Gyógyszerészet – 2022. április

2022. április TESZT

Tartalom

Továbbképző közlemények

A csipkebogyó széleskörűen felhasználható növényi termék, amely a gyógyszeripartól kezdve, az élelmiszer- és szesziparon át a kozmetikai iparig számos módon felhasználható, sokrétű alapanyagot biztosít. A növényi drog vadon gyűjtése az utóbbi években összeomlott, mivel ez a tevékenység egyre kevésbé rentábilis és egyre kevesebben foglalkoznak vele. Emiatt jelentek meg a csipkerózsa termesztésével foglalkozó új piaci szereplők, akik standard minőséget és kiszámítható mennyiséget képesek nyújtani a feldolgozóipar számára. Az új kutatási eredmények a csipkebogyó jótékony élettani hatásait támasztják alá, emiatt várhatóan a jövőben tovább fog bővülni a feldolgozóipar felvevőkapacitása, így a termesztett csipkebogyó-állományok jelentősége tovább növekszik.

Kulcsszavak: Rosa canina, Cynosbati pseudofructus, C-vitamin

Uses and market supply of our old-new herb, rosehip

Rosehip is a plant product widely used as a versatile input material for the pharmaceutical, food and liquor industry and also for the cosmetic industry. The gathering of wild rosehip as a herbal drug has collapsed recently as the profitability of commercial foraging dropped resulting the gradual extinction of this activity. Due to this tendency, the farming of dogrose replaced foraging, providing standard quality and predictable quantity to different sectors of manufacturing industry. New research papers report beneficial human physiological properties of rosehip, boosting the demand for rosehip in the future, increasing the relevance of cultivated rosehip stocks.

Keywords: Rosa canina, rosehip, ascorbic acid

Irodalom

1. Géczi J. A rózsa és jelképei: Az antik mediterráneum, Budapest: Gondolat Kiadó; 2006. 2. Ph.Hg.VII. Pharmacopoeia Hungarica. 3. kiadás Budapest: Medicina Press; 1992. 1602-4. p. – 3. Ph.Hg.VIII. Pharmacopoeia Hungarica. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 2008. 1510-11. p. – 4. Gustafsson Å, Schröderheim J. Ascorbic acid and hip fertility in Rosa species. Nature. 1944;153(3876):196-7. https://doi.org/10.1038/153196a0 – 5. Halásová J, Jičínská D. Amounts of ascorbic acid in the hips of Rosa species. Folia Geobot. 1988:181-5. https://doi.org/10.1007/BF02853346 – 6. Kadakal C, Duman T, et al. Thermal degradation kinetics of ascorbic acid, thiamine and riboflavin in rosehip (Rosa canina L) nectar. Food Technol. 2018;38(4):667-73. https://doi.org/10.1590/1678-457x.11417 – 7. Ilyasoglu H. Characterization of Rosehip (Rosa Canina L.) Seed and Seed Oil. Int J Food Prop. 2014;17(7):1591-8. https://doi.org/10.1080/10942912.2013.777075 – 8. Ahmad N, Anwar F. Rose hip (Rosa canina L.) oils. In: Victor RP, szerk. Essential oils in food preservation, flavor and safety. 1. kiadás United States of America: Elsevier; 2016. 667-75. p. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-416641-7.00076-6 – 9. Engels G, Brinckmann J. Dog Rose Hip, Rosa canina, Family Rosaceae. Herbalgram, 2016; 111:8-19. – 10. Kovács Sz. Az egyre népszerűbb gyümölcsfajunk, a csipkerózsa termesztése https://agroforum.hu/lapszam-cikk/az-egyre-nepszerubb-gyumolcsfajunk-csipkerozsa-termesztese/. (2021.12.12) – 11. Bruman HJ. The Bulgarian rose industry. Econ Geogr. 1936;12(3):273-8. https://doi.org/10.2307/140457 – 12. Lenchés O, Facsar G. Rosa spp. In: Bernáth J, szerk. Gyógy- és aromanövények. 3. kiadás Budapest: Mezőgazda Kiadó; 2000. 497-502. p. – 13. Mabellini A, Ohaco E, et al. Chemical and physical characteristics of several wild Rose species used as food or food ingredient. Int J Ind Chem. 2011;2(3):158-71. – 14. https://www.essentialmarketintelligence.com/new (2021.12.14.) – 15. Beiser R. Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. 2. kiadás Budapest: Sziget Könyvkiadó; 2013. 160. p.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás alapvető szerepet tölt be a modern egészségügyi ellátásban, az ezt megalapozó tudásbázis robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A gyógyszerterápiás döntések meghozatala egyre inkább szakmai csoportokban történik. A gyógyszerészek e sokszereplős folyamat egyik kiemelt résztvevője, hiszen nemcsak a gyógyszeres terápia eredményességében, hanem az „egészségmegőrzést” szolgáló programokban is kiemelt szerepük van. Manapság egyre több országban körvonalazódik a gyógyszerész gyógyszert, illetve terápiát elrendelő szerepe, azaz a „Pharmacist Prescribing”. Ez a rendszer Nagy-Britanniában közel húsz éve működik. Ezen gyógyszerészek munkájukat elsősorban az alapellátás keretében végzik, ott, ahol leginkább kifejezett az orvoshiány Nagy-Britanniában, mindezt pedig meghatározott kompetenciakörökön belül gyakorolják.

A gyakorlati tapasztalatok, és irodalmi adatok egyaránt bizonyítják (irodalomáttekintés: Medline 2009–2018), hogy az „Pharmacist Prescribing” betegbiztonság és ellátásbiztonság szempontjából egyaránt jól és megbízhatóan működik a gyakorlatban. A gyógyszerészek teljesítménye az elvárásoknak megfelelő, a betegek szívesen választják a gyógyszerészüket a betegségük gondozására.

Kulcsszavak: terápiás döntéshozatal, gyógyszerészi vényfelírás

Clinical decision making; new and old pharmacist roles

Today’s healthcare works within the framework of Evidence-Based Medicine (EBM), where scientific knowledge improves exponentially. Clinical decision making, therapeutic choices are made by teams, where one of the most important team members is the pharmacist. The pharmacist plays an essential role in health prevention as well as medication therapy management. Nowadays, in several countries, pharmacists have to face new challenges such as the complex activity of prescribing, this process operates for about 20 years in England within the framework of non-medical prescribing.

Clinical practice data and various studies (from a literature review that was conducted between 2009-2018 in the Medline database, using the following key words: [non-medical or pharmacist] and prescribing with a limit to full text articles) provide evidence that pharmacist prescribing is well functioning and it is a safe activity both from the view of patient safety and health–service provision safety. Patients are aware, and they highly accept this service of their Pharmacist.

Keywords: clinical decison making, pharmacist prescribing

Irodalom

1. The first Crown Report: Department of Health – Report of the advisory group on nurse prescribing. Department of Health, London 1989. – 2. Medicinal Products: Prescription by Nurses etc. Act 1992. https://www.legislation.gov.uk/ukpga/1992/28/contents letöltve: 2021. 07.10. – 3. Supplementary prescribing by nurses and pharmacists with the NHS in England a guide for implementation 2003. https://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_4009717 letöltve: 2021. 07.10. – 4. The Medicines for Human Use (Prescribing) (Miscellaneous Amendments) Order 2006. https://www.legislation.gov.uk/uksi/2006/915/made letöltve: 2021. 07.10. – 5. General Pharmaceutical Council: In practice: Guidance for pharmacist prescribers 2019. https://www.pharmacyregulation.org/sites/default/files/document/in-practice-guidance-for-pharmacist-prescribers-february-2020.pdf letöltve: 2021. 07.10. – 6. General Pharmaceutical Council: https://www.pharmacyregulation.org/about-us letöltve: 2021. 07.10. – 7. General Pharmaceutical Council: The Council of the GPhC has approved new guidance for pharmacist prescribers to ensure that they provide safe and effective care when prescribing. https://www.pharmacyregulation.org/news/gphc-launches-new-guidance-pharmacist-prescribers letöltve: 2021. 07.10. – 8. General Medical Coulcil: Good practice in prescribing and managing medicines and devices 2021. https://www.gmc-uk.org/-/media/documents/prescribing-guidance-updated-english-20210405_pdf-85260533.pdf letöltve 2021. 07.10. – 9. National Prescribing Center: https://www.guidelinesinpractice.co.uk/the-national-prescribing-centre/305502.article letöltve 2021. 07.10. – 10. National Institute of Health: https://www.nice.org.uk/about/nice-communities/medicines-and-prescribing . letöltve 2021. 07.10. – 11. Royal Pharmaceutical Society: Prescribing Competency Framework 2016. https://www.rpharms.com/resources/frameworks/prescribers-competency-framework letöltve 2021. 07.10. – 12. Medication Use Review: https://www.npa.co.uk/services-and-support/nhs-services/medicines-use-review/ by the National Pharmacy Assiciation. letöltve 2021. 07.10. – 13. Graham-Clark E., Rushton A., Boblet T., Marriott J.: Facilitators and barriers to non-medical prescribing – A systematic review and thematic synthesis. PLoS ONE 13 (4): e0196471. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0196471 April 30, 2018; https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0196471 . – 14. Weeks G, George J, Maclure K, Stewart D.: Non-medical prescribing versus medical prescribing for acute and chronic disease management in primary and secondary care. Cochrane Database of Systematic Reviews2016, Issue 11. Art. No.: CD011227.DOI: 10.1002/14651858.CD011227.pub2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6464275/pdf/CD011227.pdf – 15. Jebara T., Cunningham S., MacLure K., Awaisu A., Pallivalapila A., Stewart D.: SYSTEMATIC REVIEW AND META-ANALYSIS – Stakeholders’ views and experiences of pharmacist prescribing: a systematic review. British Journal of Clinical Pharmacology: 84. 1883–1905. 2018. https://bpspubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/bcp.13624?af=R – 16. Reid F., Power A., Stewart D., Watson A., Zlotos L., Campbell D., McIntosh T., Maxwell S.: Piloting the United Kingdom ‚Prescribing Safety Assessment’ with pharmacist prescribers in Scotland. Research in Social and Administrative Pharmacy: 14:62-68. 2018. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28089608/ – 17. Prescribing Safety Assessment: https://prescribingsafetyassessment.ac.uk/ letöltve 2021. 07.10. – 18. Baqir W., Crehan O., Murray R., Campbell D., Copeland R.: Pharmacist prescribing within a UK NHS hospitaltrust: nature and extent of prescribing, andprevalence of errors. European Journal of Hospital Pharmacist. 2015;22:79–82. – 19. Aveny AA., Barber N., Ghaleb M., Dean Franklin B., Armstrong S., Crowe S., Dhillon S., Freyer A., Howard R., Pezzolesi C., Serumaga B.: Investigating the prevalence and causes of prescribing errors in general practice: a report for the General Medical Council. London: General Medical Council 2012. https://www.gmc-uk.org/-/media/gmc-site-images/about/investigatingtheprevalenceandcausesofprescribingerrorsingeneralpracticethepracticestudyreoprtmay2012.pdf?la=en&hash=21B05525C5FEF17C832EF985D8636C08E524A6C9 letöltve 2021. 07.10. –

BrAIN pályázat

A polimer micellák mint gyógyszerhordozó rendszerek alkotják a polimer alapú nanorészecskék specifikus csoportját. Nano-mérettartományuknak köszönhetően képesek a rossz vízoldékonysággal és/vagy permeabilitással jellemezhető hatóanyagok biohasznosulását növelni. Az önrendeződő struktúrák előnye, hogy felületaktív tulajdonságuk következtében már kis koncentrációban is képesek nagy mennyiségű hatóanyagot szolubilizálni. Ebből adódóan a polimer micelláris készítmények kiválóan alkalmazhatók alternatív beviteli kapukon keresztüli, így intranasalis úton történő terápia kiváltására. Jelen kézirat a polimer micelláris hordozók nasalis gyógyszerbevitelre történő fejlesztésére fókuszál, amely segítségével direkt, a vér-agy gátat megkerülő hatóanyag-bevitelt lehet megvalósítani. A szaglóidegen keresztüli axonalis transzport kiaknázása számos központi idegrendszert érintő betegség hatékony terápiájának lehetőségét hordozza magában. Jelenleg ezen betegségek (neurodegeneratív betegségek, depresszió, szkizofrénia) kezelése általában magas hatóanyagdózisok bevitelét igényli, mely számos mellékhatás megjelenéséhez vezet az elégtelen agyi koncentrációk elérése mellett. A polimer alapú hordozók, így a polimer micellák pedig előnyös tulajdonságuknak köszönhetően képesek ezeket a problémákat kiküszöbölni.

Kulcsszavak: nanomedicina, polimer micella, nasalis bevitel, központi idegrendszer

Innovative polymer-based nanocarriers for the treatment of central nervous system diseases

Polymeric micelles are among the nano drug delivery systems. Due to their nano size range, they are able to increase the poor water solubility and/or permeability of certain drugs. As self-assembling structures, they are able to solubilize large amounts of drug even at low concentrations, which solubilized formulations are suitable for administration through alternative delivery gates, such as the intranasal route. The aim of our research was to study the development of polymeric micellar carriers through the nasal pathway, the direct route, which bypasses the blood-brain-barrier. By utilizing the axonal transport, we can provide an effective therapeutic option for a number of diseases affecting the central nervous system. Treatment of neurodegenerative diseases, depression or schizophrenia usually requires high doses, leading to a number of side effects in addition to insufficient brain concentrations. Polymer-based carriers, such as polymeric micelles are able to overcome these problems due to their advantageous properties.

Keywords: nanomedicine, polymeric micelle, nasal delivery, central nervous system

Irodalom

1. Arlt S, Lindner, R et al. Adherence to medication in patients with dementia: Predictors and strategies for improvement. Drugs Aging. 2008;25:1033-1047. https://doi.org/10.2165/0002512-200825120-00005 – 2. Agrawal M, Saraf S et al. Nose-to-brain drug delivery: An update on clinical challanges and progress towards approval of anti-Alzheimer drugs. J Control Release. 2018;281:139-177. https://doi.org/10.1016/j.jconrel.2018.05.011 – 3. Heneka M.T, Carson M.J. et al. Neuroinflammation in Alzheimer’s Disease. Lancet Neurol. 2015;14:388-405. https://doi.org/10.1016/S1474-4422(15)70016-5 – 4. Merkus F.W, van den Berg M.P. Can nasal drug delivery bypass the blood-brain barrier? Drugs R D. 2007;8:133-144. https://doi.org/10.2165/00126839-200708030-00001 – 5. Köping-Höggard M, Sánchez A et al. Nanoparticles as carriers for nasal vaccine delivery. Expert Rev Vaccines. 2005;4:185-196. https://doi.org/10.1586/14760584.4.2.185 – 6. Shim S, Yoo H.S. The application of mucoadhesive chitosan nanoparticles in nasal drug delivery. Marine Drugs. 2020;18:605. https://doi.org/10.3390/md18120605 – 7. Alagusundaram M, Chengaiah B et al. Nasal drug delivery system – an overview. Int J Res Pharm Sci. 2010;1:454-465. – 8. Agrawal R.D, Tatode A. A et al. Polymeric micelle as a nanocarrier for delivery of therapeutic agents: A comprehensive review. Journal of Drug Delivery and Therapeutics. 2020;10:191-195. https://doi.org/10.22270/jddt.v10i1-s.3850 – 9. Yokoyama M. Polymeric micelles as a new drug carrier system and their required considerations for clinical trials. Expert Opin Drug Deliv. 2010;7(145-158). https://doi.org/10.1517/17425240903436479 – 10. Ahmad Z, Shah A et al. Polymeric micelles as drug delivery vehicles. RSC Adv. 2014;4:17028-17038. https://doi.org/10.1039/C3RA47370H – 11. Croy S.R, Kwon G.S. Polymeric micelles for drug delivery. Current Pharmaceutical Design. 2006;12:4669-4684. https://doi.org/10.2174/138161206779026245 – 12. Jain r, Nabar S et al. Formulation and evaulation of novel micellar nanocarrier for nasal delivery of sumatriptan. Nanomedicine. 2010;5:575-587. https://doi.org/10.2217/nnm.10.28 – 13. Chaudhari S.P, Shinde P.U. Formulation and Characterization of Tranylcypromine loaded Polymeric Micellar In-Situ Nasal Gel for treatment of Depression. Technology. 2020;5. – 14. Quartier J, Lapteva M et al. Polymeric micelle formulations for the cutaneous delivery of sirolimus: A new approach for the treatment of facial angiofibromas in tuberous sclerosis complex. Int J Pharm. 2020;604:120736. https://doi.org/10.1016/j.ijpharm.2021.120736 – 15. Durgun M. E, Güngör S et al. Micelles: Promising ocular drug carriers for anterior and posterior segment diseases. Journal of Ocular Pharmacology and Therapeutics. 2020;36:323-341. https://doi.org/10.1089/jop.2019.0109 – 16. Ansari M.A, Chung I.M et al. Current nanoparticle approaches in nose to brain drug delivery and anticancer therapy – a review. Current pharmaceutical design. 2020;26:1128-1137. https://doi.org/10.2174/1381612826666200116153912 – 17. Pokharkar V, Suryawanshi S et al. Exploring micellar-based polymeric systems for effective nose-to-brain drug delivery as potential neurotherapeutics. Drug Dev Trans Res. 2020;1019-1031. https://doi.org/10.1007/s13346-019-00702-6 – 18. Sun C, Li W et al. Development of TPGS/F127/F68 mixed polymeric micelles: enhanced oral bioavailability and hepatoprotection of syringic acid against carbon tetrachloride-induced hepatotoxicity. 2020;137:111126. https://doi.org/10.1016/j.fct.2020.111126 – 19. Sipos B, Szabó-Révész P et al. Quality by design based formulation study of meloxicam-loaded polymeric micelles for intranasal administration. Pharmaceutics. 2020;12:697. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics12080697 – 20. Sipos B, Katona G et al. A Systematic, Knowledge Space-Based Proposal on Quality by Design-Driven Polymeric Micelle Development. Pharmaceutics. 2021;13:702. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics13050702 – 21. Sipos B, Csóka I et al. Development of dexamethasone-loaded mixed polymeric micelles for nasal delivery. Eur J Pharm Sci. 2021;166:105960. https://doi.org/10.1016/j.ejps.2021.105960 – 22. Nour S.A, Abdelmalak N.S et al. Intranasal brain-targeted clonazepam polymeric micelles for immediate control of status epilepticus: in vitro optimization, ex vivo determination of cytotoxicity, in vivo biodistribution and pharmacodynamics studies. Drug delivery. 2016;23:3681-3695. https://doi.org/10.1080/10717544.2016.1223216 – 23. Wang F, Yang Z et al. Facile nose-to-brain delivery of rotigotine-loaded polymer micelles thermosensitive hydrogels: In vitro characterization and in vivo behavior study. Int J Pharm. 2020;577:119046. https://doi.org/10.1016/j.ijpharm.2020.119046 –

A CBD-termékek széles palettáját az interneten már-már csodaszerként reklámozták az elmúlt pár évben Magyarországon. Habár az étrend-kiegészítők ezen köre felkapott, ugyanakkor nagy szakmai kihívás elé állítja a szakembereket a gyógyszertárakban, mivel nincsen egy hiteles és tisztázott álláspont ezen készítmények igazolt hatásával kapcsolatban. A CBD-olajakat övező bizonytalanság feltárása érdekében részletes szakirodalom- és piackutatást végeztünk, amelyet reprezentatív elemszámú, interneten beszerezhető termékek próbavásárlásával zártunk. Munkánk során legfőképpen az online forgalmazói felületeken kommunikált termékinformációkra és a vélelmezett egészségügyi állítások mögött álló bizonyítékokon alapuló terápiák eredményességének összhangjára fókuszáltunk. A forgalmazói felületek által feltüntetett vélt alkalmazási területek számosságukat és bizonyítottságukat tekintve nem állnak összhangban az általunk azonosított klinikai vizsgálati eredményekkel. Tehát az, hogy a cannabidiol étrend-kiegészítőként, orálisan mely állapotok esetén alkalmazható eredményesen, továbbra sem tisztázott, alkalmazása nem tekinthető kockázatmentesnek és nem utolsósorban a terápiás költsége is igen magas.

Kulcsszavak: CBD, CBD-olaj, étrend-kiegészítő

CBD oils on the Internet: Market overview of uncertain product category and test purchase experiences

Wide range of CBD products has been advertised on the Internet as a panacea in Hungary for the past few years. Although this range of dietary supplements is popular, it presents a major professional challenge for pharmacists due to the lack of a credible and clear position on the proven effects of these preparations. To explore the uncertainty surrounding CBD oils, we conducted detailed literature and market research, supplemented with test purchase of a representative sample of products available online. The primary aim of the study was the consistency of communicated product information through online distribution interfaces with the evidence-based therapeutic efficacy behind presumed health claims. The intended uses indicated by the distribution interfaces were inconsistent with the clinical trial results we have identified in terms of their number and evidence. Thus, the conditions under which cannabidiol can be used orally as a dietary supplement are still unclear, its use is not considered risk-free, and last but not least, its therapeutic cost is high.

Keywords: CBD, CBD oil, dietary-supplement

Irodalom

1. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Bejelentett étrend-kiegészítők (2004-2020.10.09.) forrás: https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitok (megjelenítve 2020. december) – 2. D. Csupor: Sorra tiltják be Magyarországon a kannabiszolajas termékeket (Pirulakalauz) Telex: https://telex.hu/tudomany/2021/04/26/sorra-tiltja-be-az-ogyei-a-kannabiszolajas-termekeket – 3. Lachenmeier DW és Walch SG. Cannabidiol (CBD): a strong plea for mandatory premarketing approval of food supplements. ournal of Consumer Protection and Food Safety (2020) 15:97-98. https://doi.org/10.1007/s00003-020-01281-2 – 4. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: Állásfoglalás az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hatáskörébe tartozó kender, illetve kender származékokat (például CBD) tartalmazó készítményekkel kapcsolatban 2018.08.21. – 5. S.A. Millar, N.L. Stone, Z.D. Bellman, A.S. Yates, T.J. England, S.E. O’Sullivan: A systematic review of cannabidiol dosing in clinical populations (2019) https://doi.org/10.1111/bcp.14038 – 6. C. M. Pretzsch, J. Freyberg, B. Voinescu, D. Lythgoe, J. Horder, M.A. Mendez, R. Wichers, L. Ajram, G. Ivin, M. Heasman, R.A.E. Edden, S. Williams, D.G.M. Murphy, E. Daly, G. M. McAlonan: Effects of cannabidiol on brain excitation and inhibition systems; a randomised placebo-controlled single dose trial during magnetic resonance spectroscopy in adults with autism spectrum disorder (2019) 1405. old https://doi.org/10.1038/s41386-019-0333-8 – 7. E. Appiah-Kusi, N. Petros, R. Wilson, M. Colizzi, M.G. Bossong, L. Valmaggia, V. Mondelli, P. McGuire, S. Bhattacharyya: Effects of short-term cannabidiol treatment on esponse to social stress in subjects at clinical high risk of developing psychosis (2020) 1121 és 1127-1129. old https://doi.org/10.1007/s00213-019-05442-6 – 8. C. M. Pretzsch, B. Voinescu, M.A. Mendez, R. Wichers, L. Ajram, G. Ivin, M, Heasman, S. Williams, D.G.M. Murphy, E. Daly, G.M. McAlonan: The effect of cannabidiol (CBD) on low-frequency activity and functional connectivity in the brain of adults with and without autism spectrum disorder (ASD) (2019) 1147. Old https://doi.org/10.1177/0269881119858306 – 9. V. Mongeau-Perusse, S. Brissette, J. Bruneau, P. Conrod, S. Dubreucq, G. Gazil, E. Stip, D. Jutras-Aswad: Cannabidiol as a treatment for craving and relapse in individuals with cocaine use disorder: a randomized placebo-controlled trial (2021) 2431 és 2438-2440. old https://doi.org/10.1111/add.15417 – 10. C.d. Meneses-Gaya, J.A. Crippa, J.E. Hallak, A.Q. Miguel, R. Laranjeira, R.A. Bressan, A.W. Zuardi, A.L. Lacerda: Cannabidiol for the treatment of crack-cocaine craving: an exploratory double-blind study (2020) 1 és 5-7. Old https://doi.org/10.1590/1516-4446-2020-1416 – 11. OGYÉI. Gyógyszeradatbázis. forrás: https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=187616 (megjelenítve 2021. október) – 12. EMA. Epidyolex alkalmazási előírás. forrás: https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/epidyolex-epar-product-information_hu.pdf (megjelenítve 2021. október) – 13. S. Billakota, O. Devinsky, E. Marsh: Cannabinoid therapy in epilepsy (2019) 220 és 224. old https://doi.org/10.1097/WCO.0000000000000660 – 14. D. Gloss, B. Vickery: Cannabinnoids for epilepsy (2014) 6. old https://doi.org/10.1002/14651858.CD009270.pub3 – 15. S.R. Sultan, S.E. O’Sullivan, T.J. England: The effects of acute and sustained cannabidiol dosing for seven days on the haemodynamics in healthy men: A randomised controlled trial (2019) 1125 és 1136. old https://doi.org/10.1111/bcp.14225 – 16. J.M. Hobbs, A.R. Vazquez, N.D. Remijan, R.E. Trotter, T.V. McMillan, K.E. Freedman, Y. Wei, K.A. Woelfel, O.R. Arnold, L.M. Wolfe, S.A. Johnson, T.L. Weir: Evaluation of pharmacokinetics and acute antiinflammatory potential of two oral cannabidiol preparations in healthy adults (2019) https://doi.org/10.1002/ptr.6651 – 17. M.H.N. Chagas, A.W. Zuardi, V. Tumas, Ma.A. Pena-Pereira, E.T. Sobreira, M.M. Bergamaschi, A.C.d. Santos, A.L. Teixeira, J.E.C. Hallak, J.A.S. Crippa: Effects of cannabidiol in the treatment of patients with Parkinson’s disease: An exploratory double-blind trial (2014) 2 és 6. old https://doi.org/10.1177/0269881114550355 – 18. Magyar Gyógyszerészi Kamara: A biztonságos étrend-kiegészítők programról https://www.mgyk.hu/a-biztonsagos-etrend-kiegeszito-programrol-folyamatosan-frissitve.html – 19. Magyarok Fóruma: Egészségügy – Itt a Biztonságos étrend-kiegészítő program (2018. február 1.) 6. oldal – 20. Állami Számvevőszék Elemzése: Gyógyszerek és étrend-kiegészítők, kockázatok és mellékhatások – A gyógyszertúlfogyasztás és az étrend-kiegészítők közpénzügyi szempontú jelentése (2021) https://www.asz.hu/hu/sajtokozlemenyek/paradigmavaltasra-van-szukseg-a-gyogyszerek-es-etrendkiegeszitok-alkalmazasaban –

Praxis

A laktózérzékenység (más néven laktózintolerancia vagy tejcukor-érzékenység) olyan klinikai tünetegyüttes, amely laktózt tartalmazó táplálékok (ételek, italok) fogyasztása után jelentkezik, tünettana jellemzően kellemetlen haspuffadással, diszkomfortérzéssel, flatulenciával és hasmenéssel írható le. A laktózintolerancia diagnosztikája az anamnesztikus adatok és a tünetek felvételén és a különböző tesztek elvégzésén alapul. A laktózintoleranciára nincsen oki gyógymód, menedzs­mentjének alappillére a laktóztartalmú ételek minimalizása, egy másik lehetőség a különféle (vény nélküli és vényköteles) laktázpótló tabletták használata, amelyeket közvetlenül a laktóztartalmú élelem fogyasztása előtt kell bevenni. Bár a gyógyszerekből származó laktóz a legtöbb embernél általában nem elegendő a laktózintolerancia tüneteinek kivál­tásához, súlyos laktózérzékeny egyéneknél problémákat okozhat, ha több különböző gyógyszert szed.

Kulcsszavak: laktózintolerancia, laktáz, malabszorpció, táplálkozás

Lactose intolerance, lactose containing medications

Lactose intolerance clinical symptoms including abdominal discomfort, cramping, flatulence, and excess water can lead to diarrhea. Patients who experience adverse gastrointestinal effects after ingesting lactose-containing products can be diagnosed by anamnestic investigation or lactose hydrogen breath test. Due to the lack of causative therapy, the mainstay of treatment for lactose intolerance is avoidance of all lactose, containing milk and milk containing products. Other alternative is using lactase enzyme supplement (OTC or prescription medicine) to be ingested directly before lactose containing food. Usually medications contain less lactose to cause clinical symptoms. In case of severe lactose intolerance ingestion of multiple medications can be problematic.

Keywords: lactose intolerance, lactase, malabsorption, nutrition

Irodalom

1. Montalto, M, Gallo, A, Santoro, L, Onofrio, F, Curigliano, V, Covino, M, Cammarota, G, Grieco, A, Gasbarrini, A, Gasbarrini, G. Aliment. Pharmacol. Ther. 28: 1003-1012 (2008). https://doi.org/10.1111/j.1365-2036.2008.03815.x2. Ugidos-Rodríguez, S, Matallana-González, M. C:; Sánchez-Mata, M.C. Food Funct. 9: 4056-4068 (2018.  https://doi.org/10.1039/C8FO00555A3. Mattar, R.R, Mazo, D.F.D.C, Carrilho, F.J. Clin. Exp. Gastroenterol. 5: 113-121 (2012). https://doi.org/10.2147/CEG.S323684. Heyman, M.B, Committee on Nutrition. Pediatrics 118: 1279-1286 (2006). https://doi.org/10.1542/peds.2006-17215. Misselwitz, B, Butter, M, Verbeke, K, Fox, M.R. Gut 68: 2080-2091 (2019). https://doi.org/10.1136/gutjnl-2019-3184046. Fassio, F, Facioni, M.S, Guagnini, F. Nutrients 10: e1599 (2018). https://doi.org/10.3390/nu101115997. Jansson-Knodell, C.L, Krajicek, E.J, Savainao, D.A, Shin, A.S. Mayo Clin. Proc. 95: 1499-1505 (2020) https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2020.04.0368. Di Rienzo, T, D’Angelo, G, D’aversa, F, Campanale, M.C, Cesario, V, Montalto, M, Gasbarrini, A, Ojetti, V. Eur. Rev. Med. Pharmacol. Sci. 17: 18-25 (2013). – 9. Di Constanzo, M, Canani R.B. Ann. Nutr. Metab. 73: 30-37 (2018). https://doi.org/10.1159/00049366910. Shazkat, A, Levitt, M.D, Taylor, B.C, MacDonald, R, Shamliyan, T.A, Kane, R.L, Wilt, T.J. Ann. Int. Med. https://doi.org/10.7326/0003-4819-152-12-201006150-00241 (2010) – 11. Micic, D, Rao, V.L, Rubin, D.T. JAMA 322: 1600-1601 (2019). https://doi.org/10.1001/jama.2019.14740

Számokkal alátámasztva mutatjuk be azt, hogy mekkora mértékű hatásfokozódást eredményezhet az, ha a nem szteroid gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító hatóanyagot a beteg koffeinnel kombinált formában alkalmazza.

Kulcsszavak: adjuváns koffein, fájdalomcsillapító hatás

To what extent does caffeine augment the analgesic effect?

The use of a non-steroidal anti-inflammatory or analgesic drugs in combination with caffeine may result in an increase in the analgesic efficacy. The extent of enhancement is supported by numbers.

Keywords: adjuvant caffeine, analgesic effect

Irodalom

1. Nieber K et al. Coffein; Genussmittel und Arzneistoff. www.pharmazeutische-zeitung.de; 2021. márc. 11. – 2. Sawynok J et al. Caffeine as an analgesic adjuvant: a review of pharmacology and mechanisms of action. Pharmacol Rev. 1993;45:43-85. – 3. Lipton RB et al. Caffeine in the management of patients with headache. J Headache Pain 2017;18;107. https://doi.org/10.1186/s10194-017-0806-2 – 4. Castaneda -Hernández G. et al. Potentiation by caffeine of the analgesic effect of aspirin in the pain-induced functional impairment model in the rat. Can J Physiol Pharmacol. 1994;72:1127-31. https://doi.org/10.1139/y94-159 – 5. Laska EM et al. Caffeine as an analgetic adjuvant. 1984;13:1711-8. https://doi.org/10.1001/jama.251.13.1711 – 6. Derry CJ et al. Caffeine as an analgesic adjuvant for acute pain in adults. (Review). Cochrane database of systematic reviews (Online) 3, CD009281, 2012. https://doi.org/10.1002/14651858.CD009281.pub2 – 7. Timothy K et al. Ibuprofen plus caffeine in the treatment of tension-type headache. Clin Pharmacol Ther. 2000;68:312-9. https://doi.org/10.1067/mcp.2000.109353 – 8. www.ogyei.gov.hu; gyógyszerinformációk; 2022. márc. 11.

A komló (Humulus) nemzetségen belül Magyarországon a felfutó (H. lupulus) és a japán komló (H. scandens) fordul elő. A külső morfológiai bélyegek alapján nagyfokú hasonlóságot mutatnak: kétlaki növények, kúszó-kapaszkodó életformájúak, száruk csavarodó, leveleik keresztben átellenesek, levéllemezük tenyeresen tagolt. A fajok részletes megfigyelést igénylő, apró morfológiai bélyegek alapján különíthetők el. A felfutó komló levelei tagolatlanok vagy karéjosak, 3–5 osztatú, ezzel szemben a japán komló levelei mélyebben tagoltak, 5-7 (-9) osztatúak. A komlófajok női virágait hártyaszerű murvalevél (bractea) veszik körül. A felfutó komló termős virágának murvalevele lekerekített csúcsú, míg a japán komló murvalevele hegyes csúccsal rendelkezik. A felfutó komló termős virágzatában – a japán komlóval ellentétben – a murvaleveleken, illetve a takarópikkelyeken sárga mirigyek figyelhetők meg. A komlófajok elkülönítésének fontossága hasznosíthatóságukból ered. A felfutó komló női virágzata évszázadok óta a sörgyártás és a gyógyszeripar alapanyaga. Nyugtató, alvási zavarokat enyhítő gyógynövényként ismert, azonban a japán komló nem alkalmazható a gyógyászatban.

Kulcsszavak: felfutó komló, japán komló, komlótoboz

Hop species (Humulus spp.) in Hungary

Two hop (Humulus) species, common hop (H. lupulus) and Japanese hop (H. scandens) occur in Hungary. They show high similarity in external morphological features: dioecious plants, creeping and twisted stems, opposite leaves arrangement, palmately divided leaf blades. Species can be distinguished upon particular morphological features. The leaves of the common hop are undivided or with 3-5 lobes, whereas the leaves of Japanese hop are deeply divided with 5-7(-9) divisions. The bracts of female inflorescences of common hop are rounded, while the bracts of Japanese hop are acuminated. Yellow lupulin-glands occurred on the surface of the common hop’s bracts while missing on Japanese hop. The importance of distinguishing hop species is based on their economic value. The female inflorescences of common hop have been used for centuries in the brewery and pharmaceutical industry. It is known as a herb with sedative effects that relieves sleep disorders, however, Japanese hop has no medicinal use.

Keywords: common hop, Japanese hop, hop strobile

Irodalom

1. Podani J. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó; 2003. 296 p. – 2. Balogh L, Dancza I. Japán komló (Humulus japonicus Sieb. et Zucc.). In: Csiszár Á. (szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó; 2012. pp. 101-104. – 3. Balogh L, Dancza I. Japán komló (Humulus japonicus Sieb. et Zucc.). In: Botta-Dukát Z, Mihály B. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Budapest: A KVVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10.; 2006. pp. 337-360. – 4. Neve R.A. Hops. New York: Chapman and Hall; 1991. https://doi.org/10.1007/978-94-011-3106-3 – 5. Dános B. Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai (Kemotaxonómia). Budapest: Argumentum; 2002. 484 p. – 6. Papp L. Cannabaceae – Kenderfélék családja. In: Király G. (szerk.) Új magyar füvészkönyv. Magyarországok hajtásos növényei. Határozókulcs. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Jósvafő, 2009. – 7. Dános B. Farmakobotanika 3. Gyógynövényismeret. Budapest: Semmelweis Kiadó; 1998. 328 p. – 8. Bocquet L, Sahpaz S, Hilbert JL, Rambaud C, Rivière C. Humulus lupulus L., a very popular beer ingredient and medicinal plant: overview of its phytochemistry, its bioactivity, and its biotechnology. Phytochem Rev 2018; 17:1047–1090. https://doi.org/10.1007/s11101-018-9584-y – 9. Korpelainen H, Pietiläinen M. Hop (Humulus lupulus L.): Traditional and Present Use, and Future Potential. Econ Bot; 2021. https://doi.org/10.1007/s12231-021-09528-1 – 10. Castleman M. Gyógynövények enciklopédiája. Alapvető útmutató a természet gyógyszereihez. Budapest: Esély Kiadó és Kereskedelmi Kft.; 1994. 477 p. – 11. Mabey R. Flora Britannica. Sinclair-Stevenson; 1996. 480 p. – 12. Csupor-Löffler B. Felfutó komló (Humulus lupulus). In: Csupor D., Szendrei K. (szerk.) Gyógynövénytár. Útmutató a korszerű gyógynövény alkalmazáshoz. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2012. 126-129 p. – 13. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, II. kötet. Országos Gyógyszerészeti Intézet. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt., 2004 – 14. Vetter J. A növényi hatóanyagok különleges világa. Budapest: Mezőgazda Könyvek; 2019. 343 p. – 15. Veitch N.C, Smith M, Barnes J, Anderson L.A, Phillipson D.J. Herbal Medicines. London: Pharmaceutical Press; 2013. 813 p.

Aktuális oldalak

A reaktív oxigén speciesek és az oxidatív stressz számos, a szemet érintő kórképben lényeges kóroki tényezők. Ez alapján az antioxidánsok ígéretes prevenciós és terápiás alternatívát kínálhatnak.

Kulcsszavak: adjuváns koffein, fájdalomcsillapító hatás

Why is it important to protect the eye from oxidative stress?

Reactive oxygen species and oxidative stress can be causative factors in many ocular diseases. On this basis, antioxidants may offer a promising preventive and therapeutic alternative.

Keywords: adjuvant caffeine, analgesic effect

Irodalom

1. Wang P. et al. Antioxidants for the treatment of retinal disease: Summary of recent evidence. Clin Ophthalmol. 2021;15:1621-8. https://doi.org/10.2147/OPTH.S307009 – 2. Seen S. et al. Dry eye disease and oxidative stress. Acta Ophthalmol. 2018;96:e412-e420. https://doi.org/10.1111/aos.13526 – 3. Álvarez-Barrios A. et al. Antioxidant defenses in the human eye: A focus on metallothioneins. Antioxidants 2021;10:89. https://doi.org/10.3390/antiox10010089

Hány új gyógyszerrel gazdagodik a gyógyszerpiac? Az egy adott évben kiadott FDA- vagy EMA-engedélyek száma egyfajta fokmérője a gyógyszeripari kutatásnak és fejlesztésnek.

Kulcsszavak: EMA, FDA, gyógyszer-törzskönyvezés

New pharmaceuticals registered by FDA or EMA in 2021

How many new drugs will the pharmaceutical market be enriched with? The number of FDA or EMA licenses issued in a given year is a measure of pharmaceutical research and development.

Keywords: EMA, FDA, pharmaceutical registration

Irodalom

1. EMA: Human medicines highlights of 2021 https://www.ema.europa.eu/en/documents/report/human-medicines-highlights-2021_en.pdf – 2. Advancing health through innovation: New drug therapy approvals 2021 https://www.fda.gov/media/155227/download – 3. https://www.fda.gov/vaccines-blood-biologics/development-approval-process-cber/2021-biological-license-application-approvals – 4. https://www.fiercepharma.com/special-report/2021-s-new-drug-approvals