Dokumentum

A Magyar Gyószerésztudományi Társaság Alapszabályának letöltése

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Etikai Ügyrendje 

1. Az MGYT Etikai Bizottsága az MGYT Alapszabályában meghatározott esetekben, valamint etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. Az etikai eljárásra jelen ügyrend rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az MGYT Etikai Bizottsága az Alapszabályban meghatározottak szerint a tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló etikai ügyekben jár el, amelynek során a hatáskörébe utalt esetekben rendes etikai eljárás keretében javaslattételi jog illeti meg ezekben az ügyekben. A tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló etikai ügyekben az Elnökség az etikai eljárás során tett javaslatok alapján jár el. Az Elnökség tagsági jogviszonnyal összefüggésben álló határozatával szemben fellebbezést benyújtó tag az Etikai Bizottság javaslatával szemben önálló jogorvoslattal nem élhet, a javaslattal szembeni jogorvoslat benyújtásának csak az Elnökség elsőfokú határozatával szembeni fellebbezés során a másodfokú eljárásban van helye.

Etikai vétség az Alapszabályban foglalt, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése, ill. a józan ész által belátható tudományerkölcs megsértése, vagy tudományetika szabályainak megszegése.

2. Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben kamarai-, szabálysértési-, vagy büntető eljárás indult, az etikai eljárást annak befejeződéséig fel kell függeszteni.

3. Az etikai vétség gyanúját az MGYT főtitkára részére kell előterjeszteni. A főtitkár dönthet úgy, hogy a felterjesztett ügyet átadja az Etikai Bizottságnak, de dönthet úgy, hogy az ügy nem etikai természetű, vagy nem a tudományos társaság kompetenciája, és ez esetben visszautasíthatja az eljárás iránti kérelmet.

4. Az Etikai Bizottság az etikai eljárást a főtitkártól kapott dokumentumok alapján elindítja, és annak megindításától számított 60 napon belül lefolytatja. Az Etikai Bizottság elnöke, annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) nappal meghosszabbíthatja. Az etikai eljárás megindításáról az érintettet – az eljárás megindításával egyidejűleg – írásban tájékoztatni kell. Az etikai eljárás alapjául szolgáló bejelentésnek tartalmaznia kell beazonosítható módon a bejelentő, panaszos nevét, lakcímét és a panaszolt személyét, az etikai szabályok vélt megsértésére vonatkozó tények rövid leírását, továbbá arra vonatkozó kérelmet, hogy a panaszos kéri az ügy kivizsgálását.

5. Az Etikai Bizottság tagjai a lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatók.

6. Nem indítható meg etikai vétség miatt az etikai eljárás, ha a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.

7. A kamara, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozatát az MGYT kérelmére, hivatalból, a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldik. A Titkárság a határozatot az Etikai Bizottság rendelkezésére bocsátja, aki az etikai eljárást haladéktalanul lefolytatja.

8. A Bizottság az etikai vétség alapos gyanúja esetén tárgyalást tart. A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt úgy kell tértivevényes levélben, vagy más igazolható módon idézni, az eljárás kezdeményezőjét és más személyt úgy kell értesíteni,hogy azt az idézett, illetve az értesített a meghallgatást megelőzően idézés esetén legalább 8 (nyolc) nappal, értesítés esetén legalább 5 (öt) nappal megkapja. 2

Az idézésben, értesítésben meg kell jelölni, hogy az idézett, értesített személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni a Bizottság. Az eljárás alá vont társasági tag részvétele az eljárásban a tagsággal járó kötelezettsége. Az idézett személyt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a tárgyaláson személyesen nem vesz részt, vagy meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozik és távolmaradását alapos okkal nem menti ki, vagy 8 (nyolc) napon belül távolmaradását megfelelően nem igazolja, továbbá, ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető.

9. A tárgyaláson a Bizottság szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Szükséges a bizonyítási eljárás lefolytatása különösen akkor, ha a tényállás tisztázásához, a felelősség megállapításához és a döntés meghozatalához elengedhetetlen az eljárás alá vont személynek a meghallgatása. A bizonyítási eljárásban a Bizottság meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, valamint igénybe vehet a tisztánlátás érdekében egyéb segítséget.

10. Az eljárás alá vont személy észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását, vagy más bizonyíték beszerzését.

11. A Bizottság az etikai vétség miatti eljárását megszünteti, és erről írásban értesíti az Elnökséget, ha

a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a bizottság tudomására,

b) a bejelentő az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárásban több bejelentő vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza bejelentését,

c) az eljárás okafogyottá vált.

12. Az etikai vétség esetében az Etikai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a tagnyilvántartásban rögzítésre kerüljön etikai büntetésként:

a) figyelmeztetés, súlyosabb esetben megrovás,

b) a tagsági viszony alapján járó kedvezmények, küldötti megbízatásának és az MGYT tevékenységében való közreműködésének 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,

c) kirívóan súlyos etikai vétség esetén, kizárás.

13. Az Etikai Bizottság javaslatételi döntéséről érdemi határozatot szótöbbséggel hoz, melyet felterjeszt az Elnökséghez.

14. Etikai felelősség megállapítása esetén, az Etikai Bizottság javaslatára az Elnökség határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben, vagy egészben történő megfizetésére.

15. Az Etikai Bizottság az etikai felelősség megállapítása miatt indult etikai vétségi ügy érdemében történő javaslatáról döntést hoz.

A döntésnek tartalmaznia kell:

a) az eljárást kezdeményező személy (szervezet), valamint az eljárás alá vont személy nevét és lakóhelyét (székhelyét), vagy tartózkodási helyét,

b) az ügy tárgyának megjelölését,

c) az Etikai Bizottság döntését és annak indoklását, továbbá javaslattételt az Elnökség részére érdemi marasztaló határozat meghozatalára,

d) az eljárási költségek viseléséről szóló javaslatot,

e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

f) az eljárás alá vont személy által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntést hozók nevét, aláírását. 3

h) Marasztalás esetén az Etikai Bizottság javaslata alapján az Elnökség hoz érdemi határozatot, amely tartalmazza az Etikai Bizottsági javaslatot, valamint a fellebbezés, illetve a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást.

i) A határozat ellen, amely az Etikai Bizottság javaslattétele miatti fellebbezésre irányul 8 napon belül az Etikai Bizottságnál a Titkárság útján benyújtott, de az MGYT Elnökségéhez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A Titkárság a fellebbezést megküldi az Etikai Bizottságnak, amely a fellebbezésre érdemi válaszok megadásával az MGYT Elnökségéhez kerül továbbításra. Az MGYT Elnökségének elsőfokú határozatával szembeni döntés meghozatalára a küldöttgyűlés jogosult az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

16. A Bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott írásbeli, indokolt javaslatát megküldi az MGYT Titkárságának. A Titkárság továbbítja a javaslatot az Elnökségnek. Az Elnökség a határozatát az eljárás alá vont személynek, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőjének megküldi a Titkárság útján.

17. Fellebezés esetén, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltéig lehet a Titkárságra benyújtani. A fellebezés okafogyottá válik, ha az Etikai Bizottság a javaslata alapján meghozott, és fellebbezés útján megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja.

18. A másodfokú eljárásban a küldöttgyűlés az Elnökséget és a javaslattevő Etikai Bizottságot új eljárásra utasíthatja, vagy az elsőfokú elnökségi határozatot helyben hagyhatja. A küldöttgyűlés kötelezheti az Elnökséget és javaslatot tehet új elsőfokú határozat meghozatalára, amennyiben az eljárásban hozott elsőfokú határozatnál nem súlyosabb, hanem enyhébb döntésre vonatkozó kötelezettséget állapít meg.

19. Tag kizárási eljárásban hozott határozat esetén a fellebbezésre az Alapszabály vonatkozó rendelkezései az irányadók, jelen ügyrend megfelelő alkalmazásával.

20. Jelen ügyrend és a határozatok közélésének módjára, a fellebbezés benyújtására vonatkozóan az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései megfelelően irányadók.

21. Jelen ügyrendet az MGYT Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata együttes alkalmazásával kell értelmezni. Amennyiben jelen ügyrend valamely rendelkezése az Alapszabály vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályos rendelkezéseivel ellentétbe kerül, úgy az MGYT Elnöksége köteles az így érvénytelenné váló rendelkezéseket a hatályos Alapszabálynak illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően, azzal összhangban módosítani és az MGYT honlapján közzétenni.

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 

Felügyelő Bizottság Ügyrendje 

I. Bevezető rendelkezések 

1. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (továbbiakban MGYT, illetve Társaság) Felügyelő Bizottsága (továbbiakban FB) a Társaság Alapszabálya (továbbiakban ASZ) alapján módosított Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) 17.2 pontjában kiadott felhatalmazás alapján elkészített Ügyrendje.

2. Az FB elérhetősége a Társaság székhelyén (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16.) működő titkárságon meglevő és a honlapon megadott címeken van.

3. A FB-ot a küldöttgyűlés választja. A megválasztott 5 FB tag maga közül választja meg elnökét a küldöttgyűlést követő 30 napon belül, ezt jegyzőkönyvben rögzítik, melyet a következő munkanapon elektronikusan elküldenek az Elnök és Főtitkár részére, majd 5 munkanapon belül átadnak az MGYT Titkárságának.

4. A FB az MGYT egyesületi szerveinek, valamint a hatályos jogszabályok, az Alapszabály és a társasági határozatok végrehajtásának és betartásának ellenőrzésére kizárólagosan jogosult legfőbb ellenőrző szerve.

II. A Felügyelő Bizottság működésének szabályai 

1. Az FB munkatervet készít, lehetőség szerint az első – megalakuló –, de legkésőbb a második ülésén. A munkaterv szempontjai:

a.) az MGYT gazdasági tevékenységének rendszeres /lehetőség szerint évenkénti/ ellenőrzése, illetve kongresszusok (pl.CPH) befejezése utáni elszámolások vizsgálata;

b.) az önálló gazdasági jogosultsággal rendelkező szervezetek ellenőrzése, dokumentumok, jogszabályi módosítások követésének vizsgálata.

2. Az FB tagjainak mindegyike rendelkezik a felügyeleti jogkörrel, a munkatervben leírtak szerint. A tervtől eltérni akadályoztatás esetén lehet, az FB elnök meghatalmazásával, ez a megbízatás elektronikus levélben is történhet.

a.) Az ellenőrizendő szervezet, titkárság, gazdasági titkár a tervezett ellenőrzés időpontjáról és tárgyáról előzetesen 2 héttel korábban írásban értesítendő, illetve az ellenőrzés időpontja és helyszíne egyeztetéssel pontosítandó.

b.) Az ellenőrzésről minden esetben 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet mindkét fél aláír. (a fénymásolt oldalak eredeti aláírással legyenek ellátva) Az elosztás rendje a következő: a Titkárság, és mindkét fél eredeti aláírású példánnyal kell hogy rendelkezzen..

3. A tervszerinti ellenőrzések, vagy egyéb értesülés során kapott adatok miatti rendkívüli ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére az FB intézkedéseket, eljárásokat kezdeményezhet.

a.) Az intézkedések, eljárások meghozatalához rendkívüli FB ülést hívnak össze.

b.) Az intézkedésekre vonatkozó határozatot elektronikusan, legfeljebb 24 órán belül az MGYT elnökkel, elnökséggel tudatni kell.

4. Az FB évente kétszer ülésezik, a közbeni időszakban elektronikus kapcsolattartás és megbeszélések is történnek/történhetnek.

a.) A rendes és rendkívüli ülések összehívásának rendje:

aa. Az ülések időpontját és helyszínét – előzetes elektronikus egyeztetéssel – az elnök határozza meg. Időpontnak és helyszínnek az a lehetőség ajánlott, mely mind az 5 fő részére alkalmas, de legkevesebb 3 fő számára megfelelő legyen.

ab. A rendes ülést az elnök hívja össze, meghatározza időpontját 1 hónappal az ülés előtt, majd írásban (elektronikusan is lehet) értesíti a tagokat.

ac. Rendkívüli ülést bármely FB tag kezdeményezhet és vagy az elnök jóváhagyásával, vagy két tag együttes kezdeményezésére hívható össze. Az aktuális napirend(ek)et előzetesen meg kell küldeni minden FB tagnak. Az ülést a kezdeményezéstől számított 7 munkanapon belül kell megtartani.

b.) Az FB határozatképes, ha a tagjai közül 3 fő jelen van.

5. Az FB elnöke MGYT ASZ 21.5 pontja alapján állandó meghívott tanácskozási joggal az elnökségi üléseken. Akadályoztatás esetén bármely FB tagnak felhatalmazást adhat a helyettesítésére, a képviselő FB tag nevét a titkársággal tudatja az ülés előtt. Az elnökségi ülésen jelenlevő tag az FB többi tagjának ismerteti a lényegi döntéseket, ennek módja kétféle lehet. A sürgős ügyekben a következő munkanapon elektronikus levélben, egyéb ügyekben az “emlékeztetők” továbbküldése az FB tagjainak tájékoztatás módja.

III. Vegyes rendelkezések 

1. A FB elkészített ügyrendjét jóváhagyás, nyilvántartásba vétel és az MGYT honlapján történő közzététel végett az FB elnök köteles megküldeni az MGYT elnöksége részére az MGYT titkársága útján.

2. A FB ügyrendjét az MGYT titkársága az elnökség jóváhagyása esetén nyilvántartásba veszi. Az ügyrend a jóváhagyás napját követő napon lép hatályba.

3. Közzétételre az elnökség jóváhagyó határozatával van lehetőség. Az elfogadott ügyrend nem nyilvános, azaz az MGYT honlapján történő közzététel alatt, nem az elkészített ügyrend nyilvánosság általi hozzáférést megengedő közzététele értendő. Az ügyrend csak az MGYT tagok számára nyilvános.

4. A FB köteles szabályzatát megfelelően módosítani és kiigazítani, amennyiben az ASZ, az SZMSZ, vagy a hatályossá váló, irányadó módosított jogszabályok valamely rendelkezésével ellentétes szabályozásokat tartalmaz. A módosító szabályozás elkészítéséről a FB elnöke köteles gondoskodni.

Budapest, 2016.szeptember 16.

Az MGYT GDPR-szabályzata ezen a linken elérhető.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a hazai gyógyszerészet legnagyobb hagyománnyal rendelkező szervezete. A Társaságot 1924-ben a gyógyszerésztudomány jeles képviselői hozták létre. Céljuk a gyógyszerészi hivatás tudományos alapjainak erősítése mellett a szakma társadalmi elismertségének és a gyógyszerészet területein munkálkodók összefogásának elősegítése volt.

Az alapítók céljaival összhangban a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a hazai gyógyszerészet tudományos fejlődésének előmozdítását, hazai és nemzetközi képviseletét, magas szakmai és etikai színvonalának megőrzését, valamint hagyományainak ápolását tekinti elsődleges céljának a gyógyszerészet valamennyi területén; a közforgalmú és kórházi/klinikai gyógyszerellátásban, a gyógyszeriparban, az oktatásban és kutatásban dolgozó gyógyszerészek, valamint a gyógyszerészeti tudományok területén működő társszakmák valamennyi képviselőjének érdekében.

Ezen belül feladatának tekinti

• a hazai alap- és alkalmazott gyógyszerészeti kutatások támogatását, az eredmények megismertetéséhez szükséges nyilvánosság biztosítását, nemzetközi színtéren történő megjelenítésének segítését; kapcsolattartást a Magyar Tudományos Akadémia releváns osztályaival a gyógyszerészeti tudományok és művelőik képviselete érdekében;
• az egyetemi gyógyszerész- és szakgyógyszerészképzés, valamint a tudományos utánpótlásnevelés (PhD képzés) fejlesztését célzó törekvések előmozdítását, a képzőhelyek közötti egyeztetést; a gyógyszerészeti tudományok, a gyakorlat és a képzés összhangjának erősítését; −− a hazai gyógyszeriparral való együttműködést és közreműködést az új kutatási eredmények ipari, gyakorlati felhasználásának elősegítésében;
• a közforgalmú és kórházi/klinikai gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek szakmai kompetenciájának és kompetencia területeinek fejlesztését, a tagok tudományos ismereteinek bővítését a magas szintű, tudományos bizonyítékokon alapuló beteg- és gyógyszerellátás érdekében; a gyógyszerellátás szakmai színvonalának folyamatos javítását;
• a gyógyszerészek társadalmi megbecsülésének előmozdítását a gyógyszerészek által végzett tevékenységek bemutatásával és népszerűsítésével; a gyógyszer, mint érték társadalmi szintű elfogadásának és ennek köztudatba kerülésének segítését;
• a gyógyszerészeti és az egészségügyi ellátást érintő érdekek megvalósulásának támogatását szakmai állásfoglalásokkal a tagjait érintő ügyekben, együttműködve a szakmai szervezetekkel; a társadalmi hasznosság és felelősség jegyében előmozdítani a lakosság egészséggel kapcsolatos tájékoztatását, az egészséges életmódra nevelést, a prevenciós lehetőségek bemutatását az erre irányuló programokban való aktív részvétellel, azok népszerűsítésével.

A Társaság olyan tagok közössége, akiket szakmai igényességük arra ösztönöz, hogy aktívan vegyenek részt a gyógyszerészeti tudományok képviseletében és fejlesztésében; az egyes szakterületek közötti kommunikáció révén naprakészek legyenek a szakmát érintő legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeket és fejlesztési irányokat illetően, és ezzel a tudással hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

A Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Alapszabálya

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Elnöksége, az MGYT megyei (és budapesti) gyógyszerellátási szervezeteinek, Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének, valamint az MGYT szakosztályainak vezetői közösen elhatározzák, hogy a gyógyszerészeti tudományok széleskörű művelése, a gyógyszerellátásban dolgozó fiatal tehetségek felkarolása érdekében az 1965 óta működő Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Alapszabályát az alábbiak szerint módosítják.

1. §

Az Emlékverseny Rozsnyay Mátyás nevét viseli, aki példát mutatott arra, hogyan lehet tudással, szorgalommal és akarattal a gyógyszertári gyakorlati munka mellett tudományos eredményeket elérni.

2. §

Az Emlékverseny célja:

(1) A fiatal, főként pályakezdő gyógyszerészek ösztönzése tudományos igényű kutatómunkára, a munka során felmerülő szakmai kihívások felismerésére és azok megoldásának keresésére, ezáltal a fiatal gyógyszerészek tudományos munkájának hatékonyabb összefogása és segítése,

(2) a fiatal gyógyszerészek előadói és vitakészségének fejlesztése,

(3) a fentieken keresztül a gyógyszerellátás (különösen az officinai és a kórházi-klinikai gyógyszerészet), valamint a gyógyszerészi gyakorlat egyéb területei (gyógyszer-kereskedelem és gyógyszerfelügyelet) és az azokhoz kapcsolódó szakmai tevékenység színvonalának emelése.

1. Az Emlékverseny rendezése
2. §

Az Emlékverseny évente kerül megrendezésre, időpontját és helyszínét az MGYT Elnöksége hirdeti meg, időtartamát az előadások száma határozza meg. 

4. §

(1) A rendezés joga valamennyi gyógyszerellátási szervezetet és a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetet egyaránt megilleti. A következő évi Emlékverseny rendezésének jogát elnyerő szervezetet az MGYT Elnöksége az Emlékversenyen hirdeti ki.

(2) Az MGYT Elnöksége a rendezés jogát elnyert szervezettel közösen vállalja az Emlékverseny megszervezését és lebonyolítását. Az Emlékverseny költségvetését a rendező szervezet és a rendezvényi titkár készítik el, melyet az MGYT Elnöksége hagy jóvá.

(3) Az Emlékverseny szervei az Emlékverseny Elnöksége, a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Bíráló Bizottsága (a továbbiakban: Bíráló Bizottság) és az Emlékverseny Szervező Bizottsága (a továbbiakban: Szervező Bizottság).

1. a) Az Emlékverseny Elnöksége az Emlékverseny tiszteletbeli elnökéből (a továbbiakban: emlékverseny elnök), az MGYT tudományos alelnökéből, valamint a rendező szervezet elnökéből áll.
2. b) A Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Bíráló Bizottsága állandó tagjai: a Bizottság elnöke (a továbbiakban: bizottsági elnök), az Emlékverseny tiszteletbeli elnöke, az MGYT tudományos alelnöke, az MGYT azon szakosztályainak vezetője, vagy egy-egy képviselője, amely területről az adott évben versenyző indul.

− A Bíráló Bizottság változó tagjait – a vármegyék, ill. a Kórházi Gyógyszerészi Szervezet javaslata alapján – az Emlékverseny Elnöksége kéri fel, olyan módon, hogy minden, az Emlékversenyben érintett hivatásterület (közforgalmú gyógyszerészet, kórházi-klinikai gyógyszerészet, gyógyszer-kereskedelem és -felügyelet) szakmailag elismert képviselői jelen legyenek.

− A Bíráló Bizottság szakosztályi képviselőinek számához igazodik a versenyzőket küldő területek képviselőinek létszáma, tehát azonos létszámban jelennek meg a Bíráló Bizottságban. A változó tagok megoszlását, arányát a három gyógyszerellátási terület (közforgalom, kórház, kereskedelem-felügyelet) között az szabja meg, hogy melyik terület hány versenyzőt küld. A gyógyszer-kereskedelem és –felügyelet terület minimum 3 versenyző esetén küldhet önállóan képviselőt, más esetben a Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály által delegált bíráló bizottsági tag képviseli a Bíráló Bizottságban az adott témakört (nincs területi szervezeti kötődés). A változó bizottsági tagok vonatkozásában kívánalom, hogy PhD fokozattal, vagy a foglalkozási doktori címet megelőző időben szerzett egyetemi doktori fokozattal és/vagy előadói gyakorlattal rendelkezzenek. A bíráló és a versenyzők munkahelye nem egyezhet meg.

− A Bíráló Bizottság létszámát a versenyzők számához célszerűen kell megállapítani.

1. c) A Szervező Bizottság tagjai a rendező szervezet elnöke, az MGYT rendezvényi és közkapcsolati-, valamint gazdasági titkárai és az Ifjúsági Bizottság elnöke és/vagy az Ifjúsági Bizottság rendezvényért felelős tagja.
2. d) Az Emlékverseny Elnöksége, a Bíráló Bizottság állandó tagjai és a Szervező Bizottság részvételi költségeit az MGYT központi költségvetése, a Bíráló Bizottság változó tagjainak részvételi költségét az őket delegáló szervezetek/nagykereskedelem/hatóság fedezik.

5. §

(1) Az Emlékverseny Elnökségének feladatai az alábbiak:

1. a) őrködik Emlékverseny alapszabály szerinti szervezése és lebonyolítása felett, melyről az Emlékversenyt követően beszámol az MGYT Elnökségének,
2. b) javaslatot tesz a Bíráló Bizottság elnökének személyére, akit az MGYT elnöke a versenyt megelőzően 90 nappal kér fel. A bizottsági elnököt a gyógyszerészeti tudományokat művelő szaktekintélyek közül kell választani,
3. c) felkéri a Bíráló Bizottság állandó és változó tagjait,
4. d) döntést hoz az Emlékversenyre benyújtott versenyzői és versenyen kívüli előadások befogadásáról,
5. e) a Bíráló Bizottság számára megküldi a Titkárság közreműködésével a bejelentett előadások kivonatát, az Emlékverseny megtartásának időpontja előtt legalább 15 nappal.

(2) Az Emlékverseny Szervező Bizottságának feladatai az alábbiak:

1. a) javaslatot tesz az Emlékverseny megtartásának helyére és időpontjára, az MGYT nevében tárgyal a lebonyolításban szerepet játszó vállalkozásokkal,
2. b) összeállítja az Emlékverseny programját,
3. c) az Ifjúsági Bizottság közreműködésével javasolt versenytémákat és témavezetőket tartalmazó listát tesz közzé, promotálja a rendezvényt az MGYT honlapján, a Gyógyszerészet szaklapban és a közösségi média platformokon.

(3) Az Emlékversenyt rendező szervezet feladatai az MGYT rendezvényi és közkapcsolati- illetve gazdasági titkárainak jóváhagyását követően az alábbiak:

1. a) gondoskodik a résztvevők elhelyezéséről,
2. b) biztosítja az előadások megtartásához szükséges termet és a technikai feltételeket, gondoskodik a Bíráló Bizottság tanácskozásaihoz szükséges különteremről,
3. c) biztosítja az Emlékverseny nyilvánosságát, hogy az érdeklődő gyógyszerészek minél nagyobb számban vehessenek részt,
4. d) aktívan vesz részt az Emlékverseny megrendezéséhez szükséges anyagi források, támogatások és szponzori felajánlások felkutatásában,
5. e) az Emlékverseny záróünnepélyén ünnepélyes keretek között rendezi meg a Rozsnyay Mátyás Emlékérem, a díjak és az emléklapok kiosztását,
6. f) az Emlékversenyt követő két napon belül rövid, fényképes híradást készít az Emlékversenyről az MGYT honlapja számára,
7. g) a Gyógyszerészet c. lap soron következő lapzártájáig (vagy 10 napon belül) fényképes beszámolót készít az Emlékversenyről a lap számára.

6. §

(1) Valamennyi, versenyző delegálására jogosult szervezet feladata, hogy

1. a) évről-évre felkeresse, és az Emlékversenyen való indulásra ösztönözze a tehetséges fiatal gyógyszerészeket,
2. b) elősegítse az Emlékverseny ismertségét és népszerűségét a gyógyszerészek körében.

(2) A versenyzőt delegáló szervezet feladatai:

1. a) figyelemmel kíséri és támogatja a versenyző felkészülését,
2. b) a 4. sz. mellékletben meghatározottak szerint támogatja a versenyző részvételét az Emlékversenyen.

1. Versenyfeltételek
2. §

(1) Az Emlékversenyre előadást jelenhet be minden gyógyszerész, aki a gyakorlati gyógyszerellátásban (közforgalmú és intézeti gyógyszertárak gyógyszerészei, a gyógyszer-kereskedelemben és a gyógyszerfelügyelet területén dolgozó gyógyszerészek) dolgozik, teljes vagy részállásban 35 éves korig, vagy a diploma megszerzését követő 10 éven belül. Gyermekszülés esetén, gyermekenként 2 évvel kitolódik a korhatár.

(2) Az Emlékversenyen való indulás feltétele az MGYT tagság. Jelentkezés az MGYT honlap „Rozsnyay Mátyás Emlékverseny” menüpontban található jelentkezési lapon „on-line”. Párhuzamosan a versenyre jelentkező szándékát az illetékes területi szervezetnél is bejelenti.

(3) Az előadások témáját a gyógyszerészeti tudományok gyakorlati területeiről kell választani. Indulni lehet valamely gyakorlati szempontból fontos gyógyszerészeti témakör irodalmának alapos és kritikai feldolgozásával, statisztikai elemzéssel és/vagy önálló kísérleti anyaggal, illetve gyógyszerészettörténeti munkával. Kísérletes munka esetén meg kell adni, hogy az előadó hol és kinek a segítségével végezte kutatásait. Más fórumokon előadott, vagy már publikált dolgozatokkal versenyezni nem lehet. Lehet jelentkezni a szakdolgozat témájával is, amennyiben a jelentkező azt újabb vizsgálatokkal, adatokkal egészítette ki, illetve fejlesztette tovább.

(4) A versenyzőknek nyilatkozniuk kell (1. sz. melléklet: Nyilatkozat) arról, hogy

1. a) a versenyelőadás önálló és eredeti munka, mely máshol még nem került bemutatásra és/vagy publikálásra,
2. b) a versenyelőadás témája megegyezik ugyan a szakdolgozat témájával, de az előadás anyaga annak továbbfejlesztett változata,
3. c) az előadás nem Ph.D. értekezés része.

(5) Az Emlékversenyre a rendező szervezet – az Emlékverseny költségére – maximálisan 3 határainkon túl élő magyar anyanyelvű, vagy magyar egyetemen diplomát szerzett fiatal gyógyszerészt is meghívhat, akik az Alapszabálynak megfelelően bejelentett előadásukkal versenyzőként vehetnek részt az Emlékversenyen. A megyei (ill. budapesti) gyógyszerellátási szervezetek és a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet – saját költségükre – további határon túli résztvevőket is meghívhatnak.

(6) Ph.D. hallgatók, vagy főhivatásként kutatással foglalkozó fiatalok versenyen kívüli előadóként vehetnek részt az Emlékversenyen.

8. §

(1) Az Emlékverseny formája: szóbeli előadások tartása.

(2) Az előadások időtartama 15 perc, melyet legfeljebb 5 perc hozzászólás, kérdés és válaszadás, vita követhet.

(3) Az előadás összefoglalóit a 2. sz. melléklet szerint, a honlapon feltüntetett aktuális határidőre, on-line kell beküldeni.

III. Értékelés

9. §

(1) Az Emlékversenyen elhangzó előadásokat a Bíráló Bizottság értékeli.

(2) A Bizottság elnökének feladatai:

1. a) az Emlékverseny megkezdése előtti ülésen tájékoztatja a Bizottság tagjait a feladataikról,
2. b) sorsolással dönt az előadások sorrendjéről,
3. c) az előadóüléseken ellátja az üléselnöki tisztséget,
4. d) vezeti és irányítja a Bizottság munkáját,
5. e) a Bizottsági tagokhoz hasonlóan pontozza a versenyelőadásokat,
6. f) a záróünnepségen az Emlékverseny nyilvánossága előtt kihirdeti az eredményt, és méltatja a kiemelt díjazásban részesülő előadásokat.

(3) Bizottság tagjainak feladatai:

1. a) a benevezett előadások határidőre kézhez vett kivonatait áttanulmányozzák és felkészülnek a pártatlan bírálatra. Felmerült észrevételeiket a bizottsági elnöknek bejelentik,
2. b) aktívan részt vesznek az előadások utáni vitában, kérdéseket tesznek fel az előadókhoz, hogy a válaszok alapján meggyőződjenek az előadók vitakészségéről,
3. c) az elhangzott előadásokat a tudományterületi besorolásuknak megfelelő MGYT szakosztály képviselője a nyilvános vita során röviden, a Bíráló Bizottság zárt ülésén pedig részletesen értékeli,
4. d) az ülésszakok után a Bizottság zárt ülésén értékeli az elhangzott előadásokat.

10. §

(1) Az értékelés pontozással, a végső helyezés megállapítása az összesített pontszámok átlagának sorrendje alapján történik. Azonos pontszám esetén figyelembe veendő a szórás.

(2) Az elérhető legnagyobb pontszám 80, az alábbi megoszlásban:

1. a) tudományos, szakmai érték (tartalom): 50 pont,
2. b) előadásmód (forma): 30 pont.

(3) A bírálat irányelveit, szempontrendszerét és az adható legnagyobb pontértéket, valamint a pontlevonás szempontjait a 3. sz. melléklet, a Pontozólap tartalmazza.

11. §

A Bizottság utolsó ülésén a Bizottság elnöke ismerteti a végeredményt, és javaslatot tesz a díjazásra és a különdíjak odaítélésére.

1. Díjazás
2. §

(1) A legmagasabb összesített átlag pontszámot elért előadó az Emlékverseny győztese, aki ösztöndíjban részesül, megkapja a Rozsnyay Mátyás Emlékérmet és viselheti a Rozsnyay Mátyás Díjas Gyógyszerész címet.

(2) Abban az esetben, ha a két legmagasabb pontszámot elért versenyző átlag pontszáma közti különbség nem nagyobb, mint 1%, a Bizottság két I. díjat és Rozsnyay Mátyás Emlékérmet is kiadhat.

(3) Az Emlékverseny győztesén kívül a Bíráló Bizottság I. helyezést hirdethet külön a (a) közforgalmú gyógyszerészet, a (b) kórházi-klinikai gyógyszerészet, illetve a (c) gyógyszer-kereskedelem és –felügyeletkategóriákban is, amennyiben a kategória győztes előadó a maximális pontszám legalább 80%-át elérte.

(4) A Bíráló Bizottság indokolt esetben II., és III. díjat is kioszthat egy-egy kategóriában, illetve lehetősége van díjak összevonására és ki nem adására, úgy, hogy az előadók legfeljebb 40 %-a részesülhet díjazásban.

(5) Az Emlékverseny további előadói is névre szóló emléklapot kapnak „Dicséretben és elismerésben részesült” megjelölés feltüntetésével.

(6) A versenyzők díjazására bármely szervezet, alapítvány, vagy magánszemély ajánlhat fel pénzjutalmat, mely az elért helyezésnek megfelelő díjak finanszírozására fordítandó, a felajánló megnevezésével. Lehetőség van tárgyjutalom vagy különdíj felajánlására is, melyet legkésőbb a rendezvény első zárt ülésén kell az Emlékverseny Elnökségének átadni és meg kell nevezni a különdíj vagy tárgyjutalom odaítélésének speciális szempontjait. Valamennyi díj odaítéléséről a Bíráló Bizottság dönt. Különdíjat bármelyik versenyző kaphat, amennyiben a Bíráló Bizottság döntése alapján kimeríti az odaítélés speciális szempontjait.

(7) A Bíráló Bizottság őrködik a díjak arányos mértéke és igazságos elosztása felett.

(8) Az I. helyezett versenyző témavezetője „Rozsnyay Mátyás Díjas Gyógyszerész felkészítője”, munkahelye a „Rozsnyay Mátyás Díjas Gyógyszertár/Munkahely” kitüntető címet tanúsító oklevelet kap.

1. Életbelépés
2. §

(1) Ezen Alapszabály az aláírás dátumától lép életbe, amikor az előző változat hatályát veszti.

(2) Az MGYT elnöke és a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny tiszteletbeli elnöke eredeti aláírását viselő példány az MGYT irat- és dokumentumtárában kerül elhelyezésre. Másolati példányt kapnak az MGYT megyei (budapesti) gyógyszerellátási szervezetei, a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet, a szakosztályok és az Ifjúsági Bizottság.

(3) Ezen Alapszabály rendelkezéseit a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnökének és a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny tiszteletbeli elnökének aláírása után, a hatálybalépés első napjától kell alkalmazni.

Hatálybalépés dátuma: 2024. október 30.

Prof. Szökő Éva

a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke

Prof. Soós Gyöngyvér

a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny tiszteletbeli elnöke

1. sz. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott ……………………………………………………………………………., ezennel felelős­en  nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy ……………………………………………………………………………………………………… című

Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre bejelentett dolgozatom nem Ph.D. munka része,

• új, önálló munkám,vagy
• diplomamunkám továbbfejlesztett változata (Kérjük a megfelelőt bejelölni!)

Alulírott kijelentem, hogy a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Alapszabályát ismerem, és tudomásul veszem.

Dátum (helység, év, hó, nap)

……………………………………………

                                                                                                                                  olvasható aláírás

2. sz. melléklet

 Összefoglalók

1. „Rövid” összefoglaló – programfüzetbe

–      Terjedelme: 1500-1800 karakter

–      Tartalma: a célkitűzés megfogalmazása, az alkalmazott módszer és az eredmények tömör bemutatása. A kapott eredmény értelmezése és a belőle nyerhető következtetés világos leírása  800-1000 karakter.

–      Feltüntetendő:

• Versenyző neve
• Életkor
• Munkahely
• A versenyző konzulense

–      Csatolandó: a versenyző arcképe

2. „Hosszú” összefoglaló a bírálatra való felkészüléshez (a Bíráló Bizottság tagjai részére) és publikáció céljára

 –      Terjedelme: irodalom jegyzékkel, esetleg ábrával együtt maximum 8000 karakter

–      Szerkezete:

• Előzmény, irodalmi háttér
• Célkitűzés
• Módszer/ek
• Eredmény
• Eredmény értelmezése, összevetése mások által talált adatokkal
• Következtetés; a kapott eredmények haszna

3. sz. melléklet

Pontozólap

4. sz. melléklet

Az MGYT Szervezeteinek Rozsnyay Mátyás Emlékverseny részvételi költségének átvállalásával kapcsolatos szabályok:

A Társaság decentralizáltan működő Szervezetei, saját keretük vagy, annak hiányában, a Szakmai működési keretre benyújtott igény terhére az alábbiak szerint jogosult a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny részvételi- és szállásköltségének átvállalására:

Versenyző:

Ha a részvételre külső szponzoráció nem áll rendelkezésre,

• A delegáló Szervezet saját kerete terhére átvállalja a versenyző költségeit.
• Ha a Szervezet nem rendelkezik elegendő forrással, a Szakmai működési keretre benyújtott igény terhére átvállalja a versenyző költségeit.
• Kórházi versenyzők költségeit a KGYSZ vagy a KGYA finanszírozza.
• A Hungaropharma pályázaton támogatást elnyert versenyzők, a pályázati felhívásnak megfelelően, a támogatás terhére maguk fizetik részvételi díjukat és egyéb a versennyel összefüggő költségeiket.
• Határon túli versenyzők költségeit, az Alapszabály szerint, a Társaság központi kerete fedezi.

Konzulens (versenyzőnként 1 fő):

• A delegáló Szervezet vezetősége dönt az átvállalásról saját kerete terhére.

Decentralizáltan működő Szervezet tisztségviselője (1 fő):

• Aktív versenyző(k) esetén a Szervezet vezetősége dönt az átvállalásról saját kerete terhére.
• Versenyzők hiányában a Szervezet vezetősége javaslatára a Társaság Elnöksége dönt az átvállalásról a Szervezet saját kerete terhére.

Bírálóbizottsági tagok:

• Részvételi költségüket az Alapszabály szerint a delegáló Szervezet (változó tagok) és a Társaság központi kerete (állandó tagok) fedezi.

Ifjúsági Bizottság (max. 3 fő a szervezés támogatására):

• Költségeiket az IB saját kerete, vagy a Szakmai működési keretre benyújtott igény fedezi.

Az átvállalás csak a részvételi díjat és a szállásköltséget érinti, az útiköltséget, illetve igény esetén az egyágyas felárat és a pontjóváírási díjat a résztvevő egyénileg fedezi.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (a továbbiakban: Társaság) Elnöksége előterjesztésére a Küldöttgyűlés

– a Társaság céljainak megvalósulása,

– az egységes szervezeti rendszer kialakítása és fenntartása,

– a módosított Alapszabály szerinti működés érdekében az alábbiak szerint hagyja jóvá a Társaság módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).

1. §

Általános rendelkezések

1. Az SZMSZ a Társaság szakmai szervezetei, szakosztályai, bizottságai, tisztségviselői, tagjai és a Társasággal munkaviszonyban álló alkalmazottai számára egyaránt kötelező érvényűnek tekintendő szabályozás, a rájuk irányadó rendelkezéseit kötelesek betartani.

2. Az országos hatáskörű szakmai szervezetek, szakosztályok és bizottságok – tevékenységük szabályozása érdekében – illetékességi területükre és működésükre vonatkozó, saját ügyrendet alkothatnak, amelyet az Alapszabály és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az Etikai Bizottság az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően köteles saját ügyrendjét megalkotni, amelyet az Elnökség hagy jóvá.

3. Az SZMSZ és a kidolgozott ügyrendek értelmezése során keletkezett ellentmondás esetén a Társaság SZMSZ-ének, valamint Alapszabályának rendelkezései az irányadók. Értelmezési viták esetén az Elnökség köteles halasztást nem tűrő ügyekben a vitatott kérdés megoldására vonatkozó döntést hozni.

2. §

Szervezeti rendelkezések

1. A tisztújításra négyévenként kerül sor. Amennyiben a szakosztály, szakmai szervezet, vagy bizottság vezetése működésképtelenné válik, úgy a tisztújításra indokolt esetben, legkésőbb az érintett szervezet vezetőségének soron következő ülésén kerülhet sor. Működésképtelen helyzet áll elő, ha a vezetést ellátó személyek száma – megbízatásuk bármely okból történő megszűnése miatt – több mint 50%-kal vagy 2 főre csökken. A szakosztály, a szervezet, vagy a bizottság vezetősége köteles gondoskodni a hiányzó személy által végzett feladat ellátásáról, annak helyettese megjelölésével. A feladat ellátó személy helyettesítésének kijelöléséről e döntés hiányában az Elnökség határoz, a legközelebbi küldöttgyűlésig, illetve tisztújításig. Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság működésképtelenné válása esetén rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni a Társaság működőképességének fenntartása érdekében, azzal, hogy a kiesett személyek megüresedett helyére történő tisztségre jelölésről a küldöttgyűlés úgy köteles gondoskodni, hogy megbízatásuk legkésőbb a következő rendes tisztújító küldöttgyűlésig tarthat.

2. A négyévente esedékes tisztújítást a küldöttgyűlés a Társaság elnökének és Elnökségének, valamint a Felügyelő Bizottságának megválasztásával kezdi el. Erre a küldöttgyűlés hivatott. A szakmai szervezetek és szakosztályok tisztújítását az Elnökség megválasztása után, 3 hónapon belül kell megtartani.

3. A küldöttek állításáról, megbízásukról az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az őket delegáló szakmai szervezet, szakosztály köteles gondoskodni. A küldöttek megbízatása a megválasztásukat követő küldöttgyűlésre és ennek időpontjától számított 1 évig tart, azzal, hogy a küldöttek korlátozás nélkül újraválaszthatóak.

3. §

A Társaság tagjai szervezeti hovatartozásuktól függetlenül, valamennyi szakosztály munkájában részt vehetnek.

4. §

1. A Társaság szakmai szervezetei, szakosztályai, bizottságai egymással állandó, vagy eseti megállapodást köthetnek az Alapszabályban rögzített célok és feladatok megvalósítása érdekében.

2. A Társaság szakmai szervezetei, szakosztályai, bizottságai a Társaságon kívüli szervvel, vagy szervezetettel, illetőleg személlyel, szakmai, együttműködési megállapodást csak az Elnökség előzetes írásbeli hozzájárulásával köthetnek. A szakmai, együttműködési megállapodás hatályba léptetéséhez az Elnökség jóváhagyó határozata szerint az elnök nyilatkozata  vagy bármelyik másik két képviseletre jogosult elnökségi tagjának együttes aláírásával kiadott nyilatkozata alapján van lehetőség.

3. A Társaság nem önálló jogi személyként működő szakmai szervezetei, szakosztályai és bizottságai anyagi kötelezettség-vállalást csak saját pénzvagyonuk aktuális határáig, de egyszeri alkalommal maximum 100.000 Ft-ig, azaz Egyszázezer forintig tehetnek, és erről az Elnökséget haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus üzenet útján kötelesek tájékoztatni a titkarsag@mgyt.hu mail címen. Ennek hiányában legkésőbb 24 órán belül kötelesek erről tájékoztatást küldeni az Elnökségnek. A 100.000 Ft-ot meghaladó kötelezettség vállaláshoz – még akkor is, ha erre saját pénzvagyonuk fedezetet nyújtana – az Elnökség előzetes  jóváhagyását kell kérniük elektronikus üzenet útján az előzőekben megadottak szerint. Ennek hiányában legkésőbb 24 órán belül kötelesek az Elnökség írásbeli engedélyét megkérni. Az önálló jogi személyként működő szervezeti egységek gazdálkodásának rendszeres ellenőrzéséről az Elnökség köteles gondoskodni. Ennek végrehajtása céljából az Elnökség beszámolási időszakonként a Felügyelő Bizottság ellenőrzési jelentését köteles figyelembe venni.  Amennyiben a gazdálkodásról szóló jelentés alapján a Társaság éves költségvetését is érintő intézkedések szükségesek, úgy az Elnökség köteles a további intézkedések megtétele céljából a küldöttgyűlést összehívni.

5. §

Működési rendelkezések

1. A Társaság Alapszabályában meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében az Elnökség a szakmai szervezetek, szakosztályok, bizottságok vezetőségét meghatározott teendők ellátására felkérheti, illetve elvégzésével megbízhatja. A teendők elvégzéséhez az Elnökség – kérésre – irányelveket, illetve megoldási szempontokat ad írásban rögzített formában.

2. A szakmai szervezetek, szakosztályok, bizottságok és a tagok bármely, a Társaság céljaival és feladataival kapcsolatos ügyben javaslatot nyújthatnak be az Elnökséghez. A beadványokat a Társaság Titkárságára írásban – postai úton vagy elektronikus üzenet formájában – kell eljuttatni. A beadvány érdemi elbírálásáról az Elnökség dönt, és 30 napon belül köteles írásban válaszolni.

6. §

1. A szakmai szervezetek, a szakosztályok és bizottságok működésére és üléseinek rendjére saját szabályozásuk az irányadó. Az ezek elkészítéséhez szükséges mintaajánlást az Elnökség a Társaság honlapján teszi közzé.

2. A szakmai szervezetek, szakosztályok, bizottságok vezetőségének összetételére – amennyiben a Társaság Alapszabálya másként nem rendelkezik a saját szabályzatuk a mérvadó.

3. A szakmai szervezetek, szakosztályok, bizottságok üléseinek lebonyolítását az alábbi alapelvek szerint kell végezni:

ñ Az ülést írásban kell meghirdetni oly módon, hogy a meghívottak azt az ülés előtt legalább 8 nappal megkaphassák.

ñ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és napirendjét.

ñ Az ülést az adott szervezet elnöke távollététében az vezeti le, akit az elnök ezzel megbíz.

ñ Az ülés határozatképességét minimum 50% + 1 résztvevőhöz kell kötni.

ñ Ennél szigorúbb érvényességi kritériumot az adott szakmai szervezet, szakosztály, vagy bizottság ügyrendje kiköthet.

4. Az ülésekről 7 napon belül az adott szervezet vezetősége emlékeztetőt köteles készíteni, mely a döntésekről világos, közérthető szövegezésű, azonosító számmal ellátott Határozatokat tartalmaz. Az emlékeztetőt a levezető elnök, az elnök által megbízott személy és az adott szakmai szervezet, szakosztály, bizottság egy tagja írja alá. Az emlékeztető egy példányát el kell küldeni a Társaság Elnökségének, ennek iktatásáról a Társaság Titkársága gondoskodik.

7. §

Tudományos rendezvények szervezése

1. Az MGYT szakosztályai és szervezetei az általuk meghatározott időközökben tudományos rendezvényeket szerveznek.

2. Rendezvényeiket az önálló jogi és/vagy gazdálkodású személyként működő szervezetek önállóan, a nem önálló jogi személyként működő szervezetek a Társaság Titkársága és a rendezvényi titkár közreműködésével szervezik. Amennyiben önálló szervezet igénybe veszi a Titkárság adminisztratív segítségét, úgy a rendezvény pozitív pénzügyi eredményének 50%-a a közvetett költségek fedezésére a Társaságot illeti meg.

3. Negatív pénzügyi eredményt rendezvény költségvetési terve nem célozhat meg. Amennyiben egy rendezvény pénzügyi eredménye mégis negatív lesz, a veszteség a rendező szervezet vagy szakosztály keretét terheli.

4. A gazdasági titkár – a Társaság mindenkori könyvelési és számviteli feladatait ellátó felelős személy bevonásával – a rendezvények után legkésőbb két hónappal köteles az előzetes, majd azt követően a költségvetési év végéig a végleges pénzügyi elszámolást elkészíteni, amely tartalmazza annak számviteli és adó jogszabályok szerinti korrigált elszámolását. A végleges pénzügyi elszámolást az Elnökség hagyja jóvá.

5. A részletes szabályozást az Elnökség a rendezvényszervezéssel foglalkozó általános szabályzatban határozza meg, amelyet a Társaság honlapján tesz közzé.

8. §

Szakmai továbbképző tanfolyamok és szakmai napok szervezése

1. A Társaság továbbképző tanfolyamainak és szakmai napjainak éves programjára a továbbképzési titkár tesz javaslatot az Elnökségnek, s elfogadás után azok szervezését ill. lebonyolítását koordinálja. Ő felel a szakmai napok és a továbbképző tanfolyamok akkreditálásáért. A továbbképző tanfolyamokra és szakmai napokra vonatkozó költségvetési tervet a továbbképzési titkár készíti el, melyet a gazdasági tikárral egyeztet.

A továbbképző tanfolyamok és szakmai napok adminisztratív lebonyolítását a Társaság Titkársága végzi a továbbképzési tikárral szorosan együttműködve.

2. A Társaság a továbbképző tanfolyamok és szakmai napok programját havonta kiadványaiban és a honlapján legalább 3 hónappal az eseményt megelőzően teszi közzé.

3. Az MGYT tagsága számára önköltséges szakmai továbbképző tanfolyamokra történő jelentkezéseket a Társaság Titkársága tartja nyilván és állítja ki a számlákat a résztvevőknek. Az előadók sorrendjének egyeztetése, a teszt lapoknak a továbbképzést lebonyolító helyi szervezőknek e-mail-ben való eljuttatása, valamennyi résztvevőnek az eredménytábla és a továbbképzés értékelő lapok eljuttatásának biztosítása, a résztvevők GYOFTEX-en való rögzítése, a gazdasági titkárral történt egyeztetés után az előadókkal a szerződések megkötésének előkészítése és az átutalások beérkezésének ellenőrzése a Társaság Titkárságának feladata, a honoráriumok számfejtése a könyvelést ellátó felelős személy illetve megbízott szervezet feladata. Mindezek felügyelete a továbbképzési titkár feladatkörébe tartozik.

4. A Társaság által szervezett térítésmentes szakmai napok időpontjának meghatározása az Elnökség feladata, az előadók szervezése a továbbképzési titkár hatásköre, a résztvevők GYOFTEX-en való rögzítését, valamint a gazdasági titkárral történt egyeztetés után az előadókkal a szerződések megkötésének előkészítését a Társaság Titkársága végzi. A honoráriumok számfejtése a könyvelő cég feladata. Mindezek felügyelete a továbbképzési tikár feladatkörébe tartozik.

5. A szakmai szervezetek és szakosztályok által önállóan szervezett, akkreditált továbbképző tanfolyamok lebonyolítása a szervező egység feladata, de a továbbképzési titkárral egyeztetési kötelezettségük van. A rendezvény időpontjának a Társaság Titkárságával történő egyeztetése – a szakmai programok esetleges ütközésének elkerülésére – ebben az esetben is kötelező.

A felmerülő költségek a rendező szervezetet és/vagy szakosztályt terhelik, ahogyan az elért pénzügyi nyereség is őket illeti meg.  Amennyiben a Társaság más egységeinek vagy a Társaság Titkárságának segítségét veszik igénybe a szervezés/lebonyolítás során, a felmerült költségeket fedezniük kell.

6. Valamennyi szakmai továbbképző tanfolyam és szakmai nap technikai feltételeinek biztosítása az illetékes szakmai szervezet, szakosztály vagy bizottság feladata, amelyért a felelősséget és a költségeket a szervezet, szakosztály, vagy bizottság elnöke egy személyben viseli.

9. §

Nemzetközi kapcsolatok

1. A Társaság nemzetközi kapcsolatainak ápolása és fejlesztése az elnök, a tudományos elnök és a szervezési alelnök feladata, akik kötelesek az Elnökséget ez irányú tevékenységükről folyamatosan tájékoztatni.

2. A Társaság szervezetei és szakosztályai kötelesek az Elnökség jóváhagyását megszerezni, bármely külföldi szervezettel, illetőleg magánszeméllyel történő szakmai egyezmény, megállapodás megkötéséhez.

3. Amennyiben az egyezmény, megállapodás megkötésének a Társaság számára anyagi következményei vannak, ezeket kizárólag az elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség egy tagja és a gazdasági titkár együttesen írhatja alá.

10. §

A Társaság kiadványai

1. A Társaság szaklapjai: a havonta megjelenő „Gyógyszerészet”, a negyedévente megjelenő „Acta Pharmaceutica Hungarica” és az elektronikusan megjelenő „Hírlevél” kiadvány.

Ezek mellett a Társaság, profilba illő szakkönyveket is kiadhat, vagy ilyen kiadást támogathat.

2. A Társaság kiadásában megjelenő szaklapok és egyéb kiadványok felelős kiadójának, főszerkesztőinek, felelős szerkesztőinek, szerkesztőinek és szerkesztő bizottságainak kinevezése az Alapszabályban leírtak szerint történik.

3. A szaklapok főszerkesztői kötelesek a küldöttgyűlés rendes ülésein az elmúlt időszakról részletes jelentést előterjeszteni és az elkövetkező időszak szakmai és tematikai programját jóváhagyás céljából ismertetni.

4. Az egyes szakmai kiadványok, szakkönyvek kiadását és a kiadás feltételrendszerét a Társaság elnöke hagyja jóvá.

5. A Társaság honlapot üzemeltet, melynek elérési címe: http: //www.mgyt.hu

A honlapon megtalálhatók a Társaságról szóló legfontosabb információk: a Társaság története, hivatalban lévő tisztségviselői, hírek, hazai és nemzetközi rendezvények, kiadványok, továbbképzések, szakmai kapcsolatok hazai és nemzetközi gyógyszerészeti szervezetekkel, az egyetemi képzéssel kapcsolatos információk, letölthető dokumentumok, távoktatás, sajtószemle a magyar egészségügyről, nemzetközi eseményekről, a szaksajtó hírei. A Társaság a honlapján tájékoztató jelleggel rövid angol nyelvű fejezetet is üzemeltet. A honlapon továbbá közzétételre kerülnek mindazok a dokumentumok, formanyomtatványok, szabályzatok, eljárási minták, közlemények, mintaajánlások, határozatok, ügyrendek, amelyeket az Alapszabály vagy az SZMSZ a honlapon történő közzététel céljából elrendel. A honlapon közzétett adatok, információk aktualizálásáról az Elnökség köteles gondoskodni.

11. §

Gazdálkodás, pénzügyek, tagdíjfizetés

1. A Társaság a mindenkor érvényes jogszabályoknak megfelelően, az Elnökség által előterjesztett és a küldöttgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

2. A gazdasági titkár minden év február végéig elkészíti a Társaság költségvetés-tervezetét – a Társaság mindenkori könyvelési- és számviteli feladatait ellátó felelős személy bevonásával –, március 31-ig pedig, az előző évről elkészített éves beszámolót és az Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra. Az Elnökség az ellenőrzésre jogosult szervek véleményének kikérésével az általa jóváhagyott éves beszámolót és költségvetést az annak elfogadására törvényben előírt határidőig összehívandó küldöttgyűlés elé köteles terjeszteni elfogadásra.

3. A Társaság gazdálkodásáért és pénzügyeiért az Elnökség felel. A költségvetés, a gazdálkodás és a pénzügyek ellenőrzését a gazdasági titkár és a Felügyelő Bizottság folyamatosan végzi.

A gazdasági titkár a Társaság Alapszabályának megfelelően irányítja és ellenőrzi a pénzügyi és gazdálkodási tevékenységet.

A Társaság mindenkori számviteli és pénzügyi szabályzatát a honlapján köteles közzétenni.

4. A Társaság nem önálló jogi személyként működő szervezeteinek, valamint  szakosztályainak gazdálkodását és pénzügyi műveleteit  a Társaság irányítja illetve végzi.

5. A Társaság rendes tagjai az Alapszabály 15.8-15.11 pontjai szerint tagdíjat fizetnek, amely kötelezettségüket az Alapszabály 15.8 pontjában meghatározott határidőkig és fizetési módok szerint kötelesek teljesíteni. A rendes tagok tagdíját az Elnökség évente köteles felülvizsgálni, és amennyiben a tagdíj indokolható módosításáról születik döntés, úgy az arról hozott elnökségi határozatot köteles az Elnökség a Társaság honlapján közzétenni. Az Alapszabály 15.11 pontjában nevesített különleges jogállású tagok éves tagdíjszerű vagyoni hozzájárulása egységes, a rendes tagok mindenkori megállapított tagdíjának a 30%-a. A szenátusi és tiszteleti tagok díjfizetésre nem kötelezhetők.

Az Elnökség együttműködési megállapodások alapján vagy célprogramokhoz kötődő egyéb okokból jogosult indokolható tagdíj kedvezmény vagy tagdíjmentesség megadására. Az erre vonatkozó elnökségi határozatokat a Társaság honlapján teszi közzé, azzal, hogy az elrendelt kedvezmény vagy mentesség esetén azt is meg kell határozni, hogy annak igénybevételéhez milyen feltételek teljesítése szükséges, illetve meg kell jelölni az igénybevétel hatályba lépésének kezdő időpontját, továbbá hatályosságának időtartamát.

6. A hazai tudományos, szakmai, országos, regionális és területi rendezvényeket a Társaság anyagilag támogathatja. A támogatás iránti kérelmet az Elnökséghez kell írásban benyújtani. Az Elnökség a támogatásról a tervezett rendezvény költségvetésének és a felhasználás céljának ismeretében – anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, amelyet a gazdasági titkár véleményez – dönt.

12. §

Pénzügyi intézkedések, kötelezettségvállalás

1. Minden olyan iratot (levelet, szerződést, ígérvényt stb.), számlát, amely a Társaság gazdálkodására, pénzügyi helyzetére vonatkozik, a Társaság elnöke önállóan írhat alá. Az elnökségi tagok az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint együttesen, bármelyik másik elnökségi taggal együtt jogosultak ezen kötelezettségvállalásokra az Elnökség határozatainak megfelelően. Az aláírt dokumentumot, vagy másolatát a Társaság Titkárságán iktatni kell.

2. Az elnökségi tagok az Alapszabályban megjelölt hatáskörben és feladataik ellátása során az erre vonatkozó ügyekben kötelesek eljárni és a Társaság képviseletét szabályozó rendelkezések szerint bármelyik másik elnökségi taggal együttesen jogosultak a Társaság nevében az iratokat, okiratokat aláírni.  Az aláírt dokumentumot, vagy másolatát a Társaság Titkárságán iktatni kell.

13. §

A Társaság Titkárságának működési rendje

1. A Társaság Titkárságának működési helye a Társaság székhelye.

2. A munkaviszonyra és a munkaidőre a Munka Törvénykönyve mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A titkársági dolgozókkal szemben a munkáltatói jogokat az elnökkel egyeztetve a főtitkár gyakorolja.

3. A titkársági apparátus vezetői irányítása és ellenőrzése a főtitkár hatásköre. Egyes célfeladatokhoz kötött munkák koordinálását a Titkárság meghatározott dolgozói tekintetében delegálhatja (pl rendezvényszervezési titkár, továbbképzési titkár részére). A napi munkafeladatok beosztása és az elvégzett munka ellenőrzése, számonkérése a titkárságvezető kötelessége és felelőssége.

14. §

Tagfelvételi rend

1. A Társaságnál a tagsági viszony az alapításkori nyilvántartásba vétellel keletkezik, míg az új tagok tagsági viszonya belépési nyilatkozat Elnökség által történő elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatok elnökségi döntés meghozatalára történő továbbítását, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a Társaság Titkársága végzi. Az Elnökség határozatának Alapszabályban meghatározottak szerinti közlését a tagfelvételt kérelmezővel a titkársági adminisztráció köteles az Alapszabályban megjelölt határidőn belül végrehajtani.

2. A tagfelvételhez szükséges belépési nyilatkozat formanyomtatványokat a Társaság a honlapján köteles közzétenni, illetve a szakmai szervezetek a szakosztályok és a Társaság Titkársága papír alapon is köteles ezeket a nyomtatványokat a tagfelvételhez biztosítani.

3. Az önálló jogi személyként működő szervezetek tagfelvételét az adott szervezet végzi. Az új tagok belépési nyilatkozatát a szervezet köteles haladéktalanul a Titkársághoz eljuttatni, mely az új tagot az országos tagnyilvántartásba bevezeti.

4. A Társaság Titkársága a tagságról elektronikus tagnyilvántartást vezet.

5. A tagsági viszony Alapszabályban meghatározottak szerinti megszűnésének jogerőre emelkedését követően a Társaság Titkársága törli a tagot az elektronikus tagnyilvántartásból.

15. §

Kitüntetések adományozási és átadási rendje

1. A Társaság a gyógyszerészet különböző szakterületein végzett kiemelkedő tudományos és szakmai munka elismerésére kitüntetéseket adományozhat.

2. A Társaság kitüntetéseinek, tiszteleti és szenátusi tagjai választásának adományozási és átadási rendjének szabályozását az Elnökség határozatával rendeli el, a hatályos szabályozás a Társaság honlapján kerül közzétételre.

16. §

Vegyes rendelkezések

1. A Társaság szakmai szervezeteinek, szakosztályainak, bizottságainak és szaklapjainak levelezése az Elnökség által egységes szempontok szerint jóváhagyott és a Társaság Titkársága által biztosított levélpapírokon és borítékokkal történik.

2. Az aláírási jogosultság szabályozása:

2.1.
A Társaság képviseletére az Alapszabály rendelkezései az irányadók. Az elnök önállóan jogosult a Társaság képviseletére, az elnökségi tagok pedig bármely másik elnökségi taggal együttesen jogosultak a Társaság jegyzésére. Az elnökségi tagok elsődlegesen a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben jogosultak aláírásra a Társaság képviseletében valamely másik elnökségi taggal együttesen. Akadályoztatásuk esetén bármelyik másik elnökségi tag jogosult a helyettesítésükre, feltéve, ha olyan ügyben kell eljárni, amely ügyben az Elnökség előzetesen már határozott. Az elnök önálló cégjegyzési jogosultsága vonatkozik az elnökségi tagok feladat- és hatáskörében történő eljárásra, amennyiben akadályoztatás merül fel.

2.2.
A 2.1 pontban felsoroltak jogosultak a Társaság körbélyegzőjének használatára.

2.3.
A Társaság Titkárságának vezetője – ügykörében – szintén aláírhat társasági levélpapíron, aláírási joga azonban anyagi kötelezettségvállalásra és a társasági képviseletre nem terjedhet ki és a társasági bélyegző lenyomatot sem alkalmazhatja.

2.4.
A Társaság nem önálló jogi személyként működő szakmai szervezetei, szakosztályai, bizottságai és szaklapjai önálló fejléces levélpapíron levelezhetnek, a Társaság képviseletében azonban nem járhatnak el.

2.5.
Az elnök, illetve az Alapszabályban nevesített vezető tisztségviselők által a Társaság székhelyén, vagy azon kívül szerkesztett és aláírt levelek másodpéldányát a Társaság Titkárságának vezetőjéhez kell iktatás és irattárazás céljából eljuttatni, aki kronologikus sorrendben köteles ezeket iktatni és megőrizni.

3. A Társaság Elnökségének tagjai, szakmai szervezeteinek, szakosztályainak, bizottságainak elnökei és a szaklapok főszerkesztői – az egységes szempontok érvényesítése érdekében – az Elnökség által jóváhagyott névjegy használatára jogosultak.

4. A Társaság érdekében és a gyógyszerészet fejlesztésében kiemelkedőt alkotó szakemberek és intézmények emlékére az Elnökség írásos jóváhagyásával emléktábla állíttatható. A javasolt emléktábla megjelenítésére és leendő helyére a Társaság szervezetei, szakosztályai, bizottságai, tisztségviselői és tagjai tehetnek javaslatot.

17. §

Záró rendelkezések

1. Az SZMSZ rendelkezéseit a Társaság küldöttgyűlése 2016. május 7. napján megtartott ülésén hagyta jóvá arra tekintettel, hogy a hatályos SZMSZ rendelkezéseit a módosított Alapszabályhoz kell igazítani. Az SZMSZ-t a Társaság honlapján közzé kell tenni. Az SZMSZ későbbi esetleges módosításainak jogszabály változás vagy a működési rendben bekövetkezett változások miatti végrehajtására a küldöttgyűlés felhatalmazza az Elnökséget. Az Elnökség az SZMSZ mindenkori módosításait egységes szerkezetbe foglalva köteles a Társaság honlapján közzétenni.

2. Felhatalmazást kap az Elnökség arra, hogy az SZMSZ-ben megjelölt illetve előírt szabályzatokat, mintaajánlásokat, elnökségi határozatokat, formanyomtatványokat dolgozza ki, és aktualizált formában tegye a Társaság honlapján hozzáférhetővé.  Az Elnökség köteles továbbá közzétenni mindazon elnökségi határozatokat és ügyrendeket, amelyeket az Alapszabály, illetve az SZMSZ a Társaság honlapján történő közzétételre előír.

Budapest, 2016. május 7.