexes. Princ Pract Pediatr Infect Dis 2020; 170. – 6. Murgia V, Manti S, Licari A, et al. Upper Respiratory Tract Infection-Associated Acute Cough and the Urge to Cough: New Insights for Clinical Practice. Pediatr Allergy Immunol Pulmonol 2020; 33: 3. – 7. Cohen R, Madhi F, Thollot F, et al. Antimicrobial treatment of ENT infections. Infect Dis Now 2023; 53: 104785. – 8. Stewart EH, Davis B, Clemans-Taylor BL, et al. Rapid antigen group A streptococcus test to diagnose pharyngitis: a systematic review and meta-analysis. PloS One 2014; 9: e111727. – 9. Shulman ST, Bisno AL, Clegg HW, et al. Clinical Practice Guideline for the Diagnosis and Management of Group A Streptococcal Pharyngitis: 2012 Update by the Infectious Diseases Society of America. Clin Infect Dis 2012; 55: e86–e102. – 10. Antibiotikum-alkalmazás a járóbeteg ellátásban – ajánlások a napi gyakorlat számára – tonsillopharyngitis. https://info.nevesforum.hu/wp-content/uploads/2021/03/torokfajas.pdf (elérés: 2024. 12. 02.) – 11. Magyar Gyermekorvosok Társasága On-line. Az A csoportú Streptococcus (GAS) infekciók felismerése és kezelése. http://gyermekorvostarsasag.hu/protokollok.aspx; (elérés:2024. 11. 27.) – 12. Ito A, Watanabe K. Vincent’s Angina. Intern Med 2015; 54: 2707–2707. – 13. Kaur R, Morris M, Pichichero ME. Epidemiology of Acute Otitis Media in the Postpneumococcal Conjugate Vaccine Era. Pediatrics 2017; 140: e20170181. – 14. Feghaly REE, Nedved A, Katz SE, et al. New insights into the treatment of acute otitis media. Expert Rev Anti Infect Ther 2023; 21: 523. – 15. Antibiotikum-alkalmazás a járóbeteg ellátásban – ajánlások a napi gyakorlat számára – otitis. .https://info.nevesforum.hu/wp-content/uploads/2021/03/otitis.pdf (elérés: 2024. 11. 30.) – 16. van den Broek MFM, Gudden C, Kluijfhout WP, et al. No Evidence for Distinguishing Bacterial from Viral Acute Rhinosinusitis Using Symptom Duration and Purulent Rhinorrhea: A Systematic Review of the Evidence Base. Otolaryngol Neck Surg 2014; 150: 533–537. – 17. Disabling and potentially permanent side effects lead to suspension or restrictions of quinolone and fluoroquinolone antibiotics. https://www.ema.europa.eu/en/documents/referral/quinolone-and-fluoroquinolone-article-31-referral-disabling-and-potentially-permanent-side-effects-lead-suspension-or-restrictions-quinolone-and-fluoroquinolone-antibiotics_en.pdf (elérés: 2024. 11.30.) – 18. Antibiotikum-alkalmazás a járóbeteg ellátásban – ajánlások a napi gyakorlat számára – sinusitis http://info.nevesforum.hu/wp-content/uploads/2021/03/sinusitis.pdf (elérés: 2024. 12. 05.) – 19. Tróbert-Sipos D, Pék T, Kulcsár A, et al. Javaslatok és megfontolások a magyarországi pertussisesetszám-növekedéssel összefüggésben, Orv. Hetil 2024; 34: 1307-1318. – 20. Shenoy ES, Macy E, Rowe T, et al. Evaluation and Management of Penicillin Allergy: A Review. JAMA 2019; 321: 188–199.
BrAIN Pályázat
Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához nagyban hozzájárul a baktériumok biofilmképző tulajdonsága. Azonban még a biofilmképző baktériumok is nehezebben alakítanak ki rezisztenciát a természetes eredetű mézzel és illóolajjal szemben, változatos hatóanyag-összetételük miatt.
Kutatásunk során célul tűztük ki a hársméz, levendula-illóolaj és kombinációjuk biofilmellenes hatásának alátámasztását középfülgyulladást okozó Haemophilus és Moraxella baktériumokkal szemben. Fizikokémiai és melisszopalinológiai vizsgálatokkal igazoltuk mézmintánk hársméz típusát. Az illóolaj gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise bizonyította, hogy a levendulaolaj tartalmazza a rá jellemző főkomponenseket. A méz, illóolaj és kombinációjuk antimikrobás hatását in vitro teszteltük: a minimális gátlókoncentrációt mikrodilúciós módszerrel, a biofilmgátló hatást kristályibolya festéssel vizsgáltuk, amit pásztázó elektronmikroszkópos felvételek készítésével egészítettünk ki. A mikrobiológiai kísérletek során a méz-illóolaj kombináció nagyobb mértékben gátolta az összes vizsgált baktériumtörzs biofilmképzését, mint amikor külön-külön alkalmaztuk őket.
Egy antibiotikum-kúra kiegészítő terápiájaként a komplex hatóanyag-összetételű, gyógynövényektől származó anyagok kombinációja ígéretes alternatívát jelenthet a rezisztens fertőzések kezelésében. Eredményeink elősegíthetik új, természetes eredetű antibakteriális készítmények fejlesztését, fülspray, ecsetelő, esetleg kenőcs formájában.
Kulcsszavak: antibiotikum-rezisztencia, biofilmellenes, méz, illóolaj, kombináció
Testing antibacterial activity with a combination of linden honey and lavender essential oil
The biofilm-forming property of bacteria is a major contributor to the development of antibiotic resistance. The diverse composition of naturally occurring substances makes it more difficult for bacteria to develop resistance to them.
The aim of our research was to confirm the anti-biofilm activity of linden honey, lavender essential oil and their combination against otitis media causing Haemophilus and Moraxella bacteria. Our honey sample proved to be of linden origin, supported by physicochemical and melissopalynological tests. The chemical analysis of the essential oil, performed by gas chromatography-mass spectrometry (GC-MS), confirmed the presence of characteristic main components. The antimicrobial activity of honey, essential oil and their combination was tested in vitro: the minimum inhibitory concentration (MIC) was determined by microdilution, the biofilm inhibitory effect was investigated by crystal violet staining, complemented by scanning electron microscopy (SEM) images. The microbiological experiments revealed that honey combined with essential oil resulted higher inhibition rates of biofilm formation in case of each bacterial strain, compared to applying them separately.
As an adjunctive therapy to a course of antibiotics, a combination of complex active compounds derived from medicinal plants may represent a promising alternative in the treatment of resistant infections. Our results may facilitate the development of new antibacterial formulations of natural origin in the form of ear sprays, swabs and possibly ointments.
Keywords: antibiotic resistance, antibiofilm effect, honey, essential oil, combination
Irodalom
1. O’Neill, J. The Review On Antimicrobial Resistance. Tackling Drug-Resistant Infections Globally: Final Report And Recommendations. (2016) – 2. Laxminarayan, R. Stop delaying action on antimicrobial resistance. Nature (2024) 633: 495. – 3. Zhang, L., Bera, H. et al.: Combination and nanotechnology based pharmaceutical strategies for combating respiratory bacterial biofilm infections. International Journal of Pharmaceutics (2022) 25:616:121507. – 4. Rodis, N., Tsapadikou, V. K. et al.: Resistance Mechanisms in Bacterial Biofilm Formations: A Review. Journal of Emergency and Internal Medicine (2020) 2:30. – 5. Scott, A. M., Clark, J. et al.: Probiotics for preventing acute otitis media in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews (2019) 6:CD012941. – 6. Balázs, V. L., Nagy-Radványi, L. et al.: In vitro antibacterial and antibiofilm activity of Hungarian honeys against respiratory tract bacteria. Foods (2021) 10:1632. – 7. Escuredo, O., Seijo-Coello, M. C.: Honey: chemical composition, Stability and Authenticity. Foods (2019) 8:577. – 8. Sak-Bosnar, M., Sakač, N.: Direct potentiometric determination of diastase activity in honey. Food Chemistry (2012) 135:827-831. – 9. Kurek-Górecka, A., Górecki, M. et al.: Bee Products in Dermatology and Skin Care. Molecules (2020) 25:556. – 10. Kuś, P. M., Congiu, F. et al.: Antioxidant activity, color characteristics, total phenol content and general HPLC fingerprints of six Polish unifloral honey types. LWT – Food Science and Technology (2014) 124-130. – 11. Lizarraga-Valderrama, L. R.: Effects of essential oils on central nervous system: Focus on mental health. Phytotherapy Research (2021) 35:657-679. – 12. Assaggaf, H. M., Naceiri M., H. et al.: Singular and Combined Effects of Essential Oil and Honey of Eucalyptus Globulus on Anti-Inflammatory, Antioxidant, Dermatoprotective, and Antimicrobial Properties: In Vitro and In Vivo Findings. Molecules (2022) 27:5121. – 13. Balázs, V. L., Nagy-Radványi, L. et al.: Antibacterial and Antibiofilm Effect of Unifloral Honeys against Bacteria Isolated from Chronic Wound Infections. Microorganisms (2023) 11:509-516. – 14. Pandur, E., Balatinácz, A. et al.: Anti-inflammatory effect of lavender (Lavandula angustifolia Mill.) essential oil prepared during different plant phenophases on THP-1 macrophages. BMC Complementary Medicine and Therapies (2021) 21:287. – 15. Lejeune, V. B. P., Lopes, R. V. et al.: Antinociceptive and anxiolytic-like effects of Lavandula angustifolia essential oil on rat models of orofacial pain. Journal of Applied Oral Science (2023). – 16. Bogdanov, S., Lüllmann, C. et al.: Harmonised methods of the European Honey Commission. Apidologie (1997) 1-59. – 17. Von Der Ohe, W., Persano Oddo L. et al.: Harmonized methods of melissopalynology. Apidologie (2004) S18 –S25. – 18. Beretta, G., Granata, P. et al.: Standardization of antioxidant properties of honey by a combination of spectrophotometric/fluorimetric assays and chemometrics. Analytica Chimica Acta (2005) 533:185-191. – 19. Codex Alimentarius. Revised Codex Standard for Honey. Rev. 1 (1987), Rev. 2. (2001) Codex STAN 12 –1981. – 20. Kerekes, E., Deák, É. et al.: Anti-biofilm formating and anti-quorum sensing activity of selected essential oils and their main components on food related microorganisms. Journal of Applied Microbiology (2013) 933-942. – 21. Peeters, E., Nelis, H. J. et al.: Comparison of multiple methods for quantification of microbial biofilms grown in microtiter plates. Journal of Microbiological Methods (2008) 157-165. – 22. Persano Oddo, L., Piro, R.: Main European unifloral honeys: descriptive sheets. Apidologie (2004) S38-S81. – 23. Nagy-Radványi, L., Balázs, V. L. et al.: Antibacterial activity of Hungarian varietal honeys against respiratory pathogens as a function of storage time. Scientific Reports (2024) 3;14:10200. – 24. Farkas, Á., Balázs, V. L. et al.: Antibacterial and Biofilm Degradation Effects of Hungarian Honeys Linked With Botanical Origin, Antioxidant Capacity and Mineral Content. (2022) Frontiers in nutrition 9:953470. – 25. Pokajewicz, K., Białoń, M. et al.: Chemical Composition of the Essential Oil of the New Cultivars of Lavandula angustifolia Mill. Bred in Ukraine. Molecules (2021) 26:5681. – 26. Nedeltcheva-Antonova, D., Gechovska, K. et al.: Exploring the Chemical Composition of Bulgarian Lavender Absolute (Lavandula Angustifolia Mill.) by GC/MS and GC-FID. Plants (Basel) (2022) 11:3150. – 27. Imtara, H., Elamine, Y. et al.: Honey antibacterial effect boosting using Origanum vulgare L. Essential oil. Evidence-based Complementary and Alternative Medicine (2018) 2018:7842583.
Aktuális oldalak
Irodalom
1. https://www.ema.europa.eu/en/news/human-medicines-2024 Letöltés 2025.01.20. – 2. A megfelelő gyógyszerek alkalmazási előírása, https://www.ema.europa.eu/en/medicines Letöltés 2025. 01. 20.
Forrás: www.ema.europa.eu,
www.gabionline.net
Forrás: https://www.ema.europa.eu
Gyógyszerészet-történet
A szerző a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapításának történeti előzményeit ismerteti. Természetes igény volt a háborúból visszatért kollégák tanulási vágya. 1921-ben alakult meg előbb az Egyetemi Oktató Baráti Köre, majd 1922. X. 22-től működött a Gyógyszerészek Baráti Köre. Mindkét szervezetben tudományos előadások hangzottak el. 1923-ban egy belügyminiszteri rendelet előírta az Alapszabály elkészítését, amit 1924. IX. 20-án elfogadott a miniszter. Így a két szervezet Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnevezéssel egyesülhetett. A feladatköre volt a tudományos előadások rendszeres tartása a gyógyszerésztudomány köréből, egy tudományos folyóirat indítása és kiadása, valamint a gyógyszerészet fejlesztése. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője mint nívós folyóirat 1925. május 1-jén jelent meg először. 1948 végéig rendszeresen közzé tette az elhangzott előadásokat. A folyóiratot már külföldön is elismerték.
Kulcsszavak: alapszabály, folyóirat, gyógyszerésztudomány, szervezetek, társaság
Founding of the Hungarian Society for Pharmaceutical Sciences
The author describes the historical antecedents of the fundation of the Hungarian Society of Pharmacetical Scienses. The desire to lerarn was a natural need for colleagues returning from the war. In 1921 the Friends of University Lectures was first established, and then the Friends of Pharmacits was established on 22 October 1922. Scientific lectures were given in both organization. In 1923. a decree of the Minister Inferior required the preparation of the Statues, which were accepted by the Minister on 20 September 1924. Thus, the two organizations could be united under the name of the Hungarian Society of Pharmaceutical Sciences. Its task was to regularly hold scientific lectures on the topic of pharmaceutical science, to start and publish a scientific journal, and to develop pharmacy. The Bulletin of the Hungarian Society of Pharmaceutical Sciences, as a high-quality journal, was first published on 1 May 1925. It regulary published the lectures given until the end of 1948. The journal was already recognized abroad.
Keywords: articles of association, journal, pharmaceutical science, organisations, society
Irodalom
1. Zboray B.: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapításának előzményei. Gyógysze-résztörténeti Diárium, Budapest, 3, 2, 11-21 (1974). – 2. Vincze Z.: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság megalakulása és fejlődése. (1924-2014). Gyógyszerészet, 58, 7, 463-67 (2014). – 3. Gyógyszerészek Lapja, 20, 1, 4-5 (1925). – 4. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, Pápa, 1, 1, 34-40. (1925). – 5. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, Pápa, 1, 2, 79-80. (1925). – 6. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1, 3, 138-41. (1925). – 7. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 2, 2. 136-37p. (1926). – 8. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 2, 3, 280 (1926). – 9. Dörnyey S.: A magyar gyógyszerészettörténeti irodalom 1944.ig. Budapest, 39 (2005)