Prof. Marosi György János 1979-ben végzett vegyész üzemmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd két évvel később átvehette okleveles vegyészmérnöki diplomáját is ugyanazon a képzőhelyen. 1991-ben szerzett PhD-fokozatot Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve lett a Kémiai tudomány kandidátusa. 1999-ben habilitált, majd 2003-ban az MTA doktora lett. 2022 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1985-ben műanyag-technológiai szakmérnöki képesítést is szerzett, szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Diplomaszerzése óta a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve annak jogutódján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozik: kutat és tanít. A kezdetektől a Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Technológia Tanszékének munkatársa (jelenlegi nevén: Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szerves Kémia és Technológia Tanszék). Sokáig tanszékvezető-helyettesi feladatkört is ellátott. A tanszéken ő alapította és vezette is, több évtizeden át, a „FirePharma” Kutatócsoportot (hosszabb nevén: Gyógyszer-, Környezet- és Biztonságtechnológiai Anyagok Kutatócsoport), amely az idők során a kar egyik legnépesebb és leginnovatívabb kutatócsoportjává fejlődött. Jelenleg a kutatócsoport vezetését már átadta tanítványainak, de továbbra is annak aktív tagja és fő tanácsadója.
Legkorábbi kutatási területe a polimer kompozitok, társított rendszerek vizsgálata volt, amellyel 1979 óta foglalkozik, majd kutatási tevékenysége az évek során újabb és újabb, kapcsolódó területekre is kiterjedt, így például 1981-től kezdve a laktámpolimerizáció mechanizmusával, 1985 óta környezetbarát vizes polimer diszperziókkal és polimerek halogénmentes égésgátlásával, 1988 óta szakaszos reakciók számítógépes folyamatirányításával, 1992 óta pedig új csomagolóanyagok kifejlesztésével és UV-stabilizálásával is foglalkozik. 1999-től kezdve kezdett kutatásokba az anyagtudomány alkalmazásának kapcsán a gyógyászat, gyógyszer-technológia területén. Jelenlegi fő kutatási területe a gyógyszer-technológia, azon belül is pedig a folyamatos gyártástechnológiák, biopolimer és gyógyszerhordozó rendszerek, PAT technológiák, valamint fókuszterülete maradt mindvégig az égésgátolt, erősített, biodegradábilis polimerek fejlesztése, vizsgálata is. Eredményes kutatási tevékenységét kiemelkedő tudománymetriai adatai is mutatják. Az MTMT adatbázisa alapján Hirsch-indexe 45, 275 tudományos folyóiratcikk szerzője, melyek független idézettsége 6931, továbbá 4 könyv és 17 könyvfejezet fűződik a nevéhez. Nyolc szabadalom, illetve találmány társfeltalálója. Az Országos Doktori Tanács adatbázisa alapján eddig 17 fokozatot szerzett PhD-hallgató témavezetését látta el.
Több külföldi tanulmányúton is részt vett, amelyek során vendégkutató volt számos külföldi egyetemen: a szicíliai Palermóban (1989), a németországi Duisburgban (1991), az angliai Cambridge-ben (1991), a franciaországi Lyonban (1996) és az Amerikai Egyesült Államokban, a Floridai Technológiai Intézetben (2002).
Több nemzetközi tudományos-szakmai folyóirat szerkesztésében vett / vesz részt, így például szerkesztőbizottsági tag a „Polymers for Advanced Technology” és az „Express Polymer Letters” folyóiratoknál és meghívott szerkesztője volt a „Polymer Degradation and Stability”, „Macromolecular Symposia”, „Journal of Termal Analysis”, illetve az „International Journal of Pharmaceutical Investigation” folyóiratoknak.
Három nemzetközi konferencia elnöki tisztségét is ellátta (valamint mindhárom szervezésében is döntő szerepe volt): „MoDeSt 2002 Conference” (Modification, Degradation, and Stability of Polymers; Budapest, 2002), „PAT 2005” (Polymers for Advanced Technologies; Budapest, 2005) és a „3rd China-Europe Symposium on Processing and Properties of Reinforced Polymers” (Budapest, 2007).
Oktatási tevékenysége keretében számos tantárgyat oktat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a graduális képzésben, vegyészmérnök-, biomérnök- és környezetmérnök hallgatóknak, továbbá a posztgraduális képzésekben is. Legfontosabb oktatásfejlesztési eredményei voltak a „Műszaki felülettudomány” elnevezésű doktori tanfolyam megszervezése, hat új tantárgy kidolgozása, valamint három jelentős ipari intézmény bevonása a graduális és posztgraduális képzésbe.
Számos fontos hazai és nemzetközi szakmai bizottságnak a tagja, közöttük a hazaiakat tekintve jó néhány akadémiai bizottságnak, így például szavazati jogú tagja a Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottságnak, a Szerves és Biomolekuláris Kémiai Tudományos Bizottságnak, a Szervetlen Kémiai és Anyagtudományi Bizottságnak, és a Tudományértékelési Elnöki Bizottságnak, tanácskozási jogú tagja az Analitikai és Környezeti Kémiai Tudományos Bizottságnak, az Élelmiszer-tudományi Bizottságnak és a Műszaki Kémiai Tudományos Bizottságnak, valamint póttagja a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságnak. 2022 óta ő tölti be a Gyógyszerkémiai és Gyógyszer-technológiai Munkabizottság elnöki tisztségét. Tagja a Kémiai Doktori Bizottságnak is. A nemzetközi szakmai bizottsági munkáit tekintve tagja a Szlovák Tudományos Akadémia Makromolekuláris Intézet felügyelő bizottságának és igazgatósági tagja a MoDeSt Societynek.
Szakmai-közéleti tevékenysége is intenzív, ennek keretében például 1984 óta tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének, amely szervezetben a Műszaki Tudományos Bizottság titkári feladatait látja el.
Számos rangos díj és kitüntetés birtokosa, így például 1998-ban rektori dicséretet kapott a TDK szervezői tevékenységéért, 2002-ben pedig dékáni dicséretben részesült. 2000 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt. 2008-ban Csűrös Zoltán Díjjal tüntették ki, majd 2009-ben Mestertanár aranyérmet vehetett át. 2014-ben Szent-Györgyi Albert Díjjal, majd pedig 2020-ban a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével (polgári tagozat) is kitüntették. 2022-ben Náray-Szabó István díjat vehetett át, 2023-ban pedig Széchenyi-díjat kapott.
Társaságunknak 2008 óta aktív tagja, az ipari szervezet tagságát erősíti. Tagja a Gyógyszer-technológiai Szakosztálynak is, amely vezetőségének 2017 óta aktív tagja. Az idei jubileumi CPH tudományos bizottságának tagja, továbbá az egyik EUFEPS szekció-szervezője is volt. Habár a Műszaki Egyetemen – nem gyógyszerészi képzőhelyről lévén szó – ennek jóval kisebb hagyománya van, mégis példamutatóan ösztönzi kutatócsoportja tagjait (a fiatalokat is beleértve) az MGYT-tagságra és aktív részvételre a társasági konferenciákon, ifjúsági rendezvényeken (például Clauder-versenyeken), továbbá közbenjárására mindannyiuk tagdíja is a kutatócsoport saját maga által megtermelt anyagi keretekből kerül finanszírozásra már régóta. Több Clauder-díjazott, illetve győztes témavezetője volt.
Az aktív társasági szerepvállalása mellett kifejtett, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos kutatómunkájának, alkalmazott gyógyszerészeti kutatási tevékenységének elismeréseként, a Centenáriumi Ünnepség keretében, Társaságunk Országos Elnöksége a Társaság igen rangos elismerését jelentő „Nikolics Károly Emlékérem” kitüntetésben részesítette prof. Marosi György Jánost.
Az emlékérmet és az oklevelet prof. Szökő Éva elnök asszony és prof. Hohmann Judit tudományos alelnök asszony, valamint dr. Tábi Tamás főtitkár úr adták át.