XXXVIII. Rozsnyay Mátyás Emlékverseny
A Pest megyei szervezet rendezésében Budapesten, 2003. május 29-31.
A Rozsnyay Mátyás Alapítvány kuratóriumának tavalyi döntése értelmében az emlékverseny idei rendezési jogát az MGYT Pest Megyei Szervezete nyerte el, eredetileg Dobogókőre tervezett helyszínnel. A lefoglalt szálloda azonban menedzselési problémák miatt időközben bezárt, ezért néhány héttel a verseny előtt új helyszín után kellett nézni. Így az emlékversenyre Budapesten, a békásmegyeri Hunor szállodában került sor. A szép erdei környezet helyett emeletes házak övezték a szállodát, de a verseny izgalmai, a kellemes szabadidő programok és a szállodai szolgáltatások mindenkivel feledtették a bosszúságot.
Huszonhárom versenyző, a zsűritagok és sok érdeklődő jelenlétében Farkasné dr. Tompa Ildikó az MGYT Pest Megyei Szervezetének elnöke és dr. Stampf György zsűrielnök ünnepélyes külsőségek közepette nyitotta meg az emlékversenyt. Az elnökségben foglalt helyet és bölcs gondolatokkal köszöntötte a résztvevőket prof. dr. Vincze Zoltán MGYT elnök, Balázsné dr. Molnár Borbála országos tiszti főgyógyszerész, Szendrényi Lajos a Rozsnyay Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Zalai Károly az MGYK alelnöke, dr. Samu Antal MOSZ elnök és a rendezésben jelentős segítséget nyújtó Pest megyei kamara elnöke, Magyarné dr. Pintér Gabriella.
A köszöntőket követően dr. Szendrei Kálmán professzor „A hazai drogfogyasztás kérdései” c. plenáris előadása hangzott el.
A hazai drogfogyasztás kérdései
Dr. Szendrei Kálmán plenáris előadása
Ma Magyarországon komoly ütközési pontot jelentenek a kábítószer fogyasztás és birtoklás megítélésének különbözőségei, valamint a kannabisz használatról kialakult eltérő álláspontok. (A kannabisz az előadó álláspontja szerint a trójai faló szerepét tölti be, mivel – nemzetközi tapasztalatok alapján – térnyerése a keményebb drogok fokozottabb használatához vezet.) A végrehajtó hatalom kényes helyzetbe került és zavarban van, a lakosság elbizonytalanodott és aggódik, ezért mindkét kérdésben, tehát a drog fogyasztás és birtoklás, valamint a kannabisz használat kérdésében is célszerű lenne (pl. népszavazás formájában) a társadalmat megkérdezni. Ennek hiányában ugyanis a politika könnyen téves következtetésekre juthat.
Egy 2001-es és egy 2002-es szegedi közvélemény-kutatás adatai szerint a lakosság 79 illetve 73 százaléka a gyenge drogok engedélyezése ellen foglalt állást, a válaszadók 95%-a a dílerekre, 57%-a pedig a fogyasztókra is szigorúbb büntetést tartana indokoltnak.
A drogok elleni védekezés hatékonyságát gátolja, hogy a politikai kurzusokkal négyévenként módosul a drogpolitika is. Pedig az elmúlt évek változásai hosszú távú és következetes drogpolitikát igényelnének, hiszen hazánk már nemcsak tranzit-ország, hanem jelentős „importtal” is számolni kell. A drogkínálatban megtalálható a heroin (jelentős a tranzit Ázsiából), a kokain (részben Észak-Amerikából érkezik, részben Amszterdamon át). A kannabisz ma már nemcsak importból származik (Netherweed), hanem helyi előállítása is folyik. Ugyanez vonatkozik a „speed”-re és az extasyra is, aminek jelentős része még mindig külföldi eredetű. Megszaporodtak a nagy fogásokról beszámoló rendőrségi híradások, de nem lehet tudni, hogy az átmenő vagy itthon felhasznált drogok mekkora hányada kerül kézre (becslések szerint 10-15%-a). Az előadó szerint „szégyenlősek a jelentések”, mert a társadalom számára általában ismeretlen marad, hogy kik a csempészek és mi lesz velük a letartóztatás után.
A helyi előállításról szólva kiemelte, hogy terjed a kannabisz termesztés holland technológiája. A gyógyszertárak is szerepelhetnek drogforrásként, egyrészt a pszichoaktív szerekkel történő visszaéléseknél, másrészt egyes prekurzor anyagok beszerzésekor. Külön kitért az efedrinnel kapcsolatos intézkedésekre. A hazai drogelőállítás és elosztás kapcsán kifejtette, hogy nemcsak az anyagot kellene lefoglalni, hanem az elosztó hálózatot is fel kellene göngyölíteni.
A hazai helyzet alakulásában szerepet játszik a gyógyszer túlfogyasztás, az alkoholfogyasztás és a dopping, illetve a testépítés is. Jellemző az illegális drogok kombinálása gyógyszerrel, alkohollal, illetve a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása. Az intravénás droghasználat és következményei tekintetében a többi országhoz képest még kedvezőbb helyzetben vagyunk, de rossz tendenciák tapasztalhatók és megkezdtük a felzárkózást Európához.
A (legális) pszichoaktív szerek alkalmazásának adatait is érdemes vizsgálni. A benzodiazepin-fogyasztásban Európa élmezőnyéhez tartozunk. Gyors ütemben növekszik az antidepresszánsok (különösen az SSRI szerek) használata. Az opioid használat azonban alacsony. Ez különösen jellemző a morfin használatra és a fentanil fogyasztásra (bár ez utóbbi növekedésnek indult), amelyek indikálásától az orvosok – az adminisztratív előírások miatt – túlzottan félnek. Ugyanakkor a tramadol fogyasztás magasabb és a trendje is gyors ütemű növekedést mutat. Mindezek a legális gyógyszerhasználat egyensúly zavarára utalnak, mert egyaránt megtalálható a kvalitatív és a kvantitatív alulfogyasztás valamint a túlfogyasztás, továbbá a zavarok egy része strukturális okokra is visszavezethető (elégtelen egészségügyi prevenció, a gyógyszeres terápia túlsúlya, valamint a szakmai irányelvek hiányos betartása).
Dr. Szendrei Kálmán professzor külön foglalkozott az alkoholfogyasztással (Magyarországon kb. 1 millió alkoholista van és évente legalább tízezer haláleset vezethető vissza az alkoholfogyasztás okozta károsodásokra). Az alkoholizálás becsült éves költségei elérik a 100 milliárd forintot. A dohányzással kapcsolatban elmondta, hogy a WHO – 192 tagállamának aktív közreműködésével – május 19-én Dohányzás Elleni Konvenciót fogadott el, amely szigorodó ellenőrzést tesz lehetővé.
A hazai illegális drogfogyasztási adatok szerint gyors ütemben zárkózunk fel Európához, de ennek (pl. a gyógyszer- és alkohol fogyasztásban) megvoltak az előzményei. Tranzitországból célországgá is váltunk, az ifjúság fokozódó érintettsége mellett. Egy felmérés szerint a középiskolások 25-30 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. A tipikus nemzeti fogyasztásgörbe első (exponenciális) szakaszán már túljutottunk és a kábítószer fogyasztás egyre inkább válik politikai, morális, gazdasági és egészségügyi problémává. De – miközben rengeteg európai adat van arra vonatkozóan, hogy pl. a kannabisz használat a közlekedésbiztonságot illetve a bűncselekmények elkövetését miként befolyásolja – hazai adatok nem ismeretesek. A külföldi tapasztalatok is arra intenek, hogy a drogfogyasztást nem lehet személyes ügyként kezelni, mert igen komoly társadalmi következményei lehetnek (bár vannak pl. arra irányuló törekvések is, hogy az egyéni szabadságjogok közé sorolják).
Egyes külföldi felmérések szerint a közlekedési balesetek mintegy 50, a gyilkosságok 49, a szándékos emberölések 68, a fiatalkorúak elleni bűncselekmények 38, a nemi erőszakok 52, az erőszakos bűncselekmények 62 és az öngyilkossági kísérletek 20-35%-ánál lehet különféle drogok befolyásoló hatását igazolni. Magyarországi adat szerint a droghasználat miatt félbehagyott iskolai tanulmányok száma az 1995-ben 25 volt, 1999-re (exponenciálisan növekvő függvény szerint) 59-re nőtt. A börtönben lévők 60-70%-a drogfogyasztó.
A drogfogyasztással kapcsolatos kérdéseket nemcsak a drog (hatásai, ártalmassága, minősége) vagy az egyén szempontjából kell vizsgálni (pl. genetikai háttér, karakter-jellemzők, tapasztalat, elvárások), hanem a nemzeti (pl. családi helyzet, szociális környezet, szociális normák, drogkínálat és törvényi háttér) és a nemzetközi környezet (pl. környező országok „drogkultúrája”, bi- és multilaterális kötelezettségek) függvényében is.
Dr. Szendrei Kálmán nem kerülte meg azt a kérdést sem, hogy kinek fűződik érdeke a kábítószer-használat terjedéséhez. Ennek kapcsán bemutatta, hogy miként változik a nyersanyag illetve a feldolgozott termékek ára addig, amíg az afganisztáni máktermelőtől a fogyasztóig eljut. Afganisztánban kb. 3,3 millió ember (a lakosság 12%-a) él az ópium termelésből (szegénységben). A holland kannabisz termesztés jövedelme 1990-ben kb. 180 millió USD volt. A világszerte összesen eladott kábítószer értéke mintegy 400 Mrd USD évente, amiből mintegy 180 Mrd jut az USA-ra. Becslések szerint az adott országban eladott kábítószerekből származó bevételek mintegy 80%-át helyben fektetik be. Ugyanakkor az USA-ban drogellenőrzésre fordított összeg 1988-ban 650 millió USD, 1997-ben 13 Mrd USD volt.
Dr. Szendrei Kálmán nagysikerű előadásán túl az emlékverseny első napjának estéjén a vacsora után éjszakába nyúló kötetlen kerekasztal beszélgetésen vett részt (házigazda Hankó Zoltán), amelyen úgyszintén a kábítószer használat, a drogpolitika és a teendők voltak terítéken. A személyes hangvétel és a közvetlen hangulat ellenére komoly témák és közvetlen patikai problémák is terítékre kerültek. A sok éven át a WHO kábítószer laboratóriumának vezetőjeként dolgozó és világszerte megbecsülést szerzett nemzetközi szaktekintély arra számít, hogy a kábítószer probléma napjainkra általánossá vált liberális megközelítése változni fog, mert az öregedő félben lévő társadalmak képtelenek lesznek elviselni, hogy az egészségügyi és szociális ellátásra egyre nehezebben előteremthető forrásokat a kábítószer élvezők egészségügyi ellátására és a tiltott drogfogyasztás által gerjesztett társadalmi problémák megoldására fordítsák.
Versenyelőadások
Az emlékversenyre összesen 23 ifjú gyógyszerész jelentkezett be (közülük Karsai Dénes visszalépett, mert a zsűri döntése értelmében a CPhH-n elmondott előadását versenyzőként nem adhatta elő.) A versenyelőadások (a versenyzők neveinek abc sorrendjében) a következők voltak:
A bíráló bizottság elnöke: dr. Stampf György
Előadások száma: 22
Helyezettek (dicséretben és kiemelt díjazásban részesültek):
I. Dinya Mariann (Győr-Moson-Sopron megye) Rozsnyay Emlékérem: Konfekció vagy egyedi darab? A magisztrális készítmények helyzete hazánkban
I. Orosz Judit (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Rozsnyay Emlékérem: Sportolók gyógyszerelésének kockázatai
II. Hugyecz Tünde (Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet): Gyógyszeres terápia szoptatás alatt
III. Hankó Balázs Zoltán (Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet): A cukorbeteg gondozás megvalósításának lehetőségei a beteg elvárásai és a szakmai lehetőségek tükrében
Kapusi Brigitta (Hajdú-Bihar megye): A tokaji borok antioxidáns hatású komponenseinek analitikai vizsgálata
Kovács Eszter Kinga (Győr-Moson-Sopron megye): Javaslat a magisztrális orrcseppek korszerűbb kiszerelésére
Tóth-Vas Kata (Csongrád megye): Mi a gyógyszerész szerepe a fitoterápeutikumok expediálásában?
Zoboki Tímea (Baranya megye): A serdülőkorúak és a drog
További versenyzők (dicséretben és díjazásban részesültek): Balogh Mariann–Bartha Éva (Csongrád megye), Czigle Szilvia (Szlovákia), Garda Réka Enikő (Románia), Herczeg Balázs (Győr-Moson-Sopron megye), Horváth-Sziklai Attila (Komárom-Esztergom megye), Kiss Krisztina (Pest megye), Kósa Júlia (Csongrád megye), Kovács Imola (Tolna megye), Major Csilla (Fejér-megye), Szalay Annamária (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Szalay Erika (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Szövérfi Emőke (Románia), Tóth Ágnes (Komárom-Esztergom megye)
A versenyelőadásokat az alábbi összetételű zsűri bírálta el: Elnök: dr. Stampf György docens (Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet), titkár: dr. Osváth Lászlóné (Pest megye), továbbá prof. dr. Kéry Ágnes (Gyógynövény szakosztály), dr. Józan Miklós docens (Gyógyszeranalitikai szakosztály), prof. dr. Sátory Éva (Gyógyszerkutatási szakosztály), dr. Blázy Árpád (Gyógyszerésztörténeti szakosztály), Pannonhalminé dr. Csóka Ildikó adjunktus (Gyógyszertechnológiai szakosztály), Rixer Mária (Gyógyszerügyi szervezési szakosztály) mint a szakszsűri tagjai, valamint Kócziánné dr. Földvári Klára (Baranya megye), dr. Borsányi Gáborné (Borsod-Abauj-Zemplén megye), dr. Miseta Mária (Csongrád megye), Juranovicsné Nagy Valéria és Mühl Nándorné (Győr-Moson-Sopron megye), dr. Ungváriné dr. Pozsár Mária (Hajdu-Bihar megye), Antalné Valyon Ilona (Jász-Nagykun-Szolnok megye), dr. Csőkör Györgyné (Komárom-Esztergom megye), Kovácsné dr. Balogh Judit (Kórházi gyógyszerészeti szervezet), dr. Bódis Lászlóné (Pest megye), Küzmös Judit (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Baka Ferencné (Tolna megye), dr. Kóbor Tonuzóbáné (Zala megye).
Eredményhirdetés, díjazás
Az emlékverseny hagyományainak megfelelően az eredményhirdetést megelőző esti fogadáson jelentette be a zsűri elnöke, hogy az emlékverseny győztese és az ezévi Rozsnyay emlékplakett tulajdonosa – holtversenyben – Dinya Mariann és Orosz Judit lett. Az első díj mellé mindketten 50-50 ezer forintos különdíjban részesültek, valamint az MGYK Pro Praxis kitüntetését is elnyerték. Második helyezett Hugyecz Tünde (30 ezer forintos különdíj és a Viteg Kőporc kiemelt ajándéktárgya), harmadik Hankó Balázs Zoltán lett, aki a kamara különdíját (30 ezer Ft) is elnyerte. Kiemelt helyezést ért el Kovács Eszter Kinga, Kapusi Brigitta, Tóth-Vas Kata és Zoboki Tímea.
Az összes versenyző díszes oklevelet, a Rozsnyay kuratórium díját és értékes tárgyjutalmakat is nyert. Pénzt illetve tárgyjutalmat ajánlott fel az MGYT, az MGYT és az MGYK Pest Megyei Szervezete, az MGYT Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, az EGIS, a MOSZ, az OTH, az Ashaninka Pharma Kft., a Galenus Kft., a HcPointer, Finta Gergely orgonaművész, a Viteg Kőporc.
A versenyt értékelve a zsűri elnöke kifejtette, hogy magas színvonalú volt és kiemelte a többnyire értékes témaválasztást, az ízlésesen összeállított demonstrációkat és a versenyzők vitakészségét.
Társadalmi program
A huszonkét versenyelőadás és a szűkre szabott idő miatt nagyon feszes volt az emlékverseny programja, de így is lehetőség nyílt arra, hogy a verseny első napjának délutánján a résztvevők meglátogathassák Szentendrén a Kovács Margit múzeumot (amit a csoport kitüntető érdeklődése miatt az eredetileg tervezettnél később zártak be) és a szentendrei Péter-Pál templomban meghallgassák Finta Gergely orgonaművész hangversenyét, aki az emlékverseny résztvevői tiszteletére Bach, Pachelbel, Liszt, Messiaen és Vierne műveket játszott.
Az emlékverseny második estéjén a rendezők fogadást adtak a versenyzők és a vendégek tiszteletére, ahol Payer András és zenésztársai szórakoztatták a résztvevőket.
Támogatók
A verseny megrendezését és az olcsó részvételt szponzorok segítsége tette lehetővé. Az emlékverseny fő szponzora a Hungaropharma Rt. és a Phoenix Rt. volt, de rajtuk kívül is számosan járultak hozzá pénzzel illetőleg tárgyjutalmakkal a verseny megrendezéséhez:
A rendezvény szervezője az MGYT Pest Megyei Szervezete volt, az MGYK megyei szervezetének hathatós támogatásával. Külön köszönet illeti a szervezésben oroszlánrészt vállaló Farkasné dr. Tompa Ildikó megyei MGYT és Magyarné dr. Pintér Gabriella megyei MGYK elnököt, valamint a rendező bizottság többi tagját, hogy a beszámoló elején említett nehézség dacára zökkenőmentes, nagyszerű rendezvénnyé válhatott a XXXVIII. Rozsnyay Mátyás emlékverseny.
A zsűri elnökének bejelentése értelmében a jövő évi emlékverseny rendezési jogát az MGYT Borsod-Abauj-Zemplén megyei szervezete nyerte el.
Hankó Zoltán