A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság következő COVID webináriumát június 18-án 15 órakor tartja. Témája a:
A védőoltásokról tényszerűen: Kérdések, melyekre csak az idő tud válaszolni…
Előadónk
Dr. Földesi Imre tanszékvezető docens.
Ezt követően küldjük el a megadott email címre a linket, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió elérhető.
Meghívjuk és számítunk részvételére a rendezvényen
Üdvözlettel:
Prof. Szökő Éva
elnök
Előadónk Dr. Földesi Imre gyógyszerész, 1988-ban végzett a SZTE Gyógyszerésztudományi Karán. 1992-ben szerzett klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakvizsgát, majd 2000-ben PhD fokozatot. 2012-ben habilitált és lett az SZTE Laboratóriumi Medicina Intézet tanszékvezetője.
Az előadás összefoglalója:
A SARS-CoV-2 járvány (eddig) három hullámon keresztül keserítette meg életünket. 2020 tavaszán, az első hullám idején még azt gondoltuk nem jöhet rosszabb, de az ezt követő őszi, de leginkább a 2021 tavaszi hullám minden számszerűsíthető adatban felülmúlta az előző hullámok adatait, sajnos negatívan. Az első két hullám alatt a vakcináció még csak fejlesztés alatt volt, 2020 decemberére vált elérhetővé tömegesen. Az előző, 2021. februári 5-i előadásom összefoglalójában szerepeltek a következő mondatok: „A védőoltások megjelenésével közel egy időben megjelent egy sokkal gyorsabban fertőző vírus mutáns, így jelenleg versenyt futunk az idővel. A kérdés, hogy tudunk-e olyan gyorsan tömegeket beoltani, hogy kivédjük a következő hullámot.” Nos, azóta több mutánst is azonosítottak, egyelőre úgy tűnik, eltérő módon, de védenek ellenük a védőoltások, mégis felfutott és minden korábbinál nagyobb nyomot hagyott bennünk a harmadik hullám annak ellenére, hogy gőzerővel elindult, azaz elindult, csak nem gőzerővel az egészségügyi dolgozók, majd a lakosság beoltása. A vakcinához jutás ugyanis diplomáciai és szakmai bonyodalmakat váltott ki Európa szerte, ehhez jött az extrém tárolási körülmények miatti komoly szervezési logisztika. Mindez tehát azt eredményezte, hogy egyfajta versenyfutás kezdődött az idővel. Oltóanyag hiányában ugyanis nem sikerült olyan mértékben növelni a lakosság átoltottságát a Kontinensen, hogy elkerülhettük volna a harmadik hullámot. A gazdaság talpra állítása a közel egy éves leállást követően alapvető fontosságú minden ország számára, hónapok, sőt hetek is számítanak, így Hazánk az úgynevezett „nyugati” (Pfizer-BionTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen) oltóanyagok EU által biztosított mennyisége mellett a „keleti” vakcinákból (Sputnik-V, Sinopharm) is rendelt jelentős mennyiségeket. A védőoltás felvétele megosztotta a társadalmat, érvek és ellenérvek jelentek meg, amelyek elbizonytalanították az emberek egy részét. Az oltási folyamat üteme május végére lelassult, e sorok írásakor valamivel meghaladta ugyan az 5,2 milliót az első és közel 4 millió a második oltást felvevők száma, de az átoltottsági arány nagyjából 54 százalékos, míg a társadalmi védettséghez a szakértők szerint legalább 60% kell. Továbbra is sok azonban a kérdés, amelyekre még mindig nincs megnyugtató válasz: meddig tart a védettség, mikor lehet felvenni a védőoltást a fertőzést követően, kellően védenek-e a jelenlegi vakcinák az új mutánsokkal szemben, lesz-e negyedik hullám? A sok kérdés világszerte tanulmányok tervezésére ösztönzi a kutatókat. Az általunk indított vizsgálatot egy éves követésre terveztük az SZTE Klinikai Központ, fertőzésen átesett és/vagy oltásban részesült egészségügyi dolgozóinak körében annak érdekében, hogy a magunk módján mi is megpróbáljunk hozzátenni valamit ehhez a törekvéshez. A tervezett előadásban szeretnék Önökkel megosztani néhány jellemző adatot, ami talán segítségünkre lehet az eligazodásban, de a legizgalmasabb kérdésekre továbbra is úgy tűnik, hogy csak az idő lesz képes válaszolni.
