Gyógyszerészet – 2026. június

Az Alzheimer-kór egy folyamatosan progrediáló neurodege­neratív betegség, amely elsősorban a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést érinti. Ez az időskori demencia leggyakoribb oka. Etiológiája összetett és sokrétű, olyan tényezők kombinációjából fakad, mint az öregedés, a genetika és a környezet. A betegséget először a német orvos, Alois Alzheimer írta le 1911-ben. Az Alzheimer-kór (Alzheimer disease, AD) klinikai tünetei elsősorban memóriaromlás, szellemi hanyatlás és a motoros egyensúly zavara formájában jelentkeznek, a betegség előre haladtával az érintettek képtelenek ellátni magukat, mozgásképtelenné válnak és végül exitálnak. Mivel ez egy időskori betegség, a népesség folyamatos elöregedése közvetlenül hatással van az AD-gyógyszerek iránti piaci keresletre. A World Alzheimer Report (WAR] statisztikái szerint 2050-re az AD-betegek száma világszerte eléri a 131 milliót. Az életkor az Alzheimer-kór első számú kockázati tényezője, feltehetően azért, mert az ember egész életen át ki van téve különféle idegsejt-károsodásoknak, ideértve a kisebb érrendszeri történéseket (stroke, TIA), a fehérállományi elváltozásokat és a gyulladásokat is. Egyéb potenciális kockázati tényezők: az iskolai végzettség szintje (a felsőfokú végzettség potenciálisan nagyobb agyi és kognitív tartalékot biztosít, ez a kognitív rezerv), a nem (nagyobb a kockázat a nők esetében), a demencia családi előfordulása (különösen az első fokú rokonoknál), genetikai tényezők (az AD családi formái három autoszomális domináns: presenilin 1 [PS-1], presenilin 2 [PS-2] és az amyloid prekurzor fehérje [APP], amelyekről úgy gondolják, hogy az Aβ peptidek fokozott termelésén keresztül hatnak; valamint az apolipoprotein E polimorfizmusai, különösen az Apoε4, amely 2-3-szoros [heterozigóták] és 6–8-szoros [homozigóták] kockázatnövekedéssel jár az AD kialakulásában), valamint érrendszeri kockázati tényezőkkel (beleértve a magas vérnyomást, a hypercholesterinaemiát, a diabetes mellitust). Míg korábban szinte kizárólag a tünetek alapján diagnosztizálták, a modern Alzheimer-diagnosztika jellemzően biológiai markereken és érzékeny képalkotó eljárásokon alapul. Az Alzheimer-kór patológiájáról alkotott jelenlegi ismereteink számos hipotézist magukban foglalnak, mint például a kolinerg, az amyloid-β-plakkok, a tau-fehérje-kötegek, a gyulladásos, az oxidatív stressz, a fémionok, a glutamátexcitotoxicitás, a mikro­bióta-bél-agy tengely, valamint a rendellenes autofágia. A pato­biológia jobb megértése és a diagnosztika fejlődése új terápiás megközelítéseket tett lehetővé, amelyek közül néhány már törzskönyvezésre is került.

Kulcsszavak: demencia, Alzheimer-kór, liquordiagnosztika, véralapú biomarker diagnosztika, képalkotó diagnosztika, betegség módosító terápia

Diagnosis and treatment of Alzheimer’s disease

From biological markers to biologic therapies

Alzheimer’s disease is a progressive neurodegenerative disorder that primarily affects memory, thinking, and behavior. It is the most common cause of dementia in older adults. Its etiology is complex and multifaceted, resulting from a combination of factors such as aging, genetics, and the environment. The disease was first described by the German physician Alois Alzheimer in 1911. The clinical symptoms of Alzheimer’s disease (AD) primarily manifest as memory loss, cognitive decline, and impaired motor balance; as the disease progresses, patients become unable to selfcares, lose moving ability, and eventually pass away. Since this is a disease of old age, the continuous aging of the population has a direct impact on market demand for AD medications. According to statistics from the World Alzheimer Report (WAR], the number of AD patients worldwide will reach 131 million by 2050. Age is the number one risk factor for Alzheimer’s disease, presumably because people are exposed to various forms of neuronal damage throughout their lives, including minor cerebrovascular events (stroke, TIA), white matter lesions, and inflammation. Other potential risk factors: level of education (a college degree potentially provides greater cognitive reserve), gender (the risk is higher for women), family history of dementia (especially among first-degree relatives), genetic factors (the familial forms of AD are three autosomal dominant: presenilin 1 (PS-1), presenilin 2 (PS-2), and the amyloid precursor protein (APP), which are thought to act through increased production of Aβ peptides; as well as apolipoprotein E polymorphisms, particularly Apoε4, which is associated with a 2–3-fold (heterozygotes) and 6–8-fold (homozygotes) increased risk of developing AD), as well as vascular risk factors (including hypertension, hypercholesterolemia, and diabetes mellitus). While the disease was previously diagnosed almost exclusively based on symptoms, modern Alzheimer’s diagnostics typically rely on biological markers and sensitive imaging techniques. Our current understanding of the pathology of Alzheimer’s disease encompasses numerous hypotheses, such as the cholinergic, amyloid β plaque, tau protein tangles, inflammatory, oxidative stress, metal ions, glutamate excitotoxicity, the microbiota-gut-brain axis, and abnormal autophagy. A better understanding of the pathobiology and advances in diagnostics have enabled new therapeutic approaches, some of which have already been approved.

Keywords: dementia, Alzheimer’s disease, cerebrospinal fluid diagnostics, blood-based biomarker diagnostics, imaging diagnostics, disease-modifying therapy

Irodalom

1. www.alzint.org World Alzheimer Report 2025 | Alzheimer’s Disease International (ADI)

2. https://www.acrobiosystems.com/ Three hypotheses on the pathogenesis of Alzheimer’s disease Letöltés 2026. 06.20

3. Salvadó G, Horie K, Barthélemy NR, Vogel JW, Pichet Binette A, Chen CD, Aschenbrenner AJ, Gordon BA, Benzinger TLS, Holtzman DM, Morris JC, Palmqvist S, Stomrud E, Janelidze S, Ossenkoppele R, Schindler SE, Bateman RJ, Hansson O. Disease staging of Alzheimer’s disease using a CSF-based biomarker model. Nat Aging. 2024 May;4(5):694-708. doi: 10.1038/s43587-024-00599-y. Epub 2024 Mar 21. PMID: 38514824; PMCID: PMC11108782.

4. Hansson O. Biomarkers for neurodegenerative diseases. Nat Med. 2021 Jun;27(6):954-963. doi: 10.1038/s41591-021-01382-x. Epub 2021 Jun 3. PMID: 34083813.

5. Schöll M, Verberk IMW, Del Campo M, Delaby C, Therriault J, Chong JR, Palmqvist S, Alcolea D. Challenges in the practical implementation of blood biomarkers for Alzheimer’s disease. Lancet Healthy Longev. 2024 Oct;5(10):100630. doi: 10.1016/j.lanhl.2024.07.013. Epub 2024 Oct 3. PMID: 39369727.

6. Francisco TN, Malafaia D, Melo L, Silva AMS, Albuquerque HMT. Recent Advances in Fluorescent Theranostics for Alzheimer’s Disease: A Comprehensive Survey on Design, Synthesis, and Properties. ACS Omega. 2024 Mar 11;9(12):13556-13591. doi: 10.1021/acsomega.3c10417. PMID: 38559945; PMCID: PMC10975685.

7. Rabinovici GD, Knopman DS, Arbizu J, Benzinger TLS, Donohoe KJ, Hansson O, Herscovitch P, Kuo PH, Lingler JH, Minoshima S, Murray ME, Price JC, Salloway SP, Weber CJ, Carrillo MC, Johnson KA. Updated Appropriate Use Criteria for Amyloid and tau PET: A Report from the Alzheimer’s Association and Society for Nuclear Medicine and Molecular Imaging Workgroup. J Nucl Med. 2025 Jun 6;66(Suppl 2):S5-S31. doi: 10.2967/jnumed.124.268756. PMID: 39778970; PMCID: PMC12794165.

8. Grand JH, Caspar S, Macdonald SW. Clinical features and multidisciplinary approaches to dementia care. J Multidiscip Healthc. 2011;4:125-47. doi: 10.2147/JMDH.S17773. Epub 2011 May 15. PMID: 21655340; PMCID: PMC3104685.

Az egészség már a fogantatás előtt kezdődik. A várandósságra való tudatos felkészülés akár hónapokkal vagy évekkel is megelőzheti az első pozitív terhességi tesztet. Mára számos kutatás igazolja, hogy bizonyos vitamin- és ásványianyag-hiányok hozzájárulhatnak a teherbeesés nehezítettségéhez. Cikkünk célja egyrészt a várandósság alatti vitaminpótlás jelenlegi ismereteinek áttekintése, különös tekintettel a folsav és D-vitamin jelentőségére, másrészt saját vizsgálataink rövid bemutatása a gyógyszerészi tanácsadás szempontjait figyelembe véve.

Kulcsszavak: tervezett gyermekvállalás, folsav, D-vitamin, vitaminpótlás

Awareness from conception: The role of the pharmacist and the importance of prenatal vitamins

Health begins even before conception. Conscious preparation for pregnancy may start months or even years before the first positive pregnancy test. To date, numerous studies have confirmed that certain vitamin and mineral deficiencies may contribute to difficulties in conceiving. The aim of our article is, on the one hand, to review the current knowledge on vitamin supplementation during pregnancy, and on the other hand, to briefly present our own studies, with particular emphasis on aspects of pharmaceutical counseling.

Keywords: planned conception, folic acid, vitamin D, vitamin supplements

Irodalom

1.
Pinheiro EA, Stika CS. Drugs in pregnancy: Pharma­cologic and physiologic changes that affect clinical care. Semin Perinatol. 2020 Apr;44(3):151221.

2.
Pérez-López FR, Pilz S, Chedraui P. Vitamin D supple­mentation during pregnancy: an overview. Curr Opin Obstet Gynecol. 2020 Oct;32(5):316-321.

3.
Pilz S, Zittermann A, Obeid R, Hahn A, Pludowski P, Trummer C, Lerchbaum E, Pérez-López FR, Karras SN, März W. The Role of Vitamin D in Fertility and during Pregnancy and Lactation: A Review of Clinical Data. Int J Environ Res Public Health. 2018 Oct 12;15(10):2241.

4.
Viswanathan M, Urrutia RP, Hudson KN, Middleton JC, Kahwati LC. Folic Acid Supplementation to Prevent Neural Tube Defects: Updated Evidence Report and Systematic Review for the US Preventive Services Task Force. JAMA. 2023 Aug 1;330(5):460-466.

5.
Tamura T, Picciano MF. Folate and human reproduction. Am J Clin Nutr. 2006 May;83(5):993-1016.

6.
A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a várandósok gyógyszertárakban végzett gyógyszer biztonsági ellenőrzéséről és gyógyszerészi gondozásáról, LXXV. ÉVFOLYAM 23. szám 2621–2912. OLDAL 2025. december 23.

7.
A vitaminok bevitele az OTÁP 2019 alapján, 2023 év OGYÉI konferencia előadás

8.
De Mattia E, Toffoli G. C677T and A1298C MTHFR polymorphisms, a challenge for antifolate and fluoropyrimidine-based therapy personalisation. Eur J Cancer. 2009 May;45(8):1333-51.

9.
Liew SC, Gupta ED. Methylenetetrahydrofolate reduc­tase (MTHFR) C677T polymorphism: epide­miology, metabolism and the associated diseases. Eur J Med Genet. 2015 Jan;58(1):1-10.

10.
Czeizel E, Tímár L, Botto L. A metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén polimorfizmusának (C677T) magyarországi gyakorisága [Prevalence of methyl­enetetrahydrofolate reductase (MTHFR) gene poly­morphism (C677T) in the Hungarian population]. Orv Hetil. 2001;142(23):1227-9.

11.
Bahrami R, Schwartz DA, Asadian F, Karimi-Zarchi M, Dastgheib SA, Tabatabaie RS, Meibodi B, Neamatzadeh H. Association of MTHFR 677C>T polymorphism with IUGR and placental abruption risk: A systematic review and meta-analysis. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2021 Jan;256:130-139.

12.
Paul S, Kaushik R, Chawla P, Upadhyay S, Rawat D, Akhtar A. Vitamin-D as a multifunctional molecule for overall well-being: An integrative review. Clin Nutr ESPEN. 2024 Aug;62:10-21.

13.
Mansur JL, Oliveri B, Giacoia E, Fusaro D, Costanzo PR. Vitamin D: Before, during and after Pregnancy: Effect on Neonates and Children. Nutrients. 2022 May 1;14(9):1900.

14.
Luke B. Nutrition During Pregnancy: Part I, Weight Gain; Part II, Nutrient Supplements. JAMA. 1991;265(2):281–282.

Fehérje, illetve peptid típusú gyógyszereket (beleértve a testazonos vegyületeket és ezek analógjait, valamint szintetikus és természetes származékokat) régóta használnak a gyógyászatban, és ezen hatóanyagokon belül egy különösen érdekes csoportot alkotnak a ciklikus oligopeptidek. A cikkben a klinikumban használt, illetve kutatás alatt álló ciklikus peptideket tekintem át röviden.

Kulcsszavak

ciklikus peptid, peptid, amid

Cyclopeptides in medicine

Protein and peptide type drugs (including natural, semisynthetic and synthetic derivatives) are used in medicine for a long time. Cyclic peptides are a particularly interesting group of these compounds. This article is supposed to provide a short summary of the clinically used, and researched cyclic peptides.

Keywords

cyclic peptide, peptide, amide

Irodalom

1. Costa L, Sousa E. et al. Cyclic Peptides in Pipeline: What Future for These Great Molecules? Pharmaceuticals, 2023;16:996-1031.
2. Klinker K.P, Borgert S.J. Beyond Vancomycin: The Tail of the Lipoglycopeptides. Clin. Ther. 2015;37:2619-36.
3. Yang S, Wang H. et al. Polymyxins: recent advances and challenges. Front. Pharmacol. 2024;15:1424765
4. Reissier S, Cattoir V. Streptogramins for the treatment of infections caused by Gram-positive pathogens. Expert. Rev. Anti. Infect. Ther. 2021;19:587-99.
5. Lol P.J et al. The high resolution structure of tyrocidine A reveals an amphipathic dimer. Biochim. Biophys. Acta. 2014;1838:1199-1207.
6. Katz B.E, Fischer A.A. Bacitracin: A unique topical antibiotic sensitizer. J. Am. Acad. Dermatol. 1987;17:1016-1024.
7. Witek M.A. et al. A Novel Motif for S-Adenosyl-l-methionine Binding by the Ribosomal RNA Methyltransferase TlyA from Mycobacterium tuberculosis J. Biol. Chem. 2017;292:1977-1987.
8. Shoemaker D.M. et al. A review of daptomycin for injection (Cubicin) in the treatment of complicated skin and skin structure infections. Ther. Clin. Risk. Manag. 2006;2:169-74.
9. Montecalvo M.A. Ramoplanin: a novel antimicrobial agent with the potential to prevent vancomycin-resistant enterococcal infection in high-risk patients. J. Antimicrob. Chemother. 2003;51:iii31-iii35.
10. Hashemian S.M.R, et al. Caspofungin: a review of its characteristics, activity, and use in intensive care units. Expert Rev. Anti-Infect. Ther. 2020;18:1213-20.
11. Kuti E.L, Kuti J.L. Pharmacokinetics, antifungal activity and clinical efficacy of anidulafungin in the treatment of fungal infections. Expert. Opin. Drug Metab. Toxicol. 2010;6:1287-300.
12. Frye R. et al. Romidepsin: A New Drug for the Treatment of Cutaneous T-Cell Lymphoma. Clin. J. Oncol. Nurs. 2012;16:195-204.
13. Elbaum M. et al. The real costs of acromegaly: analysis of different therapies. Endokrinologia Polska. 2019;70:74-85.
14. Hoy S.M. Motixafortide: First Approval. Drugs. 2023;83:1635-43.
15. EMA: Az Aplidin-re (plitidepszin) vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem visszavonása. https://www.ema.europa.eu/hu/documents/medicine-qa/questions-answers-withdrawal-application-marketing-authorisation-aplidin-plitidepsin_hu.pdf (utolsó hozzáférés: 2026.03.05.)
16. Shirley M. Zilucoplan: First Approval. Drugs. 2023;84:99-104.
17. Hoy S.M. Pegcetacoplan: First Approval. Drugs. 2021;81:1423-30.
18. Glavas M. et al. Vasopressin and Its Analogues: From Natural Hormones to Multitasking Peptides. Int. J. Mol. Sci. 2022;23:3068.
19. Oliva G, Ulloa N. Vasopressin: a review of clinical indications. Clin. Exp. Emerg. Med. 2025;12:94-6.
20. Mizota T. et al. Effect of arginine vasopressin on systemic and pulmonary arterial pressure in patient with pulmonary hypertension secondary to pulmonary emphysema: a case report. J.A. Clinical reports. 2017;3:1.
21. Carter C.S. et al. Is Oxytocin “Nature’s Medicine”? Pharmacol. Rev. 2020;72:829-61.
22. Tedesko D, Haragsim L. Cyclosporine: A Review. J. Transplant. 2012;2012:230386.
23. Dijksteel G.S. et al. Review: Lessons Learned From Clinical Trials Using Antimicrobial Peptides (AMPs). Front. Microbiol. 2021;12:616979.
24. Knight-Connoni V. et al. Discovery and development of surotomycin for the treatment of Clostridium difficile. J. Ind. Microbiol. Biotechnol. 2016;43:195-204.