2025. szeptember TESZT
A Gyógyszerészet 2025. szeptemberi tesztkérdései ezen a linken elérhetők.
Az MGYT távoktatásában a Gyógyszerészet szaklap előfizetői vehetnek részt, akik 2025. március végéig regisztráltak az MGYT honlapján.
Az előfizetéssel rendelkező, regisztrált résztvevők számára az év végén 20 pontot írunk jóvá a GYOFTEX rendszerében.
Tartalom
Beszélgetősarok
Továbbképző közlemények
2024-ben a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság az év gyógyszerének választotta a légzőszervi óriássejtes vírus (respiratory syncytial virus, RSV) ellen kifejlesztett bivalens, rekombináns vakcinát (Abrysvo®). A szerzők bemutatják a vírust, az általa okozott betegséget. A már kialakult betegség kezelésére specifikus vírusellenes gyógyszer nincs, ezért a kezelés tüneti, szupportív. Preventív céllal több terápia is bevezetésre került, melyeket a betegek életkorának és rizikóbesorolásának megfelelően lehet felhasználni.
Kulcsszavak: RSV, vakcináció, passzív immunizálás, aktív immunizálás, év gyógyszere
The RSV virus, the infection it causes, and preventive therapies
In 2024, the Hungarian Society for Experimental and Clinical Pharmacology selected the bivalent recombinant vaccine (Abrysvo®) developed against respiratory syncytial virus (RSV) as the drug of the year. The authors present the virus and the disease it causes. There is no specific antiviral medicine for the treatment of the disease once it has developed, so treatment is symptomatic and supportive. Several therapies have been introduced for preventive purposes, which can be used according to the age and risk classification of patients.
Keywords: RSV, vaccination, passive immunization, active immunization, Drug of the Year
Irodalom
1. Anastassopoulou, C., Medić, S., Ferous, S., Boufidou, F., & Tsakris, A. (2025). Development, Current Status, and Remaining Challenges for Respiratory Syncytial Virus Vaccines. Vaccines, 13(2), 97. https://doi.org/10.3390/vaccines13020097 – 2. Che et al. Rational design of a highly immunogenic prefusion-stabilized F glycoprotein antigen for a respiratory syncytial virus vaccine.Sci. Transl.Med. 15,eade6422(2023). DOI: 10.1126/scitranslmed.ade6422 – 3. Gilman, M.S.A., Furmanova-Hollenstein, P., Pascual, G. et al. Transient opening of trimeric prefusion RSV F proteins. Nat Commun 10, 2105 (2019). https://doi.org/10.1038/s41467-019-09807-5 – 4. Patel N, Massare MJ, Tian JH, Guebre-Xabier M, Lu H, Zhou H, Maynard E, Scott D, Ellingsworth L, Glenn G, Smith G. Respiratory syncytial virus prefusogenic fusion (F) protein nanoparticle vaccine: Structure, antigenic profile, immunogenicity, and protection. Vaccine. 2019 Sep 24;37(41):6112-6124. doi: 10.1016/j.vaccine.2019.07.089. Epub 2019 Aug 12. PMID: 31416644. – 5. Rossey I, McLellan JS, Saelens X, Schepens B. Clinical Potential of Prefusion RSV F-specific Antibodies. Trends Microbiol. 2018 Mar;26(3):209-219. doi: 10.1016/j.tim.2017.09.009. Epub 2017 Oct 17. PMID: 29054341. – 6. McLellan JS, et al. Structural basis of respiratory syncytial virus neutralization by motavizumab. Nat. Struct. Mol. Biol. 2010;17:248–250. doi: 10.1038/nsmb.1723. – 7. McLellan JS, Ray WC, Peeples ME. Structure and function of respiratory syncytial virus surface glycoproteins. Curr Top Microbiol Immunol. 2013;372:83-104. doi: 10.1007/978-3-642-38919-1_4. PMID: 24362685; PMCID: PMC4211642. – 8. Delgado, M.F.; Coviello, S.; Monsalvo, A.C.; Melendi, G.A.; Hernandez, J.Z.; Batalle, J.P.; Diaz, L.; Trento, A.; Chang, H.Y.; Mitzner, W.; et al. Lack of antibody affinity maturation due to poor Toll-like receptor stimulation leads to enhanced respiratory syncytial virus disease. Nat. Med. 2009, 15, 34–41. – 9. Baker J, Aliabadi N, Munjal I, Jiang Q, Feng Y, Brock LG, Cooper D, Anderson AS, Swanson KA, Gruber WC, Gurtman A. Equivalent immunogenicity across three RSVpreF vaccine lots in healthy adults 18-49 years of age: Results of a randomized phase 3 study. Vaccine. 2024 May 10;42(13):3172-3179. doi: 10.1016/j.vaccine.2024.03.070. Epub 2024 Apr 16. PMID: 38616438. – 10. Kulcsár Andrea – Németh Gábor – Várbíró Szabolcs – Krasznai Zoárd – Kovács Kálmán – Ács Nándor (2024) A vertikális passzív immunizáció mint új lehetőség az újszülött- és csecsemőkori RSV okozta megbetegedések megelőzésére. Magyar Nőorvosok Lapja. 87: 208-211. – 11. https://www.who.int/teams/immunization-vaccines-and-biologicals/diseases/respiratory-syncytial-virus-(rsv) Letöltés 2025.09.01. – 12. https://www.fda.gov/drugs/novel-drug-approvals-fda/novel-drug-approvals-2025 Letöltés 2025.09.01.
Az orrüregen keresztüli gyógyszerbevitel különösen előnyös lehet a központi idegrendszert érintő betegségek terápiájában. A nasalisan beadott, megfelelően formulált kismolekulás hatóanyagok az orrnyálkahártyáról képesek felszívódni és a szaglóideg révén bejutni az agy különböző régióiba a vér-agy gát megkerülésével. Korábbi kutatások már igazolták, hogy a nasalisan beadott különböző szteroid és nem szteroid típusú gyulladásgátló hatóanyagok előnyösek lehetnek a neuroinflammáció, azaz a központi idegrendszer gyulladásának gátlásában, ami kulcsszerepet tölt be neurodegeneratív betegségek patomechanizmusában. Újabban a nasalis úton történő neurodegeneratív betegségek kezelésére irányuló kutatások fókuszában egyrészt a per os rossz biohasznosulást mutató, jelenleg terápiásan használt hatóanyagok vizsgálata, másrészt az egyéb indikációjú, azonban nasalisan potenciális előnnyel alkalmazható hatóanyagok keresése, nem utolsósorban az agytumorok gyógyszeres kezelésének lehetősége áll. Jelen közlemény célja ezeknek az új nasalis terápiás irányoknak a részletesebb bemutatása.
Kulcsszavak: intranasalis alkalmazás, nanomedicina, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, glioblastoma multiforme
Novel therapeutic options in case of nasal drug delivery
Nasal drug delivery may be particularly beneficial in the treatment of central nervous system related diseases. Appropriately formulated small molecule drugs administered through the nose can be absorbed from the nasal mucosa and delivered to different regions of the brain via the olfactory nerve, bypassing the blood-brain barrier. Several previous research has already shown that various steroidal and nonsteroidal anti-inflammatory drugs administered intranasally may be beneficial in inhibiting neuroinflammation, i.e. inflammation of the central nervous system, which plays a pivotal role in the pathomechanism of neurodegenerative diseases. Recently, research on the nasal route for the treatment of neurodegenerative diseases has focused on investigating currently used therapeutic drugs with poor oral bioavailability, as well as on searching for drugs that have other indications but may have potential benefits nasally, not least in the pharmacological treatment of brain tumors. The aim of this study is to present these new nasal therapeutic directions in more detail.
Keywords: nasal drug delivery, nanomedicines, Alzheimer disease, Parkinson’s disease, glioblastoma multiformae
Irodalom
1. Bhavna M.M., Ali, R et al Donepezil nanosuspension intended for nose to brain targeting: in vitro and in vivo safety evaluation. Int. J. Biol. Macromol, 67, 418-425 (2014). – 2. Yang Z.Z., Zhang, Y.Q. et al. Enhanced brain distribution and pharmacodynamics of rivastigmine by liposomes following intranasal administration. Int. J. Pharm. 452, 344-354 (2013). – 3. Picone, P., Sabatino, M.A. et al. Nose-to-brain delivery of insulin enhanced by a nanogel carrier. J. Control. Rel. 270, 23-36 (2018). – 4. Quitterer, U., AbdAlla, S. Improvements of symptoms of Alzheimers disease by inhibition of the angiotensin system.Pharm. Res. 154, 104230 (2020). – 5. Torika, N., Asraf, K., et al. Intranasal telmisartan ameliorates brain pathology in five familial Alzheimer’s disease mice. Brain Behav. Immun. 64, 80-90 (2017). – 6. Dighe, S., Lonkar, S. et al. Thermosensitive in-situ gel of Nifedipine: A strategy to offset cognition impairment in Alzheimer’s disease. J. Drug Deliv. Sci. Technol. 102, 106393 (2024). – 7. Arisoy, S., Sayiner, O. et al. In vitro and in vivo evaluation of levodopa-loaded nanoparticles for nose to brain delivery. Pharm. Dev. Technol. 25, 735-747 (2020). – 8. Saha, P., Kathuria, H. et al. Intranasal nanotherapeutics for brain targeting and clinical studies in Parkinson’s disease. J. Control. Rel. 358, 293-318 (2023). – 9. Wang, F., Yang, Z. et al. Facile nose-to-brain delivery of rotigotine-loaded polymer micelles thermosensitive hydrogels: In vitro characterization and in vivo behavior study. Int. J. Pharm. 577, 119046 (2020). – 10. Rukmangathen, R., Yallamalli, I.M., et al. Biopharmaceutical potential of selegiline loaded chitosan nanoparticles in the management of Parkinson’s disease. Curr. Drug Discov. Technol. 16, 417-425 (2019). – 11. Bruinsmann, F.A., Richter Vaz, G. et al. Nasal drug delivery of anticancer drugs for the treatment of glioblastoma: preclinical and clinical trials. Molecules, 24, 4312 (2019). – 12. Khan, A., Aqil, M. et al. Temozolomide loaded nano lipid based chitosan hydrogel for nose to brain delivery: Characterization, nasal absorption, histopathology and cell line study. Int. J. Biol. Macromol. 116, 1260-1267 (2018). – 13. Katona, G., Sabir, F. et al. Development of lomustine and n-propyl gallate co-encapsulated liposomes for targeting glioblastoma multiforme via intranasal administration. Pharmaceutics, 14, 631 (2022). – 14. Van Woensel, M., Wauthoz, N. et al. Development of siRNA-loaded chitosan nanoparticles targeting Galectin-1 for the treatment of glioblastoma multiforme via intranasal administration. J. Control. Rel. 227, 71-81 (2016). – 15. Azambuja, J.H., Schuh, R.S. Nasal administration of cationic nanoemulsions as CD73-siRNA delivery system for glioblastoma treatment: a new therapeutical approach. Mol. Neurobiol. 57, 635-649 (2020).
Az egészségügyi adatok a legérzékenyebb személyes adatok. Ezek kezelése szigorú adatvédelmi szabályoknak megfelelően történhet. A szerző célja, hogy közérthető nyelven megfogalmazza a nagy rendelkezésre állású elosztott egészségügyi rendszer adatarchitektúra kialakításának és biztonságos működésének szükséges feltételeit. Sorra veszi a nemzetközi példákat. Felsorolja a magas rendelkezésre állású (HA), hibatűrő (FT) és nagy forgalmú ehealth-szolgáltatás követelményeit.
Kulcsszavak: EESZT, elektronikus egészségügy, elektronikus egészségügyi adatok magas rendelkezésre állású, hibatűrő szolgáltatás
State-of-the-art eHealth system
Health data is the most sensitive type of personal data. It must be handled in accordance with strict data protection rules. The author aims to describe in plain language the necessary conditions for the development and secure operation of a highly available distributed healthcare system data architecture. He reviews international examples and lists the requirements for high availability (HA), fault tolerance (FT), and high-traffic e-health services.
Keywords: EESZT, electronic healthcare, electronic health records, high availability, fault-tolerant service
Irodalom
1. https://www.thalesgroup.com/en/markets/digital-identity-and-security/government/identity/eidas-regulations – 2. https://ec.europa.eu/digital-building-blocks/sites/display/EUDIGITALIDENTITYWALLET/The+many+use+cases+of+the+EU+Digital+Identity+Wallet – 3. https://www.digital-identity-wallet.eu/use-case/eprescription/ – 4. https://ec.europa.eu/digital-building-blocks/sites/display/EUDIGITALIDENTITYWALLET/What+is+the+Wallet – 5. https://www.thalesgroup.com/en/markets/digital-identity-and-security/government/identity/eidas-regulations – 6. CAP https://en.wikipedia.org/wiki/CAP_theorem – 7. https://factor-bytes.com/2023/07/22/understanding-cap-theorem-balancing-consistency-availability-and-partition-tolerance-in-distributed-systems/ – 8. Hidegkúti István: scoldie@gmail.com, személyes közlés
BrAIN Pályázat
Kutatási cél: A Covid-19-világjárvány kihívás elé állította a gyógyszeripart, minden korábbinál gyorsabban fejlesztettek ki, és helyeztek forgalomba vakcinákat, ennek következtében nagyobb hangsúly helyeződött ezek biztonságosságára. Az újdonságnak számító mRNS-technológiát a pandémia előtt soha nem alkalmazták még ekkora mértékben. A kutatás célja volt a Covid-19 mRNS-vakcinák lehetséges mellékhatásainak felderítése, és a farmakovigilancia-tevékenység tanulmányozása, különös tekintettel a nők menstruációs ciklusában bekövetkezett változásokra.
Módszerek: A kutatási célt a nemzetközi szakirodalom elemzésével, kiemelve a magasabb evidenciaszintű tanulmányokat; és az EudraVigilance adatbázis egyedi mellékhatás-bejelentéseinek értékelésével értem el.
Eredmények: Az eredmények közül kiemelhető, hogy az erős menstruációs vérzésen kívül a leggyakoribb eltérések a gyakori vérzés (polymenorrhoea), a nem gyakori vérzés (oligomenorrhoea), a menstruációk közötti vérzés (intermenstrual bleeding), és a menstruációs ciklus hosszának megváltozása volt.
Következtetés: A gyakori vérzést és a menstruációk közötti vérzést, mint szignált sikerült azonosítani, mely szignálokat mindenképpen további farmakovigilancia-vizsgálatnak vetném alá.
Kulcsszavak: farmakovigilancia, Covid-19-vakcinák, menstruációs rendellenességek
Study of pharmacovigilance activities through monitoring the adverse events of Covid-19 vaccines
Research objective: The Covid-19 pandemic posed a challenge to the pharmaceutical industry, with vaccines being developed and marketed faster than ever before, resulting in a greater emphasis on their safety. The novel mRNA technology had never been used to such an extent before the pandemic. The aim of the research was to investigate the possible side effects of Covid-19 mRNA vaccines and to study pharmacovigilance activities, with a particular focus on changes in women’s menstrual cycles.
Methods: I achieved the research goal by analyzing international literature, highlighting studies with a higher level of evidence, and evaluating individual adverse reaction reports in the EudraVigilance database.
Results: Among the results, it is noteworthy that, in addition to heavy menstrual bleeding, the most common abnormalities were frequent bleeding (polymenorrhoea), infrequent bleeding (oligomenorrhoea), bleeding between periods (intermenstrual bleeding), and changes in the length of the menstrual cycle.
Conclusion: Frequent bleeding and intermenstrual bleeding were identified as signals that definitely require further pharmacovigilance studies.
Keywords: pharmacovigilance, Covid-19 vaccines, menstrual disturbances
Irodalom
1. Szekanecz Z, Erdei A, Falus A. Covid19: vírus, válasz, védettség, vakcina. Magyar tudomány. 2022;183(1):23-38. – 2. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Farmakovigilancia 2019 [Available from: https://ogyei.gov.hu/farmakovigilancia/. – 3. European Medicines Agency. COVID-19 vaccine safety update for Comirnaty: 9 December 2021 2021 [Available from: https://www.ema.europa.eu/en/documents/covid-19-vaccine-safety-update/covid-19-vaccine-safety-update-comirnaty-9-december-2021_en.pdf. – 4. European Medicines Agency. COVID-19 vaccine safety update for Spikevax (previously COVID-19 Vaccine Moderna): 9 December 2021 2021 [Available from: https://www.ema.europa.eu/en/documents/covid-19-vaccine-safety-update/covid-19-vaccine-safety-update-spikevax-previously-covid-19-vaccine-moderna-9-december-2021_en.pdf. – 5. Wallace SS, Barak G, Truong G, Parker MW. Hierarchy of Evidence Within the Medical Literature. Hospital pediatrics. 2022;12(8):745-50. – 6. European Medicines Agency. COVID-19 vaccines – Safety update: 10 November 2022 2022 [Available from: https://www.ema.europa.eu/en/documents/covid-19-vaccine-safety-update/covid-19-vaccines-safety-update-10-november-2022_en.pdf. – 7. Munro MG, Critchley HOD, Fraser IS, Committee tFMD. The two FIGO systems for normal and abnormal uterine bleeding symptoms and classification of causes of abnormal uterine bleeding in the reproductive years: 2018 revisions. 2018;143(3):393-408. – 8. Al Kaei HM, Al Sudairy AA, Alangari AS, Al Khateeb BF, El-Metwally AA. COVID-19 vaccination and menstrual disorders among women: Findings from a meta-analysis study. Journal of infection and public health. 2023;16(5):697-704. – 9. Baena-García L, Aparicio VA, Molina-López A, Aranda P, Cámara-Roca L, Ocón-Hernández O. Premenstrual and menstrual changes reported after COVID-19 vaccination: The EVA project. Women’s health (London, England). 2022;18:17455057221112237. – 10. Nazir M, Asghar S, Rathore MA, Shahzad A, Shahid A, Ashraf Khan A, et al. Menstrual abnormalities after COVID-19 vaccines: A systematic review. Vacunas. 2022;23:S77-s87. – 11. Barabás K, Makkai B, Farkas N, Horváth HR, Nagy Z, Váradi K, et al. Influence of COVID-19 pandemic and vaccination on the menstrual cycle: A retrospective study in Hungary. Frontiers in Endocrinology. 2022;13. – 12. Santangelo OE, Provenzano S, Grigis D, Ferrara C, Cedrone F, Firenze A. Menstrual changes after COVID-19 vaccine administration: a systematic review. European Review for Medical and Pharmacological Sciences. 2023;27(24):11664-71. – 13. Kauffman TL, Irving SA, Brooks N, Vesco KK, Slaughter M, Smith N, et al. Postmenopausal bleeding after COVID-19 vaccination. American journal of obstetrics and gynecology. 2024;230(1):71.e1-.e14. – 14. Edelman A, Boniface ER, Benhar E, Han L, Matteson KA, Favaro C, et al. Association Between Menstrual Cycle Length and Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Vaccination: A U.S. Cohort. Obstetrics and gynecology. 2022;139(4):481-9. – 15. Wong KK, Heilig CM, Hause A, Myers TR, Olson CK, Gee J, et al. Menstrual irregularities and vaginal bleeding after COVID-19 vaccination reported to v-safe active surveillance, USA in December, 2020-January, 2022: an observational cohort study. The Lancet Digital health. 2022;4(9):e667-e75. – 16. European Medicines Agency. COVID-19 vaccines – Safety update: 17 June 2022 2022 [Available from: https://www.ema.europa.eu/en/documents/covid-19-vaccine-safety-update/covid-19-vaccines-safety-update-17-june-2022_en.pdf. – 17. Lee KMN, Junkins EJ, Luo C, Fatima UA, Cox ML, Clancy KBH. Investigating trends in those who experience menstrual bleeding changes after SARS-CoV-2 vaccination. Science advances. 2022;8(28):eabm7201. – 18. Cheng Y, Li T, Zheng Y, Xu B, Bi Y, Hu Y, et al. Self-Reported adverse events among Chinese healthcare workers immunized with COVID-19 vaccines composed of inactivated SARS-CoV-2. Human vaccines & immunotherapeutics. 2022;18(5):2064134. – 19. Rogers A, Rooke E, Morant S, Guthrie G, Doney A, Duncan A, et al. Adverse events and overall health and well-being after COVID-19 vaccination: interim results from the VAC4COVID cohort safety study. BMJ Open. 2022;12(6). – 20. Namiki T, Komine-Aizawa S, Takada K, Takano C, Trinh QD, Hayakawa S. The association of three doses of the BNT162b2 mRNA vaccine with abnormal bleeding and an irregular menstrual cycle among premenopausal females: A single institute observation study. The journal of obstetrics and gynaecology research. 2022;48(11):2903-10. – 21. Mínguez-Esteban I, García-Ginés P, Romero-Morales C, Abuín-Porras V, Navia JA, Alonso-Pérez JL, et al. Association between RNAm-Based COVID-19 Vaccines and Permanency of Menstrual Cycle Alterations in Spanish Women: A Cross-Sectional Study. Biology. 2022;11(11). – 22. Edouard Mathieu HR, Lucas Rodés-Guirao, Cameron Appel, Charlie Giattino, Joe Hasell, Bobbie Macdonald, Saloni Dattani, Diana Beltekian, Esteban Ortiz-Ospina and Max Roser. Coronavirus Pandemic (COVID-19) Published online at OurWorldInData.org2020 [Available from: https://ourworldindata.org/covid-vaccinations. – 23. Minakshi R, Rahman S, Ayaggari A, Dutta D, Shankar A. Understanding the Trauma of Menstrual Irregularity After COVID Vaccination: A Bird’s-Eye View of Female Immunology. Frontiers in immunology. 2022;13:906091.
Reflexió
Aki kérdez: Révné Sugár Ágnes aranydiplomás, de még aktív gyógyszerész.
– Szeretnék hozzászólni Juhász Klaudia kitűnő tanulmányához, mely a májusi számban jelent meg. Nagyon örülök, hogy a kórházi gyógyszerészet kiszélesítésével szakmánk új, jövőbe mutató területet hódított meg. Jólesik, hogy sok orvos szemében már egyenrangú kollégák vagyunk. Azon viszont csodálkoztam, hogy felül merünk bírálni egy régóta elfogadott orvosi gyakorlatot, méghozzá egy nagy felelősségű kérdésben: preoperatív időszakban thrombocytaaggregáció-gátló avagy kis molekulasúlyú heparinok? Nekünk, patikai gyógyszerészeknek ez azért fontos, mert mi magunk is figyelmeztetjük a betegeket – különösen acetilszalicilsav esetén – a gyógyszer várható abbahagyására foghúzás, illetve műtét előtt. Tehát ellenkező információt adunk?
A másik kérdésem, ami szintén megosztó: kell-e minden idős embernek megelőzésképp acetilszalicilsavat szednie? Én a fent említett okból, illetve a gyomorra való hatása miatt egészséges embernek ellenzem. Mi erről a korszerű álláspont?
Szívesen olvasnék ezekről a kérdésekről.
Aki válaszol: Juhász Klaudia, Süle András.
Gyógyszerészet-történet
Magyarországon a gyógyszertárakban a fehér köpeny – egyáltalán a napi ruházat felett viselt védőruha – viselete nem volt szabályozva egészen 1933-ig, amikor is bevezették a fehér köpeny viselését a gyógyszerészek és a színes köpenyét a laboránsok („technikák”) számára. A gyógyszertári fehér köpeny azonban nem az orvosi viselet átvételére vezethető vissza, hanem az 1930-as évek elejének gyógyszerészi munkanélkülisége elleni intézkedésekre, a nem gyógyszerészi végzettségű gyógyszertári dolgozók alkalmazásának visszaszorítása céljából. Általánossá – a laboránsokra kiterjedően is – az 1950-es évek elejének államosított gyógyszertáraiban vált a kommunista ideológia hatására.
Kulcsszavak: fehér köpeny, gyógyszertári viselet
The origins of the white coat worn by pharmacists in Hungary – the impact of the Great Depression and communism
In Hungary, the wearing of white coats – or any protective clothing worn over everyday clothing – in pharmacies was not regulated until 1933, when white coats were introduced for pharmacists and coloured coats for technicians. However, the white coat in pharmacies cannot be traced back to the adoption of medical attire, but rather to measures taken in the early 1930s to combat unemployment among pharmacists and to reduce the employment of pharmacy workers without a pharmaceutical qualification. It became commonplace, including for laboratory assistants, in the early 1950s in state-owned pharmacies under the influence of communist ideology.
Keywords: white coats, the wearing in pharmacies
Irodalom
1. 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700041.eum – 2. Szmodits, L.; Dobson, Sz.: A magyar zsidóság és a gyógyszerészet 1945-ig. ISBN 978-963-08-9891-1; Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság 2014; https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/08/A-magyar-zsid%C3%B3s%C3%A1g-%C3%A9s-a-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-1945-ig.pdf – 3. Az állástalan gyógyszerészek. Gyógyszerészek Lapja, 27 (11), 13-14 (1932. 06. 01.) – 4. A pályáralépési engedélyek számának leszállítása. Gyógyszerészi Közlöny, 48. (13), 181-182 (1932. 09. 25.) – 5. A munkanélküi diplomások új helyisége. Budapesti Hírlap, 52 (227), 15 (1932. 10. 09.) – 6. Szót kérek. Gyógyszerészi Szemle, 14, 263 (1937. 06. 26.) – 7. A m. kir. belügyminiszternek 212.400/1933. B. M. számú körrendelete. A nyilvános és házi gyógyszertárak nem gyógyszerészi képesítésű alkalmazottai foglalkoztatásának szabályozása. Belügyi Közlöny, 1933. 16., 232-233 (1933. 04. 26.) – 8. A m. kir. belügyminiszternek 212.400/1933. B. M. számú körrendelete. A nyilvános és házi gyógyszertárak nem gyógyszerészi képesítésű alkalmazottai foglalkoztatásának szabályozása Gyógyszerészek Lapja, 28 (8), 9-10 (1933. 04. 15.) – 9. Hétfőtől kezdve fehér munkaköpenyt viselnek a gyógyszerészek. Az Est, 24 (97). 9 (1933. 04. 30. – 10. Új rend a gyógyszertárakban. Függetlenség, 1 (60), 11 (1933. 04. 30.) – 11. Új rend a gyógyszertárakban. Magyar Hírlap, 43 (97), 15 (1933. 04. 30.) – 12. Új rend a gyógyszertárakban. Népszava, 61 (98), 26 (1933. 04. 30.) – 13. Új rend a gyógyszertárakban. Pesti Hírlap, 55 (97), 7 (1933. 04. 30.) – 14. Fehér köpenyes gyógyszerészek – fekete köpenyes laboránsok. 8 Órai Újság 19 (97), 7 (1933. 04. 30.) – 15. A „technika-rendelet” kommentálása a napilapokban Gyógyszerészi Közlöny, (49 (11) 199 (1933. 05. 06.) – 16. A „technika” – rendelet és az alkalmazott gyógyszerészek lapja. Gyógyszerészi Közlöny, (49 (14) 199 (1933. 05. 27.) – 17. Egyről-másról. Gyógyszerészi Szemle, 7 (47) 463 (1942. 11. 21.) – 18. Czira Jenő: A gyógyszerészi öntudat és a „technikák”. Gyógyszerészek Lapja, 26 (6) (1931. 03. 15.) – 19. Szót kérek! (Kaszter Ödön levele). Gyógyszerészi Szemle, 2 (13), 242-243 (1937. 06. 12.) – 20. Szót kérek! (Czira Jenő levele). Gyógyszerészi Szemle, 2 (14), 263-264 (1937. 06. 26.) – 21. Egyről-másról. Gyógyszerészi Szemle, 2 (27), 445-446 (1937. 09. 25.) – 22. Székely Jenő: Szakmai krónika. A Gyógyszerész, 2 (12), 401-403 (1947. 07. 16.) – 23. Termelési értekezletek. A Gyógyszerész, 8 (6), 119-121 (1953. 06. 01.)