Beszámoló a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerügyi és Közigazgatási Szakosztálya által szervezett Egyeztető Fórumról
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály (GYSZKSZ) által szervezett Egyeztető Fórum 2024. november 30-án került megrendezésre az MGYT Székházában.
A rendezvény a gyógyszerészet jövőjét meghatározó kérdések és innovációk megvitatására jött létre, ahol az orvos és gyógyszerész szakma képviselői osztották meg tapasztalataikat és jövőképüket.
Az Egyeztető Fórum előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel tette lehetővé, hogy a résztvevők közösen elemezzék a szakma fejlődésének irányait.
A gyógyszerészet jövője – kihívások és lehetőségek
A Fórum előadásai átfogó képet adtak a gyógyszerészet jövőjének alakulásáról és a szakma előtt álló kihívásokról.
Pálffyné Dr. Poór Rita, az országos tisztifőorvos gyógyszerészeti helyettese, az elhangzott szakmai tapasztalatok és jövőbeli kilátások középpontjában kiemelte a gyógyszerhiányok kezelésében a gyógyszerészi szerep egyre növekvő jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészek különösen fontos szereplői a kritikus gyógyszerlisták kidolgozásának, és említette a ‘The European Directorate for the Quality of Medicines & HealthCare’ (EDQM) keretében elért előrelépéseket a kórházi és onkológiai betegek gyógyszerellátásában, valamint a magisztrális készítmények és farmakovigilancia területén. A betegedukáció, az oltásellenesség elleni küzdelem, valamint a digitalizáció, robotika, mesterséges intelligencia és automatizáció fejlődése is a prioritások közé tartozott. Kiemelte, hogy a versenyképesség megőrzése miatt az EU-ban is hangsúlyos az innováció, a gyógyszerészképzésnek erre is fel kell készítenie a hallgatókat.
Dr. Tábi Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója előadásában a gyógyszerészeti képzések és szakmai gyakorlatok átalakítását sürgette. Az NFtv. szabályozásának frissítése szükséges ahhoz, hogy az oktatás és szakmai gyakorlat összhangban legyen a modern igényekkel. Kiemelte, hogy elengedhetetlen a gyógyszerészi kompetenciák bővítése Az új szolgáltatások nyújtásához szükséges, mikrotanúsítványokat adó képzések megszervezése a karok és a szakmai szervezetek feladata.
Dr. Somogyi Orsolya, Magyar Gyógyszerész Kamara Szakmai Állandó Bizottságának elnöke a szakmai irányelvek fejlesztésére és a bővülő kompetenciákra fókuszált. Előadásában a gyógyszerbiztonsági ellenőrzések fejlesztésének fontosságát, az EESZT szükséges fejlesztését és az egységes interakciós adatbázis létrehozásának szükségességét emelte ki, amelyek jelentős előrelépést hozhatnak a gyógyszerészeti gyakorlatban. A továbbképzések és megfelelő finanszírozás biztosítása elengedhetetlen az irányelvek sikeres megvalósításához.
A digitalizáció és automatizáció szerepe a gyógyszerellátásban szintén központi téma volt. Dr. Bertalan Lóránt, az eRecept és eEgészségügy vezető szakértő előadásában rámutatott, hogy az EESZT modulok, mint például a gyógyszerelési történet lekérdezése, még mindig kihasználatlanok, miközben a gyógyszerészi tanácsadás és a terápiafelügyelet integrálása elengedhetetlen a jövő gyógyszerellátásának fejlesztéséhez. Megvalósíthatónak látta a gyógyszerészi megjegyzések hozzáadását, a kezelőorvosokkal ilyen módon megvalósítható információcserét.
A „Jó gyógyszerészi gyakorlat” szekció előadásai
A “Jó gyógyszerészi gyakorlat” témakörében tartott szekcióban a gyógyszerészi szerepek sokszínűségét és jövőbeli lehetőségeit tárgyaltuk. Az előadók az egészségügyi ellátás különböző területeiről érkeztek, hogy bemutassák a szakmai gyakorlat példáit és a gyógyszerészet jövőbeli fejlődését.
Dr. Kökény Zoltán, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgatója kiemelte a kórházi gyógyszerészek szerepét a betegek ellátásában, különös figyelmet fordítva a betegbiztonságra és a gyógyszerelési folyamatok optimalizálására. Intézetükben Dr. Süle András főgyógyszerész egy jól működő rendszert alakított ki, amely gazdasági előnnyel is jár, és a kórházi/intézményi gyógyszerészek számára követendő példát adhat. A gyógyszerészi szolgálat hasznos lenne a járóbeteg ellátásban is.
Dr. Perjés Ábel, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének képviseletében, a háziorvosok és gyógyszerészek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a gyakorlati tapasztalatokon alapú tanulás kulcsszerepet játszik ezen a területen, és hogy jogszabályi változtatások szükségesek az alapellátási modellek fejlesztéséhez.
Dr. Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége elnöke ismertette az angliai “Pharmacy First” kezdeményezést, amely egy új modellt kínál a gyógyszertárak szerepére. A gyógyszertári szolgáltatásokkal lemaradásban vagyunk, erősíteni szükséges a gyógyszerészek alapellátásban betöltött helyét.
Dr. El Koulali Zakariás, országos tisztifőgyógyszerész, a kórházi és közforgalmú gyógyszerészet formális kapcsolódásának hiányáról beszélt. Rámutatott, hogy bár a két terület együttműködése kiemelten fontos, jelenleg nincsenek kiépített struktúrák e kapcsolatok hatékony működéséhez.
Dr. Gyimesi Nóra, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ főgyógyszerésze előadásában nemzetközi példákon keresztül szemléltette a gyógyszerészet fejlődését. Kitért a vakcináció, az öngondoskodás, valamint a digitalizáció standardizálásának lehetőségeire. Kiemelte, hogy a gyógyszerészi tevékenység mérésére szolgáló indikátorok kidolgozása elengedhetetlen a szakma fejlődéséhez.
Az előadások közös üzenete az volt, hogy a gyógyszerészek kulcsszerepet játszanak az egészségügyi rendszerben, de a hatékony működéshez erősíteni kell az együttműködést, szabályozási hátteret és a technológiai támogatást. Az előadások során bemutatott példák inspirációként szolgáltak a szakma további fejlesztésére.
A kerekasztal-beszélgetés eredményei
A gyógyszerészet jövőjét érintő fejlesztésekről és a szakma előtt álló kihívásokról folytatott kerekasztal-beszélgetés során számos fontos téma került terítékre, amelyek célja a gyógyszerészeti ellátás és a közegészségügy további javítása.
Az eseményt Prof. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai és fejlesztési főigazgatója, valamint Prof. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója moderálta.
A beszélgetés egyik központi témája a gyógyszerészek jövőbeli szerepe és a szakma fejlesztésének irányai voltak.
Dr Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a különböző szakmai szervezetek javaslatait egységes stratégia mentén kell priorizálni és súlyozni. A Gantt-diagramok alkalmazása segíthet a fejlesztési célok hatékony megvalósításában. A kórházi gyógyszerészek bérének támogatásával kapcsolatos problémák is szóba kerültek, mivel a bérfeszültségek rendezése alapvető fontosságú. Kiemelte, hogy a gyógyszerészek bevonása a praxisközösségekbe alapellátási szinten komoly előrelépést jelenthet a szakma jövője szempontjából.
A gyógyszerészek és orvosok közötti szorosabb együttműködés szükségességét hangsúlyozta Dr. Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánhelyettese. A betegedukáció területén való együttműködés különösen fontos lenne, és az EESZT rendszerének kiaknázatlan lehetőségeit is kiemelte, amelyek segíthetnék a gyógyszerészek munkáját. A nemzetközi példák adaptálásával a magyar gyógyszerészi gyakorlat fejlődése hatékonyabban igazodhatna a nemzetközi trendekhez.
Dr. Csontos Ildikó, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) alelnöke szerint a “falusi gyógyszerészet” értékes alapot jelent, amelyre a jövőben lehet építeni. Javasolta egy közös munkacsoport létrehozását, amely különböző szervezetek közreműködésével segítené a fejlődést és az egységes szakmai fellépést.
Dr. Gyimesi Nóra, a kórházi gyógyszerészek számának növekedését hangsúlyozta, ugyanakkor rámutatott, hogy a terület továbbra is jelentős kompetenciafejlesztéseket igényel.
A gyakorló gyógyszerészek szerepét kiemelte Dr. Higyisán Ilona, a PTE GYTK címzetes egyetemi docense. Fontosnak tartotta, hogy a klinikai és közforgalmú gyógyszerészek aktívan részt vegyenek a képzésekben.
Dr. Perjés Ábel a gyógyszerészi konzultáció formális bevezetését és annak finanszírozását szorgalmazta, hogy a szakemberek időigényes munkája is megfelelő támogatást kapjon.
Dr. Takács Gézáné, a Szakosztály alelnöke kiemelte, hogy a betegek kórházi elbocsátása után is elengedhetetlen a folyamatos és összehangolt gondoskodás. Hangsúlyozta: szükség van egy egységes informatikai rendszer kialakítására, amely szorosan összeköti a kórházi ellátást a háziorvosi és gyógyszertári szolgáltatásokkal, biztosítva ezzel a betegek zavartalan és átfogó ellátását
Prof. Botz Lajos a minőségbiztosítás szerepét emelte ki, és rámutatott, hogy a nemzetközi finanszírozási példák tanulságai segíthetnek a hazai fejlesztések előmozdításában.
Dr. Zlinszky János szerint különösen fontos a klinikai gyógyszerészek optimális arányának meghatározása, mivel tevékenységük jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi rendszer számára.
Prof. Csóka Ildikó a fejlesztések koordinálása érdekében egy stratégiai céltérkép kidolgozását javasolta, amely lehetővé tenné az elszigetelt fejlesztések összehangolását.
Dr. Feller Antal, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének elnöke, a gyógyszerészek aktivizálásának fontosságát emelte ki, amelyhez a nagykereskedők is partnerek lehetnek.
Dr. El Koulali Zakariás hangsúlyozta, hogy a célok eléréséhez nemcsak pénzügyi támogatásra van szükség, hanem olyan elkötelezett szakemberekre is, akik valóban változást kívánnak elérni.
Dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke két kulcsfontosságú területet emelt ki: az edukáció és a finanszírozás fejlesztését. E nélkül az innovációk hatékony megvalósítása nem lehetséges.
Végül Prof. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek meggyőzésének, a kompetenciák, a kognitív szolgáltatások bővítése iránti elkötelezettségének fontosságát emelte ki, mivel ezek nélkül nem valósulhatnak meg azok a kívánatos változások, amik a gyógyszerészi hivatás megerősítését, jövőjét jelentik.
A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy a gyógyszerészet jövője szoros összefonódik a különböző szakmai területek közötti együttműködés fejlesztésével, valamint a megfelelő szakpolitikai és pénzügyi támogatással. Az esemény során elhangzott javaslatok és irányelvfejlesztések segíthetnek abban, hogy a gyógyszerészet hatékonyan alkalmazkodjon a jövő kihívásaihoz, és hozzájáruljon az egészségügyi ellátás minőségi javításához
Kiemelendő eredmények és javaslatok
A rendezvény végén az orvosok, gyógyszerészek, valamint állami és szakmai szervezetek képviselői közösen megfogalmazták a következő lépéseket a gyógyszerészet fejlődése érdekében:
- A gyógyszerészi szerepek átalakítása: Az ellátási folyamatban betöltött szerepüket bővíteni kell, különösen a betegút menedzsment és a terápiás döntések támogatása terén.
- Oktatási és képzési reformok: Az egyetemi tananyag és a szakmai továbbképzések felülvizsgálata szükséges a gyógyszerészek kompetenciáinak bővítése érdekében.
- Nemzetközi tapasztalatok átvétele: A nemzetközi modellek adaptálása segíthet a gyógyszerészek által nyújtott betegellátás színvonalának emelésében.
A gyógyszerészet és az orvoslás kapcsolódásai Az orvosi és gyógyszerészi szakmák együttműködése az elmúlt évek során számos kihívással találkozott. A fórum rávilágított, hogy a szakmák közötti jobb koordináció nemcsak a páciensek érdekét szolgálja, hanem az egész egészségügyi rendszer hatékonyságát is növeli. Az orvosok és gyógyszerészek közötti inter-professzionális kapcsolatok megerősítése és a folyamatos párbeszéd fenntartása életbevágó a minőségi ellátás érdekében.
Jövőbeli irányok
Dr Gilinger Anett, a Szakosztály elnöke záróbeszédében kiemelte, hogy a gyógyszerészet jövője az innovációban, a kompetenciák folyamatos fejlesztésében és a hatékony orvos-gyógyszerész együttműködésben rejlik. Az elhangzott javaslatok alapot adnak a gyógyszerészet átfogó fejlesztési stratégiájának kidolgozásához, amely a betegközpontú, modern egészségügyi rendszert célozza.
A rendezvény tanulságai alapján az MGYT Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztálya tavaszi konferenciáján várhatóan további fontos lépések történnek a gyógyszerészet jövőjének és kompetenciáinak fejlesztése érdekében.
Dr. Gilinger Anett
Fotók: MGYT (Marosi Attila)