A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT), mint a hazai gyógyszerészet legnagyobb hagyománnyal rendelkező, a gyógyszerészet tudományos fejlődésének előmozdítását fő céljának tartó szervezete, a következő álláspontot alakította ki az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet, valamint a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításáról szóló BM rendelettervezettel kapcsolatban, melyet a minisztérium részére a társadalmi egyeztetés során megküldött.
Az MGYT szakmai álláspontja, hogy a gyógyszerészi feladatok ellátása elengedhetetlen a közforgalmú- és fiókgyógyszertár teljes nyitvatartási idejében. A gyógyszerészek nemzetközileg is elfogadott szakmai feladatai messze túlmutatnak a gyógyszerek készítésén és kiadásán. A gyógyszerészek szakmai kompetenciáik révén fontos szerepet töltenek be az egészségügyi ellátórendszerben, szaktudásukkal támogatják az optimális gyógyszeres terápia kialakítását és fenntartását, segítik a betegek gyógyulását és egészségmegőrzését olyan szakmai feladatok ellátása révén, mint a gyógyszerkiszolgáltatás során végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés, gyógyszereléssel, terápiával és egészségmegőrzéssel kapcsolatos tanácsadás, tájékoztatás, a betegek öngyógyszerelésének szakmai vezetése. Ezek a feladatok távolról, telekommunikációs eszközzel nem végezhetők el biztonsággal, hisz a problémák azonosítására is a kompetens gyógyszerész képes a legnagyobb biztonsággal.
A pandémia során a gyógyszertárak és gyógyszerészek egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe jelentősen felértékelődött, mivel a járvány alatt folyamatosan, nagy biztonsággal elérhetők voltak a betegek számára. A betegek egyre nagyobb része fordult és fordul egészségügyi problémájával így a gyógyszerészhez, aki kompetenciája alapján képes eldönteni, hogy a probléma megoldható szakmai támogatása mellett végzett öngyógyszereléssel, vagy a beteget orvoshoz kell irányítsa. A társadalom irányából ez az igény a járványt követően sem enyhült, a gyógyszerészek továbbra is jelentős terhet tudnak levenni az alapellátás válláról. A fiókgyógyszertárak helyzete különleges, mivel többségében olyan kis településeken működnek, ahol az orvosi alapellátás nem, vagy csak korlátozott mértékben érhető el ezért különösen fontos, hogy a betegek problémáikkal kompetens szakemberhez tudjanak fordulni, illetve, hogy a szakember felismerje a gyógyszereléssel, gyógyulással és egészségmegőrzéssel kapcsolatos problémákat.
A gyógyszerészhiány sajnos valóban probléma, mely egyes fiókgyógyszertárak működését nehezítheti, de a javaslat nem kezeli, hanem tovább növeli a problémát, nevezetesen tovább rontja a vidéki, és különösen a kis településeken élő polgárok hozzáférését az egészségügyi ellátórendszerhez, sérti az egyenlő színvonalú ellátáshoz jutás elvét is. A relatív gyógyszerészhiány megoldását a kisebb forgalmú, vidéken működő gyógyszertárak célzott munkaerő-megtartást irányzó támogatása, gazdaságosabb működtetésük biztosítása jelentheti. A gyógyszerész szakember jelenlétének korlátozása eredménytelen terápiát, helytelen gyógyszerhasználatot, egészségveszteséget, összességében az egészségügyi költségek növekedését eredményezheti.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a fenti indokok alapján a tervezett jogszabálymódosítások visszavonását javasolja, mivel ezek ellentétesek a szakmai szempontokkal és a lakossági érdekekkel is.
Budapest, 2023. augusztus 1.