Gyógyszerészet – 2024. június

2024. június TESZT

A Gyógyszerészet 2024. júniusi  tesztkérdései ezen a linken elérhetők.

Az MGYT távoktatásában a Gyógyszerészet szaklap előfizetői vehetnek részt, akik 2024. március végéig regisztráltak az MGYT honlapján.
Az előfizetéssel rendelkező, regisztrált résztvevők számára az év végén 20 pontot írunk jóvá a GYOFTEX rendszerében.

Tartalom

Centenárium

Higyisán Ilonát szakmája képviselői sokszor nevezik úttörőnek és joggal teszik ezt. A kórházi gyógyszerészet számos újítása, a szakmai presztízs megőrzése sok szálon kötődik hozzá. Viola Réka klinikai gyógyszerész szintén sokat tesz a korszerű gyógyszerészetért, amely az együttműködésre, a gyógyszerészi kompetenciák kibővítésére, az optimális adherenciára épül. Velük beszélgetve nem is kérdés, hogy a gyógyszerészet előtt számos új feladat és lehetőség áll.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 68. küldöttgyűlését, 2024. május 11-én, 13 órai kezdettel tartotta Budapesten, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Dísztermében (1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.). A küldöttek regisztrációja 12 órától folyamatosan zajlott és 13 órakor kezdetét vette a küldöttgyűlés. Az elnöki asztalnál prof. Szökő Éva elnök és dr. Tábi Tamás főtitkár foglaltak helyet.

Az 1924-ben alapított Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) centenáriumi ünnepségére 2024. május 11-én a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Dísztermében került sor.

Az idén 100 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) és az Európai Szövetség a Gyógy­sze­részeti Tudományokért (European Federation for Pharmaceutical Sciences, EUFEPS) 2024. május 23–25. között tartotta nemzetközi kongresszusát Debre­cenben, közel 700 résztvevővel.

A centenáriumát ünneplő Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság első elnökei közé tartozott dr. Jakabházy Zsigmond (1867–1945). A Kolozsvári Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát, majd annak tanára lett. Részt vett a gyógyszerészképzésben, a gyógyszertan/gyógyszerismeret tanára volt. 1920 után a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta működését. 1924-ben a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) alapító tagja, majd 1935–1943 között elnöke volt. Szerepe meghatározó a magyar gyógyszerészet fejlődésében.

 

Irodalom

1. Kata M., Gyéresi Á. – Jeles magyar vegyészek és gyógyszerészek. III. Széki Tibor. Orvostudományi Értesítő, 2019, 92(1):66-72. – 2. Gyéresi Á, Kata M., Gyéresi Mária – 150 éves a magyar gyógyszerkönyv – erdélyi születésű munkatársak. Kihívások a harmadik évezredben. Orvos-tudományi Értesítő, 2021, 94(1), 34-44. – 3. Gyéresi Á., Kata M., Gyéresi M. – Erdélyben születtek. Gyógyszerészettörténet, 2021, XIX(2):1-12. – 4. Jakabházy Zsigmond, szentábrahámi. Névpont 2024. –internet: file:///D/Users/user/Downloads/Jakabházy Zsigmond-Névpont 2024.html – 5. Szállási Á. – Jakabházy Zsigmond 1867–1945. Orvosi Hetilap, 1975, 116(10): 575-6. – 6. Péter H. Mária – Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudomány-egyetemen 1872–1919 között. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2019. – 7. Gaal Gy. – Az erdélyi tudományosság fellegvára. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulójára. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2022. – 8. Popescu H. – Profesori şi studenţi în Facultatea de Farmacie din Cluj de-a lungul timpului. Partea I. – Profesori şi studenţi. Partea II. – Alte începuturi: 1872, 1919, 1946. Risoprint, Cluj-Napoca, 2009, 177-184. – 9. Péter H.M. – Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2013 I-II k. – 10. Gaal Gy. – Egyetem a Farkas utcában. Második kiadás, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, 2002. – 11. Minker E. – Szeged egyetemének elődjei. A Szegedi Tudomány-egyetem kiadványa, 2003, 71, 78, 87. – 12. Baradlai J., Bársony E. – A magyarországi gyógyszerészet története. II. k. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület kiadása, Budapest, 1930. – 13. Spielmann J., Baicu Gr. (coord.) – Istoria ştiinţelor farmaceutice în România. Editura Medicală AMALTEA, Bucureşti, 1994. – 14. Budaházy I. – Gyógyszerészképzési dokumentumok a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemről (1872–1919). Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad, 2012. – 15. Péter H.M. – A gyógyszerészképzés neves tanárai a 125 éve alakult kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen. Gyógyszerészet, 1997, 41(12): 736-740. – 16. Péter H.M. – Gyógyszerészképzés Kolozsvár egykori Magyar Tudomány-egyetemén és az oktatók tudományos munkája. –in: Betegség és gyógyítás a régi Kolozsváron és Erdélyben. Orvostörténeti dolgozatok. (szerk.: Bogdándi Zs., Gálfi E.). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2022, 145-162. – 17. Mozsonyi S. – Orvos-gyógyszerész kapcsolatok a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság alapításában. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974, III(2/10): 7-8. – 18. Klebovich I., Plachy J., Antal I., Hajdú M., Hankó Z. (szerkesztők) – A Gyógyszerészeti Intézet hetven éve. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiadása, Budapest, 2005. – 19. Klebovich I., Plachy J., Antal I., Hajdú M. (szerkesztők) – 75 éves a Gyógyszerészeti Intézet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010, 236. – 20. Hankó Z. (szerk.) – Nyolcvan év a magyar gyógyszerészet szolgálatában, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Budapest, 2004, 66-69. – 21. Jakabházy Zsigmond, Nyiredy Géza, Issekutz Hugó: Gyógyszerisme magyarázó szöveggel a M. Gyógyszerkönyv 2. kiadásához. Közművelődés irodalmi és műnyomdai Részvénytársaság, Kolozsvár, 1895 (771 oldal). – 22. Gyéresi Á. – Balogh Kálmán szerepe az orvos-gyógyítói gyakorlat szakmai nyelvezetének alakulásában. – in: A magyar orvosi nyelv története (szerk.: Bősze P., Kapronczay Katalin, Keszler Borbála). Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2022, 354-360. – 23. Issekutz Béla, Jakabházy Zsigmond – A gyógyszerismeret tankönyve I.(360 oldal) – II. kötet (371 oldal). Stief Jenő és Társa Könyvsajtója, Kolozsvár, 1913. – 24. Izsák S. – Farmacia de-a-lungul secolelor. Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1979. – 25. Jakabházy Zs. (dr., tanársegéd) – A poralakú drogok górcsövi vizsgálata. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1896, XVIII(II-III), 91-109. – 26. Jakabházy Zs. – A különböző curare fajok álkáloidáinak hatásáról (Közlemény a lipcsei egyetem gyógyszertani intézetéből). Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1898, XX(III):133-186. – 27. Jakabházy Zs. (dr., egyetemi m. tanár, gyógyszertani adjunktus) Összehasonlító vizsgálatok a chinai és európai rheumára vonatkozólag (Közlemény a gráczi egyetem gyógyszertani intézetéből). Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1902, XXVII(XXIV):129-150. – 28. Jakabházy Zs. (dr., egyetemi m. tanár) – Ideg-izomhatástani vizsgálatok aspirinnal. (Közlemény a Kolozsvári Ferencz József Tudomány Egyetem Gyógyszertani Intézetéből. Igazgató: Lőte József dr. egyetemi tanár). Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1904, XXIX(XXVI/1): 21-36. – 29. Jakabházy Zs. (dr., egyet. ny. r. tanár) – 29. Az urethanok hatásáról. (Közlés a Kolozsvári Magyar Kir. Ferencz József Tud. Egyetem Gyógyszertani Intézetéből). Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából,1910, XXXII(XXXV/II):91-108. – 30. Jakabházy Zs. (dr., egy. m. tanár): A különféle élvezeti szerekről. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából, 1910, XXXV(XXXII):188-201. – 31. Jakabházy Zs. (dr.) – A háború és a gyógyszerek. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. 1915, XXXVII.(I.): 1-15. – 32. Magyar Gyógyszerkönyv IV. kiadás. Pharmacopoea Hungarica editio IV. Magyar Királyi Állami Nyomda, Budapest, 1934. – 33. Péter Mihály, Péter H. M. – Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának százéves tevékenysége 2006–2016. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006 153. – 34. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tisztikara és választmánya. Az EME évkönyve, 1913. – 35. Zalai K. – A Magyar Gyógyszerészeti Társaság ötven éve (1924–1974). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság kiadványa, Budapest, 1974. – 36. Zboray B. – A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapításának előzményei. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974, III(2/10), 11-21. – 37. Zalai K. – A Magyar Gyógyszerészeti Társaság. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974, III(2/10), 22-30. – 38. Vincze Z. – A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság megalapítása és fejlődése 1924–2014. Gyógyszerészet, 2014, 58(8): 463-467. – 39. Vincze Z., Zelkó Romána (szerk.) – Emlékkönyv (1907–2007). Semmelweis Egyetem – Egyetemi Gyógyszertár, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet története. Kiadta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Budapest, 2007, 40. – 40. Az Akadémia belső tagjai. Természetrajzi alosztály – levelező tagok. Akadémiai Értesítő, 1923, 34(9-12):144. – 41. Zalai K. – Gyógyszerészeti numizmatika. Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest,1998, 55. – 42. Szmodits László – Budapest V. kerületének gyógyszerésztörténete 1950-ig. Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, Budapest, 2018, 18. – 43. Zalai K. – A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó KFT., Budapest, 2001, 62.

Beszélgetősarok

Továbbképző közlemények

A napsugárzás számos akut és a krónikus klinikai elváltozás (ún. photodermatosis) kialakulásában játszik patogenetikai szerepet. A közlemény áttekintést nyújt az UV-expozíció különböző rövid és hosszú távú, bőrre kifejtett biológiai hatá­sairól. A Földet érő napsugárzás az UVB (290–320 nm) és az UVA (320–400 nm) hullámhosszúságú sugárzás kombinációja (I. táblázat). Az UVA alacsonyabb energiájú, mint az UVB, de nagyobb mennyiségben fordul elő, és a bőr mélyebb rétegéig (dermis) hatol. Az UV-sugárzásnak kitett normál emberi bőr akut reakciója az erythema, majd a pigmentáció. A hosszú távú hatások fotoöregedés, karcinogenezis formájában jelennek meg. A napsugárzás okozta fényártalmak megelőzésében fontos továbbá azon gyógyszerek ismerete, melyek a bőrt fokozott mértékben érzékennyé tehetik a napfény biológiai hatásainak.

Irodalom

1. Vishal G és mtsai: Skin typing: Fitzpatrick grading and others. Clinics in dermatology 2019. 37(5): 430-436. – 2. Linna LG és mtsai: Sunscreens and photoaging. A review of current literature. Am J Clin Dermatol. 2021; 22(6): 819–828. – 3. Heidi Le és mtsai: Sunscreen Application, Safety, and Sun Protection: The Evidence. Journal of Cutaneous Medicine and Surgery 2019. 23(4): 357-69. – 4. Auguilera J. és mtsai: New development in sunscreens. Photochemical and photobiologial sciences 2023. 22: 2473-82 – 5. Zitás Éva, Mészáros Judit: Napsugárzás okozta leggyakoribb bőrártalmak. Orvosi hetilap 2016. 157(3): 94–97. – 6. Horkay Irén: Napfény okozta deramtosisok. Hippocrates 2004. VI/2:78-80. – 7. WHO Sun Protection A primary teaching resource. 2003. Letölthető: iris.who.int/bitstream/handle/10665/42678/9241590629_v2.pdf?sequence=2

BrAIN pályázat

A központi idegrendszeri tumorok kezelése napjainkban is komoly kihívásokkal terhelt: a radioterápia gyulladásos és oxidatív terhelést okozó hatása nem szövetspecifikus, a gyógyszeres terápiák pedig agresszív dózisokat igényelnek a vér-agy gáton való átjutás nehézségei miatt. A célzott tumorellenes farmakoterápiák kutatásában növekvő teret nyer a nanotechnológia alkalmazása. Ennek egy lehetősége önrendeződő nanorészecskék előállítása, mely során a hatóanyagot erre alkalmas biokompatibilis polimerrel összekapcsolva olyan konjugátumokat állítunk elő, amelyek vizes közegben spontán önrendeződéssel nanorészecskéket képeznek. Jelenlegi munkákhoz olyan ekdiszteroidszármazékokat választottunk hatóanyagként, amelyek hatásos tumorellenes bioaktivitású ekdiszteroidszármazékok előállításában bizonyítottan sikeres félszintetikus eljárásokkal készültek. E származékokat szkvalénnal kapcsolva olyan önrendeződő nanorészecskéket állítottunk elő, amelyek érzékenyítik az SH-SY5Y neuroblastoma-sejtvonalat az oxidatív stresszre, ezáltal alkalmasak lehetnek a radioterápia tumorszelektivitásának fokozására.

Irodalom

1.  Chen, L. et al.: Central nervous system tumors: a single center pathology review of 34,140 cases over 60 years. BMC Clin Pathol 13 (1), 14. (2013) https://doi.org/10.1186/1472-6890-13-14 – 2. Belka C. et al.: Radiation induced CNS toxicity – molecular and cellular mechanisms. Br J Cancer. 85 (9), 1233-1239. (2001) https://doi.org/10.1054/bjoc.2001.2100 – 3. Kim J.H. et al.: Mechanisms of radiation-induced brain toxicity and implications for future clinical trials. J Neurooncol 87 (3), 279-286. (2008) https://doi.org/10.1007/s11060-008-9520-x – 4. Warren K.E.: Beyond the Blood:Brain Barrier: The Importance of Central Nervous System (CNS) Pharmacokinetics for the Treatment of CNS Tumors, Including Diffuse Intrinsic Pontine Glioma. Front. Oncol 8, 239. (2018) https://doi.org/10.3389/fonc.2018.00239 – 5. Tian H. et al.: Enhancing the therapeutic efficacy of nanoparticles for cancer treatment using versatile targeted strategies. J Hematol Oncol 15, 132. (2022) https://doi.org/10.1186/s13045-022-01320-5 – 6. Fumagalli G. et al.: Self-assembly drug conjugates for anticancer treatment. Drug Discov Today 8, 1321-1329. (2016) https://doi.org/10.1016/j.drudis.2016.06.018 – 7. Sobot, D. et al.: Conjugation of squalene to gemcitabine as unique approach exploiting endogenous lipoproteins for drug delivery. Nat Commun 8, 15678. (2017) https://doi.org/10.1038/ncomms15678 – 8. Dehouck B. et al.: A new function for the LDL receptor: transcytosis of LDL across the blood-brain barrier. J Cell Biol 138 (4), 877-889. (1997) https://doi.org/10.1083/jcb.138.4.877 – 9. Jin U. et al.: Cholesterol Metabolism in the Brain and Its Association with Parkinson’s Disease. Exp Neurobiol. 28 (5), 554-567. (2019) https://doi.org/10.5607/en.2019.28.5.554 – 10. Bajguz A. et al.: Ecdysteroids in Plants and their Pharmacological Effects in Vertebrates and Humans. Studies in Nat Prod Chem 45, 121-145. (2015) https://doi.org/10.1016/B978-0-444-63473-3.00005-8 – 11. Lafont R. et al.: 20-Hydroxyecdysone activates the protective arm of the RAAS via the MAS receptor. J Mol Endocrinol 68 (2), 77-87. (2021) https://doi.org/10.1530/JME-21-0033 – 12. Martins A. et al.: Synthesis and structure-activity relationships of novel ecdysteroid dioxolanes as MDR modulators in cancer. Molecules 18 (12), 15255-15275. (2013) https://doi.org/10.3390/molecules181215255 – 13. Hunyadi A. et al.: Backstabbing P-gp: Side-Chain Cleaved Ecdysteroid 2,3-Dioxolanes Hyper-Sensitize MDR Cancer Cells to Doxorubicin without Efflux Inhibition. Molecules 22 (2), 199. (2017) https://doi.org/10.3390/molecules22020199 – 14. Müller J. et al.: BBB penetration-targeting physicochemical lead selection: Ecdysteroids as chemo-sensitizers against CNS tumors. Eur J Pharm Sci 96, 571-577. (2017) https://doi.org/10.1016/j.ejps.2016.10.034 – 15. Zhang C. et al.: Reactive Oxygen Species-Regulating Strategies Based on Nanomaterials for Disease Treatment. Adv Sci 8 (3), 2002797. (2021) https://doi.org/10.1002/advs.202002797 – 16. Issaadi M.H. et al.: Capillary electrophoresis study on the base-catalyzed formation of bioactive oxidized metabolites of 20-hydroxyecdysone. J Pharm Biomed Anal 146, 188-194. (2017) https://doi.org/10.1016/j.jpba.2017.08.022 – 17. Csábi J. et al.: Oxidized Metabolites of 20-Hydroxyecdysone and Their Activity on Skeletal Muscle Cells: Preparation of a Pair of Desmotropes with Opposite Bioactivities. J Nat Prod 78 (10), 2339-2345. (2015) https://doi.org/10.1021/acs.jnatprod.5b00249

A gyógyszeranyagok analitikai vizsgálatára számos kémiai reakciót alkalmaz a Gyógyszerkönyv. Ezeknek a reakcióknak nagy részét úgynevezett névreakcióknak hívjuk, mert a felfedezőikről vagy fejlesztőikről nevezték el őket. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy a gyógyszerészi kémia tantárgy során tanult névreakciókat a felfedezőikkel és hozzájuk kapcsolódó érdekességekkel együtt bemutassam. Mindezeket igyekeztem színesebbé tenni korabeli folyóiratokkal, eredeti publikációkkal, valamint a tudósok arcképeivel. Dolgozatomhoz összesen huszonkilenc különböző publikációt kutattam fel, amelyek közül tizennyolc német nyelven íródott. Ennek oka az, hogy a második világháború előtt Közép- és Kelet-Európában a tudományos cikkek nagy része német nyelvű volt. Számos, nem német anyanyelvű tudós, köztük Winkler Lajos, is ezen a nyelven publikálta felfedezéseit.

Irodalom

1. Online.. Available: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/winkler-lajos-6A08/eletutja-6A21/. 2022.10.15. – 2. Schulek. Elemér, „Winkler Lajos emlékkönyv,” Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965, pp. 85-87. – 3. A. M. G. S. M. F. a. G. A. Gian Cesare Tron, „Icilio Guareschi and his amazing “1897 reaction”,” Beilstein Journal of organic chemistry, pp. 1335-1351, 2021. – 4. I. Guareschi, „Azione del chloroformio sul fenato potassico,” Gazzetta Chimica Italiana, pp. 401-402, 1872. – 5. D. M. Engel, „„Sans vouloir diminuer le merite.” Die Chemie der Kohlenhydrate und Emil Fischer in der Sicht eines französischen Chemikers.,” p. 49-50., 1994.  6. A. Klein, „Braunschweigisches Biographisches Lexikon – 19. und 20. Jahrhundert.,” Hahnsche Buchhandlung, p. 33, 1996. – 7. Dr. Horváth Péter, Dr. Takácsné dr. Novák Krisztina, Dr. Köteles István (szerk.): Gyógyszerészi Kémia Gyakorlatok, Budapest: Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet, 2020. – 8. C. C. N. Mario Abrantes da Silva Pinto, „Fritz Feigl (1891-1971): The Centennial of a Researcher,” Bulletin for the History of Chemistry, pp. 31-39, 1995. – 9. F. Feigl, „Spot Tests in Organic Analysis,” Elsevier Publishing Company, 1960. – 10. „Fritz Feigl’s School of Analytical Chemistry in Brazil,” Analytical Proceedings including Analytical Communications, pp. 135-139, 994. – 11. E. Silva, „Aprendizado Experimental de Quimica: Nova Orientacao de Acordo com as Técnicas de Análise de Toque,” 1970. – 12. F. F. Ernesto Silva, „The Use of Fusion Reactions with Benzoyl Peroxide in Organic Spot-test Analysis,” Analyst, pp. 582-586 , 1957. – 13. A. Dauphin, La Pharmacie Hospitaliére dans les hopitaux de Paris, Párizs: Siecle de Pharmacie Hospitaliére, 1995. – 14. Les injections continues d’insuline, déductions physiologiques et thérapeutiques : thèse pour le Doctorat en médecine / par Madame Charles Morin ; Paris : 1938 – 15. M. C. Morin, „La Réaction de Vitali – Nouvelle technique permettant une micro-estimation des corps donnant cette réaction,” Journal de pharmacie et de chimie, pp. 545-547, 1936. – 16.  – Online.. Available: https://www.chemistryviews.org/details/education/10821368/150_Years_Alfred_Wohlk/. 2023.01.08. – 17. A. Wöhlk, „Ueber eine neue Reaktion auf Milchzucker (und Maltose),” Fresenius Journal of Analytical Chemistry, pp. 670-679, 1904. – 18. – Online.. Available: https://web.archive.org/web/20160304054011/http://www.iemrams.spb.ru/russian/library/Diss-Derpt-Univ.docx. 2022.11.23. – 19. E. Marquis, Über den Verbleib des Morphin im tierischen Organismus., Dorpat: Magister der Pharmacie, 1896. – 20. G. Wittstein, „Ueber das neue Medicinalgewicht,” Vierteljahresschrift für Praktische Pharmacie, 1868. – 21. K. Calmberg, „Reaction auf Codein,” Pharmazeustiche Zentralhalle, p. 107, 1875. – 22. R. Calmberg, „Codeinreaction,” Archiv der Pharmazie, p. 25, 1875. – 23. A. Husemann, „Zur Erkennung des Morphins und Narcotins,” Annalen der Chemie und Pharmazie, pp. 305-310, 1863. – 24. Online.. Available: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:k1PvTiDVELgJ:old.armb.be/index.php%3Fid%3D1088&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=safari. 2022.09.13. – 25. M. Pesez, „Sur une nouvelle reaction de l ‘acide tartrique,” Journal de Pharmacie et de Chimie, p. 542, 1935. – 26. M. Pesez, „Sur une nouvelle réaction spécifique de l’acide nitrique et de ses sels,” Journal de Pharmacie et de Chimie, p. 460, 1939. – 27. H. Auterhoff, I. Philippi:„Reaktionen der Weinsäure und ihrer Abbauprodukte mit Resorcin,” pp. 409-413, 1975. – 28. M. E. Mohler, Bulletin de la Société Chimique de France, p. 728, 1891. – 29. J. V. Janovsky, Berichte Der Deutschen Chemischen Gesellschaft, p. 2155, 1886. – 30. W. Zimmermann, p. 257, 1935. – 31. Dr. Ferenc Miklós, Dr. Palkó Márta, Dr. Szakonyi Zsolt, Dr. Lázár László (szerk.): Laboratory Investigations in Pharmaceutical Chemistry, Szeged: University of Szeged, 2015. – 32. W. Werner, „Der Nitrat-Nachweis von Pesez im DAB 9/Ph. Eur. 2,” Archiv der Pharmazie, pp. 955-956, 1989. – 33. E. K. Jr, „All in a Century: The first 100 Years of the Eli Lilly and Company,” p. 104, 1975. – 34. Online.. Available: https://chemistry.stackexchange.com/questions/135732/who-was-c-h-kao. 2023.02.14. – 35. Chung- hsi Kao, Ko Kuei Chen, „Ephedrine and Pseudoephedrine, their isolation, constitution, isomerism, properties, derivates and synthesis,” Journal of the American Pharmaceutical Association, pp. 625-639, 1926.

Konzultációs oldalak

Napjainkban az elhízás népbetegségnek tekinthető. Ennél csak az rosszabb, ha más krónikus betegséggel is társul, mint pl. a metabolikus szindróma, mely a mai szemlélet szerint már nem három, nem négy, hanem ennél is több komorbiditás együttese.

Irodalom

1. Dobrowolski P, Prejbisz A, Baska A et al.(2022): Metabolic syndrome – a new definition and management guidelines. Arch Med Sci18(5): 1133-1156. https://doi.org/10.5603/AH.a2022.0012 – 2. Fahed G, Aoun L, Zerdan MB et al. (2022): Metabolic syndrome: updates on pathophysiology and management in 2021. Int J Molec Sci 23:786-821. https://doi.org/10.3390/ijms23020786 – 3. Hargreaves M, sriet LL. (2020): Skeletal muscle energy metabolism during exercise. Nature Metabol 2: 817-828. https://doi.org/10.1038/s42255-020-0251-4 – 4. Lin J, Lopez JF, Jin Y et al. (2007): Age-related cardiac muscle sarcopenia: combined experimental and mathematical modelling to identify mechanisms. Exp Gerontol 43(4): 296-306. https://doi.org/10.1016/j.exger.2007.12.005 – 5. He N, Zhang Y, Zhang L, et al. (2021): Relationship between sarcopenia and cardiovascular diseases in the elderly: an overview. Front Cardiovasc Med 8:743710 https://doi.org/10.3389/fcvm.2021.743710 – 6. Batsis JA, Mackenzie TA, Lopez-Jimenez F, Bartels SJ.(2015): Sarcopenia, sarcopenic obesity, and functional impairment in older adults: national health and nutrition examinations surveys 1999-2004. Nutr Res35:1031-1039. https://doi.org/10.1016/j.nutres.2015.09.003 – 7. Roh E, Choi KM: Health consequences of sarcopenic obesity: a narrative review. Front Endocrinol 11:332-343. https://doi.org/10.3389/fendo.2020.00332 – 8. Kwak JY, Kwon K-S: Pharmacological intervention for treatment of sarcopenia: current status and drug development of sarcopenia. – 9. Bahat G, Ozkok S. (2024): The current landscape of pharmacotherapyies for sarcopenia. Drugs Aging 41:83-112. https://doi.org/10.1007/s40266-023-01093-7 – 10. Chakthoura M, Haber R, Ghezzawi M, et al. (2023): Pharmacotherapy of obesity: an update on the available medications and drugs under investigation. eClin Med 58:101882. https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2023.101882

Praxis

A szabadtéri játék, a grillezés vagy a kertészkedés során csakúgy, mint a háztartási munkák végzése közben vagy barkácsoláskor, könnyen keletkezhetnek kisebb sebek, történhetnek égések vagy éppen rovarcsípések. Mit tartalmazzon a házi patika, hogy szakszerűen enyhíthetők legyenek a panaszok? Többek között fertőtlenítőszer, lokálanesztetikum, antihisztamin beszerzéséről is érdemes gondoskodni.

Irodalom

1. Wound Care: A Guide to Practice for Healthcare Professionals (ausmed.com); 2024.04.24. – 2. Ubbink DT et al. Evidence-Based Care of Acute Wounds: A Perspective. Adv Wound Care (New Rochelle). 2015;4(5):286-294. https://doi.org/10.1089/wound.2014.0592 – 3. https://military-medicine.com/article/4158-the-efficacy-of-hyaluronic-acid-in-combination-with-an-antiseptic-experience-from-acute-military-based-wound-care.html; 2024.04.24. – 4. Gupta M et al. Zinc therapy in dermatology: a review. Dermatol Res Pract. 2014; 2014:709152. https://doi.org/10.1155/2014/709152 – 5. Five ways to treat a sunburn. www.skincancer.org; 2019. jún. 14. – 6. Schaffler K. et al. Dimethindene maleate in the treatment of sunburn. A double-blind, placebo-controlled pilot study. Arzneimittelforschung 49; 374-379. 1999. https://doi.org/10.1055/s-0031-1300429 – 7. https://www.mayoclinic.org/drugs-supplements/lidocaine-topical-application-route/description/drg-20072776 – 8. Hudspith J et al. First aid and treatment of minor burns. BMJ. 2004;328:1487-1489. https://doi.org/10.1136/bmj.328.7454.1487 – 9. Kocot-Kępska M et al. Topical Treatments and Their Molecular/Cellular Mechanisms in Patients with Peripheral Neuropathic Pain-Narrative Review. Pharmaceutics. 2021;13(4):450. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics13040450 – 10. www.ogyei.gov.hu; gyógyszer­információk; 2024.04.24. – 11. Gudin J et al. Utility of lidocaine as a topical analgesic and improvements in patch delivery systems. Postgrad Med. 2020;132:28-36. https://doi.org/10.1080/00325481.2019.1702296 – 12. Giftige Meerestiere. Erste Hilfe bei Kontakt. www.pharmazeutische-zeitung.de; 2024.04.25. – 13. Song J. et al. Pruritus: Progress toward pathogenesis and treatment. BioMed Res. Int. ID 9625936; 2018. https://doi.org/10.1155/2018/9625936 – 14. Elmariah SB. et al. Topical therapies for pruritus. Semin. Cutan. Med. Surg. 30; 118-126. 2011. https://doi.org/10.1016/j.sder.2011.04.008