2026. február TESZT
A Gyógyszerészet 2026. februári tesztkérdései ezen a linken elérhetők.
Az MGYT távoktatásában kizárólag a Gyógyszerészet szaklap előfizetői vehetnek részt, akik 2026. március végéig regisztráltak az MGYT honlapján.
Az előfizetéssel rendelkező, regisztrált résztvevők számára az év végén 20 pontot írunk jóvá a GYOFTEX rendszerében.
Tartalom
Továbbképző közlemények
Az elhízás napjaink egyik jelentős népegészségügyi problémája, ami a lakosság egyre nagyobb részét érinti. Az elhízás nem esztétikai problémának, hanem krónikus betegségnek tekintendő, amelynek legnagyobb terhét a vele járó társbetegségek (például cardiovascularis betegségek, diabetes, mozgásszervi betegségek) jelentik. Az elhízás kialakulása multifaktoriális folyamat, amiben többek között szerepe van a genetikának, a táplálkozásnak és a fizikai aktivitás hiányának. Az elhízás eredményes kezelését csak komplex, egyénre szabott, hosszú távú terápiával lehet megvalósítani. A kezelési alternatívák kiterjednek az életmódbeli változtatásokra, gyógyszeres és sebészi kezelési lehetőségekre. Az utóbbi években az elhízás gyógyszeres terápiájában jelentős áttörést hoztak az inkretin tengelyen ható gyógyszerek (GLP-1, illetve GLP-1/GIP agonisták).
Kulcsszavak: elhízás, túlsúly, testtömegindex, életmódváltás, inkretinek, GLP-1
Obesity: causes, consequences and treatments
Obesity is one of the major public health concerns nowadays, affecting an increasing proportion of the population. Obesity is not merely an aesthetic problem, but a chronic disease, the greatest burden of which is the associated comorbidities (e.g., cardiovascular disease, diabetes, musculoskeletal disorders). The development of obesity is a multifactorial process involving, among other things, genetics, nutrition, and lack of physical activity. Effective treatment of obesity can only be achieved through complex, individualized, long-term therapy. Treatment options include lifestyle changes, pharmacotherapy and surgery. In recent years, drugs acting on the incretin axis (GLP-1 and GLP-1/GIP agonists) have opened a new horizon in the pharmacotherapy of obesity.
Keywords: obesity, overweight, body mass index, lifestyle modification, incretins, GLP-1
Irodalom
1. World Health Organization: Obesity https://www.who.int/health-topics/obesity – 2. World Health Organization: Obesity and overweight. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweight – 3. Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv A felnőttkori elhízás diagnosztikájáról és kezeléséről, 2023 https://kollegium.okfo.gov.hu/iranyelvek – 4. Központi Statisztikai Hivatal: 4.1.1.41. A népesség megoszlása tápláltság szerint a testtömeg-index (BMI) alapján. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0039.html – 5. Masood B, Moorthy M. Causes of obesity: a review. Clin Med 2023;23(4):284-291 – 6. Beccuti G, Pannain S. Sleep and obesity. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 2011; 14(4): 402–412 – 7. World Health Organization: Obesity: health consequences of being overweight. https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/obesity-health-consequences-of-being-overweight – 8. Ahmed SK, Mohammed RA. Obesity: Prevalence, causes, consequences, management, preventive strategies and future research directions. Metabol Open 2025;14(27):100375 – 9. Aggrawal K, Gupta V, Singh B, et al . Exploring the obesity parADOX: A multisystem review. Am J Med Sci. 2025;370(4):315-320. – 10. Liu X, He M, Li Y. Adult obesity diagnostic tool: A narrative review. Medicine 2024; 26;103(17):e37946 – 11. Rurik I, Apor P, Barna M, et al. Az elhízás kezelése és megelőzése: táplálkozás, testmozgás, orvosi lehetőségek, Hazai szakmaközi ajánlás. Orv Hetil. 2021; 162(9): 323–335. – 12. Wadden TA, Tronieri JS, Butryn ML. Lifestyle Modification Approaches for the Treatment of Obesity in Adults. Am Psychol. 2020; 75(2): 235–251 – 13. Xenical alkalmazási előirat. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/xenical-epar-product-information_hu.pdf – 14. McGowan B, Ciudin A, Baker JL et al. Framework for the pharmacological treatment of obesity and its complications from the European Association for the Study of Obesity (EASO). Nat Med. 2025;31(10):3229-3232. – 15. Mysimba alkalmazási előirat. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/mysimba-epar-product-information_hu.pdf – 16. Alhomoud IS, Talasaz AH, Chandrasekaran P et al. Incretin hormone agonists: Current and emerging pharmacotherapy for obesity management. Pharmacotherapy 2024;44(9):738-752. – 17. Yamanouchi D. The Roles of Incretin Hormones GIP and GLP-1 in Metabolic and Cardiovascular Health: A Comprehensive Review. Int J Mol Sci. 2026;27(1):27. – 18. Masuda Y, Ohbayashi K, Iwasaki Y. Comparing the anorexigenic effects and mechanisms of gut-derived GLP-1 and its receptor agonists: insights into incretin-based therapies for obesity. Diabetol Int. 2025;16(3):448-456. – 19. Saxenda alkalmazási előirat. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/saxenda-epar-product-information_hu.pdf – 20. Wegovy alkalmazási előirat. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/wegovy-epar-product-information_hu.pdf – 21. Celletti F, Farrar J, De Regil L. World Health Organization Guideline on the Use and Indications of Glucagon-Like Peptide-1 Therapies for the Treatment of Obesity in Adults. JAMA. 2025 Dec 1. doi: 10.1001/jama.2025.24288. Epub ahead of print. – 22. Wilding JPH, Batterham RL, Calanna S et al. Once-Weekly Semaglutide in Adults with Overweight or Obesity. N Engl J Med. 2021 Mar 18;384(11):989-1002. – 23. Tzang CC, Wu PH, Luo CA et al. Metabolic rebound after GLP-1 receptor agonist discontinuation: a systematic review and meta-analysis. EClinicalMedicine. 2025;90:103680. – 24. Noronha JC, Van Gaal LF, Neeland IJ et al. Optimizing GLP-1 therapies for obesity and diabetes management. Obes Pillars. 2025;16:100222. – 25. Pi-Sunyer X, Astrup A, Fujioka K et al. A Randomized, Controlled Trial of 3.0 mg of Liraglutide in Weight Management. N Engl J Med. 2015;373(1):11-22. – 26. Wilding JPH, Batterham RL, Davies M et al. Weight regain and cardiometabolic effects after withdrawal of semaglutide: The STEP 1 trial extension. Diabetes Obes Metab. 2022;24(8):1553-1564. – 27. Jastreboff AM, Aronne LJ, Ahmad NN et al. Tirzepatide Once Weekly for the Treatment of Obesity. N Engl J Med. 2022;387(3):205-216. – 28. Mounjaro alkalmazási előirat. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/mounjaro-epar-product-information_hu.pdf
Az antitest-gyógyszer konjugátumok (antibody-drug conjugates, ADC) olyan új hatóanyagcsoport, amelyben egy kötőmolekula (linker) kapcsol citotoxikus komponenst egy monoklonális antitesthez. Az ADC-k az utóbbi pár évben exponenciális fejlődésnek indultak, így megújítva az intravénás kezeléseket számos onkológiai és hematológiai kórképben. Biztonságos és hatékony felhasználásukhoz kihívást jelent bizonyos daganatok heterogén antigénexpressziója, vagy az ADC citotoxikus komponensének nem célpontnál történő felszabadulása. Farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságaikat is alapvetően meghatározza a három komponens jellege. A membránpermeábilis citotoxikus ágens egy hasítható linkerrel kapcsolva az antitest bekötődése után is képes a környező antitestet nem expresszáló sejteken is sejtölő hatást kifejteni (bystander effektus). Mellékhatásokhoz vezethet a felszabaduló citotoxikus ágens vagy az antitest nem célponton történő kötődése, így jellemzőek a klasszikus kemoterápiákra jellemző toxicitások mellett szokatlanabbak is, melyek az ellátórendszer felkészülését is kívánják. A cikkben részletesen tárgyalom a 2025-ig törzskönyvezett készítményeket, illetve megemlítem a gyógyszerészek szerepét is az ellátásban.
Kulcsszavak: antitest-gyógyszer konjugátum, daganatellenes kezelés, onkológia, hematológia, bystander effektus
Antibody-drug conjugates – the rise of targeted cytotoxics
Antibody-drug conjugates (ADCs) are a new class of drugs in which a linker connects a cytotoxic component to a monoclonal antibody. ADCs have undergone exponential development in recent years, revolutionizing intravenous treatments for a number of oncological and hematological conditions. Their safe and effective use requires solutions to the heterogeneous antigen expression of certain tumors or the release of the cytotoxic component of the ADC at non-target sites. Their pharmacokinetic and pharmacodynamic properties are also fundamentally determined by the nature of the three components. Thus, the membrane-permeable cytotoxic agent, linked by a cleavable linker, is able to exert a cytotoxic effect on surrounding cells that do not express the antibody even after the antibody has bound. This is known as the “bystander effect” and can be helpful in cases of heterogeneous antigen expression. Both the binding of the released cytotoxic agent to non-target cells and the antibody itself can lead to side effects, so in addition to the toxicity typical of classic chemotherapies, there are also more unusual side effects that require the healthcare system to be prepared. In this article, I discuss in detail the preparations registered by 2025 and mention the role of pharmacists in healthcare.
Keywords: antibody-drug conjugate, anticancer treatment, oncology, hematology, bystander effect
Irodalom
1. DeVita VT, Chu E. A history of cancer chemotherapy. Cancer Res. 2008;68:8643–8653. – 2. Scott AM, Wolchok JD, et al. Antibody therapy of cancer. Nat Rev Cancer. 2012;12:278–287. – 3. Druker BJ, Talpaz M, et al. Efficacy and safety of a specific inhibitor of the BCR-ABL tyrosine kinase in chronic myeloid leukemia. N Engl J Med. 2001;344:1031–1037. – 4. Pardoll DM. The blockade of immune checkpoints in cancer immunotherapy. Nat Rev Cancer. 2012;12:252–264. – 5. Maude SL, Frey N, et al. Chimeric antigen receptor T cells for sustained remissions in leukemia. N Engl J Med. 2014;371:1507–1517. – 6. Nguyen TD, Bordeau BM, et al. Mechanisms of ADC toxicity and strategies to increase ADC tolerability. Cancers (Basel). 2023;15:713. – 7. Fu Z, Li S, et al. Antibody–drug conjugates: the “biological missile” for targeted cancer therapy. Signal Transduct Target Ther. 2022;7:93. – 8. Lambert JM, Berkenblit A. Antibody–drug conjugates for cancer treatment. Annu Rev Med. 2018;69:191–207. – 9. Riccardi F, Dal Bo M, et al. A comprehensive overview on antibody-drug conjugates: from the conceptualization to cancer therapy. Front Pharmacol. 2023;14:1274088. – 10. Advancing cancer treatment: The promise of antibody-drug conjugates in oncology and neuro-oncology. Elérése online: revvity.com – 11. Mahmood I. Clinical pharmacology of antibody–drug conjugates. Antibodies (Basel) 2021; 10:20. – 12. Jerjian TV, Glode AE, et al. Antibody–drug conjugates: a clinical pharmacy perspective. Pharmacotherapy. 2016; 36:99-116. – 13. Herrstedt J, Clark-Snow R, et al. 2023 MASCC and ESMO guideline update for the prevention of chemotherapy- and radiotherapy-induced nausea and vomiting. ESMO Open. 2024;9:102195. – 14. Mylotarg alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2022. november 15. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/mylotarg-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 15. Besponsa alkalmazási előírás A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024. 01. 20. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/besponsa-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026. 01. 28. – 16. Adcetris alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2021. szeptember 16. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/adcetris-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 17. Polivy alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2021. december 3. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/polivy-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 18. Blenrep alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2025. július 23. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/blenrep-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 19. Zynlonta alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024. november 13. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/zynlonta-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 20. Kadcyla alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2018. szeptember 17. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/kadcyla-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 21. Enhertu alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024. október 28. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/enhertu-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 22. A. Gennari, F. André et al ESMO Clinical Practice Guideline: Metastatic Breast Cancer Ann Oncol. 2021;32: 1475-1495 – 23. Alexander R. Lyon, Teresa López-Fernández et al. 2022 ESC Guidelines on cardio-oncology European Heart Journal – Cardiovascular Imaging (2022) 00,1–133 – 24. Trodelvy alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2021. november 22. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/trodelvy-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 25. Padcev alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2022. április 13. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/padcev-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 26. Tivdak alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2025. március 28. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/tivdak-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 27. Elahere alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024. november 14. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/elahere-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 28. Datroway alkalmazási előírás. A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2025. április 4. Letölthető: https://www.ema.europa.eu/hu/documents/product-information/datroway-epar-product-information_hu.pdf Letöltés dátuma: 2026.01.28. – 29. Mahadevan D., Von Hoff D. D. (2007). Tumor-stroma interactions in pancreatic ductal adenocarcinoma. Mol. Cancer Ther. 6, 1186–1197.
Praxis
A hiperpigmentációs bőrbetegségek – mint a melasma, a posztinflammatorikus hiperpigmentáció és egyéb pigmentációs zavarok – gyakori dermatológiai problémát jelentenek, amelyek jelentős hatással vannak az érintettek életminőségére és pszichés jóllétére. A bőr pigmentációját szabályozó melanogenezis folyamata részletesen feltárt, ami lehetőséget biztosít célzott terápiás beavatkozások alkalmazására. A jelen összefoglaló célja a hiperpigmentáció kezelésére alkalmazott leggyakrabban használt és újonnan megjelenő topikális hatóanyagok bemutatása, hatásmechanizmusuk, klinikai hatékonyságuk és tolerálhatóságuk alapján. A cikk részletesen tárgyalja többek között az arbutin, hidrokinon, alfa- és béta-hidroxisavak, azelainsav, retinoidok, niacinamid, tranexámsav, kojisav, valamint az újabb tirozinázgátlók, például a thiamidol és a Melasyl™ szerepét a pigmentációs rendellenességek kezelésében. A rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok alapján számos hatóanyag bizonyult hatékonynak, ugyanakkor a mellékhatásprofil és a tolerálhatóság jelentősen eltérnek. Összességében a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a hiperpigmentáció kezelése komplex, egyénre szabott megközelítést igényel, amelyben a megfelelő hatóanyag kiválasztása kulcsfontosságú az optimális terápiás eredmény eléréséhez.
Kulcsszavak: hiperpigmentáció menedzselése, individuális terápia
Hyperpigmentation – Active ingredients for lightening pigment spots
Hyperpigmentation disorders, including melasma, post-inflammatory hyperpigmentation, and other pigmentary abnormalities, represent common dermatological conditions with a substantial impact on patients’ quality of life and psychological well-being. The process of melanogenesis has been extensively characterized, enabling targeted therapeutic interventions aimed at modulating abnormal pigment production. The aim of this review is to provide an overview of commonly used and emerging topical agents for the management of hyperpigmentation, focusing on their mechanisms of action, clinical efficacy, and tolerability. The article discusses a wide range of active ingredients, including arbutin, hydroquinone, alpha- and beta-hydroxy acids, azelaic acid, retinoids, niacinamide, tranexamic acid, kojic acid, as well as novel tyrosinase inhibitors such as thiamidol and Melasyl™. Available clinical evidence suggests that several topical agents are effective in reducing hyperpigmentation; however, their safety profiles and tolerability vary considerably. Overall, current data indicate that the management of hyperpigmentation requires a comprehensive and individualized approach, with careful selection of active compounds to achieve optimal therapeutic outcomes while minimizing adverse effects.
Keywords: management of hyperpigmentation, individualized therapy
Irodalom
1. A. Nautiyal és S. Wairkar – Management of hyperpigmentation: Current treatments and emerging therapies (2021), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pcmr.12986 – 2. Fitz-Patrick skála – https://aesthetica.hu/te-ismered-a-fitzpatrick-skalat-hatarozd-meg-bortipusodat/ – 3. Melanóma és a szűrővizsgálat – https://borgyogyaszat.hu/tudastar/melanoma-szures – 4. Y. J. Zhou, D. L. Zheng, M. R. Hamblin, Y. D. Xu és X. Wen – An update on Becker’s nevus: Pathogenesis and treatment (2022), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/dth.15548 – 5. A. Hauschild, F. Egberts, C. Garbe, J. Bauer, S. Grabbe, H. Hamm, H. Kerl, M. Reusch, R. Rompel, M. Schlaeger – Melanocytic nevi (2011), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1610-0387.2011.07741.x – 6. M. R. Roh, P. Eliades, S. Gupta és H. Tsao – Genetics of Melanocytic Nevi (2015), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pcmr.12412 – 7. C. S. Ahn , A. Guerra és O. P. Sangüeza – Melanocytic Nevi of Special Sites (2016), https://journals.lww.com/amjdermatopathology/pages/articleviewer.aspx?year=2016&issue=12000&article=00001&type=Fulltext – 8. D. Lai, S. Zhou, S. Cheng, H. Liu és Y. Cui – Laser therapy in the treatment of melasma: a systematic review and meta-analysis (2022), https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35122202/ – 9. M. Saeedi, K. Khezri, A. S. Zakaryaei és H. Mohammadamini – A comprehensive review of the therapeutic potential of α-arbutin (2021), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ptr.7076 – 10. Yu-J. Lim, E. H. Lee, T. H. Kang, S. K. Ha, M. S. Oh, S. M. Kim, Tae-J. Yoon, C. Kang, Ji-H. Park és S. Y. Kim – Inhibitory Effects of Arbutin on Melanin Biosynthesis of α-Melanocyte Stimulating Hormone-induced Hyperpigmentation in Cultured Brownish Guinea Pig Skin Tissues (2009), https://link.springer.com/article/10.1007/s12272-009-1309-8 – 11. I. M. Fabian, E. S. Sinnathamby, C. J. Flanagan, A. Lindberg, B. Tynes, R. A. Kelkar, G. Varrassi, S. Ahmadzadeh, S. Shekoohi és A. D. Kaye – Topical Hydroquinone for Hyperpigmentation: A Narrative Review (2023), https://www.cureus.com/articles/203894-topical-hydroquinone-for-hyperpigmentation-a-narrative-review#!/ – 12. Y. Zhong, Y. Chen, L. Huang, H. Wang, T. Yan, B. Yang, és Mao-Q. Man – Lightening Becker nevus with topical glycolic acid (2019), https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0190962218323156?via%3Dihub – 13. R. Sarkar, S. Katoch – Chemical Peels in Treatment of Melasma (2024), https://www.clinicalkey.com/#!/content/playContent/1-s2.0-S0733863523000542?returnurl=https:%2F%2Flinkinghub.elsevier.com%2Fretrieve%2Fpii%2FS0733863523000542%3Fshowall%3Dtrue&referrer=https:%2F%2Fpubmed.ncbi.nlm.nih.gov%2F – 14. K. E. Sharquie, M. M. Al-Tikreety és S. A. Al-Mashhadani – Lactic Acid Chemical Peels as a New Therapeutic Modality in Melasma in Comparison to Jessner’s Solution Chemical Peels (2006) – https://journals.lww.com/dermatologicsurgery/fulltext/2006/12000/lactic_acid_chemical_peels_as_a_new_therapeutic.1.aspx – 15. S. Goyal, B. K. Brar, S. Kumar, A. Boparai, S. Hundal, A. Mehta – Comparative Evaluation of Therapeutic Efficacy and Safety of 90% Lactic Acid Peel Versus 40% Pyruvic Acid Peel in Epidermal Melasma (2025), https://journals.lww.com/idoj/pages/articleviewer.aspx?year=2025&issue=07000&article=00006&type=Fulltext – 16. A. ul Bari, Z. Iqbal és S. ber Rahman – Superficial Chemical Peeling With Salicylic Acid In Facial Dermatoses (2007), https://www.researchgate.net/publication/216659091_Superficial_chemical_peeling_with_salicylic_Acid_in_facial_dermatoses – 17. T. Arif – Salicylic acid as a peeling agent: a comprehensive review (2015), https://www.dovepress.com/salicylic-acid-as-a-peeling-agent-a-comprehensive-review-peer-reviewed-fulltext-article-CCID – 18. J. Zdrada-Nowak, A. Surgiel-Gemza és M. Szatkowska – Acetyl Hexapeptide-8 in Cosmeceuticals—A Review of Skin Permeability and Efficacy (2025) ,https://www.mdpi.com/1422-0067/26/12/5722 – 19. T. Passeron, D. Kerob, G. Le Dantec, Anne‑L. Demessant‑Flavigny, A. R. do Nascimento, R. Moura, S. Salah, M. Feiges, E. Fernandez, A. Alexis – Efficacy and Tolerability of a New Facial 2‑Mercaptonicotinoyl Glycine‑Containing Depigmenting Serum Versus Hydroquinone 4% over 3‑Month Treatment of Facial Melasma (2025), https://link.springer.com/article/10.1007/s13555-025-01473-4 – 20. S. Hu, M. R. Laughter, J. B. Anderson és M. Sadeghpour – Emerging topical therapies to treat pigmentary disorders: an evidence-based approach (2021), https://www.tandfonline.com/doi/10.1080/09546634.2021.1940811?url_ver=Z39.88-2003&rfr_id=ori:rid:crossref.org&rfr_dat=cr_pub%20%200pubmed – 21. J. Rocio, J. C. Pittet, M. Sachdev, N. Kovylkina, C. D. Bensmaine, T. Passeron – Evaluation of the Efficacy of a Serum Containing Niacinamide, Tranexamic Acid, Vitamin C, and Hydroxy Acid Compared to 4% Hydroquinone in the Management of Melasma (2025), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jocd.70097 – 22. Z. Pietowska , D. Nowicka és J. C. Szepietowski – Understanding Melasma-How Can Pharmacology and Cosmetology Procedures and Prevention Help to Achieve Optimal Treatment Results? A Narrative Review (2022), https://www.mdpi.com/1660-4601/19/19/12084 – 23. S. Moolla és Y. Miller-Monthrope – Dermatology: how to manage facial hyperpigmentation in skin of colour (2022), https://www.drugsincontext.com/dermatology-how-to-manage-facial-hyperpigmentation-in-skin-of-colour/ – 24. H. R. Bala, S. Lee, Celestine Wong, A. G. Pandya és M. Rodrigues – Oral Tranexamic Acid for the Treatment of Melasma: A Review (2018), https://journals.lww.com/dermatologicsurgery/pages/articleviewer.aspx?year=2018&issue=06000&article=00008&type=Fulltext – 25. C. Arrowitz, A. M. Schoelermann, T. Mann, L. I. Jiang, T. Weber, L. Kolben- Effective Tyrosinase Inhibition by Thiamidol Results in Significant Improvement of Mild to Moderate Melasma (2019), https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022202X1930137X?via%3Dihub
Nota bene
Beszélgetősarok
Volk Balázs vegyészmérnök, az Egis Gyógyszergyár Zrt. hatóanyagfejlesztési igazgatója. Beszélgetésünk apropója, hogy 2025-ben elnyerte a Gábor Dénes-díjat.
Aktuális oldalak
Irodalom
1. European Medicines Agency Human Medicnes in 2025. www.ema.europa.eu Letöltés 2026.01.16. – 2. COVID-19 Update: mNEXSPIKE — A New Moderna mRNA Vaccine for COVID-19 https://secure.medicalletter.org/TML-article-1733h – 3. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/vacpertagen – 4. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/enflonsia – 5. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/yeytuo – 6. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/capvaxive – 7. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/vimkunya – 8. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/myqorzo – 9. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/dawnzera – 10. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/ekterly – 11. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/tryngolza – 12. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/rezdiffra – 13. https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/attrogy
Gyógyszerészet-történet
Irodalom
1. Gyógyszerészi Közlöny, 43, 300-2 (1927).